Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2017. febr. 29.	Angehrn Tivadar hal�l�nak 65. �vfordul�ja H�ggenswil, Sv�jc, 1872. nov. 25. - Feldkirch, Ausztria, 1952. febr. 29. Jezsuita csillag�sz, meteorol�gus 1895-1898-ban Pozsonyban skolasztikus filoz�fi�t, matematik�t �s fizik�t tanult. 1898-1899-ben Mariascheinben matematik�t, 1899-1902 k�z�tt a kalocsai jezsuita koll�giumban francia nyelvet �s mennyis�gtant tan�tott. Az innsbrucki egyetemen 1902-1905 k�z�tt teol�gi�t v�gzett. F�nyi Gyul�val Spanyolorsz�gban r�szt vett a teljes napfogyatkoz�s megfigyel�s�ben, 1906-1909-ben a budapesti egyetemen csillag�szatot tanult, 1909-ben doktor�lt, 1909-1910-ben ismereteit Angli�ban �s Belgiumban b�v�tette. Napfolt �szlel�sekkel, majd a nap�lland� m�r�s�vel foglalkozott, 1920 ut�n f�leg meteorol�giai �szlel�seket v�gzett, amelyeket r�szletesen feldolgozott. Kiadta F�nyi Gyula protuberencia �szlel�seit. 1949-ben az �llamv�delmi Hat�s�g letart�ztatta, csak a sv�jci k�vet er�lyes k�zbenj�r�s�ra engedt�k t�vozni Magyarorsz�gr�l. Az MTA levelez� tagja, a Szent Istv�n Akad�mia tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 28.	Besz�des J�zsef hal�l�nak 165. �vfordul�ja Magyarkanizsa, 1787. febr. 12. - Dunaf�ldv�r, 1852. febr. 28. V�z�p�t� m�rn�k Egerben teol�gi�t, majd a pesti tudom�nyegyetemen filoz�fi�t hallgatott. 1813-ban a M�rn�ki Int�zetben m�rn�ki oklevelet. A s�rv�zi N�dor-csatorna T�rsulat gyakornoka, majd az Esterh�zy-csal�d uradalmi m�rn�ke volt Tolna, Veszpr�m, Kom�rom, Pozsony �s Nyitra v�rmegy�ben. 1816-1825 k�z�tt a S�rv�z, a Si� �s a Kapos szab�lyoz�si munk�latait �s e foly�v�lgyek v�zrendez�s�t ir�ny�totta. A Balaton sors�t meghat�roz� rendez�si tervet dolgozott ki a t� v�zszintj�nek cs�kkent�s�re. A Si� szab�lyoz�sakor meg�p�ttette Baja �s B�ta k�z�tt a Duna �rv�zv�delmi t�lt�seit. Sz�chenyi nagycenki tervez�ssel b�zta meg. 1827-1828-ban r�szt vett az ausztriai linz-budweissi vas�tvonal kit�z�s�ben. Nev�hez f�z�dik Arad v�rmegy�ben a feh�r-k�r�si 92 km hossz� N�dor-malomcsatorna. T�bb �rt�kes t�rk�pe maradt fenn, s a m�szaki szaknyelv is gazdagodott �ltala. Els�k�nt vetette fel az Al-Duna-szab�lyoz�s gondolat�t, s a kerecsen-komor�i tiszai �tv�g�s terv�vel a foly� szab�lyoz�s�nak elind�t�ja lett. 1848-1849-ben a pest- szolnoki Magyar K�zponti Vas�t igazgat�-m�rn�ke lett, ekkor szervezte meg a vas�t j�rm�jav�t� m�hely�t, a k�s�bbi M�VAG el�dj�t. 1831-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 28.	N�k�m S�ndor sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja Pest, 1827. febr. 28. - Budapest, 1885. aug. 26. Matematikus, orvos, egyetemi tan�r. B�lcs�szeti, k�s�bb orvosdoktori k�pes�t�st szerzett. A gell�rthegyi egyetemi csillagvizsg�l�ban asszisztens volt a szabads�gharcig, ut�na M�nchenbe ment. Hazat�r�se ut�n, 1850-t�l a J�zsef Ipartanoda helyettes tan�ra volt, majd a pesti egyetemen a mennyis�gtan el�ad�ja, 1857-t�l ny. rk., 1863-t�l ny. r. tan�ra volt. Matematik�t, fizik�t �s �llamsz�mviteltant adott el�. 1870-ben az �llami sz�mvev�sz�k megszervez�s�vel b�zt�k meg, ahol hal�l�ig a honv�delem, az �p�t�szet, ipar �s kereskedelem �gyeit vezette. 1861-1865 k�z�tt a Gy�gy�szat c. lap t�rsszerkeszt�je volt. Po�r Imr�vel egy�tt orvosi m�szavak zsebsz�t�r�t k�sz�tette. Fia: N�k�m Lajos.
	Web dokumentumok

2017. febr. 28.	R�tz Istv�n hal�l�nak 100. �vfordul�ja S�toralja�jhely, 1860. j�l. 30. - Budapest, 1917. febr. 28. Orvos, �llatorvos, parazitol�gus, egyetemi tan�r 1886-ban orvosdoktorr� avatt�k Budapesten. Eleinte a budapesti Tudom�nyegyetemen Schulek Vilmos tan�r szemklinik�j�n, k�s�bb k�t �vig Fodor J�zsef tan�r mellett a k�zeg�szs�gtani tansz�ken m�k�d�tt. 1888-ban k�lf�ldi tanulm�nyutat tett. 1890-ben a budapesti M. kir. �llatorvosi Tanint�zetben �llatorvosi oklevelet szerzett. 1890-ben a k�rbonctani tansz�k vezet�s�vel b�zt�k meg. A k�rbonctani tansz�k �l�n �llt csaknem 30 �ven �t; 1901-1903-ban �s 1911-1912-ben prorektor volt. A tan�t�s mellett �n�ll� kutat�munk�val is foglalkozott. Vizsg�latai f�leg �l�sk�d�kre vonatkoztak, k�l�n�sen a f�rgeknek volt kutat�ja. A k�rbonctanban a fert�z� betegs�gek, a halak betegs�gei ir�nt �rdekl�d�tt. Szerkeszt�je volt az �llatorvosi Lapok, a K�zlem�nyek az �sszehasonl�t� �let- �s k�rtan k�r�b�l �s az �llattani K�zlem�nyek foly�iratoknak �s kiad�ja az �llateg�szs�g c�m� foly�iratnak. A Magyar Orsz�gos �llatorvos Egyes�let titk�ra, majd f�titk�ra volt. 1903-t�l az MTA levelez� tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 28.	Kadic Ottok�r (Kadi�) hal�l�nak 60. �vfordul�ja Opazova Horv�t-Szlav�norsz�g (ma Stara Pazova, Szerbia), 1876. j�l. 29. - Budapest, 1957. febr. 28. Geol�gus Egyetemi tanulm�nyait M�nchenben v�gezte. 1904-t�l a F�ldtani Int�zet munkat�rsa volt, 1936-ban t�rt�nt nyugd�jbavonul�s�ig. Legfontosabb eredm�nyeit a karsztkutat�sban �s a magyar barlangi �semberkutat�sban �rte el: az ut�bbinak megalap�t�ja volt. 1906-ban a B�kk hegys�gi Szeleta-barlangban v�gzett �sat�s�val vette kezdet�t a rendszeres hazai �sr�g�szeti kutat�s. Jelent�s �sat�sokat folytatott m�s hazai barlangokban is, t�bbek k�z�tt a Suba-lyuk barlangban �s lillaf�redi barlangokban is. A budai v�rbeli pincerendszer felt�r�s�t is � ir�ny�totta; itt egyidej�leg l�trehozta az els� hazai barlangm�zeumot. R�la nevezt�k el a Szeml�hegyi-barlangot. Ka�n K�roly alapvet� term�szetv�delmi munk�j�hoz � �rta a barlangok ismertet�s�t.
	Web dokumentumok

2017. febr. 28.	Zechmeister L�szl� hal�l�nak 45. �vfordul�ja Gy�r, 1889. m�j. 14. - Pasadena, USA, 1972. febr. 28. Vegy�szm�rn�k, egyetemi tan�r Tanulm�nyait a budapesti m�egyetemen kezdte, majd a z�richi m�egyetemen fejezte be, ahol el�bb vegy�szm�rn�ki oklevelet, 1913-ban m�szaki doktori c�met szerzett. A berlini Kaiser Wilhelm Institutban R. Willstatter munkat�rsa. 1921-23-ban a koppenh�gai mez�gazdas�gi �s �llatorvosi f�iskol�n dolgozott. Haza�rkez�se ut�n a budapesti m�egyetemen szerzett mag�ntan�ri k�pes�t�st. 1923-t�l a p�csi egyetem orvosi kar�n a k�mia ny. r. tan�ra. 1940-ben el�ad�sok tart�s�ra az USA-ba utazott. Pasaden�ban a California Institute of Technology szerves k�miai tansz�k�n volt professzor 1959-ben t�rt�nt nyugalomba vonul�s�ig. T�bbek k�zt cellul�zvizsg�lattal �s n�v�nyi fest�kanyagok kutat�s�val foglalkozott, r�szt vett izot�pkutat�si k�s�rletekben, �s Cholnoky L�szl�val egy�tt kromatogr�fi�val �s karotinoidokkal kapcsolatos kutat�sokat v�geztek. 1930-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 28.	B�rgi, Jost (Jobst, Joost) sz�let�s�nek 465. �vfordul�ja Lichtensteig, Sv�jc, 1552. febr. 28. - Kassel, Hesseni nagyhercegs�g (ma N�metorsz�g), 1632. jan. 31. Sv�jci amat�r csillag�sz, matematikus, �r�smester Kiv�l� mesterember volt, m�szer- �s �rak�sz�t�. Vilmos hessen-kasseli �rgr�f sz�m�ra k�sz�tett csillag�szati m�szereket. Rudolf cs�sz�r �s magyar kir�ly udvari �r�smestere volt. Amat�rk�nt matematik�val foglalkozott. Felismerte a logaritmus jelent�s�g�t a sz�m�t�sok egyszer�s�t�s�ben, de t�bl�zatait csak k�s�n, 1620-ban publik�lta Pr�g�ban, �gy Napier saj�t eredm�nyeinek k�zz�t�tel�vel megel�zte.
	Web dokumentumok

2017. febr. 28.	Gravesande, Willem Jacob 's hal�l�nak 275. �vfordul�ja Hertogenbosch, Hollandia, 1688. szept. 26. - Leiden, 1742. febr. 28. Holland filoz�fus, matematikus Eredetileg jogot tanult, de �rdekl�d�s�t k�vetve matematik�val �s fizik�val foglalkozott. Angliai �tj�n megismerkedett Newtonnal, 1717-t�l a leideni egyetem matematika-fizika tan�ra volt, a fizika oktat�s�t k�s�rleti alapra t�rekedett helyezni. Newton fizikai rendszer�t igyekezett megismertetni a kontinensen, 1720-ban megjelent fizikai tank�nyve is, amely t�bbsz�r �tdolgozva sz�mos kiad�st �rt meg, a newtoni fizik�n alapul, k�s�rletek bemutat�s�val.
	Web dokumentumok

2017. febr. 27.	Jur�nyi Lajos hal�l�nak 120. �vfordul�ja Ny�regyh�za, 1837. aug. 25. - Abb�zia, 1897. febr. 27. Botanikus, orvos, egyetemi tan�r Evang�likus lelk�sz �desapja, aki a ny�regyh�zi gimn�zium igazgat�ja volt, m�r kor�n bevezette �t a botanika rejtelmeibe. �rdekl�d�s�t tov�bb er�s�tette eperjesi tan�ra, Hazslinszky Frigyes, aki a gombafl�r�k kutat�s�nak volt a mestere. K�l�n biol�gus k�pz�s akkor m�g nem l�v�n, orvosi diplom�t szerzett a pesti egyetemen, majd orvoskari �szt�nd�jjal k�pezte tov�bb mag�t botanik�b�l B�csben �s J�n�ban. Hazaj�vetele ut�n 1866-t�l rendk�v�li, majd n�gy �v m�lva rendes tan�ra lett a pesti egyetem n�v�nytani tansz�k�nek. A korszer�, mikroszk�pos botanikai kutat�sokat � terjesztette el Magyarorsz�gon. 1871-ben lett az MTA levelez� tagja, 1882-ben v�lasztott�k rendes tagg�. A F�v�szkert igazgat�ja volt, hal�la ut�n v�r�sm�rv�ny eml�km�vet �ll�tottak tisztelet�re, nem messze a p�lmah�zt�l. Az eml�km� m�g ma is megvan, csak a feliratot marta le m�r r�la a k�ny�rtelen id�. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 27.	Kalecsinszky S�ndor sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja S�toralja�jhely, 1857. febr. 27. - Budapest, 1911. j�n. 1. K�mikus 1878-ban a budapesti tudom�nyegyetemen f�t�rgyk�nt k�mi�b�l, mell�kt�rgyakk�nt fizik�b�l �s �sv�nytanb�l szerzett k�z�piskolai tan�ri oklevelet. Than K�roly �s Lengyel B�la mellett 1878-t�l gyakornok, 1883-t�l tan�rseg�d. 1883-ban Heidelbergben Bunsen laborat�rium�ban dolgozott. 1884-t�l a F�ldtani Int�zet vegy�sze, itt korszer� laborat�riumot rendezett be k�sz�nvizsg�latokra �s gazdag agyagipari gy�jtem�nyt szervezett. 1892-ben a Term�szettudom�nyi T�rsas�g a magyarorsz�gi k�sz�ntelepek technol�giai vizsg�lat�val b�zta meg. Az erd�lyi s�s tavak rejt�lyes felmeleged�s�t eredm�nyesen kutatta. 1902-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 27.	Holenda Barnab�s hal�l�nak 50. �vfordul�ja K�m, 1896. j�l. 4. - Gy�r, 1967. febr. 27. Benc�s matematika- �s fizikatan�r Tanulm�nyait Pannonhalm�n v�gezte, b�lcseletb�l Budapesten doktor�lt, 1919-ben szentelt�k papp�. 1919 �s 1924 k�z�tt esztergomi, gy�ri �s budapesti tan�r. 1924-t�l a pannonhalmi tan�rk�pz� iskol�n elm�leti fizik�t tan�tott, 1932-t�l a gy�ri gimn�ziumban is tan�tott. 1938-1963-ig a gy�ri gimn�zium igazgat�ja. T�le a tan�rok a modern fizik�r�l �rtes�lhettek, cikkeket �rt, el�ad�st tartott tan�ri gy�l�seken �s a nagyk�z�ns�gnek a gy�ri szabadegyetemen. K�t nagyobb m�vet �rt Jedlik �nyosr�l. T�bb cikke a Pannonhalmi Szeml�ben �s a Katolikus Szeml�ben a relativit�s elm�let�t ismertette. Tank�nyveket is �rt t�rsszerz�k�nt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 27.	Lyot, Bernard Ferdinand sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1897. febr. 27. - Kair�, Egyiptom, 1952. �pr. 2. Francia csillag�sz A koronagr�f feltal�l�ja. Lyot koronagr�fj�nak megjelen�se el�tt a napkoron�t csak napfogyatkoz�skor figyelhett�k meg. Ez nem el�g�tette ki a csillag�szokat, mert a teljes napfogyatkoz�sok ritk�k �s r�videk, �gy a koron�t nem tanulm�nyozhatt�k huzamosan. De Lyot koronagr�fj�ba a kor�bbin�l jobb lencs�t �s egy saj�t k�sz�t�s� monokromatikus sz�r�t �p�tett be, �s a francia Pireneusokba, a Pic du Midi csillagvizsg�l�ba ment, ahol a nagy magass�g miatt kisebb a l�gk�ri f�nysz�r�d�s. A napkoron�t �gy m�r le tudta f�nyk�pezni. 1939-ben koronagr�fj�val �s sz�r�ivel � filmezte le el�sz�r a napkit�r�seket. 1939-ben Lyot a Tudom�nyos Akad�mia tagja lett, �s ugyanebben az �vben a Royal Astronomical Society arany�rm�vel is kit�ntett�k.
	Web dokumentumok

2017. febr. 26.	Tihanyi K�lm�n hal�l�nak 70. �vfordul�ja �zb�g, 1897. �pr. 28. - Budapest, 1947. febr. 26. Fizikus, villamosm�rn�k, feltal�l� Tanulm�nyait Pozsonyban �s Budapesten v�gezte. Legjelent�sebb tal�lm�nyaiban a korszer� k�pcs� alapelv�t �s fel�p�t�s�t �rta le. M�r az 1926-ban beny�jtott szabadalmi k�relm�ben r�szletesen le�rta az �ltala javasolt t�lt�st�rol�ssal m�k�d� telev�zi� ad�-vev� rendszert, majd az 1928-as priorit�s� magyar, n�met, angol, francia, USA stb. szabadalmaiban le�rta a t�lt�st�rol� elektr�d�t �s a k�s�bb gyakorlatban megval�s�tott t�rol�cs� kiviteli alakj�t. Az els� ilyen rendszer�, teljesen elektronikus, mozg� alkatr�sz n�lk�li, a t�lt�st�rol�s elv�t is hasznos�t� megold�st 1933-ban V. K. Zworykin ismertette. Tihanyi volt az els�, aki 1929-ben angol, majd francia szabadalm�ban a k�pfelvev� cs�n�l a toldal�kcs�vet alkalmazta. A t�volbal�t�ssal kapcsolatos tal�lm�nyaira tizenk�t orsz�gban nyert szabadalmat. A harmincas �vek elej�t�l telev�zi�val ir�ny�tott robotrep�l�g�p�nek fejleszt�s�vel foglalkozott, el�sz�r Londonban az Air Ministry laborat�riumaiban, majd az Olasz haditenger�szet r�sz�re. 1935-t�l f�k�ppen az ultrahang alkalmaz�s�ra �p�l� tal�lm�nyok kidolgoz�s�val foglalkozott. Ezek k�z�l legjelent�sebb egy magasnyom�s� ultrahang sug�rvet�t�, melynek protot�pus�t Magyarorsz�gon �p�tette fel.
	Web dokumentumok

2017. febr. 26.	Vincze Istv�n sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Szeged, 1912. febr. 26. - Budapest, 1999. �pr. 18. Matematikus, egyetemi tan�r Matematika-fizika szakos k�z�piskolai tan�rk�nt v�gzett Szegeden 1935-ben, majd biztos�t�si matematikusk�nt dolgozott. 1949-ben � is alap�t� tagja volt a R�nyi Alfr�d �ltal kezdem�nyezett matematikai kutat�int�zetnek, ahol a statisztikai oszt�lyt vezette eg�szen nyugd�jaz�s�ig. Mellette a BME, majd az ELTE hallgat�it avatta be a matematikai statisztika rejtelmeibe. Ezt a tudom�ny�gat � maga is sz�mos �j eredm�nnyel gazdag�totta. Kiterjedt nemzetk�zi kapcsolatai r�v�n sok orsz�gba elvitte a magyar matematika j� h�r�t, de itthon is sz�mos nemzetk�zi r�szv�tel� konferenci�t szervezett. T�bb nemzetk�zi statisztikai foly�irat szerkeszt�bizotts�g�nak volt tagja, 100-n�l is t�bb tudom�nyos publik�ci� �s 10 k�nyv szerz�je illetve t�rsszerz�je. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 26.	Reiman Istv�n sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja F�lek, Csehszlov�kia (ma Szlov�kia), 1927. febr. 26. - Budapest, 2012. m�rc. 11. Matematikus, egyetemi tan�r Az elemi iskola 4 oszt�ly�nak elv�gz�se ut�n a losonci csehszlov�k �llami gimn�zium magyar tagozat�n v�gezte az els� k�t oszt�lyt. Sz�l�f�ldj�nek visszacsatol�sa ut�n magyar int�zm�nyben folytatta tanulm�nyait. Leventek�nt 1944 november�nek v�g�n kellett katonai szolg�latra jelentkeznie. El�bb nyilas p�rtszolg�latosok N�metorsz�gba sz�ll�tott�k, majd az Elba partj�n szovjet fogs�gba ker�lt. Viszontags�gos fogvatart�sa 1948 m�jus�ig tartott. Matematika-fizika tan�ri szakot v�gzett 1949 �s 1953 k�z�tt az ELTE-n; ott tan�tott 1970-ig, amikor a matematikai tudom�nyok kandid�tusa lett. Ut�na a BME oktat�jak�nt tev�kenykedett nyugd�jaz�s�ig, 1996-ig. Tansz�kvezet� is volt 1986 �s 1992 k�z�tt. Reiman Istv�n 1961-t�l 2002-ig a Nemzetk�zi Matematikai Di�kolimpi�k magyar csapat�nak felk�sz�t�je volt az �gynevezett Reiman-szakk�r �ltal, amely a hetvenes �vekben minden m�sodik szombaton volt, a j�niusi intenz�v olimpiai felk�sz�t� el�k�sz�t�jek�nt. A szakk�rre vid�kr�l is j�rtak k�z�piskol�sok, akik tan�raival Reiman tan�r �r intenz�v konzult�ci�kat folytatott. Pista b�csi feladatai rendk�v�l �rdekesek, a v�ltozatos matematikai gondolkod�s fejleszt�i voltak. Reiman Istv�n sok-sok j� k�nyve k�z�l az 1986-os kiad�s�, "A geometria �s hat�rter�letei" c�m� az egyik legjobb. Reiman Istv�n sz�mos hazai �s nemzetk�zi kit�ntet�sben r�szes�lt. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2017. febr. 26.	Flammarion, Nicolas Camille sz�let�s�nek 175. �vfordul�ja Montigny-le-Roi, Franciaorsz�g, 1842. febr. 26. - Juvisy-sur-Orge, 1925. j�n. 3. Francia csillag�sz, tudom�nyn�pszer�s�t� Teol�gi�t tanult, majd csillag�szattal kezdett foglalkozni, 1858-t�l a p�risi obszervat�riumban dolgozott, majd a Bureau des Longitudes munkat�rsa volt. 1883-ban Juvisy-ben mag�nobszervat�riumot alap�tott, itt sz�mos megfigyel�st v�gzett, k�l�n�sen a Marsr�l. 1878-ban megjelent kett�s-csillag katal�gusa a maga kor�ban alapvet� munka volt. Sz�mos nagysiker� csillag�szati, l�gk�rtani �s geofizikai ismeretterjeszt� munk�t �rt, igen term�keny szerz� volt. Megalap�totta a Francia Csillag�szati T�rsas�got (Soci�t� Astronomique de France), �s annak nemzetk�zi jelent�s�g� foly�irat�t, a Bulletin de la Soci�t� de France-ot. Meteorol�giai �szlel�seket is v�gzett t�bbezer m�terre emelked� l�gg�mb-felsz�ll�sai sor�n. Gener�ci�k n�ttek fel n�pszer� csillag�szati k�nyvein, amelyeket sz�mos nyelvre leford�tottak. Meggy�z�d�ssel k�pviselte azt a n�zetet, hogy a F�ld�n k�v�l is vannak �l�l�nyek. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 25.	Sz�kely K�roly N�ndor hal�l�nak 75. �vfordul�ja N�metb�ly, 1849. szept. 16. - Baja, 1942. febr. 25. Cisztercita mennyis�gtan- �s term�szettantan�r 1878-ban tan�ri vizsg�t tett, 1875-1877-ben Egerben hittan�r. Oklevel�t a budapesti tudom�nyegyetemen szerezte meg. 1878-80-ban Egerben, 1880-1922 k�z�tt Baj�n gimn�ziumi tan�r, k�zben 1897-1898-ban a sz�kesfeh�rv�ri gimn�zium igazgat�ja. Szakirodalmi munk�ss�ga mellett sz�pirodalmi m�veket is alkotott, foglalkozott nyelvm�vel�ssel is.
	Web dokumentumok

2017. febr. 25.	Watson, Henry William sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja Marylebone, London, Anglia, 1827. febr. 25. - Berkswell (Coventry k�zel�ben), 1903. jan. 11. Angol matematikus A Galton-Watson-f�le el�gaz� folyamat viseli a nev�t, a 19. sz�zadban megfigyelt�k, hogy sok r�gi, sz�p csal�dn�v fokozatosan elt�nik, kihal. A nevek �r�kl�d�s�t modellez� v�letlen folyamatr�l 1874-ben Galton �s Watson k�z�lt alapvet� cikket.
	Web dokumentumok

2017. febr. 25.	Paschen, Louis Carl Heinrich Friedrich hal�l�nak 70. �vfordul�ja Schwerin, N�metorsz�g, 1865. jan. 22. - Potsdam, 1947. febr. 25. N�met fizikus Strassbourgban �s Berlinben v�gezte egyetemi tanulm�nyait. M�nsterben a Catholic Academy fizikai int�zet�ben kezdett dolgozni, majd t�bb munkahelyen is dolgozott fizikai int�zetekben �s egyetemeken. Kutat�si ter�lete az atomspektroszk�pia �s a sug�rz�s kvantumelm�lete volt. 1889-ben meghat�rozta a g�znyom�s �s az �t�t�si fesz�lts�g kapcsolat�t. K�s�rletileg kimutatta a Wien-f�le sug�rz�si t�rv�nyt. 1908-ban a Balmer-formula �rv�nyess�g�t kiterjesztette az ultraibolya tartom�nyra is, ahol kimutatta az �n. Paschen szeriesz l�tez�s�t. K�s�rletileg meghat�rozta a Rydberg-�lland� �rt�k�t. �rt�kes vizsg�latokat v�gzett az elektromoss�g, h�tan �s f�nytan k�r�ben. Kiv�l� k�s�rleti eredm�nyeihez hozz�seg�tett�k a saj�t k�sz�t�s� eszk�zei is.
	Web dokumentumok

2017. febr. 25.	Steinhaus, Hugo Dyonizy hal�l�nak 45. �vfordul�ja Jaslo, Galicia, 1887. jan. 14. - Wroclaw, 1972. febr. 25. Lengyel matematikus A lvovi matematikai iskola egyik l�trehoz�ja, �s a lengyel Studia Mathematica c�m� foly�irat alap�t�ja �s szerkeszt�je volt. Ortogon�lis sorokkal, funkcion�lanal�zissel, val�sz�n�s�gsz�m�t�ssal �s j�t�kelm�lettel foglalkozott. Munk�iban nagy �rdekl�d�st mutatott a matematika m�s tudom�nyokban val� alkalmaz�si lehet�s�gei ir�nt, mint p�ld�ul a biol�gi�ban, orvostudom�nyban, elektrotechnik�ban, geol�gi�ban �s statisztik�ban. A matematika n�pszer�s�t�s�ben is jelent�s szerepe volt. Legkiemelked�bbnek tekinthet� a Matematikai kaleidoszk�p (Mathematical Snapshots) c�m� k�nyve, melyet sz�mos nyelvre leford�tottak.
	Web dokumentumok

2017. febr. 24.	Malus, �tienne Louis hal�l�nak 205. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1775. j�l. 23. - P�rizs, 1812. febr. 24. Francia fizikus, matematikus Hadm�rn�ki iskol�t v�gzett, majd tisztk�nt Napoleon sz�mos hadj�rat�ban r�szt vett. 1808 ut�n az �cole Polytechnique tan�ra volt. Munk�ss�g�t a f�nytan k�r�ben fejtette ki. Tanulm�nyozta a f�nyt�r�st �s a f�nyvisszaver�d�st. A kett�st�r�s tanulm�nyoz�sa sor�n fedezte fel a f�nyvisszaver�d�s sor�n fell�p� polariz�ci�t. A f�ny Newton-f�le r�szecskeelm�lete alapj�n kidolgozta a kett�st�r�s elm�let�t. Nev�hez f�z�dik az analiz�toron �s polariz�toron �thalad� f�ny intenzit�s�ra vonatkoz� Malus-t�rv�ny. A p�rizsi akad�mia tagja volt, Rumford-�rmet kapott. Neve szerepel a hetvenk�t francia tud�s k�z�tt az Eiffel-tornyon.
	Web dokumentumok

2017. febr. 24.	Herzfeld, Karl Ferdinand sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja B�cs, Osztr�k-Magyar Monarchia, 1892. febr. 24. - Washington, DC, USA, 1978. j�n. 3. Osztr�k-amerikai elm�leti fizikus B�csi benc�s gimn�ziumba j�rt, majd B�csben kezdte el az egyetemet is, melyet Z�richben �s G�ttingenben folytatott tov�bb. V�g�l B�csben doktor�lt Friedrich Hasen�hrl t�mavezet�s�vel. A vil�gh�bor�ban katonak�nt szolg�lt, szerencs�sen megmenek�lt. Ut�na M�nchenben lett Kasimir Fajans, majd Arnold Sommerfeld munkat�rsa, 1926-t�l pedig egy �vtizeden �t Washingtont�l nem messze, a baltimore-i Johns Hopkins egyetemen az elm�leti fizika professzora. 1936-ban ment �t a washingtoni Katolikus Egyetemre, ahol v�g�lis meg�llapodott. Itt tan�tott �s kutatott hal�l�ig. Minden�tt kiv�vta munkat�rsai elismer�s�t, tan�tv�nyai tisztelet�t. M�nchenben Walter Heitlernek, Amerik�ban J.A. Wheelernek volt doktori t�mavezet�je. Kutat� munk�j�nak legfontosabb ter�lete az anyag szerkezet�nek statisztikus fizikai, valamint a t�bbatomos molekul�k elektronszerkezet�nek kvantummechanikai t�rgyal�sa volt. Visszat�r�leg foglalkozott az ultrahang hull�mok �s a saj�trezg�sre k�pes, t�bbatomos molekul�k k�z�tti energiacser�vel. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 23.	Arenstein J�zsef hal�l�nak 125. �vfordul�ja Pest, 1816. jan. 12. - Stuppach-Gloggnitz, 1892. febr. 23. Matematikus Egyetemi tanulm�nyait Pesten, majd a b�csi tudom�nyegyetemen �s m�egyetemen v�gezte. 1846-t�l a J�zsef Ipartanoda mennyis�gtan �s er�m�tan tansz�k�nek tan�ra volt. Ugyanebben az �vben "Mik a k�pzetes mennyis�gek �s mi azoknak m�rtani �rtelme?" c�m� p�lyam�v�t az MTA jutalommal t�ntette ki. Az 1850-es �vek elej�t�l 1865-ig b�csi f�re�liskola tan�ra. Irodalmi m�k�d�se a matematika, mechanika, meteorol�gia, hidrol�gia �s mez�gazdas�gtan ter�let�re terjedt ki. T�bb tank�nyve �s dolgozata jelent meg nagyobbr�szt n�met nyelven. 1847-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 23.	Gr�h Gyula hal�l�nak 65. �vfordul�ja Esztergom, 1886. jan. 16. - Budapest, 1952. febr. 23. K�mikus Egyetemi tanulm�nyait Budapesten v�gezte, 1908-ban b�lcs�szdoktori oklevelet szerzett. 1914-ben az �llatorvosi F�iskola vegytani tansz�ke tan�r�v� nevezt�k ki, ahol t�bb mint 20 esztend�t t�lt�tt. 1935-ben Ilosvay Lajos ut�dak�nt a M�egyetem �ltal�nos K�miai Tansz�k�nek vezet�s�t vette �t, majd 1937-ben Buchb�ck Guszt�v ut�n a budapesti Tudom�nyegyetem III. sz. K�miai Int�zet�nek (k�s�bb �ltal�nos �s Radiol�giai K�miai Int�zet) igazgat�ja lett. Munk�ss�ga elismer�sek�nt az MTA 1925-ben levelez�, majd 1936-ban rendes tagjai sor�ba v�lasztotta. A Tudom�nyegyetemen dolgozott 1949-es nyugd�jaz�s�ig, akkor politikai okokb�l megfosztott�k akad�miai tags�g�t�l, katedr�j�t�l �s kutat�si lehet�s�geit�l. Ezut�n �lete v�g�ig az Orsz�gos Gabona �s Lisztk�s�rleti �llom�son dolgozott. 1989-ben rehabilit�lt�k. Kutat� munk�ss�ga sor�n h�rom f� t�mak�rrel: a radioaktivit�ssal, a reakci�kinetikai vizsg�latokkal, a feh�rj�k k�miai szerkezet�vel foglalkozott. Hevesy Gy�rggyel egy�tt a vil�gon els�k�nt alkalmazt�k a radioakt�v indik�ci� m�dszer�t az �lom �ndiff�zi�j�nak vizsg�lat�ra. Feh�rjekutat�saival kapcsolatban kidolgozta a mikrobiol�giai aminosav-racemiz�ci� meghat�roz�si m�dszer�t. Jelent�s m�ve az Erdey-Gr�z Tiborral, Schay G�z�val �s N�ray-Szab� Istv�nnal �rt Fizikai k�mia c�m� k�nyve. M�veib�l �vtizedekig hallgat�k gener�ci�i tanultak.
	Web dokumentumok

2017. febr. 23.	Faller Guszt�v sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Hegyb�nya, 1892. febr. 23. - V�c, 1968. j�l. 22. B�nyam�rn�k, f�ldg�zkutat� A selmecb�nyai B�nya- �s Koh�m�rn�ki F�iskol�n 1914-ben szerzett oklevelet. 1919-t�l a Nagyalf�ldi Magyar Kir�lyi B�ny�szati Kutat�n�l dolgozott mint �zemi m�rn�k, majd 1922-t�l hivatalvezet�k�nt a f�ldg�zkutat� m�lyf�r�sokat ir�ny�totta. 1938-t�l az Ipari Miniszt�rium b�ny�szati �gyoszt�ly�n a b�kksz�ki olajb�ny�szat, valamint a mez�k�vesdi �s a k�r�smez�i olajkutat�s referense volt. � vezette a P�vai Vajna Ferenc �ltal kit�z�tt k�t hajd�szoboszl�i m�lyf�r�st 1924-1930 k�z�tt, s az ut�bbi volt Eur�p�ban az akkori egyik legm�lyebb f�r�s, amelynek eredm�nye a 78 �C-os j�dos-s�s v�z. Hasonl� eredm�nnyel z�rult az 1929-34 k�z�tt v�gzett k�t debreceni m�lyf�r�s is, amelyek eredm�nye a 63-65 �C-os j�dos-s�s v�z. A fentiek mellett m�g j� n�h�ny m�lyf�r�s ir�ny�t�sa f�z�dik a nev�hez, amellyel sz�mos hazai gy�gy- �s melegf�rd� kialak�t�s�t tette lehet�v�.
	Web dokumentumok

2017. febr. 23.	Tibor M�ty�s sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Szentmih�lyfalva, S�ros megye, (ma �ari�sk� Michal'any, Szlov�kia), 1902. febr. 23. - Budapest, 1995. jan. 13. Jezsuita matematika- �s fizikatan�r, csillag�sz 1920-ban bel�pett a jezsuita rendbe. Tanulm�nyait a budapesti P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen v�gezte, csillag�szatb�l doktor�lt 1932-ben. 1936-t�l 1940-ig a vatik�ni obszervat�riumban, Castelgandolfoban dolgozott. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a Tej�trendszer szerkezet�re vonatkoz�an. Kett�scsillag- �s kisbolyg�-megfigyel�seket is v�gzett. 1940-t�l Kass�n a Hittudom�nyi F�iskol�n matematik�t �s fizik�t tan�tott, az 1945/46-os tan�vben a budapesti P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem csillag�szati tansz�k�nek asszisztense volt. 1947-t�l az 1950. �vi �llamos�t�sig a kalocsai Haynald-obszervat�rium igazgat�ja volt. Itt �jb�l csillagp�rok m�r�s�vel foglalkozott. 1950-t�l a csillag�szati munka minden lehet�s�g�t�l megfosztott�k. 1947-t�l a Szent Istv�n Akad�mia tagja volt. 1992-ben a Magyar Csillag�szati Egyes�let tiszteletbeli tagj�v� v�lasztotta. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 23.	Gmunden, Johannes von (de, of Gamundia) hal�l�nak 575. �vfordul�ja Gmunden, Ausztria, 1380. k�r�l - B�cs, 1442. febr. 23. Osztr�k csillag�sz, matematikus, tan�r, m�szerk�sz�t� feltal�l� Az 1380-as �vek elej�n sz�letett a s�keresked� Gmunden mez�v�rosban, Salzburg �s Linz k�z�tt. B�csben nyert magiszter c�met 1406-ban. K�s�bb ott tan�totta Arisztotel�sz munk�it, �s 1420-t�l kezd�d�en az "Elemek"-et Eukleid�szt�l �s a "Sphaera materialis"t Sacroboscot�l. Csillag�szati t�bl�zatokat (kalend�riumokat, �vk�nyveket) szerkesztett; ezt a munk�j�t tan�tv�nyai, a vil�gh�r� Peuerbach �s Regiomontanus folytatt�k a sz�zad k�zep�t�l. Gmunden a Szent Istv�n-sz�kesegyh�z kanonokja lett 1425-t�l hal�l�ig. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2017. febr. 23.	Liebermann, Carl Theodore sz�let�s�nek 175. �vfordul�ja Berlin, Poroszorsz�g, 1842. febr. 23. - Berlin, N�metorsz�g, 1914. dec. 28. N�met vegy�sz A heidelbergi egyetemen Robert Bunsen tan�tv�nya, majd a berlini K�nigliches Gewerbe-Institut-ban, a berlini m�szaki egyetem el�dj�ben Adolf von Baeyer tan�tv�nya volt. 1872-ben lett itt Baeyer ut�djak�nt a laborat�rium vezet�je, majd 1873-ban professzor. Carl Graebe-vel egy�tt 1868-ban szintetiz�lta a narancsv�r�s alizarint, ez volt az els� szintetikusan el��ll�tott szerves fest�k, amely hamar kiszor�totta a textiliparban a term�szetes buz�rfest�ket. Az elj�r�sra 1869-ben szabadalmat szereztek. � dolgozta ki a fenolok kimutat�s�ra szolg�l� analitikus elj�r�st, melyet ma Liebermann reakci�nak nevez�nk.
	Web dokumentumok

2017. febr. 23.	Darboux, Jean Gaston hal�l�nak 100. �vfordul�ja N�mes, Languedoc, Franciaorsz�g, 1842. aug. 14. - P�rizs, 1917. febr. 23. Francia matematikus 1861-ben az �cole Polytechnique, k�s�bb az �cole Normale Sup�rieure hallgat�ja. Tanulm�nyozta Lam�, Dupin �s Bonnet munk�ss�g�t a fel�letek ortogon�lis rendszerei t�mak�rben, �s �ltal�nos�totta Kummer eredm�nyeit, l�trehozva egy rendszert, melyet egyetlen egyenlet defini�lt. 1866-67-ben a Collège de France-ban, 1867 �s 1872 k�z�tt abban a h�res k�z�piskol�ban tan�tott, ahov� Galois is j�rt annak idej�n. 1872-1882-ig az �cole Normale Sup�rieure-ben oktatott. 1873 �s 1878 k�z�tt a Sorbonne-on Liouville, majd 1878-t�l a fels�bb geometria tansz�ken Chasles helyettese, akinek 1880-ban bek�vetkezett hal�la ut�n a tansz�k vezet�je lett eg�szen hal�l�ig. 1889-1903-ig a Term�szettudom�nyi Kar d�k�nja. Fontos eredm�nyeket �rt el a differenci�lgeometria, �s az anal�zis ter�n. A Darboux-integr�lt a m�sodrend� differenci�legyenletekr�l �rt munk�j�ban vezette be 1870-ben. T�bb mint 100 tudom�nyos egyes�let v�lasztotta tagj�ul, a londoni Royal Society is 1902-ben, 1916-ban a Royal Society Sylvester �rdem�rm�t nyerte el. 1884-ben a francia Tudom�nyos Akad�mia tagja lett, majd ennek titk�ra 1900-t�l. 1902-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 23.	Karplus, Robert sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja B�cs, Ausztria, 1927. febr. 23. - Moraga, California, USA, 1990. m�rc. 20. Osztr�k sz�let�s� amerikai fizikus, term�szettudom�nyos tant�rgyfejleszt� 11 �ves kor�ban �desanyj�val �s 8 �ves �ccs�vel egy�tt siker�lt a n�cik �ltal megsz�llt B�csb�l el�sz�r Sv�jcba, majd az Egyes�lt �llamokba menek�lni�k. 21 �ves kor�ban szerezte meg a PhD fokozatot Bostonban, a Harvard Egyetemen fizik�b�l. Ut�na Princetonban kezdte meg elm�leti fizikai kutat�sait. Neh�z, m�g csak kialakul�ban l�v� kvantumelektrodinamikai t�m�kon, p�ld�ul az elektron m�gneses momentum�nak elm�leti meghat�roz�s�n dolgozott. 1950-t�l a Harvard Egyetemen, majd 1954-t�l Berkeleyben is a legnehezebb elm�leti t�m�kat kutatta. M�r vagy �tven komoly publik�ci�ja volt (a ferrom�gneses Hall effektusra vonatkoz� cikkre t�bb mint ezer hivatkoz�s �rkezett), amikor hirtelen t�m�t v�ltott: a 8-10 �ves gyerekek term�szettudom�nyos oktat�s�val kezdett foglalkozni. Ez j�r�szt csal�di ind�ttat�sra t�rt�nt: saj�t gyermekei iskolai oktat�s�ban tapasztalta meg a legs�lyosabb probl�m�kat. Jean Piaget gyermekl�lektani munk�ira t�maszkodva hat�sos �s eredm�nyes pedag�giai k�s�rletet folytatott, melynek sor�n a National Science Foundation anyagi seg�ts�g�vel siker�lt kidolgoznia a Science Curriculum Improvement Study (Term�szettudom�nyos Tantervfejleszt� Tanulm�ny, SCIS) rendszer�t. Munk�ss�g��rt megkapta az egyik legnagyobb amerikai tan�ri kit�ntet�st, az Oersted-med�lt. A pszichol�giai t�ma am�gy is k�zel �llt hozz�: nagyapja, Johann Paul Karplus (1866-1936) a b�csi egyetem elismert pszichi�triai professzora volt. Az SCIS projekt sz�mos orsz�g oktat�s�ra hatott kedvez�en; n�lunk P�csett P�lffy Gy�rgyn� fejlesztette ki ennek nyom�n az als� tagozatos Term�szetismeret tant�rgy korszer� tanterv�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 22.	Rados Guszt�v sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Pest, 1862. febr. 22. - Budapest, 1942. nov. 1. Matematikus, m�egyetemi tan�r Egyetemi tanulm�nyait a budapesti m�egyetemen, a budapesti tudom�nyegyetemen �s a lipcsei egyetemen v�gezte. 1885-t�l mag�ntan�r �s repetitor a m�egyetemen. 1897-t�l nyugalomba vonul�s�ig, 1933-ig a m�egyetemi k�nyvt�r vezet�jek�nt sokoldal� munk�ss�got fejtett ki a k�nyvt�r fejleszt�s�ben. T�bb �zben volt a m�egyetem rektora. R�szt vett az E�tv�s Lor�nd kezdem�nyez�s�re alakult Matematikai �s Fizikai T�rsulat alap�t�s�ban, melynek 1893-t�l titk�ra, 1913-t�l m�sodeln�ke, 1931-t�l eln�ke volt. 1891-1894-ben a Matematikai �s Fizikai Lapok, 1895-t�l a Matematikai �s Term�szettudom�nyi �rtes�t� szerkeszt�je. Algebrai kutat�sai sor�n a magasabb fok� kongruenci�k gy�keivel �s m�s elm�leti k�rd�seivel, a determin�nsokkal, m�trixokkal, kvadratikus alakokkal, a k�roszt�ssal, n�gyzetes marad�kokkal, algebrai �s elliptikus f�ggv�nyekkel foglalkozott. A "magyar matematikai iskola" egyik fontos kutat�si ter�let�v� v�lt m�trix-elm�let els� hazai m�vel�je. A sz�melm�letben a K�nig-Rados-t�tel �rzi nev�t. Rados Ign�c �ccse. 1894-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 22.	Vlad�r Endre hal�l�nak 50. �vfordul�ja Bia, 1888. szept. 24. - Keszthely, 1967. febr. 22. M�rn�k, mez�gazd�sz, egyetemi tan�r 1918-t�l a magyar�v�ri Mez�gazdas�gi G�pk�s�rleti �llom�s vezet�je, 1931-t�l a keszthelyi Gazdas�gi Akad�mia M�szaki tansz�k�nek vezet�je. M�rn�kk�nt jelent�s munk�t v�gzett a hazai mez�gazdas�g g�pes�t�s�nek fejleszt�se ter�n, a mez�gazdas�g g�pes�t�s�nek tekint�lyes szak�rt�je. �rt�kes meteorol�giai tev�kenys�get is v�gzett, f�leg a p�rolg�sm�r�s nagyon problematikus k�rd�seivel foglalkozott. A Keszthely �s k�rny�k�nek csillag�szati ismeretterjeszt�s�nek megalap�t�ja. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 22.	Gy�rffy Istv�n sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Budapest, 1912. febr. 22. - Budapest, 1999. nov. 29. Orvos, szem�sz Gy�rffy Istv�n (1884-1939) n�prajzkutat� legid�sebb gyermeke 1936-ban szerzett orvosi diplom�t Budapesten. Szem�szi szakorvosi vizsg�j�nak let�tele ut�n hamarosan a kontaktlencs�k probl�m�j�val kezdett foglalkozni. A szemklinik�n Blaskovics L�szl� tan�tv�nyak�nt kutatott, 1939-ben a vil�gon el�sz�r k�sz�tett "kontaktkagyl�t" plexib�l. Kontaktlencse laborat�riumot szervezett a klinik�n, ahol speci�lis kontaktlencse pr�sel�si elj�r�st dolgozott ki. M�r a 40-es �vekben foglalkoztatta a szaruh�rtya �t�ltet�s lehet�s�ge. Brit �s amerikai optalmol�giai foly�iratokban publik�lt, 1959-ben megh�vt�k Chicagoba, el�ad�st tartani a kontaktlencse kongresszuson. Itthon h�sz �vig volt tan�rseg�d, mire 1956-ban kinevezt�k adjunktuss�. 1972-ben docensk�nt vonult nyugd�jba, s �lt sokf�le hobbij�nak: a kontaktlencs�k mellett foglalkozott numizmatik�val, kert�p�t�ssel, m�v�szi f�nyk�pez�ssel. �ssze�ll�totta a XX. sz�zadban m�k�d�tt legjobb hazai szemorvosok �letrajzi adatt�r�t. "G�njeiben hordozta a tudom�nyos munka ir�nti elhivatotts�got" - b�cs�ztatta elhunyta alkalm�b�l egyik tud�s tan�tv�nya. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 22.	Borchardt, Carl Wilhelm sz�let�s�nek 200. �vfordul�ja Berlin, Poroszorsz�g, 1817. febr. 22. - R�dersdorf, 1880. j�n. 27. N�met matematikus 1836-t�l Berlinben Dirichlet tan�tv�nya volt, 1839-t�l K�nigsbergben Besselt, Neumannt �s Jacobit hallgatta. 1843-ban szerzett doktori fokozatot Jacobi ir�ny�t�s�val. 1846-1847 tel�n P�rizsban Liouville el�ad�sait hallgatta. 1848-ban a berlini egyetemen habilit�lt�k. 1856-ban Berlinben az akad�mia tagja lett, �s a Crelle �ltal alap�tott Journal f�r die Reine und Angewandte Mathematik szerkeszt�je. Gauss kutat�sait folytatva a sz�mtani-m�rtani k�z�ppel kapcsolatban �rt el jelent�s eredm�nyeket. Tov�bbi fontos eredm�nyeket a hiperelliptikus f�ggv�nyek elm�let�vel, a l�nct�rtkifejt�ssel �s a gr�felm�lettel kapcsolatban �rt el.
	Web dokumentumok

2017. febr. 22.	Hertz, Heinrich Rudolf sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja Hamburg, 1857. febr. 22. - Bonn, 1894. jan. 1. N�met fizikus Legfontosabb eredm�nye a Maxwell �ltal kidolgozott elektrom�gneses elm�let k�s�rleti igazol�sa �s az elektrom�gneses hull�mok l�tez�s�nek k�s�rleti vizsg�lata (1884). Ennek keret�ben kimutatta, hogy az elektrom�gneses hull�mok �s a f�ny terjed�si tulajdons�gai azonosak (visszaver�d�s, t�r�s, polariz�ci�). Ezek a felfedez�sek tett�k lehet�v� a vezet�kn�lk�li h�rk�zl�st (szikrat�v�r�, r�di�, tv). � fedezte fel a k�ls� f�nyelektromos hat�st is 1886-ban. Ezt a kutat�st munkat�rsa, Wilhelm Hallwachs folytatta (Hallwachs-hat�s, 1887). Ez a felfedez�s fontos szerepet j�tszott a kvantumelm�let kialakul�s�ban (Albert Einstein, 1905). Tisztelet�re 1933-ban r�la nevezt�k el a frekvencia m�rt�kegys�g�t (hertz, r�vid�tve Hz). (Z�tonyi S�ndor)
	Web dokumentumok

2017. febr. 22.	Strassmann, Fritz sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Boppard, N�metorsz�g, 1902. febr. 22. - Mainz, 1980. �pr. 22. N�met fizikus, vegy�sz 1929-ben szerzett akad�miai doktori c�met a Hannoveri M�szaki Egyetemen. 1934 elej�n Otto Hahnnal �s Lise Meitnerrel radioakt�v term�kek kutat�s�ba kezdett. Strassmann, mint az analitikai k�mia szak�rt�je csatlakozott a teamhez, hogy a neutron bomb�z�s sor�n keletkez� k�nnyebb elemeket felismerje. � helyettes�tette Lise Meitnert, akinek a n�ci N�metorsz�gb�l menek�lnie kellett. 1938-ban v�gzett k�s�rleteik igazolt�k az ur�n maghasad�s�t. Az 1943. �vi k�miai Nobel-d�jat 1944-ben Otto Hahnnak �t�lt�k oda. Meglehet�sen �ltal�nos a v�lem�ny, hogy Lise Meitnernek �s Fritz Strassmann-nak is r�szes�lnie kellett volna ebben az elismer�sben. Strassmann 1946-ban a mainzi egyetem szervetlen �s nukle�ris k�miai professzora lett, ahol megalap�totta a Szervetlen K�miai Int�zetet (a k�s�bbi Nukle�ris K�miai Int�zetet). 1945-t�l 1953-ig volt a Max Planck Institute k�miai r�szleg�nek igazgat�ja. 1966-ban a maghasad�s ter�n kifejtett munk�juk�rt Hahnnal �s Meitnerrel k�z�sen Enrico Fermi D�jat kaptak.
	Web dokumentumok

2017. febr. 21.	Hamary D�niel hal�l�nak 125. �vfordul�ja Tata, 1826. m�rc. 25. - Budapest, 1892. febr. 21. Orvos, �r� 1847-ben beiratkozott a pesti orvosi egyetemre. 1848-ban nemzet�rk�nt vett r�szt a schwechati csat�ban, ezut�n a kom�romi v�rt�z�rs�gn�l szolg�lt a v�r felad�s�ig. A szabads�gharc buk�sa ut�n fogs�gba ker�lt. 1850-ben folytatta tanulm�nyait a pesti orvosi egyetemen �s 1854-ben orvos-seb�sz doktorr� avatt�k. Tat�n m�k�d�tt mint gyakorl� orvos. 1870-ben honv�d ezredorvoss� nevezt�k ki. 1874-ben Pestre helyezt�k �t, mint honv�d-f�t�rzsorvost. Orvostudom�nyi k�nyvek �r�s�n k�v�l sz�pirodalommal is foglalkozott, verseket, t�rc�kat �s sz�ndarabokat is �rt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 21.	Palatin Gergely (Istv�n) hal�l�nak 90. �vfordul�ja K�szeg, 1851. aug. 31. - Pannonhalma, 1927. febr. 21. Benc�s fizikus, f�iskolai tan�r, fot�m�v�sz 1870-ben l�pett be a Benedek-rendbe. Az �retts�git k�vet� �vekben teol�gi�t, matematik�t �s term�szettant tanult a rend pannonhalmi f�iskol�j�n. 1877-1879-ig a gy�ri gimn�ziumban tan�tott, itt ismerkedett meg Jedlik �nyossal �s bar�ts�got k�t�tt a Bierbauer Lip�ttal, akivel egy�tt tan�totta a fizik�t. 1879-t�l a budapesti tudom�nyegyetemen folytatta tanulm�nyait, ahol tan�rai voltak t�bbek k�z�tt Kondor Guszt�v, Petzval Ott�, E�tv�s Lor�nd, Fr�hlich Izidor, Szily K�lm�n �s j� bar�ts�gba ker�lt Bartoniek G�z�val. 1880-ban szerzett tan�ri oklevelet, 1881-t�l a pannonhalmi f�iskola fizikatan�ra. Elm�leti �s k�s�rleti fizik�t tan�tott, gimn�ziumi tanfolyamot is tartott, s�t n�h�ny �vig csillag�szati f�ldrajzot is oktatott f�ldrajz szakosoknak. K�s�rleteihez az eszk�z�ket gyakran maga k�sz�tette, melyekkel folyamatosan gyarap�totta a f�iskola fizikaszert�r�t. Foglalkozott az optika t�mak�r�vel. Jedlik �nyos neki adta �t h�res oszt�g�p�nek megrong�l�dott darabjait, melyet Palatin �jra m�k�d�k�pess� tett �s tov�bbfejlesztett. Zivatarjelz� k�sz�l�ket is szerkesztett, amely a l�gk�ri kis�l�sekb�l kiindul� elektromos hull�mokat �szlelte. �rdekelte a fot�n bemutathat� optikai, fizikai k�s�rletek meg�r�k�t�se. �lete utols� napj�ig tev�kenykedett.
	Web dokumentumok

2017. febr. 21.	L�z�r L. P�l hal�l�nak 100. �vfordul�ja Nagybajom, 1856. - Budapest, 1917. febr. 21. G�p�szm�rn�k, m�egyetemi tan�r 1880-ban a budapesti m�egyetemen szerezte g�p�szm�rn�ki oklevel�t. 1880-1882-ben a Vidats-gy�rban volt szerkeszt� �s gy�rvezet� f�m�rn�k. H�rom �vig tanulm�nyozta Eur�p�ban a mez�gazdas�gi g�pipart �s a g�pk�s�rleti �llom�sokat. 1886-ban a m�egyetemen a mez�gazdas�gi g�ptan mag�ntan�ra �s a m�szaki mechanika �s az elm�leti g�ptan tansz�k tan�rseg�de lett. 1889-ben az �jonnan szervezett mez�gazdas�gi g�ptani tansz�ket az 1. vil�gh�bor� v�g�ig vezette �s a tansz�k mellett l�trehozott Mez�gazdas�gi G�pk�s�rleti �llom�s vezet�je is volt. Eredm�nyesen munk�lkodott a mez�gazdas�g g�pes�t�se ter�n a hazai g�pgy�rak konstrukci�inak m�szaki ellen�rz�s�vel �s fejleszt�s�vel: R�szt vett t�bb v�llalat, k�zt�k az els� magyar varr�g�pgy�r alap�t�s�ban. 1905-t�l 1910-ig f�ggetlens�gi programmal orsz�ggy�l�si k�pvisel� volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 21.	Chernel Istv�n hal�l�nak 95. �vfordul�ja K�szeg, 1865. m�j. 31. - K�szeg, 1922. febr. 21. Ornitol�gus A soproni k�z�piskolai term�szetrajz tan�ra F�szl Istv�n volt. Jogi �s term�szettudom�nyi tanulm�nyait Pozsonyban �s Budapesten v�gezte. R�vid ideig k�zigazgat�si gyakornok volt Sopronban, k�s�bb birtok�t is b�rbe adva, csak ornitol�gi�val foglalkozott. 1887-ben Erd�lyben ismerkedett meg �s k�t�tt �letre sz�l� bar�ts�got Herman Ott�val. 1890 tavasz�n r�szt vett a Herman Ott� �ltal szervezett mad�rvonul�si megfigyel�sekben. Sz�mos k�lf�ldi mad�rtani kongresszuson sz�molt be a magyarorsz�gi kutat�sok eredm�nyeir�l. 1916-ban a Mad�rtani Int�zet igazgat�j�v� nevezt�k ki. 1891-ben norv�giai tanulm�ny�tj�n ismerte meg a s�el�st �s tapasztalatai alapj�n � honos�totta meg Magyarorsz�gon.
	Web dokumentumok

2017. febr. 21.	Haj�s Gy�rgy sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Budapest, 1912. febr. 21. - Budapest, 1972. m�rc. 17. Matematikus Egyetemi tanulm�nyait a budapesti egyetemen v�gezte. 1935-t�l a budapesti m�egyetem tan�rseg�dje, majd adjunktusa, 1949-t�l hal�l�ig az ELTE geometriai tansz�k�nek tansz�kvezet� tan�ra. Legfontosabb munk�ja Minkowski n�met matematikus sejt�s�nek a bizony�t�sa, melyet csoportelm�leti eszk�z�kkel v�gzett el, (Minkowski-Haj�s-t�tel). Jelent�s munk�i voltak diszkr�t geometri�ban, a gr�felm�letben, a Bolyai-Lobacsevszkij geometri�ban �s a numerikus anal�zisben is. Eg�sz �let�ben foglalkoztatta a n�gysz�nsejt�s bizony�t�sa. Tev�kenyen r�szt vett a matematikai k�z�letben. 10 �ven �t az MTA Matematikai �s Fizikai Tudom�nyok Oszt�ly�nak titk�ra, az Acta Mathematica Academiae Scientiarum Hungaricae f�szerkeszt�je, a Bolyai J�nos Matematikai T�rsulat eln�ke volt. 1948-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 21.	Reynolds, Osborne hal�l�nak 105. �vfordul�ja Belfast, �rorsz�g, 1842. aug. 23. - Watchet, Anglia, 1912. febr. 21. �r sz�let�s� angol m�rn�k, fizikus, matematikus A Cambridge-i egyetemen tanult, majd 1868-ban a m�szaki tudom�nyok els� professzora lett a Manchester-i egyetemen, itt m�k�d�tt 1905-ben t�rt�nt nyugd�jbavonul�s�ig, itt megalap�totta a Whitworth laborat�riumot. Legfontosabb eredm�nyeit a hidraulika �s hidrodinamika ter�let�n �rte el. Laborat�riumi k�s�rletben vizsg�lta �s matematikailag is megalapozta a folyad�kok lamin�ris �s turbulens �raml�s�nak felt�teleit. Nev�hez f�z�dik a Reynolds sz�m, az �raml� anyagban fell�p� tehetetlens�gi er�k �s bels� s�rl�d�si er�k h�nyadosa.
	Web dokumentumok

2017. febr. 20.	X�ntus J�nos ifj. (Xantus) sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Kolozsv�r, 1917. febr. 20. - Kolozsv�r, 1982. nov. 27. F�ldrajztud�s, meteorol�gus, csillag�sz Az erd�lyi (rom�niai) magyar tudom�nyos �let �s szellemis�g kimagasl� egy�nis�ge. Gazdag �s sokr�t� munk�ss�g�nak eredm�nye ezern�l t�bb publik�lt szakcikk, k�zel m�sf�l ezernyi elhangzott r�di�el�ad�s, sz�mos tudom�nyos dolgozat, valamint kilenc tudom�nyos ismeretterjeszt� k�tet. Tudom�nyos munk�ss�g�nak szf�r�ja a meteorol�gia �s az asztron�mia volt - a napfolt-tev�kenys�g rendszeres megfigyel�s�re �s le�r�s�ra is kiterjedt. Ilyen ir�ny� megfigyel�sei �rt�kes l�ncszemeit alkotj�k az id�j�r�s-kutat�s, a csillag�szat �s a napfoltkutat�s �tfog� programj�nak. Els�k�nt kutatta f�l �s �rta �ssze Erd�ly nap�r�it. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 20.	Mayer, Tobias hal�l�nak 255. �vfordul�ja Marbach, W�rttemberg, 1723. febr. 17. - G�ttingen, 1762. febr. 20. N�met csillag�sz, matematikus Az els� analitikus elm�letek (els�sorban Euler eredm�nyei) �s a megfigyel�si adatok �sszevet�s�vel 1757-ben igen j� Hold-t�bl�zatokat k�sz�tett. A Hold poz�ci�j�t 1'-es pontoss�ggal adta meg, ami a navig�ci�ban a f�ldrajzi hossz�s�g f�l fok pontoss�g� meghat�roz�s�t tette lehet�v�. T�bl�zatait a Brit Admiralit�s a hossz�s�g-m�r�s t�k�letes�t�s�re kit�z�tt jutalom harmadr�sz�vel d�jazta. Elk�sz�tette a Hold felsz�n�nek geometriai m�r�sekre alap�tott els� pontos t�rk�p�t (1750), amely a k�vetkez� f�l�vsz�zadban minden tov�bbi holdt�rk�p alapj�v� v�lt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 20.	Kopp, Hermann Franz Moritz hal�l�nak 125. �vfordul�ja Hessen-Kassel, N�metorsz�g, 1817. okt. 30. - Heidelberg, Baden, 1892. febr. 20. N�met vegy�sz �s k�miat�rt�n�sz 1841-ben a giesseni egyetemen lett fizet�s n�lk�li el�ad�. 1843-t�l Giessenben rendk�v�li egyetemi tan�r, 1863-ban nevezt�k ki a heidelbergi egyetem k�miaprofesszor�v�. Tanulm�nyozta az atom- �s molekulat�rfogatokat. Vizsg�lta a folyad�kok �s szil�rd anyagok fajh�j�t. Els�sorban a forr�spont, a fajs�ly, a fajh� �s a h�t�gul�s vizsg�lata alapj�n igazolta, hogy a vegy�letek fizikai tulajdons�gai olyan m�rt�kben t�rnek el egym�st�l, amilyen m�rt�kben a vegy�letek szerkezete k�l�nb�zik. A k�miai szerkezet �s a fizikai tulajdons�gok kapcsolat�t tanulm�nyozva v�lt a fizikai szerves k�mia �tt�r�j�v�.
	Web dokumentumok

2017. febr. 20.	Moissan, Ferdinand Fr�d�ric Henri hal�l�nak 110. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1852. szept. 28. - P�rizs, 1907. febr. 20. Francia vegy�sz, Nobel-d�jas A p�rizsi Mus�um d'Histoire Naturelle �s az �cole de Pharmacie munkat�rsak�nt kezdett dolgozni. 1886-ban az �cole de Pharmacie toxikol�giai �s 1889-ben szervetlen k�miai professzora, 1900-ban a Sorbonne szervetlen k�miai professzora lett. A fluorvegy�letek vizsg�lat�t 1884-ben kezdte meg. K�t �vvel k�s�bb el��ll�totta a rendk�v�l reakci�k�pes fluorg�zt. Felt�rk�pezte az elem tulajdons�gait �s tanulm�nyozta m�s elemekkel lej�tsz�d� reakci�it. Az �ltala szerkesztett elektromos �vkemenc�ben sz�mos nehezen olvad� f�m oxidj�t reduk�lta. Nagym�rt�kben hozz�j�rult az elektrometallurgia �s az elektrotermia fejl�d�s�hez. Gazdas�gos elj�r�st dolgozott ki az acetil�n gy�rt�s�ra. 1906-ban k�miai Nobel-d�jjal t�ntett�k ki az elemi fluor el��ll�t�s��rt �s a Moissan-f�le elektromos kemence kifejleszt�s��rt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 20.	Goeppert-Mayer, Maria hal�l�nak 45. �vfordul�ja Kattowitz (ma Katowice, Lengyelorsz�g), 1906. j�n. 28. - La Jolla, California, 1972. febr. 20. N�met sz�let�s� amerikai elm�leti fizikus, Nobel-d�jas N�gy �ves volt, amikor a csal�d az akkori N�met Birodalom egy m�sik v�ros�ba, G�ttingenbe k�lt�z�tt, ahol �desapja az egyetemen a gyermekorvostan professzora lett. Egyetlen gyerekk�nt, intelligens csal�di �s szakmai k�rnyezetben n�tt fel, v�gezte el az egyetemet. F�leg matematik�t hallgatott, a doktorij�t azonban 24 �ves kor�ban m�r elm�leti fizik�b�l �rta Max Born ir�ny�t�s�val, s m�g ugyanebben az �vben feles�g�l ment egy Max Born �s James Franck mellett gyakornokoskod� amerikai fizikai k�mikushoz, a n�la k�t �vvel id�sebb Joseph Edward Mayerhez. Azonnal �tk�lt�ztek Amerik�ba, ahol f�rje el�sz�r a Johns Hopkins Egyetemen, majd a h�bor� alatt a Columbia Egyetemen, a h�bor� ut�n pedig Chicagoban kapott professzori �ll�st. Maria mindenhova vele ment, s b�r m�r Karl Herzfeld is t�mogatta, azut�n Enrico Fermi, Harold Urey, majd Edward Teller mellett tev�keny r�szt v�llalt a titkos atomkutat�sban is, hivatalosan csak 1960-ban nevezt�k ki professzornak a San Diego-i egyetemen. 1963-ban Wigner Jen�vel �s Hans Daniel Jensennel egy�tt Nobel-d�jat kapott. Wigner az alapvet� szimmetriaelvek felfedez�s��rt �s alkalmaz�s��rt kapta a d�j egyik fel�t, Jensen �s Maria Goeppert-Mayer pedig az atommag h�jmodellj�nek megalkot�s��rt kapta a d�j m�sik fel�t. Marie Curie-n k�v�l mind a mai napig � az egyetlen n�, aki fizikai Nobel-d�jat kapott. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 19.	Reguly Zolt�n hal�l�nak 65. �vfordul�ja Hegyb�nya, 1904. szept. 13. - Budapest, 1952. febr. 19. G�p�szm�rn�k A Szabadalmi B�r�s�g m�r 18 �ves kor�ban elfogadta egy tal�lm�nyi bejelent�s�t, majd megnyerte az E�tv�s Lor�nd Matematikai �s Fizikai T�rsulat fizikai tanul�verseny�t. Mint m�rn�k a Ganz Villamoss�gi Gy�r alkalmaz�s�ba l�pett. 1928-1932 k�z�tt a gy�r pr�baterm�ben, majd a k�sz�l�kszerkeszt�si r�szleg�ben m�k�d�tt, ut�bb hal�l�ig mint ennek vezet�je. Neve �sszeforrott a magyar er�s�ram� k�sz�l�kgy�rt�s megteremt�s�vel �s kifejleszt�s�vel.
	Web dokumentumok

2017. febr. 19.	Sain M�rton hal�l�nak 20. �vfordul�ja M�ramarossziget, 1915. j�l. 28. - Budapest, 1997. febr. 19. Matematikus, matematikat�rt�n�sz, gimn�ziumi tan�r Tanulm�nyait a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem, matematika-fizika szakon v�gezte. 1938-39 az orosh�zi Iparostanonciskola �raad� tan�ra, 1941-42 a mez�ber�nyi Polg�ri Fi�- �s Le�nyiskola pr�baszolg�latos tan�ra, 1942-43 a Beregsz�szi �llami Gimn�zium helyettes tan�ra, 1943-52 a Budapesti Reform�tus Gimn�zium tan�ra, 1952-58 a II. R�k�czi Ferenc Katonai K�z�piskola f�tan�ra, 1958-59 az E�tv�s J�zsef Gimn�zium tan�ra, 1959-61 a F�y Andr�s Gimn�zium tan�ra, 1961-70 az Ap�czai Csere J�nos Gyakorl� Iskola, 1970-79 a Radn�ti Mikl�s Gyakorl� Iskola vezet� tan�ra, 1978-84 az ELTE Tan�rk�pz� F�iskolai Kar matematikat�rt�neti �raad� tan�ra. T�bb mint 60 matematikat�rt�neti cikke jelent meg. F�bb m�vei: Matematikat�rt�neti ABC (1974), Nincs kir�lyi �t (1986), Fizikat�rt�neti ABC (t�rsszerz�, 1980)
	Web dokumentumok

2017. febr. 19.	Savile, Henry, Sir hal�l�nak 395. �vfordul�ja Bradley, 1549. nov. 30. - Eton, 1622. febr. 19. Angol matematikus Oxfordban tanult matematik�t �s �kori nyelveket. 1570-t�l Ptolemaiosz m�veivel egy�tt Kopernikusz tanait oktatta Oxfordban. Hosszabb eur�pai utaz�sa ut�n 1582-ben I. Erzs�bet kir�lyn� g�r�g tan�ra volt. 1585-t�l el�sz�r egy, majd k�t oxfordi koll�gium igazgat�ja is volt. 1619-ben � alap�totta meg az oxfordi egyetemen a geometriai �s a csillag�szati tansz�ket. Jelent�sen hozz�j�rult az angol bibliaford�t�s l�trej�tt�hez.
	Web dokumentumok

2017. febr. 19.	Weierstrass, Karl Theodor Wilhelm hal�l�nak 120. �vfordul�ja Ostenfelde, Vesztf�lia (ma N�metorsz�g), 1815. okt. 31. - Berlin, 1897. febr. 19. N�met matematikus Apja k�v�ns�g�ra jogot �s k�zgazdas�gtant tanult. 1838-ban elhat�rozta, hogy matematikus lesz. M�nsterben fejezte be egyetemi tanulm�nyait, ut�na a braunschweigi gimn�ziumban tan�tott matematik�t �s m�s t�rgyakat 15 �vig. A tan�t�s mellett rendszeresen foglalkozott matematikai kutat�ssal. 1854-ben k�z�lte els� cikk�t az Abel-f�le f�ggv�nyekr�l a Crelle's Journal-ban. Eredm�nyeire felfigyelt a k�nigsbergi egyetem, 1854-ben tiszteletbeli doktorr� avatta. Megh�v�st kapott a berlini m�szaki f�iskol�ra, majd n�h�ny �vvel k�s�bb a berlini egyetem professzora lett. F� c�lj�nak az anal�zis szil�rd megalapoz�s�t tekintette. � adta az els� szigor� defin�ci�t a hat�r�rt�k, differenci�lh�nyados, differenci�lhat�s�g �s konvergencia fogalm�ra, a hatv�nysorok konvergenci�j�nak felt�teleire. � adta az els� p�ld�t minden�tt folytonos, de seholsem differenci�lhat� f�ggv�nyre. Weierstrasst ez�rt a "modern anal�zis atyj�"-nak tekintj�k. Sz�mos t�tel n�vad�ja (Weierstrass t�tele, Weierstrass approxim�ci�s t�tele). �let�nek szinte utols� pillanat�ig folytatta el�ad�i �s kutat�i munk�ss�g�t. Kummerrel �s Kroneckerrel egy�tt a berlini egyetemet a matematikai �let egyik centrum�v� tette.
	Web dokumentumok

2017. febr. 19.	Dulbecco, Renato hal�l�nak 5. �vfordul�ja Catanzaro, Olaszorsz�g, 1914. febr. 22. - La Jolla, California, USA, 2012. febr. 19. Olasz-amerikai orvos, virol�gus, Nobel-d�jas Olaszorsz�gban kezdte p�ly�j�t. 1936-ban szerzett doktori fokozatot a torin�i egyetemen, s �vekig ott oktatott. 1947-ben az Egyes�lt �llamokba utazott �s a v�rusokat kezdte el tanulm�nyozni, el�sz�r S. Luri�val az indianai egyetemen, k�s�bb, 1949-1963 k�z�tt a California Institute of Technology-n. Itt laborat�rium�ban dolgozott Howard Temin. 1963-1972 k�z�tt a Salk Biol�giai Kutat�int�zet munkat�rsa lett, ahova 1977-ben kutat�professzork�nt t�rt vissza, miut�n �t �vig a londoni r�kkutat� k�zpont igazgat�ja volt. Az 1950-es �vekben Marguerite Vogttal egy�tt az els�k k�z�tt teny�sztett �llati v�rusokat sejtteny�szeten. Azt is vizsg�lta, hogyan veszik �t egyes v�rusok az ellen�rz�st a megfert�z�tt sejt f�l�tt. Felvetette, hogy az ember r�kos betegs�geit idegen DNS-darabk�k reprodukci�ja okozhatja. Az 1975-ben orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott Howard Temin �s David Baltimore t�rsas�g�ban a tumorv�rusok �s a sejtek genetikai anyaga k�z�tti cserehat�s ter�let�n tett felfedez�s�rt megosztva.
	Web dokumentumok

2017. febr. 18.	K�r�s Endre hal�l�nak 15. �vfordul�ja Gy�r, 1927. szept. 18. - Budapest, 2002. febr. 18. K�mikus, egyetemi tan�r 1949-ben szerzett vegy�szi oklevelet a budapesti P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen �s ker�lt a Szervetlen �s Analitikai K�miai Tansz�kre Schulek Elem�r mell�. Itt (1950-ben az egyetem neve E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetemre v�ltozott) oktatott hal�l�ig, 1969-t�l mint egyetemi tan�r, 1998-t�l professzor emeritus volt, de mindv�gig akt�v szakmai munk�t v�gzett. 1984 �s 1989 k�z�tt az ELTE k�miai tansz�kcsoportj�nak vezet�je volt. T�bb k�lf�ldi egyetemen oktatott vend�gprofesszork�nt. P�ly�ja els� szakasz�ban els�sorban analitikai k�miai jelleg� kutat�sokat v�gzett, de szervetlen k�miai probl�m�kkal is foglalkozott. Fizikai-k�miai jelleg� kutat�sai sor�n oldatok �s k�miai reakci�k kinetikai tulajdons�gait, az izot�pcsere-reakci�kat vizsg�lta, valamint radiok�miai m�dszereket dolgozott ki. 1970 ut�n az oszcill�l� k�miai reakci�k vizsg�lat�ban �rt el jelent�s eredm�nyeket. Ezek k�z�l a legnevezetesebb a reakci�dinamik�t le�r� �n. Field-K�r�s-Noyes-mechanizmus. B�r az ELTE professzora volt, rendszeresen oktatott gy�gyszer�sz-hallgat�kat, �llatorvos-hallgat�kat �s orvostanhallgat�kat is. 1990-t�l levelez�, 1993-t�l az MTA rendes tagja volt. 1990-ben Sz�chenyi-d�jat kapott.
	Web dokumentumok

2017. febr. 18.	Cassini, Jacques (Cassini II) sz�let�s�nek 340. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1677. febr. 18. - Clermont, 1756. �pr. 16. Francia csillag�sz A Cassini csillag�sz-dinasztia m�sodik tagja, Giovanni Domenico Cassini fia. Apja munk�j�ba bekapcsol�dva majd azt befejezve meghat�rozta a p�rizsi meridi�n �vhossz�t. 1712-ben a P�rizsi Csillagvizsg�l� igazgat�jak�nt apja ut�dja lett. 1713-ban kidolgozta a f�ldrajzi hossz�s�g meghat�roz�s�nak egy �j m�dszer�t a csillagok �s bolyg�k Hold �ltali fed�seinek megfigyel�se alapj�n. 1740 ut�n fi�val C�sar-Fran�ois Cassini de Thury-vel Franciaorsz�g t�rk�p�n dolgozott. A francia, a berlini �s a bolognai akad�mia, valamint a Royal Society tagja volt. A (24102) Jacquescassini kisbolyg� �rzi nev�t. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 18.	Russell, Henry Norris hal�l�nak 60. �vfordul�ja Oyster Bay, New York, USA, 1877. okt. 25. - Princeton, 1957. febr. 18. Amerikai csillag�sz A Princeton-i Egyetemen szerzett doktori fokozatot, majd k�t�vi, a Cambridge-i egyetem obszervat�rium�ban v�gzett munka ut�n ide t�rt vissza, �s itt oktatott 1947-ben t�rt�nt nyugd�jbavonul�s�ig, 1912-t�l, mint az egyetem obszervat�rium�nak igazgat�ja. 1921-t�l �vente hosszabb l�togat�st tett a Mount Wilson Obszervat�riumban. Hertzsprungt�l f�ggetlen�l megszerkesztette a csillagt�pusok oszt�lyba sorol�s�ra alkalmas sz�n-f�nyess�g diagramot, amelyet kettej�k nev�r�l Hertzsprung-Russell-diagramnak neveznek. Hallgat�j�val, Harlow Shapleyvel, elemezte a kett�s csillagok fogyatkoz�s�t, ilyen m�don siker�lt meghat�roznia a csillagok t�meg�t. Kidolgozta a csillagfejl�d�s elm�let�t. Az amerikai csillag�szok k�z�ss�g�ben domin�ns szerepet j�tszott, mint tan�r, �r� �s tan�csad�.
	Web dokumentumok

2017. febr. 18.	Oppenheimer, Julius Robert hal�l�nak 50. �vfordul�ja New York, 1904. �pr. 22. - Princeton, 1967. febr. 18. Amerikai elm�leti fizikus N�met bev�ndorl� sz�l�k gyermeke, akinek a matematika �s a nyelvek tanul�sa egyar�nt k�nnyen ment az iskol�ban. A Harvardon m�g a k�s�rleti termodinamika ir�nt lelkesedett P.W.Bridgman hat�s�ra, ut�na Eur�p�ban Cambridge-ben J.J. Thomson mellett �s k�l�n�sen G�ttingenben Max Born mellett m�r az elm�leti fizika v�lt kedvenc vad�szter�let�v�. Born vezet�s�vel �rta �s v�dte meg doktori disszert�ci�j�t 1927-ben, k�z�s munk�juk a kvantummechanikai "Born-Oppenheimer k�zel�t�s". Leidenben Ehrenfest, Z�richben Pauli mellett dolgozott. 1929-t�l Berkeley-ben kutatva �s tan�tva v�lt az amerikai elm�leti fizika k�zponti alakj�v�, b�r csak 1936-ban (32 �vesen) nevezt�k ki professzornak. 1943-ban az amerikai atombomba el��ll�t�s�ra l�trehozott Manhattan program szakmai vezet�je lett. Bar�tj�val �s egyetemi munkat�rs�val, E.O. Lawrence-szel egy�tt v�lasztott�k Los Alamost �s az �j Mexik� �llamban l�v� sivatagot a munka �s a k�s�rletek sz�nhely��l. Hirosima �s Nagaszaki trag�di�ja ut�n nem t�mogatta tov�bb a kutat�sokat a szuperbomba el��ll�t�s�ra, �gy ker�lt szakmai ellent�tbe Teller Ed�vel. 1947-ben Princetonban lett az int�zet igazgat�ja, Einstein hal�la ut�n pedig az � elm�leti fizikusi poz�ci�j�t is meg�r�k�lte ugyanitt. 1963-ban kapta meg Neumann J�nos, Ernest Lawrence, Wigner Jen�, Glenn Seaborg, Hans Bethe �s Teller Ede ut�n az egyik legnagyobb amerikai kit�ntet�st, amit fizikus kaphat: az Enrico Fermi jutalmat. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 17.	N�methy Emil sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja Arad, 1867. febr. 17. - Budapest, 1943. nov. 6. G�p�szm�rn�k, feltal�l� A budapesti m�egyetemen g�p�szm�rn�ki diplom�t szerzett, majd a pap�rgy�rt�sban alkalmazott berendez�sek tervez�s�vel foglalkozott. Nagy szakmai tekint�ly�t mutatja, hogy az �j eur�pai pap�rgy�rt�si technol�gi�k meghonos�t�sa c�lj�b�l megh�vt�k Jap�nba. Innen 1897-ben t�rt vissza Magyarorsz�gra, az aradi pap�rgy�r igazgat�ja lett. Emellett a rep�l�s elm�leti �s technikai k�rd�seivel foglalkozott. A vil�gon els�k�nt, az amerikai, �s francia rep�l�konstrukt�r�ket megel�zve tal�lta fel - Martin Lajos felismer�seit�l f�ggetlen�l - a cs�r�korm�nyt. Az 1910-es �vek elej�n els�k�nt haszn�lt ac�lcs�vet t�bb rep�l�g�pkonstrukci�j�hoz, �vtizedekkel megel�zve Fokkert, a k�s�bbi n�met konstrukt�rt. Az �ltala �p�tett szerkezetek sohasem emelkedtek a leveg�be, f�k�nt a motor gyenges�ge miatt. Elm�leti felismer�sei azonban jelent�sek, �gy a felhajt�er� sz�m�t�s�ra kidolgozott k�plet�t a tervez�sben j�l haszn�lt�k.
	Web dokumentumok

2017. febr. 17.	Selfridge, John Lewis sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Ketchikan, Alaska, USA, 1927. febr. 17. - DeKalb, Illinois, 2010. okt. 31. Amerikai matematikus 1958-ban szerezte meg doktori fokozat�t a University of California, Los Angeles matematikai int�zet�ben. A University of Illinois at Urbana-Champaign, majd a Northern Illinois University professzora volt 1991-ben t�rt�nt nyugd�jbavonul�s�ig. F� szakter�lete az analitikus sz�melm�let �s a kombinatorika volt. 14 k�z�s cikket �rt Erd�s P�llal egy�tt, legfontosabb k�z�s eredm�ny�k az �ltaluk bevezetett Erd�s-Selfridge-f�le f�ggv�ny. Sz�melm�leti munk�ss�g�ban a sz�m�t�g�pek alkalmaz�s�nak egyik �tt�r�je volt. Kidolgozta a Selfridge-Conway-f�le diszkr�t elj�r�st. Az �ltala l�trehozott Number Theory Foundation az � eml�k�nek meg�rz�s�re alap�totta a Selfridge-d�jat.
	Web dokumentumok

2017. febr. 16.	P�ter R�zsa hal�l�nak 40. �vfordul�ja Budapest, 1905. febr. 17. - Budapest, 1977. febr. 16. Matematikus, egyetemi tan�r Egyetemi tanulm�nyait a budapesti tudom�nyegyetemen v�gezte. A harmincas �vekt�l polg�ri iskolai tan�r, 1945-48-ban k�z�piskolai tan�r, 1947-55-ben a Budapesti Pedag�giai F�iskola tansz�kvezet� tan�ra, 1955-t�l 1976-ban t�rt�nt nyugd�jaz�s�ig az ELTE professzora volt. A matematikai logika nemzetk�zileg ismert m�vel�je, a rekurz�v f�ggv�nytan elm�let�nek �s alkalmaz�sainak megalapoz�ja. Jelent�sek a matematik�t n�pszer�s�t� munk�i. "J�t�k a v�gtelennel" c. k�nyv�t sz�mos nyelvre ford�tott�k le �s sok kiad�st �rt meg. Sz�les k�r� tev�kenys�get folytatott az als�fok� �s k�z�piskolai matematikaoktat�s korszer�s�t�se �s a matematikaszakos tan�rk�pz�s sz�nvonal�nak emel�se �rdek�ben. T�bb nemzetk�zi foly�irat szerkeszt�bizotts�gi tagja volt. Kossuth-d�jjal t�ntett�k ki 1951-ben, �llami d�jjal 1970-ben. Az MTA levelez� tagj�v� v�lasztott�k 1973-ban.
	Web dokumentumok

2017. febr. 16.	Maliga P�l hal�l�nak 30. �vfordul�ja T�tkoml�s, 1913. m�j. 10. - Budapest, 1987. febr. 16. Kert�szm�rn�k, gy�m�lcsnemes�t� Kert�szeti tanulm�nyait 1936-ban a Kert�szeti Tanint�zetben fejezte be. K�s�bb elv�gezte a Fels�bb Sz�l� �s Borgazdas�gi Tanfolyamot, majd a m�egyetem mez�gazdas�gi kar�n szerzett oklevelet. 1946-ban doktor�lt az Agr�rtudom�nyi Egyetemen, majd a Bajai Kert�szk�pz� Iskola tan�ra, 1939-t�l a Kert�szeti Egyetem jogel�djei gy�m�lcstermeszt�si tansz�k�nek oktat�ja. 1956-t�l a Kert�szeti Kutat� Int�zetben folytatta orsz�ghat�runkon t�l is ismert kutat�-nemes�t� munk�j�t. Az �zemi meggytermeszt�s kialak�t�s�nak lehet�s�geit kutatta �s megold�sk�nt �j meggyfajt�kat nemes�tett. Orsz�gosan elismert fajt�i - Meteor, Favorit, Korai Pipacs meggy, �rdi jubileumi �s �rdi b�term� - k�z�l az ut�bbival vil�gh�rn�vre tett szert.
	Web dokumentumok

2017. febr. 16.	Stegena Lajos hal�l�nak 20. �vfordul�ja Kom�rom, 1921. nov. 10. - Budapest, 1997. febr. 16. Geofizikus, t�rk�p�sz, egyetemi tan�r 1942-ben a budapesti m�egyetemen szerzett vegy�szm�rn�ki diplom�t. 1941-46-ig a Magyar �llami F�ldtani Int�zetben kutat�k�nt talajtannal foglalkozott. 1946 �s 1952 k�z�tt az E�tv�s Lor�nd Geofizikai Int�zetben volt kutat�, majd 1953-t�l tudom�nyos oszt�lyvezet�k�nt szeizmikus, geotermikus �s geok�miai kutat�sokat ir�ny�tott. 1953-t�l az ELTE Geofizikai Tansz�k�n egyetemi tan�r. A T�rk�p�szeti Tansz�k vezet�je volt 1966-1987-ig. Mintegy 30 egyetemre h�vt�k meg el�ad�sok tart�s�ra, egy-egy szemeszterre, vend�gprofesszora volt a freibergi, a clausthali, a kieli �s a n�polyi egyetemnek. Els�k�nt mutatta ki, hogy a Pannon- medenc�nek a k�rge nem vastag, hanem v�kony, s ezzel az uralkod� geotektonikai koncepci� (k�ztes-t�meg elm�let) felad�s�t alapozta meg. Kiemelked� sikereket �rt el a geotermik�ban. � volt a lemeztektonika els� hazai megismer�je. Felismerte az elm�let korszakos jelent�s�g�t �s alkalmazta a Pannon-medenc�re. Szakter�lete a t�rk�p�szet, ezen bel�l is els�sorban a t�rk�pt�rt�net volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 16.	Jacquin, Nikolaus Joseph von sz�let�s�nek 290. �vfordul�ja Leiden, Hollandia, 1727. febr. 16. - B�cs, Ausztria, 1817. okt. 26. Holland vegy�sz, botanikus, orvos, akad�miai tan�r Tanulm�nyokat hollandiai, p�rizsi �s b�csi egyetemeken folytatott. Az 1763-ban fel�ll�tott selmecb�nyai akad�mia legels� tansz�k�nek, a K�mia, �sv�nytan �s Koh�szati Tansz�k els� tan�ra volt. Haz�nkban � honos�totta meg a k�miai kutat�sban az el��t�letekt�l mentes k�s�rletez� m�dszert, az oktat�sban a laborat�riumi gyakorlatokat. Munk�ss�g�t Lavoisier is elismerte. Botanikusi munk�ss�ga is jelent�s. Tudom�nyos exped�ci�t vezetett Nyugat-Indi�ba, ahonnan sok �j n�v�nyt hozott a b�csi cs�sz�ri parkokba. Sz�mos magyarorsz�gi n�v�nyt el�sz�r �rt le �s nevezett el. 1769-ben visszat�rt B�csbe, ahol az egyetemen a k�mia �s a botanika tan�ra volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 16.	D�llen, (Johann Heinrich) Wilhelm hal�l�nak 120. �vfordul�ja Mitau (ma Jelgava), Lettorsz�g, 1820. �pr. 25. - Jurjev (ma Tartu), �sztorsz�g, 1897. febr. 16. N�met-orosz csillag�sz A dorpati egyetemen tanult matematik�t �s csillag�szatot, 1839-t�l a dorpati csillagvizsg�l�ban dolgozott. R�szt vett Wilhelm Struve exped�ci�iban, �s 1844-t�l a pulkov�i obszervat�rium munkat�rsa lett. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a geod�zia �s a f�ldrajzi helymeghat�roz�s m�dszereinek ter�let�n, mellyel nagy szolg�latot tett az orosz t�rk�p�szet fejl�d�s�nek is. A csillag�szati helymeghat�roz�sban haszn�latos D�llen-m�dszer az � nev�t viseli. Feles�ge Charlotte Struve, Wilhelm Struve le�nya volt. 1872-ben az amerikai akad�mia tagja lett, nev�t viseli a (7449) D�llen kisbolyg� is. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 16.	Galton, Francis, Sir sz�let�s�nek 195. �vfordul�ja Birmingham, Anglia, 1822. febr. 16. - Haslemere, Surrey, 1911. jan. 17. Angol polihisztor, antropol�gus, f�ldrajztud�s, meteorol�gus, statisztikus �desapja kiv�ns�g�ra orvosi tanulm�nyokat, majd 1840-1844-ig matematikai tanulm�nyokat is folytatott. 1844-ben megszerezte B. A. fokozat�t Cambridge-ben. Tanulm�nyait nem fejezte be, anyagi helyzete lehet�v� tette, hogy vagyon�b�l �lve utaz�sokat tegyen. 1845-1846-ban hosszabb utat tett Egyiptomban. 1850-ben csatlakozott a Royal Geographical Society-hez, r�szt vett egy Afrik�ba indul� k�t�ves neh�z exped�ci�ban, amelyben a mai Nam�bia ter�let�nek r�szeit t�rk�pezt�k fel. Galton polihisztork�nt jelent�sen hozz�j�rult a tudom�ny sz�mos ter�let�nek fejl�d�s�hez. A meteorol�gi�ban az els� id�j�r�si t�rk�peket k�sz�tette. � vizsg�lta el�sz�r m�dszeresen az emberi ujjlenyomatokat, ami k�s�bb elvezetett a nyilv�ntart�sokban val�, �s b�n�gyi alkalmaz�sukhoz. A statisztik�ban bevezette a korrel�ci� �s regresszi� fogalm�t. Az eugenika megalapoz�ja volt. Charles Darwinhoz rokons�g f�zte, unokatestv�rek voltak. Nev�hez f�z�dik a Galton-deszka.
	Web dokumentumok

2017. febr. 16.	Townsend, John Sealy Edward, Sir hal�l�nak 60. �vfordul�ja Galway, �rorsz�g, 1868. j�n. 7. - Oxford, Anglia, 1957. febr. 16. �r-brit fizikus Cambridge-ben Ernest Rutherforddal egy�tt volt J.J.Thomson tan�tv�nya. A g�zkis�l�sekkel foglalkozott, kidolgozta saj�t atom�tk�z�si elm�let�t. T�le sz�rmazik az elemi t�lt�s direkt m�r�s�re szolg�l� olajcsepp k�s�rlet �tlete, melyet azut�n Millikan val�s�tott meg Chicagoban. Oxfordi professzork�nt �ll�totta fel az �tk�z�ses ioniz�ci� elm�let�t. Az els� vil�gh�bor�ban a r�di�hull�mokkal t�rt�n� h�rk�zl�s katonai felhaszn�l�s�n dolgozott. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt - mint az �rek �ltal�ban - � is igyekezett t�volmaradni a politik�t�l - nem � volt az, aki az Eur�p�b�l Angli�ba menek�lt tud�sokat (mint p�ld�ul K�rti Mikl�st) befogadta a Clarendon laborat�riumba. A fizika modern t�m�i sem ragadt�k meg a figyelm�t, megmaradt az elektrom�gneses hull�mok kutat�s�n�l. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 16.	Wu, Chien-Shiung hal�l�nak 20. �vfordul�ja Liuhe, China, 1912. m�j. 29. - New York, 1997. febr. 16. K�nai-amerikai fizikus A nanking-i egyetemen v�gzett, majd az Egyes�lt �llamokba emigr�lt, ahol a kaliforniai Berkeley egyetemen szerzett doktor�tust. 1957-ben k�s�rletileg igazolta T. D. Lee �s C. N. Yang elm�leti felt�telez�s�t, mely szerint a gyenge k�lcs�nhat�sokban nem �rv�nyes a parit�s-megmarad�s t�rv�nye. Lee �s Yang 1957-ben Nobel-dijat kapott, ebben azonban Wu nem r�szes�lt. 1965-ben jelent meg Dr. Wu Beta decay (b�ta-boml�s) c�m� alapvet� munk�ja. � volt az els� n�, akit az American Physical Society eln�k�v� v�lasztott, aki megkapta a Cyrus B. Comstock- �s a Wolf-d�jat, �s tagj�v� v�lasztotta a National Academy of Sciences.
	Web dokumentumok

2017. febr. 15.	Keszthelyi Lajos sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Kaposv�r, 1927. febr. 15. - Budapest, 2022. dec. 9. Fizikus, biofizikus 1950-ben szerzett matematika-fizika szakos tan�ri oklevelet a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen. Ezt k�vet�en a Magyar Tudom�nyos Akad�mia (MTA) aspir�nsa (fiatal kutat�ja) volt; �gy ker�lt 1954-ben az MTA K�zponti Fizikai Kutat�int�zet�be (KFKI), ahol, illetve amelynek egyik ut�dint�zet�ben, a R�szecske- �s Magfizikai Kutat�int�zetben (RMKI) 1954-t�l 1978-ig teljes, 1979-t�l 1989-ig pedig f�l�ll�sban dolgozott. 2008-t�l professor emeritus instituti min�s�gben tev�kenykedett �jra az RMKI-ban, amely 2012 �ta a Wigner Fizikai Kutat�k�zpont (Wigner FK) r�szek�nt m�k�dik. 1972-ben megh�vt�k az MTA akkor alakul� Szegedi Biol�giai K�zpontj�ba (SZBK), ahol 1975 �s 1993 k�z�tt a Biofizikai Int�zet igazgat�ja, illetve 1989 �s 1993 k�z�tt egyidej�leg a kutat�k�zpont f�igazgat�ja volt. 1955-ben v�dte meg kandid�tusi disszert�ci�j�t, majd 1962-ben a fizikai tudom�ny doktora lett. 1982-ben az MTA levelez�, majd 1987-ben rendes tagj�v� v�lasztott�k. P�lyafut�s�nak els� h�sz �v�ben z�mmel elektrosztatikus gyors�t�k seg�ts�g�vel keltett magreakci�k vizsg�lat�val �rt el el�bb tiszt�n magspektroszk�piai, majd a ferrom�gneses �tv�zetekbe �gyazott atomok magjaira hat� hiperfinom k�lcs�nhat�s perturb�l� hat�s�nak �tt�r� kihaszn�l�s�val a szil�rdtest-fizika sz�m�ra is fontos, nemzetk�zileg elismert eredm�nyeket. Kiemelked� tudom�nyos eredm�nyeket hoz� �j kutat�si ir�nyokat ind�tott el a M�ssbauer-spektroszk�pia, a k�l�nf�le ionnyal�b-analitikai elj�r�sok Rutherford-visszasz�r�si spektrometria (RBS), magreakci�s anal�zis (NRA), r�szecsk�k keltette karakterisztikus r�ntgensug�rz�s spektroszk�pia (PIXE)) meghonos�t�s�val, tov�bbfejleszt�s�vel, felhaszn�l�si ter�let�k biol�giai ir�ny� kisz�les�t�s�vel. A KFKI-ban megalak�totta az �n�ll� Biofizikai Csoportot, amelynek idegtudom�nyi r�szlege adta a kiindul�si alapj�t a Wigner FK Komput�ci�s Tudom�nyok Oszt�lya l�trej�tt�nek. (Nagy D�nes Lajos �s Sz�kefalvi-Nagy Zolt�n)
	Web dokumentumok

2017. febr. 15.	Dandelin, Germinal Pierre hal�l�nak 170. �vfordul�ja Bourget, 1794. �pr. 12. - Br�sszel, 1847. febr. 15. Francia m�rn�k, matematikus Dandelin Gentben tanult, majd 1813-t�l �cole Polytechnique hallgat�ja lett P�rizsban. 1825-t�l �t �vig Li�ge-ben b�nyam�rn�k professzor volt. Els� matematikai pr�b�lkoz�sai Quetelet-nek k�sz�nhet�k. �rdekl�d�se a geometria fel� fordult. Legfontosabb t�tel�t, amely a k�pfel�letet, azaz annak minden alkot�j�t �s a metsz� s�kot is �rint� g�mb�kr�l sz�l 1822-ben dolgozta ki. Ezeket a g�mb�ket Dandelin-f�le g�mb�knek nevezz�k. Dandelin foglalkozott m�g a geometri�n bel�l a g�mb s�kra val� sztereografikus vet�t�s�vel, statisztik�val, algebr�val, val�sz�n�s�gsz�m�t�ssal. Elj�r�st dolgozott ki az algebrai egyenletek gy�keinek meghat�roz�s�ra, ezt a m�dszert Dandelin-Gr�ffe elj�r�snak nevezz�k. T�bb elismer�s mellett a Kir�lyi Tudom�nyos Akad�mia tagj�v� v�lasztott�k Br�sszelben, 1825-ben.
	Web dokumentumok

2017. febr. 15.	Koebe, Paul (K�be) sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Luckenwalde, N�metorsz�g, 1882. febr. 15. - Lipcse, 1945. aug. 6. N�met matematikus Berlinben doktor�lt, Herman Schwarz vezet�se mellett. 1910-1914 k�z�tt Lipcs�ben volt rendk�v�li professzor, majd rendes professzor volt a j�nai egyetemen. 1926-ban rendes professzork�nt visszat�rt Lipcs�be. Mindv�gig komplex f�ggv�nytannal foglalkozott. Legfontosabb eredm�nyeit 1907 �s 1909 k�z�tt �rte el a Riemann-fel�letek uniformiz�ci�j�val kapcsolatban. Nev�hez f�z�dik a Koebe-Bieberbach t�tel, valamint az �ltala bevezetett Koebe-f�ggv�ny.
	Web dokumentumok

2017. febr. 14.	Schmidt Ferenc sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja Temesv�r, 1827. febr. 14. - Budapest, 1901. m�rc. 7. �p�t�sz Tanulm�nyait a b�csi, illetve m�ncheni m�egyetemen v�gezte. Mint �p�t�szm�rn�k Temesv�ron majd Pesten m�k�d�tt. Tudom�nyos tev�kenys�ge matematikai �s tudom�nyt�rt�neti vonatkoz�s�: az els�k k�z�tt foglalkozott Bolyai J�nos �s Farkas munk�ss�g�nak megismertet�s�vel. 1867-ben meg�rta a Bolyaiak �letrajz�t Bolyai J�nos Appendix-�nek francia ford�t�s�hoz, majd ugyanebben az �vben n�met�l is megjelentette. Sokat tett az�rt, hogy a Magyar Tudom�nyos Akad�mia el�mozd�tsa a Bolyaiak irathagyat�k�nak feldolgoz�s�t �s publik�l�s�t. A Mathematikai �s Physikai T�rsulatnak a sz�zadfordul� idej�n egyik legbecs�ltebb tagja volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 14.	Erney M�ric sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Budapest, 1877. febr. 14. - Sz�zhalombatta, 1948. j�l. 10. G�p�szm�rn�k Tanulm�nyait a budapesti M�egyetemen v�gezve, Asb�th Emil professzor aj�nl�s�ra az Aktien Gesellschaft f�r Dieselmotoren alkalmazottjak�nt Diesel k�zvetlen munkat�rsa lett s r�szt vett a Diesel-motor kialak�t�s�nak akkor m�g folyamatban lev� munk�j�ban (1899-1901). Dolgozott Belgiumban, Angli�ban �s Olaszorsz�gban. 1910-t�l a Ganz Vagon �s G�pgy�r f�m�rn�ke, majd m�szaki igazgat�jak�nt nagym�ret� g�z-, benzin- �s nyersolajmotorok szerkeszt�s�vel �s gy�rt�s�val foglalkozott, s a korszer� m�dszerek �s elj�r�sok bevezet�s�vel megteremtette a felt�teleket a k�s�bbi Ganz-Jendrassik nyersolajmotorok nagy pontoss�got ig�nyl� gy�rt�s�nak bevezet�s�hez. 1921-ben, V�csey Jen�vel k�z�sen alap�tott Ikarus H�t� �s F�m�ru Rt. (1916) kifejleszt�s�vel megteremtette a hazai aut�h�t�gy�rt�st.
	Web dokumentumok

2017. febr. 14.	Ajtai Mikl�s hal�l�nak 35. �vfordul�ja R�kosliget, 1914. m�j. 19. - Budapest, 1982. febr. 14. Vegy�sz, politikus A budapesti tudom�nyegyetemen szerzett vegy�sz diplom�t �s itt is doktor�lt 1940-ben. A Chinoinban dolgozott 1938-t�l 45-ig. A h�bor� ut�n el�sz�r a K�zell�t�si Korm�nybiztoss�gon, majd k�l�nb�z� miniszt�riumokban v�gzett szakmai-politikai munk�t. 1961-t�l 1967-ig az Orsz�gos Tervhivatal eln�ke, 1970-t�l 1978-ig az Orsz�gos M�szaki Fejleszt�si Bizotts�g eln�ke volt. Emellett a Tudom�nypolitikai Bizotts�g eln�kek�nt �s a MTESZ eln�kek�nt a lehet�s�gek hat�r�ig k�pviselte a hazai m�szaki-tudom�nyos kutat�s �s a kutat� �rtelmis�g �rdekeit.
	Web dokumentumok

2017. febr. 14.	Landau, Edmund Georg Hermann sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Berlin, N�met Cs�sz�rs�g, 1877. febr. 14. - Berlin, Harmadik Birodalom, 1938. febr. 19. N�met-palesztinai matematikus N�met hazafi�s�g� zsid� csodagyerekk�nt m�r 16 �vesen le�retts�gizett egy berlini francia l�ceumban, majd egyetemre ker�lt Frobenius al� matematikusnak; 22 �vesen doktor�lt sz�melm�letb�l. Mindek�zben k�t k�nyvet is �rt a sakk matematik�j�r�l �s a kapcsol�d� rejtv�nyekr�l. P�rizsi tanulm�nyok k�vetkeztek; onnan �rta Hilbert c�m�re, hogyan lehet bizony�tani az algebrai sz�mtestekre vonatkoz� pr�mide�l t�telt. 1909-ig Berlinben, ut�na G�ttingenben professzorkodott; 1927-ben csal�dj�val (az akkor m�g angol fennhat�s�g�) Palesztin�ba emigr�lt. (Landau ap�sa a Nobel-d�jas Paul Ehrlich, a szifilisz legy�z�je.) Szakmai f�lt�kenys�gek �s poz�ci�harcok ok�n 1934-ben Landau visszat�rt Berlinbe. �letm�ve a matematika sok ter�let�n alapvet� jelent�s�g�. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2017. febr. 14.	Hauptman, Herbert Aaron sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja New York, USA, 1917. febr. 14. - Buffalo, New York, 2011. okt. 23. Amerikai matematikus, fizikus, Nobel-d�jas A New York-i City College-ban �s a Columbia Egyetemen tanult matematik�t, 1939-ben v�gzett. 1947-t�l Washingtonban a Naval Research Laborat�riumban Jerome Karle-lal dolgozott egy�tt. 1954-ben doktor�lt a Maryland Egyetemen. 1970-t�l a buffaloi Medical Foundation krisztallogr�fiai csoportj�hoz csatlakozott, itt 1972-t�l kutat�si igazgat� volt. F� ter�lete a krist�lyok szerkezet�nek kutat�sa r�ntgendiffrakci�s m�dszerrel. Matematikai m�dszert tal�lt arra, hogy le�rja azoknak a foltoknak a helyzet�t, amelyek a r�ntgensugarak elhajl�sak�nt jelennek meg a fotolemezen, �gy meg�llap�that� a sz�r�centrumok (atomok) helyzete a krist�lyr�csban. 1985-ben Karle-lal megosztva k�miai Nobel-d�jat kapott "a krist�lyszerkezet meghat�roz�sa direkt m�dszer�nek kifejleszt�s�hez t�rt�nt kiemelked� hozz�j�rul�suk�rt". (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 13.	K�rteszi Ferenc sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Cegl�d, 1907. febr. 13. - Budapest, 1989. m�j. 9. Matematikus Szeg�ny csal�db�l sz�rmazott, Romsauer Lajos �s K�rsch�k J�zsef seg�tette �szt�nd�jhoz, �gy v�gezhette el egyetemi tanulm�nyait. 1931-1940 k�z�tt Gy�r�tt volt k�z�piskolai tan�r, ez id� alatt v�dte meg doktori disszert�ci�j�t �s egy egy�ves kutat�i �szt�nd�jat nyert Olaszorsz�gba. A 2. vil�gh�bor� alatt katonai szolg�latot teljes�tett. 1947-t�l a budapesti tudom�nyegyetemen tansz�kvezet� egyetemi tan�r, k�s�bb d�k�n �s rektorhelyettes is lett. A geometria sz�mos ter�let�n �rt el jelent�s eredm�nyeket, a projekt�v geometri�ban, az algebrai geometri�ban, de publik�lt a kombinatorika, a gr�felm�let ter�let�n is. Sz�mos k�nyve, tanulm�nya jelent meg, foglalkozott a tan�t�s m�dszertani k�rd�seivel. Szerkeszt�s�ben jelent meg Bolyai J�nos Appendix c. m�ve 1977-ben.
	Web dokumentumok

2017. febr. 13.	Rubik Ern� id. hal�l�nak 20. �vfordul�ja P�sty�n, (ma Pie��any, Szlov�kia), 1910. nov. 27. - Budapest, 1997. febr. 13. G�p�szm�rn�k, rep�l�g�ptervez� A polg�ri rep�l�s, ezen bel�l els�sorban a sportrep�l�s egyik legnagyobb magyar konstrukt�re. Kezdetben berep�l�pil�ta volt, vitorl�z� �s motoros rep�l�ssel, majd vitorl�z�rep�l�-oktat�ssal �s rep�l�g�ptervez�ssel foglalkozott. 28 motoros �s motor n�lk�li sportrep�l�g�p t�pust tervezett, k�zt�k a k�nny�f�m szerkezet� vitorl�z� g�pcsal�dot, amelyek k�z�l legismertebbek a V�cs�k, a T�cs�k, a Pilis, a Cimbora �s v�g�l a k�tkorm�nyos kik�pz�g�p, a G�b�. Fia, ifj. Rubik Ern� �p�t�sz, iparm�v�sz, a Rubik-kocka feltal�l�ja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 13.	Geoffroy, �tienne-Fran�ois sz�let�s�nek 345. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1672. febr. 13. - P�rizs, 1731. jan. 6. Francia vegy�sz A k�mia professzora volt a p�rizsi Jardin du Roiban, valamint a gy�gyszer�szet �s az orvostudom�ny professzora a p�rizsi Collège de France-ban 1712-1731-ig. A b�lcsek k�v�nek (az olcs� f�meket aranny� alak�t� anyagnak) megtal�l�s�ra ir�nyul� t�rekv�seket elhib�zottnak, t�veszm�nek tartotta, hitte azonban, hogy n�v�nyi anyagok el�get�s�vel vasat lehet el��ll�tani. Els�k�nt vezette be a k�miai affinit�s fogalm�t �s affinit�si t�bl�zatokat szerkesztett. Szervetlen, analitikai �s szerves k�miai kutat�sokat folytatott. Tanulm�nyozta a bizmutot, r�z-cink �tv�zeteket, a tims� tulajdons�gait, a borsavat. Meg�llap�totta a n�trium-szulf�t �sszet�tel�t. A gy�gy�szatban alkalmazta a k�miai ismereteket.
	Web dokumentumok

2017. febr. 13.	Bo�kovi�, Ru�er Josip (Boscovich, Rudjer, Roger, Joseph) hal�l�nak 230. �vfordul�ja Raguza, Dalm�cia (ma Dubrovnik, Horv�torsz�g), 1711. m�j. 18. - Mil�n�, Mil�n�i Hercegs�g (ma Olaszorsz�g), 1787. febr. 13. Dalm�t jezsuita term�szettud�s, matematikus, asztron�mus, filoz�fus 1726-ban bel�pett a jezsuita rendbe, R�m�ban a Collegium Romanumban tanult matematik�t �s fizik�t. 1740-ben ugyanott a matematika professzora lett. 1764-ben a paviai egyetem professzor�v� �s a mil�n�i obszervat�rium igazgat�j�v� nevezt�k ki. Fizikai munk�ss�ga a newtoni mechanika alapj�n �llt. Geod�zi�val, a F�ld m�ret�nek �s alakj�nak meghat�roz�s�val foglalkozott. 1750-ben fokm�r�st v�gzett R�ma �s Rimini k�z�tt. 1769-ben exped�ci�t vezetett Kaliforni�ba a V�nusz Nap el�tti �tvonul�s�nak megfigyel�s�re. 1773-t�l a francia haditenger�szet vezet� optikai szak�rt�je volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 13.	Dreyer, John Louis Emil sz�let�s�nek 165. �vfordul�ja Koppenh�ga, D�nia, 1852. febr. 13. - Oxford, Anglia, 1926. szept. 14. D�n-brit csillag�sz Koppenh�g�ban v�gezte tanulm�nyait. 1874-ben �rorsz�gban Parsonstownban (ma Birr) az ottani obszervat�rium munkat�rsa lett, itt m�k�d�tt a vil�g akkor legnagyobb teleszk�pja. Itt els�sorban m�ly�g-objektumok megfigyel�s�vel foglalkozott. Kiadta a nagyszab�s�, Herschel katal�gus�t t�bbek k�z�tt kb. 1000 �j csillagk�d adataival b�v�t� New General Catalogue of Nebulae and Clusters of Stars-t. 1878-t�l 1882-ig Dublinban a Dunsink Observatory-ban dolgozott, majd 1882-t�l 1916-ig az Armagh Observatory igazgat�ja volt. Ekkor Oxfordba vonult vissza �s els�sorban csillag�szatt�rt�nettel foglalkozott. Kezdem�nyezte �s vezette William Herschel �s Tycho Brahe �sszes m�veinek kiad�s�t. 1923 �s 1925 k�z�tt a Royal Astronomical Society eln�ke volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 13.	Banachiewicz, Tadeusz sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Vars�, Lengyelorsz�g (ebben az id�ben az Orosz Birodalom r�sze), 1882. febr. 13. - Krakk�, 1954. nov. 17. Lengyel matematikus, csillag�sz A Vars�i Egyetemen csillag�szatot tanult. 1905-ben, a vars�i Egyetem bez�r�sakor G�ttingenbe k�lt�z�tt, �s ott, majd Moszkv�ban fejezte be tanulm�nyait. 1910-1915 k�z�tt a Kazan Egyetem Engelhardt Csillagvizsg�l�j�ban dolgozott. 1919-ben, miut�n Lengyelorsz�g visszanyerte f�ggetlens�g�t, visszat�rt Lengyelorsz�gba, �s a Krakk�i Jagell� Egyetem professzora, a Krakk�i Csillagvizsg�l� igazgat�ja lett. 1922-ben v�lasztott�k a Lengyel Tudom�nyos Akad�mia tagj�v�. 1932-1938 k�z�tt a Nemzetk�zi Csillag�szati Sz�vets�gnek eln�khelyettese volt. A Lengyel Csillag�szati T�rsas�gnak, a Balti �llamok Geod�ziai Bizotts�g�nak � volt az els� eln�ke. Elnyerte a vars�i, a poznani �s a sz�fiai egyetemek Doctor Honoris Causa c�m�t. K�zel 230 tanulm�nyt �rt kutat�sair�l, ezek k�z�tt a nev�hez f�z�d� m�dszerr�l, amivel megv�ltoztatta a parabolikus kering�si p�ly�k addigi meghat�roz�s�t. A "cracovians" elm�let (cracovian calculus) felfedez�se nemzetk�zi elismer�st hozott neki. Ez az elm�let k�l�nb�z� csillag�szati, geod�ziai, mechanikai �s matematikai probl�m�k ter�let�n egyar�nt alkalmazhat�.
	Web dokumentumok

2017. febr. 13.	Bogoljubov, Nikolaj Nikolajevics (Bogolyubov, Nikolay Nikolaevich) hal�l�nak 25. �vfordul�ja Nizsnij Novgorod, Oroszorsz�g, 1909. aug. 21. - Moszkva, 1992. febr. 13. Orosz-ukr�n matematikus, fizikus Papi csal�dban sz�letett. Kievben tanult matematik�t �s fizik�t, Krilov vezet�se mellett. 21 �ves kor�ban szerezte meg a "tudom�nyok doktora" fokozatot. 1928-1973 k�z�tt az Ukr�n Tudom�nyos Akad�mia Elm�leti Fizikai Int�zet�ben dolgozott, 1965-t�l mint az Int�zet igazgat�ja. A 2. vil�gh�bor� alatt 1941-43 k�z�tt Uf�ba telep�tett�k �t az int�zetet. 1943-t�l a moszkvai egyetemen tan�tott. 1947-t�l a Szteklov int�zet elm�leti fizikai oszt�ly�nak vezet�je volt. 1956-ban Dimitri Blohincevvel egy�tt a dubnai Egyes�tett Atomkutat� Int�zet egyik alap�t�ja, 1966-1988 k�z�tt az int�zet igazgat�ja volt. Krilovval k�z�s munk�juk eredm�nye a nemline�ris dinamik�r�l �rott k�nyv�k, a Krilov-Bogoljubov-t�tel �s a Krilov-Bogoljubov-m�dszer. A nemline�ris mechanik�n k�v�l igen jelent�s eredm�nyeket �rt el a kvantumt�relm�letben, a statisztikai mechanik�ban, a szuperkonduktivit�s �s a szuperfoly�konys�g elm�let�ben, tov�bbi fontos t�telek is kapcsol�dnak nev�hez. Sz�mos d�jjal ismert�k el munk�ss�g�t, �gy Lenin-d�jjal (1958) �s a Dirac-d�jjal (1992).
	Web dokumentumok

2017. febr. 12.	Solt B�la (Spiss�k) sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Szomolnok, 1877. febr. 12. - Sopron, 1958. szept. 2. Koh�m�rn�k, m�egyetemi tan�r Oklevel�nek megszerz�se ut�n 1903-ban Kapnikb�ny�n, ut�bb Horgospatak�n m�k�d�tt. 1911-ben Sob� Jen� mellett tan�rseg�d a selmecb�nyai akad�mia k�z�p�t�stani tansz�k�n. 1912-14-ben mint �szt�nd�jas Z�richben folytatott �p�t�szeti tanulm�nyokat. 1919-ben a Sopronba �tk�lt�z�tt akad�mi�n Sob� helyettese, 1920 v�g�t�l a k�z�p�t�stani tansz�k vezet�je. �rt�kes pedag�giai munk�ss�ga mellett jelent�keny m�rt�kben gyakorlati tervez�ssel is foglalkozott; t�bb tanulm�ny szerz�je.
	Web dokumentumok

2017. febr. 12.	Gomberg, Moses hal�l�nak 70. �vfordul�ja Jelizavetgr�d, Oroszorsz�g (ma Ukrajna), 1866. febr. 8. - Ann Arbor, Michigan, USA, 1947. febr. 12. Orosz sz�let�s� amerikai k�mikus Csal�dj�val egy�tt, tizennyolc �ves kor�ban emigr�lt az Egyes�lt �llamokba, a II. S�ndor c�r meggyilkol�s�t k�vet� pogromok el�l menek�lve. A szeg�nys�get �s a nyelvi neh�zs�geket legy�zve, 1890-ben nyerte el els� egyetemi fokozat�t Ann Arborban a Michigani Egyetemen, majd itt doktor�lt 1894-ben. Ezut�n N�metorsz�gban, M�nchenben �s Heidelbergben tett egy�ves posztdoktori tanulm�nyutat. Innen visszat�rve eg�sz p�lyafut�sa alatt Ann Arborban, az egyetemen tan�tott �s kutatott, 1927-t�l 1936-os nyugd�jba vonul�s�ig a k�mia tansz�ket vezette. 1900-ban els�k�nt siker�lt tetrafenilmet�nt szintetiz�lnia, ennek sor�n el��ll�totta az els� szerves szabad gy�k�t. Ezzel elind�totta a szabad gy�k�k kutat�s�t a k�mi�ban, egy �j, sz�les alkalmaz�si ter�letet nyitott meg.
	Web dokumentumok

2017. febr. 11.	Chren�czy-Nagy J�zsef hal�l�nak 125. �vfordul�ja Nyitra, 1818. j�l. 25. - Nyitra, 1892. febr. 11. Orvos Pesten �s B�csben v�gezte orvosi tanulm�nyait. 1840-ben avatt�k doktorr�. 1848-ben Nyitra f�orvos�v� nevezt�k ki. Egyik kezdem�nyez�je a szeg�ny betegek k�rh�zi kezel�s�t biztos�t� orsz�gos alap l�trehoz�s�nak. Jelent�s szerepe volt a tudom�nyos orvosi nyelv kialak�t�s�ban, a tudom�nyos ismeretterjeszt�s megteremt�s�ben. �r�sai az Orvosi Hetilapban, a Gy�gyszer�szeti �js�gban �s m�s hazai foly�iratokban jelentek meg. A Magyarhoni Term�szetbar�t c. foly�irat szerkeszt�je volt. 1858-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 11.	Bal�zs Istv�n hal�l�nak 55. �vfordul�ja Kispalugya, 1881. aug. 20. - Sopron, 1962. febr. 11. Vaskoh�m�rn�k, f�iskolai tan�r Tanulm�nyait a selmecb�nyai B�nya- �s Erd�m�rn�ki F�iskol�n v�gezte. 1903-t�l a f�iskol�n tan�rseg�d. 1906-1908-ban k�t�ves tanulm�ny�tra ment k�l�nb�z� hazai �s k�lf�ldi vasgy�rakba �s kutat�int�zetekbe. 1908-t�l mint adjunktus a vaskoh�szati enciklop�dia el�ad�ja, 1923-ban �tvette a Sopronba k�lt�z�tt f�iskol�n az �ltala szervezett t�zel�stani �s anyagvizsg�lati tansz�k vezet�s�t. 1929-ben a tansz�k mellett t�zel�stani �s anyagvizsg�lati laborat�riumot �ll�tott fel.
	Web dokumentumok

2017. febr. 11.	Fontenelle, Bernard Le Bovier de sz�let�s�nek 360. �vfordul�ja Rouen, Franciaorsz�g, 1657. febr. 11. - P�rizs, 1757. jan. 9. Francia filoz�fus, �r�, tudom�nyn�pszer�s�t� Az Akad�mia titk�ra, ez�rt k�teless�g�nek �rzi, hogy az akad�miai �vk�nyvek bevezet�j�ben bebizony�tsa, kimutassa a matematika �s a term�szettan hasznoss�g�t. A tudom�nypolitika m�ig �rv�nyes alapelv�t fogalmazza meg, amikor kimutatja, hogy az utilit�rius szeml�let lesz�k�ten� a megismer�s lehet�s�geit.
	Web dokumentumok

2017. febr. 11.	Edison, Thomas Alva sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Milan, Ohio, 1847. febr. 11. - Glenmont, New Jersey, 1931. okt. 13. Amerikai feltal�l�, �zletember T�z�vesen laborat�riumot rendezett be, majd otthagyta az iskol�t, �s �js�got �rult vonaton. 1868-ban t�v�r�szk�nt kezdett foglalkozni a t�v�r� t�k�letes�t�s�vel. 1876-ban f�l�ll�tott laborat�rium�ban kb. ezer szabadalmat k�s�rletezett ki �s lett ez�ltal a vil�g legterm�kenyebb feltal�l�ja. 1876-ban Sz�npormikrofonj�val megn�velte a Bell-f�le telefon hat�t�vols�g�t 1878-ban szabadalmaztatta a mechanikai hang�r� �s visszaj�tsz� eszk�zt, a hengeres fonogr�fot. 1879-ben f�ltal�lta a sz�nsz�las izz�l�mp�t. 1882-ben �zembe �ll�totta a vil�g els� villanytelep�t New Yorkban. Mozg�k�pvet�t�t szerkesztett 1889-ben, �s t�k�letes�tette a l�gos nikkel-vas (NiFe) akkumul�tort. 1909-re Edison lett a tengeralattj�r�k �s m�s j�rm�vek telepeinek f� sz�ll�t�ja. Munkat�rsai k�z� tartozott (t�bbek k�zt) Pusk�s Tivadar �s k�s�bbi nagy ellenfele, Nikola Tesla is.
	Web dokumentumok

2017. febr. 11.	Post, Emil Leon sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja August�w, Oroszorsz�g (ma Lengyelorsz�g), 1897. febr. 11. - New York City, 1954. �pr. 21. Lengyel-amerikai matematikus Csal�dja 1904-ben kiv�ndorolt a c�ri Oroszorsz�gb�l az Egyes�lt �llamokba. Post tanulm�nyait a College of the City of New York-on, majd a Columbia egyetemen v�gezte. Doktori disszert�ci�j�ban Russell �s Whitehead Principia Mathematica c. m�v�ben le�rt propoz�ci�s kalkulus konzisztenci�j�t bizony�totta. N�h�ny �vi k�z�piskolai tan�rs�g ut�n a City College tan�ra lett, itt dolgozott �lete v�g�ig. Munk�j�t betegs�gek akad�lyozt�k: gyermekkor�ban egy balesetben f�l karj�t elvesz�tette, feln�tt kor�ban pedig m�ni�s-depresszi�s betegs�ggel k�zd�tt. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a szimbolikus logika, a halmazelm�let, a rekurz�v f�ggv�nyek, a modern sz�m�t�studom�ny megalapoz�sa ter�n. 1936-ban bevezette a "Post-g�p" fogalm�t, mely a Turing-g�phez hasonl� megfontol�sokon alapszik. Fontosak az inverz Laplace-transzform�ci�ra vonatkoz� eredm�nyei is, melyeket m�g egyetemi hallgat� kor�ban �rt el, de csak j�val k�s�bb publik�lt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 11.	Kampen, Egbert Rudolf van hal�l�nak 75. �vfordul�ja Berchem, Belgium, 1908. m�j. 28. - Baltimore, Maryland, USA, 1942. febr. 11. Belga matematikus Jelent�s eredm�nyekkel j�rult hozz� a topol�gi�hoz, els�sorban a fundament�lis csoportok elm�let�hez. A Leiden-i egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot 1929-ben. 1931-ben az Egyes�lt �llamokban a Johns Hopkins egyetem tan�ra lett (Baltimore, Maryland). Itt Oscar Zariskival m�k�d�tt egy�tt, ennek eredm�nye a Zariski-van Kampen t�tel. Ennek a munk�nak folytat�sak�nt fogalmazta meg �s bizony�totta be van Kampen a ma Seifert-van Kampen t�telk�nt ismert eredm�ny�t.
	Web dokumentumok

2017. febr. 10.	Zipernovszky Ferenc hal�l�nak 60. �vfordul�ja Budapest, 1883. j�l. 29. - Budapest, 1957. febr. 10. G�p�szm�rn�k, feltal�l� Oklevel�t 1905-ben a budapesti m�egyetemen szerezte, majd k�t �vig az elektrotechnikai tansz�ken tan�rseg�d. 1909-ben a Ganz Villamoss�gi Gy�rhoz szerz�d�tt, majd 1911-t�l a R�szv�nyt�rsas�g Villamos �s K�zleked�si V�llalatok m�rn�ke, f�m�rn�ke, 1925-45 k�z�tt igazgat�ja. Sokoldal� munk�ss�g�nak eredm�nyei az els� magyarorsz�gi szabadt�ri, nagyfesz�lts�g� transzform�tor- �s kapcsol��llom�s, az els� teljesen automatiz�lt kaz�n�zem (1934) �s az els� el�regy�rtott vasbeton vezet�ktart� oszlopok. Tal�lm�nyai k�z�l jelent�sek a hiteles�t� �s ellen�rz� energia-fogyaszt�sm�r�k. Munk�ss�g�nak f� ter�lete a vil�g�t�stechnika. 1927-ben megszervezte a Vil�g�t�stechnikai �llom�st, ez volt a m�sodik ilyen int�zm�ny Eur�p�ban.
	Web dokumentumok

2017. febr. 10.	Enders, John Franklin sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja West Hartford, Connecticut, USA, 1897. febr. 10. - Waterford, Connecticut, 1985. szept. 8. Amerikai virol�gus, mikrobiol�gus, Nobel-d�jas 1930-ban doktor�lt bakteriol�gi�b�l. Korai kutat�sai �j �s alapvet� ismereteket ny�jtottak a tuberkol�zisr�l, a pneumococcus-fert�z�sekr�l �s a bakteri�lis fert�z�sekkel szembeni ellen�ll�sr�l. A 2. vil�gh�bor�ban a fert�z� betegs�gek szak�rt�jek�nt a Had�gyminiszt�rium polg�ri tan�csad�ja volt. 1946-ban alap�totta meg laborat�rium�t a bostoni gyermekk�rh�zban. 1949-t�l kezdte munkat�rsaival, Thomas H. Wellerrel �s Frederick C. Robbins-szal kutatni a gyermekb�nul�st okoz� v�rus t�meges el��ll�t�s�nak m�dszereit. 1954-ben Robbins-szal �s Wellerrel megosztva orvostudom�nyi �s fiziol�giai Nobel-d�jat kapott a gyermekb�nul�s v�rus�nak idegsz�veten k�v�l m�s kult�r�n megval�s�tott szapor�t�si elj�r�s��rt. Ez a munka l�nyeges l�p�s volt a gyermekb�nul�s elleni olt�anyag kifejleszt�s�hez, amelyet k�s�bb Salk, majd Sabin dolgozott ki. Az 1950-es �vek v�g�n a kanyar� v�rus�val v�gzett munk�juk eredm�nye az 1963-ban enged�lyezett vakcina lett.
	Web dokumentumok

2017. febr. 10.	Brattain, Walter Houser sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Amoy, K�na, 1902. febr. 10. - Seattle, Washington, 1987. okt. 13. Amerikai fizikus, Nobel-d�jas A washingtoni Whitman College-ban, majd az oregoni �s minnesotai egyetemeken tanult. 1929-t�l a Bell Telephone Laboratories kutat� fizikusa volt. A 2. vil�gh�bor� alatt a Columbia egyetemen a tengeralattj�r�k m�gneses lokaliz�l�s�nak kutat�saiban vett r�szt. 1952-53-ban a Harvard vend�gprofesszora, 1967-72 k�z�tt a Whitman College adjunktusa volt Walla Wall�ban. A szil�rd testek fel�leti tulajdons�gait, az anyagfel�let atomos szerkezet�t vizsg�lta. T�bb szabadalma volt, sz�mos cikket �rt a szil�rd testek fizik�j�r�l. K�s�rlete bebizony�totta Shockley elm�let�nek helyess�g�t a f�lvezet� belsej�be behatol� k�ls� elektromos t�rr�l. J. Bardeennel egy�tt felfedezte a tranzisztorhat�st, s elk�sz�tette az els� tranzisztort. A technik�ban �s a mindennapi �letben is bel�thatatlan t�vlatokat nyit� felfedez�st 1948-ban szabadalmaztatt�k. A fizikai Nobel-d�jat 1956-ban kapta John Bardeennel �s William B. Shockleyval egy�tt a tranzisztorok kifejleszt�s��rt �s azok anyag�ul szolg�l� f�lvezet�k tulajdons�gainak kutat�s��rt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 10.	Kowarski, Lew sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Szentp�terv�r, Oroszorsz�g, 1907. febr. 10. - Genf, Sv�jc, 1979. j�l. 30. Orosz sz�let�s� francia fizikus Tagbaszakadt termete mindenkinek a nagy orosz medv�t juttatta esz�be, aki csak el�sz�r megl�tta. Akik jobban ismert�k, anyj�t�l �r�k�lt zenei tehets�g�t �s apj�t�l �r�k�lt nyelvtehets�g�t dics�rt�k. Zaklatott �letet �lt: 12 �ves kor�ban menek�ltk�nt �rkezett Vilniusba, innen Belgiumba, majd Franciaorsz�gba vetette az �let. Egyszerre tette le a neh�z francia �retts�git P�rizsban �s szerzett vegy�szm�rn�ki diplom�t Lyonban. Francis Perrin aj�nl�s�ra ker�lt College de France Joliot-Curie vezette kutat�csoportj�ba, itt egyike lett a nukle�ris l�ncreakci� felfedez�inek. R� �s Hans von Halbanra b�zta Joliot-Curie a Norv�gi�b�l megszerzett neh�zv�z �tmenek�t�s�t Angli�ba, ahol azut�n Cambridge-ben folytatt�k kutat�saikat. A Manhattan program keret�ben Kanad�ba ker�lt, itt a plut�niumot is el��ll�t� atomreaktor tervez�s�t �s meg�p�t�s�t ir�ny�totta. A h�bor� ut�n Franciaorsz�gba visszat�rve fel�gyelte az els� k�t francia reaktor meg�p�t�s�t. �lete v�ge fel� sz�vesen foglalkozott a re�ltudom�ny �s a hum�nkult�ra k�lcs�nhat�s�val. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 9.	Vekerdi B�la (Vekerdy) sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja H�dmez�v�s�rhely, 1882. febr. 9. - 1970. Gimn�ziumi matematikatan�r Budapesten matematika-fizika tan�ri k�pes�t�st szerzett, majd filoz�fi�b�l doktor�lt. Tan�ri p�ly�j�t H�dmez�v�s�rhelyen kezdte. A Debreceni Reform�tus Gimn�zium tan�ra volt 1922 �s 1936 k�z�tt. 1925-ben szerzett mag�ntan�ri k�pes�t�st a debreceni Tudom�nyegyetemen filoz�fi�b�l, k�s�bb az egyetem nyilv�nos rendk�v�li tan�ra is lett. 1934-t�l a Tan�rk�pz� Int�zetben a k�z�piskolai matematika didaktik�j�t adta el�. 1936-t�l a D�czi Tan�t�k�pz� Int�zet igazgat�ja. 1944. �vi nyugd�jaz�sa ut�n �raad�k�nt m�g tov�bbi m�sf�l �vtizedig tan�tott. Kiv�l�, tan�tv�nyai �ltal elismert tan�r volt. A matematikaoktat�s didaktik�ja �s m�dszertana, valamint a fizika �s filoz�fia hat�rter�letei t�mak�r�ben publik�ci�i jelentek meg.
	Web dokumentumok

2017. febr. 9.	Coxeter, Harold Scott MacDonald sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja London, Anglia, 1907. febr. 9. - Toronto, Kanada, 2003. m�rc. 31. Angol sz�let�s� kanadai geom�ter, matematikus Cambridge-i tanul��vei alatt egyike volt annak az �t di�knak, akit Ludwig Wittgenstein kiv�lasztott, hogy matematikai filoz�fiai �r�it l�togass�k. A diploma ut�n Cambridge-ben doktor�lt, majd az USA-ba utazott, �s k�t �vig a Princeton Egyetemen Veblen mellett kutatott. 1936-ban �ll�saj�nlatot kapott a toront�i egyetemt�l, ahol azut�n 60 �ven �t dolgozott. Gener�ci�j�nak legnagyobb geom�tere, a t�bbdimenzi�s terek kutat�ja, M. C. Escher holland k�pz�m�v�sz rajzainak legf�bb inspir�l�ja. Coxeter a szimmetria, a geometria szerelmese volt, egyik legjelent�sebb k�nyve: A geometria alapjai. Nev�t viselik a Coxeter-csoportok, Coxeter-k�vez�sek.
	Web dokumentumok

2017. febr. 8.	Koch Antal hal�l�nak 90. �vfordul�ja Zombor, 1843. jan. 7. - Budapest, 1927. febr. 8. Geol�gus, egyetemi tan�r 1867-t�l a m�egyetemen asszisztens, majd egy �v m�lva Szab� J�zsef mellett a geol�giai tansz�k asszisztense. 1869-1872-ig a F�ldtani Int�zetben dolgozott 1872-t�l a kolozsv�ri egyetemen az �sv�ny-, f�ld- �s �sl�nytan tan�ra, 1895-t�l 1913-ig, a geol�gia �s �sl�nytan budapesti tansz�k�nek tan�ra. A F�ldtani T�rsulatnak 1904-t�l 1909-ig eln�ke. 1912-ben 40 �ves jubileuma alkalm�b�l Koch-eml�kalbumot adtak ki magyar geol�gusok megeml�kez�seivel �s nev�t visel� alap�tv�nyt l�tes�tettek. Tudom�nyos munk�ss�g�nak f� ter�lete az Erd�lyi-medence harmadkori k�pz�dm�nyeinek tanulm�nyoz�sa. 1895-t�l pedag�giai munk�ss�ga ker�lt el�t�rbe. Tudom�nyos tev�kenys�g�t sz�mos �sv�nytani, k�zettani, geol�giai, �sl�nytani cikk �s k�zlem�ny jelzi. 1875-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 8.	D�chy M�r hal�l�nak 100. �vfordul�ja Pest, 1851. nov. 4. - Budapest, 1917. febr. 8. Geogr�fus, f�ldrajztud�s, alpinista, utaz� Iskol�inak elv�gz�se ut�n bej�rta a D�li-k�rp�tokat, Bosznia �s Hercegovina hegyeit, majd az Alpokat. Jogi tanulm�nyai mellett f�ldrajzot �s geol�gi�t is tanult, Hunfalvy J�nos f�ldrajzi �s Szab� J�zsef geol�giai el�ad�sait hallgatta. Megm�szta a Magas-T�tr�t, az Erd�lyi-havasokat, a Din�ri-Alpokat, a Pireneusokat �s Norv�gia hegys�geit. Oroszorsz�gban telepedett le. H�t kauk�zusi exped�ci�t vezetett. 1884-ben megm�szta az Elbrusz legmagasabb cs�cs�t, 1886-ban bej�rta a Kauk�zus 1280 kilom�teres f�gerinc�t. A Kauk�zus f�ldrajzi, f�ldtani �s botanikai le�r�s�t tartalmaz� h�romk�tetes m�ve 1905 �s 1907 k�z�tt Berlinben jelent meg n�met�l. 1872-ben egyike volt a Magyar F�ldrajzi T�rsas�g alap�t�inak, ut�bb aleln�kk�, majd tiszteletbeli eln�kk� v�lasztott�k. A kolozsv�ri Tudom�nyegyetem 1908-ban tiszteletbeli doktorr� avatta. �rt�kes k�zet-, k�v�let- �s �sl�nytani gy�jtem�ny�t, f�nyk�peit a Magyar �llami F�ldtani Int�zet �rzi. 1909-t�l az MTA levelez� tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 8.	Neumann J�nos (Neumann, John von) hal�l�nak 60. �vfordul�ja Budapest, 1903. dec. 28. - Washington, 1957. febr. 8. Magyar sz�let�s� amerikai matematikus, matematikai fizikus, informatikus Kezdetben behat�an foglalkozott kvantumelm�let matematika alapjaival, mely t�m�ban vil�gh�r� k�nyvet �rt. T�le sz�rmazik a halmazelm�let egzakt megalapoz�sa. Jelent�s eredm�nyeket �rt el az ergodelelm�letben �s kifejlesztette a "folytonos geometria" elm�let�t is. Az � nev�hez f�z�dik a "j�t�kelm�let" megteremt�se (minimax elv, 1928), melyet Morgensternnel k�sz�tett el. Ennek tov�bbfejleszt�s��rt az�ta t�bben k�zgazdas�gi Nobel-dijat kaptak. Az elektronikus sz�m�t�g�pek logikai tervez�s�ben kiemelked� �rdemeket szerzett. Ennek alapvet� gondolatait - a kettes sz�mrendszer alkalmaz�sa, mem�ria, programt�rol�s, utas�t�srendszer - Neumann-elvekk�nt emlegetj�k. Az Eckert �s Mauchly �ltal meg�p�tett EDVAC sz�m�t�g�p, amelyet 1951-ben helyeztek �zembe, az els� olyan sz�m�t�g�p, amely a Neumann �ltal megfogalmazott elvek szerint �p�lt meg. A Financial Times 2000-ben a 20. sz�zad ember�nek nevezte a magyar matematikust. (Horv�th Istv�n)
	Web dokumentumok

2017. febr. 8.	Deluc, Jean Andr� sz�let�s�nek 290. �vfordul�ja Genf, 1727. febr. 8. - Windsor, 1817. nov. 7. Sv�jci fizikus, geol�gus, meteorol�gus Genfben a k�tsz�zak tan�cs�nak tagja volt, k�s�bb az angol kir�lyn� felolvas�j�v� nevezt�k ki �s a g�ttingeni egyetemen a filoz�fia �s geol�gia tan�ra lett. A jenai csata ut�n Angli�ba k�lt�z�tt, itt f�k�ppen geol�gi�val foglalkozott, de emellett sz�mos fizikai k�s�rletet is v�gzett. � fedezte fel 1772-ben a v�z s�r�s�g�nek maximum�t �s annak h�m�rs�klet�t 41 Fahrenheit fokban hat�rozta meg. Foglalkozik a l�gk�ri v�zg�z magaviselet�vel. Az atomisztikus fizika h�ve volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 8.	Courtois, Bernard sz�let�s�nek 240. �vfordul�ja Dijon, Franciaorsz�g, 1777. febr. 8. - P�rizs, 1838. szept. 27. Francia k�mikus Gy�gyszer�szk�nt szolg�lt a francia hadseregben, majd apja sal�trom�zem�ben dolgozott. 1811-ben egy alkalommal t�l sok k�nsavat adott hozz� a sal�tromgy�rt�s egyik fontos alapanyag�hoz, a tengeri alg�k hamuj�hoz, ennek sor�n lila p�r�t kapott, amely lecsap�dva s�t�t krist�lyokat alkotott. Az �j elem sz�mos vegy�let�t �ll�totta el�, �s vizsg�lta tulajdons�gait. 1813-ban jelentette be eredm�nyeit, az elem k�s�bb a j�d nevet kapta.
	Web dokumentumok

2017. febr. 8.	Bothe, Walter Wilhelm Georg hal�l�nak 60. �vfordul�ja Zeitschrift, 1891. jan. 8. - Berlin, 1957. febr. 8. N�met k�s�rleti magfizikus, Nobel-d�jas Berlin, Giessen �s Heidelberg egyetemein tan�tott. 1925-ben Bothe �s Hans Geiger k�t Geiger-sz�ml�l�t haszn�lva gy�jt�tt adatokat a Compton-effektusr�l. K�s�rlet�k egyidej�leg m�rte az egyedi �tk�z�sekb�l kil�p� egyes fotonok �s elektronok energi�j�t �s ir�ny�t, megc�folta a Compton-effektus statisztikai �rtelmez�s�t, �s vil�gosan kimutatta az elektrom�gneses sug�rz�s r�szecsketerm�szet�t. 1930-ban Bothe szokatlan sug�rz�st fedezett fel, amelyet az alfa-r�szecsk�kkel bomb�zott berillium bocs�tott ki. Ezt a sug�rz�st k�s�bb Sir James Chadwick azonos�totta mint neutront. A 2. vil�gh�bor� alatt a n�met nukle�risenergia-kutat�sok egyik vezet�je volt. � volt a felel�s az els� n�met ciklotron tervez�s��rt �s �p�t�s��rt; a gyors�t� 1943-ban k�sz�lt el. Max Bornnal osztozott az 1954. �vi fizikai Nobel-d�jon. A d�jat a szubatomi r�szecsk�k �szlel�s�re kidolgozott �j m�dszer��rt �s m�s, ehhez kapcsol�d� felfedez�sei�rt kapta.
	Web dokumentumok

2017. febr. 7.	Klamarik J�nos sz�let�s�nek 185. �vfordul�ja Losonc, 1832. febr. 7. - Beszterceb�nya, 1898. okt. 8. Matematika- �s term�szettantan�r A pesti �s b�csi egyetemen v�gezte tanulm�nyait. 1852-t�l t�bb helyen volt tan�r. 1861-ben a beszterceb�nyai f�gimn�ziumhoz ker�lt. 1876-ban a beszterceb�nyai tanker�let f�igazgat�ja lett. Hosszabb id�t t�lt�tt P�rizsban �s Londonban, Sv�jcban �s N�metorsz�gban, ahol a k�l�nb�z� oktat�si rendszereket tanulm�nyozta. 1883-ban a Vall�s �s K�zoktat�s�gyi Miniszt�riumba h�vt�k, ahol k�s�bb oszt�lytan�csoss�, majd pedig miniszteri tan�csoss� nevezt�k ki. 1897-ben �llamtitk�ri c�mmel vonult nyugalomba. A k�z�piskol�k moderniz�l�s�nak �s �jj�szervez�s�nek egyik leghivatottabb munk�sa volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 7.	Bierbauer Lip�t Ferenc hal�l�nak 100. �vfordul�ja K�szeg, 1841. nov. 9. - Balatonf�red, 1917. febr. 7. Fizika- �s k�miatan�r 1857-ben l�pett a benc�s rendbe. Pannonhalm�n teol�giai tanulm�nyokat folytatott. 1864-1865-ig Sopronban tan�tott a f�gimn�ziumban fizik�t �s k�mi�t, majd 1865-1867-ig Pannonhalm�n a Szent Benedek-rend Katolikus Szent Gell�rt Hittudom�nyi F�iskol�n tan�r �s sz�kesegyh�zi hitsz�nok volt. 1867-1885-ig a gy�ri f�gimn�ziumban tan�tott. 1885-1914 k�z�tt j�sz�gkorm�nyz� a pannonhalmi benc�s rend veszpr�mi ker�let�ben. R�szv�nyt�rsas�got alap�tott, m�szaki bizotts�got szervezett. F�k�nt a fizikai eredm�nyek hasznos�t�s�nak k�rd�sei foglalkoztatt�k. A fizika, vegytan �s csillag�szat ter�let�r�l t�bb tank�nyvet �rt. Gy�r�tt m�r az 1870-es �vekben t�bb helyre bevezette a telefont �s a villamos �vl�mp�val val� vil�g�t�st. �rdeme a gy�ri v�zvezet�k megalap�t�sa.
	Web dokumentumok

2017. febr. 7.	Vendel Mikl�s hal�l�nak 40. �vfordul�ja Sopron, 1896. okt. 8. - Sopron, 1977. febr. 7. Geol�gus, egyetemi tan�r N�gy �vig volt tan�rseg�d a budapesti tudom�nyegyetemen, majd 1924-ben a Selmecb�ny�r�l �ttelep�lt soproni B�nya-, Koh�- �s Erd�m�rn�ki F�iskola �sv�ny-f�ldtani tansz�k�nek tan�r�v� nevezt�k ki, 1934-t�l egyetemi tan�r volt, 1941-t�l a f�ldtan-teleptani tansz�k professzora. 1959-ben az egyetem Miskolcra k�lt�ztet�se ut�n Sopronban maradt, a B�ny�szati Kutat� Int�zet helyi, petrogr�fiai oszt�ly�t vezette, majd e mellett 1967-70 k�z�tt a K�zponti B�ny�szati M�zeum igazgat�ja is volt. A geol�gia csaknem minden �g�t m�velte. Tudom�nyos tev�kenys�ge kiterjedt az �sv�nytant�l az �rcteleptanig, a geok�mi�t�l a hidrogeol�gi�ig. Legjelent�sebb munk�ja Sopron k�rny�k�nek geol�giai feldolgoz�sa volt, amely ma is alapm�nek sz�m�t. Sz�mos tudom�nyos t�rsas�g tagja volt. 1933-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 7.	Sasv�ri K�lm�n sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Hidas, 1912. febr. 7. - Budapest, 2013. j�n. 7. Fizikus Gimn�ziumba P�csett j�rt, egyetemet pedig Szegeden v�gzett, matematika-fizika tan�ri szakon. Az 1931-ben alap�tott szegedi E�tv�s Lor�nd Koll�gium els� t�z di�kja k�z�tt volt. A Koll�gium igazgat�ja, N�ray-Szab� Istv�n �r�mmel fogadta laborj�ban az �rdekl�d� egyetemist�t, itt kezdte el r�ntgendiffrakci�s k�s�rleteit. N�ray-Szab� ir�ny�t�s�val k�sz�tette el szakdolgozat�t, majd doktori disszert�ci�j�t, amelyet egy Ortvay Rudolf �ltal kezdem�nyezett kieg�sz�t�st k�vet�en Budapesten v�dett meg 1938-ban. Ugyanebben az �vben j�tt fel Budapestre, s lett a M�egyetem K�miai Fizikai Tansz�k�re kinevezett N�ray-Szab� tan�rseg�de, majd adjunktusa. A h�bor� �vei alatt �szt�nd�jat nyert a berlini Collegium Hungaricumba, de a h�bor� ellehetetlen�tette az ottani munk�t. Itthon egy fejleszt�s alatt �ll�, Bay Zolt�n-f�le elektronsokszoroz�val m�rt - a vil�gon el�sz�r - r�ntgensug�r intenzit�st. Eredm�nyeit m�r csak a h�bor� ut�n tudta - Papp Gy�rggyel egy�tt - publik�lni. N�ray-Szab� 1947-es el�t�l�s�t k�vet�en Millner Tivadar seg�ts�g�vel ker�lt az Egyes�lt Izz�ba, s mentette �t oda a r�ntgenberendez�st. 1952-54-ben P�cza Jen� h�v�s�ra az ELTE-n tartott r�ntgendiffrakci�s speci�lis el�ad�sokat. 1957-t�l kezdve a meghurcolt N�ray-Szab�val egy�tt az MTA K�zponti K�miai Kutat�int�zet�ben kezdhett�k �jra a k�z�s munk�t. 1959-ben siker�lt �j, modern berendez�shez jutniuk, �s lehet�s�g ny�lt arra is, hogy Cambridge-ben, Manchesterben, majd Pittsbutgh-ban tanulm�nyozza Sasv�ri K�lm�n a legmodernebb technik�t. 1993-ban szerezte meg "az MTA doktora" c�met. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 7.	Bod�nszky Mikl�s hal�l�nak 10. �vfordul�ja Budapest, 1915. m�j. 21. - Princeton, New Jersey, USA, 2007. febr. 7. K�mikus, egyetemi tan�r 1939-ben a m�szaki egyetemen vegy�szm�rn�ki oklevelet, 1949-ben m�szaki doktori oklevelet szerzett. A gy�gyszerk�mi�nak k�telezte el mag�t 1945-1949-ig az Egger Gy�gyszergy�r kutat�-gy�gyszer�sze volt. 1950-1956-ig a BME Vegy�szm�rn�ki Kar�n a gy�gyszerk�mia el�ad�ja. 1956 ut�n az USA-ban telepedett le, a New York-i Cornell Egyetem Orvostudom�nyi Kar Biok�miai Int�zete tudom�nyos munkat�rsa, a New Jersey-i Squibb Orvostudom�nyi Kutat�int�zete Peptidcsoportj�nak vezet�je 1966-ig. 1966-1983-ig a clevelandi Western Research Egyetem K�miai �s Biok�miai Int�zet egyetemi tan�ra, emeritusz professzor. Peptidk�mi�val foglalkozott, a peptidszint�zis k�rd�seinek vil�gh�r� kutat�ja. Nev�hez f�z�dik a modern peptidk�mia m�ig alkalmazott egyik szintetikus m�dszer�nek, a nitrofenil akt�v �szteres kapcsol�s�nak kidolgoz�sa, majd els�k�nt alkalmazta ezt sz�mos peptidhormon szint�zis�ben. Kidolgozta tov�bb� a l�p�senk�nti peptidl�nc-�p�t�s strat�gi�j�t, majd megval�s�totta az em�szt�st szab�lyoz� hormon, a szekretin els� szint�zis�t. Az Amerikai K�miai T�rsas�g �s az Amerikai Biok�miai T�rsas�g tagja. 1990-t�l az MTA k�ls� tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 7.	Bazin, Henri-�mile hal�l�nak 100. �vfordul�ja Nancy, Franciaorsz�g, 1829. jan. 10. - Dijon, 1917. febr. 7. Francia m�rn�k H.-P.-G. Darcy asszisztensek�nt dolgozott, majd annak hal�la ut�n befejezte azt a programot, amely a csatorn�kban foly� v�z �raml�s�t akad�lyoz� t�nyez�ket vizsg�lta. A kutat�s eredm�nyeit 1865-ben tette k�zz�. Ezut�n a hull�mterjed�st �s a ny�l�son �tfoly� folyad�k sebess�g�nek �s hozam�nak v�ltoz�s�t tanulm�nyozta. 1854-ben megnagyobb�totta a Canal de Bourgogne-t, �s alkalmass� tette a kereskedelmi haj�z�sra. 1867-ben javasolta, hogy a foly�k kotr�s�hoz szivatty�kat alkalmazzanak, ez vezetett el az els� sz�v�-kotr�haj� meg�p�t�s�hez. 1875-ben lett a Corps des Ponts et Chauss�es f�m�rn�ke. 1913-ban v�lasztott�k be a Francia Tudom�nyos Akad�mia tagjai k�z�.
	Web dokumentumok

2017. febr. 7.	Hardy, Godfrey Harold sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Cranleigh, Anglia, 1877. febr. 7. - Cambridge, 1947. dec. 1. Angol matematikus A Cambridge-i Trinity College-ben tanult, majd 1919-ig itt is tan�tott. 1919-t�l 1931-ig Oxfordban volt matematikaprofesszor, ekkor visszat�rt Cambridge-be, itt tan�tott 1942-ig. Els�sorban az anal�zis �s az analitikus sz�melm�let ter�let�n �rt el jelent�s eredm�nyeket. 1911-t�l kezdve szorosan egy�ttm�k�d�tt Littlewooddal, sz�mos fontos eredm�ny f�z�dik kettej�k nev�hez. A Hardy-Littlewood-P�lya: Inequalities (Egyenl�tlens�gek) k�nyv alapm�nek sz�m�t. S. Ramanujan matematikai eredm�nyeit Hardynak k�ldte el, ennek hat�s�ra lehet�v� tette, hogy Ramanujan Cambridge-be j�jj�n, �vekig egy�tt dolgoztak. Ramanujan sz�mos t�tel�t Hardy bizony�totta matematikai szigor�s�ggal. Eg�sz p�ly�ja sor�n a tiszta matematika m�vel�s�nek h�ve volt, �s nem tartotta fontosnak a gyakorlati alkalmaz�sokat. Saj�tos m�don a nev�hez f�z�d� Hardy-Weinberg-szab�lynak igen nagy gyakorlati jelent�s�ge van a popul�ci�genetik�ban.
	Web dokumentumok

2017. febr. 7.	Newman, Maxwell Herman Alexander sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Chelsea, 1897. febr. 7. - Comberton (Cambridge k�zel�ben), 1984. febr. 22. Angol matematikus, k�dfejt� Cambridge-ben tanult, tanulm�nyait - az I. vil�gh�bor�ban v�gzett hadi szolg�lata miatti megszak�t�s ut�n - 1921-ben fejezte be. Cambridge-ben tan�tott, itt hat�st gyakorolt Alan Turingra. 1942-ben csatlakozott a Bletchley Parkban m�k�d� k�dfejt� r�szleghez, ahol jelent�s szerepet j�tszott a n�met k�dolt �zenetek megfejt�s�re, a titkos k�dok felt�r�s�re szolg�l� Colossus sz�m�t�g�p megalkot�s�ban, az ott alkalmazott matematikai �s statisztikai m�dszerek kidolgoz�s�ban. Err�l a tev�kenys�gr�l - a k�telez� katonai titoktart�s miatt - harminc �vig nem lehetett nyilv�nosan besz�lni. A h�bor� ut�n a manchesteri egyetemen lett professzor, itt is egy�tt dolgozott Alan Turinggal. Szakmai munk�j�t f�leg a kombinatorikus topol�gia ter�let�n v�gezte. A Royal Society tagja volt 1939-t�l.
	Web dokumentumok

2017. febr. 7.	MacDiarmid, Alan Graham hal�l�nak 10. �vfordul�ja Masterton, �j-Z�land, 1927. �pr. 14. - Drexel, Philadelphia, 2007. febr. 7. �j-z�landi sz�let�s�, amerikai vegy�sz, Nobel-d�jas Egyetemi tanulm�nyait �j-Z�landon, majd a USA-ban a Wisconsin Egyetemen �s Angli�ban a Cambridge-i Egyetemen v�gezte. 1964-t�l a Pennsylvania Egyetem professzora. Alan J. Heeger fizikussal az 1970-es �vekben egy "f�mszer�" polimerfilmmel, a szervetlen k�n-nitriddel v�geztek k�s�rleteket. Ebben az id�ben a vil�g m�sik v�g�n Hideki Shirakawa jap�n vegy�szprofesszor polietin filmekkel k�s�rletezett. Eredm�nyeiket el�sz�r 1977 nyar�n publik�lt�k a The Journal of Chemical Society, Chemical Communications foly�iratban. A k�z�ns�ges m�anyagok nem vezetik az �ramot, ez�rt gyakran haszn�lj�k huzalok szigetel�s�re. Ha azonban k�l�nleges m�anyagokat c�lzottan atomokkal szennyeznek, k�pess� v�lnak elektronok �s ezzel �ram tov�bb�t�s�ra. 2000-ben a k�miai Nobel-d�jat Alan J. Heeger �s Hideki Shirakawa professzorokkal egy�tt kapta meg a vezet� polimerek felfedez�s��rt �s fejleszt�s��rt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 6.	Proszt J�nos sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Budapest, 1892. febr. 6. - Budapest, 1968. j�l. 5. Vegy�sz, egyetemi tan�r A budapesti egyetem b�lcs�szkar�n v�gezte tanulm�nyait. N�metorsz�gban volt tanulm�ny�ton. Az 1. vil�gh�bor� ut�n Buchb�ck Guszt�v mellett lett tan�rseg�d az egyetem III. sz. K�miai Int�zet�ben. 1924-ben a soproni B�nya- �s Erd�m�rn�ki F�iskola k�mia professzor�v� nevezt�k ki. 1948-ban a budapesti m�egyetem Szervetlen K�miai Tansz�k�nek vezet�s�t vette �t. 1953-ban a szilikonok ter�let�n el�rt eredm�nyei�rt Kossuth-d�jjal t�ntett�k ki. Tudom�nyos munk�ss�ga igen sokr�t� volt. Els�sorban a fizikai k�mia ter�let�n m�k�d�tt. Vizsg�lta az elektrokinetikus potenci�llal kapcsolatos jelens�geket �s fontos eredm�nyeket �rt el bin�r rendszerek egyens�ly�nak vizsg�lata ter�n. Magyarorsz�gon tal�n a legt�bbet tette a modern fiziko-k�miai kutat�m�dszerek elterjeszt�s��rt. 1956-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 6.	Csibi S�ndor sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Szeged, 1927. febr. 6. - Budapest, 2003. �pr. 12. G�p�szm�rn�k, informatikus, egyetemi tan�r 1951-ben szerezett g�p�szm�rn�ki oklevelet m�egyetemen. 1949-t�l a T�vk�zl�si Kutat� Int�zetben, a BME Fizikai Int�zet�ben, a BME Vezet�kn�lk�li H�rad�stechnikai Tansz�k�n �s a Standard Gy�rban munkat�rs, 1964-1973 k�z�tt tudom�nyos f�oszt�lyvezet�. 1973-t�l 1997-ig egyetemi tan�rk�nt tan�tott �s v�gezte kutat�sait a BME-n, 1991-ig a H�rad�stechnikai Elektronikai Int�zetben, 1991-1997-ig pedig a H�rad�stechnikai Tansz�ken. 1975-1991-ig az int�zet igazgat�ja volt egym�st k�vet� n�gy hivatali peri�duson �t. 1997-t�l a BME professzor emer�tusza. Kutat� vend�gprofesszor volt t�bb amerikai egyetemen. M�rn�kk�nt folytat�j�v� v�lt a h�rk�zl�s- �s inform�ci�elm�let R�nyi Alfr�d �ltal alap�tott �s Csisz�r Imre tev�kenys�g�vel is f�mjelzett matematikai iskol�j�nak. A hetvenes �vekben meg�jul� villamosm�rn�ki oktat�s legnagyobb l�p�sek�nt 1973-ban h�vt�k meg a h�rad�stechnikai tansz�kekb�l egyes�l� int�zet vezet� professzor�nak. Munk�ss�ga az informatika legfontosabb k�rd�seire terjedt ki, azokkal a statisztikai, val�sz�n�s�gelm�leti m�dszerekkel foglalkozott, amelyek az �tvitel biztons�g�nak, a jelek optim�lis felismer�s�nek, az �tviteli utak legkedvez�bb kihaszn�l�s�nak, a felhaszn�l�k optim�lis kiszolg�l�s�nak probl�mak�r�ben vet�dtek fel. Eredm�nyeit a szakter�let legtekint�lyesebb foly�iratai k�z�lt�k. 1979-ben levelez�, 1987-t�l az MTA rendes tagja volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 6.	Wheatstone, Charles, Sir sz�let�s�nek 215. �vfordul�ja Gloucester, Anglia, 1802. febr. 6. - P�rizs, Franciaorsz�g, 1875. okt. 19. Angol fizikus, feltal�l� 1834-t�l a King's College (London) professzora volt. Kezdetben hangszerfejleszt�ssel �s -�p�t�ssel foglalkozott, � �p�tette meg a concertina nev� harmonik�t. 1830-ban � v�gezte az els� pr�b�lkoz�st a vezet�kben terjed� elektromos jel sebess�g�nek m�r�s�re. A m�r�s eredm�ny�t csak nagy hib�val siker�lt meghat�roznia, de megnyitotta az utat a f�nysebess�g k�s�bbi m�r�s�hez. 1832-ben - a f�nyk�pez�s feltal�l�sa el�tt - t�kr�s sztereoszk�p k�sz�l�ket szerkesztett, amellyel k�peket h�rom dimenzi�ban lehetett megjelen�teni. �tt�r� volt a t�v�r�sban, Sir W. F. Cooke-kal 1837-ben ny�jtottak be szabadalmat automata t�v�r�k�sz�l�kre. � vezette be a lyukszalag haszn�lat�t a t�v�r�sban, ami k�s�bb a sz�m�t�stechnik�ban kapott fontos szerepet. Az elektromos ellen�ll�s m�r�s�re megkonstru�lta a ma r�la Wheatstone-h�dnak nevezett �ramk�rt. A kir�lyn� lovagi c�mmel t�ntette ki 1868-ban.
	Web dokumentumok

2017. febr. 6.	Perutz, Max Ferdinand hal�l�nak 15. �vfordul�ja B�cs, Ausztria, 1914. m�j. 19. - Cambridge, Anglia, 2002. febr. 6. Osztr�k sz�let�s� brit biok�mikus, Nobel-d�jas A b�csi, majd a cambridge-i egyetemen k�mi�t tanult. Az angliai egyetemen W. L. Bragg tan�rseg�dje lett. Itt szerezte meg els� tudom�nyos fokozat�t 1940-ben, �s kapcsol�dott be a Cavendish Laboratory-ban foly� kutat�sokba. A hemoglobin szerkezet�nek meghat�roz�s�val m�r 1937-ben elkezdett foglalkozni, � k�sz�tette el r�ntgenkrisztallogr�f seg�ts�g�vel az els� r�ntgendiffrakci�s felv�telt a hemoglobin krist�lyair�l. Perutz 1938-t�l vizsg�lta a gleccserek mozg�s�t. 1947-t�l Kendrew-val k�z�sen vizsg�lta a hemoproteineket. Kendrew a mioglobin, Perutz a hemoglobin szerkezet�t tanulm�nyozta, az eredm�nyeket k�z�sen publik�lt�k. A k�t tud�st 1962-ben k�miai Nobel-d�jjal jutalmazt�k. A k�t kutat� tev�kenys�ge jelent�sen megk�nny�tette J. D. Watson �s F. Crick munk�j�t is, akik a DNS kett�s spir�lszerkezet�t fedezt�k fel. Perutz 1954-t�l a Royal Institute Davy-Faraday kutat�laborat�riumban dolgozott, 1963-1969 k�z�tt az eur�pai molekul�ris biol�giai szervezet eln�ke volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 5.	Fellet�r Emil hal�l�nak 100. �vfordul�ja Tapolca, 1834. j�n. 1. - Budapest, 1917. febr. 5. Gy�gyszer�sz, vegy�sz, egyetemi mag�ntan�r 1862-ben a budapesti egyetemen gy�gyszer�szdoktorr� avatt�k. 1863-ban a t�rv�nysz�ki �s rend�rs�gi vegytan mag�ntan�ra. 1869-1879-ig a k�miai technol�gia el�ad�ja a Kereskedelmi Akad�mi�n. 1871-ben orsz�gos vegy�sz. 1883-t�l az Orsz�gos M�vegy�szeti Int�zet vezet�je. A m�sodik gy�gyszer�sz volt haz�nkban, akit a budapesti egyetemen doktorr� avattak. A t�rv�nysz�ki toxikol�gia klasszikusnak elismert m�vel�je, hazai megteremt�je.
	Web dokumentumok

2017. febr. 5.	Kerpely Antal sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja K�rt�s, Arad megye, ma Rom�nia, 1837. febr. 5. - Selmecb�nya, ma Szlov�kia, 1907. j�l. 22. Koh�m�rn�k, akad�miai tan�r A selmecb�nyai akad�mi�n tanult. 1862-t�l az aninai vasb�ny�n�l m�rn�k, 1864-ben az oravicai parafingy�r vegy�sze, 1865-ben a ruszkab�nyai koh� m�rn�ke. 1867-ben a kisgarami vasgy�r seg�digazgat�ja, 1868-ban a kal�ni vasgy�r �p�t�s�re kapott megb�z�st. 1869-1881-ig a selmecb�nyai akad�mi�n a sz�m�ra szervezett vas- �s f�mkoh�szati tansz�k vezet�je volt. �n�ll� �j t�rgyk�nt � vezette be a t�zel�stant �s a vasgy�rak telep�t�s�t. 1881-ben az �llami vasgy�rak k�zponti igazgat�ja lett. 1892-ben lovagi c�met kapott kiemelked� szakmai tev�kenys�g�nek elismer�s��l. A magyar vaskoh�szati oktat�s �s szakirodalom megteremt�je. T�bb eur�pai szabadalmat dolgozott ki. Apja Kerpely Antalnak. 1877-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 5.	Klein, Oskar Benjamin hal�l�nak 40. �vfordul�ja M�rby, Sv�dorsz�g, 1894. szept. 15. - Stockholm, 1977. febr. 5. Sv�d elm�leti fizikus �desapja Homonn�n sz�letett, Trefort �goston sz�l�v�ros�ban; Heidelbergben doktor�lt, majd Sv�dorsz�gba telep�lt �t, s lett k�s�bb Stockholm els� rabbija. M�r elm�lt negyven �ves, amikor legkisebb fia, Oskar Sv�dorsz�gban megsz�letett. Oskar Klein �rdekl�d�se a biol�gi�t�l fordult a k�mia, majd az elm�leti fizika fel�, t�bbek k�z�tt Svante Arrhenius hat�s�ra. A holland Hendrik A. Kramers k�zvet�t�s�vel jutott el Koppenh�g�ba, Niels Bohr elm�leti fizikai int�zet�be (Sv�dorsz�g, D�nia �s Hollandia semleges maradhatott az els� vil�gh�bor�ban.) Kiv�l� matematikai �rz�ke �s felk�sz�lts�ge r�v�n � v�lt a huszadik sz�zad egyik legsz�lesebb �rdekl�d�s� elm�leti fizikus�v�. Nev�t �rzi a Klein-Gordon egyenlet, a Klein-Nishina formula, valamint a kozmol�giai Klein-Alfv�n modell. A Klein-Kaluza elm�let a n�gydimenzi�s einsteini vil�got egy �t�dik dimenzi�val eg�sz�ti ki, ez a felfog�s a h�r- �s szuperh�r elm�letben nyert �j alkalmaz�st a huszadik sz�zad v�g�n, j�val Oskar Klein hal�la ut�n. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 5.	Magnus, Wilhelm sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Berlin, N�metorsz�g, 1907. febr. 5. - New Rochelle, New York, USA, 1990. okt. 15. N�met sz�let�s� amerikai matematikus 1931-ben a frankfurti egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot. Ezen az egyetemen oktatott 1933-t�l 1938-ig. Mivel visszautas�totta a n�ci p�rthoz val� csatlakoz�st, elvesztette �ll�s�t. 1947-ben a g�ttingeni egyetem professzora lett. 1948-ban az Egyes�lt �llamokba emigr�lt. 1950-t�l 1973-ig a New York-i egyetemen a Courant Institute of Mathematical Sciences professzora volt. 1973-t�l 1978-ban t�rt�nt nyugd�jbavonul�s�ig a Polytechnic Institute of New York professzora volt. F�bb kutat�si ter�letei a kombinatorikus csoportelm�let, a matematikai fizika �s az elliptikus f�ggv�nyek elm�lete volt. Erd�lyi Art�rral, F. Oberhettingerrel �s F. G. Tricomival egy�tt - az �n. "Bateman-projekt" keret�ben - �rt k�nyve a transzcendent�lis f�ggv�nyekr�l ma is alapm�nek sz�m�t.
	Web dokumentumok

2017. febr. 4.	Bielz Eduard Albert (Ede) sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja Nagyszeben, 1827. febr. 4. - Nagyszeben, 1898. m�j. 26. Zool�gus A nagyszebeni jogakad�mi�t 1848-ban v�gezte el. 1848-49-ben cs�sz�ri tisztk�nt harcolt a magyar forradalom �s szabads�gharc ellen. 1849-ben cs�sz�ri hivatalnok lett. 1869-t�l a F�ldm�vel�s-, Ipar- �s Kereskedelem�gyi Miniszt�rium mellett szervezett Orsz�gos Statisztikai Hivatalban miniszteri titk�r, 1873-t�l tanfel�gyel� volt. Erd�ly csiga-, kagyl�-, hal-, gerinces- �s bog�rfaun�j�r�l sz�mos tanulm�nya jelent meg. Rendk�v�li alaposs�ggal kutatta fel az Erd�lyben (els�sorban a sz�szok k�r�ben), a k�z�pkort�l feljegyzett term�szet-megfigyel�seket �s term�szeti jelens�gek (f�ldreng�sek, l�gk�ri, id�j�r�si, csillag�szati esem�nyek) feljegyz�seit. Ez az adatgy�jtem�nye m�ig is alapvet� forr�sa a r�gi korok term�szeti t�nem�nyeire, elemi csap�saira vonatkoz� adatt�raknak �s feldolgoz�soknak. 1873-t�l az MTA tagja. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 4.	�jhelyi S�ndor sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Ecser, 1902. febr. 4. - Budapest, 1996. m�j. 19. Vegy�sz, entomol�gus, egyetemi docens A P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem k�mia-term�szetrajz szak�ra iratkozott be. Harmad�ves hallgat� kor�ban a Bugarszky Istv�n professzor �ltal vezetett II. sz�m� K�miai Int�zetbe ker�lt, 1926 m�jus�ban doktori szigorlatot tett k�mi�b�l, mint f�t�rgyb�l, valamint k�s�rleti fizik�b�l �s geol�gi�b�l, mint mell�kt�rgyakb�l. 1926-t�l 1936-ig kinevezett tan�rseg�d volt a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen, 1930-ban term�szetrajz-vegytan szakon k�z�piskolai tan�ri diplom�t is szerzett. 1936-ban az egyetem Trefort utcai gyakorl�gimn�zium tan�ra, 1947-ben kinevezt�k a gimn�zium igazgat�j�v�. E tiszts�g�b�l 1951-ben vall�soss�ga miatt lev�ltott�k. Az Orvostudom�nyi Egyetem Orvosfizikai Int�zet�be ker�lt tan�rseg�dnek. 1942 �sz�n Szebell�dy L�szl� professzor, a Szervetlen �s Analitikai K�miai Int�zet igazgat�ja is megh�vta, hogy vegyen r�szt az int�zet munk�j�ban. Vermes Mikl�ssal k�z�sen tank�nyvet is �rt. Dolgozott Tarj�n Imre �s Gr�h Gyula mellett is. Szabad idej�ben v�gzett rovartani kutat�munk�j�val v�lt nemzetk�zileg is elismert entomol�guss�. T�bb tudom�nyos t�rsas�g tagja volt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 4.	B�ttger, Johann Friedrich sz�let�s�nek 335. �vfordul�ja Schleiz Th�ringia, (ma N�metorsz�g), 1682. febr. 4. - Drezda Sz�szorsz�g, (ma N�metorsz�g), 1719. m�rc. 13. N�met vegy�sz, a porcel�n feltal�l�ja Eur�p�ban Alkimistak�nt az aranycsin�l�s m�dszer�t kereste. Er�s �gost sz�sz v�laszt�fejedelem 1703-ban elfogatta �s fogs�gban tartotta azzal a feladattal, hogy k�sz�tsen aranyat. Ezt nem siker�lt el�rnie. Ehrenfried von Tschirnhaus-zal egy�tt v�gzett k�s�rletei sor�n azonban siker�lt el��ll�tania egy v�r�s kem�nycserepet, amelyet B�ttger-porcel�nnak is neveznek. Tov�bbi k�s�rletei pedig elvezettek a feh�r porcel�n el��ll�t�s�hoz. 1710-ben Meissenben kezdte meg m�k�d�s�t B�ttger vezet�s�vel az els� porcel�n-manufakt�ra.
	Web dokumentumok

2017. febr. 4.	Dutrochet, Ren� Joachim Henri hal�l�nak 170. �vfordul�ja N�on, Franciaorsz�g, 1776. nov. 14. - P�rizs, 1847. febr. 4. Francia fiziol�gus 1806-ban P�rizsban szerzett orvosi diplom�t, �vekig katonaorvosk�nt szolg�lt Spanyolorsz�gban majd feladta orvosi praxis�t, hogy tudom�nyos kutat�ssal foglalkozz�k. Els�k�nt vizsg�lta behat�an a n�v�nyek l�gz�s�nek, f�ny�rz�kenys�g�nek �s geotropizmus�nak mechanizmusait. � fedezte fel �s nevezte el az ozm�zis jelens�g�t (az old�szer �thatol�sa f�lig �tereszt� h�rty�n), valamint els�k�nt ismerte fel a z�ld pigment fontoss�g�t a n�v�nyek sz�ndioxid-hasznos�t�sa szempontj�b�l. Legnagyobb tudom�nyos �rdeme az volt, hogy hangs�lyozta az alapvet� folyamatok minden �l� szervezetben hasonl�ak, tov�bb� szil�rdan hitte, hogy az �sszes ilyen folyamat megmagyar�zhat� fizikai �s k�miai er�k m�k�d�s�vel.
	Web dokumentumok

2017. febr. 4.	Barschall, Henry Herman hal�l�nak 20. �vfordul�ja Berlin, N�metorsz�g, 1915. �pr. 29. - Madison, Wisconsin, USA, 1997. febr. 4. N�met sz�let�s� amerikai fizikus Berlinben, majd Princetonban tanult, 1940-ben doktor�lt gyors neutronoknak h�liummal val� k�lcs�nhat�s�nak t�m�j�b�l, ek�zben John Wheelerrel felfedezt�k a spin-p�lya k�lcs�nhat�st. A gyors neutronokra vonatkoz� kutat�sait a vil�gh�bor� idej�n a Manhattan programban folytatta. 1946-t�l a Wisconsin-Madison Egyetem fizikaprofesszora lett. Gyors neutronok hat�skeresztmetszeteinek vizsg�lat�val foglalkozott, majd miut�n a labort 1970-ben terrort�mad�s �rte, a neutronoknak az anyagtudom�nyban �s az orvosl�sban val� felhaszn�l�s�val foglalkozott. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 3.	Kitaibel P�l sz�let�s�nek 260. �vfordul�ja Nagymarton, 1757. febr. 3. - Pest, 1817. dec. 13. Term�szettud�s, polihisztor, egyetemi tan�r A pesti egyetem jogi, majd orvosi kar�n tanult, 1785-ben orvosdoktorr� avatt�k. 1784-ben az egyetem botanika �s k�mia tansz�k�n tan�rseg�d, majd adjunktusa lett. M�k�d�s�t az egyetem botanikus kertj�ben kezdte. 1807-ben a botanikus kert igazgat�ja, majd 1810-ben a botanika tansz�k professzora lett. �letm�ve szerte�gaz�, a kor�ban m�velt term�szettudom�nyoknak szinte minden �g�ban dolgozott. Legmaradand�bb alkot�sait a botanik�ban �rte el, de jelent�s k�miai munk�ss�ga is. K�miai eszk�z�ket tervezett, �j analitikai m�dszereket dolgozott ki. Jelent�s, mint mineral�gus, � a tell�r felfedez�je, el�sz�r � �ll�tott el� kl�rmeszet. Tanulm�nyozta �s elemezte �sv�nyvizeinket, a hazai balneol�gia �tt�r�j�nek is tekinthet�. T�le sz�rmazik az els� hazai f�ldreng�s szakszer� le�r�sa.
	Web dokumentumok

2017. febr. 3.	Sz�chenyi B�la, gr�f sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja Pest, 1837. febr. 3. - Budapest, 1918. dec. 2. [12.] F�ldrajzi �s geol�giai kutat� Tanulm�nyait Berlinben �s Bonnban v�gezte. 1874-ben �sat�sokat kezdett a Fert� t� medr�ben �s a k�kori leleteket Suess Ede osztr�k paleontol�gus seg�ts�g�vel le is �rta. 1877. november�ben indult el nagyszab�s� �zsiai exped�ci�j�ra magyar szaktud�sok - L�czy Lajos geol�gus �s B�lint G�bor nyelv�sz -, valamint Kreimer Guszt�v topogr�fus t�rsas�g�ban. F�ldrajzi �s geol�giai szempontb�l leg�rt�kesebb volt a Tibeti-fenns�kot h�rom oldalr�l szeg�lyez� hegyl�ncok felder�t�se. Az utaz�s eredm�nyeit, �tinapl�j�t, Kreimer t�rk�peit, L�czy gy�jt�tt anyag�nak �s megfigyel�seinek kincsesh�z�t saj�t k�lts�g�n adta ki. Exped�ci�j�nak eredm�nyei alapj�n fedezte fel k�s�bb Sven Hedin a Transhimalaya hegyvonulat�t. A tudom�nyos anyag feldolgoz�sa 20 hazai �s k�lf�ldi tud�s seg�ts�g�vel csak 1900-ban fejez�d�tt be. 1901-t�l korona�r, 1904-t�l a F�ldrajzi T�rsas�g tiszteleti tagja volt. 1880-t�l az MTA tagja. Apja Sz�chenyi Istv�n, gr�f.
	Web dokumentumok

2017. febr. 3.	L�ky B�la sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Teresty�nfa, Vas vm., 1872. febr. 3. [1871.] - Mernye, 1946. j�n. 3. Piarista mennyis�gtan- �s term�szettantan�r 1890-ben Nyitr�n kezdte meg teol�giai tanulm�nyait. 1891-t�l helyettes tan�r M�ramarosszigeten. 1892-t�l a kolozsv�ri egyetemen matematika-fizika szakos hallgat�, tan�ri oklevel�t 1894-ben szerezte meg. Egy �vig S�toralja�jhelyen tan�tott, 1895-t�l Kolozsv�ron, ebben az �vben doktor�lt. Kolozsv�rott a piarista gimn�zium mellett tan�tott a piarista tan�rk�pz� int�zetben, a kereskedelmi akad�mi�n. �ltala kit�z�tt feladatokkal �s feladatmegold�saival t�bbsz�r tal�lkozhatunk a K�z�piskolai Matematikai Lapokban. 1910-1920 k�z�tt a debreceni piarista gimn�zium igazgat�ja volt. Innen Budapestre helyezt�k �t, ahol a piarista gimn�zium �s tan�rk�pz� igazgat�ja lett 1928-ig. 1921-t�l tanker�leti f�igazgat�, 1925-t�l a rendi gimn�ziumok fel�gyel�je volt. N�gyjegy� logaritmusk�nyve nagyon sok kiad�st �rt meg 1929 �s 1971 k�z�tt.
	Web dokumentumok

2017. febr. 3.	Ketskem�ty Istv�n hal�l�nak 10. �vfordul�ja Dombegyh�z, 1927. aug. 20. - Szeged, 2007. febr. 3. Fizikus, egyetemi tan�r Sz�l�helye, ahol �desapja volt az iskola igazgat� tan�t�ja, a trianoni d�nt�s ut�n m�g �ppen Magyarorsz�gon maradt. (Ma m�r a helyi honismereti egyes�let viseli �desapja nev�t.) K�z�piskol�ba a szegedi Klauz�l G�bor (ma Radn�ti Mikl�s) gimn�ziumba j�rt, de nem itt �retts�gizett, mert az utols� tan�vben levent�nek sorozt�k be. Szovjet hadifogs�gba esett, ahonnan sz�vizomgyullad�ssal ker�lt haza. Az egyetemet Budapesten kezdte el �s Szegeden fejezte be, ahol Bud� �goston mellett n�tte ki mag�t fizikus kutat�v�. Hozz� hasonl�an � is lumineszcencia kutat�ssal foglalkozott. Bud� aspir�nsak�nt �rte el 1954-ben a kandid�tusi, majd 1964-ben a doktori fokozatot. 1965-t�l lett a J�zsef Attila Tudom�nyegyetem tan�ra, mester�nek hal�la ut�n pedig ut�da a K�s�rleti Fizikai Tansz�k �l�n. A tansz�ki optikai kutat�sokat l�zerfizikai alapkutat�sok ir�ny�ba terelte, tan�tv�nyai (Bor Zsolt, majd Szab� G�bor) tett�k Szegedet a l�zerkutat�s egyik k�zpontj�v� Eur�p�ban. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 3.	Ceva, Tommaso hal�l�nak 280. �vfordul�ja Mil�n�, It�lia, 1648. dec. 20. - Mil�n�, 1737. febr. 3. Olasz matematikus, k�lt� A Brera College matematikaprofesszora volt Mil�n�ban. Kiterjedt levelez�st folytatott Guido Grandi-val. Legh�resebb tan�tv�nya Saccheri volt . De natura serum c�m� �rtekez�s�ben Newton gravit�ci�-tan�t terjesztette It�li�ban. Opuscula mathematica c�m� m�v�ben a sz�gm�r�st vizsg�lta. Feltal�lt egy eszk�zt is a sz�gnek h�rom r�szre oszt�s�ra. Sz�mos m�ve k�z�l az egyik a Jesus puer c�m� k�ltem�ny, amely t�bb nyelven, sz�mos alkalommal megjelent, t�bbek k�z�tt Nagyszombaton is, 1693-ban, majd 1697-ben ism�t. Giovanni Cev�nak az �ccse.
	Web dokumentumok

2017. febr. 3.	Adelbulner, Michael sz�let�s�nek 315. �vfordul�ja N�rnberg, N�metorsz�g, 1702. febr. 3. - Altdorf, 1779. j�l. 21. N�met csillag�sz, matematikus, orvos, k�nyvnyomtat� Apj�nak, Johann Ernst Adelbulnernek nyomd�j�ban elsaj�t�totta a k�nyvnyomtat� mesters�get, majd Halle-ban, Magdeburgban, Hamburgban, Altdorfban hum�n t�rgyakat, matematik�t �s orvostudom�nyt tanult. 1742-ben az altdorfi egyetem matematikaprofesszora �s az egyetem csillag�szati obszervat�rium�nak vezet�je lett. 1733-ban N�rnbergben tal�lkozott a sv�d Anders Celsiussal (1701-1744), akinek javaslat�ra megind�totta az els� rendszeres kiadv�ny-sorozatot a csillag�szati �szlel�sek �s adatok sz�lesk�r� megismertet�se c�lj�b�l. Ez 1735-36 k�z�tt "Commercium litterarium ad astronomiae incrementum" c�mmel latinul, majd 1736-40 k�zt "Merkw�rdiger Himmelsbegebenheiten" c�mmel n�met nyelven jelent meg. Emellett csillag�szati �vk�nyvet adott ki �s sz�mos orvosi, illetve meteorol�giai �s csillag�szati t�rgy� k�nyvet is �rt. 1736-ban a porosz Kir�lyi Tudom�nyos Akad�mia tagj�v� v�lasztotta. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 3.	Biot, Jean-Baptiste hal�l�nak 155. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1774. �pr. 21. - P�rizs, 1862. febr. 3. Francia fizikus Az �cole Polytechnique n�vend�ke volt, 1797-ben nevezt�k ki a Beauvais-i Egyetem matematikaprofesszor�v�, 1800-ban lett a Collège de France-on a matematikai fizika professzora, 1803-ban pedig megv�lasztott�k a Francia Tudom�nyos Akad�mia tagj�v�. 1804-ben elk�s�rte J. L. Gay-Lussacot az els� tudom�nyos c�l� l�gg�mbrep�l�sre. 1820-ban Biot �s a fizikus F�lix Savart felfedezte az �ram �ltal keltett m�gneses t�r er�ss�g�nek meghat�roz�s�ra alkalmas Biot-Savart-t�rv�nyt. Biot sz�mos meteorit vizsg�lat�val meger�s�tette Chladni felt�telez�s�t, mely szerint a meteoritok a vil�g�rb�l �rkeznek a f�ldre. Aragoval m�k�d�tt egy�tt a spanyolorsz�gi geod�ziai m�r�sekben, amelyek a m�ter defin�ci�j�hoz voltak sz�ks�gesek, valamint optikai kutat�sban, a f�ny polariz�ci�j�nak elm�leti �s k�s�rleti vizsg�lat�ban. Ezek�rt az eredm�nyei�rt kapta meg Biot a Royal Society Rumford-�rm�t 1840-ben. 1856-ban lett a Francia Akad�mia tagja.
	Web dokumentumok

2017. febr. 3.	Papalekszi, Nyikolaj Dmitrievics (Papaleksi, Nikolai Dmitrievich) hal�l�nak 70. �vfordul�ja Szimferopol, Orosz Birodalom, 1880. dec. 2. - Moszkva, Szovjetuni�, 1947. febr. 3. Szovjet fizikus Kr�mi g�r�g csal�db�l sz�rmazik, erre utal g�r�g�s hangz�s� vezet�kneve is. Apja c�ri katonatiszt volt, aki Poltav�ban j�ratta fi�t gimn�ziumba, majd Berlinbe k�ldte egyetemre. Innen egy �v m�lva Strassburgba ment �t, ahol a diploma megszerz�se ut�n K.F.Braun tan�rseg�de lett �s 1907-ben m�g Cambridge-ben is t�lt�tt egy �vet J.J.Thomson mellett. Strassburgban k�t�tt �letre sz�l� bar�ts�got a szint�n Oroszorsz�gb�l j�tt �vfolyamt�rs�val, Leonyid Mandelstammal. 1914-ben t�rtek vissza Oroszorsz�gba, amikor kit�rt a vil�gh�bor�. M�r doktori munk�j�ban is a gyors elektromos rezg�sekkel foglalkozott, azut�n Ogyessz�ban, majd Leningr�dban a radiohull�mokkal t�rt�n� h�rk�zl�s lett az egyik sikeres kutat�si ter�lete. 1935-ben � lett Moszkv�ban az akad�miai elektronikus oszcill�ci�s laborat�rium vezet�je. 1942-ben Mandelstammal egy�tt javasolta az elektrom�gneses (radar) hull�mokkal t�rt�n� csillag�szati t�vols�gm�r�st, amelyet t�nylegesen 1945/46-ban az USA-ban �s Magyarorsz�gon (Bay Zolt�n) val�s�tottak meg m�s-m�s m�dszerrel. Az alapoz� egyetemi fizikaoktat�shoz az � vezet�s�vel k�sz�lt el az a k�t k�tetes, "Papalekszi Fizika"-k�nt emlegetett sikeres egyetemi tank�nyv, amely 1951-ben magyarul is megjelent M�train� Zempl�n Jol�n szerkeszt�s�ben �s K�nya Albert szakmai fel�gyelet�vel. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2017. febr. 2.	Bal�zs J�lia sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Budapest, 1907. febr. 2. - Budapest, 1990. m�j. 11. Csillag�sz A budapesti P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen tanult 1926-30-ig, 1936-ban doktor�lt fizik�b�l, az MTA Csillag�szati Kutat� Int�zet f�munkat�rsa. 1933-t�l a budapesti Sv�bhegyi Csillagvizsg�l� Int�zet munkat�rsa, ahol a r�vid peri�dus� (RR Lyrae, delta Cephei) v�ltoz�csillagok megfigyel�s�ben �s feldolgoz�s�ban �rt el jelent�s eredm�nyeket. A csillagok f�nyess�g ingadoz�s�nak nagys�g�nak nagys�g�ban �s menet�ben fell�p� v�ltoz�sok tanulm�nyoz�s�val nemzetk�zi elismer�st szerzett. Tanulm�nyainak egy r�sz�t f�rj�vel, Detre L�szl�val k�z�sen publik�lta.
	Web dokumentumok

2017. febr. 2.	Ferrari, Lodovico (Ludovico) sz�let�s�nek 495. �vfordul�ja Bologna, P�pai �llam (ma Olaszorsz�g), 1522. febr. 2. - Bologna, 1565. okt. 5. It�liai tud�s, matematikus 15 �ves kor�ban a neves matematikus, Girolamo Cardano szolg�lat�ba szeg�d�tt, mint kifut�fi�. Cardano mellett latint, g�r�g�t �s matematik�t tanult, 1540-ben k�vette mester�t a katedr�n, nyilv�nos matematika-el�ad� lett Mil�n�ban. Ekkor tal�lt megold�st a negyedfok� egyenletekre, a harmadfok�akra val� visszavezet�ssel, amelyet Cardano publik�lt 1545-ben, Ars magna c�m� m�v�ben. A k�plet az�ta Cardano nev�t viseli. Ercole Gonzaga b�boros, Mantova korm�nyz�j�nak aj�nlat�t elfogadta, az ad�kivet�k ellen�re lett, s emellett f�ldm�r�si munk�latokat is v�gzett. Magas j�vedelme dac�ra k�s�bb �sszeveszett a b�borossal �s lemondott. Ezut�n, hal�l�ig a bolognai egyetem matematikaprofesszora volt. �let�t Cardano �rta meg m�veinek 9. k�tet�ben.
	Web dokumentumok

2017. febr. 2.	Clavius, Christopher hal�l�nak 405. �vfordul�ja Bamberg, (ma N�metorsz�g), 1538. m�rc. 5. [1537] - R�ma, Olaszorsz�g, 1612. febr. 2. [6, 12] N�met jezsuita matematikus, csillag�sz � dolgozta ki a 16. sz�zadban a Gergely-napt�rt, mely a Julianus napt�rt v�ltotta fel. Ezt a kalend�riumot haszn�lj�k ma szinte teljes egyetemess�ggel szerte az eg�sz vil�gon. A n�niusz n�vad�j�nak, a portug�l Pedro Nuneznek tan�tv�nya, k�s�bb is foglalkozott tudom�nyos m�r�eszk�z�k t�k�letes�t�s�vel. B�r a napk�zpont� rendszer heves ellenz�je volt, tekint�ly�vel ki�llt a Galilei �ltal szerkesztett t�vcs� megb�zhat�s�ga mellett.
	Web dokumentumok

2017. febr. 2.	Grunert, Johann August sz�let�s�nek 220. �vfordul�ja Halle/Saale, 1797. febr. 2. - Greifswald, 1872. j�l. 7. N�met matematikus, fizikus Hall�ban az �rvah�z oktat�si int�zm�ny�ben tanult, ahol a matematik�t �s fizik�t Karl Mollweide tan�totta. 1815-t�l kezdte egyetemi tanulm�nyait, �p�t�sznek k�sz�lt, de Frierdich Pfaff �s Gauss el�ad�sai hat�s�ra matematik�nak szentelte �let�t. 1820-ban szerzett Hall�ban doktor�tust, 1821-ben a torgaui gimn�zium tan�ra lett, majd 1828-ban Brandenburgban tan�tott matematik�t �s fizik�t. 1833-ban elfogadta a greifswaldi egyetem megh�v�s�t, ahol ezt k�vet�en harminckilenc �ven �t a matematika rendes professzora volt, elnyerve v�g�l a titkos korm�nytan�csosi c�met. Legismertebb a matematikai sz�t�rral kapcsolatban v�gzett munk�ss�ga. 1841-t�l kezdve kiadta a gimn�ziumi tan�roknak sz�nt Archiv der Mathematik und Physik c�m� foly�irat�t. Ebben a foly�iratban jelenik meg el�sz�r k�lf�ld�n a k�t Bolyai neve, 1868-ban. T�bb tudom�nyos t�rsas�g tagj�v� v�lasztotta, k�zt�k 1860-ban tagja lett az MTA-nak.
	Web dokumentumok

2017. febr. 2.	Mengyelejev, Dimitrij Ivanovics (Mendeleev, Dmitri Ivanovich) hal�l�nak 110. �vfordul�ja Tobolszk, Oroszorsz�g, 1834. febr. 8. - Szentp�terv�r, 1907. febr. 2. Orosz vegy�sz A szentp�terv�ri egyetemen tanult, majd itt is tan�tott. 1859-ben �szt�nd�jjal k�t �vre Heidelbergbe k�ldt�k, ahol Bunsen mellett dolgozott. Hazat�r�se ut�n a k�miai tansz�k vezet�je lett. 1869-ben jelent meg legh�resebb m�ve, a "K�mia alapelvei". Ebben v�zolta fel a h�res peri�dusos rendszert, melyben a k�miai elemeket foglalta t�rv�nyszer�s�geik alapj�n egys�ges t�bl�zatba. Egy hasonl� rendszert vele k�r�lbel�l azonos id�ben a n�met Lothar Meyer is kidolgozott, Mengyelejev azonban n�h�ny h�nappal kor�bban publik�lta eredm�nyeit. Mengyelejev t�bl�zata alapj�n megj�solta egyes, m�g nem ismert elemek l�tez�s�t �s tulajdons�gait. A rendszer helyess�ge 1875-ben, a gallium felfedez�s�vel igazol�dott. Mengyelejevnek m�g sz�mos fontos felfedez�se volt, t�bbek k�z�tt a k�olaj- �s a k�sz�nb�ny�szattal kapcsolatban. Nev�t �rzi a peri�dusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendsz�m� eleme, a mendel�vium.
	Web dokumentumok

2017. febr. 2.	Wedderburn, Joseph Henry Maclagan (Maclagen) sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Forfar, Angus, Sk�cia, 1882. febr. 2. - Princeton, New Jersey, USA, 1948. okt. 9. Sk�t matematikus Az Edinburgh-i, majd egy n�metorsz�gi tanulm�ny�t ut�n a Chicago-i egyetemen tanult. 1909 �s 1945 k�z�tt a Princeton-i egyetemen tan�tott. Az 1. vil�gh�bor� sor�n akt�v katonai szolg�latot teljes�tett a brit hadseregben. Legfontosabb eredm�nyeit az algebra, a csoportelm�let �s a m�trixelm�let ter�let�n �rte el. T�bb jelent�s algebrai t�tel f�z�dik a nev�hez, t�bbek k�z�tt az �n. Artin-Wedderburn strukt�rat�tel.
	Web dokumentumok

2017. febr. 2.	Landszberg, Grigorij Szamuilovics (Landsberg, Grigory Samuilovich) hal�l�nak 60. �vfordul�ja Vologda, Oroszorsz�g, 1890. jan. 10. - Moszkva, Szovjetuni�, 1957. febr. 2. Szovjet fizikus 1913-ban v�gzett a Moszkvai Egyetemen, majd ugyanitt dolgozott, 1923-t�l professzork�nt. 1928-ban L. Mandelstammal felfedezt�k a fotonok rugalmatlan sz�r�s�t krist�lyokban. Ezt t�l�k f�ggetlen�l C. Raman is felfedezte, �s mivel el�bb publik�lta, Raman-sz�r�s n�ven v�lt k�zismertt�. �tt�r� munk�t v�gzett a szerves molekul�k spektroszk�pi�j�nak, �s �ltal�ban az atomi �s molekul�ris spektr�lanal�zisnek a ter�let�n. Optikai �s bevezet� elm�leti fizikai tank�nyveit sok�ig haszn�lt�k. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2017. febr. 2.	Feshbach, Herman sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja New York, USA, 1917. febr. 2. - Cambridge, Massachusetts, 2000. dec. 22. Amerikai elm�leti magfizikus A City College of New Yorkban szerzett diplom�t 1937-ben, majd az MIT-ben v�gzett posztgradu�lis tanulm�nyokat, ahol 1942-ben doktor�lt. Ett�l kezdve a fakult�s tagja maradt hal�lig. 1955-ben nevezt�k ki egyetemi tan�rr� (full professzor), az � kezdem�nyez�s�re l�tes�lt az MIT Elm�leti Fizikai K�zpontja, amelynek 1967-1973 k�z�tt igazgat�ja volt. 1969-ben lett a National Academy of Sciences (USA) tagja. Sz�mos tudom�nyos k�z�leti tiszts�get t�lt�tt be. T�bb magas kit�ntet�sben r�szes�lt, 1986-ban p�ld�ul megkapta a National Medal of Science legmagasabb amerikai tudom�nyos kit�ntet�st. Nev�hez f�z�dik a k�zbens� mag k�pz�d�s�vel l�trej�v� magreakci�k statisztikus elm�let�nek kidolgoz�sa �s alkalmaz�sa (az �n. Hauser-Feshbach-modell), valamint a rezonanciareakci�k t�rgyal�sa a doorway, ill. hallway �llapotok bevezet�s�vel. Kev�s olyan r�sze van az atommag- reakci�k dinamikai t�rgyal�s�nak, amelyhez nem j�rult hozz� alapvet�en �j �s modern szeml�letm�dj�val, valamint igen hat�kony (Feshbach-f�le) projekci�s oper�tor formalizmus�val.
	Web dokumentumok

2017. febr. 1.	Allodiatoris Irma sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Arad, 1912. febr. 1. - Budapest, 1988. m�rc. 7. Antropol�gus, tudom�nyt�rt�n�sz, bibliogr�fus A budapesti tudom�nyegyetemen szerzett term�szetrajz-f�ldrajz szakos diplom�t 1935-ben, s itt doktor�lt 1937-ben. 1939-ben az Magyar Nemzeti M�zeum �llatt�ra k�nyvt�r�ba ker�lt, s itt m�k�d�tt 1945-ig, emellett r�szben Tihanyban, r�szben a budapesti tudom�nyegyetem Embertani Int�zet�ben v�gzett kutat�sokat. 1945 ut�n a Term�szettudom�nyi M�zeum tudom�nyt�rt�neti gy�jtem�ny�t gondozta �s vezette hal�l�ig. A 30-as �vekben mint antropol�gus a k�z�piskol�sok �s egyetemi hallgat�k magass�g- �s s�lyn�veked�s�t vizsg�lta, k�s�bb �rdekl�d�se a tudom�nyt�rt�net fel� fordult, s az antropol�gia �s az �llattan hazai t�rt�net�nek kiemelked� kutat�ja, egyben nemzetk�zileg is elismert bibliogr�fusa lett.
	Web dokumentumok