Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2012. j�l. 31.	St�hly Ign�c sz�let�s�nek 225. �vfordul�ja Pest, 1787. j�l. 31. [1784.] - Pest, 1849. �pr. 28. Orvos, egyetemi tan�r Orvosi tanulm�nyait 1804-ben Pesten v�gezte. 1806-ban a pesti seb�szeti tansz�ken adjunktus. 1807-t�l az anat�mia helyettes, 1809-t�l r. tan�ra. 1826-27-t�l a seb�szet el�ad�ja, 1833-t�l r. tan�ra. Az 1829-30-as tan�vben az egyetem rektora. 1840-ben orsz�gos f�orvos, 1843-44-ben az orvosi kar igazgat�ja volt. 1848-ban a kereskedelem�gyi miniszt�riumban az orvosi �gyek oszt�ly�nak vezet�je, majd a katonai eg�szs�g�gy ir�ny�t�s�val b�zta meg a Honv�delmi Bizottm�ny. Feladata volt a katonai gy�gyszerbeszerz�s f�ggetlen�t�se Ausztri�t�l. K�zd�tt a hadieg�szs�g�gy megteremt�s��rt �s a honv�dorvosi kar megszervez�s��rt tev�kenykedett. 1846-ban Pest v�rosa d�szpolg�r�v� v�lasztotta. 1839-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 31.	Vermes P�l sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja �jpest, 1897. j�l. 31. - London, Anglia, 1968. febr. 26. Matematikus Budapesten v�gezte a k�z�piskol�t, tan�ra P�lya Gy�rgy volt. 1919-1932-ig a budapesti Menzler-Pregner-f�le t�k�rgy�rat vezette, ezut�n 1932-1938 k�z�tt apja b�csi faexportv�llalat�nak igazgat�ja volt. A nemzeti szocialist�k el�l 1938-ban Angli�ba menek�lt, el�bb Chelsea-ben, majd Londonban az egyetemen matematikai tanulm�nyokat. folytatott. 1947-ben matematik�b�l doktor�lt a londoni egyetemen, ahol tan�ra Dienes P�l volt. A Birkbeck Koll�gium k�ls� megh�vott el�ad�ja, 1948-ban a koll�gium adjunktusa, majd docense lett. F� kutat�si ter�lete a v�gtelen sorok szummabilit�sa, e kutat�saival nemzetk�zileg elismert nevet szerzett. V�gtelen m�trixokkal, komplex f�ggv�nytannal �s gr�felm�lettel foglalkozott, ezeken a ter�leteken is figyelemre m�lt�t alkotott.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 31.	Antal Lajos sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Szalatnya, 1902. j�l. 31. - Budapest, 1973. febr. 8. Orvos, belgy�gy�sz Oklevelet 1927-ben szerzett a budapesti tudom�nyegyetem orvostudom�nyi kar�n. Az OTI-n�l orvosk�nt, majd az OTI belgy�gy�szati rendel�s�nek f�orvosak�nt dolgozott, majd az Orsz�gos Tisztvisel�i Betegseg�lyez�si Alap (OTBA) budapesti ker�let f�orvosa. 1934-t�l 1945-ig a Beteg�pol�k �s �pol�n�k Orsz�gos Egyes�let�nek orvoseln�ke, majd az Eg�szs�gpolitikai T�rsas�g eln�ke volt. 1932-36-ban a Beteg�pol�s�gy c. szaklap f�szerkeszt�je.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 31.	Dank� S�ndor sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja �rt�nd, 1922. j�l. 31. - Szolnok, 1995. Amat�r csillag�sz, ismeretterjeszt�, jog�sz A debreceni egyetemen jogot tanult, 1944-ben doktor�lt. B�r�i-�gyv�di vizsg�i ut�n 1951-t�l Szolnokon b�r�. 1961-t�l a Tiszai Vegyim�vekn�l v�llalati jogtan�csos volt. K�l�n�s gonddal int�zte a csillag�szati szervezetek m�k�d�seinek jogszer� felt�teleit. A TVM Konkoly Thege Szakk�r�nek 33 �ven �t volt szakk�rvezet�je. Munk�ss�g�nak egyik eredm�nye a TVM szolnoki lak�telep�n, 1977-ben felavatott Bemutat� Csillagvizsg�l�. Szint�n 1977-ben �ltala megval�s�tott multim�di�s csillag�szati ki�ll�t�s minden kor�bbi tev�kenys�g�t �tv�zve v�lt orsz�gos siker�v�, t�bb nagyv�rosban ker�lt bemutat�sra. Hossz� ideig tagja a Csillag�szok Bar�ti K�re orsz�gos vezet�s�g�nek, 1987 �s 1990 k�z�tt a Magyar Amat�rcsillag�szati T�rsas�g eln�ke volt. Magas sz�nvonal� ismeretterjeszt� tev�kenys�g�nek elismer�sek�nt 1978-ban Zerinv�ry-eml�k�remmel t�ntett�k ki.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 31.	Czap�ry Endre sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Alib�nfa, 1922. j�l. 31. - Gy�r, 2018. aug. 16. Matematika tan�r Zalaegerszegen, az 1950 �ta Zr�nyi Mikl�s nev�t visel�, akkor m�g De�k Ferenc nev�t �rz� gimn�ziumban �retts�gizett, majd Budapesten, az E�tv�s Collegium tagjak�nt szerezte meg matematika-fizika szakos tan�ri oklevel�t. Varga Tam�s �s Cornides Istv�n voltak szobat�rsai a Collegiumban, mindketten a tan�t�s elk�telezettjei. Szakdolgozatait matematik�b�l Fej�r Lip�tn�l, fizik�b�l Ryb�r Istv�nn�l k�sz�tette, a fizikai k�s�rleteket B�k�sy Gy�rgy laborj�ban v�gezte. �desapja, s�t m�g nagyapja is tan�t� volt, t�l�k �r�k�lte a tan�t�s szeretet�t, amely azut�n eg�sz �let�t v�gigk�s�rte. Els� munkahelye Szombathelyen a Faludi Ferenc re�lgimn�zium volt, ez r�videsen egyes�lt a premontrei gimn�ziummal �s lett bel�le Nagy Lajos gimn�zium. Innen P�ter R�zsa h�v�s�ra felj�tt Budapestre, �s az Ap�czai Csere J�nos gimn�ziumban lett vezet�tan�r matematik�b�l. Sikeres tehets�ggondoz� munk�ja nyom�n h�vta meg Reiman Istv�n az egyetemre, ahol a tan�rk�pz�sbe kapcsol�dott be. Ezut�n lett Gy�rben a ma is R�vai Mikl�s nev�t visel� gimn�zium tan�ra, egyben megyei szakfel�gyel�, s innen ment nyugd�jba 60 �ves kor�ban. �raad�k�nt tov�bb foglalkozott a legjobb di�kokkal, s ezt a tev�kenys�g�t az �jj�alakult p�pai reform�tus gimn�ziumban is folytatta, eg�szen 78 �ves kor�ig. �let�ben t�bb mint harminc tank�nyvet �rt, matematik�b�l az OKTV �s a k�zponti felv�teli feladatokat kit�z� bizotts�gnak is tagja volt. Munk�j�t sz�mos kit�ntet�ssel ismert�k el, eml�k�t sok di�kja �rzi szeretettel. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 30.	R�mer Istv�n hal�l�nak 170. �vfordul�ja Nagys�ros, 1788. dec. 26. - B�cs, Ausztria, 1842. j�l. 30. Gy�gyszer�sz, gy�ros Tanulm�nyait a b�csi egyetemen folytatta, 1814-ben gy�gyszer�szmesteri oklevelet szerzett. Egy ideig t�bori gy�gyszer�szk�nt m�k�d�tt, majd �jb�l B�csben gy�gyszert�rban dolgozott. 1832-ben B�csben gy�rat alap�tott �n. d�rzsgy�jt�k s egy�b vegyi term�kek gy�rt�s�ra. Irinyi J�nossal megismerkedve megvette t�le a zajtalan foszforos gy�jt� �tlet�t, arra szabadalmat szerzett s 1837-ben megkezdte az �jfajta gy�jt�k gy�rt�s�t.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 30.	Mika J�zsef sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Budapest, 1897. j�l. 30. - Budapest, 1975. m�rc. 29. K�mikus, vaskoh�m�rn�k, egyetemi tan�r Oklevelet a soproni B�nyam�rn�ki �s Erd�m�rn�ki F�iskol�n szerzett 1923-ban. 1923-ban a Magyar �llami Vas-, Ac�l- �s G�pgy�rak Rt. (M�VAG) di�sgy�ri vasgy�r�ban a k�miai laborat�rium vezet�je. 1924-t�l a soproni f�iskola b�nyavegytani tansz�k�n tan�rseg�d. 1927-t�l 1950-ig adjunktus �s laborat�riumvezet� int�zeti tan�r. 1952-t�l 1960-ig a miskolci Neh�zipari M�szaki Egyetem III. sz. k�miai tansz�k�n tansz�kvezet� egyetemi tan�r, majd a Vasipari Kutat� Int�zet tudom�nyos tan�csad�ja. F� kutat�si ter�lete az analitikai k�mia, a koh�szati anal�zis, a mikrok�mia. �j m�dszert dolgozott ki a f�mkomponensek meghat�roz�s�ra. Ezenk�v�l emisszi�s sz�nk�pelemz�ssel is foglalkozott.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 29.	F�nyes Imre sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja K�tegy�n, 1917. j�l. 29. - Budapest, 1977. nov. 13. Elm�leti fizikus Egyetemi tanulm�nyait Budapesten, Debrecenben �s Kolozsv�rott v�gezte. 1943-ban a kolozsv�ri Bolyai tudom�nyegyetemen doktor�lt; k�t �v m�lva az egyetem Elm�leti Fizikai Int�zet�nek vezet�je lett. 1950-1953-ig Debrecenben az Elm�leti Fizikai Tansz�ken volt tansz�kvezet� docens. 1953-ban �thelyezt�k az ELTE-re, ahol 1960-ban kapott �jra egyetemi tan�ri kinevez�st. Itt dolgozott hal�l�ig. Munk�ss�ga a kvantumelm�let, statisztikus fizika �s az irreverzibilis termodinamika ter�let�t �lelte fel. 1974-ben W. Heisenberggel egy�tt vezetett egy szemin�riumsorozatot Dubrovnikban a kvantummechanika elvi k�rd�seir�l. Nemzetk�zileg elismert termodinamikus volt, az irreverzibilis termodinamik�ban az �ltala felfedezett Helmholtz-F�nyes-elv �rzi nev�t. A kvantummechanika val�sz�n�s�gi �rtelmez�s�ben is nagy szerepet j�tszott. � szerkesztette a Modern Fizikai Kisenciklop�di�t.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 29.	Zworikin, Vlagyimir Kozma (Zworykin, Vladimir Kozmich) hal�l�nak 30. �vfordul�ja Murom, Oroszorsz�g, 1889. j�l. 30. [1888. j�l. 29.] - Princeton, New Jersey, USA, 1982. j�l. 29. Orosz sz�let�s� amerikai feltal�l� Szentp�terv�ron szerezte m�rn�ki diplom�j�t. Az els� vil�gh�bor� alatt az orosz hadsereg sz�m�ra tesztelte a Marconi c�g r�di�it. A polg�rh�bor� sor�n politikai szerepet v�llalt, �gy ker�lt el�sz�r az Egyes�lt �llamokba, de csak a bolsevik hatalom�tv�telt k�vet�en hagyta el v�gleg az orsz�got. Pittsburgh-ben a Westinghouse laborat�riumban kapott �ll�st, itt k�s�rletezett a kat�dsug�rcs� felhaszn�l�s�val a telev�zi�z�s sz�m�ra. Saj�t vev�k�sz�l�k�t "kineszk�p" n�ven szabadalmaztatta. A fejleszt�st a 30-as �vekt�l kezdve az RCA laborat�rium�ban folytatta. Itt szabad kezet kapott k�lf�ldi szabadalmak megv�s�rl�s�ra is. �gy fejlesztette ki t�bbek k�z�tt az ikonoszk�pot, az els� sikeres elektronikus k�pfelvev� cs�vet, miut�n az RCA megvette Tihanyi K�lm�n t�lt�st�rol� szabadalm�t. Budapesten az Egyes�lt Izz�ban tett l�togat�sa sor�n ismerkedett meg Bay Zolt�n fot�elektron sokszoroz�j�val �s Sel�nyi P�l elektrosztatikus f�nym�sol� k�sz�l�k�vel. Ut�bbir�l meglehet�sen lekicsinyl�en nyilatkozott, ez�rt Aschner Lip�t nem t�mogatta Sel�nyi tal�lm�ny�nak gy�rt�sba �ll�t�s�t. (Sel�nyi �tlet�t v�g�l a Xerox c�g val�s�totta meg.) (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 28.	Ga�l S�ndor hal�l�nak 40. �vfordul�ja Gog�nv�ralja, 1885. okt. 4. [1883.] - Sepsiszentgy�rgy, Rom�nia, 1972. j�l. 28. Hadm�rn�k, fizikai szak�r� 1908-ban szerzett diplom�t a b�csi Hadm�rn�ki Akad�mi�n, majd hivat�sos katonatisztk�nt dolgozott. Az 1. vil�gh�bor� ut�n D�v�n egy m�szaki v�llalat t�rstulajdonosa lett. A 2. vil�gh�bor� ut�n Als�csern�tonban telepedett le, 1949-t�l Sepsiszentgy�rgy�n a Helyiipari V�llalat m�rn�kek�nt dolgozott, emellett tan�tott. A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban Angli�ban, Franciaorsz�gban �s N�metorsz�gban tett tanulm�nyutat, s kor�nak modern fizikai szakirodalm�t is m�dj�ban volt �ttekinteni. 1929-ben els�k�nt dolgozta ki a kaszk�dgyors�t�k m�k�d�si elv�t, amely l�nyeg�ben azonos a ciklotron m�k�d�si elv�vel. E munk�j�ban megel�zte az amerikai Lawrence-t, aki fizikai Nobel-d�jat kapott a ciklotron�rt. Ugyancsak a vil�gon els�k�nt dolgozta ki az els� protongyors�t� elm�let�t, amely�rt 1951-ben k�t angol, illetve �r fizikus, Cockcroft �s Walton kapott Nobel-d�jat. Foglalkozott ezenk�v�l m�s m�szaki probl�m�kkal is: 1961-ben Bauer Guszt�vval egy�tt szabadalmaztatott egy univerz�lis forg�dugatty�s k�sz�l�ket.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 28.	Feny� Istv�n hal�l�nak 25. �vfordul�ja Budapest, 1917. m�rc. 5. - Budapest, 1987. j�l. 28. Matematikus A budapesti tudom�nyegyetemen 1939-ben matematika-fizika szakos, 1942-ben vegy�szi oklevelet szerzett. 1951-ben megszervezte a Villamosm�rn�ki Kar �n�ll� matematikai tansz�k�t, ahol docens, 1960-1968 k�z�tt tansz�kvezet� volt. Emellett 1952-1962 k�z�tt az MTA Matematikai Kutat� Int�zet munkat�rsa, ill. oszt�lyvezet�, tov�bb� a Kand� K�lm�n M�szaki F�iskola tudom�nyos tan�csad�ja.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 28.	Martin, Archer John Porter hal�l�nak 10. �vfordul�ja London, Anglia, 1910. m�rc. 1. - Llangarron, 2002. j�l. 28. Brit biok�mikus, Nobel-d�jas A megoszl�si kromatogr�fia kidolgoz�s��rt 1952-ben R.L.M. Synge t�rsas�g�ban k�miai Nobel-d�jat kapott. Ez a gyors �s gazdas�gos analitikai technika nagy el�rehalad�st tett lehet�v� a k�miai, az orvosi �s a biol�giai kutat�sokban. Martin �s A.T. James 1953-ban k�zrem�k�d�tt a g�zkromatogr�fia t�k�letes�t�s�ben: ebben az elj�r�sban g�z�k v�lnak sz�t elt�r� abszorpci�juk miatt a por�zus szil�rd anyagon. 1946-ban a nottinghami Boots Pure Drug Company biok�miai kutat�sainak a vezet�je lett, ebben a beoszt�sban dolgozott 1948-ig. 1948-59 k�z�tt a Medical Research Council t�bb int�zet�ben dolgozott. 1959-1970-ig az Abbotsbury Laboratories, Ltd. igazgat�ja volt. 1974-79 k�z�tt a University of Houston professzora volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 28.	Fano, Ugo sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Torino, Olaszorsz�g, 1912. j�l. 28. - Chicago, Illinois, USA, 2001. febr. 13. Olasz sz�let�s� amerikai elm�leti fizikus Gino Fano fia. Unokafiv�r�nek, Giulio Racah-nak hat�s�ra kezdett el fizik�val foglalkozni. A torin�i egyetemen matematik�b�l doktor�lt majd Enrico Fermin�l dolgozott R�m�ban. 1939-ben bev�ndorolt az Egyes�lt �llamokba. Giulio Racah a Carnegie Institution-ban (Cold Spring Harbor) a sug�rz�sok biol�giai hat�s�nak vizsg�lat�ban �rt el jelent�s eredm�nyeket. 1946 �s 1966 k�z�tt a National Bureau of Standards (NBS, a National Institute of Standards and Technology el�dje) munkat�rsa volt, majd 1982-ig, nyugd�jbavonul�s�ig a chicagoi egyetem professzora volt. Nyugd�jask�nt is folytatta tudom�nyos tev�kenys�g�t, �s sz�mos doktorandus munk�j�t vezette. 1957-ben megjelent k�nyve, U. Fano �s G. Racah: Irreducible Tensorial Sets, az elm�leti fizika egyik alapm�ve. A "Beutler-Fano profil", a "Fano-Lichten mechanizmus", a "Fano effektus" �s a "Fano-faktor" viselik nev�t. "Effects of Configuration Interaction on Intensities and Phase Shifts" c. publik�ci�ja a The Physical Review-ban megjelent cikkek k�z�l az egyik legid�zettebb.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 27.	Saj� P�ter hal�l�nak 20. �vfordul�ja �rsek�jv�r, 1941. m�j. 1. - Budapest, 1992. j�l. 27. M�rn�k, amat�rcsillag�sz 1977 �s 1986 k�z�tt a budapesti Planet�rium m�szaki vezet�je. T�bb kit�n� min�s�g� t�vcs� t�kr�t csiszolt, de f�leg m�szaki berendez�sek tervez�se �s �p�t�se ter�n t�nt ki. Sok m�szere ker�lt csillag�szati szakk�r�k �s mag�n szem�lyek birtok�ba. �nm�k�d� csillagk�vet� berendez�st �p�tett, �s t�bb �jszer� m�szaki szerkezettel b�v�tette a Planet�rium szeml�ltet�si lehet�s�geit. Cikkei a Meteorban �s a F�ld �s �gben jelentek meg.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 27.	Bernoulli, Johann sz�let�s�nek 345. �vfordul�ja Basel, Sv�jc, 1667. j�l. 27. - Basel, 1748. jan. 1. Sv�jci matematikus Jacob Bernoulli �ccse. A baseli egyetem elv�gz�se ut�n l'Hospital-t tan�totta mag�ntan�tv�nyk�nt matematik�ra. K�s�bb l'Hospital kiadott egy k�nyvet, az els� k�nyvet, mely a differenci�lsz�m�t�st �rta le, s amelyben nagyr�szt a Bernoulli-t�l tanultakat foglalta �ssze. Ez a k�nyv tartalmazta az eredetileg Bernoullit�l sz�rmaz�, ma l'Hospital-r�l elnevezett szab�lyt is. 1695-t�l a Groningen-i egyetem matematikaprofesszora volt. 1705-ben b�tyja, Jacob hal�la ut�n �tvette a baseli matematika tansz�ket, melyet hal�l�ig vezetett. Testv�r�vel, Jacobbal egy�tt kor�nak egyik legjelent�sebb �s legnagyobb hat�s� matematikusa volt. Tan�tv�nya volt Euler �s Hatvani Istv�n is. A Newton-Leibniz priorit�si vit�ban Leibnizet t�mogatta. Sz�mos jelent�s matematikai probl�ma megold�sa f�z�dik a nev�hez, els�sorban a matematikai anal�zis, a differenci�legyenletek, valamint a val�sz�n�s�gsz�m�t�s ter�let�n. B�tyj�val, Jacobbal folytatott vit�ja vezetett a vari�ci�sz�m�t�s megalapoz�s�hoz.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 27.	Kocher, Emil Theodor hal�l�nak 95. �vfordul�ja Bern, Sc�jc, 1841. aug. 25. - Bern, 1917. j�l. 27. Sv�jci seb�sz, egyetemi tan�r, Nobel-d�jas 1865-ben szerzett orvosi oklevelet a berni egyetemen, amelynek 1872-t�l 1917-ig seb�szprofesszora volt. Sz�mos jelent�s �j�t�ssal gazdag�totta a m�t�ttant. � ismerte fel az oper�ci� gyakran bek�vetkezett k�ros mell�khat�sait is, az �gy el�id�zett pajzsmirigy �s mell�kpajzsmirigy el�gtelens�g k�rk�peit. Ennek figyelembev�tel�vel alak�totta ki a k�vetend� elj�r�st. 1909-ben orvosi Nobel-d�jat kapott a "pajzsmirigy fiziol�gi�ja, patol�gi�ja �s seb�szete ter�n v�gzett munk�i�rt". Az �ltala kifejlesztett �rfog� ma is fontos seb�szi m�szer.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 26.	T�borszky Ott� sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja P�ltschach, Ausztria, 1852. j�l. 26. - Budapest, 1902. �pr. 6. G�p�szm�rn�k Iparoktat�st �s iparfejleszt�st tan�tott. A Technol�giai Iparm�zeum igazgat�ja volt tizenkilenc �vig, az �ll�sra Trefort �goston miniszter nevezte ki. Mint el�ad�-tan�r az iparoktat�s �s iparfejleszt�s ter�n m�k�d�tt. 1889-1901-ig szerkesztette �s kiadta a Technol�giai Lapok c. szakfoly�iratot.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 26.	Tarj�n Imre sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Szabadka, 1912. j�l. 26. - Budapest, 2000. jan. 19. Biofizikus, krist�lyfizikus, egyetemi tan�r A szolnoki Verseghy Ferenc Gimn�ziumban Horv�th Gyula tan�tv�nya volt. 1939-41 k�z�tt Gyulai Zolt�n tan�rseg�dje volt a debreceni egyetemen. N�h�ny �vig k�z�piskol�ban tan�tott, a 2. vil�gh�bor�ban t�bb �zben katonai szolg�latot kellett teljes�tenie. 1950-t�l egyetemi tan�r volt, 1982-ig a budapesti orvostudom�nyi egyetem Biofizikai �s Sug�rbiol�giai Int�zet�nek igazgat�ja. Mind a biofizik�ban, mind a krist�lyfizik�ban nemzetk�zileg elismert eredm�nyei voltak, tudom�nyos iskol�t teremtett. Tudom�nyos eredm�nyeit akad�miai tags�ggal �s sz�mos kit�ntet�ssel, t�bbek k�z�tt Kossuth- �s �llami D�jjal, a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend K�z�pkeresztj�vel, Akad�miai Arany�remmel ismerte el a hazai tudom�nyos k�z�let. 1976 �s 1990 k�z�tt, 14 �ven �t � volt az MTA III. (matematikai �s fizikai) oszt�ly�nak eln�ke. Eml�k�re k�s�rleti fizik�b�l rendeznek minden �vben versenyt egykori k�z�piskol�j�ban, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimn�ziumban.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 26.	Tauber, Alfred hal�l�nak 70. �vfordul�ja Pozsony, 1866. nov. 5. - Theresienstadt, N�metorsz�g, (ma Terezin, Csehorsz�g), 1942. j�l. 26. Osztr�k matematikus 1881-ben kezdte meg tanulm�nyait a b�csi egyetemen. T�bb t�mak�rt is felvett a matematika mellett tanulm�nyai k�z�, a filoz�fi�t, a fizik�t, a politikai gazdas�gtant, de a matematika volt �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ban. 1888-ban szerzett doktori fokozatot. 1891-ben kieg�sz�tette �s teljess� tette t�ziseit: "�ber den Zusammenhang des rellen und imagin�ren Teiles einer Potenzreihe" c�men. Meg is jelentette a Monatshefte f�r Mathematik und Physik tudom�nyos foly�iratban. Ez �vben mag�ndocensk�nt sorozatelm�let-, trigonometrikus sorozatok-, potenci�lis sorozatok t�mak�r�kben el�ad�sokat tartott a b�csi egyetemen. 1899-ben a b�csi M�szaki Egyetemen biztos�t�si matematik�t adott el�. T�bb tudom�nyos cikket is publik�lt ebben az id�szakban. A Tauber-t�pus� t�telek fontos szerepet j�tszanak a f�ggv�nytanban. A B�csi Ph�nix Biztos�t� T�rsas�gn�l Biztos�t�s-Matematkai Oszt�ly vezet�jek�nt dolgozott. 1942-ben a Theresienstadt-i koncentr�ci�s t�borba deport�lt�k, ott halt meg.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 25.	Fellner Jakab sz�let�s�nek 290. �vfordul�ja Nikolsburg, Morvaorsz�g (ma Mikulov, Csehorsz�g), 1722. j�l. 25. - Tata, 1780. dec. 12. �p�t�sz 1750-t�l f�leg az Esterh�zy gr�fok sz�m�ra dolgozott. Egy ideig Kom�rom v�rmegye szolg�lat�ban �llt. A Lamberg csal�d m�ri kast�ly�t 1762-ben tervezte. A veszpr�mi p�sp�ki palota tervez�s�t 1768-1774 id�szakban v�gezte. 1773-ban tervezte �s kezdte el �p�teni a p�pai templomot. Nev�hez f�z�dik a veszpr�mi id�s papok h�za (1770-1778). � tervezte az Esterh�zy K�roly p�sp�k �ltal egyetemnek tervezett egri l�ceum �p�let�t. Jelent�s szerepe volt Veszpr�m, P�pa, Tata �s Eger v�rosk�p�nek alak�t�s�ban. A k�s�barokk, �n. copf st�lusnak legjelent�sebb hazai k�pvisel�je volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 25.	Valk� Iv�n P�ter sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Budapest, 1912. j�l. 25. - Budapest, 1987. nov. 13. Fizikus-m�rn�k, tansz�kvezet� egyetemi tan�r Testv�rei: Imre �s Istv�n P�l. Egyetemi tanulm�nyait B�csben kezdte �s M�nchenben folytatta, majd 1935-ben a stuttgarti m�szaki egyetemen szerzett fizikus-m�rn�ki oklevelet. Hazat�r�se ut�n a Tungsram Rt. kutat�laborat�rium�ban dolgozott 1952-ig. 1947 ut�n a kutat�laborat�rium oszt�lyvezet�je �s a T�vk�zl�si Kutat� Int�zet elektroncs�-laborat�rium�nak vezet�je volt. A mikrohull�m� elektroncs�vek hazai fejleszt�s�t szervezte meg �s ir�ny�totta. Kidolgozta a halad�hull�m� cs� protot�pus�t. 1952-ben a BME vezet�k n�lk�li h�rad�stechnika tansz�ken docensi beoszt�sban kezdte meg oktat� tev�kenys�g�t. Megszervezte �s kialak�totta a H�rad�stechnikai Ipari Kutat� Int�zet elektronikus laborat�rium�t. Ennek munk�j�t el�bb vezet�k�nt ir�ny�totta, majd tudom�nyos tan�csad�k�nt seg�tette. Tansz�kvezet� egyetemi tan�ri min�s�gben vett r�szt az egyetem korszer�s�d� villamosm�rn�k-k�pz�s�ben nyugd�jba vonul�s�ig, 1982-ig. Az 1953-1954-es tan�vben a Villamosm�rn�ki Kar d�k�nhelyettese volt. Tansz�k�n kezdetben az elektroncs�vek, k�s�bb a f�lvezet�k m�r�stechnik�ja ter�let�n folytatta tudom�nyos kutat� tev�kenys�g�t. Tagja volt t�bb hazai �s nemzetk�zi tudom�nyos bizotts�gnak. R�szt vett a Fizikai Szemle szerkeszt�s�ben. Sz�mos kit�ntet�ssel ismert�k el tev�kenys�g�t.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 25.	Goodenough, John Bannister sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Jena, N�metorsz�g, 1922. j�l. 25. - Austin, Texas, USA, 2023. j�n. 25. Amerikai fizikus, Nobel-d�jas 1944-ben a Yale Egyetemen diplom�zott matematik�b�l, majd az amerikai l�gier� meteorol�giai csoportj�ban dolgozott. A h�bor� ut�n fizik�t tanult, 1952-ben doktor�lt a chicagoi egyetemen Clarence Zener vezet�s�vel. A MIT Lincoln Laboratory munkat�rsak�nt a RAM-mem�ri�k fejleszt�s�t v�gz� csoport tagja volt, jelent�s eredm�nyeket �rt el a f�moxidok m�gneses tulajdons�gainak alapvet� vizsg�latai sor�n. A hetvenes �vek v�g�t�l az oxfordi egyetem szervetlen k�miai laborat�rium�nak vezet�jek�nt dolgozott. Itt tov�bbfejlesztette M. Stanley Whittingham kor�bbi akkumul�toranyagokkal kapcsolatos munk�j�t, amellyel a l�tiumion-akkumul�torok kapacit�s�nak jelent�s n�vel�s�t �rhette el. Goodenough szabadalm�t felhaszn�lva a jap�n Sony v�llalatn�l Akiro Yoshino dolgozta ki a gy�rt�si folyamat r�szleteit. 1986-t�l a Texas Egyetem professzora volt. Folytatta az akkumul�torokhoz haszn�lhat� anyagok kutat�s�t, hogy el�mozd�tsa az elektromos j�rm�vek fejl�d�s�t. 2019-ben k�miai Nobel-d�jat kapott M. Stanley Whittinghammal �s Akira Yoshinoval megosztva "a l�tium-ion akkumul�torok kifejleszt�s��rt". Ekkor 97 �ves volt, � mindeddig a legid�sebb kit�ntetett. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 24.	Pantocsek Le� Valentin sz�let�s�nek 200. �vfordul�ja Krakk�, Lengyelorsz�g, 1812. j�l. 24. - Zlatn�, 1893. szept. 11. Orvos, pirok�mikus, �vegm�v�sz, term�szettud�s, feltal�l� 1843-ban szerzett orvosi oklevelet a pesti egyetemen, orvosi gyakorlatot nem folytatott. A magyarorsz�gi szecesszi�s �vegm�v�szet egyik �tt�r�je �s jeles alkot�ja volt. A hialoplasztika feltal�l�s��rt P�rizsban 1855-ben arany�rmet kapott. M�sik fontos tal�lm�nya az �n. iriz�l� �veg. Zlatn�n �veggy�rat alap�tott. Els�k k�z�tt volt Magyarorsz�gon, aki daguerrot�pi�val, majd f�nyk�p�szettel foglalkozott.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 24.	Balogh Ern� sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Kisjen� (jelenleg Arad megye, Chisineu Cris), 1882. j�l. 24. - Kolozsv�r, 1969. j�l. 11. Geol�gus, egyetemi tan�r A kolozsv�ri egyetemen tanult. 1906-ban doktor�lt, majd 1907-14-ben az egyetem �sv�nyf�ldtani int�zet�ben tan�rseg�d volt. 1919-ben a gyergy�szentmikl�si gimn�zium, majd 1920-1940 k�z�tt a kolozsv�ri le�nygimn�zium term�szetrajz �s f�ldrajz tan�ra. Egyidej�leg az Erd�lyi M�zeum Egyes�let term�szettudom�nyi szakoszt�ly�nak titk�ra, majd eln�ke �s az Erd�lyi K�rp�t Egyes�let eln�ke. A kolozsv�ri tudom�nyegyetem Bolyai Tudom�nyegyetemm� val� �tszervez�se ut�n az �sv�ny-k�zettani tansz�k tan�ra nyugd�jaz�s�ig. A Magyarhoni F�ldtani T�rsulat d�szoklev�llel kit�ntetett tagja, a Magyar Karszt- �s Barlangkutat� T�rsulat tagja. Munk�ss�ga sor�n az �sv�ny- �s k�zettani k�rd�sek foglalkoztatt�k, barlangtani vizsg�latokba kezdett. A barlangkutat�s k�zben nyert f�ldtani, �sv�ny-k�zettani, �sl�nytani, �llattani �s r�g�szeti megfigyel�seit tanulm�nyokban publik�lta.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 24.	Macsk�sy �rp�d hal�l�nak 35. �vfordul�ja Csurg�, 1904. febr. 29. - Budapest, 1977. j�l. 24. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r 1928-ban szerzett m�rn�ki oklevelet a budapesti m�egyetemen. 1931-1934-ig Belgr�dban a Komfor A. D. m�szaki v�llalat m�szaki vezet�je volt. 1934-ben Budapesten m�szaki irod�t alap�tott, amelyet 1948-ig vezetett. 1948-1950-ben az �p�letszerel�ipari K�zpont vez�rigazgat� helyettese �s f�m�rn�ke volt. 1950-ben megszervezte a BME �p�letg�p�szeti m�rn�ki ismereteket oktat� tansz�k�t, itt 1951-t�l tansz�kvezet� volt 1974-ig. 1963-ban a drezdai egyetemen megszervezte az �p�letg�p�szeti oktat�st, s �veken kereszt�l oktatta. Nev�hez f�z�dik a f�t�s-szell�z�s, klimatiz�l�s tudom�ny�g�nak hazai rendszerez�se, egys�gbe foglal�sa �s a tudom�ny�gon bel�l sz�mos probl�ma megold�sa. Szakcikkei magyar, szovjet, n�met, francia, lengyel, holland �s sv�jci szaklapokban jelentek meg.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 23.	Kerpely Antal ifj. hal�l�nak 95. �vfordul�ja Ruszkab�nya, 1866. szept. 27. - B�cs, Ausztria, 1917. j�l. 23. Koh�m�rn�k A selmeci B�ny�szati �s Erd�szeti Akad�mi�n 1887-ben fejezte be tanulm�nyait. M�rn�ki gyakorlati �veit Trzinetzben az ottan vasm� Bessemer �zem�ben kezdte, de egy �v ut�n m�r megh�vt�k Witkovitzba az �n. kavartvas �zembe, majd megb�zt�k az �j ac�l�nt�de vezet�s�vel. 1893-ban megh�vt�k Kladn�ba a Poldih�tte �gy�- �s fegyvergy�rba. 1897. december 1-j�n l�pett szolg�latba, mint m�szaki igazgat� Donawitzban az �sterreichisch-Alpinen Montan Gesellschaft vasgy�r�ban. 1904-ben a meg�resedett vez�rigazgat�i tisztet t�lt�tte be. Vezet�se alatt a donawitzi vas- �s ac�lm�vek a Monarchia legnagyobb vasgy�r�v� fejl�d�tt. Az ac�liparban sz�montartott g�pes�t�si �j�t�sai k�z�l a legjelent�sebb a nev�t visel� Kerpely-gener�tor vil�gszabadalma. 1914-ben a n�met koh�m�rn�k�k egyes�lete a Carl Lueg arany�remmel t�ntette ki. Apja Kerpely Antal.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 23.	Csaj�ghy G�bor hal�l�nak 40. �vfordul�ja Balatonf�red, 1903. j�n. 18. - Budapest, 1972. j�l. 23. Vegy�szm�rn�k Oklevel�t a budapesti m�egyetemen szerezte. Vegyi �zemekben dolgozott, majd 1935-ben a F�ldtani Int�zethez ker�lt. 1943-t�l az int�zet vegyi laborat�rium�t vezette, kiv�l� elemz� vegy�szk�nt v�lt ismertt�. Legf�bb munkater�lete a v�zk�mia volt. Rendszeresen elemezte hazai gy�gyvizeink �sszet�tel�t. Bevezette a peloidok fizikai �s k�miai vizsg�lat�nak m�dszer�t, s a magyar gy�gyiszapok min�s�t�s�vel alapvet� jelent�s�g� munk�t v�gzett. K�zetanalitikai munk�ss�ga is kiemelked� jelent�s�g� volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 23.	Orosz L�szl� sz�let�s�nek 65. �vfordul�ja 1947. j�l. 23. - 2023. dec. 14. Villamosm�rn�k, fizikus, egyetemi oktat�, tank�nyv�r�, filoz�fus A budapesti M�egyetem Villamosm�rn�ki Kar�n szerzett m�rn�ktan�ri oklevelet; 1971-ben megh�vt�k a Fizika Tansz�kre. A p�szt�z� alag�tmikroszk�p s�r�s�gfunkcion�l-elm�lettel t�rt�n� le�r�s�ban el�rt eredm�nyeit PhD-dolgozatban foglalta �ssze (1990). Els�sorban villamosm�rn�k- �s fizikushallgat�knak oktatott mechanika, kvantummechanika, termodinamika, statisztikus fizika t�rgyakat. A saj�tos, provokat�v, konfrontat�v el�ad�saival orsz�gos h�rn�vre tett szert. Szerepet v�llalt az �ltudom�nyok elleni szervezett fell�p�sben is. A vall�s �s a tudom�ny kapcsolat�r�l sz�l� vitaesteken akt�v r�sztvev� volt. �rott munk�i egyetemi jegyzetek, seg�danyagok �s publik�latlan, k�zr�l k�zre adott k�ziratok. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 23.	Poulsen, Valdemar hal�l�nak 70. �vfordul�ja Koppenh�ga, D�nia, 1869. nov. 23. - Koppenh�ga, 1942. j�l. 23. D�n m�rn�k, feltal�l� 1879-ben Pedersennel egy�tt feltal�lta az automata telefonh�v�s-regisztr�l� k�sz�l�ket. �sszekapcsolt�k a fonogr�fot a telefonnal, s az �gy l�trej�tt berendez�st telegrafonnak vagy telefonogr�fnak nevezt�k. E konstrukci� kapcs�n jutott el Poulsen a m�gneses hangr�gz�t�shez, �s ez lett a magnetofon �se. Hanghordoz� anyagk�nt ac�lhuzalt haszn�lt, amely egy elektrom�gnes el�tt futott v�gig. A m�gnes a gerjeszt� �ramot egy mikrofont�l kapta. A huzal a mikrofon �ram�nak m�rt�k�ben m�gnesez�d�tt, s ha ezut�n elh�zt�k egy �rammentes tekercs el�tt, abban olyan �ram induk�l�dott, amely fejhallgat�ban az eredeti hangot keltette. Poulsen 1903-ban elektrom�gneses hull�mok gerjeszt�s�re olyan ad�t fejlesztett ki, amelybe egy saj�t tal�lm�ny�, nagyfrekvenci�s gener�tort helyezett. 1906-ban a kanadai Fessenden egy Poulsen-ad�ban gerjesztett hull�mokra egy mikrofon besz�d�ram�t szuperpon�lta. Ez tette lehet�v� az els� dr�t n�lk�li besz�d- �s zenetov�bb�t�st. A m�gnesszalagra, Poulsen �tlete alapj�n, Fritz Pfleumer n�met technikus jelentett be szabadalmat 1928-ban.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 23.	Fischer, Ernst Otto hal�l�nak 5. �vfordul�ja M�nchen, N�metorsz�g, 1918. nov. 10. - M�nchen, 2007. j�l. 23. N�met elm�leti k�mikus, egyetemi tan�r, Nobel-d�jas 1942-ben kapott term�szettudom�nyi doktori c�met a M�ncheni M�egyetemen. Ott oktatott 1954-1957-ig. 1964-ben a szervetlen k�mia professzora �s a szervetlen k�miai int�zet igazgat�ja lett. Tan�tott a M�ncheni Egyetemen, J�n�ban �s Marburgban. Oktatott �s vend�gprofesszor volt t�bb amerikai egyetemen is. 1973-ban kapta meg a k�miai Nobel-d�jat kutat�sai�rt, amelyek tiszt�zt�k, hogyan k�pesek bizonyos f�mek �s szerves anyagok egyes�lni. A d�jat megosztva kapta, a m�sik d�jazott Geoffrey Wilkinson (Londoni Egyetem) volt, aki Fischert�l f�ggetlen�l foglalkozott a f�morganikus szendvicsvegy�letekkel.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 22.	Kerpely Antal hal�l�nak 105. �vfordul�ja K�rt�s, Arad megye, ma Rom�nia, 1837. febr. 5. - Selmecb�nya, ma Szlov�kia, 1907. j�l. 22. Koh�m�rn�k, akad�miai tan�r A selmecb�nyai akad�mi�n tanult. 1862-t�l az aninai vasb�ny�n�l m�rn�k, 1864-ben az oravicai parafingy�r vegy�sze, 1865-ben a ruszkab�nyai koh� m�rn�ke. 1867-ben a kisgarami vasgy�r seg�digazgat�ja, 1868-ban a kal�ni vasgy�r �p�t�s�re kapott megb�z�st. 1869-1881-ig a selmecb�nyai akad�mi�n a sz�m�ra szervezett vas- �s f�mkoh�szati tansz�k vezet�je volt. �n�ll� �j t�rgyk�nt � vezette be a t�zel�stant �s a vasgy�rak telep�t�s�t. 1881-ben az �llami vasgy�rak k�zponti igazgat�ja lett. 1892-ben lovagi c�met kapott kiemelked� szakmai tev�kenys�g�nek elismer�s��l. A magyar vaskoh�szati oktat�s �s szakirodalom megteremt�je. T�bb eur�pai szabadalmat dolgozott ki. Apja Kerpely Antalnak. 1877-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 22.	Juvancz Ir�neusz ifj. hal�l�nak 30. �vfordul�ja Budapest, 1910. dec. 10. - Budapest, 1982. j�l. 22. Biometrikus, orvos Tanulm�nyait Budapesten v�gezte, orvosi oklevel�t 1935-ben szerezte. 1936-1949 k�z�tt a budapesti I. Belklinika munkat�rsa volt. 1944-1953 k�z�tt a N�pj�l�ti, k�s�bb az Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium statisztikai oszt�ly�nak vezet�je volt, majd 1952-1982-ig a Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetem Biometriai Csoportj�nak vezet�je. A hazai orvosi biometria kidolgoz�ja, amely az orvosi kutat�s eredm�nyeit matematikai statisztikai �rt�kel�s al� vonta. Tudom�nyos �s tov�bbk�pz� el�ad�sai, k�zlem�nyei mellett sz�mos konzult�ci� szervez�s�vel alak�totta ki a hazai biometriai iskol�t. A klinikai gy�gyszerkipr�b�l�sok tervez�s�n�l, �rt�kel�s�n�l mindig az etikai szempontokat, a beteg �rdekeit tartotta fontosabbnak a sz�mszer� egzakt eredm�nyekn�l. Apja Juvancz Ireneusz.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 22.	Mendel, Gregor Johann sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja Odrau melletti Heizendorfban, (Ausztria, Szil�zia), 1822. j�l. 22. - Br�nn, 1884. jan. 6. Osztr�k biol�gus 1849-50-ben matematik�t �s g�r�g nyelvet tan�tott a znaimi gimn�ziumban. 1851 �s 1853 k�z�tt B�csben v�gzett egyetemi tanulm�nyokat. Ek�zben fejlesztette tov�bb matematikai tud�s�t �s megismerkedett az atomelm�lettel. 1853-ban f�leg fizik�t oktatott. 1854 �s 1868 k�z�tt a br�nni fels�fok� re�liskol�ban term�szetrajzot tan�tott. 1856 �s 1863 k�z�tt a br�nni kolostor kertj�ben v�gzett n�v�nykeresztez�si k�s�rleteivel meg�llap�totta az �r�kletes "faktorok" ut�dnemzed�kekbe �tjut�s�nak t�rv�nyszer�s�geit, �s ezzel megalapozta a modern genetik�t. Gyakran nevezik �t a "genetika atyj�"-nak, a r�la nevezett �r�kl�stani szab�lyok megalap�t�ja.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 22.	Fessenden, Reginald Aubrey hal�l�nak 80. �vfordul�ja East Bolton, Quebec, 1866. okt. 6. - Bermuda, 1932. j�l. 22. Kanadai feltal�l� K�z�piskolai tan�rk�nt kezdte p�lyafut�s�t, azonban Graham Bell egy el�ad�s�nak meghallgat�s�nak hat�s�ra a vezet�k n�lk�li val� hang�tvitellel k�s�rletezett. Az Egyes�lt �llamokban n�h�ny �vig Edison laborat�rium�ban, majd a Westinghouse c�gn�l is dolgozott. 1893-ban a Pennsylvania-i egyetem professzora lett. 1900-t�l 1902-ig az Egyes�lt �llamok Id�j�r�si Hivatala sz�m�ra dolgozott. 1900-ban a vil�gon els�k�nt hozott l�tre elektrom�gneses hull�mokkal t�rt�n� hang�tvitelt. 1902-ben p�nz�gyi t�mogat�k seg�ts�g�vel c�get alap�tott, amelyb�l azonban szabadalmi �gyekben t�madt ellent�tei miatt 1911-ben t�voznia kellett. 1906-ban els�k�nt siker�lt amplit�d�-modul�ci�s elven alapul� berendez�ssel besz�det �s zen�t tov�bb�tania. Tal�lm�nyai nem hoztak sz�m�ra �zleti sikert. Hosszas szabadalmi peresked�sei ut�n 1928-ban b�r�s�gi �t�let alapj�n kapott jelent�s k�rt�r�t�st. Rendk�v�l term�keny feltal�l� volt, 500 szabadalm�t fogadt�k el, tal�lm�nyai k�z�tt szerepel t�bbek k�z�tt a microfiche egy form�ja, az els� m�k�d� szon�r.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 22.	Knopp, Konrad Hermann Theodor sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Berlin, N�metorsz�g, 1882. j�l. 22. - Annecy, Franciaorsz�g, 1957. �pr. 20. N�met matematikus Az egyetem els� szemeszter�t Lausanne-ban v�gezte, majd a Berlini Egyetemen folytatta, ahol neves tan�rokt�l tanult: Frobenius �s Schottky. 1908-ban Jap�nba utazott �s Nagasakiban a nyugati Kyushu-ban tanult 1908-1909-ben. Azt�n K�n�ba �s Indi�ba utazott. 1910-1911-ben a Germany-Chinese Academy-n tan�tott. 1911-ben visszat�rt N�metorsz�gba, a Military Technical Academy-n tan�tott. Ezzel egyid�ben a Miltary Academy-n a habilit�ci�s t�zisein is dolgozott, amelyet a Berlini Egyetemen v�dett meg. 1914 �sz�t�l a Berlini Egyetemen tan�tott. 1915-ben megp�ly�zott egy rendk�v�li professzori �ll�st K�nigsbergben. 1919-ben itt megkapta a professzori kinevez�s�t. A Mathematische Zeitschrift mathematikai foly�iratnak t�rs-alap�t�ja volt, 1934-1952 k�z�tt szerkeszt�je. A T�bingen-i Egyetem matematika professzora volt 1926-t�l nyugd�jbavonul�s�ig, 1950-ig. Sz�mos fontos k�zik�nyv szerz�je. Kutat�si ter�lete matematikai elm�letek k�sz�t�se, k�sz elm�letek elemz�se volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 22.	Hertz, Gustav Ludwig sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Hamburg, N�metorsz�g, 1887. j�l. 22. - Berlin, 1975. okt. 30. N�met fizikus, Nobel-d�jas A g�ttingeni, m�ncheni �s berlini egyetemeken tanult. 1913-ban nevezt�k ki tan�rseg�dnek a Berlini Egyetem fizikai tansz�kre, itt kezdett egy�tt dolgozni James Franck-kal. 1914-ben a berlini egyetemen k�z�sen elv�gzett Franck-Hertz-k�s�rlet volt az els�, amely a Bohr-modell atomi energian�v�inak l�tez�s�t a f�nykibocs�t�st�l f�ggetlen�l is igazolta. Ez�rt 1925-ben Franck-kal megosztva fizikai Nobel-d�jat kapott, mert igazolt�k azt az elm�letet, hogy egy atom csak meghat�rozott mennyis�gekben nyelhet el energi�t. Hertzet 1925-ben nevezt�k ki a Hallei Egyetem fizikaprofesszor�v�. 1928-ban a berlini M�egyetem fizikaprofesszora lett. 1932-ben m�dszert dolgozott ki a neonizot�pok sz�tv�laszt�s�ra. 1945-t�l 1954-ig, m�s vezet� n�met fizikusokkal egy�tt a Szovjetuni�ban l�trehozott kutat�int�zetekben kutatott. 1954-ben t�rt vissza Kelet-N�metorsz�gba, 1961-ig a lipcsei Fizikai Int�zet fizikaprofesszora �s igazgat�ja volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 21.	Vadas Jen� hal�l�nak 90. �vfordul�ja H�mor, 1857. �pr. 2. - Budapest, 1922. j�l. 21. Erd�m�rn�k 1885-ben a vad�szerdei erd�gondnoks�g (Temes vm.) vezet� erd�sze �s az ott alap�tott erd��ri szakiskola tan�ra, 1886-ban f�erd�sz �s igazgat� tan�ra volt. 1891-t�l a selmecb�nyai B�ny�szati �s Erd�szeti Akad�mi�n r. tan�r erd�m�vel�st, erd�v�delem-, n�v�ny- �s �llattant adott el�. 1898-t�l az �ltala szervezett k�zponti erd�szeti k�s�rleti �llom�s els� vezet�je. 1910-ben az Erd�szeti K�s�rleti �llom�sok Nemzetk�zi Sz�vets�ge eln�k�v� v�lasztotta. T�bb k�lf�ldi tanulm�nyutat tett. Jelent�s szak�r�.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 21.	Csada Imre K�roly hal�l�nak 20. �vfordul�ja Ab�dszal�k, 1916. nov. 20. - Si�fok, 1992. j�l. 21. Csillag�sz A budapesti tudom�nyegyetemen tanult 1937-1942-ben, 1943-1944-ben a kolozsv�ri egyetemi csillagvizsg�l�, 1944-1986 k�z�tt a budapesti-sv�bhegyi csillagvizsg�l� f�munkat�rsa, a fizikai tudom�nyok doktora. Napfizikai kutat�sai f�leg a Nap m�gneses ter�nek szerkezet�re �s kialakul�s�ra vonatkoznak, e t�ren jelent�s eredm�nyeket �rt el. Elm�leti vizsg�latait �ltal�noss�gban a csillagok m�gneses jelens�geire is kiterjesztette. Cikkei az int�zeti kiadv�nyokban �s k�lf�ldi szaklapokban (Publication of Astronomical Society of Pacific, Solar Physics stb.) jelentek meg.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 21.	Sennert, Daniel hal�l�nak 375. �vfordul�ja Breslau, N�metorsz�g, 1572. nov. 25. - Wittenberg, 1637. j�l. 21. N�met orvos, k�mikus, term�szettud�s 1958-ban a filol�giai fakult�son szerzett magiszteri fokozatot, majd orvosi tanulm�nyokba kezdett, h�rom �ven �t tanult Lipcse, Jena �s az Odera mell�ki Frankfurt egyetemein. A k�miai �s fizikai jelens�gek oldal�r�l vetette fel az atomok l�t�nek k�rd�s�t. Elk�pzel�se szerint az anyag igen kicsi, egyszer�, tov�bb m�r nem oszthat� r�szecsk�kb�l �ll �s ennek seg�ts�g�vel magyar�z sz�mos jelens�get, mint p�ld�ul a p�rolg�st, szublim�ci�t, az old�d�st. Elk�pzel�se az arisztotel�szi �s a d�mokritoszi k�p k�z�tt van, miszerint vannak els�rend� atomok, a t�z, a leveg�, a v�z �s a f�ldatomok.Vannak m�sodrend� atomok, ezekb�l �llnak a n�gy elemb�l k�pzett �sszetett testek. A m�sodrend� atomok vegy�l�seib�l k�pz�dhetnek �jabb testek.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 20.	Markov, Andrej Andrejevics (Andrei, Andrey Andreyevich) hal�l�nak 90. �vfordul�ja Rjazan, Oroszorsz�g, 1856. j�n. 14. - Szentp�terv�r, 1922. j�l. 20. Orosz matematikus A szentp�terv�ri egyetemen tanult, Csebisev tan�tv�nya volt, majd � maga is itt tan�tott, 1893-t�l kezdve, mint professzor. 1908-ban politikai okok miatt eltiltott�k az oktat�st�l. 1917-t�l a forradalom idej�n egy ideig k�z�piskol�ban tan�tott, k�s�bb t�rt vissza a szentp�terv�ri egyetemre �s oktatott ism�t 1922-ben bek�vetkezett hal�l�ig. A matematika sz�mos ter�let�n, �gy a sz�melm�letben �s anal�zisben is dolgozott, de legfontosabb eredm�nyeit a val�sz�n�s�gsz�m�t�s ter�let�n �rte el. Bebizony�totta a centr�lis hat�reloszl�st�telt. 1906-ban bevezette a Markov-l�ncok fogalm�t, amely alapvet� jelent�s�gre tett szert a sztochasztikus folyamatok elm�let�ben. Sz�mos tov�bbi fogalom �s t�tel f�z�dik a nev�hez, �gy a Markov-folyamat, Markov-sz�m, Markov-sorozat. 1890-ban az Orosz Tudom�nyos Akad�mia rendk�v�li, majd 1896-ban rendes tagj�v� v�lasztott�k. Fia, akit szint�n Andrej Andrejevics Markovnak h�vtak (1903-1979), ugyancsak nevezetes matematikus volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 20.	Marconi, Guglielmo hal�l�nak 75. �vfordul�ja Bologna, Olaszorsz�g, 1874. �pr. 25. - R�ma, 1937. j�l. 20. Olasz fizikus, feltal�l�, Nobel-d�jas J�m�d� csal�dban n�tt f�l. Mag�ntan�rok tan�tott�k, nem v�gzett rendszeres egyetemi tanulm�nyokat, �rdekl�d�sb�l azonban hallgatta egyetemi tan�rok el�ad�sait. 1894-ben megismerte Heinrich Hertznek n�h�ny �vvel kor�bban az elektrom�gneses hull�mokkal kapcsolatban v�gzett vizsg�latait. Felismerte, hogy az elektrom�gneses hull�mok alkalmasak inform�ci�k tov�bb�t�s�ra, �s 1894-ben k�s�rleteket kezdett a hull�mok nagyobb t�vols�gokat �thidal� �tvitel�re. Mivel Olaszorsz�gban nem tal�lt kell� �rdekl�d�sre, 1896-ban Angli�ba ment �s itt alap�tott c�get, a "dr�tn�lk�li t�v�r�" fejleszt�s�re. 1901-ben � hozta l�tre az els� transzatlanti �zenet�tvitelt Anglia �s �jfundland k�z�tt szikrat�v�r� seg�ts�g�vel, amellyel morzejeleket tov�bb�tott. Tal�lm�nya a r�di�z�s k�s�bbi fejl�d�s�nek alapj�ul szolg�lt. 1909-ben Ferdinand Braun-nal megosztott fizikai Nobel-d�jat kapott.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 20.	Reichstein, Tadeus sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja W�oc�awek, Lengyelorsz�g, 1897. j�l. 20. - Basel, Sv�jc, 1996. aug. 1. Lengyel sz�let�s� sv�jci vegy�sz, orvos, Nobel-d�jas K�z�piskol�s volt, amikor csal�dja Z�richbe k�lt�tt. Itt v�gezte egyetemi tanulm�nyait az Eidgen�ssische Technische Hochschule-n. Itt is dolgozott a tov�bbiakban 1938-ig, amikor a baseli egyetem professzor�v� �s a gy�gyszer�szeti int�zet igazgat�j�v� nevezt�k ki. 1933-ban - Sir Norman Hawortht�l f�ggetlen�l - el��ll�totta a C-vitamint. Tanulm�nyozta a n�v�nyi glikozidokat �s 1953-1954-ben munkat�rsaival egy�tt izol�lta �s szerkezetvizsg�latnak vetette al� a mell�kvesek�reg egyik hormonj�t, az aldoszteront. A 30-as �vekben Kendall �s Hench kutat�saiba bekapcsol�dva, vel�k egy�ttm�k�dve r�szt vett a mell�kvesek�reg hormonjainak vizsg�lat�ban, a kortizon izol�l�s�ban. A mell�kvesek�reg-hormonok szerkezet�nek �s biol�giai hat�s�nak tanulm�nyoz�s��rt kapott Hench, Kendall �s Reichstein orvosi Nobel-d�jat 1950-ben.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 20.	Siegbahn, Kai Manne B�rje hal�l�nak 5. �vfordul�ja Lund, Sv�dorsz�g, 1918. �pr. 20. - Angelholm, 2007. j�l. 20. Sv�d fizikus, Nobel-d�jas Az id�sebb, ugyancsak Nobel-d�jas Karl Manne Georg Siegbahn (1886-1978) fia. .Az apa m�r nem �lhette meg, hogy fia is megkapja 1981-ben a Nobel d�jat, pedig joggal lehetett volna b�szke: az � kutat�sait vitte tov�bb. Kai Siegbahn Lundban sz�letett, ahol apja fizikaprofesszor volt. A fi� neh�z id�kben, 1944-ben doktor�lt Stockholmban. Kezdett�l fogva spektroszk�piai kutat�sokkal foglalkozott, m�g v�g�l megtal�lta saj�t igazi t�m�j�t, az elektronspektroszk�pi�t. A k�mikusok sz�m�ra fejlesztett ki egy nagy felbont�s�, �rz�keny anyagvizsg�lati m�dszert, amit ma r�ntgen fot�elektron spektroszk�pi�nak h�vnak. A 70-es �vekt�l kezdve sz�les k�r�en haszn�lj�k ezt a m�dszert a l�gszennyez�s anal�zis�t�l kezdve az olajfinom�t�kban haszn�latos kataliz�torok vizsg�lat�ig. 1954-ben lett az uppsalai egyetem professzora, itt dolgozott hal�la napj�ig. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 19.	Huszka Ern�n� F�bi�n Ilona sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Szabadka, 1907. j�l. 19. - Budapest, 2001. �pr. 1. Matematika- �s fizikatan�r Gyakorl� gimn�ziumban volt vezet� matematika - fizika szakos tan�r. Kiv�l� szaktan�ri �s szakmai-elm�leti eredm�nyei�rt, valamint a gyakorl� tan�rjel�ltek oktat�sa-nevel�se ter�n v�gzett eredm�nyes munk�j��rt 1953-ban Kossuth-d�jat kapott, az E�tv�s T�rsulat Mikola-d�j�val t�ntette ki �s a rubindiplom�t is �tvehette. T�rsszerz�je volt t�bb fizika tank�nyvnek.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 19.	Balfour, Francis Maitland hal�l�nak 130. �vfordul�ja Edinburgh, Sk�cia, 1851. nov. 10. - Martigny-Ville k�zel�ben, Sv�jc, 1882. j�l. 19. Brit zool�gus 1873-ban Cambridge-ben v�gzett, majd megkapta a n�polyi Stazione Zoologica egyik tansz�k�t, amely a tengerbiol�giai kutat�sok nemzetk�zi k�zpontja volt. A k�vetkez� �t �vben sz�mos eredeti megfigyel�st tett, k�l�n�sen az �llatfejl�d�stani ismereteket gazdag�totta, a modern embriol�gia megalap�t�ja. Le�r�sai alapvet� ismereteket szolg�ltattak a gerincteleneknek a gerincesek fel� megtett evol�ci�s �tj�ra vonatkoz�an. H�rneve alapj�n t�bb helyre is megh�vt�k, Oxfordba �s Edinburgh-ba, de � Cambridge-ben maradt, ahol 1882-ben kifejezetten az � sz�m�ra l�tes�tettek egy professzori �ll�st �llatszervezettani t�m�ban. Miel�tt bet�lthette volna �j hivatal�t, �let�t vesztette a Mont Blanc addig meg nem h�d�tott cs�cs�nak, az Aiguille Blanche-nak megm�sz�sa k�zben.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 18.	Weiszfeiler Gyula sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Brass�, 1902. j�l. 18. - Budapest, 1984. �pr. 9. Mikrobiol�gus, egyetemi tan�r A Tan�csk�zt�rsas�g alatt a F�ldm�vel�s�gyi N�pbiztoss�gon dolgozott. 1920-ban k�lf�ldre menek�lt, P�rizsban, Br�sszelben, J�n�ban �s Genfben j�rt egyetemre. 1925-ben Genfben szerzett term�szettudom�nyokb�l doktori c�met, 1928-ban orvosi diplom�t. 1925-30-ban Sv�jcban �s N�metorsz�gban volt mikrobiol�gus �s tuberkul�zis szakorvos. 1932-t�l a Szovjetuni�ban dolgozott orvostudom�nyi int�zetekben egyetemi tan�ri c�mmel. 1958-ban t�rt haza. El�bb az Orsz�gos K�zeg�szs�g�gyi Int�zetben, majd az MTA K�s�rleti Orvostudom�nyi Kutat�int�zet�ben (OKI) dolgozott. A gyermekb�nul�s elleni Sabin-f�le �l� vakcina vizsg�lat�val foglalkozott, r�sze volt abban, hogy 1960-ban Magyarorsz�gon is bevezett�k alkalmaz�s�t. F� kutat�si ter�lete a mikrobakt�riumok vizsg�lata volt. K�zrem�k�d�tt az OKI mikrobiol�giai csoportj�nak megteremt�s�ben �s fejleszt�s�ben. 1960-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 18.	Besenyei �d�m sz�let�s�nek 30. �vfordul�ja Tatab�nya, 1982. j�l. 18. - 2022. dec. 8. Kutat� matematikus, matematikatan�r Sz�l�v�ros�ban, az �rp�d Gimn�ziumban �retts�gizett 2000-ben; alkalmazott matematikusk�nt diplom�zott az ELT�-n 2005-ben, t�mavezet�je Simon L�szl� volt, akin�l 2008-ig PhD hallgat� lett, 2009-ben doktor�lt. Miut�n 2015-ben habilit�lt az ELT�-n, matematikatan�r mesterszakot is v�gzett 2019-ben. Az ELT�-n �s k�z�piskol�ban is tan�tott; t�bbsz�r lett a TTK kiv�l� oktat�ja; 2011-ben a Gr�nwald G�za eml�k�rmet is elnyerte. 2016-t�l az "�rint�" foly�irat szerkeszt�je; nemzetk�zi matematikai versenyeknek is szervez�je. Kutat�si t�m�i: elemi matematikai anal�zis, matematikat�rt�net, differenci�legyenletek alkalmaz�sai. �g�retes �letp�ly�j�t hossz�, s�lyos betegs�g �s korai hal�l t�rte der�kba. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 18.	Rumovszkij, Sztepan Jakovlevics (Rumovsky, Stepan Yakovlevich) hal�l�nak 200. �vfordul�ja Vladimirszk korm�nyz�s�g, 1734. nov. 9. - Szentp�terv�r, Oroszorsz�g, 1812. j�l. 18. Orosz csillag�sz Leonhard Euler tan�tv�nya volt Berlinben. 1760-t�l oktatott a szentp�terv�ri egyetemen, 1767-t�l mint rendes professzor. 1763-1803 k�zt a p�terv�ri Akad�mia F�ldrajzi oszt�ly�nak vezet�je volt, az orosz birodalom felt�rk�pez�s�t ir�ny�totta. Jelent�s szerepet j�tszott 1803-ban a kaz�nyi egyetem megalap�t�s�ban, itt oktatott �lete v�g�ig. R�szt vett a V�nusz Nap el�tti �tvonul�s�nak megfigyel�s�ben 1761-ben �s 1769-ben is. M�r�sei alapj�n sz�m�t�st v�gzett a Nap-F�ld t�vols�gra vonatkoz�an. Az els� oroszorsz�gi csillag�szati foly�iratok szerkeszt�je volt, Tacitus, Leonhard Euler �s George Buffon munk�it orosz nyelvre ford�totta. 1783-t�l az orosz akad�mia tagja. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 18.	Shoemaker, Eugene Merle hal�l�nak 15. �vfordul�ja Los Angeles, USA, 1928. �pr. 28. - Tanami sivatag, Ausztr�lia, 1997. j�l. 18. Amerikai geol�gus, csillag�sz A "f�ldk�zeli" kozmikus testek (kisbolyg�k, meteoroidok) �tt�r� kutat�ja, sz�mos �st�k�s felfedez�je. A Kaliforniai M�szaki Egyetemen geol�gi�t tanult, �s p�lyafut�s�nak kezdet�n az USA Geol�giai Szolg�lat�nak munkat�rsak�nt a colorad�i ur�n-lel�helyekkel foglalkozott Feles�g�vel �s munkat�rs�val, Carolyn Spellmannal az ariz�nai meteoritkr�terhez tett kir�ndul�sa ford�totta figyelm�t a F�ldre, ill. Holdra csap�d� meteoritikus t�megek hat�sainak vizsg�lat�ra (1951-t�l). 1961-t�l az Arizonai Flagstaffban m�r rendszeresen vizsg�lta az asztrogeo�gia k�rd�seit. Vizsg�latai kiterjedtek a f�ldk�zeli kisbolyg�k kutat�s�ra, �s azoknak F�ldre csap�d�si vesz�lyeire. 1969-t�l a Palomar Csillagvizsg�l�ban Eleanor Helinnel �s tan�tv�nyaival megkezdte a F�ldet k�zel�t� kisbolyg�k felkutat�s�t. Munk�ja sor�n 32 �j �st�k�st �s 40 aszteroid�t - k�zt�k t�bb f�ldk�zel�t� kisbolyg�t - fedezett fel, �s az aszteroid�k �j csoportos�t�s�t is kidolgozta. 1994-ben feles�g�vel, Carolyn Shoemaker-rel, �s David Levy-vel egy�tt �szlelte egy �st�k�snek a Jupiterbe val� becsap�d�s�t. Az �st�k�s k�s�bb a Shoemaker-Levy 9 nevet kapta. Az ausztr�liai meteoritkr�terek tanulm�nyoz�sa sor�n, aut�baleset �ldozata lett. Sz�mos tudom�nyos kit�ntet�sben r�szes�lt. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 17.	Poincar�, Jules Henri hal�l�nak 100. �vfordul�ja Nancy, Franciaorsz�g, 1854. �pr. 29. - P�rizs, 1912. j�l. 17. Francia matematikus, fizikus,filoz�fus 1873-ban az �cole Polytechnique-n tanult. A matematikai doktor�tust a p�rizsi egyetemen szerezte meg, azut�n 1879-1881-ben Cannes-ban adott el� anal�zist. 1881-t�l hal�lig a Sorbonne-on tan�tott. A matematika legk�l�nb�z�bb ter�leteir�l tartott el�ad�sait tan�tv�nyai adt�k ki. Tudom�nyos munk�ss�ga sokr�t�. Eredm�nyei a differenci�legyenletek, komplex f�ggv�nytan, divergens sorok, topol�gia, val�sz�n�s�gsz�m�t�s ter�let�re tartoznak. Sok matematikai munk�ja fizikai �s csillag�szati k�rd�sekhez kapcsol�dik. Igen nagy hat�ssal volt a relativit�selm�letre, a leg�jabb kozmog�ni�kra, a topol�gi�ra �s a val�sz�n�s�gsz�m�t�sra. 1902-ben a kolozsv�ri egyetem tiszteletbeli doktora lett, majd 1905-ben a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Bolyai d�j�t is megkapta.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 17.	Veronese, Giuseppe hal�l�nak 95. �vfordul�ja Chioggia, 1854. m�j. 7. - Padova, 1917. j�l. 17. Olasz matematikus 1881-t�l hal�l�ig a Padova-i egyetem algebrai geometria tansz�k�nek professzora volt. � vezette be a nem-Archimedesi geometria fogalm�t. T�bb kort�rsa, �gy Peano b�r�lta nem teljesen szabatosan defini�lt fogalmak haszn�lat��rt. Az �ltala felvetett gondolatok azonban term�keny�t�leg hatottak a matematika t�bb ter�let�n. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia 1903-ban tagj�v� v�lasztotta.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 17.	Rubens, Heinrich hal�l�nak 90. �vfordul�ja Wiesbaden, Nassau, N�metorsz�g, 1865. m�rc. 30. - Berlin, 1922. j�l. 17. N�met k�s�rleti fizikus A re�lgimn�zium elv�gz�se ut�n elektrotechnikusnak k�sz�lt. Darmstadtban majd Charlottenburgban j�rt egy-egy f�l�vig m�szaki egyetemre, a fizika azonban egyre jobban �rdekelte, s a k�vetkez� k�t f�l�vet Berlinben, majd Strassburgban t�lt�tte az ottani tudom�nyegyetemeken. Strassburgb�l �jra Berlinbe ment, de akkor m�r August Kundt professzorral, aki nemcsak diplom�hoz seg�tette, de doktori t�mavezet�je is lett. Rubens ut�na Kundt asszisztense maradt 1896-ig, amikoris Charlottenburgba h�vt�k �t - n�gy �v m�lva itt lett m�egyetemi tan�r. Kiv�l� k�s�rleti �rz�k�t sz�mos eszk�z megtervez�s�vel �s meg�p�t�s�vel bizony�totta. Igaz�n az infrav�r�s spektroszk�pi�ba dolgozta be mag�t, amelynek legjobb akkori szak�rt�je lett. 1906-ban a tragikusan elhunyt Paul Drude hely�re h�vt�k meg, s ett�l kezdve � lett �s maradt �lete v�g�ig a Berlini Egyetem Fizikai Int�zet�nek vezet�je. Itt lett tan�tv�nya Gustav Hertz �s Walter Schottky is. Planck neki k�sz�nhette azokat a pontos m�r�seket, melyekkel siker�lt a "Planck-f�le" sug�rz�si t�rv�nyt igazolni. Az �n. Rubens cs�, amellyel az �ll� hanghull�mokat lehet egy l�ngsorozattal l�tv�nyosan bemutatni, kedvelt demonstr�ci�s eszk�ze minden jobb fizikaszert�rnak. Rubens ind�totta el azt a "kollokviumoknak" nevezett szemin�riumsorozatot is, melyet hal�la ut�n Max von Laue folytatott �s tett h�ress� Berlinben. Sajnos a Fizikai Int�zet Spree parti gy�ny�r� �p�lete a m�sodik vil�gh�bor�ban majdnem teljesen megsemmis�lt, csak egy saroksz�rnya, a fizikai k�mia �p�lete maradt meg - nomen est omen - a Bunsen utca sark�n. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 17.	Knoll, Max sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Schlangenbad, N�metorsz�g, 1897. j�l. 17. - M�nchen, 1969. nov. 6. N�met villamosm�rn�k Berlinben, a m�szaki egyetemen v�gzett �s a nagyfesz�lts�g� h�l�zatok int�zet�ben doktor�lt. Az elektronfizikai kutat�csoportot vezet�s�vel b�zt�k meg, itt tal�lkozott Ernst Rusk�val. N�h�ny �vi k�z�s munka eredm�nyek�pp 1931-re kifejlesztett�k a vil�g els� transzmisszi�s elektronmikroszk�pj�t. Ezut�n a Telefunkenhez ment �t, ahol a n�met telev�zi�-rendszer ki�p�t�s�n dolgozott, amelyet m�k�d�k�pess� kellett tenni az 1936-os olimpi�ra. 1945 ut�n M�nchenben v�gzett az elektro-enkefalogrammal (EEG-vel) kapcsolatos orvosfizikai kutat�sokat, k�zben 1948 �s 1956 k�z�tt az Egyes�lt �llamokban �lt, Princetonban kapcsol�dott be az ott foly� elektronfizikai kutat�sokba. Igazi kutat�m�rn�k volt. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 16.	Schick B�la sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Balatonbogl�r, 1877. j�l. 16. - New York, USA, 1967. dec. 6. Magyar sz�let�s� amerikai gyermekorvos Orvosi tanulm�nyait Grazban v�gezte, 1900-ban szerzett orvosi diplom�t, majd B�csben a gyermekklinik�n helyezkedett el. Szakk�pes�t�s�nek elnyer�se ut�n tan�rseg�di kinevez�st kapott 1907-ben, majd mag�ntan�rr� k�pes�tett�k 1912-ben. 1923-ban az Amerikai Egyes�lt �llamokba, New York-ba k�lt�z�tt, ahol a Mount Sinai k�rh�z gyermekoszt�ly�t vezette 1942-ig. Gyermekgy�gy�sz professzork�nt nagy h�rn�vre tett szert. Kutat�sait 1902-t�l Pirquet-vel k�z�sen kezdte meg s az akkoriban egyik legs�lyosabb �s legelterjedtebb gyermekbetegs�g, a dift�ria ir�nti fog�konys�g felismer�s�re dolgozott ki b�rreakci�t, amely "Schick-test" n�ven vonult be az orvosi gyakorlatba. Pirquet-tel k�z�s �szlel�se volt e vizsg�latok sor�n az els� �n. allergi�s eset �s az �ltaluk k�z�sen megteremtett �j tudom�nynak, az allergi�nak alapjait is k�z�sen fektett�k le 1905-ben kiadott k�nyv�kben. Eml�k�t sz�l�h�z�n eml�kt�bla �rzi.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 16.	Cs�rg� S�ndor sz�let�s�nek 65. �vfordul�ja Egerfarmos, 1947. j�l. 16. - Szeged, 2008. febr. 14. Matematikus, egyetemi tan�r Fels�fok� tanulm�nyait a szegedi J�zsef Attila Tudom�nyegyetem matematika szak�n v�gezte. Matematikus oklevel�t 1970-ben kapta k�zhez, s mindj�rt beker�lt a szegedi egyetem Bolyai Int�zet�be. 1972-ben Sz�kefalvi-Nagy B�l�n�l �s Tandori K�rolyn�l v�dte meg egyetemi doktori disszert�ci�j�t. 1987-ben kapta meg az egyetemi tan�ri kinevez�st. 1987-ben kapta meg a szegedi egyetemen az egyetemi tan�ri kinevez�st, a Sztochasztika Tansz�k vezet�je lett. 1984 �s 2000 k�z�tt vend�gkutat� volt t�bb amerikai egyetemen, 1990-t�l 2000-ig a University of Michigan professzora volt. 2000-ben lemondott amerikai professzori �ll�s�r�l, s visszat�rt kutatni, tan�tani a szegedi Bolyai Int�zetbe. A legid�zettebb tud�sok k�zt tartott�k sz�mon nemzetk�zi viszonylatban. Kutat�si ter�lete: A val�sz�n�s�gelm�let �s a matematikai statisztika hat�reloszl�st�telei. Megoldotta a val�sz�n�s�gsz�m�t�s egyik legr�gebbi, 1713-b�l sz�rmaz� probl�m�j�t, a szentp�terv�ri paradoxont. 2001-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 15.	Riegl S�ndor hal�l�nak 80. �vfordul�ja Krems, Ausztria, 1863. nov. 10. - P�cs, 1932. j�l. 15. Jezsuita mennyis�gtan- �s term�szettantan�r A term�szetrajz �s mennyis�gtan tan�ra volt Kalocs�n �s P�csett. 1903-t�l �venk�nt f�ldolgozta a magyarorsz�gi napt�rak csillag�szati �s kortani r�sz�t Budapest f�ldrajzi koordin�t�i szerint. Sokoldal�s�g�ra jellemz�, hogy � tervezte a szert�rak �p�let�t a p�csi gimn�ziumban. 1910 �s 1913 k�z�tt az int�zm�ny rektora is volt. A fizika tan�t�sa szempontj�b�l fontos munk�t �rt a gimn�zium �rtes�t�j�nek 1906-os sz�m�ban. M�r a kilencsz�zas �vek elej�n a dr�t n�lk�li telegr�ffal k�s�rletezett, egyik elind�t�ja volt a l�gelektromos megfigyel�seknek.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 15.	Wolf Emil hal�l�nak 65. �vfordul�ja Budapest, 1886. jan. 2. - Coq-sur-Mer, Belgium, 1947. j�l. 15. Vegy�szm�rn�k Egyetemi tanulm�nyait M�nchenben v�gezte. Vegy�szm�rn�ki oklevel�nek megszerz�se ut�n n�metorsz�gi gy�rakban �s r�vid ideig Richter Gedeon mellett dolgozott. 1910-ben Kereszty Gy�rgy vegy�szm�rn�kkel megalap�totta az "Alka" Vegy�szeti Gy�rat, amely 1913-ban a Chinoin Gy�gyszer �s Vegy�szeti Term�kek Gy�ra nevet vette fel. Richter Gedeon mellett Wolf nev�hez f�z�dik az �n�ll� magyar gy�gyszeripar megteremt�se. A sz�zad elej�n kezdem�nyezte az akkoriban Magyarorsz�gon m�g nem l�tez� szintetikus gy�gyszerek gy�rt�s�t. Az ir�ny�t�s�val m�k�d� kutat�g�rda eredm�nyei k�z� tartozik az ultraszeptil el��ll�t�sa. Legnagyobb jelent�s�g� munk�ja a papaverin ipari gy�rt�sa volt. Wolf �s kutat�csoportja a J�zsef N�dor M�egyetem Szerves K�miai Int�zet�t ir�ny�t� Zempl�n G�za professzorral egy�ttm�k�dve az 1930-as �vekben oldotta meg a feladatot. 1940-ben lemondott vez�rigazgat�i tiszt�r�l. 1944-ben N�metorsz�gba deport�lt�k. 1945-ben hazat�rt �s ism�t, mint vez�rigazgat� hozz�l�tott a gy�r �jj�szervez�s�hez. Az � munk�lkod�sa tette �jb�l naggy� a Chinoint. A gy�r �s az orsz�g �jj��p�t�se �rdek�ben v�llalt k�lf�ldi �tj�n, t�lfesz�tett munk�ja k�zben, Belgiumban r�vid betegs�g ut�n halt meg.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 15.	Gallai Tibor sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Budapest, 1912. j�l. 15. - Budapest, 1992. jan. 2. Matematikus, egyetemi tan�r Doktori fokozat�t a Budapesti M�szaki Egyetemen szerezte. T�mavezet�je K�nig D�nes volt. K�z�piskolai tan�ra volt T. S�s Ver�nak. Tan�tv�nya volt Lov�sz L�szl� �s P�sa Lajos is. A gr�felm�let sz�mos ter�let�n alkotott maradand�t. Els�k�nt hangs�lyozta a maximum-minimum elv szerep�t a kombinatorikus optimaliz�ci�ban. Nagy fontoss�g�ak a kritikus �s a teljes gr�fok elm�let�ben, valamint a gr�felm�let �ltal�nos�t�sak�nt felfoghat� hipergr�fok elm�let�ben el�rt eredm�nyei. Erd�s P�llal val� bar�ts�ga az Anonymus-csoportban kezd�d�tt �s �let�k v�g�ig tartott. P�ter R�zs�val egy�tt t�bb k�z�piskolai matematika-tank�nyvet �rt. 1991-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 15.	Lederman, Leon Max sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja New York, USA, 1922. j�l. 15. - Rexburg, Idaho, 2018. okt. 3. Orosz sz�rmaz�s�, amerikai fizikus, Nobel-d�jas A Columbia Egyetemen doktor�lt 1951-ben, majd ugyanott dolgozott, 1958-t�l a fizika professzorak�nt. 1979-t�l 1989-ig a Fermilab igazgat�ja volt, ezut�n az Illinois Institute of Technology professzora volt. 1956-ban R. Garwin �s R. Weinrich t�rsas�g�ban k�s�rletileg kimutatt�k a gyenge k�lcs�nhat�s parit�ss�rt�s�t, a publik�ci�val azonban megv�rt�k Chien-Shiung Wu eredm�nyeit, �s a k�t cikk egym�s mellett jelent meg a Physical Review-ben. 1962-ben Jack Steinbergerrel �s Melvin Schwartz-cal neutr�n�nyal�bot �ll�tottak el�, �s felfedezt�k a m�on-neutr�n�t, meg�llap�tva, hogy a t�lt�tt leptonok mindegyik�hez m�s-m�s neutr�n� tartozik. 1977-ben a Fermilab egyik k�s�rlet�ben felfedezt�k az els�, b-kvarkot tartalmaz� r�szecsk�t. Lederman jelent�s tev�kenys�get fejtett ki a tudom�nypolitika �s az oktat�s moderniz�l�s�nak ter�let�n is, 1991-t�l az American Association for the Advancement of Science eln�ke is volt. Magyarul Az isteni a-tom c�mmel jelent meg a k�s�rleti r�szecskefizik�r�l, �s �ltal�ban a fizikai kutat�s mindennapjair�l sz�l�, �letrajzi jelleg�, j� humorral meg�rt k�nyve. 1988-ban fizikai Nobel-d�jat kapott Jack Steinbergerrel �s Melvin Schwartz-cal megosztva "a neutr�n�nyal�b m�dszer�rt, �s a m�onneutr�n� felfedez�s�vel a leptonok dublet szerkezet�nek kimutat�s��rt". (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 14.	F�nyes Dezs� hal�l�nak 95. �vfordul�ja Arad, 1859. m�rc. 12. - Arad, 1917. j�l. 14. Term�szettan- �s mennyis�gtantan�r Aradon, a f�re�l iskol�ban Antolik K�roly szerettette meg vele a k�s�rleti fizik�t. Tan�ri oklevel�t a budapesti tudom�nyegyetemen szerezte. P�rizsi tanulm�ny�tja ut�n a budapesti m�egyetemen lett tan�rseg�d az �sv�ny-f�ldtani tansz�ken. Innen t�rt haza egykori iskol�j�ba, fizikatan�rnak. Sok fizikai t�rgy� ismeretterjeszt� cikket �rt. Fontos szerepet j�tszott az E�tv�s-ing�val foly� erd�lyi m�r�sek megszervez�s�ben, lebonyol�t�s�ban. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 14.	B�rtfay J�zsef �rp�d (Paczona) hal�l�nak 75. �vfordul�ja Pest, 1865. dec. 15. - Balassagyarmat, 1937. j�l. 14. Meteorol�gus, csillag�sz A budapesti tudom�nyegyetemen tanult 1882-1886 k�z�tt, k�zben az �gyallai csillagvizsg�l�ban v�gzett �szlel�seket, 1887-ben a m�egyetem gyakorl� csillagvizsg�l�j�ban is dolgozott. 1884-ben megalap�totta az els� magyar nyelv� csillag�szati foly�iratot, az Uraniat, melyb�l azonban csak k�t sz�m jelent meg. 1888-t�l a Meteorol�giai Int�zetben dolgozott, k�zben a Kereskedelmi Miniszt�rium sz�m�ra az orsz�gos pontos id� szolg�latot is ell�tta. 1891-ben M�nchenbe ment fest�szetet tanulni, innen s�lyos idegbetegk�nt t�rt haza, �lete v�g�ig a balassagyarmati k�rh�zban �polt�k.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 14.	Scherf Emil hal�l�nak 45. �vfordul�ja Trento, 1889. j�n. 4. [1883.] - Budapest, 1967. j�l. 14. Vegy�szm�rn�k, hidrogeol�gus A budapesti m�egyetemen vegy�szm�rn�ki oklevelet szerzett 1911-ben, majd ugyanott az agrok�miai tansz�ken dolgozott az 1. vil�gh�bor� kit�r�s�ig. 1920-ban ker�lt a Magyar Kir�lyi F�ldtani Int�zetbe, ahol Treitz P�ter mellett dolgozott. 1924-ben a budapesti Tudom�nyegyetemen f�ldtanb�l szerzett doktori fokozatot, majd Rockefeller-�szt�nd�jat kapott s k�t �s f�l �vig a z�richi M�egyetemen dolgozott. A F�ldtani Int�zetbe t�rt vissza �s itt dolgozott f�geol�gusk�nt nyugd�jba vonul�s�ig. Foglalkozott a magyar medence negyedkori f�ldtani t�rt�net�vel. 1939-t�l a k�rp�ti duzzaszt�g�tak m�szaki geol�gusa. K�lf�ld�n is nagy felt�n�st keltett komplex geol�giai, k�zetk�miai kutat�si m�dszereivel �s eredm�nyeivel. Kutat�si eredm�nyeinek �rv�nyess�g�t a leg�jabb vizsg�latok is igazolt�k.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 14.	Kov�ts Alajos hal�l�nak 45. �vfordul�ja Sz�kesfeh�rv�r, 1898. j�l. 4. - Budapest, 1967. j�l. 14. M�rn�k 1922-ben szerezte oklevel�t a budapesti m�egyetemen. Sz�mos Duna-h�d tervez�s�ben, �p�t�s�nek vezet�s�ben j�tszott jelent�s szerepet: dunaf�ldv�ri Duna-h�d, Bor�ros t�ri �s az �budai Duna-h�d. 1938 �s 1942 k�z�tt k�zleked�s�p�t�ssel foglalkozott, legjelent�sebb a Szeretfalva (Beszterce-Nasz�d vm.) - D�da (Maros-Torda vm.) vas�tvonal tervez�se �s �p�t�se. Ezt az�rt kellett a h�bor�s id�szakban igen r�vid id� alatt meg�p�teni, mert a II. b�csi d�nt�s �ltal l�trehozott orsz�ghat�r az anyaorsz�g �s a Sz�kelyf�ld k�z�tti vas�ti �sszek�ttet�st megszak�totta. 1943-1944-ig a Magyar �llamvasutak igazgat�ja volt. 1945. febru�rj�t�l a hadm�veleti ter�leteken ir�ny�totta a lerombolt vas�ti hidak ideiglenes helyre�ll�t�s�t. 1945-1959-ig a M�V Vas�ti H�doszt�ly�nak vezet�je volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 14.	Fresnel, Augustin Jean hal�l�nak 185. �vfordul�ja Broglie, Franciaorsz�g, 1788. m�j. 10. - Ville-d'Avray, 1827. j�l. 14. Francia fizikus Igaz, hogy viszonylag k�s�n, �vekkel m�rn�ki diplom�j�nak megszerz�se ut�n kezdte csak kutatni (k�s�rletileg �s elm�letileg is) a f�ny tulajdons�gait, r�vid �let�nek utols� �vtized�ben azonban sz�mos meggy�z� bizony�t�kot tal�lt �s adott a f�ny hull�mterm�szet�re. Kett�s t�k�rrel �s biprizm�val demonstr�lta a f�ny interferenci�j�t, pontos�totta a hull�mok terjed�s�re vonatkoz� Huygens elvet, �tletes elj�r�sokat tal�lt ki a k�r alak� ny�l�sokon �s akad�lyokon l�trej�v� diffrakci� t�rgyal�s�ra. A polariz�ci� helyes �rtelmez�s�hez jutott el azzal a felt�telez�ssel, hogy a f�nyhull�mok transzverz�lisak, majd a cirkul�ris �s az elliptikus polariz�ci� fogalm�val siker�lt �rtelmeznie a kett�s t�r�s �s a sz�nes polariz�ci� meglep� jelens�geit. A p�rizsi �s a londoni akad�mia is tagj�v� v�lasztotta. Nev�t sz�mos szakkifejez�s �rzi a fizik�ban, ezek k�z�l n�h�ny: Huygens-Fresnel elv, Fresnel z�n�k, Fresnel lencs�k, Fresnel formul�k. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 13.	Horv�th Kereszt�ly J�nos (Horv�th Ker. J�nos) sz�let�s�nek 280. �vfordul�ja K�szeg, [Esztergom], 1732. j�l. 13. - Buda, 1799. okt. 20. Jezsuita fizikatan�r 1751-ben Trencs�nben a jezsuita rendbe l�pett, mint tan�r f�leg Nagyszombaton �s Bud�n m�k�d�tt. A jezsuita rend feloszt�sa Nagyszombatban �rte, hol az egyetemen a k�s�rleti fizika tan�ra volt. Katona Istv�nnal egy�tt megtarthatta tansz�k�t, m�gpedig vizsg�lat let�tele n�lk�l. 1774-ben a b�lcs�szeti kar d�k�nja, ugyanekkor jelentett�k r�la a kir�lyi biztosok, hogy tudom�nyos m�k�d�s�vel az egyetemnek nevet, nev�nek pedig halhatatlans�got szerzett. 1777-ben az egyetem Bud�ra k�lt�zk�dik, Horv�th folytatja m�k�d�s�t Bud�n, ahol 1784-ben �jb�l d�k�n �s 1785-ben rektor. 1791-ben harmincn�gy�vi tan�rkod�s ut�n nyugalomba vonult. T�bb fizikai tank�nyvet �rt, melyek sz�mos kiad�st �rtek. Ezenk�v�l matematikai munk�kat is adott ki.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 13.	G�yer Gyula (Gayer) hal�l�nak 80. �vfordul�ja Celld�m�lk, 1883. febr. 16. - Szombathely, 1932. j�l. 13. [j�n.] Botanikus, jog�sz, egyetemi tan�r A kolozsv�ri egyetemen term�szettudom�nyi doktor�tust szerzett. El�bb �gyv�djel�lt, majd joggyakornok, jegyz�, v�g�l b�r� (1913), utolj�ra Szombathelyen t�rv�nysz�ki tan�cseln�k, de m�k�d�tt k�zben Kom�romban �s Pozsonyban is. A szegedi egyetemen tan�r lett. �rt�kes adatokkal gyarap�totta Kom�rom, Pozsony �s Vas megy�k n�v�nyzet�nek ismeret�t. � ismerte fel a kelet-alpesi fl�ra hazai szerep�t �s k�l�n�tette el a Praenoricum fl�ravid�ket. Nev�t 15 n�v�ny viseli.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 13.	Szab� Ferenc hal�l�nak 10. �vfordul�ja Gyoma, 1926. m�rc. 10. - Budapest, 2002. j�l. 13. Villamosm�rn�k, egyetemi tan�r 1951-ben a BME G�p�szm�rn�ki Kar�n villamosm�rn�ki oklevelet szerzett. 1957-1959-ig az MTA KFKI Kutat�reaktor �zemvezet�-helyettese, 1960-1972-ig a Reaktorkutat�si F�oszt�ly vezet�je, 1972-1978-ig az MTA KFKI Atomenergia Kutat�int�zet (AEKI) igazgat�ja, 1978-1989-ig az MTA KFKI f�igazgat�ja volt. A magyarorsz�gi reaktorkutat�sok egyik elind�t�ja �s nemzetk�zileg is elismert m�vel�je. Vezet�s�vel k�sz�ltek el az MTA KFKI-ban, ill. az AEKI-ben a ZR-1-ZR-5 jel� kritikus rendszerek, amelyekkel alapvet�en �j eredm�nyeket �rt el a k�l�nb�z� t�pus� reaktorz�n�k fizikai tulajdons�gainak felt�r�sa, a neutronok t�rbeli �s energia szerinti eloszl�s�nak vizsg�lata, ill. a reaktorok nukle�ris biztons�g�ban rendk�v�l fontos szerepet j�tsz� �regeffektus �s h�m�rs�kleti reaktivit�s kutat�sa ter�n. Nev�hez f�z�dik az �n. in-pile dozimetria m�r�si metodik�j�nak kidolgoz�sa, k�s�bb az � ir�ny�t�s�val k�sz�lt el a BME oktat� �s kutat� reaktora, ill. val�sult meg az �zembe helyez�se. 1982-t�l az MTA levelez�, 1998-t�l rendes tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 13.	Dee, John sz�let�s�nek 485. �vfordul�ja Tower Ward, London, 1527. j�l. 13. - Mortlake, London, 1609. m�rc. 26. [1608.] Angol matematikus �s asztrol�gus Kor�nak egyik legtanultabb embere. Cambridge-ben, �s Louvain-ban folytatta matematikai �s csillag�szati tanulm�nyait, Gemma Frisius-szal szoros bar�ts�got k�t�tt. 1550-ben P�rizsban az Egyetemen nagy �rdekl�d�st kelt� el�ad�sokat tartott Euklidesz Elemeir�l, professzori �ll�st is aj�nlottak neki, de ezt nem fogadta el. Visszat�rt Angli�ba, ahol arisztokrat�k, tengeri kereskedelemmel foglalkoz� t�rsas�gok, majd I. Erzs�bet alatt a kir�lyi udvar tan�csad�ja lett navig�ci�s �s m�s k�rd�sekben, t�rk�peket is k�sz�tett, szaktud�s�t t�bben hasznos�tott�k az angol felfedez�k k�z�l. (� vezette be a Brit Birodalom kifejez�st.) Egyidej�leg csillag�szati tanulm�nyai nyom�n asztrol�gi�val is foglalkozott, nem �rzett ellentmond�st a k�t ter�let k�z�tt. P�lyafut�s�nak m�sodik r�sz�t m�r t�lnyom�an a m�gi�nak �s hermeticizmusnak szentelte. Eur�p�ban, Csehorsz�gban �s Lengyelorsz�gban kir�lyi udvarokban tartott demonstr�ci�kat. 1584-ben Magyarorsz�gon is v�gzett - sikertelen - aranycsin�l�si k�s�rleteket. �v� volt kor�nak legnagyobb k�nyvt�ra. M�ria kir�lyn�nek nemzeti k�nyvt�r alap�t�s�t, Erzs�bet kir�lyn�nek a Gergely-f�le napt�rreformhoz hasonl� reform bevezet�s�t javasolta, mindkett�t eredm�nytelen�l.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 13.	Bradley, James hal�l�nak 250. �vfordul�ja Shireborn, Gloucestershire, Anglia, 1693. [1692.] - Chalford, Gloucestershire, 1762. j�l. 13. Angol csillag�sz Oxfordban teol�gi�t tanult �s 1719-ben Wanstead-be ment, mint diak�nus. A csillag�szat ir�nti �rdekl�d�se miatt lemondott hivatal�r�l �s a tudom�nynak szentelte tev�kenys�g�t. 1921-ben lett az oxfordi egyetem professzora, Halley hal�la ut�n 1742-ben a greenwichi obszervat�rium igazgat�ja. 1728-ban felfedezte a f�nysugarak aberr�ci�j�t, mozg� megfigyel�helyr�l n�zve l�tsz�lagos elt�r�s�t, amelynek k�vetkezm�nye a csillagok l�tsz�lagos mozg�sa az �gen - val�j�ban a F�ldnek a Nap k�r�li, illetve saj�t tengelye k�r�li forg�sa �s 1748-ban a F�ld forg�stengely�nek nut�ci�j�t, a Nap, a Hold �s a csillagok egy�ttes hat�s�ra t�rt�n�, kis m�rt�k� ingadoz�s�t. A p�risi akad�mia 1748-ban k�ls� tagj�v� v�lasztotta, a Royal Society-be 1752-ben vett�k fel.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 13.	Bernoulli, Johann III hal�l�nak 205. �vfordul�ja Basel, Sv�jc, 1744. nov. 4. - Berlin, N�metorsz�g, 1807. j�l. 13. Sv�jci csillag�sz, matematikus Johann Bernoulli unok�ja, Johann II. Bernoulli fia. Baselban �s Neuchatelben tanult. 13 �ves kor�ban a filoz�fia doktora lett. 1767-t�l Berlinben kir�lyi csillag�sz �s a berlini csillagvizsg�l� igazgat�ja volt. Hosszabb eur�pai utaz�sokat tett, kor�nak sz�mos tud�s�val folytatott levelez�st. T�bb csillag�szati �s matematikai foly�irat kiad�ja volt. Csillag�szati, f�ldrajzi �s matematikai munk�kat �rt, t�bbek k�z�tt a val�sz�n�s�gsz�m�t�s ter�let�n is �rt el eredm�nyeket.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 12.	Ka�n K�roly sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Nagykanizsa, 1867. j�l. 12. - Budapest, 1940. jan. 28. Erd�m�rn�k A selmecb�nyai erd�szeti f�iskol�n nyert oklevelet 1888-ban. 1889-t�l Beszterceb�ny�n �llami erd�sz, 1907-ben erd�mester, 1908-t�l a f�ldm�vel�s�gyi miniszt�riumban dolgozott, 1919-ben helyettes �llamtitk�r �s az erd�- �s fa�gyek korm�nybiztosa, 1924-25-ben, nyugd�jaz�s�ig c. �llamtitk�r. Kezdem�nyez� szerepe volt az Alf�ld �tfog� f�s�t�s�nak megind�t�s�ban. Nev�hez f�z�dik az �llami erd�igazgat�s �jj�szervez�se �s a term�szetv�delmi t�rv�ny megalkot�sa. Erd�gazd�lkod�si programj�nak megalapoz�sa s az erd�telep�t�sek lehet�s�geinek bizony�t�sa �rdek�ben �tt�r� gazdas�g- �s erd�szett�rt�neti kutat�sokat v�gzett. Alap�t� tagja �s eln�ke volt az Orsz�gos Term�szetv�delmi Tan�csnak �s az Orsz�gos Erd�szeti Egyes�letnek. Forr�st a B�kkben �s kil�t�t a Nagy-H�rshegyen neveztek el r�la. 1924-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 12.	Ny�ry B�la (Ny�ri) sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Nagybecskerek, 1882. j�l. 12. - 1961. j�n. Matematika- �s fizikatan�r Debrecenben, a Reform�tus Koll�giumban � vette �t K. Kiss J�zseft�l a gazdagon felszerelt fizikaszert�rat. Legh�resebb tan�tv�nya, Bay Zolt�n �gy eml�kezett vissza tud�s tan�r�ra: "K�s�bb, mikor nyugd�jba ment, Pestre k�lt�z�tt s f�lkeresett a M�egyetemen, ahol atomfizik�t tan�tottam. Bej�tt az el�ad�saimra, el�tte s ut�na a tan�ri szob�ban besz�lgett�nk... A tudom�nyszomj mindaddig �lt benne, m�g ismertem, �s nyilv�n ez a tudom�ny fels�bbs�ge ir�nti tisztelet volt az, amit a di�kjaiba, is siker�lt neki �t�ltetnie..."
	Web dokumentumok

2012. j�l. 12.	Batta Istv�n sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Beje, G�m�r-Kishont vm., 1882. j�l. 12. - S�rospatak, 1926. j�l. 30. Matematika-fizika szakos tan�r, gyakorl�gimn�ziumi igazgat� A kolozsv�ri Ferenc J�zsef Tudom�nyegyetemen szerezte meg tan�ri oklevel�t, majd ugyanitt - Tangl K�rolyn�l - doktor�lt fizik�b�l. A b�k�si reform�tus gimn�ziumb�l n�metorsz�gi tanulm�ny�tra k�ldt�k, innen hazat�rve a hazai oktat�si reformk�s�rletek lelkes t�mogat�j�v� v�lt. 1917-ben Schneller Istv�n a kolozsv�ri tan�rk�pz� int�zet mell� szervez�d� gyakorl�gimn�ziumba h�vta, ennek tan�ra, majd igazgat�ja lett. 1919-ben az iskol�t �tvett�k a rom�n hat�s�gok. Csal�dj�val egy�tt sz�l�helye k�zel�be, az akkor cseh megsz�ll�s alatt l�v� ter�letre kellett �ttelep�lni�k. 1920-ban t�rhetett vissza Magyarorsz�gra, hal�l�ig a s�rospataki reform�tus koll�giumban tan�tott. Jelent�s fizikai szakm�dszertani �s didaktikai munk�ss�ga, melynek keret�ben els�nek foglalkozott a magyar fizikai szaknyelv t�rt�net�vel.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 12.	Matkovics B�la sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Csongr�d, 1927. j�l. 12. - Szeged, 1998. okt. 13. Biol�gus Egyetemi tanulm�nyokat a szegedi egyetem orvostudom�nyi kar�n folytatott 1945-1951-ig. Orvosi diplom�ja megszerz�se ut�n beiratkozott a term�szettudom�nyi kar vegy�sz szak�ra is �s 1955-ben kapta meg oklevel�t. Az orvosvegytani int�zetben kezdett el dolgozni, majd hosszabb-r�videbb ideig kutatott a szerves k�miai, �llat�lettani, biok�miai tansz�ken. 1974-t�l vezette az egyetem biok�miai tansz�k�n bel�l a biol�giai izot�p laborat�riumot, mely 1990-t�l �n�ll� egys�gk�nt m�k�d�tt. 1952-t�l tagja volt a magyar k�mikusok egyes�let�nek, megalakul�s�t�l a magyar biok�miai egyes�letnek �s a magyar biol�giai t�rsas�gnak, 1985-t�l a n�met biol�giai k�miai egyes�letnek, 1993-t�l a magyar szabadgy�k t�rsas�gnak. Kutat�si ter�lete: ferment�ci�s technikai �s redox vizsg�latok mikroorganizmusokkal �s gomb�kkal.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 12.	Erman, Georg Adolf hal�l�nak 135. �vfordul�ja Berlin, Poroszorsz�g (ma N�metorsz�g), 1806. m�j. 12. - Berlin, 1877. j�l. 12. N�met fizikus, geol�gus Paul Erman fia. Berlinben �s K�nigsbergben tanult, 1832-t�l a b�csi egyetem mag�ntan�ra majd fizikaprofesszora volt. 1874-ben a Royal Society k�ls� tagj�nak v�lasztotta. T�bb vil�g k�r�li utaz�st is tett, melyek c�lja a F�ld eg�sz ter�let�re kiterjed� m�gnesess�gi m�r�sek szervez�se �s v�grehajt�sa volt. Eredm�nyeit k�s�bb t�bb k�tetben dolgozta fel, melyek Gauss f�ldm�gness�gi elm�let�nek is �rt�kes alapj�ul szolg�ltak. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 12.	Wilson, Edgar Bright hal�l�nak 20. �vfordul�ja Gallatin, Tennessee, USA, 1908. dec. 18. - Cambridge, Massachusetts, 1992. j�l. 12. Amerikai k�mikus 1931-ben Princetonban szerzett diplom�t, majd a CalTech-en Linus Pauling mellett doktor�lt. Ekkor volt Pauling szerz�t�rsa a Bevezet�s a kvantummechanik�ba c�m� kit�n� tank�nyv�knek, amely 1935-ben jelent meg el�sz�r, �s m�g a 2000-es �vekben is haszn�latban volt. 1936-ban a Harvard k�miai tansz�k�nek tan�rseg�dje, 1939-ben docense lett. Jelent�s tev�kenys�get fejtett ki a t�bbatomos molekul�k kvantummechanik�j�nak elm�let�ben, de a k�s�rleti munk�hoz is k�sz�tett automatikus infrav�r�s spektrom�tert. A vil�gh�bor� ut�n jelent�s eredm�nyeket �rt el a mikrohull�m� spektroszk�pia alkalmaz�s�ban a molekulaszerkezet meghat�roz�s�ra. 1997-t�l az Amerikai K�miai T�rsas�g �vente spektroszk�piai E. Bright Wilson-d�jat adom�nyoz. N�gy fia �s k�t l�nya van, egyik�k Kenneth G. Wilson Nobel-d�jas fizikus. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 11.	Hatvany J�zsef hal�l�nak 25. �vfordul�ja Budapest, 1926. nov. 18. - Budapest, 1987. j�l. 11. Fizikus, m�rn�k Fizikusi k�pes�t�st a cambridge-i egyetemen szerzett. 1947-ben hazat�rt, a K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem docense, majd 1950-t�l 1952-ig az MTA K�zponti Hivatala eln�ks�gi titk�rs�g�nak vezet�je lett. 1952 �s 1956 k�z�tt koholt v�dak alapj�n beb�rt�n�zt�k, b�rt�n�ve alatt felv�zolta a numerikus vez�rl�sre �p�tett �zem elk�pzel�seit. 1956 �s 1960 k�z�tt az MTA Kibernetikai Kutat�csoportj�nak volt a munkat�rsa. 1965-t�l a SZTAKI-ban a g�pipari automatiz�l�s k�rd�seivel foglalkozott. Nev�hez f�z�dik a grafikus megjelen�t�, �s a bonyolult fel�letek �nm�k�d� kialak�t�s�ra alkalmas, t�bb dimenzi�ban mozg� szersz�mg�pvez�rl�s megval�s�t�sa. �tt�r� r�szt v�llalt a geometriai modellez�s �s a sz�m�t�g�pes grafika hazai eszk�zeinek kidolgoz�s�ban. Az alak- �s helyzetfelismer�sre kidolgozott eszk�zei n�velt�k a robotok intelligenci�j�t. Mai napig m�k�d� iskol�t teremtett fiatal tehets�gek nevel�s�vel, �szt�nd�jakhoz, k�lf�ldi tanulm�nyokhoz val� juttat�s�val, ami abban az id�szakban m�g kiv�teles lehet�s�geket ny�jtott a szakmai fejl�d�sre. 1978-ban �llami D�jjal, 1984-ben Pattanty�s �brah�m-eml�k�remmel t�ntett�k ki.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 11.	Gy�rgyde�k Zolt�n sz�let�s�nek 70. �vfordul�ja Gyula, 1942. j�l. 11. - ?, 2005. okt. 20. Vegy�sz, egyetemi docens 1965-ben szerzett vegy�szdiplom�t a debreceni Kossuth Lajos Tudom�nyegyetemen, majd a Bogn�r Rezs� akad�mikus vezette Szerves K�miai tansz�ken m�k�d� MTA Antibiotikumk�miai Kutat� Csoportban kezdett dolgozni. 1991-t�l a Szerves K�miai tansz�k munkat�rsak�nt folytatott kutat�i �s oktat�i tev�kenys�get egyetemi docensi beoszt�sban, 1999-ben habilit�lt. Munk�ss�g�val a sz�nhidr�t-k�miai alapkutat�sok ter�let�n alkotott maradand�t. A gyakorlati alkalmaz�sok lehet�s�geit sem t�vesztette szem el�l, �s t�rekedett az �ltala �g�retesnek tartott vegy�letek biol�giai hat�sainak felder�t�s�re. Kapcsolatokat �polt t�bb hazai �s k�lf�ldi (n�met, osztr�k, sv�jci) kutat�csoporttal. Vend�gkutat�k�nt t�bb �vet dolgozott Hamburgban �s Z�richben.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 11.	Oresme, Nicolas (Nicole) hal�l�nak 630. �vfordul�ja Normandia, 1320. k�r�l - Lisieux, Franciaorsz�g, 1382. j�l. 11. Francia term�szettud�s, matematikus, fizikus, csillag�sz, filoz�fus, lisieux p�sp�ke Kor�nak egyik legm�veltebb �s legsokoldal�bb elm�je volt. A term�szettudom�nyos kutat�sban fejtett ki jelent�s munk�ss�got. Foglalkozott a F�ld tengely k�r�li forg�s�nak probl�m�j�val, a F�ld mozg�sa elleni arisztotel�szi �rvek b�r�lat�val. Arisztotel�sz t�bb munk�j�t ford�totta le latinb�l franci�ra. N�zeteit a F�ld mozg�sa mellett fejtette ki. Tanaival sok tekintetben Galileit el�zte meg. Els�k�nt haszn�lta a matematik�ban a grafikus koordin�ta �br�zol�st, Descartes analitikus geometri�j�nak megsejt�je, s�t �tletad�ja lett. Bevezette a t�rtkitev�s hatv�nyokat. Oresme p�nz�gyi munk�ja kapcsol�dik a p�nz�gyi politik�hoz. Szerinte az orsz�g p�nz�gyi rendszere addig nem lesz stabil, am�g az uralkod� �nk�nyesen v�ltoztatja a p�nzt. Els� volt, aki k�zgazdas�gi probl�m�kkal foglalkozott.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 11.	Lalande, Joseph J�r�me Le Fran�ais de sz�let�s�nek 280. �vfordul�ja Bourg-en-Bresse, Ain, Franciaorsz�g, 1732. j�l. 11. - P�rizs, 1807. �pr. 4. Francia csillag�sz P�rizsban jogot tanult, azonban Delisle csillag�szati el�ad�sait is hallgatta. Jogi tanulm�nyainak befejez�se ut�n kik�ldt�k Berlinbe, hogy m�r�seket v�gezzen a Mars �s a Hold parallaxis�nak meghat�roz�s�ra. Clairaut mellett dolgozott a Halley-�st�k�s p�ly�j�nak pontosabb meghat�roz�s�n. 1762-t�l 46 �ven �t Delisle ut�dak�nt a Collège de France asztron�mia tansz�k�nek tan�ra volt. 1761 �s 1769 k�z�tt r�szt vett a V�nusz k�t Nap el�tti �tvonul�s�nak megfigyel�s�t c�lz� nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s megszervez�s�ben. 1795-t�l a p�rizsi obszervat�rium igazgat�ja volt. F�k�ppen a bolyg�k mozg�s�nak elm�let�vel foglalkozott. Kiadott egy Hold-atlaszt �s 1801-ben egy csillagkatal�gust, amelyben 47 ezer objektumot �rt le. Neve szerepel a hetvenk�t francia tud�s k�z�tt az Eiffel-tornyon.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 11.	Atwood, George hal�l�nak 205. �vfordul�ja Westminster, London, Anglia, 1745. okt. [1746.] - Westminster, London, 1807. j�l. 11. Angol matematikus Cambridge-ben a Trinity College-ben tanult, majd itt is tan�tott fizik�t �s csillag�szatot. Az oktat�sban sz�mos szeml�ltet�eszk�zt haszn�lt. Legnevezetesebb ezek k�z�l az 1780-ban �ltala feltal�lt �s r�la elnevezett ejt�g�p, melynek seg�ts�g�vel a szabades�st lass�tani, s �gy a dinamika els� t�rv�ny�t k�s�rletileg vizsg�lni �s bizony�tani lehet. 1784-ben �llami szolg�latba l�pett, a kincst�r sz�m�ra v�gzett p�nz�gyi sz�m�t�sokat, azonban emellett tov�bbra is folytatta matematikai �s fizikai tanulm�nyait. Eredm�nyeket �rt el t�bbek k�z�tt a haj�k stabilit�s�nak vizsg�lat�ban, terveket k�sz�tett egy, a Temz�n �p�tend� vash�d �p�t�s�re. A Royal Society tagj�v� v�lasztotta.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 11.	Larmor, Joseph, Sir sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Magheragall, County Antrim, �rorsz�g, 1857. j�l. 11. - Holywood, County Down, �rorsz�g, 1942. m�j. 19. �r fizikus, matematikus A Royal Belfast Academical Institution, Queen's University Belfast-ban �s St John's College, Cambridge-ben fizik�t, majd a Queen's College, Galway-ben matematik�t tanult. 1903-ban a matematika professzora a Cambridge-i egyetemen. Nev�t ma a fizikusok legink�bb a Larmor-precesszi� (atomok, elektronok m�gneses momentum�nak precesszi�ja k�ls� m�gneses t�rben) kapcs�n szokt�k emlegetni. Elm�leti fizikus volt, aki meggy�z�d�ssel hitt az �terben �s �rorsz�g egys�g�ben. Lorentz p�rtj�n volt Einsteinnel szemben a t�vols�g- �s id�dilat�ci� k�rd�s�ben. Elm�letileg helyesen hat�rozta meg a gyorsul� elektron sug�rz�si ter�t �s az elektronok rezg�s�re vezette vissza a sz�nk�pvonalak felhasad�s�t k�ls� m�gneses t�rben.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 11.	Goudsmit, Samuel Abraham sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja H�ga, Hollandia, 1902. j�l. 11. - Reno, Nevada, USA, 1978. dec. 4. Holland sz�let�s�, amerikai fizikus A leideni egyetemen Paul Ehrenfest el�ad�sait hallgatta. M�r ekkor felvetette George Uhlenbeckkel egy�tt, hogy az elektronnak saj�t perd�lete (spinje) lehet, az ehhez tartoz� saj�t m�gneses momentummal egy�tt. Ehrenfest vezet�s�vel doktor�lt 1927-ben, majd az Egyes�lt �llamokban a michigani egyetem professzora lett �s maradt 1946-ig. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n � volt a tudom�nyos ir�ny�t�ja annak a felder�t� akci�nak, melynek c�lja a n�met atomkutat�s eszk�zeinek, produktumainak �s az ezt kifejleszt� tud�soknak a felder�t�se �s USA-ba sz�ll�t�sa volt. A h�bor� ut�n a brookhaveni laborat�rium vezet�jek�nt, valamint a Physical Review f�szerkeszt�jek�nt lett neve k�zismert a fizikusok t�bor�ban az eg�sz vil�gon. Egyiptol�gi�val is foglalkozott, az �ltala felt�rt �s hazahozott r�g�szeti kincseket ma m�zeumban �rzik a michigani egyetemen. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 11.	Maiman, Theodore Harold sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Denver, 1927. j�l. 11. - Vancouver, 2007. m�j. 5. Amerikai fizikus Colorad�ban �s Stanfordban tanult fizik�t. 1955-t�l a kaliforniai Hughes Research Laboratories munkat�rsa volt. F�k�nt a koherens mikrohull�m� sug�rz�st el��ll�t�, 1953-ban l�trehozott m�zer keltette fel �rdekl�d�s�t. A vil�g els� m�k�d� l�zer�t 1960. m�jus 16-�n mutatta be el�sz�r, rendszere gyakorlatilag egybef�gg� f�nysugarat hozott l�tre rubinatomok stimul�l�sa r�v�n. Siker�t mesters�ges rubinok alkalmaz�s�nak k�sz�nhette. A l�zertechnol�gi�t a CD- �s DVD-olvas�kban, vonalk�d-olvas�kban, l�zernyomtat�kban alkalmazz�k a leggyakrabban, de sz�mos ipari, gy�gy�szati �s katonai alkalmaz�sa. A l�zersug�r monokromatikus, azaz id�ben �s t�rben koherens f�nynyal�b, amelynek energi�ja kis t�rr�szre koncentr�l�dik. A 60-as �vekt�l kezdve l�zereszk�z�ket gy�rt� c�geket alap�tott. 1977-ben csatlakozott a TRW Electronics of Californiahoz. Maimant k�tszer jel�lt�k Nobel d�jra, de egyszer sem nyerte el azt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 10.	Mendlik Ferenc hal�l�nak 110. �vfordul�ja P�cs, 1838. nov. 25. - Lovrana, Isztria, 1902. j�l. 10. Matematikatan�r Hossz� tan�ri p�ly�j�t Egerben kezdte, majd Baj�n meg Ungv�ron folytatta. 1872-t�l a Mark�-utcai f�re�liskol�ban Beke Man� �s Rados Guszt�v is a tan�tv�nyai voltak. T�bb tank�nyvet �rt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 10.	Medveczky L�szl� sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Debrecen, 1917. j�l. 10. - Debrecen, 2002. aug. 27. K�s�rleti fizikus 1940-ben szerzett matematika-fizika szakos k�z�piskolai tan�ri oklevelet sz�l�v�ros�ban, az akkor m�g Tisza Istv�n nev�t visel� tudom�nyegyetemen. Elk�s�rte Gyulai Zolt�nt a visszacsatolt Kolozsv�rra, majd egy �v m�lva katonai beh�v�t kapott. A h�bor�b�l k�t �v hadifogs�g ut�n t�rt haza 1947-ben, �s Szalay S�ndor tan�rseg�de, majd adjunktusa lett Debrecenben. Kutat�si feladata a magfizikai folyamatokban keletkez� gyors neutronok fotoemulzi�s m�dszerrel t�rt�n� detekt�l�sa lett. 1954-t�l kezdve tev�keny r�szt v�llalt az ATOMKI megalap�t�s�ban, l�trej�tt�ben. 1967-t�l 1976-ig � volt az int�zet tudom�nyos igazgat�helyettese, 1979-ben egyik volt tan�tv�ny�val megosztott Akad�miai- d�jat kapott a nukle�ris nyomdetektoros m�dszer tov�bbfejleszt�s��rt. 1963-ban a fizikai tudom�ny kandid�tusa, 1981-ben a fizikai tudom�ny doktora fokozatot szerezte meg. Sz�zn�l t�bb tudom�nyos publik�ci�j�ra t�bb mint h�romsz�z, t�bbs�g�ben nemzetk�zi k�zlem�ny hivatkozik. A 80-as �vekben m�g megszerkesztette az int�zet t�rt�neti kronol�gi�j�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 10.	Cotes, Roger sz�let�s�nek 330. �vfordul�ja Burbage, Anglia, 1682. j�l. 10. - Cambridge, 1716. j�n. 5. Angol matematikus, csillag�sz Cambridge-ben a csillag�szat professzora volt. A Royal Society tagja volt. Newton egyik legkiemelked�bb t�rsa, hasonl� gondolatmenetet k�vetve, m�r 1715-ben k�zel jutott az Euler-k�plethez. A Principia m�sodik kiad�s�n�l 1709 �s 1713 k�z�tt seg�tett Newtonnak. Okkal mondta r�la hal�la ut�n Newton: "Ha Cotes tov�bb �lt volna, akkor most tudn�nk valamit." A sz�gnek az �vhosszal val� m�r�s�nek elv�t Cotes-nek k�sz�nhetj�k. N�la m�r minden k�szen volt a radi�nnal kapcsolatban. Felismerte, hogy ez egy term�szetes sz�gm�rt�k. Az � �tlete volt 1714-ben a radi�n kifejez�s.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 10.	Struve, Heinrich (Sztruve, Genrih Vasziljevics) sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja Dorpat, Orosz Birodalom, (ma Tartu), �sztorsz�g, 1822. j�l. 10. - ?, 1908. m�rc. 28. N�met-orosz k�mikus A Struve-dinasztia m�sodik gener�ci�j�nak tagja, Friedrich Georg Wilhelm Struve fia. 1845-ben v�gzett a dorpati egyetemen. 1846-ban l�togat�st tett Berzeliusn�l, 1849-t�l 1867-ig a szentp�terv�ri egyetem �sv�nytan tansz�k�n dolgozott. Munk�ss�g�nak f� ter�lete a szervetlen analitikai k�mia volt, m�dszereket dolgozott ki pl. az arz�ntartalm� vegy�letek kimutat�s�ra. 1867-ben Tbilisziben lett kriminalisztikai orvosszak�rt�, ahol nem csup�n a k�miai anal�zis, hanem a fotogr�fia m�dszereit is felhaszn�lta munk�ja sor�n. 1886-ban Szocsi �sv�nyvizeit vizsg�lta. Munk�ss�g�nak elismer�sek�nt 1876-ban az orosz akad�mia tagjai sor�ba v�lasztotta. Feles�ge Euler egyik d�dunok�ja volt. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 10.	Clark, Alvan Graham sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja Fall River, Massachusetts, USA, 1832. j�l. 10. - Cambridge, 1897. j�n. 9. Amerikai csillag�sz, t�vcs�k�sz�t� A Clark csal�d Cambridge-ben m�k�d� t�vcs�k�sz�t� m�hely�nek kiemelked� szerep jutott az amerikai csillag�szat m�lt sz�zad v�gi robban�sszer� fejl�d�s�ben. �m nemcsak t�vcs�vek k�sz�t�s�ben, hanem csillag�szati megfigyel�sekben is j�rtasak voltak; Alvan Clark fi�val, Alvan Graham Clarkkal 1862. janu�r 31-�n t�vcs�tesztel�s k�zben felfedezte a S�rius k�s�r� csillag�t.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 10.	Alder, Kurt sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja K�nigsh�tte, Poroszorsz�g (ma Chorz�w, Lengyelorsz�g), 1902. j�l. 10. - K�ln, 1958. j�n. 20. N�met k�mikus, Nobel-d�jas A Berlini �s a Kieli Egyetemen tanult k�mi�t �s az ut�bbin szerzett doktor�tust 1926-ban. Az els� cikket 1928-ban �rt�k Dielsszel a di�nek kinonnal t�rt�n� reakci�j�r�l. Alder 1934-t�l 1936-ig Kielben a k�mia professzora volt. Az IG Farbennek, az akkori vil�g legnagyobb vegyipari konszernj�nek kutat�si igazgat�jak�nt alapkutat�sait m�anyagok kifejleszt�se �rdek�ben v�gezte. 1940-ben a k�mia professzora �s a k�miai int�zet igazgat�ja lett a K�lni Egyetemen. 1950-ben Otto Dielsszel megosztott k�miai Nobel-d�jat kapott a ciklikus szerves vegy�letek sz�les k�rben felhaszn�lt szintetiz�l�si m�dszer�nek kifejleszt�s��rt. Els�nek bizony�tott�k be k�s�rletileg e reakci� term�szet�t, �s mutatt�k ki alkalmazhat�s�g�t egy sor gy�r�s vegy�let eset�ben.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 9.	Lechner Egon hal�l�nak 45. �vfordul�ja Kolozsv�r, 1890. nov. 24. - Budapest, 1967. j�l. 9. [10.] G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r A budapesti m�egyetemen 1913-ban szerzett g�p�szm�rn�ki oklevelet. 1913-1921 k�z�tt a G�pelemek Tansz�k�n tan�rseg�d. A Fejes G�pgy�r tervez�si irod�j�t vezette, ahol iskolai rep�l�g�pek, M�V-s�naut�k motorjait tervezte. 1928-1934 k�z�tt a M�VAG traktorszerkeszt�i irod�j�ban t�bbek k�z�tt kifejlesztette a M�VAG-Lechner-traktort. 1949-t�l a L�ng-gy�r konstrukt�re volt. K�zben az �llami M�szaki F�iskol�n tan�tott 1947-t�l, 1953-ban a BME professzor�v� nevezt�k ki. A t�meggy�rt�st �s a m�r�stechnik�t oktatta. Ezek mellett kiemelked� szerepet t�lt�tt be a magyar �s a nemzetk�zi szabv�nyos�t�sban. 1919 �s 1923 k�z�tt a Magyar M�rn�k- �s �p�t�sz-egylet G�p�szeti, Elektrotechnikai �s Gy�ripari Szakoszt�ly�nak jegyz�i tiszts�g�t l�tta el.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 9.	Houston, Edwin James sz�let�s�nek 165. �vfordul�ja Alexandria, Virginia, USA, 1847. j�l. 9. - Philadelphia, Pennsylvania, 1914. m�rc. 1. Amerikai m�rn�k, feltal�l�, �r�. A philadelphiai Central High School tan�rak�nt Elihu Thomsonnal sz�mos k�s�rletet v�geztek az indukci�s tekercsek, dinam�k, a dr�tn�lk�li �tvitel t�mak�reiben. 1881-ben szabadalmaztatt�k az �vl�mp�kra �p�l� vil�g�t�s-rendszer�ket, (Thomson-Houston-gener�tor). 1879-ben alap�tott�k a Thomson-Houston Electric Company v�llalatot, amely az Edison General Electric Company-val egyes�lve General Electric n�ven m�k�d�tt tov�bb. 1894-ben Edison kor�bbi munkat�rs�val, Arthur Kennellyvel tan�csad� c�get alap�tott, a korabeli szakirodalmat �rt�kes m�veikkel gazdag�tott�k. Sz�mos tudom�nyos �s m�rn�ki szervezet tagja volt, k�t alkalommal pedig az American Institute of Electrical Engineers eln�ki tiszt�t is bet�lt�tte. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 8.	Hegyfoki Kabos (Hegyfoky) sz�let�s�nek 165. �vfordul�ja �jleszna, 1847. j�l. 8. [7.] - T�rkeve, 1919. febr. 7. Meteorol�gus, r. katolikus lelk�sz Magyarorsz�g �ghajlat�nak korai kutat�ja. Egerben tanult teol�gi�t, 1871-ben papp� szentelt�k. T�bb helyen k�pl�n, majd ugyancsak t�bb helyen, 1891-t�l T�rkev�n pl�b�nos. 1883-t�l v�gzett igen gondos meteorol�giai megfigyel�seket, T�rkev�n saj�t k�lts�g�n j�l felszerelt id�j�r�si �szlel� �llom�st rendezett be, �szlel�seinek min�s�ge az el��r�sos k�vetelm�nyeket j�val meghaladta. (Sz�lir�ny-v�ltoz�sok, felh�k vonul�sa, zivatarok.) Az Orsz�gos Meteorol�giai �s F�ldm�gness�gi Int�zet �vk�nyvei alapj�n feldolgozta az orsz�g egyes vid�keinek �ghajlati elemeit. Tanulm�nyait f�leg az Id�j�r�s c. lapban �s a Term�szettudom�nyi T�rsulat kiadv�nyaiban k�z�lte. Fontosabbak: a m�jus havi meteorol�giai viszonyokr�l (tavaszi fagyokr�l, 1886), a zivatarokr�l (1889). A Magyar Meteorol�giai T�rsas�g a kiemelked� �szlel�i tev�kenys�g elismer�s��l 1934-ben Hegyfoki Kabos Eml�k�rmet alap�tott. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 8.	Loczka Alajos sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Budapest, 1892. j�l. 8. - Budapest, 1972. jan. 24. K�mikus, tan�r K�mia-term�szetrajz szakon tan�ri oklevelet szerzett a budapesti tudom�nyegyetem b�lcs�szeti kar�n, ahol h�rom �ven �t tan�rseg�d, 1920-ban szerves k�miai t�rgyk�rb�l szerezte meg doktor�tus�t. Ezut�n a budapesti Kem�ny Zsigmond re�liskol�ban tan�tott, k�zben Konek Frigyes mellett az Orsz�gos Chemiai Int�zetben folytatta tudom�nyos kutat�munk�j�t. 1927-1928-ig �szt�nd�jjal az USA-ban az ottani iskolarendszert tanulm�nyozta. Hazat�rve az Orsz�gos K�zoktat�si Tan�csn�l tan�csos. 1937-ben a Vall�s- �s K�zoktat�s�gyi Miniszt�rium Szakoktat�si �gyoszt�ly�nak vezet�je. 1950-t�l nyugd�jask�nt az Orsz�gos M�szaki K�nyvt�r �s Dokument�ci�s K�zpont munkat�rsa, 1962-t�l a Magyar Vegy�szeti M�zeum tudom�nyos munkat�rsa is. �tt�r�je, kidolgoz�ja �s fejleszt�je volt haz�nkban az �n. "munk�ltat�" vagy "cselekedtet�" k�miatan�t�si m�dszernek, ahol a di�kok adott feladatokkal k�s�rletezve, mintegy �n�ll�an, maguk jutnak a k�v�nt felismer�sekhez. Sz�mos didaktikai �s t�bb k�miat�rt�neti tanulm�nyt, k�nyvet �rt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 8.	Stef�n Mih�ly sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja B�dvaszilas, 1932. j�l. 8. - Budapest, 2009. aug. 6. Koh�m�rn�k, g�p�szm�rn�k 1954-ben a miskolci Neh�zipari M�szaki Egyetemen koh�m�rn�ki oklevelet szerzett. 1959-1962-ig aspir�ns volt, 1962-ben Moszkv�ban szerzett kandid�tusi fokozatot. 1962-1964-ig a Csepel F�mm� kutat�si oszt�lyvezet�je, 1964-1975-ig igazgat�ja, 1975-1983-ig a Csepel Vas- �s F�mm�vek m�szaki igazgat�ja. 1986-1990-ig az Ipari Technol�giai Int�zet igazgat�ja volt. F�mfizik�val, anyagtudom�nnyal �s finomkoh�szati kutat�sokkal, els�sorban k�l�nleges fizikai, k�miai �s mechanikai tulajdons�g� anyagok makro- �s mikroszerkezet�nek vizsg�lat�val foglalkozott. Elm�letileg megalapozta az oxig�nmentes, nagy villamosvezet� k�pess�g� r�zhuzal ipari gy�rt�s�t. 1976-t�l az MTA levelez� tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 8.	Varga Antal sz�let�s�nek 70. �vfordul�ja Vasv�r, 1942. j�l. 8. - Szeged, 2014. m�rc. 22. M�rn�k, matematikus, egyetemi tan�r A M�egyetemen tanult Budapesten, majd a Dunai Vasm� m�rn�k-matematikusa lett Duna�jv�rosban. Szegeden szerzett matematikus diplom�t (1972). M�r 1971-t�l tan�rseg�d Kalm�r L�szl� mellett; nyugd�jaz�s�ig a szegedi Bolyai Int�zet munkat�rsa volt. Doktori disszert�ci�j�t Leindler L�szl� t�mavezet�s�vel �rta. Kiv�l� oktat�i tev�kenys�ge mellett matematikat�rt�neti dolgozatokat publik�lt. A lelkes�t� el�ad�sai �s az �ltala meg�rt �rdekess�gek sok fiatalt vonzottak a matematikus p�ly�ra. A szegedi term�szettudom�nyi kar beiskol�z�si propaganda tev�kenys�g�t is � ir�ny�totta hossz� ideig. A Bolyai J�nos Matematikai T�rsulat Eml�k�rz� bizotts�g�ban P�ter R�zsa ut�da volt az eln�ki sz�kben. Cs�k�ny B�la professzorral egy�tt �rt�k meg a Bolyai Int�zet t�rt�net�t. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 8.	Carleman, Torsten sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Visseltofta, Sv�dorsz�g, 1892. j�l. 8. - Stockholm, 1949. jan. 11. Sv�d matematikus Az uppsalai egyetemen tanult. Akt�v tagja volt az Uppsalai Matematikai T�rsas�gnak. 1917-ben az uppsalai egyetem docense, 1923-ban a Lund Egyetem professzora. 1924-ben megp�ly�zta �s elnyerte a stockholmi egyetem professzori �ll�s�t. A Sv�d Kir�lyi Tudom�nyos Akad�mia 1926-ban v�lasztotta tagjai k�z�. 1927-t�l a Mittag-Leffler Int�zet igazgat�ja, az Acta Mathematica szerkeszt�je lett. A klasszikus anal�zis �s annak alkalmaz�sainak ter�let�n �rt el eredm�nyeket. A Carleman-egyenl�tlens�g a matematika, ezen bel�l az anal�zis egyik fontos, konvergens sorokra vonatkoz� eszk�ze.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 7.	Kov�ts Mih�ly sz�let�s�nek 250. �vfordul�ja Korl�t, 1762. j�l. 7. [1768.] - Mez�cs�t, 1851. j�n. 22. Orvos Orvosi diplom�j�t a pesti egyetemen 1791-ben szerezte. B�csi, majd sv�jci k�rh�zakban folytatott gyakorlat ut�n 1795-ben Pesten telepedett le. Orvosi hivat�sa mellett foglalkozott mineral�gi�val, k�mi�val; t�mogatta a nyelv�j�t�si harcot. K�zdelmet folytatott a tudom�nytalan orvosi ir�nyzatok ellen. Jelent�s ismeretterjeszt� munk�t v�gzett. Az els� magyar nyelv� k�mia �s t�rv�nysz�ki orvostan szerz�je. �sv�nytani k�nyve is jelent�s. 1832-t�l az MTA tagja
	Web dokumentumok

2012. j�l. 7.	F�nyes Elek sz�let�s�nek 205. �vfordul�ja Csokaj, 1807. j�l. 7. - �jpest, 1876. j�l. 23. Statisztikus 1828-ban v�gzett �gyv�dk�nt Pozsonyban. 1836-ban Pesten telepedett le �s statisztikai munk�ss�got folytatott. 1843 �s 1847 k�z�tt az Orsz�gos Magyar Gazdas�gi Egyes�let el�ad�ja, a Magyar Iparegyes�let v�lasztm�nyi tagja, majd 1847-t�l aligazgat�ja, az ellenz�ki Nemzeti K�r aleln�ke. 1848-ban az Orsz�gos Statisztikai Hivatal vezet�je volt, a szabads�gharc ut�n egy ideig bujdosnia kellett. 1857-ben az Els� Magyar �ltal�nos Biztos�t� T�rsas�g �letbiztos�t�si �gyoszt�ly�nak vezet�je volt. Kidolgozta az �lettartam �s a hal�loz�s val�sz�n�s�g-t�bl�zatait. 1860-t�l �js�g�r�k�nt m�k�d�tt, �lete v�g�n a Statisztikai Hivatal d�jnokak�nt m�k�d�tt. Magyarorsz�g statisztik�j�nak megalapoz�ja volt. Forr�s�rt�k� munk�iban sz�mba vette az orsz�g anyagi �s szellemi er�forr�sait, bemutatta az �llamhatalmi �s a kereskedelmi rendszert. Fejl�d�s�ben �br�zolta az orsz�g helyzet�t, �sszehasonl�tva azt a k�lf�ldi viszonyokkal. Statisztikai munk�in k�v�l t�rk�peket is kiadott. 1837-t�l az MTA levelez� tagja volt, mivel azonban sz�kfoglal�t nem tartott, az Akad�mia t�r�lte tagjai sor�b�l.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 7.	Tisza L�szl� sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Budapest, 1907. j�l. 7. - Cambridge, Massachusetts, USA, 2009. �pr. 15. Magyar sz�let�s� amerikai fizikus 1925-ben holtversenyben Teller Ed�vel �s Fuchs Rudolffal els� lett a matematikai E�tv�s versenyen. A P�zm�ny P�ter Egyetem matematika szak�n k�t �vet v�gzett, 1927-ben N�metorsz�gba ment. K�s�bb beiratkozott a g�ttingeni egyetemre, majd 1930-ban Lipcs�ben Heisenberg tansz�k�n kvantummechanik�val kezdett foglalkozni. Teller Ed�vel k�z�sen �rtak egy cikket az infrav�r�s molekul�ris spektrum egy tulajdons�g�r�l. Tisza Budapesten, Ortvay Rudolfn�l v�dte meg egyetemi doktori disszert�ci�j�t. 1930-ban hazat�rt, de kommunista iratok terjeszt�s�ben val� r�szv�tel�rt letart�ztatt�k, �s el�t�lt�k. Szabadul�sa ut�n Landau h�vta meg 1934-ben Harkovba, az Ukr�n Fizikai-Technikai Int�zetbe. �rdekl�d�se itt fordult a termodinamika fel�. 1937-ben Szil�rd Le� k�zvet�t�s�vel a P�rizsban dolgoz� Fritz Wolfgang London munkat�rsa lett. Legnevezetesebb eredm�nye a szuperfoly�konys�g 1938-ban fel�ll�tott k�tfolyad�kos elm�lete. Az 1940-es franciaorsz�gi n�met bevonul�s miatt az USA-ba emigr�lt. 1941-ben kapott �ll�st az MIT-n, itt volt professzor nyugd�jbavonul�s�ig, 1974-ig. F� oktat�si ter�lete a termodinamika lett, "Generalized Thermodynamics" (�ltal�nos�tott termodinamika) c�m� k�nyve mindm�ig e tudom�ny�g egyik alapm�ve. Az oktat�st �s a kutat�st nyugd�jbavonul�sa ut�n is folytatta. 101 �ves kor�ban halt meg.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 7.	Jacquard, Joseph-Marie sz�let�s�nek 260. �vfordul�ja Lyon, 1752. j�l. 7. - Rh�ne, 1834. aug. 7. Francia feltal�l� Egy helyi, saj�t m�hellyel rendelkez� tak�cs fiak�nt belesz�letett a textiliparba, s�t, anyja is sz�v�asszonyk�nt dolgozott egy selyemmanufakt�r�ban. Sz�lei hal�la ut�n a m�helyt �r�k�lve a mintasz�v�stechnik�j�nak mechanikuss� t�tel�be �lte minden energi�j�t �s p�nz�t. Az 1800-as �vek elej�n megsz�letett a lyukk�rty�svez�rl�s� sz�v�sz�k, ami a Vaucanson-f�le mintasz�v�sz�k tov�bbfejleszt�se volt. A lyukk�rtya vez�rl�st k�s�bb t�bb sz�m�t�g�pn�l is alkalmazz�k. Napjainkban t�bbek k�z�tt a Wuppertali T�rt�neti M�zeumban lehet eredeti Jacquard sz�v�sz�ket megtekinteni.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 7.	Grunert, Johann August hal�l�nak 140. �vfordul�ja Halle/Saale, 1797. febr. 2. - Greifswald, 1872. j�l. 7. N�met matematikus, fizikus Hall�ban az �rvah�z oktat�si int�zm�ny�ben tanult, ahol a matematik�t �s fizik�t Karl Mollweide tan�totta. 1815-t�l kezdte egyetemi tanulm�nyait, �p�t�sznek k�sz�lt, de Frierdich Pfaff �s Gauss el�ad�sai hat�s�ra matematik�nak szentelte �let�t. 1820-ban szerzett Hall�ban doktor�tust, 1821-ben a torgaui gimn�zium tan�ra lett, majd 1828-ban Brandenburgban tan�tott matematik�t �s fizik�t. 1833-ban elfogadta a greifswaldi egyetem megh�v�s�t, ahol ezt k�vet�en harminckilenc �ven �t a matematika rendes professzora volt, elnyerve v�g�l a titkos korm�nytan�csosi c�met. Legismertebb a matematikai sz�t�rral kapcsolatban v�gzett munk�ss�ga. 1841-t�l kezdve kiadta a gimn�ziumi tan�roknak sz�nt Archiv der Mathematik und Physik c�m� foly�irat�t. Ebben a foly�iratban jelenik meg el�sz�r k�lf�ld�n a k�t Bolyai neve, 1868-ban. T�bb tudom�nyos t�rsas�g tagj�v� v�lasztotta, k�zt�k 1860-ban tagja lett az MTA-nak.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 7.	Mittag-Leffler, Magnus G�sta hal�l�nak 85. �vfordul�ja Stockholm, Sv�dorsz�g, 1846. m�rc. 16. - Stockholm, 1927. j�l. 7. Sv�d matematikus Szokatlan kett�s vezet�kneve �gy keletkezett, hogy �desapja (Leffler) neve el� odavette �desanyja (Mittag) vezet�knev�t is. Uppsalaban v�gezte el az egyetemet, ugyanitt doktor�lt 1872-ben. Ut�na tanulm�nyutat tett P�rizsban, G�ttingenben majd Berlinben, ahol Weierstrass tan�tv�nyak�nt v�lt elismert matematikuss�. F�k�ppen f�ggv�nytannal foglalkozott. Felfedez�sei k�z�l a Mittag-Leffler t�tel ma is egyik sarkalatos t�tele a f�ggv�nytannak. 1881-ben megalap�totta az Acta Mathematica c�m� foly�iratot. Helsinkiben, majd Stockholmban lett egyetemi professzor, 1883-t�l a sv�d tudom�nyos akad�mia tagja. 1884-ben elint�zte, hogy az orosz Szofja Kovalevszkaj�t is megh�vj�k Stockholmba egyetemi tan�rnak, aki ezzel Eur�p�ban az els� n�i egyetemi professzor lett. Eg�sz �let�n �t a 19. sz�zadban m�g kev�ss� elismert kutat�n�ket, n�i tud�sokat t�mogatta. 1903-ban m�r a Nobel d�jakat kit�z� bizotts�g tagjak�nt siker�lt el�rne, hogy Pierre Curie k�r�s�re a feles�ge, Marie Curie is r�szese lehessen a meg�t�lt Nobel-d�jnak. 1902 �ta volt k�ltagja a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�nak, 1910-ben pedig tagja a Bolyai-d�jat oda�t�l� bizotts�gnak. Stockholmi vill�j�t, benne az eg�sz �let�ben gy�jt�tt �rt�kes matematikai k�nyvt�r�val v�grendeletileg a sv�d tudom�nyos akad�mi�ra hagyta, megalap�tva ezzel a Mittag-Leffler Int�zetet. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 7.	Bertillon, Adolphe-Louis Jacques hal�l�nak 90. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1851. nov. 11. - Valmondois, 1922. j�l. 7. Francia statisztikus, demogr�fus Orvosi diplom�t szerzett. Apj�nak, a p�rizsi v�rosi statisztikai hivatal igazgat�j�nak hat�s�ra kezdett demogr�fiai tanulm�nyokkal �s statisztikai anal�zissel foglalkozni. Apja hal�la ut�n, 1883-ban �t v�lasztott�k meg a p�rizsi v�rosi statisztikai hivatal igazgat�j�nak, ezt a posztot 1913-ig t�lt�tte be. Ugyancsak apja ut�n � lett a demogr�fia professzora az �cole d'Anthropologie-ban. 1891-93 k�z�tt � volt annak a bizotts�gnak az eln�ke, amely kidolgozta a hal�lokok nemzetk�zi oszt�lyoz�s�nak rendszer�t. Ennek tov�bbfejleszt�s�vel j�tt l�tre a betegs�gek nemzetk�zi statisztikai oszt�lyoz�s�nak nemzetk�zileg elfogadott, �s ma is Bertillon-oszt�lyoz�snak nevezett rendszere. Sz�mos munk�ja jelent meg a n�pesed�s, sz�let�s �s hal�loz�s t�mak�r�ben, szorgalmazta a sz�let�sek sz�m�nak n�veked�s�t.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 6.	B�kay J�nos ifj. hal�l�nak 75. �vfordul�ja Pest, 1858. �pr. 19. - Budapest, 1937. j�l. 6. Gyermekgy�gy�sz, egyetemi tan�r 1880-ban avatt�k orvosdoktorr�. 1883-t�l a Stef�nia-gyermekk�rh�z f�orvosa. 1885-ben mag�ntan�r, 1891-ben rk. tan�r a gyermekgy�gy�szatb�l. 1902-29-ben a gyermekgy�gy�szat r. tan�ra a budapesti egyetemen. M�k�d�se idej�n lett a gyermekgy�gy�szat k�telez� szigorlati tant�rgy. Bevezette Magyarorsz�gon a dift�ria intub�ci�s kezel�s�t, sz�rumgy�gy�t�s�t, �s nemzetk�zi felk�r�sre klinikailag ellen�rizte a Behring-f�le v�d�olt�s hat�s�t. Meg�llap�totta a varicella �s a herpes zooster k�z�tti �sszef�gg�st. K�zrem�k�d�tt a poliomyelitis k�rtan�nak tiszt�z�s�ban. Fontos szerepet t�lt�tt be a t�rsadalmi csecsem�v�delemben. 1923-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 5.	Czab�n Izs�k (Zabanius Isaac) sz�let�s�nek 380. �vfordul�ja Brogy�n, 1632. j�l. 5. - Nagyszeben, 1707. m�rc. 18. Filoz�fus, teol�gus, atomista filoz�fiai �r� Tanulm�nyait Sopronban �s Wittenbergben v�gezte, itt ismerte meg Bayer J�nost, k�s�bbi eperjesi tan�rt�rs�t. Wittenbergi mint�ra itthon, Brezn�b�ny�n metafizikai �s teol�giai disput�kat rendezett. 1661-ben iskolaigazgat�-helyettes majd iskolaigazgat� lett. 1667-1670-ig az eperjesi evang�likus teol�giai f�iskola tan�ra. 1676-1687 k�z�tt a nagyszebeni evang�likus f�iskol�n a teol�gia �s a filoz�fia tan�rak�nt m�k�d�tt. Filoz�fiai n�zeteiben a halad� P. Gassendi-f�le materialista tendenci�j� atomisztika h�vek�nt szembefordult a katolicizmus skolasztikus-arisztotel�szi filoz�fi�j�val. 1687-t�l hal�l�ig pap volt. Czab�n rendk�v�li term�keny �r� volt. Kiterjedt munk�ss�g�b�l azonban csak egy m�ve foglalkozik kimondottan term�szettudom�nyos k�rd�ssel, az atomok l�t�t bizony�tja huszonn�gy �rv seg�ts�g�vel.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 5.	Nendtvich K�roly Miksa hal�l�nak 120. �vfordul�ja P�cs, 1811. dec. 31. - Budapest, 1892. j�l. 5. Orvos, k�mikus, m�egyetemi tan�r A pesti egyetem orvosi kar�n 1836-ban szerzett oklevelet. 1836-1840-ben tan�rseg�d a k�miai �s botanikai tansz�ken, 1841-ben egyik alap�t�ja a Magyar Term�szettudom�nyi T�rsulatnak. A hazai k�szenek egyik els� kutat�ja. 1843 �s 1847 k�z�tt az Iparegyes�letben n�pszer� el�ad�sokat tartott a k�miai technol�gi�kr�l. 1847-t�l a J�zsef Ipartanoda (a M�egyetem jogel�dje) k�mia �s technol�gia tan�ra, 1847-ben hosszabb k�lf�ldi tanulm�nyutat tett. A szabads�gharc buk�sa ut�n elmozd�tott�k �ll�s�b�l, hadit�rv�nysz�k el� �ll�tott�k. 1850-ben foglalhatta el ism�t �ll�s�t. 1855-ben �szak-amerikai tanulm�nyutat tett, 1873-1874-ben a m�egyetem rektora. 1884-1887-ben k�pvisel�. Tudom�nyos m�k�d�se els�sorban az analitikai k�mia ter�let�re esett. �rt�kes munk�t fejtett ki az orsz�g term�szeti kincseinek, els�sorban �sv�nyvizeinek �s k�szeneinek megismer�s�ben. Botanik�val is foglalkozott, P�cs fl�r�j�nak egyik le�r�ja. 1845-t�l az MTA tagja. Apja Nendtvich Tam�s.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 5.	Balog M�r hal�l�nak 85. �vfordul�ja Pest, 1854. m�rc. 8. - Budapest, 1927. j�l. 5. Fizikatan�r Els�k k�z�tt volt az orsz�gban, akik tanul�k�s�rletekre alapozva tan�tott�k a fizik�t. Szenved�lyes eszk�zk�sz�t� volt, szert�r�t �s bemutat��r�it gyakran l�togatt�k meg koll�g�k �s tan�rjel�ltek is az egyetemr�l. Az akkoriban l�tezett Fizikai f�ldrajz nev� tant�rgyhoz sz�nvonalas tank�nyvet �rt, melyben sz�lesk�r� meteorol�giai �s csillag�szati ismereteket k�z�lt a 14 �vesek sz�m�ra �rthet� nyelven. Szil�rd Le�t is ebb�l a k�nyvb�l tan�totta. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 5.	Kossel, Ludwig Karl Martin Leonhard Albrecht hal�l�nak 85. �vfordul�ja Rostock, N�metorsz�g, 1853. szept. 16. - Heidelberg, 1927. j�l. 5. N�met biok�mikus, Nobel-d�jas A N�met Egyetem (ma Strasbourgi Egyetem) elv�gz�se ut�n (1878) itt �s a Berlini Egyetem �lettani Int�zet�ben dolgozott, majd 1895-ben a marburgi �lettani Int�zet �lettanprofesszora �s igazgat�ja lett. 1901-ben Heidelbergben a Feh�rjekutat� Int�zet vezet�s�vel b�zt�k meg. Els�sorban a fiziol�giai k�mia ter�let�n m�k�d�tt, a sejtmagok feh�rj�inek vizsg�lat�val foglalkozott. Kossel fedezte fel a hisztidin nev� aminosavat 1896-ban, a timinsavat �s az agmatint is. 1910-ben orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott a nukleinsavak �s a feh�rj�k k�mi�j�nak vizsg�lat�ban el�rt eredm�nyei�rt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 5.	Bolza, Oskar hal�l�nak 70. �vfordul�ja Bergzabern, Rhenish Palatinate, 1857. m�j. 12. - Freiburg, 1942. j�l. 5. N�met matematikus 1888-1910 k�z�tt az Egyes�lt �llamokban m�k�d�tt, majd visszat�rt N�metorsz�gba. Az � nev�hez is kapcsol�dik a chicagoi egyetem er�s matematikai iskol�j�nak ki�p�t�se. F�bb eredm�nyeit a hiperelliptikus f�ggv�nyek �s integr�legyenletek ter�let�n �rte el.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 5.	Nuttall, George Henry Falkiner sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja San Francisco, California,USA, 1862. j�l. 5. - London, Anglia, 1937. dec. 16. Amerikai sz�let�s� brit bakteriol�gus, biol�gus,orvos 1884-ben kapott M.D. fokozatot a kaliforniai egyetemen, Berkeley-ben, majd Franciaorsz�gban, N�metorsz�gban �s Sv�jcban k�pezte tov�bb mag�t. 1900-ban a bakteriol�gia �s a megel�z� orvostudom�ny el�ad�ja lett Cambridge-ben. A biol�gia sz�mos �g�ban �rt el kimagasl� eredm�nyt. 1921-ben � alap�totta meg a Cambridge-i Egyetemen a biol�giai �s parazitol�giai int�zetet. Jelent�s, el�remutat� felfedez�seket tett az immunol�gia ter�let�n, steril k�r�lm�nyek k�z�tti �letet vizsg�lva, a v�r k�mi�j�ban �s az �zeltl�b�ak, els�sorban a kullancsok �ltal terjesztett betegs�gek ter�let�n. Sz�mos k�nyvet, tanulm�nyt �rt a bakteriol�gia, a szerol�gia, az eg�szs�gtudom�ny, a tr�pusi betegs�gek gy�gy�t�sa �s a parazitol�gia k�rd�seir�l. � ind�totta el a Journal of Hygiene �s a Journal of Parasitology c. lapokat.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 5.	Scheff�, Henry hal�l�nak 35. �vfordul�ja New York, USA, 1907. �pr. 11. - Berkeley, California, 1977. j�l. 5. Amerikai matematikus, statisztikus A Wisconsin-i Egyetemen szerzett doktori fokozatot matematik�b�l 1935-ben. Itt is kezdett tan�tani, eleinte a matematikai anal�zis ter�let�n dolgozott. Az 1940-es �vek elej�n �rdekl�d�se a matematikai statisztika fel� fordult, a Princeton-i egyetemen, majd t�bb m�s amerikai egyetemen oktatott matematikai statisztik�t, 1953-t�l 1974 �vi nyugd�jbavonul�s�ig a University of California Berkeley statisztikai int�zet�ben, 1965-68 k�z�tt az int�zet vezet�jek�nt. Matematikai statisztik�ban el�rt eredm�nyei k�z�l legfontosabb a Lehmann-Scheff� t�tel �s a Scheff� m�dszer.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 5.	Jaynes, Edwin Thompson sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Waterloo, Iowa, USA, 1922. j�l. 5. - St. Louis, Missouri, 1998. �pr. 30. Amerikai fizikus A 2. vil�gh�bor� alatt a t�z�rs�g keret�ben v�gzett fejleszt�seket. A Princeton-i egyetemen el�sz�r Oppenheimer, majd Wigner ir�ny�t�s�val szerezte meg a Ph.D. fokozatot. A Washington University professzora volt St. Louis-ban. Munk�ss�ga sor�n az al�bbi ter�leteken �rt el fontos eredm�nyeket: az alkalmazott klasszikus elektrodinamika, az inform�ci�elm�let �s statisztikus mechanika, a kvantumoptika �s a val�sz�n�s�gsz�m�t�s alapjai. � vezette be a maximum entr�pia elv fogalm�t. A val�szin�s�gsz�m�t�s megalapoz�s�ra vonatkoz� felfog�sa vit�kat is kiv�ltott.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 4.	Grandi, Luigi Guido hal�l�nak 270. �vfordul�ja Cremona, It�lia, 1671. okt. 1. - Pisa, 1742. j�l. 4. It�liai matematikus Kamalduli szerzetes �s ap�t. Matematik�t �s filoz�fi�t oktatott. 1707-t�l Cosimo III Medici toscanai nagyherceg udvari matematikusa volt. K�l�nb�z� g�rb�k tulajdons�gait vizsg�lta. � ismertette meg Leibniz matematikai eredm�nyeit It�li�ban, �s � publik�lta Viviani hal�la ut�n annak m�veit. M�rn�kk�nt v�z�gyi k�rd�sekkel, mocsarak lecsapol�s�val, csatorn�z�si probl�m�kkal foglalkozott. A Royal Society tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 4.	Faye, Herv� Auguste �tienne Albans hal�l�nak 110. �vfordul�ja Saint-Beno�t-du-Sault, Franciaorsz�g, 1814. okt. 3. [1.] - P�rizs, 1902. j�l. 4. Francia csillag�sz 1835-t�l a p�rizsi obszervat�rium munkat�rsa volt. Kit�n� megfigyel� csillag�sz, az �st�k�s�k vizsg�lat�val foglalkozott. 1843-ban felfedezte a r�vid kering�si idej� 4P Faye �st�k�st, ezzel elismer�st szerzett. 1848-t�l a p�rizsi �cole Polytechnique geod�ziatan�ra, 1854-ben a nancy-i egyetem rektora. 1873-t�l 1893-ig az �cole Polytechnique-en a csillag�szati tansz�k vezet�je. Sz�mos fontos megb�zat�st is bet�lt�tt. Mind �szlel�sei, mind elm�leti munk�ss�g�nak eredm�nyei jelent�sek. Az �st�k�s�k p�ly�j�nak vizsg�lat�n k�v�l munk�ss�ga kiterjedt a csillag-t�vols�g �s saj�tmozg�suk m�r�s�re. Kidolgozta a Nap fizik�j�nak, a napfoltoknak akkor �j elm�let�t, majd a Naprendszer kialakul�s�ra vonatkoz�, az addig elterjedt Kant-Laplace-f�le elm�letn�l korszer�bb feltev�seket. (1884). �rt�kes gondolatokat fejtett ki a sarki f�ny �s a napkorona kialakul�s�r�l. �j m�szereket is tervezett. Els�k�nt ismerte el Hell Miksa 1769. �vi, alaptalanul megt�madott V�nusz-�tvonul�s megfigyel�seinek helyess�g�t. A francia Term�szettudom�nyi Akad�mia tagja, a Lalande-�rem kit�ntetettje. Nev�t egy holdkr�ter �s az 1418.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 4.	Perrin, Francis hal�l�nak 20. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1901. aug. 17. - P�rizs, 1992. j�l. 4. Francia elm�leti atomfizikus A Nobel-d�jas Jean-Baptiste Perrin fia, Irene Curie gyerekkori j�tsz�pajt�sa kor�n kit�nt matematikai tehets�g�vel. Doktori munk�ja a Brown mozg�s elm�leti vizsg�lata volt. Fr�d�ric Joliot-Curie ur�nhasad�st vizsg�l� csoportj�ban � v�gezte az elm�leti sz�m�t�sokat. Ennek sor�n n�h�ny h�nappal a hasad�s felfedez�se ut�n, 1939. m�jus 1-j�n publik�lta elm�leti j�slat�t, mely szerint a l�ncreakci� beindul�s�hoz bizonyos "kritikus" t�megre van sz�ks�g, amit ur�n eset�n - kolleg�inak m�r�si adatait �s saj�t k�zel�t� sz�m�t�sait felhaszn�lva - 40 tonn�ra becs�lt. Szil�rd Le� ennek nyom�n fogalmazta �gy az Einsteinnel al��ratott �s Roosevelt eln�knek augusztus 2-�n elk�ld�tt levelet, hogy egy felt�telezett atombomb�t haj�n lehet majd az ellens�ges kik�t�be eljuttatni �s ott felrobbantani. Amikor a n�ci csapatok elfoglalt�k P�rizst 1940-ben, apja is, � is az Egyes�lt �llamokba menek�lt. A h�bor� ut�n P�rizsba visszat�rve nemcsak az atomfizika professzora lett, de 1950-t�l kezdve - Joliot-Curie elt�vol�t�sa ut�n, de m�g az � javaslat�ra - a francia atomenergia hivatal igazgat�ja is. Ennek keret�ben folytak a titkos kutat�sok a francia atombomba el��ll�t�s�ra, melynek k�s�rleti kipr�b�l�s�ra 1960-ban ker�lt sor. Ez ut�n nevezt�k el az �js�g�r�k Francis Perrint a francia atombomba "atyj�nak". E k�tes h�rnevet tov�bbi p�lyafut�sa sor�n az atomer�m�vek er�teljes t�mogat�s�val igyekezett ellens�lyozni, kedvez�bbre form�lni. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 4.	Str�mgren, Bengt Georg Daniel hal�l�nak 25. �vfordul�ja G�tenborg, Sv�dorsz�g, 1908. jan. 21. - Koppenh�ga, D�nia, 1987. j�l. 4. D�n fizikus, csillag�sz A m�gneses k�lcs�nhat�sok kutat�ja, az 1940-es �vekt�l kidolgozta a forr� csillagok k�r�li ioniz�lt h�lium (H II.) burok "a Str�mgren-g�mb�k" elm�let�t, amely a fiatal csillagok l�gk�r�nek �s anyagki�raml�s�nak egyik fontos t�nyez�je. Az 1950-es �vekben amerikai megh�v�sra a Yerkes majd a McDonald Obszervat�riumok vezet�je, 1967-t�l a koppenh�gai D�n Kir�lyi Obszervat�rium igazgat�ja volt. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 4.	Schwartz, Laurent hal�l�nak 10. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1915. m�rc. 5. - P�rizs, 2002. j�l. 4. Francia matematikus 1944-45-ben Grenoble-ban, 1945-t�l a Nancy-i egyetemen tan�tott, majd 1952-t�l a p�rizsi egyetemen, majd 1958-t�l az �cole Polytechnique-en tan�tott. A disztrib�ci�elm�let egyik megalapoz�ja. A f�ggv�nyfogalom �ltal�nos�t�s�val matematikailag szigor�an megalapozott� tette kor�bban Dirac �ltal bevezetett, a fizik�ban alkalmazott Dirac-delta f�ggv�ny fogalm�t. Ennek a differenci�legyenletek megoldhat�s�ga szempontj�b�l van kiemelked� jelent�s�ge. 1950-ben, els� francia matematikusk�nt, Fields-�remmel t�ntett�k ki.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 3.	Rom P�l sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Budapest, 1902. j�l. 3. - Budapest, 1962. nov. 22. Vegy�sz, gy�gyszer�sz Egyetemi tanulm�nyait a budapesti �s a p�csi egyetemen v�gezte, 1926-ban szerezte k�miai doktor�tus�t. 1929-t�l a Gy�gyn�v�nyk�s�rleti �llom�s ill�olaj-laborat�rium�ban m�k�d�tt. Ez id�ben szerezte meg gy�gyszer�szi oklevel�t. 1949-t�l a Kert�szeti Kutat� Int�zetn�l dolgozott. 1951-t�l hal�l�ig az Orsz�gos Mez�gazdas�gi Min�s�gvizsg�l� Int�zet tudom�nyos f�munkat�rsa. Vizsg�latai a gy�gy- �s ill�olajn�v�nyek hat�anyagaira vonatkoztak. A budakeszi �llami k�s�rleti telepen 1946-t�l k�l�nb�z� ill�olajn�v�nyek termeszt�s�vel k�s�rletezett, hogy a hazai viszonyoknak megfelel�, legnagyobb ill�olajhozam� fajt�t kiteny�ssze.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 3.	Lindemann, Frederick Alexander, Viscount Cherwell hal�l�nak 55. �vfordul�ja Baden-Baden, 1886. �pr. 5. - London, 1957. j�l. 3. Angol fizikus Berlinben �s a Sorbonne-ra j�rt egyetemre. 1914-ben a Farnborough-ban a Royal Aircraft Factory igazgat�ja lett, ahol kidolgozta a dug�h�z�rep�l�s matematikai elm�let�t, amelyet ki is pr�b�lt egy rep�l�s sor�n. 1919-ben Oxfordban kinevezt�k a fizika professzor�nak, k�s�bb a Clarendon-laborat�rium igazgat�ja lett. Winston Churchill k�zeli bar�tja volt, akinek munk�j�t 1940-t�l kezdve tudom�nyos tan�csad�k�nt seg�tette. 1941-ben b�r�i c�met kapott, �s k�tszer is kinevezt�k t�rca n�lk�li miniszternek.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 2.	Sluze, Rene Francois Walther de (Slusius) sz�let�s�nek 390. �vfordul�ja Vis� (ma Belgium), 1622. j�l. 2. - Liège, 1685. m�rc. 19. Vallon matematikus 1638-1642 k�z�tt jogot �s teol�gi�t tanult a Louvain-i egyetemen, majd a r�mai La Sapienza egyetemen jogi doktor�tust szerzett. Egyh�zi p�ly�ra l�pett. Magas egyh�zi tiszts�geket t�lt�tt be, 1666-ban Amay ap�tja lett. A matematika, fizika �s csillag�szat sz�mos ter�let�n �rt el fontos eredm�nyeket, �gy f�ggv�nyek �rint�inek meghat�roz�s�ban, ter�let- �s t�rfogatsz�m�t�sokban. T�bb g�rbe viseli a nev�t, �gy az �n. Sluze-f�le gy�ngy. Egyh�zi funkci�ja miatt nem sokat utazhatott, ez�rt levelez�s �tj�n volt kapcsolatban a kor sz�mos jeles matematikus�val. T�bbek k�z�tt Pascal, Huygens, Wallis �s Ricci voltak levelez�t�rsai. A Royal Society tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 2.	Burnside, William sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja Paddington, London, 1852. j�l. 2. - West Wickham, Anglia, 1927. aug. 21. Angol matematikus 1875-ben v�gzett a Pembroke Colleges-ban a cambridge-i egyetemen. H�resebb tan�rai: Stokes, Cayley �s Maxwell voltak. K�s�bb tan�ri �ll�st kapott Pembroke-ban. 1883-ban professzork�nt Greenwichbe ker�lt. 1899-ben Burnside-ot megv�lasztott�k a Londoni Matematikai T�rsas�g tan�cs�ba �s ugyanebben az �vben, ugyanett�l az int�zm�nyt�l elnyerte a De Morgan �rmet. 1905 �s 1908 k�z�tt eln�k, majd eg�szen 1917-ig dolgozik itt. Munk�iban gyakran haszn�lt komplex v�ltoz�kat �s speci�lis transzform�ci�kat, amik elvezett�k a csoport fogalm�hoz �s 1894-t�l szinte csak ezzel foglalkozott. Kimondta azt a h�res sejt�st, hogy minden p�ratlan rend� csoport feloldhat�. A Burnside-probl�mak�nt ismert k�rd�s eg�szen napjainkig foglalkoztatja a matematikusokat. �lete v�ge fel� a val�sz�n�s�gsz�m�t�s fel� fordult.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 2.	Bragg, William Henry, Sir sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja Westward, Cumberland, 1862. j�l. 2. - London, 1942. m�rc. 10. Angol fizikus, k�mikus, Nobel-d�jas A King William's College-ben tanult matematik�t Cambridge-ben. 1885-ben fizik�t tanult a Cavendish Laboratory-ban. 1886-t�l 1909-ig Ausztr�li�ban az Adelaide-i egyetem professzora, 1909-1915-ig a Leeds-i egyetem professzora, majd a londoni University College fizikaprofesszora volt. Miut�n Max von Laue felfedezte a r�ntgensugarak krist�lyokon val� elhajl�s�t, fi�val, William Lawrence Bragg-gel egy�tt a krist�lyok szerkezet�t der�tett�k fel r�ntgensugarak seg�ts�g�vel, megalap�tott�k a r�ntgenkrisztallogr�fi�t. Vizsg�lataikhoz r�ntgenspektrom�tert szerkesztett, mellyel a r�ntgensugarak hull�mhossz�t m�rt�k meg. Az 1. vil�gh�bor� alatt v�zalatti hangterjed�s m�r�seket v�gzett a tengeralattj�r�k helyzet�nek meghat�roz�s�ra. R�ntgenkrisztallogr�fiai kutat�saik eredm�ny��rt 1915-ben fi�val k�z�sen fizikai Nobel-d�jat kapott. A Nobel-d�jak t�rt�net�ben ez az egyetlen eset, amikor apa �s fia egy�tt r�szes�lt a d�jban. 1920-ban lovagg� �t�tt�k. 1935-ben a Royal Society eln�k�v� v�lasztott�k. 16 egyetem v�lasztotta d�szdoktor�v�.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 1.	Haberle K�roly Konstantin Kereszt�ly hal�l�nak 180. �vfordul�ja Erfurt, 1764. febr. 11. - Pest, 1832. j�l. 1. N�met sz�let�s� term�szetkutat�, botanikus, orvos, egyetemi tan�r T�bb n�met egyetemen tanult, kezdetben jogot �s filoz�fi�t, majd Mainzban term�szettudom�nyokat hallgatott. N�met ter�leteken sok helyen v�gzett n�v�ny-, rovar-, �s �sv�nygy�jt�st, majd rendszeres id�j�r�si �szlel�seket. 1802-1805 k�zt bej�rta Lengyelorsz�got, Szil�zi�t �s Csehorsz�got �s nyolc �vig Weimarban tart�zkodott. A nap�leoni h�bor�k el�l Br�nnbe, majd B�csbe ment �s 1813 v�g�n Pesten telepedett le. 1815-ben a Magyar Nemzeti M�zeum term�szeti oszt�ly�nak �re, 1817-t�l a Magyar Kir�lyi Egyetemen a botanika rendes tan�ra, 1818-t�l a F�v�szkert igazgat�ja. Nagy jelent�s�g� botanikai munk�ss�ga. A botanikus-kert �llom�ny�t 10000 fajt�ra n�velte. �rt�kesek folyamatos meteorol�giai �szlel�se, h�rom �ven �t id�j�r�si �vk�nyvet is kiadott. Feldolgozta a budai id�j�r�si �szlel�seket. Kidolgozta a szabatos id�j�r�si �szlel�sek rendszer�t. Jelent�s �rdemeket szerzett a magyarorsz�gi tudom�nyos vizsg�l�d�s �s oktat�s korszer�s�t�se ter�n. T�bb tudom�nyos t�rsas�g tagj�v� v�lasztotta, r�la neveztek el egy balk�ni n�v�nynemet. Sz�l�v�ros�ban, Erfurtban utc�t neveztek el r�la. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. j�l. 1.	Herczel Man�, b�r� sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja Szeged, 1862. j�l. 1. [1861.] - Budapest, 1918. nov. 28. Orvos, seb�sz Orvosi tanulm�nyait a b�csi, p�rizsi �s strassburgi egyetemen v�gezte. Orvosi oklevel�t 1884-ben szerezte B�csben. 1884-t�l gyakornok a b�csi, 1886-t�l a heidelbergi seb�szeti klinik�n. 1891-t�l Budapesten mag�ngy�gyint�zeti igazgat�, 1895-ben a budapesti egyetemen mag�ntan�r. 1905-t�l a R�kus K�rh�z f�orvosa. Jelent�sek a has�regi seb�szetre vonatkoz� elm�leti �s gyakorlati munk�i. A modern hasi seb�szet egyik nemzetk�zileg is elismert m�vel�je. Jelent�s iskol�t nevelt fel. A f�regny�lv�nym�t�tek hazai bevezet�se f�z�dik nev�hez.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 1.	Balyi K�roly Ferenc sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Szolnok, 1897. j�l. 1. - Szolnok, 1975. aug. 13. Premontrei fizika- �s matematikatan�r A nagyv�radi premontrei gimn�ziumban �retts�gizett. 1921-ben papp� szentelt�k. G�d�ll�n 1925-ben matematika-fizika tan�r. 1941-ben a Katolikus Tan�gyi F�hat�s�g, 1943-ban a budapesti tanker�let tanulm�nyi fel�gyel�je. F�leg krist�lytannal �s elektromoss�ggal foglalkoz� cikkeket �rt. A h�res nagyv�radi fizikatan�rnak, K�roly Ireneusz J�zsefnek bar�tja �s �letrajz�r�ja volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 1.	Oszlaczky Szil�rd sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Budapest, 1902. j�l. 1. - Budapest, 1986. m�j. 14. Geofizikus A budapesti tudom�nyegyetemen 1929-ben szerzett matematika-fizika szakos tan�ri oklevelet. Egyetemi hallgat�k�nt bekapcsol�dott az E�tv�s Lor�nd Geofizikai Int�zet terepi E�tv�s-inga m�r�seibe. Diplom�ja megszerz�se ut�n a londoni sz�khely� Geophysical Prospecting c�gn�l kapott �ll�st, melynek keret�ben egy �vig Venezuel�ban, majd r�videbb ideig Londonban dolgozott. 1933-ban a MAORT el�dj�n�l, mint az E�tv�s-inga m�r�sek vezet�je, majd mint a geofizikai oszt�ly vezet�je ir�ny�totta a dun�nt�li olajkutat�si c�l� geofizikai kutat�sokat. 1949-ben az E�tv�s Lor�nd Geofizikai Int�zethez ker�lt, ahol a Gravit�ci�s Oszt�ly, majd az �rtelmez�- �s F�ldtani Oszt�ly vezet�je. Kutat�si tev�kenys�ge sor�n foglalkozott az E�tv�s-inga m�r�s �rtelmez�si k�rd�seivel, m�dszereket dolgozott ki a gravit�ci�s m�r�sek korrekci�inak sz�m�t�s�hoz. Az 1950-es �vek elej�n vil�gszerte az els�k k�z�tt v�gzett m�r�seket a gravit�ci�s t�r �rap�ly jelleg� v�ltoz�sainak vizsg�lat�ra.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 1.	Klatsm�nyi �rp�d hal�l�nak 5. �vfordul�ja Budapest, 1923. dec. 20. - Budapest, 2007. j�l. 1. G�p�szm�rn�k, feltal�l�, m�egyetemi tan�r G�p�szm�rn�ki oklevel�t 1947-ben szerezte, 1947-t�l a Tungsram-ban tervez� m�rn�kk�nt dolgozott. 1949-t�l �tker�lt a gy�r kutat� laborat�rium�ba. 1951-t�l a M�szaki Egyetemen megh�vott el�ad�, 1952-t�l tansz�kvezet� docens. 1956 ut�n a forradalomban val� szerepe miatt az egyetemr�l elbocs�tott�k. Ezen id�szakban indult meg intenz�ven a magyar f�lvezet� kutat�s. 1959-t�l az Elektronikus M�r�k�sz�l�kek Gy�r�nak (EMG) f�konstrukt�rek�nt Klatsm�nyi kezdem�nyezte az anal�g m�r�stechnika intenz�v lecser�l�s�t a digit�lis technik�ra. Kidolgozt�k, �s sorozatban gy�rtott�k a 60-as �vek elej�n �jdons�gnak sz�m�t� HUNOR elektronikus asztali sz�m�t�g�p-csal�dot, majd az EMG 830 modul�ris sz�m�t�g�pet, amely az els� teljes m�rt�kben hazai fejleszt�s� elektronikus sz�m�t�g�p volt. Modul�ris fel�p�t�se, s�nrendszere megfelelt az akkori technikai vil�gsz�nvonalnak. 1970-ben az illet�kes miniszt�rium a sz�m�t�g�pgy�rt�st az EMG-t�l a Videoton gy�rhoz helyezte �t, ekkor Klatsm�nyi t�vozott az EMG-t�l, sok m�s szak�rt� t�rs�val egy�tt. Ezut�n 1983-ban t�rt�nt nyugd�jbavonul�s�ig a Koh�- �s G�pipari Tudom�nyos T�j�koztat� Int�zetben dolgozott, szak�rt�k�nt belf�ld�n �s k�lf�ld�n is megb�z�sokat kapott. A M�szaki Egyetemen �s a M�rn�k Tov�bbk�pz� Int�zetben sok �ven �t el�ad�sokat tartott. A magyarorsz�gi elektronikus sz�m�t�stechnikai fejleszt�s �tt�r�je volt.
	Web dokumentumok

2012. j�l. 1.	Lichtenberg, Georg Christoph sz�let�s�nek 270. �vfordul�ja Ober-Ramstadtban (Darmstadt mellett), 1742. j�l. 1. - G�ttingen, 1799. febr. 24. N�met k�s�rleti fizikus Protest�ns tiszteletes legkisebb gyermekek�nt otthon tanult meg �rni, olvasni, s csak 10 �ves kor�t�l kezdve j�rt nyilv�nos iskol�ba. Egyetemre G�ttingenben j�rt, ahol k�s�bb, 1775-ben, � foglalhatta el az els� n�met k�s�rleti fizikai tansz�ket. Itt m�k�d�tt �lete v�g�ig. 1777-ben felfedezte, hogy szigetel� anyagok (gyant�k) fel�lete ment�n �t�t� elektromos szikra a dielektrikum fel�let�re kent koromban �rdekes nyomokat hagy. Ezeket az �gas-bogas f�ra hasonl�t� �br�kat - ma frakt�lnak mondan�nk - az�ta Lichtenberg �br�knak nevezik. A szikr�kat saj�t, mintegy 2 m�ter �tm�r�j� elektroforja seg�ts�g�vel keltette. Hal�la ut�n publik�lt jegyzetei tan�s�tj�k, mennyire invenci�zus k�s�rletez� �s feltal�l� volt. Haz�nkban Antolik K�roly ism�telte meg �s fejlesztette tov�bb Lichtenberg szikrarajzol� k�s�rleteit, ezek magyar�zat�ul alkotta meg Ernst Mach a hangsebess�gn�l gyorsabban mozg� t�rgyak �ltal a leveg�ben keltett l�k�shull�mok elm�let�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok