História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
  1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28      
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
2017.
febr. 24.
Malus, Étienne Louis halálának 205. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1775. júl. 23. - Párizs, 1812. febr. 24.

Francia fizikus, matematikus
Hadmérnöki iskolát végzett, majd tisztként Napoleon számos hadjáratában részt vett. 1808 után az École Polytechnique tanára volt. Munkásságát a fénytan körében fejtette ki. Tanulmányozta a fénytörést és a fényvisszaverődést. A kettőstörés tanulmányozása során fedezte fel a fényvisszaverődés során fellépő polarizációt. A fény Newton-féle részecskeelmélete alapján kidolgozta a kettőstörés elméletét. Nevéhez fűződik az analizátoron és polarizátoron áthaladó fény intenzitására vonatkozó Malus-törvény. A párizsi akadémia tagja volt, Rumford-érmet kapott. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

Malus, Étienne Louis
Web dokumentumok

2017.
febr. 24.
Herzfeld, Karl Ferdinand születésének 125. évfordulója
Bécs, Osztrák-Magyar Monarchia, 1892. febr. 24. - Washington, DC, USA, 1978. jún. 3.

Osztrák-amerikai elméleti fizikus
Bécsi bencés gimnáziumba járt, majd Bécsben kezdte el az egyetemet is, melyet Zürichben és Göttingenben folytatott tovább. Végül Bécsben doktorált Friedrich Hasenöhrl témavezetésével. A világháborúban katonaként szolgált, szerencsésen megmenekült. Utána Münchenben lett Kasimir Fajans, majd Arnold Sommerfeld munkatársa, 1926-tól pedig egy évtizeden át Washingtontól nem messze, a baltimore-i Johns Hopkins egyetemen az elméleti fizika professzora. 1936-ban ment át a washingtoni Katolikus Egyetemre, ahol végülis megállapodott. Itt tanított és kutatott haláláig. Mindenütt kivívta munkatársai elismerését, tanítványai tiszteletét. Münchenben Walter Heitlernek, Amerikában J.A. Wheelernek volt doktori témavezetője. Kutató munkájának legfontosabb területe az anyag szerkezetének statisztikus fizikai, valamint a többatomos molekulák elektronszerkezetének kvantummechanikai tárgyalása volt. Visszatérőleg foglalkozott az ultrahang hullámok és a sajátrezgésre képes, többatomos molekulák közötti energiacserével. (Dr. Radnai Gyula)

Herzfeld, Karl Ferdinand
Web dokumentumok

2017.
febr. 23.
Arenstein József halálának 125. évfordulója
Pest, 1816. jan. 12. - Stuppach-Gloggnitz, 1892. febr. 23.

Matematikus
Egyetemi tanulmányait Pesten, majd a bécsi tudományegyetemen és műegyetemen végezte. 1846-tól a József Ipartanoda mennyiségtan és erőműtan tanszékének tanára volt. Ugyanebben az évben "Mik a képzetes mennyiségek és mi azoknak mértani értelme?" című pályaművét az MTA jutalommal tüntette ki. Az 1850-es évek elejétől 1865-ig bécsi főreáliskola tanára. Irodalmi működése a matematika, mechanika, meteorológia, hidrológia és mezőgazdaságtan területére terjedt ki. Több tankönyve és dolgozata jelent meg nagyobbrészt német nyelven. 1847-től az MTA tagja.

Arenstein József
Web dokumentumok

2017.
febr. 23.
Gróh Gyula halálának 65. évfordulója
Esztergom, 1886. jan. 16. - Budapest, 1952. febr. 23.

Kémikus
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1908-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1914-ben az Állatorvosi Főiskola vegytani tanszéke tanárává nevezték ki, ahol több mint 20 esztendőt töltött. 1935-ben Ilosvay Lajos utódaként a Műegyetem Általános Kémiai Tanszékének vezetését vette át, majd 1937-ben Buchböck Gusztáv után a budapesti Tudományegyetem III. sz. Kémiai Intézetének (később Általános és Radiológiai Kémiai Intézet) igazgatója lett. Munkássága elismeréseként az MTA 1925-ben levelező, majd 1936-ban rendes tagjai sorába választotta. A Tudományegyetemen dolgozott 1949-es nyugdíjazásáig, akkor politikai okokból megfosztották akadémiai tagságától, katedrájától és kutatási lehetőségeitől. Ezután élete végéig az Országos Gabona és Lisztkísérleti Állomáson dolgozott. 1989-ben rehabilitálták. Kutató munkássága során három fő témakörrel: a radioaktivitással, a reakciókinetikai vizsgálatokkal, a fehérjék kémiai szerkezetével foglalkozott. Hevesy Györggyel együtt a világon elsőként alkalmazták a radioaktív indikáció módszerét az ólom öndiffúziójának vizsgálatára. Fehérjekutatásaival kapcsolatban kidolgozta a mikrobiológiai aminosav-racemizáció meghatározási módszerét. Jelentős műve az Erdey-Grúz Tiborral, Schay Gézával és Náray-Szabó Istvánnal írt Fizikai kémia című könyve. Műveiből évtizedekig hallgatók generációi tanultak.

Gróh Gyula
Web dokumentumok

2017.
febr. 23.
Faller Gusztáv születésének 125. évfordulója
Hegybánya, 1892. febr. 23. - Vác, 1968. júl. 22.

Bányamérnök, földgázkutató
A selmecbányai Bánya- és Kohómérnöki Főiskolán 1914-ben szerzett oklevelet. 1919-től a Nagyalföldi Magyar Királyi Bányászati Kutatónál dolgozott mint üzemi mérnök, majd 1922-től hivatalvezetőként a földgázkutató mélyfúrásokat irányította. 1938-tól az Ipari Minisztérium bányászati ügyosztályán a bükkszéki olajbányászat, valamint a mezőkövesdi és a kőrösmezői olajkutatás referense volt. Ő vezette a Pávai Vajna Ferenc által kitűzött két hajdúszoboszlói mélyfúrást 1924-1930 között, s az utóbbi volt Európában az akkori egyik legmélyebb fúrás, amelynek eredménye a 78 °C-os jódos-sós víz. Hasonló eredménnyel zárult az 1929-34 között végzett két debreceni mélyfúrás is, amelyek eredménye a 63-65 °C-os jódos-sós víz. A fentiek mellett még jó néhány mélyfúrás irányítása fűződik a nevéhez, amellyel számos hazai gyógy- és melegfürdő kialakítását tette lehetővé.

Faller Gusztáv
Web dokumentumok

2017.
febr. 23.
Tibor Mátyás születésének 115. évfordulója
Szentmihályfalva, Sáros megye, (ma ©ariąské Michal'any, Szlovákia), 1902. febr. 23. - Budapest, 1995. jan. 13.

Jezsuita matematika- és fizikatanár, csillagász
1920-ban belépett a jezsuita rendbe. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, csillagászatból doktorált 1932-ben. 1936-tól 1940-ig a vatikáni obszervatóriumban, Castelgandolfoban dolgozott. Jelentős eredményeket ért el a Tejútrendszer szerkezetére vonatkozóan. Kettőscsillag- és kisbolygó-megfigyeléseket is végzett. 1940-től Kassán a Hittudományi Főiskolán matematikát és fizikát tanított, az 1945/46-os tanévben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem csillagászati tanszékének asszisztense volt. 1947-től az 1950. évi államosításig a kalocsai Haynald-obszervatórium igazgatója volt. Itt újból csillagpárok mérésével foglalkozott. 1950-től a csillagászati munka minden lehetőségétől megfosztották. 1947-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1992-ben a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. (Bartha Lajos)

Tibor Mátyás
Web dokumentumok

2017.
febr. 23.
Liebermann, Carl Theodore születésének 175. évfordulója
Berlin, Poroszország, 1842. febr. 23. - Berlin, Németország, 1914. dec. 28.

Német vegyész
A heidelbergi egyetemen Robert Bunsen tanítványa, majd a berlini Königliches Gewerbe-Institut-ban, a berlini műszaki egyetem elődjében Adolf von Baeyer tanítványa volt. 1872-ben lett itt Baeyer utódjaként a laboratórium vezetője, majd 1873-ban professzor. Carl Graebe-vel együtt 1868-ban szintetizálta a narancsvörös alizarint, ez volt az első szintetikusan előállított szerves festék, amely hamar kiszorította a textiliparban a természetes buzérfestéket. Az eljárásra 1869-ben szabadalmat szereztek. Ő dolgozta ki a fenolok kimutatására szolgáló analitikus eljárást, melyet ma Liebermann reakciónak nevezünk.

Liebermann, Carl Theodore
Web dokumentumok

2017.
febr. 23.
Darboux, Jean Gaston halálának 100. évfordulója
Nîmes, Languedoc, Franciaország, 1842. aug. 14. - Párizs, 1917. febr. 23.

Francia matematikus
1861-ben az École Polytechnique, később az École Normale Supérieure hallgatója. Tanulmányozta Lamé, Dupin és Bonnet munkásságát a felületek ortogonális rendszerei témakörben, és általánosította Kummer eredményeit, létrehozva egy rendszert, melyet egyetlen egyenlet definiált. 1866-67-ben a Collège de France-ban, 1867 és 1872 között abban a híres középiskolában tanított, ahová Galois is járt annak idején. 1872-1882-ig az École Normale Supérieure-ben oktatott. 1873 és 1878 között a Sorbonne-on Liouville, majd 1878-tól a felsőbb geometria tanszéken Chasles helyettese, akinek 1880-ban bekövetkezett halála után a tanszék vezetője lett egészen haláláig. 1889-1903-ig a Természettudományi Kar dékánja. Fontos eredményeket ért el a differenciálgeometria, és az analízis terén. A Darboux-integrált a másodrendű differenciálegyenletekről írt munkájában vezette be 1870-ben. Több mint 100 tudományos egyesület választotta tagjául, a londoni Royal Society is 1902-ben, 1916-ban a Royal Society Sylvester érdemérmét nyerte el. 1884-ben a francia Tudományos Akadémia tagja lett, majd ennek titkára 1900-tól. 1902-től az MTA tagja.

Darboux, Jean Gaston
Web dokumentumok

2017.
febr. 22.
Rados Gusztáv születésének 155. évfordulója
Pest, 1862. febr. 22. - Budapest, 1942. nov. 1.

Matematikus, műegyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen, a budapesti tudományegyetemen és a lipcsei egyetemen végezte. 1885-től magántanár és repetitor a műegyetemen. 1897-től nyugalomba vonulásáig, 1933-ig a műegyetemi könyvtár vezetőjeként sokoldalú munkásságot fejtett ki a könyvtár fejlesztésében. Több ízben volt a műegyetem rektora. Részt vett az Eötvös Loránd kezdeményezésére alakult Matematikai és Fizikai Társulat alapításában, melynek 1893-tól titkára, 1913-tól másodelnöke, 1931-től elnöke volt. 1891-1894-ben a Matematikai és Fizikai Lapok, 1895-től a Matematikai és Természettudományi Értesítő szerkesztője. Algebrai kutatásai során a magasabb fokú kongruenciák gyökeivel és más elméleti kérdéseivel, a determinánsokkal, mátrixokkal, kvadratikus alakokkal, a körosztással, négyzetes maradékokkal, algebrai és elliptikus függvényekkel foglalkozott. A "magyar matematikai iskola" egyik fontos kutatási területévé vált mátrix-elmélet első hazai művelője. A számelméletben a Kőnig-Rados-tétel őrzi nevét. Rados Ignác öccse. 1894-től az MTA tagja.

Rados Gusztáv
Web dokumentumok

2017.
febr. 22.
Vladár Endre halálának 50. évfordulója
Bia, 1888. szept. 24. - Keszthely, 1967. febr. 22.

Mérnök, mezőgazdász, egyetemi tanár
1918-tól a magyaróvári Mezőgazdasági Gépkísérleti Állomás vezetője, 1931-től a keszthelyi Gazdasági Akadémia Műszaki tanszékének vezetője. Mérnökként jelentős munkát végzett a hazai mezőgazdaság gépesítésének fejlesztése terén, a mezőgazdaság gépesítésének tekintélyes szakértője. Értékes meteorológiai tevékenységet is végzett, főleg a párolgásmérés nagyon problematikus kérdéseivel foglalkozott. A Keszthely és környékének csillagászati ismeretterjesztésének megalapítója. (Bartha Lajos)

Vladár Endre
Web dokumentumok

2017.
febr. 22.
Györffy István születésének 105. évfordulója
Budapest, 1912. febr. 22. - Budapest, 1999. nov. 29.

Orvos, szemész
Györffy István (1884-1939) néprajzkutató legidősebb gyermeke 1936-ban szerzett orvosi diplomát Budapesten. Szemészi szakorvosi vizsgájának letétele után hamarosan a kontaktlencsék problémájával kezdett foglalkozni. A szemklinikán Blaskovics László tanítványaként kutatott, 1939-ben a világon először készített "kontaktkagylót" plexiből. Kontaktlencse laboratóriumot szervezett a klinikán, ahol speciális kontaktlencse préselési eljárást dolgozott ki. Már a 40-es években foglalkoztatta a szaruhártya átültetés lehetősége. Brit és amerikai optalmológiai folyóiratokban publikált, 1959-ben meghívták Chicagoba, előadást tartani a kontaktlencse kongresszuson. Itthon húsz évig volt tanársegéd, mire 1956-ban kinevezték adjunktussá. 1972-ben docensként vonult nyugdíjba, s élt sokféle hobbijának: a kontaktlencsék mellett foglalkozott numizmatikával, kertépítéssel, művészi fényképezéssel. Összeállította a XX. században működött legjobb hazai szemorvosok életrajzi adattárát. "Génjeiben hordozta a tudományos munka iránti elhivatottságot" - búcsúztatta elhunyta alkalmából egyik tudós tanítványa. (Dr. Radnai Gyula)

Györffy István
Web dokumentumok

2017.
febr. 22.
Borchardt, Carl Wilhelm születésének 200. évfordulója
Berlin, Poroszország, 1817. febr. 22. - Rüdersdorf, 1880. jún. 27.

Német matematikus
1836-tól Berlinben Dirichlet tanítványa volt, 1839-től Königsbergben Besselt, Neumannt és Jacobit hallgatta. 1843-ban szerzett doktori fokozatot Jacobi irányításával. 1846-1847 telén Párizsban Liouville előadásait hallgatta. 1848-ban a berlini egyetemen habilitálták. 1856-ban Berlinben az akadémia tagja lett, és a Crelle által alapított Journal für die Reine und Angewandte Mathematik szerkesztője. Gauss kutatásait folytatva a számtani-mértani középpel kapcsolatban ért el jelentős eredményeket. További fontos eredményeket a hiperelliptikus függvények elméletével, a lánctörtkifejtéssel és a gráfelmélettel kapcsolatban ért el.

Borchardt, Carl Wilhelm
Web dokumentumok

2017.
febr. 22.
Hertz, Heinrich Rudolf születésének 160. évfordulója
Hamburg, 1857. febr. 22. - Bonn, 1894. jan. 1.

Német fizikus
Legfontosabb eredménye a Maxwell által kidolgozott elektromágneses elmélet kísérleti igazolása és az elektromágneses hullámok létezésének kísérleti vizsgálata (1884). Ennek keretében kimutatta, hogy az elektromágneses hullámok és a fény terjedési tulajdonságai azonosak (visszaverődés, törés, polarizáció). Ezek a felfedezések tették lehetővé a vezetéknélküli hírközlést (szikratávíró, rádió, tv). Ő fedezte fel a külső fényelektromos hatást is 1886-ban. Ezt a kutatást munkatársa, Wilhelm Hallwachs folytatta (Hallwachs-hatás, 1887). Ez a felfedezés fontos szerepet játszott a kvantumelmélet kialakulásában (Albert Einstein, 1905). Tiszteletére 1933-ban róla nevezték el a frekvencia mértékegységét (hertz, rövidítve Hz). (Zátonyi Sándor)

Hertz, Heinrich Rudolf
Web dokumentumok

2017.
febr. 22.
Strassmann, Fritz születésének 115. évfordulója
Boppard, Németország, 1902. febr. 22. - Mainz, 1980. ápr. 22.

Német fizikus, vegyész
1929-ben szerzett akadémiai doktori címet a Hannoveri Műszaki Egyetemen. 1934 elején Otto Hahnnal és Lise Meitnerrel radioaktív termékek kutatásába kezdett. Strassmann, mint az analitikai kémia szakértője csatlakozott a teamhez, hogy a neutron bombázás során keletkező könnyebb elemeket felismerje. Ő helyettesítette Lise Meitnert, akinek a náci Németországból menekülnie kellett. 1938-ban végzett kísérleteik igazolták az urán maghasadását. Az 1943. évi kémiai Nobel-díjat 1944-ben Otto Hahnnak ítélték oda. Meglehetősen általános a vélemény, hogy Lise Meitnernek és Fritz Strassmann-nak is részesülnie kellett volna ebben az elismerésben. Strassmann 1946-ban a mainzi egyetem szervetlen és nukleáris kémiai professzora lett, ahol megalapította a Szervetlen Kémiai Intézetet (a későbbi Nukleáris Kémiai Intézetet). 1945-től 1953-ig volt a Max Planck Institute kémiai részlegének igazgatója. 1966-ban a maghasadás terén kifejtett munkájukért Hahnnal és Meitnerrel közösen Enrico Fermi Díjat kaptak.

Strassmann, Fritz
Web dokumentumok

2017.
febr. 21.
Hamary Dániel halálának 125. évfordulója
Tata, 1826. márc. 25. - Budapest, 1892. febr. 21.

Orvos, író
1847-ben beiratkozott a pesti orvosi egyetemre. 1848-ban nemzetőrként vett részt a schwechati csatában, ezután a komáromi vártüzérségnél szolgált a vár feladásáig. A szabadságharc bukása után fogságba került. 1850-ben folytatta tanulmányait a pesti orvosi egyetemen és 1854-ben orvos-sebész doktorrá avatták. Tatán működött mint gyakorló orvos. 1870-ben honvéd ezredorvossá nevezték ki. 1874-ben Pestre helyezték át, mint honvéd-főtörzsorvost. Orvostudományi könyvek írásán kívül szépirodalommal is foglalkozott, verseket, tárcákat és színdarabokat is írt.

Hamary Dániel
Web dokumentumok

2017.
febr. 21.
Palatin Gergely (István) halálának 90. évfordulója
Kőszeg, 1851. aug. 31. - Pannonhalma, 1927. febr. 21.

Bencés fizikus, főiskolai tanár, fotóművész
1870-ben lépett be a Benedek-rendbe. Az érettségit követő években teológiát, matematikát és természettant tanult a rend pannonhalmi főiskoláján. 1877-1879-ig a győri gimnáziumban tanított, itt ismerkedett meg Jedlik Ányossal és barátságot kötött a Bierbauer Lipóttal, akivel együtt tanította a fizikát. 1879-től a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol tanárai voltak többek között Kondor Gusztáv, Petzval Ottó, Eötvös Loránd, Fröhlich Izidor, Szily Kálmán és jó barátságba került Bartoniek Gézával. 1880-ban szerzett tanári oklevelet, 1881-től a pannonhalmi főiskola fizikatanára. Elméleti és kísérleti fizikát tanított, gimnáziumi tanfolyamot is tartott, sőt néhány évig csillagászati földrajzot is oktatott földrajz szakosoknak. Kísérleteihez az eszközöket gyakran maga készítette, melyekkel folyamatosan gyarapította a főiskola fizikaszertárát. Foglalkozott az optika témakörével. Jedlik Ányos neki adta át híres osztógépének megrongálódott darabjait, melyet Palatin újra működőképessé tett és továbbfejlesztett. Zivatarjelző készüléket is szerkesztett, amely a légköri kisülésekből kiinduló elektromos hullámokat észlelte. Érdekelte a fotón bemutatható optikai, fizikai kísérletek megörökítése. Élete utolsó napjáig tevékenykedett.

Palatin Gergely (István)
Web dokumentumok

2017.
febr. 21.
Lázár L. Pál halálának 100. évfordulója
Nagybajom, 1856. - Budapest, 1917. febr. 21.

Gépészmérnök, műegyetemi tanár
1880-ban a budapesti műegyetemen szerezte gépészmérnöki oklevelét. 1880-1882-ben a Vidats-gyárban volt szerkesztő és gyárvezető főmérnök. Három évig tanulmányozta Európában a mezőgazdasági gépipart és a gépkísérleti állomásokat. 1886-ban a műegyetemen a mezőgazdasági géptan magántanára és a műszaki mechanika és az elméleti géptan tanszék tanársegéde lett. 1889-ben az újonnan szervezett mezőgazdasági géptani tanszéket az 1. világháború végéig vezette és a tanszék mellett létrehozott Mezőgazdasági Gépkísérleti Állomás vezetője is volt. Eredményesen munkálkodott a mezőgazdaság gépesítése terén a hazai gépgyárak konstrukcióinak műszaki ellenőrzésével és fejlesztésével: Részt vett több vállalat, köztük az első magyar varrógépgyár alapításában. 1905-től 1910-ig függetlenségi programmal országgyűlési képviselő volt.

Lázár L. Pál
Web dokumentumok

2017.
febr. 21.
Chernel István halálának 95. évfordulója
Kőszeg, 1865. máj. 31. - Kőszeg, 1922. febr. 21.

Ornitológus
A soproni középiskolai természetrajz tanára Fászl István volt. Jogi és természettudományi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Rövid ideig közigazgatási gyakornok volt Sopronban, később birtokát is bérbe adva, csak ornitológiával foglalkozott. 1887-ben Erdélyben ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Herman Ottóval. 1890 tavaszán részt vett a Herman Ottó által szervezett madárvonulási megfigyelésekben. Számos külföldi madártani kongresszuson számolt be a magyarországi kutatások eredményeiről. 1916-ban a Madártani Intézet igazgatójává nevezték ki. 1891-ben norvégiai tanulmányútján ismerte meg a síelést és tapasztalatai alapján ő honosította meg Magyarországon.

Chernel István
Web dokumentumok

2017.
febr. 21.
Hajós György születésének 105. évfordulója
Budapest, 1912. febr. 21. - Budapest, 1972. márc. 17.

Matematikus
Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1935-től a budapesti műegyetem tanársegédje, majd adjunktusa, 1949-től haláláig az ELTE geometriai tanszékének tanszékvezető tanára. Legfontosabb munkája Minkowski német matematikus sejtésének a bizonyítása, melyet csoportelméleti eszközökkel végzett el, (Minkowski-Hajós-tétel). Jelentős munkái voltak diszkrét geometriában, a gráfelméletben, a Bolyai-Lobacsevszkij geometriában és a numerikus analízisben is. Egész életében foglalkoztatta a négyszínsejtés bizonyítása. Tevékenyen részt vett a matematikai közéletben. 10 éven át az MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának titkára, az Acta Mathematica Academiae Scientiarum Hungaricae főszerkesztője, a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke volt. 1948-tól az MTA tagja.

Hajós György
Web dokumentumok

2017.
febr. 21.
Reynolds, Osborne halálának 105. évfordulója
Belfast, Írország, 1842. aug. 23. - Watchet, Anglia, 1912. febr. 21.

Ír születésű angol mérnök, fizikus, matematikus
A Cambridge-i egyetemen tanult, majd 1868-ban a műszaki tudományok első professzora lett a Manchester-i egyetemen, itt működött 1905-ben történt nyugdíjbavonulásáig, itt megalapította a Whitworth laboratóriumot. Legfontosabb eredményeit a hidraulika és hidrodinamika területén érte el. Laboratóriumi kísérletben vizsgálta és matematikailag is megalapozta a folyadékok lamináris és turbulens áramlásának feltételeit. Nevéhez fűződik a Reynolds szám, az áramló anyagban fellépő tehetetlenségi erők és belső súrlódási erők hányadosa.

Reynolds, Osborne
Web dokumentumok

2017.
febr. 20.
Xántus János ifj. (Xantus) születésének 100. évfordulója
Kolozsvár, 1917. febr. 20. - Kolozsvár, 1982. nov. 27.

Földrajztudós, meteorológus, csillagász
Az erdélyi (romániai) magyar tudományos élet és szellemiség kimagasló egyénisége. Gazdag és sokrétű munkásságának eredménye ezernél több publikált szakcikk, közel másfél ezernyi elhangzott rádióelőadás, számos tudományos dolgozat, valamint kilenc tudományos ismeretterjesztő kötet. Tudományos munkásságának szférája a meteorológia és az asztronómia volt - a napfolt-tevékenység rendszeres megfigyelésére és leírására is kiterjedt. Ilyen irányú megfigyelései értékes láncszemeit alkotják az időjárás-kutatás, a csillagászat és a napfoltkutatás átfogó programjának. Elsőként kutatta föl és írta össze Erdély napóráit. (Bartha Lajos)

Xántus János ifj. (Xantus)
Web dokumentumok

2017.
febr. 20.
Mayer, Tobias halálának 255. évfordulója
Marbach, Württemberg, 1723. febr. 17. - Göttingen, 1762. febr. 20.

Német csillagász, matematikus
Az első analitikus elméletek (elsősorban Euler eredményei) és a megfigyelési adatok összevetésével 1757-ben igen jó Hold-táblázatokat készített. A Hold pozícióját 1'-es pontossággal adta meg, ami a navigációban a földrajzi hosszúság fél fok pontosságú meghatározását tette lehetővé. Táblázatait a Brit Admiralitás a hosszúság-mérés tökéletesítésére kitűzött jutalom harmadrészével díjazta. Elkészítette a Hold felszínének geometriai mérésekre alapított első pontos térképét (1750), amely a következő félévszázadban minden további holdtérkép alapjává vált.

Mayer, Tobias
Web dokumentumok

2017.
febr. 20.
Kopp, Hermann Franz Moritz halálának 125. évfordulója
Hessen-Kassel, Németország, 1817. okt. 30. - Heidelberg, Baden, 1892. febr. 20.

Német vegyész és kémiatörténész
1841-ben a giesseni egyetemen lett fizetés nélküli előadó. 1843-tól Giessenben rendkívüli egyetemi tanár, 1863-ban nevezték ki a heidelbergi egyetem kémiaprofesszorává. Tanulmányozta az atom- és molekulatérfogatokat. Vizsgálta a folyadékok és szilárd anyagok fajhőjét. Elsősorban a forráspont, a fajsúly, a fajhő és a hőtágulás vizsgálata alapján igazolta, hogy a vegyületek fizikai tulajdonságai olyan mértékben térnek el egymástól, amilyen mértékben a vegyületek szerkezete különbözik. A kémiai szerkezet és a fizikai tulajdonságok kapcsolatát tanulmányozva vált a fizikai szerves kémia úttörőjévé.

Kopp, Hermann Franz Moritz
Web dokumentumok

2017.
febr. 20.
Moissan, Ferdinand Frédéric Henri halálának 110. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1852. szept. 28. - Párizs, 1907. febr. 20.

Francia vegyész, Nobel-díjas
A párizsi Muséum d'Histoire Naturelle és az École de Pharmacie munkatársaként kezdett dolgozni. 1886-ban az École de Pharmacie toxikológiai és 1889-ben szervetlen kémiai professzora, 1900-ban a Sorbonne szervetlen kémiai professzora lett. A fluorvegyületek vizsgálatát 1884-ben kezdte meg. Két évvel később előállította a rendkívül reakcióképes fluorgázt. Feltérképezte az elem tulajdonságait és tanulmányozta más elemekkel lejátszódó reakcióit. Az általa szerkesztett elektromos ívkemencében számos nehezen olvadó fém oxidját redukálta. Nagymértékben hozzájárult az elektrometallurgia és az elektrotermia fejlődéséhez. Gazdaságos eljárást dolgozott ki az acetilén gyártására. 1906-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki az elemi fluor előállításáért és a Moissan-féle elektromos kemence kifejlesztéséért.

Moissan, Ferdinand Frédéric Henri
Web dokumentumok

2017.
febr. 20.
Goeppert-Mayer, Maria halálának 45. évfordulója
Kattowitz (ma Katowice, Lengyelország), 1906. jún. 28. - La Jolla, California, 1972. febr. 20.

Német születésű amerikai elméleti fizikus, Nobel-díjas
Négy éves volt, amikor a család az akkori Német Birodalom egy másik városába, Göttingenbe költözött, ahol édesapja az egyetemen a gyermekorvostan professzora lett. Egyetlen gyerekként, intelligens családi és szakmai környezetben nőtt fel, végezte el az egyetemet. Főleg matematikát hallgatott, a doktoriját azonban 24 éves korában már elméleti fizikából írta Max Born irányításával, s még ugyanebben az évben feleségül ment egy Max Born és James Franck mellett gyakornokoskodó amerikai fizikai kémikushoz, a nála két évvel idősebb Joseph Edward Mayerhez. Azonnal átköltöztek Amerikába, ahol férje először a Johns Hopkins Egyetemen, majd a háború alatt a Columbia Egyetemen, a háború után pedig Chicagoban kapott professzori állást. Maria mindenhova vele ment, s bár már Karl Herzfeld is támogatta, azután Enrico Fermi, Harold Urey, majd Edward Teller mellett tevékeny részt vállalt a titkos atomkutatásban is, hivatalosan csak 1960-ban nevezték ki professzornak a San Diego-i egyetemen. 1963-ban Wigner Jenővel és Hans Daniel Jensennel együtt Nobel-díjat kapott. Wigner az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért kapta a díj egyik felét, Jensen és Maria Goeppert-Mayer pedig az atommag héjmodelljének megalkotásáért kapta a díj másik felét. Marie Curie-n kívül mind a mai napig ő az egyetlen nő, aki fizikai Nobel-díjat kapott. (Dr. Radnai Gyula)

Goeppert-Mayer, Maria
Web dokumentumok

2017.
febr. 19.
Reguly Zoltán halálának 65. évfordulója
Hegybánya, 1904. szept. 13. - Budapest, 1952. febr. 19.

Gépészmérnök
A Szabadalmi Bíróság már 18 éves korában elfogadta egy találmányi bejelentését, majd megnyerte az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat fizikai tanulóversenyét. Mint mérnök a Ganz Villamossági Gyár alkalmazásába lépett. 1928-1932 között a gyár próbatermében, majd a készülékszerkesztési részlegében működött, utóbb haláláig mint ennek vezetője. Neve összeforrott a magyar erősáramú készülékgyártás megteremtésével és kifejlesztésével.

Web dokumentumok

2017.
febr. 19.
Sain Márton halálának 20. évfordulója
Máramarossziget, 1915. júl. 28. - Budapest, 1997. febr. 19.

Matematikus, matematikatörténész, gimnáziumi tanár
Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem, matematika-fizika szakon végezte. 1938-39 az orosházi Iparostanonciskola óraadó tanára, 1941-42 a mezőberényi Polgári Fiú- és Leányiskola próbaszolgálatos tanára, 1942-43 a Beregszászi Állami Gimnázium helyettes tanára, 1943-52 a Budapesti Református Gimnázium tanára, 1952-58 a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola főtanára, 1958-59 az Eötvös József Gimnázium tanára, 1959-61 a Fáy András Gimnázium tanára, 1961-70 az Apáczai Csere János Gyakorló Iskola, 1970-79 a Radnóti Miklós Gyakorló Iskola vezető tanára, 1978-84 az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar matematikatörténeti óraadó tanára. Több mint 60 matematikatörténeti cikke jelent meg. Főbb művei: Matematikatörténeti ABC (1974), Nincs királyi út (1986), Fizikatörténeti ABC (társszerző, 1980)

Sain Márton
Web dokumentumok

2017.
febr. 19.
Savile, Henry, Sir halálának 395. évfordulója
Bradley, 1549. nov. 30. - Eton, 1622. febr. 19.

Angol matematikus
Oxfordban tanult matematikát és ókori nyelveket. 1570-től Ptolemaeus műveivel együtt Kopernikus tanait oktatta Oxfordban. Hosszabb európai utazása után 1582-ben I. Erzsébet királynő görög tanára volt. 1585-től először egy, majd két oxfordi kollégium igazgatója is volt. 1619-ben ő alapította meg az oxfordi egyetemen a geometriai és a csillagászati tanszéket. Jelentősen hozzájárult az angol bibliafordítás létrejöttéhez.

Savile, Henry, Sir
Web dokumentumok

2017.
febr. 19.
Weierstrass, Karl Theodor Wilhelm halálának 120. évfordulója
Ostenfelde, Vesztfália (ma Németország), 1815. okt. 31. - Berlin, 1897. febr. 19.

Német matematikus
Apja kívánságára jogot és közgazdaságtant tanult. 1838-ban elhatározta, hogy matematikus lesz. Münsterben fejezte be egyetemi tanulmányait, utána a braunschweigi gimnáziumban tanított matematikát és más tárgyakat 15 évig. A tanítás mellett rendszeresen foglalkozott matematikai kutatással. 1854-ben közölte első cikkét az Abel-féle függvényekről a Crelle's Journal-ban. Eredményeire felfigyelt a königsbergi egyetem, 1854-ben tiszteletbeli doktorrá avatta. Meghívást kapott a berlini műszaki főiskolára, majd néhány évvel később a berlini egyetem professzora lett. Fő céljának az analízis szilárd megalapozását tekintette. Ő adta az első szigorú definíciót a határérték, differenciálhányados, differenciálhatóság és konvergencia fogalmára, a hatványsorok konvergenciájának feltételeire. Ő adta az első példát mindenütt folytonos, de seholsem differenciálható függvényre. Weierstrasst ezért a "modern analízis atyjá"-nak tekintjük. Számos tétel névadója (Weierstrass tétele, Weierstrass approximációs tétele). Életének szinte utolsó pillanatáig folytatta előadói és kutatói munkásságát. Kummerrel és Kroneckerrel együtt a berlini egyetemet a matematikai élet egyik centrumává tette.

Weierstrass, Karl Theodor Wilhelm
Web dokumentumok

2017.
febr. 19.
Dulbecco, Renato halálának 5. évfordulója
Catanzaro, Olaszország, 1914. febr. 22. - La Jolla, California, USA, 2012. febr. 19.

Olasz-amerikai orvos, virológus, Nobel-díjas
Olaszországban kezdte pályáját. 1936-ban szerzett doktori fokozatot a torinói egyetemen, s évekig ott oktatott. 1947-ben az Egyesült Államokba utazott és a vírusokat kezdte el tanulmányozni, először S. Luriával az indianai egyetemen, később, 1949-1963 között a California Institute of Technology-n. Itt laboratóriumában dolgozott Howard Temin. 1963-1972 között a Salk Biológiai Kutatóintézet munkatársa lett, ahova 1977-ben kutatóprofesszorként tért vissza, miután öt évig a londoni rákkutató központ igazgatója volt. Az 1950-es években Marguerite Vogttal együtt az elsők között tenyésztett állati vírusokat sejttenyészeten. Azt is vizsgálta, hogyan veszik át egyes vírusok az ellenőrzést a megfertőzött sejt fölött. Felvetette, hogy az ember rákos betegségeit idegen DNS-darabkák reprodukciója okozhatja. Az 1975-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott Howard Temin és David Baltimore társaságában a tumorvírusok és a sejtek genetikai anyaga közötti cserehatás területén tett felfedezésért megosztva.

Dulbecco, Renato
Web dokumentumok

2017.
febr. 18.
Kőrös Endre halálának 15. évfordulója
Győr, 1927. szept. 18. - Budapest, 2002. febr. 18.

Kémikus, egyetemi tanár
1949-ben szerzett vegyészi oklevelet a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen és került a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékre Schulek Elemér mellé. Itt (1950-ben az egyetem neve Eötvös Loránd Tudományegyetemre változott) oktatott haláláig, 1969-től mint egyetemi tanár, 1998-tól professzor emeritus volt, de mindvégig aktív szakmai munkát végzett. 1984 és 1989 között az ELTE kémiai tanszékcsoportjának vezetője volt. Több külföldi egyetemen oktatott vendégprofesszorként. Pályája első szakaszában elsősorban analitikai kémiai jellegű kutatásokat végzett, de szervetlen kémiai problémákkal is foglalkozott. Fizikai-kémiai jellegű kutatásai során oldatok és kémiai reakciók kinetikai tulajdonságait, az izotópcsere-reakciókat vizsgálta, valamint radiokémiai módszereket dolgozott ki. 1970 után az oszcilláló kémiai reakciók vizsgálatában ért el jelentős eredményeket. Ezek közül a legnevezetesebb a reakciódinamikát leíró ún. Field-Kőrös-Noyes-mechanizmus. Bár az ELTE professzora volt, rendszeresen oktatott gyógyszerész-hallgatókat, állatorvos-hallgatókat és orvostanhallgatókat is. 1990-től levelező, 1993-tól az MTA rendes tagja volt. 1990-ben Széchenyi-díjat kapott.

Kőrös Endre
Web dokumentumok

2017.
febr. 18.
Cassini, Jacques (Cassini II) születésének 340. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1677. febr. 18. - Clermont, 1756. ápr. 16.

Francia csillagász
A Cassini csillagász-dinasztia második tagja, Giovanni Domenico Cassini fia. Apja munkájába bekapcsolódva majd azt befejezve meghatározta a párizsi meridián ívhosszát. 1712-ben a Párizsi Csillagvizsgáló igazgatójaként apja utódja lett. 1713-ban kidolgozta a földrajzi hosszúság meghatározásának egy új módszerét a csillagok és bolygók Hold általi fedéseinek megfigyelése alapján. 1740 után fiával César-François Cassini de Thury-vel Franciaország térképén dolgozott. A francia, a berlini és a bolognai akadémia, valamint a Royal Society tagja volt. A (24102) Jacquescassini kisbolygó őrzi nevét. (Piriti János)

Cassini, Jacques  (Cassini II)
Web dokumentumok

2017.
febr. 18.
Russell, Henry Norris halálának 60. évfordulója
Oyster Bay, New York, USA, 1877. okt. 25. - Princeton, 1957. febr. 18.

Amerikai csillagász
A Princeton-i Egyetemen szerzett doktori fokozatot, majd kétévi, a Cambridge-i egyetem obszervatóriumában végzett munka után ide tért vissza, és itt oktatott 1947-ben történt nyugdíjbavonulásáig, 1912-től, mint az egyetem obszervatóriumának igazgatója. 1921-től évente hosszabb látogatást tett a Mount Wilson Obszervatóriumban. Hertzsprungtól függetlenül megszerkesztette a csillagtípusok osztályba sorolására alkalmas szín-fényesség diagramot, amelyet kettejük nevéről Hertzsprung-Russell-diagramnak neveznek. Hallgatójával, Harlow Shapleyvel, elemezte a kettős csillagok fogyatkozását, ilyen módon sikerült meghatároznia a csillagok tömegét. Kidolgozta a csillagfejlődés elméletét. Az amerikai csillagászok közösségében domináns szerepet játszott, mint tanár, író és tanácsadó.

Russell, Henry Norris
Web dokumentumok

2017.
febr. 18.
Oppenheimer, Julius Robert halálának 50. évfordulója
New York, 1904. ápr. 22. - Princeton, 1967. febr. 18.

Amerikai elméleti fizikus
Német bevándorló szülők gyermeke, akinek a matematika és a nyelvek tanulása egyaránt könnyen ment az iskolában. A Harvardon még a kísérleti termodinamika iránt lelkesedett P.W.Bridgman hatására, utána Európában Cambridge-ben J.J. Thomson mellett és különösen Göttingenben Max Born mellett már az elméleti fizika vált kedvenc vadászterületévé. Born vezetésével írta és védte meg doktori disszertációját 1927-ben, közös munkájuk a kvantummechanikai "Born-Oppenheimer közelítés". Leidenben Ehrenfest, Zürichben Pauli mellett dolgozott. 1929-től Berkeley-ben kutatva és tanítva vált az amerikai elméleti fizika központi alakjává, bár csak 1936-ban (32 évesen) nevezték ki professzornak. 1943-ban az amerikai atombomba előállítására létrehozott Manhattan program szakmai vezetője lett. Barátjával és egyetemi munkatársával, E.O. Lawrence-szel együtt választották Los Alamost és az Új Mexikó államban lévő sivatagot a munka és a kísérletek színhelyéül. Hirosima és Nagaszaki tragédiája után nem támogatta tovább a kutatásokat a szuperbomba előállítására, így került szakmai ellentétbe Teller Edével. 1947-ben Princetonban lett az intézet igazgatója, Einstein halála után pedig az ő elméleti fizikusi pozícióját is megörökölte ugyanitt. 1963-ban kapta meg Neumann János, Ernest Lawrence, Wigner Jenő, Glenn Seaborg, Hans Bethe és Teller Ede után az egyik legnagyobb amerikai kitüntetést, amit fizikus kaphat: az Enrico Fermi jutalmat. (Dr. Radnai Gyula)

Oppenheimer, Julius Robert
Web dokumentumok

2017.
febr. 17.
Némethy Emil születésének 150. évfordulója
Arad, 1867. febr. 17. - Budapest, 1943. nov. 6.

Gépészmérnök, feltaláló
A budapesti műegyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett, majd a papírgyártásban alkalmazott berendezések tervezésével foglalkozott. Nagy szakmai tekintélyét mutatja, hogy az új európai papírgyártási technológiák meghonosítása céljából meghívták Japánba. Innen 1897-ben tért vissza Magyarországra, az aradi papírgyár igazgatója lett. Emellett a repülés elméleti és technikai kérdéseivel foglalkozott. A világon elsőként, az amerikai, és francia repülőkonstruktőröket megelőzve találta fel - Martin Lajos felismeréseitől függetlenül - a csűrőkormányt. Az 1910-es évek elején elsőként használt acélcsövet több repülőgépkonstrukciójához, évtizedekkel megelőzve Fokkert, a későbbi német konstruktőrt. Az általa épített szerkezetek sohasem emelkedtek a levegőbe, főként a motor gyengesége miatt. Elméleti felismerései azonban jelentősek, így a felhajtóerő számítására kidolgozott képletét a tervezésben jól használták.

Némethy Emil
Web dokumentumok

2017.
febr. 17.
Selfridge, John Lewis születésének 90. évfordulója
Ketchikan, Alaska, USA, 1927. febr. 17. - DeKalb, Illinois, 2010. okt. 31.

Amerikai matematikus
1958-ban szerezte meg doktori fokozatát a University of California, Los Angeles matematikai intézetében. A University of Illinois at Urbana-Champaign, majd a Northern Illinois University professzora volt 1991-ben történt nyugdíjbavonulásáig. Fő szakterülete az analitikus számelmélet és a kombinatorika volt. 14 közös cikket írt Erdős Pállal együtt, legfontosabb közös eredményük az általuk bevezetett Erdős-Selfridge-féle függvény. Számelméleti munkásságában a számítógépek alkalmazásának egyik úttörője volt. Kidolgozta a Selfridge-Conway-féle diszkrét eljárást. Az általa létrehozott Number Theory Foundation az ő emlékének megőrzésére alapította a Selfridge-díjat.

Selfridge, John Lewis
Web dokumentumok

2017.
febr. 16.
Péter Rózsa halálának 40. évfordulója
Budapest, 1905. febr. 17. - Budapest, 1977. febr. 16.

Matematikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. A harmincas évektől polgári iskolai tanár, 1945-48-ban középiskolai tanár, 1947-55-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára, 1955-től 1976-ban történt nyugdíjazásáig az ELTE professzora volt. A matematikai logika nemzetközileg ismert művelője, a rekurzív függvénytan elméletének és alkalmazásainak megalapozója. Jelentősek a matematikát népszerűsítő munkái. "Játék a végtelennel" c. könyvét számos nyelvre fordították le és sok kiadást ért meg. Széles körű tevékenységet folytatott az alsófokú és középiskolai matematikaoktatás korszerűsítése és a matematikaszakos tanárképzés színvonalának emelése érdekében. Több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt. Kossuth-díjjal tüntették ki 1951-ben, Állami díjjal 1970-ben. Az MTA levelező tagjává választották 1973-ban.

Péter Rózsa
Web dokumentumok

2017.
febr. 16.
Maliga Pál halálának 30. évfordulója
Tótkomlós, 1913. máj. 10. - Budapest, 1987. febr. 16.

Kertészmérnök, gyümölcsnemesítő
Kertészeti tanulmányait 1936-ban a Kertészeti Tanintézetben fejezte be. Később elvégezte a Felsőbb Szőlő és Borgazdasági Tanfolyamot, majd a műegyetem mezőgazdasági karán szerzett oklevelet. 1946-ban doktorált az Agrártudományi Egyetemen, majd a Bajai Kertészképző Iskola tanára, 1939-től a Kertészeti Egyetem jogelődjei gyümölcstermesztési tanszékének oktatója. 1956-tól a Kertészeti Kutató Intézetben folytatta országhatárunkon túl is ismert kutató-nemesítő munkáját. Az üzemi meggytermesztés kialakításának lehetőségeit kutatta és megoldásként új meggyfajtákat nemesített. Országosan elismert fajtái - Meteor, Favorit, Korai Pipacs meggy, Érdi jubileumi és Érdi bőtermő - közül az utóbbival világhírnévre tett szert.

Maliga Pál
Web dokumentumok

2017.
febr. 16.
Stegena Lajos halálának 20. évfordulója
Komárom, 1921. nov. 10. - Budapest, 1997. febr. 16.

Geofizikus, térképész, egyetemi tanár
1942-ben a budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1941-46-ig a Magyar Állami Földtani Intézetben kutatóként talajtannal foglalkozott. 1946 és 1952 között az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben volt kutató, majd 1953-tól tudományos osztályvezetőként szeizmikus, geotermikus és geokémiai kutatásokat irányított. 1953-tól az ELTE Geofizikai Tanszékén egyetemi tanár. A Térképészeti Tanszék vezetője volt 1966-1987-ig. Mintegy 30 egyetemre hívták meg előadások tartására, egy-egy szemeszterre, vendégprofesszora volt a freibergi, a clausthali, a kieli és a nápolyi egyetemnek. Elsőként mutatta ki, hogy a Pannon- medencének a kérge nem vastag, hanem vékony, s ezzel az uralkodó geotektonikai koncepció (köztes-tömeg elmélet) feladását alapozta meg. Kiemelkedő sikereket ért el a geotermikában. Ő volt a lemeztektonika első hazai megismerője. Felismerte az elmélet korszakos jelentőségét és alkalmazta a Pannon-medencére. Szakterülete a térképészet, ezen belül is elsősorban a térképtörténet volt.

Stegena Lajos
Web dokumentumok

2017.
febr. 16.
Jacquin, Nikolaus Joseph von születésének 290. évfordulója
Leiden, Hollandia, 1727. febr. 16. - Bécs, Ausztria, 1817. okt. 26.

Holland vegyész, botanikus, orvos, akadémiai tanár
Tanulmányokat hollandiai, párizsi és bécsi egyetemeken folytatott. Az 1763-ban felállított selmecbányai akadémia legelső tanszékének, a Kémia, Ásványtan és Kohászati Tanszék első tanára volt. Hazánkban ő honosította meg a kémiai kutatásban az előítéletektől mentes kísérletező módszert, az oktatásban a laboratóriumi gyakorlatokat. Munkásságát Lavoisier is elismerte. Botanikusi munkássága is jelentős. Tudományos expedíciót vezetett Nyugat-Indiába, ahonnan sok új növényt hozott a bécsi császári parkokba. Számos magyarországi növényt először írt le és nevezett el. 1769-ben visszatért Bécsbe, ahol az egyetemen a kémia és a botanika tanára volt.

Jacquin, Nikolaus Joseph von
Web dokumentumok

2017.
febr. 16.
Döllen, (Johann Heinrich) Wilhelm halálának 120. évfordulója
Mitau (ma Jelgava), Lettország, 1820. ápr. 25. - Jurjev (ma Tartu), Észtország, 1897. febr. 16.

Német-orosz csillagász
A dorpati egyetemen tanult matematikát és csillagászatot, 1839-től a dorpati csillagvizsgálóban dolgozott. Részt vett Wilhelm Struve expedícióiban, és 1844-től a pulkovói obszervatórium munkatársa lett. Jelentős eredményeket ért el a geodézia és a földrajzi helymeghatározás módszereinek területén, mellyel nagy szolgálatot tett az orosz térképészet fejlődésének is. A csillagászati helymeghatározásban használatos Döllen-módszer az ő nevét viseli. Felesége Charlotte Struve, Wilhelm Struve leánya volt. 1872-ben az amerikai akadémia tagja lett, nevét viseli a (7449) Döllen kisbolygó is. (Piriti János)

Döllen, (Johann Heinrich) Wilhelm
Web dokumentumok

2017.
febr. 16.
Galton, Francis, Sir születésének 195. évfordulója
Birmingham, Anglia, 1822. febr. 16. - Haslemere, Surrey, 1911. jan. 17.

Angol polihisztor, antropológus, földrajztudós, meteorológus, statisztikus
Édesapja kivánságára orvosi tanulmányokat, majd 1840-1844-ig matematikai tanulmányokat is folytatott. 1844-ben megszerezte B. A. fokozatát Cambridge-ben. Tanulmányait nem fejezte be, anyagi helyzete lehetővé tette, hogy vagyonából élve utazásokat tegyen. 1845-1846-ban hosszabb utat tett Egyiptomban. 1850-ben csatlakozott a Royal Geographical Society-hez, részt vett egy Afrikába induló kétéves nehéz expedícióban, amelyben a mai Namíbia területének részeit térképezték fel. Galton polihisztorként jelentősen hozzájárult a tudomány számos területének fejlődéséhez. A meteorológiában az első időjárási térképeket készítette. Ő vizsgálta először módszeresen az emberi ujjlenyomatokat, ami később elvezetett a nyilvántartásokban való, és bűnügyi alkalmazásukhoz. A statisztikában bevezette a korreláció és regresszió fogalmát. Az eugenika megalapozója volt. Charles Darwinhoz rokonság fűzte, unokatestvérek voltak. Nevéhez fűződik a Galton-deszka.

Galton, Francis, Sir
Web dokumentumok

2017.
febr. 16.
Townsend, John Sealy Edward, Sir halálának 60. évfordulója
Galway, Írország, 1868. jún. 7. - Oxford, Anglia, 1957. febr. 16.

Ír-brit fizikus
Cambridge-ben Ernest Rutherforddal együtt volt J.J.Thomson tanítványa. A gázkisülésekkel foglalkozott, kidolgozta saját atomütközési elméletét. Tőle származik az elemi töltés direkt mérésére szolgáló olajcsepp kísérlet ötlete, melyet azután Millikan valósított meg Chicagoban. Oxfordi professzorként állította fel az ütközéses ionizáció elméletét. Az első világháborúban a rádióhullámokkal történő hírközlés katonai felhasználásán dolgozott. A két világháború között - mint az írek általában - ő is igyekezett távolmaradni a politikától - nem ő volt az, aki az Európából Angliába menekült tudósokat (mint például Kürti Miklóst) befogadta a Clarendon laboratóriumba. A fizika modern témái sem ragadták meg a figyelmét, megmaradt az elektromágneses hullámok kutatásánál. (Dr. Radnai Gyula)

Townsend, John Sealy Edward, Sir
Web dokumentumok

2017.
febr. 16.
Wu, Chien-Shiung halálának 20. évfordulója
Liuhe, China, 1912. máj. 29. - New York, 1997. febr. 16.

Kínai-amerikai fizikus
A nanking-i egyetemen végzett, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol a kaliforniai Berkeley egyetemen szerzett doktorátust. 1957-ben kísérletileg igazolta T. D. Lee és C. N. Yang elméleti feltételezését, mely szerint a gyenge kölcsönhatásokban nem érvényes a paritás-megmaradás törvénye. Lee és Yang 1957-ben Nobel-dijat kapott, ebben azonban Wu nem részesült. 1965-ben jelent meg Dr. Wu Beta decay (béta-bomlás) című alapvető munkája. Ő volt az első nő, akit az American Physical Society elnökévé választott, aki megkapta a Cyrus B. Comstock- és a Wolf-díjat, és tagjává választotta a National Academy of Sciences.

Wu, Chien-Shiung
Web dokumentumok

2017.
febr. 15.
Dandelin, Germinal Pierre halálának 170. évfordulója
Bourget, 1794. ápr. 12. - Brüsszel, 1847. febr. 15.

Francia mérnök, matematikus
Dandelin Gentben tanult, majd 1813-tól École Polytechnique hallgatója lett Párizsban. 1825-től öt évig Liége-ben bányamérnök professzor volt. Első matematikai próbálkozásai Quetelet-nek köszönhetők. Érdeklődése a geometria felé fordult. Legfontosabb tételét, amely a kúpfelületet, azaz annak minden alkotóját és a metsző síkot is érintő gömbökről szól 1822-ben dolgozta ki. Ezeket a gömböket Dandelin-féle gömböknek nevezzük. Dandelin foglalkozott még a geometrián belül a gömb síkra való sztereografikus vetítésével, statisztikával, algebrával, valószínűségszámítással. Eljárást dolgozott ki az algebrai egyenletek gyökeinek meghatározására, ezt a módszert Dandelin-Gräffe eljárásnak nevezzük. Több elismerés mellett a Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották Brüsszelben, 1825-ben.

Dandelin, Germinal Pierre
Web dokumentumok

2017.
febr. 15.
Koebe, Paul (Köbe) születésének 135. évfordulója
Luckenwalde, Németország, 1882. febr. 15. - Lipcse, 1945. aug. 6.

Német matematikus
Berlinben doktorált, Herman Schwarz vezetése mellett. 1910-1914 között Lipcsében volt rendkívüli professzor, majd rendes professzor volt a jénai egyetemen. 1926-ban rendes professzorként visszatért Lipcsébe. Mindvégig komplex függvénytannal foglalkozott. Legfontosabb eredményeit 1907 és 1909 között érte el a Riemann-felületek uniformizációjával kapcsolatban. Nevéhez fűződik a Koebe-Bieberbach tétel, valamint az általa bevezetett Koebe-függvény.

Koebe, Paul (Köbe)
Web dokumentumok

2017.
febr. 14.
Schmidt Ferenc születésének 190. évfordulója
Temesvár, 1827. febr. 14. - Budapest, 1901. márc. 7.

Építész
Tanulmányait a bécsi, illetve müncheni műegyetemen végezte. Mint építészmérnök Temesváron majd Pesten működött. Tudományos tevékenysége matematikai és tudománytörténeti vonatkozású: az elsők között foglalkozott Bolyai János és Farkas munkásságának megismertetésével. 1867-ben megírta a Bolyaiak életrajzát Bolyai János Appendix-ének francia fordításához, majd ugyanebben az évben németül is megjelentette. Sokat tett azért, hogy a Magyar Tudományos Akadémia előmozdítsa a Bolyaiak irathagyatékának feldolgozását és publikálását. A Mathematikai és Physikai Társulatnak a századforduló idején egyik legbecsültebb tagja volt.

Schmidt Ferenc
Web dokumentumok

2017.
febr. 14.
Erney Móric születésének 140. évfordulója
Budapest, 1877. febr. 14. - Százhalombatta, 1948. júl. 10.

Gépészmérnök
Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezve, Asbóth Emil professzor ajánlására az Aktien Gesellschaft für Dieselmotoren alkalmazottjaként Diesel közvetlen munkatársa lett s részt vett a Diesel-motor kialakításának akkor még folyamatban levő munkájában (1899-1901). Dolgozott Belgiumban, Angliában és Olaszországban. 1910-től a Ganz Vagon és Gépgyár főmérnöke, majd műszaki igazgatójaként nagyméretű gáz-, benzin- és nyersolajmotorok szerkesztésével és gyártásával foglalkozott, s a korszerű módszerek és eljárások bevezetésével megteremtette a feltételeket a későbbi Ganz-Jendrassik nyersolajmotorok nagy pontosságot igénylő gyártásának bevezetéséhez. 1921-ben, Vécsey Jenővel közösen alapított Ikarus Hűtő és Fémáru Rt. (1916) kifejlesztésével megteremtette a hazai autóhűtőgyártást.

Web dokumentumok

2017.
febr. 14.
Ajtai Miklós halálának 35. évfordulója
Rákosliget, 1914. máj. 19. - Budapest, 1982. febr. 14.

Vegyész, politikus
A budapesti tudományegyetemen szerzett vegyész diplomát és itt is doktorált 1940-ben. A Chinoinban dolgozott 1938-tól 45-ig. A háború után először a Közellátási Kormánybiztosságon, majd különböző minisztériumokban végzett szakmai-politikai munkát. 1961-től 1967-ig az Országos Tervhivatal elnöke, 1970-től 1978-ig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke volt. Emellett a Tudománypolitikai Bizottság elnökeként és a MTESZ elnökeként a lehetőségek határáig képviselte a hazai műszaki-tudományos kutatás és a kutató értelmiség érdekeit.

Web dokumentumok

2017.
febr. 14.
Hauptman, Herbert Aaron születésének 100. évfordulója
New York, USA, 1917. febr. 14. - Buffalo, New York, 2011. okt. 23.

Amerikai matematikus, fizikus, Nobel-díjas
A New York-i City College-ban és a Columbia Egyetemen tanult matematikát, 1939-ben végzett. 1947-től Washingtonban a Naval Research Laboratóriumban Jerome Karle-lal dolgozott együtt. 1954-ben doktorált a Maryland Egyetemen. 1970-től a buffaloi Medical Foundation krisztallográfiai csoportjához csatlakozott, itt 1972-től kutatási igazgató volt. Fő területe a kristályok szerkezetének kutatása röntgendiffrakciós módszerrel. Matematikai módszert talált arra, hogy leírja azoknak a foltoknak a helyzetét, amelyek a röntgensugarak elhajlásaként jelennek meg a fotolemezen, így megállapítható a szórócentrumok (atomok) helyzete a kristályrácsban. 1985-ben Karle-lal megosztva kémiai Nobel-díjat kapott "a kristályszerkezet meghatározása direkt módszerének kifejlesztéséhez történt kiemelkedő hozzájárulásukért". (Piriti János)

Hauptman, Herbert Aaron
Web dokumentumok

2017.
febr. 13.
Kárteszi Ferenc születésének 110. évfordulója
Cegléd, 1907. febr. 13. - Budapest, 1989. máj. 9.

Matematikus
Szegény családból származott, Romsauer Lajos és Kürschák József segítette ösztöndíjhoz, így végezhette el egyetemi tanulmányait. 1931-1940 között Győrött volt középiskolai tanár, ez idő alatt védte meg doktori disszertációját és egy egyéves kutatói ösztöndíjat nyert Olaszországba. A 2. világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1947-től a budapesti tudományegyetemen tanszékvezető egyetemi tanár, később dékán és rektorhelyettes is lett. A geometria számos területén ért el jelentős eredményeket, a projektív geometriában, az algebrai geometriában, de publikált a kombinatorika, a gráfelmélet területén is. Számos könyve, tanulmánya jelent meg, foglalkozott a tanítás módszertani kérdéseivel. Szerkesztésében jelent meg Bolyai János Appendix c. műve 1977-ben.

Kárteszi Ferenc
Web dokumentumok

2017.
febr. 13.
Rubik Ernő id. halálának 20. évfordulója
Pöstyén, (ma Pieą»any, Szlovákia), 1910. nov. 27. - Budapest, 1997. febr. 13.

Gépészmérnök, repülőgéptervező
A polgári repülés, ezen belül elsősorban a sportrepülés egyik legnagyobb magyar konstruktőre. Kezdetben berepülőpilóta volt, vitorlázó és motoros repüléssel, majd vitorlázórepülő-oktatással és repülőgéptervezéssel foglalkozott. 28 motoros és motor nélküli sportrepülőgép típust tervezett, köztük a könnyűfém szerkezetű vitorlázó gépcsaládot, amelyek közül legismertebbek a Vöcsök, a Tücsök, a Pilis, a Cimbora és végül a kétkormányos kiképzőgép, a Góbé. Fia, ifj. Rubik Ernő építész, iparművész, a Rubik-kocka feltalálója.

Rubik Ernő id.
Web dokumentumok

2017.
febr. 13.
Geoffroy, Étienne-François születésének 345. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1672. febr. 13. - Párizs, 1731. jan. 6.

Francia vegyész
A kémia professzora volt a párizsi Jardin du Roiban, valamint a gyógyszerészet és az orvostudomány professzora a párizsi Collège de France-ban 1712-1731-ig. A bölcsek kövének (az olcsó fémeket arannyá alakító anyagnak) megtalálására irányuló törekvéseket elhibázottnak, téveszmének tartotta, hitte azonban, hogy növényi anyagok elégetésével vasat lehet előállítani. Elsőként vezette be a kémiai affinitás fogalmát és affinitási táblázatokat szerkesztett. Szervetlen, analitikai és szerves kémiai kutatásokat folytatott. Tanulmányozta a bizmutot, réz-cink ötvözeteket, a timsó tulajdonságait, a borsavat. Megállapította a nátrium-szulfát összetételét. A gyógyászatban alkalmazta a kémiai ismereteket.

Geoffroy, Étienne-François
Web dokumentumok

2017.
febr. 13.
Boąković, Ruđer Josip (Boscovich, Rudjer, Roger, Joseph) halálának 230. évfordulója
Raguza, Dalmácia (ma Dubrovnik, Horvátország), 1711. máj. 18. - Milánó, Milánói Hercegség (ma Olaszország), 1787. febr. 13.

Dalmát jezsuita természettudós, matematikus, asztronómus, filozófus
1726-ban belépett a jezsuita rendbe, Rómában a Collegium Romanumban tanult matematikát és fizikát. 1740-ben ugyanott a matematika professzora lett. 1764-ben a paviai egyetem professzorává és a milánói obszervatórium igazgatójává nevezték ki. Fizikai munkássága a newtoni mechanika alapján állt. Geodéziával, a Föld méretének és alakjának meghatározásával foglalkozott. 1750-ben fokmérést végzett Róma és Rimini között. 1769-ben expedíciót vezetett Kaliforniába a Vénusz Nap előtti átvonulásának megfigyelésére. 1773-tól a francia haditengerészet vezető optikai szakértője volt.

Boąković, Ruđer Josip (Boscovich, Rudjer, Roger, Joseph)
Web dokumentumok

2017.
febr. 13.
Dreyer, John Louis Emil születésének 165. évfordulója
Koppenhága, Dánia, 1852. febr. 13. - Oxford, Anglia, 1926. szept. 14.

Dán-brit csillagász
Koppenhágában végezte tanulmányait. 1874-ben Írországban Parsonstownban (ma Birr) az ottani obszervatórium munkatársa lett, itt működött a világ akkor legnagyobb teleszkópja. Itt elsősorban mélyég-objektumok megfigyelésével foglalkozott. Kiadta a nagyszabású, Herschel katalógusát többek között kb. 1000 új csillagköd adataival bővítő New General Catalogue of Nebulae and Clusters of Stars-t. 1878-tól 1882-ig Dublinban a Dunsink Observatory-ban dolgozott, majd 1882-től 1916-ig az Armagh Observatory igazgatója volt. Ekkor Oxfordba vonult vissza és elsősorban csillagászattörténettel foglalkozott. Kezdeményezte és vezette William Herschel és Tycho Brahe összes műveinek kiadását. 1923 és 1925 között a Royal Astronomical Society elnöke volt.

Dreyer, John Louis Emil
Web dokumentumok

2017.
febr. 13.
Banachiewicz, Tadeusz születésének 135. évfordulója
Varsó, Lengyelország (ebben az időben az Orosz Birodalom része), 1882. febr. 13. - Krakkó, 1954. nov. 17.

Lengyel matematikus, csillagász
A Varsói Egyetemen csillagászatot tanult. 1905-ben, a varsói Egyetem bezárásakor Göttingenbe költözött, és ott, majd Moszkvában fejezte be tanulmányait. 1910-1915 között a Kazan Egyetem Engelhardt Csillagvizsgálójában dolgozott. 1919-ben, miután Lengyelország visszanyerte függetlenségét, visszatért Lengyelországba, és a Krakkói Jagelló Egyetem professzora, a Krakkói Csillagvizsgáló igazgatója lett. 1922-ben választották a Lengyel Tudományos Akadémia tagjává. 1932-1938 között a Nemzetközi Csillagászati Szövetségnek elnökhelyettese volt. A Lengyel Csillagászati Társaságnak, a Balti Államok Geodéziai Bizottságának ő volt az első elnöke. Elnyerte a varsói, a poznani és a szófiai egyetemek Doctor Honoris Causa címét. Közel 230 tanulmányt írt kutatásairól, ezek között a nevéhez fűződő módszerről, amivel megváltoztatta a parabolikus keringési pályák addigi meghatározását. A "cracovians" elmélet (cracovian calculus) felfedezése nemzetközi elismerést hozott neki. Ez az elmélet különböző csillagászati, geodéziai, mechanikai és matematikai problémák területén egyaránt alkalmazható.

Banachiewicz, Tadeusz
Web dokumentumok

2017.
febr. 13.
Bogoljubov, Nikolaj Nikolajevics (Bogolyubov, Nikolay Nikolaevich) halálának 25. évfordulója
Nizsnij Novgorod, Oroszország, 1909. aug. 21. - Moszkva, 1992. febr. 13.

Orosz-ukrán matematikus, fizikus
Papi családban született. Kievben tanult matematikát és fizikát, Krilov vezetése mellett. 21 éves korában szerezte meg a "tudományok doktora" fokozatot. 1928-1973 között az Ukrán Tudományos Akadémia Elméleti Fizikai Intézetében dolgozott, 1965-től mint az Intézet igazgatója. A 2. világháború alatt 1941-43 között Ufába telepítették át az intézetet. 1943-tól a moszkvai egyetemen tanított. 1947-től a Szteklov intézet elméleti fizikai osztályának vezetője volt. 1956-ban Dimitri Blohincevvel együtt a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet egyik alapítója, 1966-1988 között az intézet igazgatója volt. Krilovval közös munkájuk eredménye a nemlineáris dinamikáról írott könyvük, a Krilov-Bogoljubov-tétel és a Krilov-Bogoljubov-módszer. A nemlineáris mechanikán kívül igen jelentős eredményeket ért el a kvantumtérelméletben, a statisztikai mechanikában, a szuperkonduktivitás és a szuperfolyékonyság elméletében, további fontos tételek is kapcsolódnak nevéhez. Számos díjjal ismerték el munkásságát, így Lenin-díjjal (1958) és a Dirac-díjjal (1992).

Bogoljubov, Nikolaj Nikolajevics (Bogolyubov, Nikolay Nikolaevich)
Web dokumentumok

2017.
febr. 12.
Beszédes József születésének 230. évfordulója
Magyarkanizsa, 1787. febr. 12. - Dunaföldvár, 1852. febr. 28.

Vízépítő mérnök
Egerben teológiát, majd a pesti tudományegyetemen filozófiát hallgatott. 1813-ban a Mérnöki Intézetben mérnöki oklevelet. A sárvízi Nádor-csatorna Társulat gyakornoka, majd az Esterházy-család uradalmi mérnöke volt Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyében. 1816-1825 között a Sárvíz, a Sió és a Kapos szabályozási munkálatait és e folyóvölgyek vízrendezését irányította. A Balaton sorsát meghatározó rendezési tervet dolgozott ki a tó vízszintjének csökkentésére. A Sió szabályozásakor megépíttette Baja és Báta között a Duna árvízvédelmi töltéseit. Széchenyi nagycenki tervezéssel bízta meg. 1827-1828-ban részt vett az ausztriai linz-budweissi vasútvonal kitűzésében. Nevéhez fűződik Arad vármegyében a fehér-körösi 92 km hosszú Nádor-malomcsatorna. Több értékes térképe maradt fenn, s a műszaki szaknyelv is gazdagodott általa. Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát, s a kerecsen-komorói tiszai átvágás tervével a folyó szabályozásának elindítója lett. 1848-1849-ben a pest- szolnoki Magyar Központi Vasút igazgató-mérnöke lett, ekkor szervezte meg a vasút járműjavító műhelyét, a későbbi MÁVAG elődjét. 1831-től az MTA tagja.

Beszédes József
Web dokumentumok

2017.
febr. 12.
Solt Béla (Spissák) születésének 140. évfordulója
Szomolnok, 1877. febr. 12. - Sopron, 1958. szept. 2.

Kohómérnök, műegyetemi tanár
Oklevelének megszerzése után 1903-ban Kapnikbányán, utóbb Horgospatakán működött. 1911-ben Sobó Jenő mellett tanársegéd a selmecbányai akadémia középítéstani tanszékén. 1912-14-ben mint ösztöndíjas Zürichben folytatott építészeti tanulmányokat. 1919-ben a Sopronba átköltözött akadémián Sobó helyettese, 1920 végétől a középítéstani tanszék vezetője. Értékes pedagógiai munkássága mellett jelentékeny mértékben gyakorlati tervezéssel is foglalkozott; több tanulmány szerzője.

Solt Béla (Spissák)
Web dokumentumok

2017.
febr. 12.
Gomberg, Moses halálának 70. évfordulója
Jelizavetgrád, Oroszország (ma Ukrajna), 1866. febr. 8. - Ann Arbor, Michigan, USA, 1947. febr. 12.

Orosz születésű amerikai kémikus
Családjával együtt, tizennyolc éves korában emigrált az Egyesült Államokba, a II. Sándor cár meggyilkolását követő pogromok elől menekülve. A szegénységet és a nyelvi nehézségeket legyőzve, 1890-ben nyerte el első egyetemi fokozatát Ann Arborban a Michigani Egyetemen, majd itt doktorált 1894-ben. Ezután Németországban, Münchenben és Heidelbergben tett egyéves posztdoktori tanulmányutat. Innen visszatérve egész pályafutása alatt Ann Arborban, az egyetemen tanított és kutatott, 1927-től 1936-os nyugdíjba vonulásáig a kémia tanszéket vezette. 1900-ban elsőként sikerült tetrafenilmetánt szintetizálnia, ennek során előállította az első szerves szabad gyököt. Ezzel elindította a szabad gyökök kutatását a kémiában, egy új, széles alkalmazási területet nyitott meg.

Gomberg, Moses
Web dokumentumok

2017.
febr. 11.
Chrenóczy-Nagy József halálának 125. évfordulója
Nyitra, 1818. júl. 25. - Nyitra, 1892. febr. 11.

Orvos
Pesten és Bécsben végezte orvosi tanulmányait. 1840-ben avatták doktorrá. 1848-ben Nyitra főorvosává nevezték ki. Egyik kezdeményezője a szegény betegek kórházi kezelését biztosító országos alap létrehozásának. Jelentős szerepe volt a tudományos orvosi nyelv kialakításában, a tudományos ismeretterjesztés megteremtésében. Írásai az Orvosi Hetilapban, a Gyógyszerészeti Újságban és más hazai folyóiratokban jelentek meg. A Magyarhoni Természetbarát c. folyóirat szerkesztője volt. 1858-tól az MTA tagja.

Chrenóczy-Nagy József
Web dokumentumok

2017.
febr. 11.
Balázs István halálának 55. évfordulója
Kispalugya, 1881. aug. 20. - Sopron, 1962. febr. 11.

Vaskohómérnök, főiskolai tanár
Tanulmányait a selmecbányai Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán végezte. 1903-tól a főiskolán tanársegéd. 1906-1908-ban kétéves tanulmányútra ment különböző hazai és külföldi vasgyárakba és kutatóintézetekbe. 1908-tól mint adjunktus a vaskohászati enciklopédia előadója, 1923-ban átvette a Sopronba költözött főiskolán az általa szervezett tüzeléstani és anyagvizsgálati tanszék vezetését. 1929-ben a tanszék mellett tüzeléstani és anyagvizsgálati laboratóriumot állított fel.

Balázs István
Web dokumentumok

2017.
febr. 11.
Fontenelle, Bernard Le Bovier de születésének 360. évfordulója
Rouen, Franciaország, 1657. febr. 11. - Párizs, 1757. jan. 9.

Francia filozófus, író, tudománynépszerűsítő
Az Akadémia titkára, ezért kötelességének érzi, hogy az akadémiai évkönyvek bevezetőjében bebizonyítsa, kimutassa a matematika és a természettan hasznosságát. A tudománypolitika máig érvényes alapelvét fogalmazza meg, amikor kimutatja, hogy az utilitárius szemlélet leszűkítené a megismerés lehetőségeit.

Fontenelle, Bernard Le Bovier de
Web dokumentumok

2017.
febr. 11.
Edison, Thomas Alva születésének 170. évfordulója
Milan, Ohio, 1847. febr. 11. - Glenmont, New Jersey, 1931. okt. 13.

Amerikai feltaláló, üzletember
Tízévesen laboratóriumot rendezett be, majd otthagyta az iskolát, és újságot árult vonaton. 1868-ban távírászként kezdett foglalkozni a távíró tökéletesítésével. 1876-ban fölállított laboratóriumában kb. ezer szabadalmat kísérletezett ki és lett ezáltal a világ legtermékenyebb feltalálója. 1876-ban Szénpormikrofonjával megnövelte a Bell-féle telefon hatótávolságát 1878-ban szabadalmaztatta a mechanikai hangíró és visszajátszó eszközt, a hengeres fonográfot. 1879-ben föltalálta a szénszálas izzólámpát. 1882-ben üzembe állította a világ első villanytelepét New Yorkban. Mozgóképvetítőt szerkesztett 1889-ben, és tökéletesítette a lúgos nikkel-vas (NiFe) akkumulátort. 1909-re Edison lett a tengeralattjárók és más járművek telepeinek fő szállítója. Munkatársai közé tartozott (többek közt) Puskás Tivadar és későbbi nagy ellenfele, Nikola Tesla is.

Edison, Thomas Alva
Web dokumentumok

2017.
febr. 11.
Post, Emil Leon születésének 120. évfordulója
Augustów, Oroszország (ma Lengyelország), 1897. febr. 11. - New York City, 1954. ápr. 21.

Lengyel-amerikai matematikus
Családja 1904-ben kivándorolt a cári Oroszországból az Egyesült Államokba. Post tanulmányait a College of the City of New York-on, majd a Columbia egyetemen végezte. Doktori disszertációjában Russell és Whitehead Principia Mathematica c. művében leírt propozíciós kalkulus konzisztenciáját bizonyította. Néhány évi középiskolai tanárság után a City College tanára lett, itt dolgozott élete végéig. Munkáját betegségek akadályozták: gyermekkorában egy balesetben fél karját elveszítette, felnőtt korában pedig mániás-depressziós betegséggel küzdött. Jelentős eredményeket ért el a szimbolikus logika, a halmazelmélet, a rekurzív függvények, a modern számítástudomány megalapozása terén. 1936-ban bevezette a "Post-gép" fogalmát, mely a Turing-géphez hasonló megfontolásokon alapszik. Fontosak az inverz Laplace-transzformációra vonatkozó eredményei is, melyeket még egyetemi hallgató korában ért el, de csak jóval később publikált.

Post, Emil Leon
Web dokumentumok

2017.
febr. 11.
Kampen, Egbert Rudolf van halálának 75. évfordulója
Berchem, Belgium, 1908. máj. 28. - Baltimore, Maryland, USA, 1942. febr. 11.

Belga matematikus
Jelentős eredményekkel járult hozzá a topológiához, elsősorban a fundamentális csoportok elméletéhez. A Leiden-i egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot 1929-ben. 1931-ben az Egyesült Államokban a Johns Hopkins egyetem tanára lett (Baltimore, Maryland). Itt Oscar Zariskival működött együtt, ennek eredménye a Zariski-van Kampen tétel. Ennek a munkának folytatásaként fogalmazta meg és bizonyította be van Kampen a ma Seifert-van Kampen tételként ismert eredményét.

Kampen, Egbert Rudolf van
Web dokumentumok

2017.
febr. 10.
Zipernovszky Ferenc halálának 60. évfordulója
Budapest, 1883. júl. 29. - Budapest, 1957. febr. 10.

Gépészmérnök, feltaláló
Oklevelét 1905-ben a budapesti műegyetemen szerezte, majd két évig az elektrotechnikai tanszéken tanársegéd. 1909-ben a Ganz Villamossági Gyárhoz szerződött, majd 1911-től a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok mérnöke, főmérnöke, 1925-45 között igazgatója. Sokoldalú munkásságának eredményei az első magyarországi szabadtéri, nagyfeszültségű transzformátor- és kapcsolóállomás, az első teljesen automatizált kazánüzem (1934) és az első előregyártott vasbeton vezetéktartó oszlopok. Találmányai közül jelentősek a hitelesítő és ellenőrző energia-fogyasztásmérők. Munkásságának fő területe a világítástechnika. 1927-ben megszervezte a Világítástechnikai Állomást, ez volt a második ilyen intézmény Európában.

Zipernovszky Ferenc
Web dokumentumok

2017.
febr. 10.
Enders, John Franklin születésének 120. évfordulója
West Hartford, Connecticut, USA, 1897. febr. 10. - Waterford, Connecticut, 1985. szept. 8.

Amerikai virológus, mikrobiológus, Nobel-díjas
1930-ban doktorált bakteriológiából. Korai kutatásai új és alapvető ismereteket nyújtottak a tuberkolózisról, a pneumococcus-fertőzésekről és a bakteriális fertőzésekkel szembeni ellenállásról. A 2. világháborúban a fertőző betegségek szakértőjeként a Hadügyminisztérium polgári tanácsadója volt. 1946-ban alapította meg laboratóriumát a bostoni gyermekkórházban. 1949-től kezdte munkatársaival, Thomas H. Wellerrel és Frederick C. Robbins-szal kutatni a gyermekbénulást okozó vírus tömeges előállításának módszereit. 1954-ben Robbins-szal és Wellerrel megosztva orvostudományi és fiziológiai Nobel-díjat kapott a gyermekbénulás vírusának idegszöveten kívül más kultúrán megvalósított szaporítási eljárásáért. Ez a munka lényeges lépés volt a gyermekbénulás elleni oltóanyag kifejlesztéséhez, amelyet később Salk, majd Sabin dolgozott ki. Az 1950-es évek végén a kanyaró vírusával végzett munkájuk eredménye az 1963-ban engedélyezett vakcina lett.

Enders, John Franklin
Web dokumentumok

2017.
febr. 10.
Brattain, Walter Houser születésének 115. évfordulója
Amoy, Kína, 1902. febr. 10. - Seattle, Washington, 1987. okt. 13.

Amerikai fizikus, Nobel-díjas
A washingtoni Whitman College-ban, majd az oregoni és minnesotai egyetemeken tanult. 1929-től a Bell Telephone Laboratories kutató fizikusa volt. A 2. világháború alatt a Columbia egyetemen a tengeralattjárók mágneses lokalizálásának kutatásaiban vett részt. 1952-53-ban a Harvard vendégprofesszora, 1967-72 között a Whitman College adjunktusa volt Walla Wallában. A szilárd testek felületi tulajdonságait, az anyagfelület atomos szerkezetét vizsgálta. Több szabadalma volt, számos cikket írt a szilárd testek fizikájáról. Kísérlete bebizonyította Shockley elméletének helyességét a félvezető belsejébe behatoló külső elektromos térről. J. Bardeennel együtt felfedezte a tranzisztorhatást, s elkészítette az első tranzisztort. A technikában és a mindennapi életben is beláthatatlan távlatokat nyitó felfedezést 1948-ban szabadalmaztatták. A fizikai Nobel-díjat 1956-ban kapta John Bardeennel és William B. Shockleyval együtt a tranzisztorok kifejlesztéséért és azok anyagául szolgáló félvezetők tulajdonságainak kutatásáért.

Brattain, Walter Houser
Web dokumentumok

2017.
febr. 10.
Kowarski, Lew születésének 110. évfordulója
Szentpétervár, Oroszország, 1907. febr. 10. - Genf, Svájc, 1979. júl. 30.

Orosz születésű francia fizikus
Tagbaszakadt termete mindenkinek a nagy orosz medvét juttatta eszébe, aki csak először meglátta. Akik jobban ismerték, anyjától örökölt zenei tehetségét és apjától örökölt nyelvtehetségét dicsérték. Zaklatott életet élt: 12 éves korában menekültként érkezett Vilniusba, innen Belgiumba, majd Franciaországba vetette az élet. Egyszerre tette le a nehéz francia érettségit Párizsban és szerzett vegyészmérnöki diplomát Lyonban. Francis Perrin ajánlására került College de France Joliot-Curie vezette kutatócsoportjába, itt egyike lett a nukleáris láncreakció felfedezőinek. Rá és Hans von Halbanra bízta Joliot-Curie a Norvégiából megszerzett nehézvíz átmenekítését Angliába, ahol azután Cambridge-ben folytatták kutatásaikat. A Manhattan program keretében Kanadába került, itt a plutóniumot is előállító atomreaktor tervezését és megépítését irányította. A háború után Franciaországba visszatérve felügyelte az első két francia reaktor megépítését. Élete vége felé szívesen foglalkozott a reáltudomány és a humánkultúra kölcsönhatásával. (Dr. Radnai Gyula)

Kowarski, Lew
Web dokumentumok

2017.
febr. 9.
Vekerdi Béla (Vekerdy) születésének 135. évfordulója
Hódmezővásárhely, 1882. febr. 9. - 1970.

Gimnáziumi matematikatanár
Budapesten matematika-fizika tanári képesítést szerzett, majd filozófiából doktorált. Tanári pályáját Hódmezővásárhelyen kezdte. A Debreceni Református Gimnázium tanára volt 1922 és 1936 között. 1925-ben szerzett magántanári képesítést a debreceni Tudományegyetemen filozófiából, később az egyetem nyilvános rendkívüli tanára is lett. 1934-től a Tanárképző Intézetben a középiskolai matematika didaktikáját adta elő. 1936-tól a Dóczi Tanítóképző Intézet igazgatója. 1944. évi nyugdíjazása után óraadóként még további másfél évtizedig tanított. Kiváló, tanítványai által elismert tanár volt. A matematikaoktatás didaktikája és módszertana, valamint a fizika és filozófia határterületei témakörében publikációi jelentek meg.

Vekerdi Béla (Vekerdy)
Web dokumentumok

2017.
febr. 9.
Coxeter, Harold Scott MacDonald születésének 110. évfordulója
London, Anglia, 1907. febr. 9. - Toronto, Kanada, 2003. márc. 31.

Angol születésű kanadai geométer, matematikus
Cambridge-i tanulóévei alatt egyike volt annak az öt diáknak, akit Ludwig Wittgenstein kiválasztott, hogy matematikai filozófiai óráit látogassák. A diploma után Cambridge-ben doktorált, majd az USA-ba utazott, és két évig a Princeton Egyetemen Veblen mellett kutatott. 1936-ban állásajánlatot kapott a torontói egyetemtől, ahol azután 60 éven át dolgozott. Generációjának legnagyobb geométere, a többdimenziós terek kutatója, M. C. Escher holland képzőművész rajzainak legfőbb inspirálója. Coxeter a szimmetria, a geometria szerelmese volt, egyik legjelentősebb könyve: A geometria alapjai. Nevét viselik a Coxeter-csoportok, Coxeter-kövezések.

Coxeter, Harold Scott MacDonald
Web dokumentumok

2017.
febr. 8.
Koch Antal halálának 90. évfordulója
Zombor, 1843. jan. 7. - Budapest, 1927. febr. 8.

Geológus, egyetemi tanár
1867-től a műegyetemen asszisztens, majd egy év múlva Szabó József mellett a geológiai tanszék asszisztense. 1869-1872-ig a Földtani Intézetben dolgozott 1872-től a kolozsvári egyetemen az ásvány-, föld- és őslénytan tanára, 1895-től 1913-ig, a geológia és őslénytan budapesti tanszékének tanára. A Földtani Társulatnak 1904-től 1909-ig elnöke. 1912-ben 40 éves jubileuma alkalmából Koch-emlékalbumot adtak ki magyar geológusok megemlékezéseivel és nevét viselő alapítványt létesítettek. Tudományos munkásságának fő területe az Erdélyi-medence harmadkori képződményeinek tanulmányozása. 1895-től pedagógiai munkássága került előtérbe. Tudományos tevékenységét számos ásványtani, kőzettani, geológiai, őslénytani cikk és közlemény jelzi. 1875-től az MTA tagja.

Koch Antal
Web dokumentumok

2017.
febr. 8.
Déchy Mór halálának 100. évfordulója
Pest, 1851. nov. 4. - Budapest, 1917. febr. 8.

Geográfus, földrajztudós, alpinista, utazó
Iskoláinak elvégzése után bejárta a Déli-kárpátokat, Bosznia és Hercegovina hegyeit, majd az Alpokat. Jogi tanulmányai mellett földrajzot és geológiát is tanult, Hunfalvy János földrajzi és Szabó József geológiai előadásait hallgatta. Megmászta a Magas-Tátrát, az Erdélyi-havasokat, a Dinári-Alpokat, a Pireneusokat és Norvégia hegységeit. Oroszországban telepedett le. Hét kaukázusi expedíciót vezetett. 1884-ben megmászta az Elbrusz legmagasabb csúcsát, 1886-ban bejárta a Kaukázus 1280 kilométeres főgerincét. A Kaukázus földrajzi, földtani és botanikai leírását tartalmazó háromkötetes műve 1905 és 1907 között Berlinben jelent meg németül. 1872-ben egyike volt a Magyar Földrajzi Társaság alapítóinak, utóbb alelnökké, majd tiszteletbeli elnökké választották. A kolozsvári Tudományegyetem 1908-ban tiszteletbeli doktorrá avatta. Értékes kőzet-, kövület- és őslénytani gyűjteményét, fényképeit a Magyar Állami Földtani Intézet őrzi. 1909-től az MTA levelező tagja.

Déchy Mór
Web dokumentumok

2017.
febr. 8.
Neumann János (Neumann, John von) halálának 60. évfordulója
Budapest, 1903. dec. 28. - Washington, 1957. febr. 8.

Magyar születésű amerikai matematikus, matematikai fizikus, informatikus
Kezdetben behatóan foglalkozott kvantumelmélet matematika alapjaival, mely témában világhírű könyvet írt. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Jelentős eredményeket ért el az ergodelelméletben és kifejlesztette a "folytonos geometria" elméletét is. Az ő nevéhez fűződik a "játékelmélet" megteremtése (minimax elv, 1928), melyet Morgensternnel készített el. Ennek továbbfejlesztéséért azóta többen közgazdasági Nobel-dijat kaptak. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait - a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer - Neumann-elvekként emlegetjük. Az Eckert és Mauchly által megépített EDVAC számítógép, amelyet 1951-ben helyeztek üzembe, az első olyan számítógép, amely a Neumann által megfogalmazott elvek szerint épült meg. A Financial Times 2000-ben a 20. század emberének nevezte a magyar matematikust. (Horváth István)

Neumann János (Neumann, John von)
Web dokumentumok

2017.
febr. 8.
Deluc, Jean André születésének 290. évfordulója
Genf, 1727. febr. 8. - Windsor, 1817. nov. 7.

Svájci fizikus, geológus, meteorológus
Genfben a kétszázak tanácsának tagja volt, később az angol királynő felolvasójává nevezték ki és a göttingeni egyetemen a filozófia és geológia tanára lett. A jenai csata után Angliába költözött, itt főképpen geológiával foglalkozott, de emellett számos fizikai kísérletet is végzett. Ő fedezte fel 1772-ben a víz sűrűségének maximumát és annak hőmérsékletét 41 Fahrenheit fokban határozta meg. Foglalkozik a légköri vízgőz magaviseletével. Az atomisztikus fizika híve volt.

Deluc, Jean André
Web dokumentumok

2017.
febr. 8.
Courtois, Bernard születésének 240. évfordulója
Dijon, Franciaország, 1777. febr. 8. - Párizs, 1838. szept. 27.

Francia kémikus
Gyógyszerészként szolgált a francia hadseregben, majd apja salétromüzemében dolgozott. 1811-ben egy alkalommal túl sok kénsavat adott hozzá a salétromgyártás egyik fontos alapanyagához, a tengeri algák hamujához, ennek során lila párát kapott, amely lecsapódva sötét kristályokat alkotott. Az új elem számos vegyületét állította elő, és vizsgálta tulajdonságait. 1813-ban jelentette be eredményeit, az elem később a jód nevet kapta.

Courtois, Bernard
Web dokumentumok

2017.
febr. 8.
Bothe, Walter Wilhelm Georg halálának 60. évfordulója
Zeitschrift, 1891. jan. 8. - Berlin, 1957. febr. 8.

Német kísérleti magfizikus, Nobel-díjas
Berlin, Giessen és Heidelberg egyetemein tanított. 1925-ben Bothe és Hans Geiger két Geiger-számlálót használva gyűjtött adatokat a Compton-effektusról. Kísérletük egyidejűleg mérte az egyedi ütközésekből kilépő egyes fotonok és elektronok energiáját és irányát, megcáfolta a Compton-effektus statisztikai értelmezését, és világosan kimutatta az elektromágneses sugárzás részecsketermészetét. 1930-ban Bothe szokatlan sugárzást fedezett fel, amelyet az alfa-részecskékkel bombázott berillium bocsátott ki. Ezt a sugárzást később Sir James Chadwick azonosította mint neutront. A 2. világháború alatt a német nukleárisenergia-kutatások egyik vezetője volt. Ő volt a felelős az első német ciklotron tervezéséért és építéséért; a gyorsító 1943-ban készült el. Max Bornnal osztozott az 1954. évi fizikai Nobel-díjon. A díjat a szubatomi részecskék észlelésére kidolgozott új módszeréért és más, ehhez kapcsolódó felfedezéseiért kapta.

Bothe, Walter Wilhelm Georg
Web dokumentumok

2017.
febr. 7.
Klamarik János születésének 185. évfordulója
Losonc, 1832. febr. 7. - Besztercebánya, 1898. okt. 8.

Matematika- és természettantanár
A pesti és bécsi egyetemen végezte tanulmányait. 1852-től több helyen volt tanár. 1861-ben a besztercebányai főgimnáziumhoz került. 1876-ban a besztercebányai tankerület főigazgatója lett. Hosszabb időt töltött Párizsban és Londonban, Svájcban és Németországban, ahol a különböző oktatási rendszereket tanulmányozta. 1883-ban a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumba hívták, ahol később osztálytanácsossá, majd pedig miniszteri tanácsossá nevezték ki. 1897-ben államtitkári címmel vonult nyugalomba. A középiskolák modernizálásának és újjászervezésének egyik leghivatottabb munkása volt.

Klamarik János
Web dokumentumok

2017.
febr. 7.
Bierbauer Lipót Ferenc halálának 100. évfordulója
Kőszeg, 1841. nov. 9. - Balatonfüred, 1917. febr. 7.

Fizika- és kémiatanár
1857-ben lépett a bencés rendbe. Pannonhalmán teológiai tanulmányokat folytatott. 1864-1865-ig Sopronban tanított a főgimnáziumban fizikát és kémiát, majd 1865-1867-ig Pannonhalmán a Szent Benedek-rend Katolikus Szent Gellért Hittudományi Főiskolán tanár és székesegyházi hitszónok volt. 1867-1885-ig a győri főgimnáziumban tanított. 1885-1914 között jószágkormányzó a pannonhalmi bencés rend veszprémi kerületében. Részvénytársaságot alapított, műszaki bizottságot szervezett. Főként a fizikai eredmények hasznosításának kérdései foglalkoztatták. A fizika, vegytan és csillagászat területéről több tankönyvet írt. Győrött már az 1870-es években több helyre bevezette a telefont és a villamos ívlámpával való világítást. Érdeme a győri vízvezeték megalapítása.

Bierbauer Lipót Ferenc
Web dokumentumok

2017.
febr. 7.
Vendel Miklós halálának 40. évfordulója
Sopron, 1896. okt. 8. - Sopron, 1977. febr. 7.

Geológus, egyetemi tanár
Négy évig volt tanársegéd a budapesti tudományegyetemen, majd 1924-ben a Selmecbányáról áttelepült soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola ásvány-földtani tanszékének tanárává nevezték ki, 1934-től egyetemi tanár volt, 1941-től a földtan-teleptani tanszék professzora. 1959-ben az egyetem Miskolcra költöztetése után Sopronban maradt, a Bányászati Kutató Intézet helyi, petrográfiai osztályát vezette, majd e mellett 1967-70 között a Központi Bányászati Múzeum igazgatója is volt. A geológia csaknem minden ágát művelte. Tudományos tevékenysége kiterjedt az ásványtantól az ércteleptanig, a geokémiától a hidrogeológiáig. Legjelentősebb munkája Sopron környékének geológiai feldolgozása volt, amely ma is alapműnek számít. Számos tudományos társaság tagja volt. 1933-tól az MTA tagja.

Vendel Miklós
Web dokumentumok

2017.
febr. 7.
Bodánszky Miklós halálának 10. évfordulója
Budapest, 1915. máj. 21. - Princeton, New Jersey, USA, 2007. febr. 7.

Kémikus, egyetemi tanár
1939-ben a műszaki egyetemen vegyészmérnöki oklevelet, 1949-ben műszaki doktori oklevelet szerzett. A gyógyszerkémiának kötelezte el magát 1945-1949-ig az Egger Gyógyszergyár kutató-gyógyszerésze volt. 1950-1956-ig a BME Vegyészmérnöki Karán a gyógyszerkémia előadója. 1956 után az USA-ban telepedett le, a New York-i Cornell Egyetem Orvostudományi Kar Biokémiai Intézete tudományos munkatársa, a New Jersey-i Squibb Orvostudományi Kutatóintézete Peptidcsoportjának vezetője 1966-ig. 1966-1983-ig a clevelandi Western Research Egyetem Kémiai és Biokémiai Intézet egyetemi tanára, emeritusz professzor. Peptidkémiával foglalkozott, a peptidszintézis kérdéseinek világhírű kutatója. Nevéhez fűződik a modern peptidkémia máig alkalmazott egyik szintetikus módszerének, a nitrofenil aktív észteres kapcsolásának kidolgozása, majd elsőként alkalmazta ezt számos peptidhormon szintézisében. Kidolgozta továbbá a lépésenkénti peptidlánc-építés stratégiáját, majd megvalósította az emésztést szabályozó hormon, a szekretin első szintézisét. Az Amerikai Kémiai Társaság és az Amerikai Biokémiai Társaság tagja. 1990-től az MTA külső tagja.

Bodánszky Miklós
Web dokumentumok

2017.
febr. 7.
Bazin, Henri-Émile halálának 100. évfordulója
Nancy, Franciaország, 1829. jan. 10. - Dijon, 1917. febr. 7.

Francia mérnök
H.-P.-G. Darcy asszisztenseként dolgozott, majd annak halála után befejezte azt a programot, amely a csatornákban folyó víz áramlását akadályozó tényezőket vizsgálta. A kutatás eredményeit 1865-ben tette közzé. Ezután a hullámterjedést és a nyíláson átfolyó folyadék sebességének és hozamának változását tanulmányozta. 1854-ben megnagyobbította a Canal de Bourgogne-t, és alkalmassá tette a kereskedelmi hajózásra. 1867-ben javasolta, hogy a folyók kotrásához szivattyúkat alkalmazzanak, ez vezetett el az első szívó-kotróhajó megépítéséhez. 1875-ben lett a Corps des Ponts et Chaussées főmérnöke. 1913-ban választották be a Francia Tudományos Akadémia tagjai közé.

Bazin, Henri-Émile
Web dokumentumok

2017.
febr. 7.
Hardy, Godfrey Harold születésének 140. évfordulója
Cranleigh, Anglia, 1877. febr. 7. - Cambridge, 1947. dec. 1.

Angol matematikus
A Cambridge-i Trinity College-ben tanult, majd 1919-ig itt is tanított. 1919-től 1931-ig Oxfordban volt matematikaprofesszor, ekkor visszatért Cambridge-be, itt tanított 1942-ig. Elsősorban az analízis és az analitikus számelmélet területén ért el jelentős eredményeket. 1911-től kezdve szorosan együttműködött Littlewooddal, számos fontos eredmény fűződik kettejük nevéhez. A Hardy-Littlewood-Pólya: Inequalities (Egyenlőtlenségek) könyv alapműnek számít. S. Ramanujan matematikai eredményeit Hardynak küldte el, ennek hatására lehetővé tette, hogy Ramanujan Cambridge-be jöjjön, évekig együtt dolgoztak. Ramanujan számos tételét Hardy bizonyította matematikai szigorúsággal. Egész pályája során a tiszta matematika művelésének híve volt, és nem tartotta fontosnak a gyakorlati alkalmazásokat. Sajátos módon a nevéhez fűződő Hardy-Weinberg-szabálynak igen nagy gyakorlati jelentősége van a populációgenetikában.

Hardy, Godfrey Harold
Web dokumentumok

2017.
febr. 7.
Newman, Maxwell Herman Alexander születésének 120. évfordulója
Chelsea, 1897. febr. 7. - Comberton (Cambridge közelében), 1984. febr. 22.

Angol matematikus, kódfejtő
Cambridge-ben tanult, tanulmányait - az I. világháborúban végzett hadi szolgálata miatti megszakítás után - 1921-ben fejezte be. Cambridge-ben tanított, itt hatást gyakorolt Alan Turingra. 1942-ben csatlakozott a Bletchley Parkban működő kódfejtő részleghez, ahol jelentős szerepet játszott a német kódolt üzenetek megfejtésére, a titkos kódok feltörésére szolgáló Colossus számítógép megalkotásában, az ott alkalmazott matematikai és statisztikai módszerek kidolgozásában. Erről a tevékenységről - a kötelező katonai titoktartás miatt - harminc évig nem lehetett nyilvánosan beszélni. A háború után a manchesteri egyetemen lett professzor, itt is együtt dolgozott Alan Turinggal. Szakmai munkáját főleg a kombinatorikus topológia területén végezte. A Royal Society tagja volt 1939-től.

Newman, Maxwell Herman Alexander
Web dokumentumok

2017.
febr. 7.
MacDiarmid, Alan Graham halálának 10. évfordulója
Masterton, Új-Zéland, 1927. ápr. 14. - Drexel, Philadelphia, 2007. febr. 7.

Új-zélandi születésű, amerikai vegyész, Nobel-díjas
Egyetemi tanulmányait Új-Zélandon, majd a USA-ban a Wisconsin Egyetemen és Angliában a Cambridge-i Egyetemen végezte. 1964-től a Pennsylvania Egyetem professzora. Alan J. Heeger fizikussal az 1970-es években egy "fémszerű" polimerfilmmel, a szervetlen kén-nitriddel végeztek kísérleteket. Ebben az időben a világ másik végén Hideki Shirakawa japán vegyészprofesszor polietin filmekkel kísérletezett. Eredményeiket először 1977 nyarán publikálták a The Journal of Chemical Society, Chemical Communications folyóiratban. A közönséges műanyagok nem vezetik az áramot, ezért gyakran használják huzalok szigetelésére. Ha azonban különleges műanyagokat célzottan atomokkal szennyeznek, képessé válnak elektronok és ezzel áram továbbítására. 2000-ben a kémiai Nobel-díjat Alan J. Heeger és Hideki Shirakawa professzorokkal együtt kapta meg a vezető polimerek felfedezéséért és fejlesztéséért.

MacDiarmid, Alan Graham
Web dokumentumok

2017.
febr. 6.
Proszt János születésének 125. évfordulója
Budapest, 1892. febr. 6. - Budapest, 1968. júl. 5.

Vegyész, egyetemi tanár
A budapesti egyetem bölcsészkarán végezte tanulmányait. Németországban volt tanulmányúton. Az 1. világháború után Buchböck Gusztáv mellett lett tanársegéd az egyetem III. sz. Kémiai Intézetében. 1924-ben a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola kémia professzorává nevezték ki. 1948-ban a budapesti műegyetem Szervetlen Kémiai Tanszékének vezetését vette át. 1953-ban a szilikonok területén elért eredményeiért Kossuth-díjjal tüntették ki. Tudományos munkássága igen sokrétű volt. Elsősorban a fizikai kémia területén működött. Vizsgálta az elektrokinetikus potenciállal kapcsolatos jelenségeket és fontos eredményeket ért el binér rendszerek egyensúlyának vizsgálata terén. Magyarországon talán a legtöbbet tette a modern fiziko-kémiai kutatómódszerek elterjesztéséért. 1956-tól az MTA tagja.

Proszt János
Web dokumentumok

2017.
febr. 6.
Csibi Sándor születésének 90. évfordulója
Szeged, 1927. febr. 6. - Budapest, 2003. ápr. 12.

Gépészmérnök, informatikus, egyetemi tanár
1951-ben szerezett gépészmérnöki oklevelet műegyetemen. 1949-től a Távközlési Kutató Intézetben, a BME Fizikai Intézetében, a BME Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszékén és a Standard Gyárban munkatárs, 1964-1973 között tudományos főosztályvezető. 1973-tól 1997-ig egyetemi tanárként tanított és végezte kutatásait a BME-n, 1991-ig a Híradástechnikai Elektronikai Intézetben, 1991-1997-ig pedig a Híradástechnikai Tanszéken. 1975-1991-ig az intézet igazgatója volt egymást követő négy hivatali perióduson át. 1997-től a BME professzor emerítusza. Kutató vendégprofesszor volt több amerikai egyetemen. Mérnökként folytatójává vált a hírközlés- és információelmélet Rényi Alfréd által alapított és Csiszár Imre tevékenységével is fémjelzett matematikai iskolájának. A hetvenes években megújuló villamosmérnöki oktatás legnagyobb lépéseként 1973-ban hívták meg a híradástechnikai tanszékekből egyesülő intézet vezető professzorának. Munkássága az informatika legfontosabb kérdéseire terjedt ki, azokkal a statisztikai, valószínűségelméleti módszerekkel foglalkozott, amelyek az átvitel biztonságának, a jelek optimális felismerésének, az átviteli utak legkedvezőbb kihasználásának, a felhasználók optimális kiszolgálásának problémakörében vetődtek fel. Eredményeit a szakterület legtekintélyesebb folyóiratai közölték. 1979-ben levelező, 1987-től az MTA rendes tagja volt.

Csibi Sándor
Web dokumentumok

2017.
febr. 6.
Wheatstone, Charles, Sir születésének 215. évfordulója
Gloucester, Anglia, 1802. febr. 6. - Párizs, Franciaország, 1875. okt. 19.

Angol fizikus, feltaláló
1834-től a King's College (London) professzora volt. Kezdetben hangszerfejlesztéssel és -építéssel foglalkozott, ő építette meg a concertina nevű harmonikát. 1830-ban ő végezte az első próbálkozást a vezetékben terjedő elektromos jel sebességének mérésére. A mérés eredményét csak nagy hibával sikerült meghatároznia, de megnyitotta az utat a fénysebesség későbbi méréséhez. 1832-ben - a fényképezés feltalálása előtt - tükrös sztereoszkóp készüléket szerkesztett, amellyel képeket három dimenzióban lehetett megjeleníteni. Úttörő volt a távírásban, Sir W. F. Cooke-kal 1837-ben nyújtottak be szabadalmat automata távírókészülékre. Ő vezette be a lyukszalag használatát a távírásban, ami később a számítástechnikában kapott fontos szerepet. Az elektromos ellenállás mérésére megkonstruálta a ma róla Wheatstone-hídnak nevezett áramkört. A királynő lovagi címmel tüntette ki 1868-ban.

Wheatstone, Charles, Sir
Web dokumentumok

2017.
febr. 6.
Perutz, Max Ferdinand halálának 15. évfordulója
Bécs, Ausztria, 1914. máj. 19. - Cambridge, Anglia, 2002. febr. 6.

Osztrák születésű brit biokémikus, Nobel-díjas
A bécsi, majd a cambridge-i egyetemen kémiát tanult. Az angliai egyetemen W. L. Bragg tanársegédje lett. Itt szerezte meg első tudományos fokozatát 1940-ben, és kapcsolódott be a Cavendish Laboratory-ban folyó kutatásokba. A hemoglobin szerkezetének meghatározásával már 1937-ben elkezdett foglalkozni, ő készítette el röntgenkrisztallográf segítségével az első röntgendiffrakciós felvételt a hemoglobin kristályairól. Perutz 1938-tól vizsgálta a gleccserek mozgását. 1947-től Kendrew-val közösen vizsgálta a hemoproteineket. Kendrew a mioglobin, Perutz a hemoglobin szerkezetét tanulmányozta, az eredményeket közösen publikálták. A két tudóst 1962-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazták. A két kutató tevékenysége jelentősen megkönnyítette J. D. Watson és F. Crick munkáját is, akik a DNS kettős spirálszerkezetét fedezték fel. Perutz 1954-től a Royal Institute Davy-Faraday kutatólaboratóriumban dolgozott, 1963-1969 között az európai molekuláris biológiai szervezet elnöke volt.

Perutz, Max Ferdinand
Web dokumentumok

2017.
febr. 5.
Felletár Emil halálának 100. évfordulója
Tapolca, 1834. jún. 1. - Budapest, 1917. febr. 5.

Gyógyszerész, vegyész, egyetemi magántanár
1862-ben a budapesti egyetemen gyógyszerészdoktorrá avatták. 1863-ban a törvényszéki és rendőrségi vegytan magántanára. 1869-1879-ig a kémiai technológia előadója a Kereskedelmi Akadémián. 1871-ben országos vegyész. 1883-tól az Országos Művegyészeti Intézet vezetője. A második gyógyszerész volt hazánkban, akit a budapesti egyetemen doktorrá avattak. A törvényszéki toxikológia klasszikusnak elismert művelője, hazai megteremtője.

Felletár Emil
Web dokumentumok

2017.
febr. 5.
Kerpely Antal születésének 180. évfordulója
Kürtős, Arad megye, ma Románia, 1837. febr. 5. - Selmecbánya, ma Szlovákia, 1907. júl. 22.

Kohómérnök, akadémiai tanár
A selmecbányai akadémián tanult. 1862-től az aninai vasbányánál mérnök, 1864-ben az oravicai parafingyár vegyésze, 1865-ben a ruszkabányai kohó mérnöke. 1867-ben a kisgarami vasgyár segédigazgatója, 1868-ban a kaláni vasgyár építésére kapott megbízást. 1869-1881-ig a selmecbányai akadémián a számára szervezett vas- és fémkohászati tanszék vezetője volt. Önálló új tárgyként ő vezette be a tüzeléstant és a vasgyárak telepítését. 1881-ben az állami vasgyárak központi igazgatója lett. 1892-ben lovagi címet kapott kiemelkedő szakmai tevékenységének elismeréséül. A magyar vaskohászati oktatás és szakirodalom megteremtője. Több európai szabadalmat dolgozott ki. Apja Kerpely Antalnak. 1877-től az MTA tagja.

Kerpely Antal
Web dokumentumok

2017.
febr. 5.
Klein, Oskar Benjamin halálának 40. évfordulója
Mörby, Svédország, 1894. szept. 15. - Stockholm, 1977. febr. 5.

Svéd elméleti fizikus
Édesapja Homonnán született, Trefort Ágoston szülővárosában; Heidelbergben doktorált, majd Svédországba települt át, s lett később Stockholm első rabbija. Már elmúlt negyven éves, amikor legkisebb fia, Oskar Svédországban megszületett. Oskar Klein érdeklődése a biológiától fordult a kémia, majd az elméleti fizika felé, többek között Svante Arrhenius hatására. A holland Hendrik A. Kramers közvetítésével jutott el Koppenhágába, Niels Bohr elméleti fizikai intézetébe (Svédország, Dánia és Hollandia semleges maradhatott az első világháborúban.) Kiváló matematikai érzéke és felkészültsége révén ő vált a huszadik század egyik legszélesebb érdeklődésű elméleti fizikusává. Nevét őrzi a Klein-Gordon egyenlet, a Klein-Nishina formula, valamint a kozmológiai Klein-Alfvén modell. A Klein-Kaluza elmélet a négydimenziós einsteini világot egy ötödik dimenzióval egészíti ki, ez a felfogás a húr- és szuperhúr elméletben nyert új alkalmazást a huszadik század végén, jóval Oskar Klein halála után. (Dr. Radnai Gyula)

Klein, Oskar Benjamin
Web dokumentumok

2017.
febr. 5.
Magnus, Wilhelm születésének 110. évfordulója
Berlin, Németország, 1907. febr. 5. - New Rochelle, New York, USA, 1990. okt. 15.

Német születésű amerikai matematikus
1931-ben a frankfurti egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot. Ezen az egyetemen oktatott 1933-tól 1938-ig. Mivel visszautasította a náci párthoz való csatlakozást, elvesztette állását. 1947-ben a göttingeni egyetem professzora lett. 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált. 1950-től 1973-ig a New York-i egyetemen a Courant Institute of Mathematical Sciences professzora volt. 1973-tól 1978-ban történt nyugdíjbavonulásáig a Polytechnic Institute of New York professzora volt. Főbb kutatási területei a kombinatorikus csoportelmélet, a matematikai fizika és az elliptikus függvények elmélete volt. Erdélyi Artúrral, F. Oberhettingerrel és F. G. Tricomival együtt - az ún. "Bateman-projekt" keretében - írt könyve a transzcendentális függvényekről ma is alapműnek számít.

Magnus, Wilhelm
Web dokumentumok

2017.
febr. 4.
Bielz Eduard Albert (Ede) születésének 190. évfordulója
Nagyszeben, 1827. febr. 4. - Nagyszeben, 1898. máj. 26.

Zoológus
A nagyszebeni jogakadémiát 1848-ban végezte el. 1848-49-ben császári tisztként harcolt a magyar forradalom és szabadságharc ellen. 1849-ben császári hivatalnok lett. 1869-től a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium mellett szervezett Országos Statisztikai Hivatalban miniszteri titkár, 1873-tól tanfelügyelő volt. Erdély csiga-, kagyló-, hal-, gerinces- és bogárfaunájáról számos tanulmánya jelent meg. Rendkívüli alapossággal kutatta fel az Erdélyben (elsősorban a szászok körében), a középkortól feljegyzett természet-megfigyeléseket és természeti jelenségek (földrengések, légköri, időjárási, csillagászati események) feljegyzéseit. Ez az adatgyűjteménye máig is alapvető forrása a régi korok természeti tüneményeire, elemi csapásaira vonatkozó adattáraknak és feldolgozásoknak. 1873-tól az MTA tagja. (Bartha Lajos)

Bielz Eduard Albert (Ede)
Web dokumentumok

2017.
febr. 4.
Újhelyi Sándor születésének 115. évfordulója
Ecser, 1902. febr. 4. - Budapest, 1996. máj. 19.

Vegyész, entomológus, egyetemi docens
A Pázmány Péter Tudományegyetem kémia-természetrajz szakára iratkozott be. Harmadéves hallgató korában a Bugarszky István professzor által vezetett II. számú Kémiai Intézetbe került, 1926 májusában doktori szigorlatot tett kémiából, mint főtárgyból, valamint kísérleti fizikából és geológiából, mint melléktárgyakból. 1926-tól 1936-ig kinevezett tanársegéd volt a Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1930-ban természetrajz-vegytan szakon középiskolai tanári diplomát is szerzett. 1936-ban az egyetem Trefort utcai gyakorlógimnázium tanára, 1947-ben kinevezték a gimnázium igazgatójává. E tisztségéből 1951-ben vallásossága miatt leváltották. Az Orvostudományi Egyetem Orvosfizikai Intézetébe került tanársegédnek. 1942 őszén Szebellédy László professzor, a Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézet igazgatója is meghívta, hogy vegyen részt az intézet munkájában. Vermes Miklóssal közösen tankönyvet is írt. Dolgozott Tarján Imre és Gróh Gyula mellett is. Szabad idejében végzett rovartani kutatómunkájával vált nemzetközileg is elismert entomológussá. Több tudományos társaság tagja volt.

Újhelyi Sándor
Web dokumentumok

2017.
febr. 4.
Böttger, Johann Friedrich születésének 335. évfordulója
Schleiz Thüringia, (ma Németország), 1682. febr. 4. - Drezda Szászország, (ma Németország), 1719. márc. 13.

Német vegyész, a porcelán feltalálója Európában
Alkimistaként az aranycsinálás módszerét kereste. Erős Ágost szász választófejedelem 1703-ban elfogatta és fogságban tartotta azzal a feladattal, hogy készítsen aranyat. Ezt nem sikerült elérnie. Ehrenfried von Tschirnhaus-zal együtt végzett kísérletei során azonban sikerült előállítania egy vörös keménycserepet, amelyet Böttger-porcelánnak is neveznek. További kísérletei pedig elvezettek a fehér porcelán előállításához. 1710-ben Meissenben kezdte meg működését Böttger vezetésével az első porcelán-manufaktúra.

Böttger, Johann Friedrich
Web dokumentumok

2017.
febr. 4.
Dutrochet, René Joachim Henri halálának 170. évfordulója
Néon, Franciaország, 1776. nov. 14. - Párizs, 1847. febr. 4.

Francia fiziológus
1806-ban Párizsban szerzett orvosi diplomát, évekig katonaorvosként szolgált Spanyolországban majd feladta orvosi praxisát, hogy tudományos kutatással foglalkozzék. Elsőként vizsgálta behatóan a növények légzésének, fényérzékenységének és geotropizmusának mechanizmusait. Ő fedezte fel és nevezte el az ozmózis jelenségét (az oldószer áthatolása félig áteresztő hártyán), valamint elsőként ismerte fel a zöld pigment fontosságát a növények széndioxid-hasznosítása szempontjából. Legnagyobb tudományos érdeme az volt, hogy hangsúlyozta az alapvető folyamatok minden élő szervezetben hasonlóak, továbbá szilárdan hitte, hogy az összes ilyen folyamat megmagyarázható fizikai és kémiai erők működésével.

Dutrochet, René Joachim Henri
Web dokumentumok

2017.
febr. 4.
Barschall, Henry Herman halálának 20. évfordulója
Berlin, Németország, 1915. ápr. 29. - Madison, Wisconsin, USA, 1997. febr. 4.

Német születésű amerikai fizikus
Berlinben, majd Princetonban tanult, 1940-ben doktorált gyors neutronoknak héliummal való kölcsönhatásának témájából, eközben John Wheelerrel felfedezték a spin-pálya kölcsönhatást. A gyors neutronokra vonatkozó kutatásait a világháború idején a Manhattan programban folytatta. 1946-tól a Wisconsin-Madison Egyetem fizikaprofesszora lett. Gyors neutronok hatáskeresztmetszeteinek vizsgálatával foglalkozott, majd miután a labort 1970-ben terrortámadás érte, a neutronoknak az anyagtudományban és az orvoslásban való felhasználásával foglalkozott. (Piriti János)

Barschall, Henry Herman
Web dokumentumok

2017.
febr. 3.
Kitaibel Pál születésének 260. évfordulója
Nagymarton, 1757. febr. 3. - Pest, 1817. dec. 13.

Természettudós, polihisztor, egyetemi tanár
A pesti egyetem jogi, majd orvosi karán tanult, 1785-ben orvosdoktorrá avatták. 1784-ben az egyetem botanika és kémia tanszékén tanársegéd, majd adjunktusa lett. Működését az egyetem botanikus kertjében kezdte. 1807-ben a botanikus kert igazgatója, majd 1810-ben a botanika tanszék professzora lett. Életműve szerteágazó, a korában művelt természettudományoknak szinte minden ágában dolgozott. Legmaradandóbb alkotásait a botanikában érte el, de jelentős kémiai munkássága is. Kémiai eszközöket tervezett, új analitikai módszereket dolgozott ki. Jelentős, mint mineralógus, ő a tellúr felfedezője, először ő állított elő klórmeszet. Tanulmányozta és elemezte ásványvizeinket, a hazai balneológia úttörőjének is tekinthető. Tőle származik az első hazai földrengés szakszerű leírása.

Kitaibel Pál
Web dokumentumok

2017.
febr. 3.
Széchenyi Béla, gróf születésének 180. évfordulója
Pest, 1837. febr. 3. - Budapest, 1918. dec. 2. [12.]

Földrajzi és geológiai kutató
Tanulmányait Berlinben és Bonnban végezte. 1874-ben ásatásokat kezdett a Fertő tó medrében és a kőkori leleteket Suess Ede osztrák paleontológus segítségével le is írta. 1877. novemberében indult el nagyszabású ázsiai expedíciójára magyar szaktudósok - Lóczy Lajos geológus és Bálint Gábor nyelvész -, valamint Kreimer Gusztáv topográfus társaságában. Földrajzi és geológiai szempontból legértékesebb volt a Tibeti-fennsíkot három oldalról szegélyező hegyláncok felderítése. Az utazás eredményeit, útinaplóját, Kreimer térképeit, Lóczy gyűjtött anyagának és megfigyeléseinek kincsesházát saját költségén adta ki. Expedíciójának eredményei alapján fedezte fel később Sven Hedin a Transhimalaya hegyvonulatát. A tudományos anyag feldolgozása 20 hazai és külföldi tudós segítségével csak 1900-ban fejeződött be. 1901-től koronaőr, 1904-től a Földrajzi Társaság tiszteleti tagja volt. 1880-tól az MTA tagja.

Széchenyi Béla, gróf
Web dokumentumok

2017.
febr. 3.
Lóky Béla születésének 145. évfordulója
Terestyénfa, Vas vm., 1872. febr. 3. [1871.] - Mernye, 1946. jún. 3.

Piarista mennyiségtan- és természettantanár
1890-ben Nyitrán kezdte meg teológiai tanulmányait. 1891-től helyettes tanár Máramarosszigeten. 1892-től a kolozsvári egyetemen matematika-fizika szakos hallgató, tanári oklevelét 1894-ben szerezte meg. Egy évig Sátoraljaújhelyen tanított, 1895-től Kolozsváron, ebben az évben doktorált. Kolozsvárott a piarista gimnázium mellett tanított a piarista tanárképző intézetben, a kereskedelmi akadémián. Általa kitűzött feladatokkal és feladatmegoldásaival többször találkozhatunk a Középiskolai Matematikai Lapokban. 1910-1920 között a debreceni piarista gimnázium igazgatója volt. Innen Budapestre helyezték át, ahol a piarista gimnázium és tanárképző igazgatója lett 1928-ig. 1921-től tankerületi főigazgató, 1925-től a rendi gimnáziumok felügyelője volt. Négyjegyű logaritmuskönyve nagyon sok kiadást ért meg 1929 és 1971 között.

Lóky Béla
Web dokumentumok

2017.
febr. 3.
Ketskeméty István halálának 10. évfordulója
Dombegyház, 1927. aug. 20. - Szeged, 2007. febr. 3.

Fizikus, egyetemi tanár
Szülőhelye, ahol édesapja volt az iskola igazgató tanítója, a trianoni döntés után még éppen Magyarországon maradt. (Ma már a helyi honismereti egyesület viseli édesapja nevét.) Középiskolába a szegedi Klauzál Gábor (ma Radnóti Miklós) gimnáziumba járt, de nem itt érettségizett, mert az utolsó tanévben leventének sorozták be. Szovjet hadifogságba esett, ahonnan szívizomgyulladással került haza. Az egyetemet Budapesten kezdte el és Szegeden fejezte be, ahol Budó Ágoston mellett nőtte ki magát fizikus kutatóvá. Hozzá hasonlóan ő is lumineszcencia kutatással foglalkozott. Budó aspiránsaként érte el 1954-ben a kandidátusi, majd 1964-ben a doktori fokozatot. 1965-től lett a József Attila Tudományegyetem tanára, mesterének halála után pedig utóda a Kísérleti Fizikai Tanszék élén. A tanszéki optikai kutatásokat lézerfizikai alapkutatások irányába terelte, tanítványai (Bor Zsolt, majd Szabó Gábor) tették Szegedet a lézerkutatás egyik központjává Európában. (Dr. Radnai Gyula)

Ketskeméty István
Web dokumentumok

2017.
febr. 3.
Ceva, Tommaso halálának 280. évfordulója
Milánó, Itália, 1648. dec. 20. - Milánó, 1737. febr. 3.

Olasz matematikus, költő
A Brera College matematikaprofesszora volt Milánóban. Kiterjedt levelezést folytatott Guido Grandi-val. Leghíresebb tanítványa Saccheri volt . De natura serum című értekezésében Newton gravitáció-tanát terjesztette Itáliában. Opuscula mathematica című művében a szögmérést vizsgálta. Feltalált egy eszközt is a szögnek három részre osztására. Számos műve közül az egyik a Jesus puer című költemény, amely több nyelven, számos alkalommal megjelent, többek között Nagyszombaton is, 1693-ban, majd 1697-ben ismét. Giovanni Cevának az öccse.

Ceva, Tommaso
Web dokumentumok

2017.
febr. 3.
Adelbulner, Michael születésének 315. évfordulója
Nürnberg, Németország, 1702. febr. 3. - Altdorf, 1779. júl. 21.

Német csillagász, matematikus, orvos, könyvnyomtató
Apjának, Johann Ernst Adelbulnernek nyomdájában elsajátította a könyvnyomtató mesterséget, majd Halle-ban, Magdeburgban, Hamburgban, Altdorfban humán tárgyakat, matematikát és orvostudományt tanult. 1742-ben az altdorfi egyetem matematikaprofesszora és az egyetem csillagászati obszervatóriumának vezetője lett. 1733-ban Nürnbergben találkozott a svéd Anders Celsiussal (1701-1744), akinek javaslatára megindította az első rendszeres kiadvány-sorozatot a csillagászati észlelések és adatok széleskörű megismertetése céljából. Ez 1735-36 között "Commercium litterarium ad astronomiae incrementum" címmel latinul, majd 1736-40 közt "Merkwürdiger Himmelsbegebenheiten" címmel német nyelven jelent meg. Emellett csillagászati évkönyvet adott ki és számos orvosi, illetve meteorológiai és csillagászati tárgyú könyvet is írt. 1736-ban a porosz Királyi Tudományos Akadémia tagjává választotta. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2017.
febr. 3.
Biot, Jean-Baptiste halálának 155. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1774. ápr. 21. - Párizs, 1862. febr. 3.

Francia fizikus
Az École Polytechnique növendéke volt, 1797-ben nevezték ki a Beauvais-i Egyetem matematikaprofesszorává, 1800-ban lett a Collège de France-on a matematikai fizika professzora, 1803-ban pedig megválasztották a Francia Tudományos Akadémia tagjává. 1804-ben elkísérte J. L. Gay-Lussacot az első tudományos célú léggömbrepülésre. 1820-ban Biot és a fizikus Félix Savart felfedezte az áram által keltett mágneses tér erősségének meghatározására alkalmas Biot-Savart-törvényt. Biot számos meteorit vizsgálatával megerősítette Chladni feltételezését, mely szerint a meteoritok a világűrből érkeznek a földre. Aragoval működött együtt a spanyolországi geodéziai mérésekben, amelyek a méter definíciójához voltak szükségesek, valamint optikai kutatásban, a fény polarizációjának elméleti és kísérleti vizsgálatában. Ezekért az eredményeiért kapta meg Biot a Royal Society Rumford-érmét 1840-ben. 1856-ban lett a Francia Akadémia tagja.

Biot, Jean-Baptiste
Web dokumentumok

2017.
febr. 3.
Papalekszi, Nyikolaj Dmitrievics (Papaleksi, Nikolai Dmitrievich) halálának 70. évfordulója
Szimferopol, Orosz Birodalom, 1880. dec. 2. - Moszkva, Szovjetunió, 1947. febr. 3.

Szovjet fizikus
Krími görög családból származik, erre utal görögös hangzású vezetékneve is. Apja cári katonatiszt volt, aki Poltavában járatta fiát gimnáziumba, majd Berlinbe küldte egyetemre. Innen egy év múlva Strassburgba ment át, ahol a diploma megszerzése után K.F.Braun tanársegéde lett és 1907-ben még Cambridge-ben is töltött egy évet J.J.Thomson mellett. Strassburgban kötött életre szóló barátságot a szintén Oroszországból jött évfolyamtársával, Leonyid Mandelstammal. 1914-ben tértek vissza Oroszországba, amikor kitört a világháború. Már doktori munkájában is a gyors elektromos rezgésekkel foglalkozott, azután Ogyesszában, majd Leningrádban a radiohullámokkal történő hírközlés lett az egyik sikeres kutatási területe. 1935-ben ő lett Moszkvában az akadémiai elektronikus oszcillációs laboratórium vezetője. 1942-ben Mandelstammal együtt javasolta az elektromágneses (radar) hullámokkal történő csillagászati távolságmérést, amelyet ténylegesen 1945/46-ban az USA-ban és Magyarországon (Bay Zoltán) valósítottak meg más-más módszerrel. Az alapozó egyetemi fizikaoktatáshoz az ő vezetésével készült el az a két kötetes, "Papalekszi Fizika"-ként emlegetett sikeres egyetemi tankönyv, amely 1951-ben magyarul is megjelent Mátrainé Zemplén Jolán szerkesztésében és Kónya Albert szakmai felügyeletével. (Dr. Radnai Gyula)

Papalekszi, Nyikolaj Dmitrievics (Papaleksi, Nikolai Dmitrievich)
Web dokumentumok

2017.
febr. 2.
Balázs Júlia születésének 110. évfordulója
Budapest, 1907. febr. 2. - Budapest, 1990. máj. 11.

Csillagász
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult 1926-30-ig, 1936-ban doktorált fizikából, az MTA Csillagászati Kutató Intézet főmunkatársa. 1933-tól a budapesti Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet munkatársa, ahol a rövid periódusú (RR Lyrae, delta Cephei) változócsillagok megfigyelésében és feldolgozásában ért el jelentős eredményeket. A csillagok fényesség ingadozásának nagyságának nagyságában és menetében fellépő változások tanulmányozásával nemzetközi elismerést szerzett. Tanulmányainak egy részét férjével, Detre Lászlóval közösen publikálta.

Balázs Júlia
Web dokumentumok

2017.
febr. 2.
Ferrari, Lodovico (Ludovico) születésének 495. évfordulója
Bologna, Pápai állam (ma Olaszország), 1522. febr. 2. - Bologna, 1565. okt. 5.

Itáliai tudós, matematikus
15 éves korában a neves matematikus, Girolamo Cardano szolgálatába szegődött, mint kifutófiú. Cardano mellett latint, görögöt és matematikát tanult, 1540-ben követte mesterét a katedrán, nyilvános matematika-előadó lett Milánóban. Ekkor talált megoldást a negyedfokú egyenletekre, a harmadfokúakra való visszavezetéssel, amelyet Cardano publikált 1545-ben, Ars magna című művében. A képlet azóta Cardano nevét viseli. Ercole Gonzaga bíboros, Mantova kormányzójának ajánlatát elfogadta, az adókivetők ellenőre lett, s emellett földmérési munkálatokat is végzett. Magas jövedelme dacára később összeveszett a bíborossal és lemondott. Ezután, haláláig a bolognai egyetem matematikaprofesszora volt. Életét Cardano írta meg műveinek 9. kötetében.

Ferrari, Lodovico (Ludovico)
Web dokumentumok

2017.
febr. 2.
Clavius, Christopher halálának 405. évfordulója
Bamberg, (ma Németország), 1538. márc. 5. [1537] - Róma, Olaszország, 1612. febr. 2. [6, 12]

Német jezsuita matematikus, csillagász
Ő dolgozta ki a 16. században a Gergely-naptárt, mely a Julianus naptárt váltotta fel. Ezt a kalendáriumot használják ma szinte teljes egyetemességgel szerte az egész világon. A nóniusz névadójának, a portugál Pedro Nuneznek tanítványa, később is foglalkozott tudományos mérőeszközök tökéletesítésével. Bár a napközpontú rendszer heves ellenzője volt, tekintélyével kiállt a Galilei által szerkesztett távcső megbízhatósága mellett.

Clavius, Christopher
Web dokumentumok

2017.
febr. 2.
Grunert, Johann August születésének 220. évfordulója
Halle/Saale, 1797. febr. 2. - Greifswald, 1872. júl. 7.

Német matematikus, fizikus
Halléban az árvaház oktatási intézményében tanult, ahol a matematikát és fizikát Karl Mollweide tanította. 1815-től kezdte egyetemi tanulmányait, építésznek készült, de Frierdich Pfaff és Gauss előadásai hatására matematikának szentelte életét. 1820-ban szerzett Halléban doktorátust, 1821-ben a torgaui gimnázium tanára lett, majd 1828-ban Brandenburgban tanított matematikát és fizikát. 1833-ban elfogadta a greifswaldi egyetem meghívását, ahol ezt követően harminckilenc éven át a matematika rendes professzora volt, elnyerve végül a titkos kormánytanácsosi címet. Legismertebb a matematikai szótárral kapcsolatban végzett munkássága. 1841-től kezdve kiadta a gimnáziumi tanároknak szánt Archiv der Mathematik und Physik című folyóiratát. Ebben a folyóiratban jelenik meg először külföldön a két Bolyai neve, 1868-ban. Több tudományos társaság tagjává választotta, köztük 1860-ban tagja lett az MTA-nak.

Grunert, Johann August
Web dokumentumok

2017.
febr. 2.
Mengyelejev, Dimitrij Ivanovics (Mendeleev, Dmitri Ivanovich) halálának 110. évfordulója
Tobolszk, Oroszország, 1834. febr. 8. - Szentpétervár, 1907. febr. 2.

Orosz vegyész
A szentpétervári egyetemen tanult, majd itt is tanított. 1859-ben ösztöndíjjal két évre Heidelbergbe küldték, ahol Bunsen mellett dolgozott. Hazatérése után a kémiai tanszék vezetője lett. 1869-ben jelent meg leghíresebb műve, a "Kémia alapelvei". Ebben vázolta fel a híres periódusos rendszert, melyben a kémiai elemeket foglalta törvényszerűségeik alapján egységes táblázatba. Egy hasonló rendszert vele körülbelül azonos időben a német Lothar Meyer is kidolgozott, Mengyelejev azonban néhány hónappal korábban publikálta eredményeit. Mengyelejev táblázata alapján megjósolta egyes, még nem ismert elemek létezését és tulajdonságait. A rendszer helyessége 1875-ben, a gallium felfedezésével igazolódott. Mengyelejevnek még számos fontos felfedezése volt, többek között a kőolaj- és a kőszénbányászattal kapcsolatban. Nevét őrzi a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú eleme, a mendelévium.

Mengyelejev, Dimitrij Ivanovics (Mendeleev, Dmitri Ivanovich)
Web dokumentumok

2017.
febr. 2.
Wedderburn, Joseph Henry Maclagan (Maclagen) születésének 135. évfordulója
Forfar, Angus, Skócia, 1882. febr. 2. - Princeton, New Jersey, USA, 1948. okt. 9.

Skót matematikus
Az Edinburgh-i, majd egy németországi tanulmányút után a Chicago-i egyetemen tanult. 1909 és 1945 között a Princeton-i egyetemen tanított. Az 1. világháború során aktív katonai szolgálatot teljesített a brit hadseregben. Legfontosabb eredményeit az algebra, a csoportelmélet és a mátrixelmélet területén érte el. Több jelentős algebrai tétel fűződik a nevéhez, többek között az ún. Artin-Wedderburn struktúratétel.

Wedderburn, Joseph Henry Maclagan (Maclagen)
Web dokumentumok

2017.
febr. 2.
Landszberg, Grigorij Szamuilovics (Landsberg, Grigory Samuilovich) halálának 60. évfordulója
Vologda, Oroszország, 1890. jan. 10. - Moszkva, Szovjetunió, 1957. febr. 2.

Szovjet fizikus
1913-ban végzett a Moszkvai Egyetemen, majd ugyanitt dolgozott, 1923-tól professzorként. 1928-ban L. Mandelstammal felfedezték a fotonok rugalmatlan szórását kristályokban. Ezt tőlük függetlenül C. Raman is felfedezte, és mivel előbb publikálta, Raman-szórás néven vált közismertté. Úttörő munkát végzett a szerves molekulák spektroszkópiájának, és általában az atomi és molekuláris spektrálanalízisnek a területén. Optikai és bevezető elméleti fizikai tankönyveit sokáig használták. (Piriti János)

Landszberg, Grigorij Szamuilovics (Landsberg, Grigory Samuilovich)
Web dokumentumok

2017.
febr. 2.
Feshbach, Herman születésének 100. évfordulója
New York, USA, 1917. febr. 2. - Cambridge, Massachusetts, 2000. dec. 22.

Amerikai elméleti magfizikus
A City College of New Yorkban szerzett diplomát 1937-ben, majd az MIT-ben végzett posztgraduális tanulmányokat, ahol 1942-ben doktorált. Ettől kezdve a fakultás tagja maradt halálig. 1955-ben nevezték ki egyetemi tanárrá (full professzor), az ő kezdeményezésére létesült az MIT Elméleti Fizikai Központja, amelynek 1967-1973 között igazgatója volt. 1969-ben lett a National Academy of Sciences (USA) tagja. Számos tudományos közéleti tisztséget töltött be. Több magas kitüntetésben részesült, 1986-ban például megkapta a National Medal of Science legmagasabb amerikai tudományos kitüntetést. Nevéhez fűződik a közbenső mag képződésével létrejövő magreakciók statisztikus elméletének kidolgozása és alkalmazása (az ún. Hauser-Feshbach-modell), valamint a rezonanciareakciók tárgyalása a doorway, ill. hallway állapotok bevezetésével. Kevés olyan része van az atommag- reakciók dinamikai tárgyalásának, amelyhez nem járult hozzá alapvetően új és modern szemléletmódjával, valamint igen hatékony (Feshbach-féle) projekciós operátor formalizmusával.

Feshbach, Herman
Web dokumentumok

2017.
febr. 1.
Allodiatoris Irma születésének 105. évfordulója
Arad, 1912. febr. 1. - Budapest, 1988. márc. 7.

Antropológus, tudománytörténész, bibliográfus
A budapesti tudományegyetemen szerzett természetrajz-földrajz szakos diplomát 1935-ben, s itt doktorált 1937-ben. 1939-ben az Magyar Nemzeti Múzeum Állattára könyvtárába került, s itt működött 1945-ig, emellett részben Tihanyban, részben a budapesti tudományegyetem Embertani Intézetében végzett kutatásokat. 1945 után a Természettudományi Múzeum tudománytörténeti gyűjteményét gondozta és vezette haláláig. A 30-as években mint antropológus a középiskolások és egyetemi hallgatók magasság- és súlynövekedését vizsgálta, később érdeklődése a tudománytörténet felé fordult, s az antropológia és az állattan hazai történetének kiemelkedő kutatója, egyben nemzetközileg is elismert bibliográfusa lett.

Allodiatoris Irma
Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info