Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2012. �pr. 30.	Gauss, Johann Carl Friedrich sz�let�s�nek 235. �vfordul�ja Braunschweig, 1777. �pr. 30. - G�ttingen, 1855. febr. 23. N�met matematikus, csillag�sz, fizikus M�r gyermekkor�ban megfejtette a pr�msz�mt�telt, �s sok m�s probl�m�t megoldott, k�roszt�si probl�ma, az algebra alapt�tele, kvadratikus reciprocit�si t�tel. Eredm�nyeit nem t�rta fel a nyilv�noss�g el�tt hanem titkos�r�ssal r�gz�tette napl�j�ban, de 1898-ban legt�bb jel�t megfejtett�k. Fontos felfedez�se pl.: a nem euklideszi geometri�val kapcsolatos eredm�nyei. 1799-ben bebizony�totta az algebra alapt�tel�t. 1791-ben �rta meg Aritmetikai vizsg�latok c�mmel azt a m�v�t, amely a modern sz�melm�let nagy monogr�fi�ja �s a kongruencia fogalm�ra �p�l. 1801-ben a matematika professzora �s a csillagvizsg�l� int�zet igazgat�ja lett G�ttingenben. 1833-ban feltal�lta a t�v�r�t. � alapozta meg a fizik�ban a potenci�lelm�letet. �j p�lyasz�m�t�si m�dszert dolgozott ki az �gitestekre, �s sz�mtalan matematikai felfedez�st is tett. Bolyai Farkassal j� bar�tok voltak. A tudom�nyok sz�mos ter�let�nek fejl�d�s�hez j�rult hozz�, �gy a sz�melm�lethez, az anal�zishez, a differenci�lgeometri�hoz, a geod�zi�hoz, a m�gnesess�ghez, az asztron�mi�hoz �s az optik�hoz. A gyakran "matematika fejedelm�"-nek is nevezett Gaussnak olyan komoly hat�sa volt a matematika �s a tudom�ny t�bb ter�let�n, hogy Euler, Newton �s Arkhim�desz mellett minden id�k egyik legnagyobb matematikusak�nt tartj�k sz�mon.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 29.	Szende B�la hal�l�nak 55. �vfordul�ja Budapest, 1905. dec. 5. - Budapest, 1957. �pr. 29. G�p�szm�rn�k Budapesten a M�szaki Egyetem g�p�szm�rn�ki kar�nak hallgat�jak�nt kezdett foglalkozni a rep�l�stechnika elektronikai feladataival. A harmincas �vekben a Magyar Rep�l�k�s�rleti Int�zetn�l a r�di�r�szleget vezette. 1943-ban Csepelen a Dunai Rep�l�g�pgy�rban a r�di�oszt�ly vezet�jek�nt dolgozott. A h�bor� ut�n megalak�totta a FULMEN c�get, ahol elektronikai m�szereket k�sz�tettek. Az �llamos�t�s ut�n 1949-t�l alkalmazottk�nt r�gi c�g�n�l folytatta tov�bb kutat�sait a r�di�hull�mok terjed�s�vel kapcsolatban. 1951-t�l m�r foglalkozott az ionoszf�ra v�ltoz�sainak a nagyt�vols�g� r�di��sszek�ttet�sekre gyakorolt hat�s�val. 1954-re elk�sz�lt az ionoszf�ra-kutat� berendez�s, amelyet munkat�rsaival fejlesztettek tov�bb. A berendez�s seg�tette a nagyt�vols�g� r�di�s kapcsolatok megval�s�t�s�t �s szerepet j�tszott a rak�tatechnik�ban, az �rkutat�sban is. Az ionoszf�rakutat� berendez�s 1958-ban a br�sszeli Vil�gki�ll�t�son Nagyd�jat nyert. Munk�j�t itthon hal�la ut�n 2 �vvel Kossuth-d�jjal ismert�k el.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 29.	Moulton, Forest Ray sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja LeRoy, Michigan, 1872. �pr. 29. - Wilmette, Illinois, 1952. dec. 7. Amerikai csillag�sz, matematikus Az �gi mechanika m�vel�je. A chicagoi egyetem tan�ra, hossz� ideig "Az Alkalmazott Tudom�nyok Amerikai Sz�vets�g�"-nek �gyvezet� titk�ra. Kit�n� el�ad� volt, k�t csillag�szati k�zik�nyve eur�pai egyetemeken is haszn�lt�k. Kutat�k�nt a naprendszer �gitestjeinek mozg�s�val foglalkozott. A 20. sz�zad elej�n T. C. Chamberlinnel �j modellt dolgozott ki a Naprendszer bolyg�inak kialakul�s�r�l. Eszerint a nagybolyg�k a Nap k�r�li porfelh�ben a nagyobb "bolyg�cs�r�k"-b�l (planetismal, planetesimal, planetezim�l) alakultak ki. A Moulton-Chamberlin elm�let matematikai t�rgyal�sm�dj�ban exaktabb volt a kor�bbi hipot�zisekn�l, m�sr�szt �j ir�nyba terelte a kutat�sokat, ma azonban nem tekintik elfogadott elm�letnek. Matematikusk�nt a differenci�legyenletek megold�sa ter�n �rt el eredm�nyeket, ismert az Adams-Moulton m�dszer. Nev�t a Hold egyik kr�tere, valamint a Moulton-s�k megnevez�se is �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 29.	Carothers, Wallace Hume hal�l�nak 75. �vfordul�ja Burlington, Iowa, USA, 1896. �pr. 27. - Philadelphia, Pennsylvania, 1937. �pr. 29. Amerikai vegy�sz, feltal�l� A Missouri Tarkio College-ben vegy�szetet tanult. Az Illinois-i egyetemen szerzett doktori c�met 1924-ben, ezut�n ugyanitt, majd a Harvard egyetemen szerves k�mi�t oktatott. 1928-ban a DuPont vegyi gy�rban egy szervesk�miai laborat�rium vezet�je lett, ahol �jfajta anyagok el��ll�t�s�ra v�gzett kutat�sokat polimeriz�ci� seg�ts�g�vel. Els� tal�lm�nya 1931-ben a neopr�n, a m�kaucsuk volt. Ezut�n m�dszeres kutat�ssal sz�mos tov�bbi anyagot �ll�tott el�. A legnagyobb �tt�r�st jelent� tal�lm�ny�t, a nylont 1937 febru�rj�ban szabadalmaztatta a DuPont v�llalat. Ebb�l eleinte horg�sz-zsin�rokat, �s fogkef�ket gy�rtottak. Az igazi sikert a hajsz�lv�kony nylonsz�l el��ll�t�sa jelentette, amelyb�l n�i harisny�kat k�sz�tettek, ebb�l a DuPont v�llalat hatalmas bev�telhez jutott. Carothers azonban nem �rte meg tal�lm�ny�nak siker�t. M�r fiatal kora �ta depresszi�val k�zd�tt, el�gedetlen volt saj�t teljes�tm�ny�vel, ez�rt �ngyilkos lett.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 28.	Matics �rp�d sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Budapest, 1892. �pr. 28. - Budapest, 1972. dec. 2. G�p�szm�rn�k 1914-ben szerzett oklevelet a budapesti m�egyetemen. 1914-1915-ben Zipernowsky K�roly tan�rseg�dje, 1915-1925-ig a Magyar Ac�lm�vek m�rn�ke volt. 1926-1951-ig a Ganz Villamoss�gi Gy�rban t�vvezet�k-tervez� �s -�p�t�. 1935-1936-ig a T�r�korsz�g K-i r�sz�n fekv� Diyarbekir v�ros v�zer�telep�nek tervez�s�t �s felszerel�s�t ir�ny�totta. 1943-1944 k�z�tt vezette a M�trai Er�m� Hatvant�l a f�v�rosba vezet� t�vvezet�k-rendszer�nek �p�t�s�t. 1951-t�l a Villamos H�l�zati Fejleszt� �s Tervez� V�llalatn�l dolgozott.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 28.	Tihanyi K�lm�n sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja �zb�g, 1897. �pr. 28. - Budapest, 1947. febr. 26. Fizikus, villamosm�rn�k, feltal�l� Tanulm�nyait Pozsonyban �s Budapesten v�gezte. Legjelent�sebb tal�lm�nyaiban a korszer� k�pcs� alapelv�t �s fel�p�t�s�t �rta le. M�r az 1926-ban beny�jtott szabadalmi k�relm�ben r�szletesen le�rta az �ltala javasolt t�lt�st�rol�ssal m�k�d� telev�zi� ad�-vev� rendszert, majd az 1928-as priorit�s� magyar, n�met, angol, francia, USA stb. szabadalmaiban le�rta a t�lt�st�rol� elektr�d�t �s a k�s�bb gyakorlatban megval�s�tott t�rol�cs� kiviteli alakj�t. Az els� ilyen rendszer�, teljesen elektronikus, mozg� alkatr�sz n�lk�li, a t�lt�st�rol�s elv�t is hasznos�t� megold�st 1933-ban V. K. Zworykin ismertette. Tihanyi volt az els�, aki 1929-ben angol, majd francia szabadalm�ban a k�pfelvev� cs�n�l a toldal�kcs�vet alkalmazta. A t�volbal�t�ssal kapcsolatos tal�lm�nyaira tizenk�t orsz�gban nyert szabadalmat. A harmincas �vek elej�t�l telev�zi�val ir�ny�tott robotrep�l�g�p�nek fejleszt�s�vel foglalkozott, el�sz�r Londonban az Air Ministry laborat�riumaiban, majd az Olasz haditenger�szet r�sz�re. 1935-t�l f�k�ppen az ultrahang alkalmaz�s�ra �p�l� tal�lm�nyok kidolgoz�s�val foglalkozott. Ezek k�z�l legjelent�sebb egy magasnyom�s� ultrahang sug�rvet�t�, melynek protot�pus�t Magyarorsz�gon �p�tette fel.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 28.	S�t� J�zsef sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Budapest, 1927. �pr. 28. - Budapest, 1983. m�rc. 17. Vegy�szm�rn�k 1949-ben szerezte meg vegy�szm�rn�ki oklevel�t a bp.-i m�egyetemen. A vegy�szm�rn�ki karon �ltal�nos k�miai technol�gi�t, a biol�gus-m�rn�ki szak hallgat�inak leveg�- �s v�zv�delmet, a g�p�szm�rn�ki karon �s az �p�t�m�rn�ki karon k�miai technol�gi�t, a g�p�szm�rn�ki kar vegyipari �s �lelmiszeripari �gazatain vegyipari technol�gi�t oktatott, �s emellett jelent�s szerepet v�llalt a szakm�rn�ki- �s gazdas�gi m�rn�kk�pz�sben is. Kiemelend� a sz�nk�mia, a petrolk�mia �s a k�rnyezetv�delem ter�n v�gzett eredm�nyes tev�kenys�ge.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 28.	Weizs�cker, Carl Friedrich Freiherr von hal�l�nak 5. �vfordul�ja Kiel, 1912. j�n. 28. - S�cking am Starnberger See, 2007. �pr. 28. N�met fizikus, filoz�fus Tudom�nyos �let�re, munk�ss�g�ra Niels Bohr �s Werner Heisenberg volt d�nt� hat�ssal. El�sz�r fizik�t hallgatott, majd Heisenberg tan�cs�ra Lipcs�be ment elm�leti �s atomfizik�t tanulni. Az atommag cseppmodellj�t alkotta meg �s egy a csillagok energiaciklus�r�l sz�l� elm�letet is kidolgozott. Vele egyid�ben j�tt r� Bethe is arra, hogy a magf�zi� termeli az energi�t a Napban. Hans Bethe k�s�bb Nobel-d�jat kapott (� akkor m�r Amerik�ban �lt) ez�rt a te�ri�j��rt, Weizs�cker, aki N�metorsz�gban maradt, �s professzor volt a n�ci id�kben, nem r�szes�lt a legmagasabb tudom�nyos elismer�sben. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n az atomfegyverek korl�toz�s��rt sz�llt s�kra, �s f�leg filoz�fusk�nt tett szert h�rn�vre. Hamburgban katedr�t kapott, ahol els�sorban Plat�nr�l �s Kantr�l fejtette ki n�zeteit.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 27.	Gordan, Paul Albert sz�let�s�nek 175. �vfordul�ja Breslau, Poroszorsz�g (jelenleg Wroclaw, Lengyelorsz�g), 1837. �pr. 27. - Erlangen, 1912. dec. 21. N�met matematikus Az invari�ns elm�let legjelent�sebb kutat�ja. Alfred Clebsch-sel egy�ttm�k�dve vezette be a Clebsch-Gordan koefficiens fogalm�t, mely k�s�bb az elm�leti fizik�ban kapott fontos alkalmaz�st. Gordan volt Emmy Noether t�mavezet�je.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 27.	Castelnuovo, Guido hal�l�nak 60. �vfordul�ja Velence, 1865. aug. 14. - R�ma, 1952. �pr. 27. Olasz matematikus A padovai egyetemen tanult. N�h�ny �vet a torin�i egyetemen t�lt�tt, ahol nagy hat�ssal volt r� Corrado Segre. 1891-t�l a r�mai egyetemen tan�tott. Legfontosabb eredm�nyeit az algebrai geometria, az algebrai fel�letek kutat�sa �s a matematikai statisztika ter�let�n �rte el. Egyik legjelent�sebb eredm�nye a Kronecker-Castelnuovo t�tel. 1935-ben nyugd�jba vonult. A 2. vil�gh�bor� alatt bujk�lnia kellett az Olaszorsz�gban is bevezetett zsid�t�rv�nyek miatt. 1944-ben visszat�rhetett a tudom�nyos �letbe, az Accademia dei Lincei eln�ke lett, majd a Francia Akad�mia (Acad�mie des Sciences of P�rizs) tagj�v� v�lasztotta.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 27.	Meyer, Stefan sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja B�cs, Osztr�k-Magyar Monarchia, 1872. �pr. 27. - Bad Ischl, Ausztria, 1949. dec. 29. Osztr�k fizikus A radioaktivit�s kutat�s�nak egyik �tt�r�je. B�csben �s Lipcs�ben tanult, majd Franz Exnern�l diplom�zott 1896-ban. 1890-ig Boltzmann asszisztense volt. Ez id� alatt Gustav J�gerrel a k�miai elemek m�gneses tulajdons�gait vizsg�lta. 1899-ben Egon von Schweidlerrel felfedezt�k, hogy a r�dium �s a pol�nium sug�rz�sa m�gneses t�rben elt�r�l. 1907-t�l Boltzmann ut�dak�nt az elm�leti fizikai int�zet ideiglenes vezet�je lett. 1910-t�l a nemzetk�zi r�dium-standard bizotts�g titk�ra, 1937-t�l eln�ke volt. Nemzetk�zi jelent�s�g�v� tette a j�r�szt az � tervei alapj�n l�trehozott �s m�k�dtetett b�csi R�dium Int�zetet. 1916-ban Egon von Schweidlerrel k�z�sen publik�lt�k Handbuch der Radioaktivit�t c�m�, sok�ig alapvet� munk�jukat. 1938-ban (kiz�r�s�t megel�zend�) lemondott akad�miai tags�g�r�l �s k�nyszernyugd�jazt�k. A h�bor� ut�n t�rhetett vissza az Int�zetbe. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 27.	Jeffery, George Barker hal�l�nak 55. �vfordul�ja London, Anglia, 1891. m�j. 9. - London, 1957. �pr. 27. Angol matematikus A University College London matematikaprofesszora volt. Els�sorban a matematika alkalmaz�saival foglalkozott a hidrodinamika �s viszk�zus folyad�kok ter�let�n. Az �ltal�nos relativit�selm�letben egzakt megold�sokat adott Einstein t�regyenleteire egyes speci�lis esetekben.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 27.	Rota, Gian-Carlo sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja Vigevano, Olaszorsz�g, 1932. �pr. 27. - Cambridge, Massachusetts, USA, 1999. �pr. 18. Amerikai matematikus �s filoz�fus Olaszorsz�gban nevelkedett 1945-ig, amikor csal�dj�val egy�tt Sv�jcba menek�lt. K�s�bb a csal�d Ecuadorba telep�lt �t. Gian-Carlo Rota 1950-ben �rkezett az Egyes�lt �llamokba, a Princeton-i, majd a Yale egyetemen v�gezte tanulm�nyait. P�ly�ja legnagyobb r�sz�ben a Massachusetts Institute of Technology professzora volt, k�z�tt�k az egyetlen, aki az alkalmazott matematika �s filoz�fia professzora is volt egyidej�leg. 1966-t�l a Los Alamos Nemzeti Laborat�rium konzult�nsa is volt. A matematika sz�mos ter�let�n �rt el jelent�s eredm�nyeket: a funkcion�lanal�zisban, majd legf�k�ppen a kombinatorika ter�let�n. Kiterjesztette a M�bius-f�ggv�ny fogalm�t v�ges, r�szbenrendezett halmazokra, kidolgozta az �n. szita-formula �ltal�nos�t�s�t.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 26.	Kir�ly J�zsef P�l hal�l�nak 125. �vfordul�ja Ny�regyh�za, 1810. jan. 20. - Kismarton, 1887. �pr. 26. Term�szettudom�ny- �s nyelvtan�r, gimn�ziumi igazgat� 1830-ban a pozsonyi evang�likus nevel�int�zet vezet�je, 1831-ben ugyanott az ev. l�ceum tan�ra. 1834-35 k�zt B�csben folytatta tanulm�nyait. 1842-t�l a selmecb�nyai evang�likus l�ceumban tan�tott, nyelvet �s term�szettudom�nyokat. 1853-t�l a soproni gimn�zium igazgat�ja. A magyar tan�t�k�pz�s fejleszt�se ter�n jelent�s �rdemei vannak.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 26.	Terk�n Lajos sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Sz�kesfeh�rv�r, 1877. �pr. 26. - Budapest, 1940. m�rc. 26. Csillag�sz A budapesti tudom�nyegyetemen matematika-fizika szakos tan�ri diplom�t, majd doktori oklevelet szerzett. 1900-ban az �gyallai csillagvizsg�l� adjunktusa, 1912-t�l pedig obszerv�tora volt. Ugyanebben az �vben szerzett mag�ntan�ri k�pes�t�st is. Jelent�s szerepe volt az 1921-ben alap�tott sv�bhegyi Csillagvizsg�l� megszervez�s�ben �s munk�ss�g�nak megind�t�s�ban. 1921-t�l a sv�bhegyi csillagvizsg�l�ban m�k�d�tt, 1935-ben mint f�obszerv�tort nyugd�jazt�k. Foglalkozott t�bbek k�z�tt a nagy Fermat t�tellel is, s n�h�ny konkr�t esetben megold�st is tal�lt. A csillag�szat t�bb �g�t m�velte. foglalkozott a Nap mozg�s�val, a csillagok h�m�rs�klet�nek meghat�roz�s�val. M�r 1902-ben (els�k�nt) m�dszert dolgozott ki a sz�n- �s f�nym�r�s alapj�n v�gzett csillag-h�m�rs�klet meghat�roz�sra. R�szt vett az "�gyallai csillag f�nyess�g katal�gus" m�r�s�ben, majd megkezdte a fotografikus f�nyess�gjegyz�k munk�latait. M�k�d�s�nek utols� �veiben kisbolyg�k �szlel�s�vel foglalkozott. F� m�k�d�si ter�lete az asztrofotometria volt. Jelent�s megfigyel�si anyagot tett k�zz�. A sz�kesfeh�rv�ri Terk�n Lajos Bemutat� Csillagvizsg�l� (TELAPO) 1993. �ta viseli a nev�t. Az Astronomische Gesellschaft �s a Szent Istv�n T�rsulat tagja. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 26.	Fuchs, Lazarus Immanuel hal�l�nak 110. �vfordul�ja Moschin, Poroszorsz�g (ma Lengyelorsz�g), 1833. m�j. 5. - Berlin, 1902. �pr. 26. N�met matematikus 1854-ig Berlinben tanult, 1858-ban doktor�lt. A Greifswald-i, Heidelberg-i, majd 1884-t�l hal�l�ig a berlini egyetem tan�ra. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a differenci�legyenletek �s a f�ggv�nyek elm�let�nek ter�let�n. A line�ris differenci�legyenletek egy fontos oszt�ly�t r�la nevezt�k el. 1891-1901 k�z�tt a "Crelle's journal" szerkeszt�je. 1899-ben megv�lasztott�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mia Matematikai Tudom�nyok Oszt�lya tagj�nak.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 26.	Smith, Michael sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja Blackpool, Anglia, 1932. �pr. 26. - Vancouver, 2000. okt. 4. Kanadai k�mikus, Nobel-d�jas Blackpoolban folytatta tanulm�nyait. 1956-ban a Manchesteri Egyetemen v�dte meg PhD-j�t. Tudom�nyos munk�ss�g�t a Brit-Kolumbiai Egyetem laborat�rium�ban kezdte meg. 1961-t�l Vancouverben Fisheries Research Board laborat�rium munkat�rsa. 1966-t�l 1997-ig a Medical Research Councilja vezet� munkat�rsa. 1981-ben megalap�totta a ZymoGenetics biotechnol�giai v�llalatot. 1987-t�l British Columbia Biotechnology Laboratory igazgat�ja volt. A polimer�z l�ncreakci�t Kary B. Mullis �s Smith fedezett fel 1985-ben. Munk�s�guk�rt, a technika kidolgoz�s��rt �s az oligonukleotidokra alap�tott, helyspecifikus mutagenezis lehet�s�g�nek felfedez�s�rt 1993-ban kaptak k�miai Nobel-d�jat.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 25.	Horvai Rezs� hal�l�nak 45. �vfordul�ja Szeged, 1920. okt. 13. - Szeged, 1967. �pr. 25. Vegy�sz 1945-ben doktor�lt a szegedi tudom�nyegyetemen. 1948-t�l a b�rklinika, 1949-t�l a szegedi tudom�nyegyetem k�s�rleti fizikai tansz�k�nek munkat�rsa volt, 1954-t�l adjunktus. F� kutat�si ter�lete a molekul�ris lumineszcencia t�mak�re volt, kandid�tusi �rtekez�s�t a lumineszk�l� anyagok hat�sfok�nak a gerjeszt� f�ny hull�mhossz�t�l val� f�gg�s�r�l �rta. Az E�tv�s Lor�nd Fizikai T�rsulat eln�ks�gi �s v�lasztm�nyi tagja volt, egyben szegedi csoportj�nak 1951-t�l a titk�ra.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 25.	Z�llner, Johann Karl Friedrich hal�l�nak 130. �vfordul�ja Berlin, Poroszorsz�g, 1834. nov. 8. - Leipzig, 1882. �pr. 25. N�met asztrofizikus A csillag�szati fotometria korszer�s�t�je. A berlini egyetemen az izz� platina f�nyess�g�nek egzakt m�r�se t�rgy�b�l doktor�lt. 1861-ben megjelent tanulm�ny�ban a fotometria �ltal�nos elm�let�t dolgozta fel. 1862-t�l a lipcsei egyetem tan�ra. Nagypontoss�g� vizu�lis f�nym�r� m�szert szerkesztett, amellyel csillagok, �st�k�s�k �s bolyg�k f�nyess�g�re �s sz�nk�p�re vonatkoz� megfigyel�seket v�gzett. T�k�letes�tette a nap�szlel�sre haszn�lt �n. protuberancia-spektroszk�pot. L�t�selm�leti k�rd�sekkel is foglalkozott, az �ltala felfedezett l�t�s�lettani jelens�get r�la nevezt�k el "Z�llner-f�le p�rhuzamosok"-nak. Nev�t ezen k�v�l az �ltala tervezett f�nyess�g-m�r� m�szer, egy spektroszk�p t�pus, �s egy f�ldreng�sjelz� m�szer, valamint egy holdkr�ter �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 25.	Spencer, Donald Clayton sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Boulder, Colorado, USA, 1912. �pr. 25. - Durango, Colorado, [Scottsdale, Arizona] 2001. dec. 23. Amerikai matematikus 1934-ben a Coloradoi Egyetemen m�g egyetemi di�kk�nt B. A. fokozatot, 1936-ban Massachusetts M�szaki Int�zet�ben B. S. fokozatot szerzett. 1936 ut�n Angli�ba ment, Cambridge-ben J.E. Littlewood volt a mentora, �s ebben az id�ben nagy hat�st gyakorolt r� m�g G.H. Hardy az analitikus sz�melm�let kidolgoz�s�ban. E munk�nak eredm�nyek�nt sz�letett meg a doktori disszert�ci�ja 1939-ben. Az USA-ba visszat�rve el�sz�r a Massachusetts M�szaki Int�zetben, majd k�s�bb a MIT-en folytatta a Cambridge-ben elkezdett munk�t az analitikus sz�melm�let ter�let�n. R. Salemmel k�z�sen v�gzett kutat�saik eredm�nyek�nt t�bb publik�ci�juk is megjelent. 1942-ben a Stanford Egyetemen volt professzor, majd New York Egyetemen az Alkalmazott Matematika Csoport munk�j�ban vett r�szt. 1946-1950-ig Stanfordban professzor. 1950-ben kinevezt�k a Princetone Egyetemen professzor. 1978-ban emeritus professzork�nt vonult nyugd�jba.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 24.	Farkas Ede hal�l�nak 110. �vfordul�ja 1844. - �gyalla, 1902. �pr. 24. �szlel� csillag�sz, tan�t� Tan�t�, majd �szlel� csillag�sz volt, 1883-t�l Konkoly Thege Mikl�s �gyallai mag�nobszervat�rium�ban, 1890-t�l a Meteorol�giai �s F�ldm�gness�gi Int�zetben dolgozott. F�leg nap�szlel�seket v�gzett, a nemzetk�zi napfolt statisztika szempontj�b�l is jelent�s �gyallai napfoltsz�mok megfigyel�sei r�szben t�le sz�rmaznak.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 24.	Edvi Ill�s Alad�r hal�l�nak 85. �vfordul�ja Kapuv�r, 1858. jan. 6. - Budapest, 1927. �pr. 24. G�p�szm�rn�k M�egyetemi tanulm�nyait Budapesten, M�nchenben �s Aachenben v�gezte. 1876-t�l a Ganz G�pgy�rban kezdett dolgozni, Mechwart Andr�s rendk�v�li hat�ssal volt r�. 1882-t�l a budapesti �llami ipariskol�ban a f�m-vasipari oszt�ly tan�r�v� nevezt�k ki, majd fels�ipariskolai igazgat� volt. 1902-t�l a kereskedelmi miniszt�riumban az iparfejleszt� m�szaki oszt�ly vezet�je. A m�egyetemen Magyarorsz�g ipar�r�l tartott el�ad�sokat. Szakirodalmi munk�ss�ga k�zgazdas�gi, ipari, technol�giai �s technikat�rt�neti k�rd�sekre terjedt ki. 1892-1917-ig a Magyar M�rn�k �s �p�t�sz Egylet K�zl�ny�nek szerkeszt�je volt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 24.	Beke Man� (Beck) sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja P�pa, 1862. �pr. 24. - Budapest, 1946. j�n. 27. Matematikus, egyetemi tan�r A 1883-ban matematika-fizika szakos tan�ri oklevelet szerzett a budapesti tudom�nyegyetemen. 1884-ben doktor�tust tett. Az V. ker. F�re�liskol�ban tan�tott, majd 1890-ben egy �vre G�ttingenben tanult, ahol Felix Klein nagy hat�st tett r�. 1895-ben a budapesti Trefort utcai gyakorl� f�gimn�zium tan�ra, 1896-ban mag�ntan�r, 1900-1922-ig nyilv�nos rendes tan�r a budapesti tudom�nyegyetemen, 1915-t�l a Magyar Tudom�nyos Akad�mia levelez� tagja. A matematikatan�t�s reformt�rekv�seinek egyik kezdem�nyez�je volt, szorgalmazta a n�k k�z�p- �s fels�fok� tanulm�nyait. A Tan�csk�zt�rsas�g alatti magatart�sa miatt megfosztott�k akad�miai tags�g�t�l, majd 1922-ben nyugd�jazt�k. Egy k�nyvkiad� v�llalatn�l dolgozott, de matematikai kutat�sait tov�bb folytatta. 1945 ut�n visszanyerte akad�miai levelez� tags�g�t. Vizsg�latai a line�ris differenci�legyenletek irreducibilit�s�ra, analitikus f�ggv�nyekre �s az algebra egyes k�rd�seire ir�nyultak. Eml�k�re a Bolyai J�nos Matematikai T�rsas�g 1951-ben "Beke Man�-eml�kd�j"-at alap�tott az eredm�nyes matematikai oktat�s vagy n�pszer�s�t� munka jutalmaz�s�ra. Beke J�zsef h�d�p�t� m�rn�k b�tyja.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 24.	Marignac, Jean Charles Galinard de (Galissard) sz�let�s�nek 195. �vfordul�ja Genf, Sv�jc, 1817. �pr. 24. - Genf, 1894. �pr. 15. Sv�jci k�mikus P�rizsban a M�szaki, valamint a B�ny�szati F�iskol�n tanult, majd egy �vig a n�metorsz�gi Giessenben Justus von Liebiggel dolgozott. A Genfi Egyetemen 1841-ben a k�mia �s 1845-ben az �sv�nytan professzora lett. Fontos �sv�nytani eredm�nye volt a szil�cium-dioxid k�plet�nek (SiO2) meg�llap�t�sa. Sziliko-volframsavat �ll�tott el�, ez volt az egyik els� �sszetett szervetlen sav. Nagy jelent�s�g� munk�t v�gzett egyes elemek atoms�ly�nak pontos meghat�roz�s�val. C�lja Prout azon hipot�zis�nek tesztel�se volt, hogy minden atom voltak�ppen hidrog�natomokb�l tev�dik �ssze. A ritkaf�ldf�mek tanulm�nyoz�sa sor�n 1878-ban f�lfedezte az itterbiumot, 1880-ban pedig a gadol�nium t�rsfelfedez�je volt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 24.	Kramers, Hendrik Anthony hal�l�nak 60. �vfordul�ja Rotterdam, Hollandia, 1894. dec. 17. - Oegstgeest, 1952. �pr. 24. Holland fizikus 1916-ban szerzett diplom�t a leideni egyetemen matematika �s fizika szakon. Ralph de Laer Kronig t�rsas�g�ban fontos egyenleteket vezetett le a f�nysz�r�s �s az abszorbci� kapcsolat�ra. 1924-ben megj�solta a Raman-effektus, a rugalmatlan f�nysz�r�s l�tez�s�t. 1927-ben kimutatta: a szubatomi r�szecsk�k �tk�z�s�vel foglalkoz� sz�r�selm�let matematikai f�ggv�nyeinek komplex alakja azzal magyar�zhat�, hogy a jel nem k�pes a f�nysebess�gn�l gyorsabb terjed�sre. Tanulm�nyozta a r�ntgensug�rz�st, egyenleteket alkotott, amelyekkel meghat�rozhat� a r�ntgensugarak keletkez�s�nek a hat�sfoka �s intenzit�sa.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 23.	B�sz�rm�nyi Jen� sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja �rkeser�, 1872. �pr. 23. - Budapest, 1957. aug. 8. G�p�szm�rn�k 1893-ban Z�richben v�gezte f�iskolai tanulm�nyait. 1896-t�l a Fegyver- �s G�pgy�r konstrukci�s irod�j�ban dolgozott. Megb�zt�k a gy�r d�zelmotor tervez�irod�j�nak megszervez�s�vel, vezet�s�vel. 1899-ben elk�sz�lt az els� magyar d�zelmotor. 1924-1931-ig a M�G (Magyar �ltal�nos G�pgy�r) automobilgy�rt�s�t vezette, mint m�szaki igazgat�. Nagy elm�leti t�j�kozotts�ggal, gazdag k�lf�ldi szerkeszt�i gyakorlattal v�llalkozott a magyar nagy�zemi sorozat� aut�gy�rt�s elind�t�s�ra. A hazai Diesel-motorgy�rt�s �s aut�gy�rt�s egyik �tt�r�je volt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 23.	Szabady Jen� hal�l�nak 40. �vfordul�ja Somogyszentp�l, 1891. dec. 18. - Budapest, 1972. �pr. 23. G�p�szm�rn�k 1919-ben a budapesti m�egyetemen v�gezte tanulm�nyait. A Ganz Villamoss�gi Gy�r alkalmazottja 1920-t�l. 1921-ben bevezette a pr�selt szigetel� alkatr�szek gy�rt�s�t. 1928-ban gy�regys�gvezet� f�m�rn�k, 1933-ban m�helyf�n�k lett. 1935-1942-ig igazgat� helyettes. 1944-ben fell�pett a gy�r kitelep�t�se ellen. 1945 ut�n a Ganz K�sz�l�kgy�rnak is m�szaki vezet�je. 1955-1959-ig a Nagyfesz�lts�gi Kapcsol�gy�rat vezette, �s a Ganz Villamoss�gi Gy�rnak el�bb f�m�rn�ke, majd m�szaki igazgat�ja volt. Jelent�s r�sze volt a hazai szigetel�anyag-szabv�nyok kialak�t�s�ban.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 23.	Borb�ly Samu sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Torda, 1907. �pr. 23. - Budapest, 1984. aug. 14. Matematikus, m�rn�k, egyetemi tan�r Egyetemi tanulm�nyait a Berlin Charlottenburg-i M�egyetemen v�gezte. 1933-t�l a m�egyetem rep�l�selm�leti int�zet�nek matematikusa. 1941-ben a kolozsv�ri Ferenc J�zsef Tudom�nyegyetemen tan�rseg�d, adjunktus, megb�zott el�ad� volt. 1945-t�l 1949-ig a kolozsv�ri magyar tannyelv� Bolyai Egyetem ny. r. tan�ra, a matematika-geometria tansz�kcsoport vezet�je, 1948-49-ben a matematika-fizika kar d�k�nja. 1949-ben a miskolci m�szaki egyetem matematika tansz�k�nek vezet�je lett. 1955-t�l ugyanilyen beoszt�sban a Budapesti M�szaki Egyetem g�p�sz kar�n dolgozott. 1960-t�l 1964-ig az Otto von Guericke Neh�zg�pipari M�egyetem (Magdeburg) matematika int�zet�nek igazgat�ja. Ebben a min�s�g�ben megteremtette a m�szaki egyetem c�ljainak megfelel� matematikai k�pz�s tudom�nyos, szem�lyzeti �s szervezeti felt�teleit, elind�totta a tan�rk�pz�st �s megszervezte az NDK Matematikai T�rsulat�nak Magdeburg-k�rzeti tagozat�t, melynek eln�ke is volt. 1964 �s 1968 k�z�tt ism�t Budapesten tansz�kvezet�. Munk�ss�g�nak s�lypontja az alkalmazott matematika ter�let�re esett. Ballisztikai, sz�rnyelm�leti, h�vezet�si probl�m�kkal foglalkozott. Sz�mos cikke jelent meg k�l�nb�z� szakmai foly�iratokban.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 23.	Lazarev, Pjotr Petrovics (Pyotr Petrovich) hal�l�nak 70. �vfordul�ja Moszkva, Orosz Birodalom, 1878. �pr. 13. - Alma-Ata, Kazah SzSzK, 1942. �pr. 23. Szovjet fizikus �s biofizikus A moszkvai egyetemen folytatott orvosi tanulm�nyok befejez�se ut�n, 1903-t�l Strasbourgban v�gzett tudom�nyos kutat�munk�t. 1907-ben mag�ntan�r a moszkvai egyetemen, fizik�t adott el� �s Pjotr N. Lebegyev asszisztense lett. 1912-t�l a moszkvai m�szaki f�iskola professzora, 1920-1931-ig az ottani biofizikai int�zet vezet�jek�nt dolgozott. 1938-t�l a Szovjet Tudom�nyos Akad�mia biofizikai laborat�rium�t ir�ny�totta. 1917-t�l Szovjetuni� Tudom�nyos Akad�mia tagja volt. Fizikai-k�miai elm�letet dolgozott ki az ionmozg�sra, majd az �l� anyag inger�leteire egy olyan te�ri�t, amely megk�s�rli megmagyar�zni az �rz�kel�st, az izom-�sszeh�z�d�st �s a k�zponti idegrendszer m�k�d�s�t.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 22.	Schlick J�nos sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Pest, 1842. �pr. 22. - P�cs, 1916. okt. 22. Jezsuita mennyis�gtan- �s term�szettantan�r Gimn�ziumi tanulm�nyait Nagyszombaton v�gezte. 1858-ban l�pett a J�zus-t�rsas�gba. Fels�bb tanulm�nyait Pozsonyban �s az innsbrucki egyetemen v�gezte. Ezt k�vet�en B�cs-Kalksburgban a magyar nyelvet tan�totta. 1869-ben Innsbruckba ker�lt a teol�gia v�gz�s�re. 1871-ben szentelt�k papp�. A harmadik pr�ba�vre Pr�g�ba k�ldt�k. 1874-t�l els� �llom�shelye Kalocsa volt, ahol fizik�t tan�tott �t �vig. 1879-t�l egy �vig Pozsonyban, n�gy �vig Nagyszombatban a n�pmisszi�kban dolgozott, majd egy �vig Pozsonyban hitsz�nok, n�gy �vig. 1887-ben Szatm�rn�metiben lett h�zf�n�k. 1891-t�l Kalocs�n el�bb matematik�t �s term�szettant, majd tizenk�t �vig hittant tan�tott. 1916-ban P�csre helyezt�k.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 22.	Neukomm Gyula sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Versec, Temes vm., 1892. �pr. 22. - Budapest, 1957. okt. 9. Matematikatan�r, sakkoz�, sakkfeladv�nyszerz�, lapszerkeszt� 1909-t�l a budapesti tudom�nyegyetem matematika-�br�zol� geometria szak�n folytatta tanulm�nyait. 1914-ben szerezte meg tan�ri oklevel�t. 1922-1932-ig a Magyar Sakkvil�g k�tl�p�ses rovat�t vezette. 1934-1935-ben a Budapesti Sakk�js�g, 1933-t�l a T�k�r c�m� foly�irat feladv�nyrovat�nak vezet�je volt. 1919-1951 k�z�tt a budapesti Kem�ny Zsigmond, illetve n�vv�ltoz�s, �sszevon�s k�vetkezt�ben a Rudas L�szl�, majd K�lcsey Ferenc Gimn�zium tan�ra volt. 1949-t�l Sur�nyi J�nos �s So�s Paula �jraind�tott�k a K�z�piskolai Matematikai Lapokat, melynek els� f�szerkeszt�je Sur�nyi J�nos volt, Neukomm 1951-t�l a szerkeszt� bizotts�g�nak tagja, 1952-t�l hal�l�ig felel�s szerkeszt�je volt. A magyar feladv�nyk�lt�szetben bet�lt�tt szerepe egyed�l�ll�. Eg�szen k�l�nleges tehets�ge r�v�n a sakkszerz�s valamennyi m�faj�ban vil�gsz�nvonal� remekm�veket alkotott. � vezette be (v: honos�totta meg) a pontversenyt a Lapokban.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 22.	Schickard, Wilhelm sz�let�s�nek 420. �vfordul�ja Herrenberg, 1592. �pr. 22. - T�bingen, 1635. okt. 24. N�met matematikus, hebraista A t�bingeni egyetemen teol�gi�t �s keleti nyelveket tanult. 1613-ban luter�nus lelk�sz lett. 1619-ben a t�bingeni egyetemen a h�ber nyelv professzor�nak nevezt�k ki, majd 1631-ben a csillag�szat professzor�v�. Igen nagytud�s�, sz�les �rdekl�d�s� ember volt, jeles t�rk�p�sz, a fa- �s r�zmetsz�snek is szak�rt�je. 1617-ben tal�lkozott Keplerrel, akivel szoros bar�ts�got k�t�ttek. Csillag�szati sz�m�t�sokat v�gzett, fa- �s r�zmetszeteket k�sz�tett Kepler k�nyve sz�m�ra. � tervezte 1623-ban Pascalt megel�zve, az els� mechanikus sz�mol�g�pet Kepler asztron�miai sz�m�t�sainak seg�t�s�re. A g�p els� p�ld�nya egy t�zesetben megsemmis�lt, le�r�s�ra csak 1957-ben bukkantak r� Kepler iratai k�z�tt. A csillagos �gr�l �j elgondol�son alapul� t�rk�pet k�sz�tett. A heliocentrikus rendszer meggy�z�d�ses h�ve volt. K�sz�tett egy mechanikus modellt, �n. telluriumot, mely a F�ld �s Hold mozg�s�t szeml�ltette. 1631-ben publik�lt k�nyve lehet�v� tette a Hold helyzet�nek tetsz�leges id�pontban val� meghat�roz�s�t. Mint t�rk�p�sz, 1624-ben elk�sz�tette az addig legpontosabb t�rk�peket a w�rttembergi hercegs�gr�l. A Hold egyik kr�ter�t r�la nevezt�k el.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 22.	Stirling, James sz�let�s�nek 320. �vfordul�ja Garden (Stirling k�zel�ben), 1692. �pr. 22. - Edinburgh, 1770. dec. 5. Sk�t matematikus Oxfordban, a Balliol College-ban tanult. T�bb �vet t�lt�tt It�li�ban, Padov�ban megismerkedett �s bar�ts�got k�t�tt Nicolaus (I) Bernoullival. Londonba visszat�rve itt matematik�t tan�tott. J� kapcsolatba ker�lt kor�nak t�bb m�s neves matematikus�val, �gy Newtonnal is. Kombinatorik�val �s anal�zissel, a v�gtelen sorok konvergenci�j�val foglalkozott. � vezette be az �n. Stirling-sz�mokat, �s � fedezte be a faktori�lis f�ggv�ny k�zel�t�s�re szolg�l� Stirling-formul�t, amelynek a val�sz�n�s�gsz�m�t�sban, de a matematika szinte minden �g�ban nagy jelent�s�ge van.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 22.	Bohr, Harald August sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Koppenh�ga, 1887. �pr. 22. - Koppenh�ga, 1951. jan. 22. D�n matematikus A Nobel-d�jas fizikus, Niels Bohr fiatalabb testv�re volt. Harald Bohr a Koppenh�gai Egyetemen matematik�t tanult. Egyetemi �vei alatt v�logatott futballistak�nt szerzett h�rnevet. 1915-ben a koppenh�gai M�szaki Int�zet matematikaprofesszora lett, majd 1930-t�l a Koppenh�gai Egyetemen kapott matematika-professzori kinevez�st. Jelent�s eredm�nyeket �rt el sz�melm�leti kutat�saiban. Foglalkozott a Dirichlet-sorozattal, speci�lisan a Riemann-f�le z�ta-f�ggv�ny gy�keinek eloszl�s�val. � alapozta meg a majdnem periodikus f�ggv�nyek elm�let�t. �rdekes m�don mind�ssze egyetlen k�z�s publik�ci�ja volt fiv�r�vel Niels Bohrral.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 21.	Apianus, Petrus (Bienewitz vagy Bennewitz, Peter) hal�l�nak 460. �vfordul�ja Leisnig, Sz�szorsz�g, (ma N�metorsz�g), 1495. �pr. 16. - Ingolstadt, Bajororsz�g, (ma N�metorsz�g), 1552. �pr. 21. N�met matematikus, t�rk�p�sz, m�szerk�sz�t� Tanulm�nyait Lipcs�ben kezdte, ekkor vette fel a humanista latin "Apianus" nevet. 1519-ben a b�csi Egyetemen Georg Tanst�tter tan�tv�nya. 1521-ben Regensburgba, majd Landshutba k�lt�z�tt. 1527-ben az ingolstadti egyetem matematikusa, itt nyomd�t alap�tott, ahol els�sorban t�rk�peket adott ki. F�ldrajzzal �s csillag�szattal foglalkozott. A XVI. sz. elej�n fellend�l� tengerhaj�z�s k�sztette Cosmographicus liber. c. csillag�szati �s navig�ci�s k�nyv�nek kiad�s�ra (1524), amelynek Gemma Frisius �ltal �tdolgozott v�ltozata 30 kiad�st �rt meg, 14 nyelven. Az 1540-ben kiadott Astronomicum Caesareum c. nagy m�ve a g�mbi csillag�szati sz�m�t�sokat egyszer�s�t� forg� sz�mol�t�rcs�k (Apianus-f�le volvell�k) sorozat�t tette k�zz�. Meg�llap�totta, hogy az �st�k�s�k cs�v�ja a Nappal ellent�tes ir�nyba mutat. Nap�r�kat �s csillag�szati m�r�eszk�z�ket szerkesztett, ezekr�l r�szletes le�r�sokat k�z�lt. Els�k k�zt javasolta, hogy a f�ldrajzi hossz�s�gokat a Holdnak az �ll�csillagokt�l val� t�vols�ga seg�ts�g�vel hat�rozz�k meg. V. K�roly n�met-r�mai cs�sz�r udvari matematikus�v� nevezte ki, �s lovagi rangra emelte. F�ldm�r� munk�j�t fia, Philipp Apianus folytatta. Apianus nyomtatta ki az �ltala kifejlesztett nyomtat�si technol�gi�val Magyarorsz�g els�, L�z�r �ltal �ssze�ll�tott t�rk�p�t (Tabulae Hungariae ad quatuor latera). Nev�t ma egy holdkr�ter, �s a 19135.sz. kisbolyg� is �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 21.	Rolle, Michel sz�let�s�nek 360. �vfordul�ja Ambert, Franciaorsz�g, 1652. �pr. 21. - P�rizs, 1719. nov. 8. Francia matematikus 1675-ben P�rizsba k�lt�z�tt, ahol 1685-t�l csillag�szattal, 1699-t�l geometri�val foglalkozott. Miut�n 1682-ben megoldotta a Jacques Ozanam �ltal felvetett probl�m�k egyik�t, Jean-Baptiste Colbert �vj�rad�kban r�szes�tette. Rolle kritikusan �llt hozz� a differenci�l- �s integr�lsz�m�t�shoz. 1702-ben volt egy vit�ja ebben a t�m�ban Joseph Saurinnal, amelynek sor�n azt �ll�totta, hogy pontatlan �s hogy hib�s elgondol�son alapul; k�s�bb megv�ltoztatta v�lem�ny�t. Legink�bb arr�l ismert, hogy 1691-ben le�rta a k�s�bb r�la elnevezett t�telnek (Rolle t�tele) els� v�ltozat�t, az egyv�ltoz�s val�s egy�tthat�j� polinomok eset�re.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 21.	Bridgman, Percy Williams sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Cambridge, Massachusetts, 1882. �pr. 21. - Randolph, New Hampshire, 1961. aug. 20. Amerikai k�s�rleti fizikus, Nobel-d�jas Tanulm�nyait 1900-ban kezdte a Harvard Egyetemen, M. A. fokozat�t 1905-ben, doktor�tus�t 1908-ban kapta. 1908-ban kezdte meg a statikus nagy nyom�sokra vonatkoz� k�s�rleteit. Ezen a felt�ratlan ter�leten a berendez�sek j� r�sz�t is neki kellett megalkotnia. Legfontosabb tal�lm�nya egy speci�lis t�m�t�s, amelyben a nyom�s mindig nagyobb, mint a nyom�s alatti folyad�kban, �gy az elz�r�s �nt�m�t�. Felfedezte, hogy egy bizonyos �tmeneti nyom�son a c�ziumban �trendez�dnek az elektronok. Munk�ss�ga nyom�n �j geol�giai iskola fejl�d�tt ki, amely a nagy nyom�sokon �s h�m�rs�kleteken v�gzett k�s�rletekre alapult. Bridgman azt �ll�totta, hogy csak annyiban van �rtelme a fizikai fogalmak �rtelmez�s�nek, amennyiben lehets�ges a megfigyel�s�k. 1919-ben lett a Harvard rendes professzora, 1926-ban "Hollis"-, majd 1950-ben "Higgins"-professzor. 1946-ban t�ntett�k ki a fizikai Nobel-d�jjal a nagy nyom�sok fizik�j�ban tett felfedez�sei�rt. T�bb mint 260 cikket tett k�zz� �s 13 k�nyve jelent meg.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 21.	Danjon, Andr�-Louis hal�l�nak 45. �vfordul�ja Caen, Franciaorsz�g, 1890. �pr. 6. - P�rizs, 1967. �pr. 21. Francia csillag�sz, m�szertervez�, tudom�nyszervez� 1919-t�l az akkor Franciaorsz�ghoz csatolt strasbourgi Obszervat�rium �jj�szervez�s�vel b�zt�k meg, melynek 1930-t�l az igazgat�ja volt. � maga a szf�rikus csillag�szattal foglalkozott, az int�zetnek asztrofizikai ir�nyzatot adott. Egyik legjelent�sebb tal�lm�nya az �n. prizm�s asztrol�bium, vagy Danjon-f�le asztrol�bium n�ven ismert eszk�z, az �gitestek nagy pontoss�g� helyzetmeghat�roz�sa, ill. a f�ldrajzi koordin�t�k m�r�se c�lj�b�l. Egyszer�, ma �ltal�nosan alkalmazott becsl�si sk�l�t alkalmazott a holdfogyatkoz�sok idej�n a Holdra vet�l� f�ld-�rny�k s�t�ts�g�nek meghat�roz�s�ra, ezt ma Danjon-sk�l�nak nevezik. 1935-ben a strasbourgi Egyetem tan�ra, 1945-t�l 1953-ig a P�rizs-Meudon-i Asztrofizikai Obszervat�rium igazgat�ja volt. Kezdem�nyez�s�re l�tes�lt az els� francia r�di�csillag�szati �szlel� �llom�s Meudon-ban. Kezdem�nyezte a t�vcs�vek lek�pez�s�nek fokoz�s�t, az akkor alkalmazott elektron-sokszoroz�val, a m�szert Andr� Lallemand val�s�totta meg. A francia Term�szettudom�nyi Akad�mia tagja volt, az angol Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g arany�rm�vel jutalmazt�k. Nev�t egy holdkr�ter �s az 1594.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 21.	Weisskopf, Victor Frederick hal�l�nak 10. �vfordul�ja B�cs, Osztr�k-Magyar Monarchia, 1908. szept. 19. - Newton, Massachusetts, USA, 2002. �pr. 21. Osztr�k-amerikai elm�leti fizikus 1926-ban iratkozott be a b�csi egyetemre, 1928-ban G�ttingenben folytatta a tanulm�nyait. Huszonk�t �ves kor�ban Wigner Jen�vel k�z�sen kidolgozta a spektrumvonalak term�szetes vonalsz�less�g�nek kvantumelm�let�t. Heisenberg, Schr�dinger, Pauli �s Niels Bohr mellett dolgozott a Dirac-f�le kvantumelm�let �ltal felvetett alapvet� divergenciaprobl�m�k vizsg�lat�ban. A n�cizmus uralomra jut�sa ut�n 1937-ben az Egyes�lt �llamokba emigr�lt, ahol a Rochester Egyetemen kapott oktat�i �ll�st, �s az atommagok fizik�j�nak kutat�s�ba kezdett. A Manhattan projekt r�sztvev�jek�nt Los Alamosba ker�lt, ahol az elm�leti oszt�ly vezet�je, Hans Bethe helyettese lett. A h�bor� befejezt�vel a h�res Massachusets Institute of Technology (MIT) aj�nlott fel neki professzori �ll�st Cambridge-ben. Egyik legjobb tan�tv�nya Kuti Gyula volt, akivel kidolgozta a proton �sszetett szerkezet�nek sokat id�zett Kuti-Weisskopf-f�le modellj�t. Weisskopf elk�telezett h�ve lett a nukle�ris leszerel�snek. 1961-ben a CERN f�igazgat�ja, t�bbek k�z�tt az � �rdeme, hogy a CERN ma a r�szecskefizika egyik nagyhatalma.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 20.	Tessedik S�muel sz�let�s�nek 270. �vfordul�ja Albertirsa, 1742. �pr. 20. - Szarvas, 1820. dec. 27. Evang�likus lelk�sz, szak�r�, mez�gazd�sz Pozsonyban, S�rospatakon �s Debrecenben, majd n�met egyetemeken tanult. Hazat�rve Sur�nyban, majd 1767-t�l hal�l�ig Szarvason lelk�sz. A filantropist�k eszm�inek hat�sa alatt els�sorban a paraszts�g helyzet�nek jav�t�s�ra t�rekedett. 1780-ban paraszt ifjak k�pz�s�re alap�tott Gyakorlati-gazdas�gi szorgalmatoss�gi iskol�j�ban gyakorlati munk�val kapcsolta �ssze a belterjes termel�si m�dszerek elsaj�t�t�s�t. �j rendszer� iskol�j�ban k�nyvt�rt, tanm�helyt �s tangazdas�got szervezett, amelyben tan�t�k �s gazdatisztek oktat�s�t is v�llalta. Pedag�giai munk�ja mellett sz�les k�r� tev�kenys�ge kiterjedt az Alf�ld - els�sorban Szarvas - �let�nek minden ter�let�re. �tt�r� tev�kenys�get fejtett ki a korszer� vet�sforg�, a sz�nt�f�ldi takarm�nyn�v�nyek termeszt�se �s az ist�ll�z� �llatteny�szt�s elterjeszt�s�ben. K�s�rleteket folytatott a szikes ter�letek jav�t�s�val kapcsolatban, els�k�nt alkalmazta a meszes-m�rg�s talajter�t�st (dig�z�st). Meghonos�totta Magyarorsz�gon a lucern�t, kezdem�nyez� volt a gy�m�lcstermeszt�s, a m�h�szet, a selyemherny�teny�szt�s ter�n, szakemberekkel tan�ttatta a selyemfon�st, a gyapj�fon�st �s sz�v�st. Tev�kenys�ge kiterjedt az eg�szs�g�gyi teend�kre, pl. tiszta iv�v�z biztos�t�sa �rdek�ben kutak f�r�sa; tov�bb� a parasztok t�pl�lkoz�s�ra, lak�sviszonyaira, k�zs�grendez�sre stb., de az �rva- �s szeg�ny�gy rendez�s�re is. Eml�kezet�re a Magyar Agr�rtudom�nyi Egyes�let 1961-ben �venk�nt kioszt�sra ker�l� Tessedik S�muel-eml�k�rmet alap�tott.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 20.	Katona J�nos sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Gy�r, 1912. �pr. 20. - Budapest, 1977. aug. 12. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r A budapesti m�egyetemen szerzett 1934-ben g�p�szm�rn�ki oklevelet. 1953-1974-ig a H�rad�stechnikai Ipari Kutat� Int�zetben dolgozott. Kezdetben laborat�riumvezet�, majd tudom�nyos f�oszt�lyvezet�, 1971-t�l az Int�zet Tudom�nyos Tan�cs�nak vezet�je. Emellett 1959-t�l oktatott a Budapesti M�szaki Egyetemen. 1970-t�l c. egyetemi tan�r. A Karl-Marx-Stadt-i m�szaki egyetemen vend�gprofesszork�nt adott el� 1970-1977-ig. Sz�mos �j elektroncs� konstrukci�j�t �s technol�gi�j�t dolgozta ki. T�bb szabadalma sz�letett az elektronikai alkatr�szekkel kapcsolatban.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 20.	Peano, Giuseppe hal�l�nak 80. �vfordul�ja Cuneo, Piemont, It�lia, 1858. aug. 27. - Torino, 1932. �pr. 20. Olasz matematikus 1880-ban a torinoi egyetemen szerzett diplom�t matematik�b�l, ahol �lete v�g�ig tan�tott. 1890-ben professzorr� nevezt�k ki. A matematik�t a logik�ra k�v�nta fel�p�teni. Gondolataira t�maszkodva �rt�k meg h�res m�v�ket Russell �s Whitehead, akik Peano sok jel�l�s�t is �tvett�k. Cauchy �ta a legjelent�sebb f�ggv�nytani m�veket �rta meg 1884-ben �s 1893-ban. A val�s f�ggv�nytanban, a topol�gi�ban �rt el kiemelked� eredm�nyeket. Nev�hez f�z�dik egy olyan folytonos g�rbe konstru�l�sa, amely �tmegy egy egys�gn�gyzet minden pontj�n, azaz kit�lti a n�gyzetet (Peano-g�rbe). 1889-ben publik�lta a modern matematika els� axi�marendszer�t (Peano-axi�marendszer), �s siker�lt megalapoznia vele a term�szetes sz�mok elm�let�t.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 20.	Knopp, Konrad Hermann Theodor hal�l�nak 55. �vfordul�ja Berlin, N�metorsz�g, 1882. j�l. 22. - Annecy, Franciaorsz�g, 1957. �pr. 20. N�met matematikus Az egyetem els� szemeszter�t Lausanne-ban v�gezte, majd a Berlini Egyetemen folytatta, ahol neves tan�rokt�l tanult: Frobenius �s Schottky. 1908-ban Jap�nba utazott �s Nagasakiban a nyugati Kyushu-ban tanult 1908-1909-ben. Azt�n K�n�ba �s Indi�ba utazott. 1910-1911-ben a Germany-Chinese Academy-n tan�tott. 1911-ben visszat�rt N�metorsz�gba, a Military Technical Academy-n tan�tott. Ezzel egyid�ben a Miltary Academy-n a habilit�ci�s t�zisein is dolgozott, amelyet a Berlini Egyetemen v�dett meg. 1914 �sz�t�l a Berlini Egyetemen tan�tott. 1915-ben megp�ly�zott egy rendk�v�li professzori �ll�st K�nigsbergben. 1919-ben itt megkapta a professzori kinevez�s�t. A Mathematische Zeitschrift mathematikai foly�iratnak t�rs-alap�t�ja volt, 1934-1952 k�z�tt szerkeszt�je. A T�bingen-i Egyetem matematika professzora volt 1926-t�l nyugd�jbavonul�s�ig, 1950-ig. Sz�mos fontos k�zik�nyv szerz�je. Kutat�si ter�lete matematikai elm�letek k�sz�t�se, k�sz elm�letek elemz�se volt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 20.	Berwald, Ludwig hal�l�nak 70. �vfordul�ja Pr�ga, 1883. dec. 8. - ��d�, Lengyelorsz�g, 1942. �pr. 20. N�met matematikus A pr�gai n�met egyetemen volt professzor 1924-t�l 1941-ig. F� kutat�si ter�lete a differenci�lgeometria volt. 1941-ben a L�dz-i gett�ba deport�lt�k, itt halt meg 1942-ben.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 20.	M�ller, Karl Alexander (K. Alex) sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Basel, Sv�jc, 1927. �pr. 20. - Z�rich, 2023. jan. 9. Sv�jci fizikus, Nobel-d�jas A z�richi M�egyetem matematikai �s fizikai fakult�s�n tanult, 1957-ban doktor�lt, majd Genfben dolgozott a m�gneses rezonancia kutat�s�n. 1963-t�l az IBM z�richi, majd az egyes�lt �llamokbeli kutat�laborat�rium�ban dolgozott. F� kutat�si ter�letek�nt ker�miaanyagok m�gneses �s vezet�si tulajdons�gaival foglalkozott. K�s�bb visszat�rt Z�richbe, ahol tan�tv�ny�val, Georg Bednorzzal 1983-t�l m�dszeresen v�gigvizsg�lt�k az oxidos ker�mi�kat, szupravezet� tulajdons�gaik meg�llap�t�s�nak c�lj�b�l. 1986-ban felfedezt�k, hogy bizonyos lant�n-b�rium-r�zoxid ker�miafajta m�r 35 K h�m�rs�keleten szupravezet� tulajdons�gokat mutat. 1987-ben Bednorzzal megosztva fizikai Nobel-d�jat kapott "a ker�miaanyagok szupravezet�s�nek felfedez�s�hez t�rt�n� jelent�s hozz�j�rul�s��rt". A Nobel-d�jak t�rt�net�ben a Higgs-bozon felfedez�s�ig ez volt a legr�videbb id�, amely a felfedez�s �s a d�j oda�t�l�se k�z�tt eltelt. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 19.	Stifel, Michael (Styfel, Stifelius, Stifelio, Stiefelus) hal�l�nak 445. �vfordul�ja Esslenga am Neckor, Sv�bf�ld [ma N�metorsz�g], 1487. - J�na, T�ringia [ma N�metorsz�g], 1567. �pr. 19. N�met matematikus, egyetemi professzor, hittud�s Stuttgart k�zel�ben sz�letett; az �goston-rendi szerzetesek k�z� l�pett, majd Luther M�rton egyik legkor�bbi k�vet�j�v� v�lt. K�s�bb Wittenberg �s J�na egyetemein a matematika professzora lett. Pontosan kisz�m�totta, mikorra v�rhat� a Biblia �ltal megj�vend�lt V�g�t�let; eredm�nye: 1533. okt�ber 19 reggel 8 �ra (term�szetesen k�z�p-n�metorsz�gi helyi id� �s az akkoriban haszn�latos Julianus-napt�r szerint). B�r egy m�ly b�rt�ncella mened�k�be vonult a j�solt �r�ra, sz�m�t�sai t�vesnek bizonyultak; a tov�bbiakban a matematika egy�b ter�leteit m�velte. Rudolff �s Eukleid�sz munk�it tanulm�nyozta n�met�l illetve latinul. Saj�t k�nyv�t "Arithmetica Integra" c�mmel 1544-ben nyomtatt�k ki N�rnbergben, melynek egyik k�zl�se a mindm�ig megoldatlan D�rer-sejt�s a polit�pok egyr�teg� kiter�t�s�r�l. Stifel tov�bbi �rdemei: l�nyeg�ben � tal�lta fel a logaritmust, �s � haszn�lta el�sz�r az "exponens" elnevez�st hatv�nykitev� �rtelemben. A sz�megyenes fogalma kialakul�s�nak t�rt�net�ben is els�k�nt Stifel nev�t jegyzik. Azt, hogy a k�r n�gysz�ges�t�s�vel pr�b�lkozni hi�baval�s�g, szint�n Stifel publik�lta nyomtat�sban vil�gels�k�nt. Az "einen Stiefel rechnen" n�met sz�fordulatban eredetileg nem a "csizma" vagy "bakancs" jelent�s� Stiefel sz�, hanem a Stifel csal�dn�v szerepelt. (Teh�t nem a bakancsig megy�nk le a sz�mol�s m�lys�g�ben, hanem Stifelig.) (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 19.	Darwin, Charles Robert hal�l�nak 130. �vfordul�ja Shrewsbury, Shropshire, 1809. febr. 12. - Downe, 1882. �pr. 19. Angol term�szettud�s El�sz�r orvosl�st tanult Edinburgh-ban, majd teol�gi�t a cambridge-i egyetemen, �s egyh�zi p�ly�ra k�sz�lt. �m a term�szeti jelens�gek ir�nti �rdekl�d�se �s a kapott felk�sz�t�s arra sarkallta, hogy elfogadja a megh�v�st 1831-ben a Beagle nev� haj�ra term�szetb�v�rk�nt egy F�ld k�r�li �tra. �t �vvel k�s�bbi visszat�r�se ut�n k�zz�tette a k�zben szerzett f�ldtani megfigyel�seir�l (p�ld�ul a korallz�tonyok k�pz�d�s�r�l) a munk�it. A t�bbi feljegyz�seit rendszerezve megalkotta a lesz�rmaz�ssal t�rt�n� faj�talakul�sok elm�let�t, amit azut�n sok�ig alak�tott �s fejlesztett (nagyj�b�l 1838-t�l 1859-ig); v�gs� form�j�ban ez lett a term�szetes kiv�logat�d�ssal (term�szetes szelekci�val) l�trej�v� evol�ci� elm�lete. 1859-ben jelentette meg "A fajok eredete a term�szetes kiv�logat�d�s �tj�n" (On the origin of species by means of natural selection) c�m� m�v�t Alfred Russell Wallace hasonl� n�zeteinek tudom�s�ra jut�sa ut�n. H�rom �jabb k�nyvet �rt, melyek mind A fajok eredete folytat�sai voltak. �let�nek utols� �vtized�ben Darwin f�leg botanikai kutat�sokat v�gzett. Gondolatait a genetika �s a molekul�ris biol�gia k�s�bbi fejlem�nyei m�dos�tott�k ugyan, munk�ja azonban m�ig a modern evol�ci�biol�gia kiindul�pontja.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 19.	Seaborg, Glenn Theodore sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Ishpeming, Michigan, 1912. �pr. 19. - Lafayette, California, 1999. febr. 25. Amerikai magk�mikus, Nobel-d�jas Berkeley-ben tanult k�mi�t, majd doktor�lt 1937-ben, a gyors neutronok vizsg�lat�b�l. Ugyanitt lett professzor 1945-ben. Addigra m�r nagy megbecs�l�st szerzett a Manhattan projektben, ahol kidolgozta az �ltala �s munkat�rsa, Edwin M. McMillan �ltal felfedezett 94-es rendsz�m� elem el��ll�t�s�t. Ezt az elemet, melyet � nevezett el plut�niumnak, nagyobb mennyis�gben a Washington �llambeli Hanfordban Wigner Jen� tervei alapj�n fel�p�tett teny�szt� reaktorban �ll�tott�k el� a h�bor� alatt. Plut�nium bomb�val v�gezt�k az els� atomrobbant�st 1945. j�lius 16-�n egy sivatagban az amerikai New Mexico �llamban, �s plut�nium bomb�t dobtak le Nagaszakira 1945. augusztus 9-�n. El�tte Seaborg is al��rta azt a Szil�rd Le� �ltal is t�mogatott javaslatot, hogy ne lakott ter�letre dobj�k le Jap�nban a bomb�t, csak valahol a tenger felett robbants�k fel, �gy k�sztetve megad�sra a jap�n hadsereget. Ma se tudni, hogy eljutott-e ez a lev�l Truman eln�kh�z. Seaborg a tov�bbiakban szinte valamennyi transzur�n elem felfedez�s�ben �s el��ll�t�s�ban r�szt vett. Ezeket olykor csak mikrogrammnyi, vagy m�g kisebb mennyis�gben tudt�k el��ll�tani, ez�rt speci�lis m�dszereket dolgozott ki az �j elemek fizikai �s k�miai tulajdons�gainak vizsg�lat�ra. A Nobel-d�jat McMillan-nel megosztva kapt�k 1951-ben, a transzur�n elemek k�mi�ja ter�n el�rt eredm�nyeik�rt. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 18.	Fekete Zolt�n sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Selmecb�nya, 1877. �pr. 18. - Sopron, 1962. �pr. 4. Erd�m�rn�k, egyetemi tan�r 1900-ban az Erd�szeti Akad�mi�n erd�m�rn�ki oklevelet szerzett, de m�r 1898-t�l a zsarn�cai �llami erd�hivataln�l gyakornokoskodott. 1900-ban a lipt��jv�ri f�erd�hivatalhoz helyezt�k �t. 1901-1907 k�z�tt a selmeci f�iskola erd�rendez�stani tansz�k�n tan�rseg�d, majd adjunktus. 1907 �s 1911 k�z�tt a zsarn�cai erd�hivatal vezet�je volt. 1911-t�l az akad�mi�n az erd�rendez�stan rendk�v�li, 1913-t�l rendes tan�rak�nt oktatott, 1914-1917-ben az erd�m�rn�ki oszt�ly d�k�nja volt. 1919-t�l a Sopronba k�lt�ztetett b�nya- �s erd�m�rn�ki f�iskol�n tov�bbra is az erd�rendez�stan tan�ra volt. 1920-1923 �s 1925-1926 k�z�tt az erd�m�rn�ki oszt�ly d�k�njak�nt, 1932-1934-ben pedig a f�iskola rektorak�nt is tev�kenykedett. 1928-t�l 1937-ig a f�iskola k�pviselet�ben a fels�h�z tagja volt. 1946-os nyugd�jaz�s�t k�vet�en m�g 1952-ig tan�tott a soproni tanint�zetben. 1960-ban az Erd�m�rn�ki F�iskola gy�m�ntoklev�llel t�ntette ki. N�v�nyf�ldrajzi vizsg�latokkal, majd az erd�rendez�ssel, erd�becsl�ssel, erd��rt�k- �s magass�gsz�m�t�ssal foglalkoz� tanulm�nyokat, t�bb h�zagp�tl� szakk�nyvet �rt. 1941-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 18.	Juvancz Ireneusz sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Pancsova, Toront�l vm., 1882. �pr. 18. - Budapest, 1950. nov. 11. Statisztikus, biztos�t�si szak�rt�, pedag�gus 1900-ban megnyerte a T�rsulat tanul�verseny�t, a mai E�tv�s-verseny el�dj�t. Matematikatan�ri diplom�t szerzett. A Bulyovszky utcai f�re�lban t�bbek k�z�tt tan�tv�nya volt N�meth L�szl� �s Szil�rd Le� is. 1915-ben a Trefort utcai Mintagimn�ziumba ker�lt, ahol 1919-ben igazgat�v� nevezt�k ki. A Tan�csk�zt�rsas�g ut�n fegyelmivel elt�vol�tott�k, a tov�bbiakban csak biztos�t�si matematikusk�nt kaphatott �ll�st, itt matematikai statisztik�val foglalkozott. Fia Juvancz Ir�neusz ifj.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 18.	Lilienfeld, Julius Edgar sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Lemberg, Osztr�k-Magyar Monarchia, (ma Lviv, Ukrajna), 1882. �pr. 18. - Charlotte Amalie, Virgin Islands, USA, 1963. aug. 28. Osztr�k-magyar fizikus 1905-ben doktor�lt fizik�b�l, majd a lipcsei egyetemen r�ntgencs�vekkel kapcsolatos k�s�rleteib�l sz�mos felfedez�st, �jdons�got szabadalmaztatott. 1916-ban professzorr� nevezt�k ki, �s a h�bor�s �ns�g k�zepette �j laborat�riumot is kapott. Amikor N�metorsz�gban terjedni kezdett az antiszemitizmus, az Egyes�lt �llamokban telepedett le, �s di�d�kkal kapcsolatos, t�remisszi�s k�s�rletekbe kezdett. 1926-ban szabadalmaztatta a t�rvez�rl�s� tranzisztor elv�t, b�r a gyakorlati l�trehoz�sr�l m�g sz� sem lehetett.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 18.	Ahlfors, Lars Valerian sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Helsinki, Orosz Birodalom (ma Finnorsz�g), 1907. �pr. 18. - Pittsfield, Massachusetts, USA, 1996. okt. 11. Finn matematikus 1924 �s 1928 k�z�tt Ernst Lindel�f �s Rolf Nevanlinna t�mavezet�s�vel a helsinki egyetemen tanult. Doktori �rtekez�s�t 1930-ban v�dte meg, majd a Turku-i egyetemre nevezt�k ki. 1935-ben a Harvard Egyetemre kapott megh�v�st. 1936-ban Fields-�rem els� k�t d�jazottj�nak egyike volt. 1938-ban visszat�rt Finnorsz�gba, a Helsinki Egyetemre. 1945 ut�n r�vid ideig Z�richben, majd ism�t a Harvard egyetemen tan�tott 1977. �vi nyugd�jaz�s�ig. F� t�mak�re a Riemann-fel�letek vizsg�lata volt. Komplex f�ggv�nytani tank�nyve m�ig a t�mak�r klasszikus�nak sz�m�t. 1981-ben Wolf-d�jat kapott.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 17.	Karsten, Wenceslaus Johann Gustav hal�l�nak 225. �vfordul�ja Neubrandenburg, 1732. dec. 15. - Halle, 1787. �pr. 17. N�met matematikus A Rostock-i egyetemen, majd 1778-1787 k�z�tt a Halle-i egyetemen -- Segner J�nos Andr�s ut�dak�nt -- a matematika tan�ra. Szorgalmazta Leonhard Euler m�veinek kiad�s�t.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 17.	Perrin, Jean Baptiste hal�l�nak 70. �vfordul�ja Lille, Franciaorsz�g, 1870. szept. 30. - New York, USA, 1942. �pr. 17. Francia fiziko-k�mikus, Nobel-d�jas 1894-1897-ben fizikus asszisztensk�nt kat�d- �s r�ntgensug�rz�ssal foglalkozott. 1897-ben a tudom�nyok doktora c�met szerzett a kat�d- �s r�ntgensug�rz�ssal kapcsolatos elm�let��rt. M�g ugyanabban az �vben a p�rizsi Sorbonne egyetem docense lett, 1910-ben professzori c�met szerzett. Foglalkozott a g�zok elektromos vezet�k�pess�g�vel is. Legismertebb munk�ja a kolloidok ezen bel�l els�sorban az �gynevezett Brown-mozg�s vizsg�lata. Eredm�nyei ezen a ter�leten meger�s�tett�k Einstein elm�leti tanulm�ny�t, mely szerint a kolloid r�szecsk�k a g�zt�rv�nyeknek megfelel�en kell viselkedjenek �s ebb�l k�vetkez�en a m�lnyi g�zra vonatkoz� Avogadro sz�m kalkul�lhat�. Vizsg�lataival bizony�totta az atomok �s molekul�k l�t�t, amelyek m�dot adtak az atomi jellemz�k m�r�s�re. 1926-ban t�ntett�k ki Nobel-d�jjal az anyag nem folytonos szerkezet�n v�gzett munk�j��rt, k�l�n�sen a szediment�ci�s egyens�ly felfedez�s��rt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 17.	Brauer, Richard Dagobert hal�l�nak 35. �vfordul�ja Berlin-Charlottenburg, 1901. febr. 10. - Belmont, Massachusetts, 1977. �pr. 17. N�met-amerikai matematikus 1919-ben kezdte egyetemi tanulm�nyait a Technische Hochschule Berlin-Charlottenburg-n, majd egy �v ut�n �tiratkozott a berlini egyetemre. Tan�rai k�z�tt t�bb neves matematikus volt, t�bbek k�z�tt Bieberbach, Knopp, Plank, Schmidt, Schur �s Szeg�. 1925-ben Knopp asszisztensek�nt a K�nigsbergi Egyetemen kezdett tan�tani. 1926-ban itt k�sz�tette el doktori disszert�ci�j�t. Hitler hatalomraker�l�se ut�n el kellett hagynia N�metorsz�got, az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban folytatta munk�j�t. 1951-ben a Harvard-on aj�nlottak fel sz�m�ra katedr�t, amit nyugd�jba vonul�s�ig, 1971-ig t�lt�tt be. Jelent�s sz�m� publik�ci�ja jelent meg. A vil�g sz�mos egyeteme, tudom�nyos t�rsas�ga v�lasztotta tagjai sor�ba. T�bb tudom�nyos lap szerkeszt�s�ben v�llalt akt�v szerepet. 1971-ben kit�ntett�k a National Medal for Scientific Merit d�jjal. Legfontosabb eredm�nyeit a csoportelm�let ter�let�n �rte el, sz�mos eredm�ny�nek jelent�s alkalmaz�sai voltak az elm�leti fizik�ban is.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 16.	Sztr�kay K�lm�n Imre sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Zalacs�ny, 1907. �pr. 16. - Budapest, 1992. j�n. 19. �sv�nytan-kutat�, egyetemi tan�r A budapesti P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen tanult, majd ismereteit 1932-ben Berlinben b�v�tette. 1930-ban az egyetemen �sv�ny-k�zettani Int�zet�nek tan�rseg�de, 1953-77 k�z�tt az ELTE �sv�nytani tansz�k�nek professzora. Az �rc�sv�nyok reflexi�s m�r�si technik�j�t Balyi K�rollyal k�z�sen dolgozta ki, �s Magyarorsz�gnak majdnem minden �rctelep�n korszer� vizsg�latokat v�gezett; t�bb eddig ismeretlen �sv�nyt �rt le. Megalkotta a korszer� �sv�ny-rendszerez�s elv�t. Alapvet� munk�t v�gzett a korszer� meteorit kutat�s ter�n, �ltal�noss�gban a meteoritok �sv�nytani-k�miai kialakul�s�nak vizsg�lat�ban, �s speci�lisan a magyarorsz�gi meteoriok vizsg�lat�val. K�l�n�sen �rdekesek a sz�nhidrog�n tartalm� meteorit-elemz�sei. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 16.	Hadley, John sz�let�s�nek 330. �vfordul�ja Bloomsbury, London, 1682. �pr. 16. - East Barnet, Hertfordshire, 1744. febr. 14. Angol matematikus, csillag�sz T�k�letes�tette a Newton-f�le t�kr�s t�vcs�vet, �s sorozatban gy�rtott teleszk�pokat, gyakorlatias form�ba k�sz�tette el a tenger�szeti t�k�r-szext�nst. A Royal Society tagja. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 16.	Wright, Wilbur sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Millville, Indiana, USA, 1867. �pr. 16. - Dayton, Ohio, 1912. m�j. 30. Amerikai feltal�l� A Wright fiv�rek Orville �s Wilbur f�iskol�ra j�rtak, de nem szereztek diplom�t. Daytonban n�ttek fel, ahol 1892-ben ker�kp�rjav�t�ssal, -tervez�ssel �s -gy�rt�ssal foglalkoz� c�get alap�tottak. Legf�bb c�ljuk azonban a rep�l�g�p megval�s�t�sa volt. Sir George Cayley, Octave Chanute, Otto Lilienthal �s Samuel Pierpont Langley munk�ja alapj�n 1899-ben kezdtek el rep�l� szerkezetekkel k�s�rletezni. Kifejlesztett�k a h�romtengely� ir�ny�t�st, �s meghat�rozt�k a rep�l�g�pek korm�nyozhat�s�g�nak alapelveit, melyeket ma is haszn�lunk. A fiv�rek mindv�gig egy�tt dolgoztak, a rep�l�g�p fejleszt�s�ben el�rt �rdemeiket nem lehet k�l�nv�lasztani. �vekig sikl�rep�l�g�pekkel v�geztek sikeres k�s�rleteket, t�bbf�le sz�rnyalakkal k�s�rleteztek, k�s�rleteikhez sz�lcsatorn�t is �p�tettek. 1903-ban �k rep�ltek el�sz�r sikeresen ir�ny�that�, motorral hajtott, l�gcsavaros, leveg�n�l nehezebb eszk�zzel, a k�s�bb Kitty Hawk-nak elnevezett k�tfedel� g�ppel. Els�bbs�g�ket ennek ellen�re napjainkig n�h�nyan vitatj�k.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 15.	Geg� J�zsef Adolf hal�l�nak 200. �vfordul�ja Mar�t, Hont megye, 1746. jan. 29. - Kolozsv�r, 1812. �pr. 15. Piarista matematikatan�r, csillag�sz Sz�mos neves korabeli iskol�ban oktatott. 1778-1809 k�z�tt a kolozsv�ri r�mai katolikus L�ceum csillagvizsg�l�j�nak vezet�jek�nt tev�kenykedett. Az 1798-as t�zv�sz ut�n fontos �rdemei voltak az int�zm�ny �jraszervez�s�ben. Jelent�s tank�nyveket �rt, r�szletesen foglalkozott a gyakorlati geometria oktat�s�val, a felm�r�s (telekfelv�tel, t�rk�pszerkeszt�s) �s az id�m�r�s k�rd�seivel. Hallgat�ival szf�rikus m�r�si gyakorlatokat v�geztetett, lak�s�n is meridi�n t�vcs�vet szerelt fel.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 15.	Szil�dy Zolt�n hal�l�nak 65. �vfordul�ja Budapest, 1878. m�j. 21. - Grossp�sna, N�metorsz�g, 1947. �pr. 15. Zool�gus, biol�gus, entomol�gus, term�szettudom�nyi �r� Tanulm�nyait a budapesti egyetemen v�gezte. 1900-1901-ben Budapesten k�z�piskol�ban tan�tott. Tan�ri �s b�lcs�szdoktori oklevel�nek megszerz�se ut�n 1901-t�l a nagyenyedi Bethlen-koll�gium term�szetrajztan�ra volt. 1907-ben a kolozsv�ri egyetemen mag�ntan�r. Nagyenyeden szabadiskol�t szervezett a term�szettudom�nyok n�pszer�s�t�s�re. A kolozsv�ri egyetemen az �llattan helyettes tan�rak�nt m�k�d�tt. 1922-t�l Budapesten az MNM �llatt�r�ban m�zeumi �r, majd igazgat�-�r. 1925-t�l a debreceni egyetemen az �llattan szakel�ad�ja. 1928-29-ben hosszabb kutat�utat tett Bulg�ri�ban. Dolgozott a n�polyi zool�giai �llom�son. F�leg a legyek (Diptera) anat�mi�j�nak, �letm�dj�nak �s rendszertan�nak, valamint a magyar �llattan m�ltj�nak kutat�s�val foglalkozott. � fedezte fel a - r�la elnevezett - Anopthalmus szil�dyi rovarfajt. Foglalkozott botanik�val, m�vel�d�st�rt�neti, nyelvtudom�nyi �s n�prajzi tanulm�nyokkal is. 1923-1926-ig kiadta �s szerk. a Biologica Hungarica c. term�szettudom�nyi foly�iratot.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 15.	Leonardo da Vinci (Leonardo di Ser Piero da Vinci) sz�let�s�nek 560. �vfordul�ja Anchiano, (ma Vinci) Italia, 1452. �pr. 15. - Amboise, Franciaorsz�g, 1519. m�j. 2. Olasz renesz�nsz �p�t�sz, zen�sz, anat�mus, feltal�l�, m�rn�k, szobr�sz, geom�ter �s fest� A renesz�nszkor egyik legkiv�l�bb, mindenk�ppen a legsokoldal�bb mestere. Az ut�kor els�sorban festm�nyeit ismeri (Mona Lisa, Utols� vacsora, Szikl�s Madonna). Mil�n�ban a Sforza hercegek udvar�ban, valamint I. Ferenc francia kir�ly mellett az udvari m�rn�k tiszts�g�t t�lt�tte be. Nagysz�m� m�szaki �s tudom�nyos probl�m�t vizsg�lt, �s sok eszk�z terveit v�zolta fel. Jelent�s m�rn�ki, k�l�n�sen hadm�rn�ki terveket k�sz�tett, tervezett harckocsit, hidakat �s g�takat. Foglalkozott a rep�l�s lehet�s�geivel, elk�sz�tette egy helikopter �s sikl�erny� v�zlat�t. Terveivel, elk�pzel�seivel sok esetben megel�zte kor�t, az �ltala tervezett g�pek, m�szaki alkot�sok nagy r�sze csak j�val k�s�bb, m�sok tervei alapj�n val�sult meg. M�v�szi munk�j�nak c�ljait is szolg�l� anat�miai tanulm�nyai sor�n - az abban az id�ben tiltott - boncol�sokat v�gzett.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 15.	Euler, Leonhard sz�let�s�nek 305. �vfordul�ja Basel, Sv�jc, 1707. �pr. 15. - Szentp�terv�r, Oroszorsz�g, 1783. szept. 18. Sv�jci matematikus �s fizikus Teol�gi�t kezdett tanulni, de t�bb kedvet �rezve a matematik�hoz Johann Bernoulli tan�tv�nya lett. Bar�ts�got k�t�tt tan�ra k�t fi�val, Nicolaus-szal �s Daniel-lel. A k�t Bernoulli fi� megh�vta �t a szentp�terv�ri akad�mi�ra, ahol hamarosan az akad�mia els� sz�m� matematikusa lett. Tizenn�gy �vig maradt Szentp�terv�ron. Ez alatt 130 m�vet �rt meg, nevelte a tudom�nyos ut�np�tl�st �s Oroszorsz�g t�rk�peinek szerkeszt�s�n is dolgozott. 1741-ben megh�v�st kapott a berlini akad�mia �l�re, ezeket az �veket f�mjelzi m�g mintegy 275 k�tetnyi tudom�nyos munka. 1766-ban csal�dost�l visszak�lt�z�tt Szentp�terv�rra. Az �let�b�l m�g h�tralev� 17 �vet is munk�val t�lt�tte. Ebben az sem g�tolta, hogy k�zben teljesen megvakult. Mintegy 415 k�tetet dikt�lt le inas�nak �s tan�tv�nyainak. A 18. sz�zad legnagyobb �s minden id�k egyik legterm�kenyebb matematikusa volt. Euler k�zik�nyvei �tfogj�k �s szintetiz�lj�k az eg�sz 18. sz�zadi matematik�t. A fels�bb matematikai jel�l�sek j� r�sze t�le sz�rmazik. A matematika szinte minden ter�let�n maradand�t alkotott. M�vei sok k�s�bbi kutat�s kiindul�pontj�ul szolg�ltak.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 15.	Geoffroy Saint-Hilaire, �tienne sz�let�s�nek 240. �vfordul�ja �tampes, Franciaorsz�g, 1772. �pr. 15. - P�rizs, 1844. j�n. 19. Francia term�szettud�s 1790-ben jogi diplom�t szerzett, majd orvostant tanult a p�rizsi Collège du Cardinal Lemoine term�szettudom�nyi kurzus�n. 1793-ban megv�lasztott�k a Jardin des Plantes �llattani gy�jtem�ny�nek igazgat�j�v�, majd �ll�st kapott a Nemzeti Term�szetrajzi M�zeumban az �llattani tansz�ken. 1794-ben Georges Cuvier-t megh�vta, hogy dolgozz�k vele, egy�ttm�k�d�s�kb�l �t k�z�s m� sz�letett. Geoffroyt 1798-ban a Nap�leon egyiptomi hadj�rat�t k�s�r� tudom�nyos exped�ci� tagj�v� nevezt�k ki. 1807-ben a Tudom�nyos Akad�mia tagj�v� v�lasztott�k. 1809-ben a p�rizsi egyetem �llattanprofesszora lett. Az �sszehasonl�t� fejl�d�stan egyik megalapoz�ja volt. �sszehasonl�t� bonctani alapon bebizony�totta a gerincesek egyes oszt�lyainak egys�ges fel�p�t�s�t, s ezt a fel�p�t�st k�s�bb megpr�b�lta az eg�sz �llatvil�gra kiterjeszteni. Kutat�saival egyik el�fut�ra lett Darwin tan�t�sainak. � a teratol�gi�nak, a n�v�nyszervezettan fejl�d�si rendelleness�gekkel foglalkoz� �g�nak megalapoz�ja is. � hozta l�tre az els� �llatkertet.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 15.	Tinbergen, Nikolaas (Niko) sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja H�ga, Hollandia, 1907. �pr. 15. - Oxford, Anglia, 1988. dec. 21. Holland etol�gus, ornitol�gus, Nobel-d�jas 1932-ben Leidenben v�gezte egyetemi tanulm�nyait. A 2. vil�gh�bor� sor�n beb�rt�n�zt�k. 1947-ben a leideni Zool�giai Int�zet vezet�je lett, 1949-t�l hal�l�ig az oxfordi Zool�giai Int�zetben dolgozott, 1966-t�l professzork�nt. �llatok magatart�ss�m�it kutatta, a kulcsingerek min�s�g�nek v�ltoz�s�val bek�vetkez� magatart�sjegyek v�ltoz�s�t vizsg�lta. Egyik legfontosabb kutat�si ter�lete az �szt�n�k vizsg�lata volt. E t�ren t�bb alapvet� fogalmat vezetett be. Az �szt�n�ket hierarchikusan szervezett idegi mechanizmusokk�nt hat�rozta meg. "Az �szt�n�kr�l" c�m� k�nyve 1976-ban magyar nyelven is megjelent. 1973-ban "az egy�ni �s t�rsas viselked�sform�k szervez�d�se �s kiolt�d�sa ter�let�n tett felfedez�seik�rt" Karl von Frisch-sel �s Konrad Lorenz-cel megosztva kapta a orvosi-�lettani Nobel-d�jat. Testv�re Jan Tinbergen, aki els�k�nt nyert k�zgazdas�gtudom�nyi Nobel-d�jat.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 15.	Tousey, Richard hal�l�nak 15. �vfordul�ja Sommerville, Massachusetts, USA, 1908. m�j. 18. - Maryland, 1997 �pr. 15, 1997. �pr. 15. Amerikai fizikus, asztrofizikus A rak�ta-csillag�szat egyik �tt�r�je. M�r fiatalon a sz�nk�pek nagyon r�vid (iboly�nt�li) hull�mtartom�nyba es� r�szleteinek vizsg�lat�val kezdett foglalkozni. 1941-t�l az USA Haditenger�szeti Kutat�laborat�rium�nak munkat�rsa, itt el�bb katonai c�l� munk�t v�gzett. 1946-t�l a Nap-sz�nk�p ultraibolya tartom�ny�nak vizsg�lat�ra m�szereket tervezett, amelyet a n�metekt�l zs�km�nyolt V-2 rak�t�kkal juttattak 70-120 km magass�gba. Els�k�nt tanulm�nyozta r�szletesen a sz�nk�pnek azokat a r�vidhull�m� r�szeit, amelyek a talajszintr�l - a l�gk�r sug�rz�selnyel�se k�vetkezt�ben - nem �szlelhet�k. M�szer�t tov�bb fejlesztve, �reszk�z�kkel 1960-ban el�sz�r siker�lt a napspektrum kem�ny R�ntgen-sug�rz�s�t m�rnie (H. Friedman-nel �s R. Blake-kel). 1963-ban ez a kutat�csoport �r�k�tette meg a napkoron�t "feh�r f�nyben" fogyatkoz�son k�v�l. Nev�hez f�z�dik a "Kering� Nap-obszervat�rium" m�hold (OSO-7), a Skylab- �s Apollo -�rlaborat�riumok napteleszk�pjainak szerkeszt�se. Munk�ss�g�val sz�mos elismer�st szerzett, az USA Nemzeti Akad�mi�j�nak tagja, az angol Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g Eddington-�remmel jutalmazta. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 14.	Hell Miksa Rudolf (Maximilian) hal�l�nak 220. �vfordul�ja Selmecb�nya, 1720. m�j. 15. - B�cs, Ausztria, 1792. �pr. 14. [18]. Jezsuita csillag�sz Magyarorsz�gi sz�let�s� tud�s. 1757-t�l hal�l�ig a b�csi Egyetemi Csillagvizsg�l� (els�) igazgat�ja. Megind�totta �s 35 �ven �t szerkesztette az id�rendben m�sodik csillag�szati �vk�nyv-sorozatot (Ephemerides Astronomicae), amely tudom�nyos �rtekez�seket is k�z�lt. T�k�letes�tette a f�ldrajzi hossz�s�g m�r�s�t, �j, ma is alkalmazott m�dszert dolgozott ki a sz�less�g meghat�roz�s�ra. 1762-1764-ig Sajnovics J�nos Hell mellett gyakornok. 1769-ben a d�n kir�ly felk�r�s�re �szak-Norv�gi�b�l megfigyelte a V�nusz �tvonul�s�t a Nap el�tt, ennek adataib�l a t�nylegeshez k�zel �ll� �rt�ket sz�m�tott a Csillag�szati Egys�gre, a pontos sz�mol�st az �ltala kidolgozott kiegyenl�t� m�dszerrel �rte el. Els�k�nt v�gzett folyamatos meteorol�giai �s f�ldm�gneses m�r�seket a Sark-k�rt�l �szakra. Nagy figyelmet ford�tott sz�l�f�ldj�nek tudom�nyos el�menetel�re, az egri �s budai obszervat�riumok berendez�s�nek tan�csad�ja, sz�mos fiatal magyar tud�s oktat�ja. A finn-ugor nyelvrokons�g kutat�s�nak kezdem�nyez�je, foglalkozott a magyarok �shaz�j�nak k�rd�s�vel. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 14.	Pa�l J�zsef hal�l�nak 35. �vfordul�ja S�rkereszt�r, 1900. j�n. 6. - Budapest, 1977. �pr. 14. G�p�szm�rn�k Oklevel�t a budapesti m�egyetemen szerezte 1926-ban. Ezt k�vet�en a kaposv�ri villanytelepen �zemm�rn�k, 1927-ben a Ganz Haj�gy�rba ker�lt, ahol 1945-ig a daru- �s sz�ll�t�berendez�si oszt�lyon szerkeszt� m�rn�k, majd 1950-ig termel�sf�n�k, 1950-t�l 1961-ig f�m�rn�k volt. Nev�hez f�z�dik az 5 Mp-os �s 100 Mp-os �sz�daruk sorozatgy�rt�sa �s export�l�sa. F�m�rn�ks�ge idej�n indult meg az 5 Mp-os, 25 m g�mkiny�l�s� port�ldaruk tervez�se, sorozatgy�rt�sa �s exportja. Korszer�s�tette a Duna-tengerj�r� haj�k konstrukci�it. A Ganz Haj�gy�rban az els� hegesztett kivitel� tengeri haj� tervez�s�t ir�ny�totta �s megteremtette a gy�rt�si felt�teleket.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 14.	Richter, Jeremias Benjamin hal�l�nak 205. �vfordul�ja Hirschberg, 1762. m�rc. 10. - Berlin, 1807. �pr. 14. N�met k�mikus K�mi�t kedvtel�sb�l tanult a porosz hadsereg m�rn�ki test�let�ben, majd matematik�t �s filoz�fi�t hallgatott a k�nigsbergi egyetemen. Abban az id�ben, amikor alapvet� tudom�nyos k�rd�s volt a vegy�letek pontos �sszet�tel�nek, az egym�ssal egyen�rt�k� anyagmennyis�geknek a meghat�roz�sa, rendk�v�l nagyra tartotta a matematika szerep�t a k�mi�ban. Doktori disszert�ci�j�nak a c�me is az volt, hogy "A matematika alkalmaz�sa a k�mi�ban". T�le sz�rmazik a k�miai analitikai sz�m�t�sm�d, a "sz�chiometria" elnevez�s.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 14.	MacDiarmid, Alan Graham sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Masterton, �j-Z�land, 1927. �pr. 14. - Drexel, Philadelphia, 2007. febr. 7. �j-z�landi sz�let�s�, amerikai vegy�sz, Nobel-d�jas Egyetemi tanulm�nyait �j-Z�landon, majd a USA-ban a Wisconsin Egyetemen �s Angli�ban a Cambridge-i Egyetemen v�gezte. 1964-t�l a Pennsylvania Egyetem professzora. Alan J. Heeger fizikussal az 1970-es �vekben egy "f�mszer�" polimerfilmmel, a szervetlen k�n-nitriddel v�geztek k�s�rleteket. Ebben az id�ben a vil�g m�sik v�g�n Hideki Shirakawa jap�n vegy�szprofesszor polietin filmekkel k�s�rletezett. Eredm�nyeiket el�sz�r 1977 nyar�n publik�lt�k a The Journal of Chemical Society, Chemical Communications foly�iratban. A k�z�ns�ges m�anyagok nem vezetik az �ramot, ez�rt gyakran haszn�lj�k huzalok szigetel�s�re. Ha azonban k�l�nleges m�anyagokat c�lzottan atomokkal szennyeznek, k�pess� v�lnak elektronok �s ezzel �ram tov�bb�t�s�ra. 2000-ben a k�miai Nobel-d�jat Alan J. Heeger �s Hideki Shirakawa professzorokkal egy�tt kapta meg a vezet� polimerek felfedez�s��rt �s fejleszt�s��rt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 13.	Hodierna, Giovanni Battista (Odierna, Gioanbatista, Giambattista) sz�let�s�nek 415. �vfordul�ja Ragusa, It�lia, 1597. �pr. 13. - Palma di Montechiaro, Szic�lia, 1660. �pr. 6. It�liai csillag�sz Tudom�nyos ismereteit �nk�pz�ssel szerezte. Montechiaro herceg udvari k�pl�nja �s csillag�sza volt. Els�k�nt kutatta fel rendszeresen t�vcs�vel �s vette jegyz�kbe a k�d�s objektumokat (csillaghalmazok, f�nyl� k�d�k, csillagrendszerek). 40 k�d�s objektumot vett jegyz�kbe, ezek k�z�l 9 a saj�t felfedez�se. K�s�bb ezeket m�sok �jra felfedezt�k. Maga k�sz�tette mikroszk�pokkal v�gzett vizsg�latokat, t�bbek k�z�tt tanulm�nyozta a vipera m�regfogait. Id�j�r�si megfigyel�seket is v�gzett. Nagyszab�s�ra tervezett csillagatlasza befejezetlen maradt. El�sz�r k�sz�tett efemerisz-sz�m�t�sokat a Galilei-f�le Jupiter-holdakra vonatkoz�lag. Munk�ja feled�sbe mer�lt, �r�sait az 1980-as �vekben fedezt�k fel ism�t. Nev�t a 21047.sz. kisbolyg� �r�k�ti meg. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 13.	Watson-Watt, Robert Alexander, Sir sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Brechin, Sk�cia, 1892. �pr. 13. - Inverness, 1973. dec. 5. Sk�t-brit m�rn�k, fizikus, feltal�l� A St. Andrews egyetemen v�gezte tanulm�nyait. Tan�tott a Dundee egyetemen. 1917-t�l 1926-ig a Meteorol�giai Hivatalban viharjelz� berendez�sek tervez�s�vel foglalkozott �s az ionoszf�r�ban megfigyel�seket v�gzett. 1935-t�l a National Physical Laboratory r�di�-szekci�j�nak lett a vezet�je, ahol a rep�l�g�pek helyzet-meghat�roz�s�val foglalkozott, ami a 2. vil�gh�bor�ban jelent�sen seg�tette a Brit L�gier� v�dekez�si k�pess�g�t a n�met l�gier��vel szemben. 1935-ben felfedezte a radart (RAdio Detection and Ranging), ami a mai radar-technol�gia el�dj�nek sz�m�t. Joh Rowland: The Radar Man c�m� k�nyve neki �s munk�j�nak �ll�t eml�ket. 1942-ben lovagg� �t�tt�k.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 13.	G�rsey, Feza hal�l�nak 20. �vfordul�ja Istanbul, T�r�korsz�g, 1921. �pr. 7. - New Haven, Connecticut, USA, 1992. �pr. 13. T�r�k elm�leti fizikus Sz�l�v�ros�ban j�rt a nevezetes Galatasaray k�z�piskol�ba (a futballcsapat neve is innen ered), majd egyetemre m�r a h�bor� alatt, �s 1944-ben szerzett matematika-fizika szakos diplom�t. Miniszt�riumi �szt�nd�jjal siker�lt kijutnia Londonba, �s doktor�lt 1950-ben kvantum-t�relm�leti t�m�b�l. Tan�rseg�d, majd adjunktus lett Isztambulban a tudom�nyegyetemen, az 1957 �s 1961 k�z�tti �veket pedig az Egyes�lt �llamok k�l�nb�z� neves egyetemein kutatva t�lt�tte. 1960-ban alkotta meg a mezonok k�lcs�nhat�s�t le�r� u.n. kir�lis modellt, m�g a kvarkok 1964-es bevezet�se el�tt. 1961-74 Isztambulban a m�egyetemen oktatott, az �ltala is alap�tott ottani elm�leti fizikai int�zetben. 1974-ben csal�dj�val a Connecticut �llambeli New Havenbe k�lt�z�tt, ahol mint professzor m�k�d�tt a Yale Egyetemen, eg�szen hal�l�ig. Sz�mos kit�ntet�se k�z�l megeml�tend� az 1979-ben kapott Einstein med�l, valamint az 1986-ban kapott Wigner med�l, melyet sikeres r�szecskefizikai, csoportelm�leti, sz�ndinamikai kutat�sai�rt nyert el. Ma m�r egy matematikai �s fizikai kutat�sokat v�gz� int�zet viseli Feza G�rsey nev�t Isztambulban. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 12.	Scheitz P�l hal�l�nak 100. �vfordul�ja Marosv�s�rhely, 1870. jan. 27. - Budapest, 1912. �pr. 12. Analitikus-vegy�sz F�iskolai tanulm�nyait M�nchenben v�gezte, ahol W. Miller laborat�rium�ban dolgozott. A kolozsv�ri tudom�nyegyetemen 1896-ban lett b�lcs�szdoktor. 1897-ben Ilosvay Lajos tan�rseg�dje, majd 1906-1911-ig adjunktusa volt, �s a k�miai analitik�b�l mag�ntan�rr� k�pes�tett�k. Behat�an foglalkozott a lakmusz sz�nes anyagaival. Az analitikai k�mia ter�n a k�k sz�n� molibd�noxidokkal, valamint a tellur �s a szel�n sz�tv�laszt�s�val foglalkozott.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 12.	Messier, Charles Joseph hal�l�nak 195. �vfordul�ja Badonviller, Franciaorsz�g, 1730. j�n. 26. - P�rizs, 1817. �pr. 12. Francia csillag�sz 1751-t�l a Delisle �ltal alap�tott p�rizsi obszervat�riumban Delisle mellett dolgozott. Els�sorban �st�k�s�k megfigyel�s�vel foglalkozott, 1761-ben az obszervat�rium igazgat�ja lett. Nagysz�m� �st�k�st fedezett fel. Ezek megfigyel�se k�zben �szlelt sz�mos k�dfoltot, �n. m�ly�g-objektumot, amelyek az �st�k�s�kkel esetlegesen �sszet�veszthet�k �s ez�rt azok megfigyel�s�t zavarj�k. Ezeknek az objektumoknak az adatait a r�la elnevezett, ma is haszn�latos Messier-katal�gusban foglalta �ssze. 1770-t�l a Francia Tudom�nyos Akad�mia tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 12.	Cornu, Marie Alfred hal�l�nak 110. �vfordul�ja Orl�ans, Franciaorsz�g, 1841. m�rc. 6. - Romorantin, 1902. �pr. 12. Francia fizikus 1867-t�l az �cole Polytechnique fizikaprofesszora volt. A kor�bbiakn�l nagyobb pontoss�ggal ism�telte meg a gravit�ci�s �lland� �s a f�ny sebess�g�nek m�r�s�t (ut�bbit Fizeau m�dszer�vel). Az �zonr�teg tanulm�nyoz�s�ban nagy jelent�s�g� az 1878-ban tett felfedez�se, hogy a F�ld felsz�n�n a Nap sz�nk�pe 300 nm hull�mhossz alatt m�r nem kimutathat�. Nagy figyelmet keltettek a f�nyelhajl�sra, valamint a k�ttengely� krist�lyokban a f�ny terjed�s�re vonatkoz� vizsg�latai is. A Cornu-depolariz�tor az � nev�t viseli. 1878-ban elnyerte a Royal Society Rumford-�rm�t, ugyanekkor a francia Akad�mia tagj�v�, 1895-ben eln�k�v� is v�lasztott�k. A matematik�ban a Cornu-spir�l viseli a nev�t. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 12.	Glazenap, Szergej Pavlovics (Glazenap, Sergey Pavlovich von) hal�l�nak 75. �vfordul�ja Pavlovszk, Oroszorsz�g, 1848. szept. 13. - Leningr�d, 1937. �pr. 12. Orosz csillag�sz �si livlandi csal�d lesz�rmazottja. A Szt. p�terv�ri (leningr�di) egyetem csillag�sz professzora (1877-1924), az egyetemi csillagvizsg�l� megalap�t�ja (1881). 1870-77 k�z�tt a pulkov�i Cs�sz�ri Obszervat�rium munkat�rsa, itt nagy pontoss�g� asztrometriai megfigyel�seket v�gzett, csillag-t�vols�gm�r�sekkel foglalkozott. Elm�leti munk�i a Jupiter-holdak kering�s�vel, a csillagp�rok p�ly�ival, majd a v�ltoz�f�ny� csillagokkal foglalkozott. Id�sebb kor�ban az olaj-lel�helyek geod�ziai felkutat�s�nak lehet�s�geit dolgozta ki. Az Orosz Csillag�szati �s Geod�ziai T�rsas�g megalap�t�ja (1890).A Szovjetuni� Tudom�nyos Akad�mi�nak tiszteletbeli tagja, a francia Tudom�nyos Akad�mia levelez� tagja. Nev�t egy holdkr�ter (a t�ls� f�lg�mb�n), �s a 857.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 12.	Lindemann, Carl Louis Ferdinand von sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja Hannover, N�metorsz�g, 1852. �pr. 12. - M�nchen, 1939. m�rc. 6. N�met matematikus G�ttingenben, Erlangenben �s M�nchenben tanult. 1879-ben a freiburgi egyetem professzora, majd 1883-ban a k�nigsbergi egyetem professzora lett. 1882-ben megmutatta, hogy π transzcendens sz�m, �s �gy a k�rn�gysz�ges�t�s sem oldhat� meg euklideszi szerkeszt�ssel. Ezzel a matematika egy 2000 �ves probl�m�j�t z�rta le.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 12.	Wald, George hal�l�nak 15. �vfordul�ja New York, USA, 1906. nov. 18. - Cambridge, Massachusetts, 1997. �pr. 12. Amerikai biofizikus, Nobel-d�jas 1927-ben fejezte be egyetemi tanulm�nyait a New York-i egyetemen �s a Columbia egyetemen doktor�lt. 1932-1934-ig a berlini Kaiser Wilhelm Institut-ban, majd a heidelbergi, z�richi �s chicag�i egyetemeken dolgozott �szt�nd�jask�nt. 1948-ban a Harvard egyetem biol�giaprofesszora lett, itt m�k�d�tt p�ly�ja v�g�ig. 1950-t�l a Nemzeti Tudom�nyos Akad�mia tagja. A l�t�s fiziol�gi�j�t, a szem idegh�rty�j�nak, a retina biok�mi�j�t, illetve biofizik�j�t kutatta. � mutatta ki az A vitamin szerep�t a retina fotok�miai folyamataiban, �s � fedezte fel a retinal nev� vegy�letet, amely fontos szerepet j�tszik a l�t�s folyamat�ban. Tanulm�nyozta a sz�n�rz�kel�s mechanizmus�t. Ward 1967-ben Ragnar Arthur Granit-tal �s Haldan Keffer Hartline-nel egy�tt kapta meg az orvosi-�lettani Nobel-d�jat "a szemben l�trej�v� els�dleges �lettani �s k�miai l�t�si folyamatok ter�let�n tett felfedez�seik�rt".
	Web dokumentumok

2012. �pr. 11.	K�r�si Csoma S�ndor hal�l�nak 170. �vfordul�ja K�r�s, H�romsz�k, (ma Chiurus, Romania), 1784. �pr. 4. - Dardzsiling, India, 1842. �pr. 11. Felfedez�, orientalista, a tibeti nyelv els� eur�pai kutat�ja, a tibetisztika megalap�t�ja 1784 k�r�l sz�letett K�r�s�n. A nagyenyedi koll�giumban tanult, majd �szt�nd�jjal a g�ttingeni egyetemen folytatta tanulm�nyait. Itt hat�rozta el, hogy felkutatja a magyarok �shaz�j�t. Ujgur ter�letre akart eljutni, felt�telezve a magyar-ujgur rokons�got. Sz�mos nyelvet tanult meg, a latin, g�r�g, n�met, rom�n �s angol nyelven k�v�l a h�ber, arab �s perzsa nyelvet is, valamint szl�v nyelveket. Egyiptomon, Sz�ri�n �s Perzsi�n kereszt�l eljutott Indi�ba. Itt brit t�mogat�ssal a tibeti nyelvet tanulm�nyozta egy helyi l�ma seg�ts�g�vel. Sok�ves munk�val igen neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt �lve elk�sz�tette nemzetk�zi jelent�s�g� nagy munk�j�t, a tibeti nyelv els� nyelvtan�t �s sz�t�r�t, amelyet Calcutta-ban adtak ki 1834-ben. 1833-ban a Magyar Tudom�nyos Akad�mia (akkori nev�n Magyar Tud�s T�rsas�g) levelez� tagj�v� v�lasztotta. 1842-ben Tibetbe indult, de nem jutott el oda, Dardzsilingben halt meg.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 11.	Feh�r Ipoly K�lm�n sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Visk, 1842. �pr. 11. - Pannonhalma, 1909. okt. 27. Benc�s matematika- �s fizikatan�r, igazgat�, pannonhalmi f�ap�t Tanulm�nyait Kom�romban, Gy�r�tt �s Pannonhalm�n v�gezte. 1858-ban l�pett be a benc�s rendbe. 1864-1874-ig a f�ap�ts�gi l�ceum matematika-fizika szakos tan�ra, 1874-1882-ig az esztergomi f�gimn�zium igazgat�ja, 1882-t�l t�z �ven �t szegedi tanker�leti f�igazgat�ja volt. 1885-ben tanulm�nyutat tett Bajororsz�gban, 1889-ben Szerbi�ban �s Bulg�ri�ban. 1892-ben pannonhalmi f�ap�tt� v�lasztott�k. Sz�mos tanulm�nyt �rt a k�z�piskol�k szervezeti �s tantervi probl�m�ir�l, a tan�gyigazgat�s reformj�r�l. Az 1870-es �vek elej�t�l �vtizedeken �t haszn�lt�k k�s�rleti fizika- �s k�miatank�nyveit. R�szt vett az �sszes tan�gyi mozgalmakban, a k�zoktat�s�gyi tan�cs reformj�ban, az egys�ges k�z�piskola k�rd�s�ben s m�s tan�gyi mozgalmakban, nem csak sz�val, de tollal is. 1896-t�l az MTA tiszteleti tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 11.	Hoszp�tzky Alajos hal�l�nak 95. �vfordul�ja Budapest, 1857. m�rc. 27. - Budapest, 1917. �pr. 11. M�rn�k 1877-ben szerzett oklevelet a M�egyetemen. Az Al-Duna-szab�lyoz�si munk�latainak egyik ir�ny�t�ja, k�s�bb r�szt vett a Duna-Tisza-csatorna �s a Budapesti Kereskedelmi Kik�t� tervez�s�ben. 1914-t�l 1917-ig a Magyar K�zgazdas�gi T�rsas�g eln�ke volt. Az al-dunai munk�latokkal foglalkoz� tanulm�nyai jelent�sek.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 11.	Sz�kefalvi-Nagy Gyula sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Erzs�betv�ros (Kis-K�k�ll� vm.), 1887. �pr. 11. - Szeged, 1953. okt. 14. Matematikus, egyetemi tan�r Egyetemi tanulm�nyait Kolozsv�rott v�gezte, ahol Farkas Gyula, Fej�r Lip�t, Schlesinger Lajos �s V�lyi Gyula tan�tv�nya volt. 1909-ben doktor�lt. 1915-ben egyetemi mag�ntan�r az algebra �s f�ggv�nytan t�rgyk�r�b�l. 1929-ben a szegedi polg�ri iskola tan�rk�pz� matematikai tansz�k�re nevezt�k ki, itt 1938-ban igazgat� lett. 1939-t�l a szegedi egyetem geometria tansz�ken ny. r. tan�r, 1940-t�l a kolozsv�ri, 1945-t�l ism�t a szegedi egyetemen tan�tott. Munk�ss�g�nak f� ir�nyai az algebra �s geometria, illet�leg e k�t tudom�ny�g hat�rter�letei. K�l�n�sen sokat foglalkozott az algebrai g�rb�k sz�melm�leti tulajdons�gaival, polinomok gy�keinek elhat�rol�s�val, az �n. v�gesrend� g�rb�k �s fel�letek elm�let�vel, valamint a geometriai szerkeszt�sek elm�let�vel. K�t fia B�la �s Zolt�n. 1934-t�l levelez�, 1946-t�l rendes tagja volt az MTA-nak.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 11.	Campbell, William Wallace sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja Hancock County, Ohio, 1862. �pr. 11. - San Francisco, 1938. j�n. 14. Amerikai asztrofizikus "Nemzed�k�nek heroikus tudom�nyos alakja" - amint egyik angol m�ltat�ja nevezte -, egy ohioi farmon sz�letett, �ltal�nos m�rn�ki p�ly�t v�lasztott, de egy ismeretterjeszt� k�nyv hat�s�ra �rdekl�d�se a csillag�szat fel� fordult. El�bb a Colorado-i Egyetemen tan�tott, 1888 nyar�n az USA egyik legnagyobb obszervat�rium�ban, a Lick Csillagvizsg�l�ban �nk�ntes munkat�rs, �s a csillag-spektroszk�pia egyik jeles �tt�r�j�nek, James E. Keelernek tan�tv�nya. 1891-ben a Lick Obszervat�rium f�munkat�rsa, 1900-1930 k�zt igazgat�ja volt. 1896-t�l elk�sz�tette az �szaki �gbolt csillagok fotografikus f�nyess�g katal�gus�t, majd megkezdte a halv�ny csillagok fotografikus �tvizsg�l�s�t. Hihetetlen szorgalm� �szlel�k�nt, �s �les probl�mal�t�s�val t�nt ki, a fotografikus csillag-sz�nk�pelemz�snek nem csak �tt�r�je, de sokoldal� alkalmaz�ja volt. (35 �v alatt 25000 csillag-sz�nk�pfelv�telt k�sz�tett). F�munkater�lete a csillagok l�t�ir�ny� (k�zeled� ill. t�volod�) mozg�s�nak m�r�se, valamint ebb�l levezetve a Nap t�rbeli mozg�s�nak meghat�roz�sa. Nagysz�m� un. szoros (csak spektroszk�pikusan kimutathat�) csillag-p�rt fedezett fel. Jelent�sen b�v�tette a csillagok k�zti g�zfelh�kre �s a forr� csillagokra vonatkoz� ismereteket. J� szervez� k�szs�ggel tehets�ges munkat�rs-g�rd�t gy�jt�tt maga k�r�. Megalap�totta a Lick Obszervat�rium chilei "D�li Csillagvizsg�l�"-j�t. H�t �ven �t a kaliforniai Berkeley Egyetem igazgat�ja volt. Sz�mos akad�mia tagj�v� v�lasztott�k, az USA Henry Draper �s a Bruce �rm�vel, az Angol Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g a nagy arany�remmel jutalmazta. Nev�t egy holdbeli �s egy Mars-kr�ter, valamint a 2751.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 11.	Scheff�, Henry sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja New York, USA, 1907. �pr. 11. - Berkeley, California, 1977. j�l. 5. Amerikai matematikus, statisztikus A Wisconsin-i Egyetemen szerzett doktori fokozatot matematik�b�l 1935-ben. Itt is kezdett tan�tani, eleinte a matematikai anal�zis ter�let�n dolgozott. Az 1940-es �vek elej�n �rdekl�d�se a matematikai statisztika fel� fordult, a Princeton-i egyetemen, majd t�bb m�s amerikai egyetemen oktatott matematikai statisztik�t, 1953-t�l 1974 �vi nyugd�jbavonul�s�ig a University of California Berkeley statisztikai int�zet�ben, 1965-68 k�z�tt az int�zet vezet�jek�nt. Matematikai statisztik�ban el�rt eredm�nyei k�z�l legfontosabb a Lehmann-Scheff� t�tel �s a Scheff� m�dszer.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 10.	Dudeney, Henry Ernest sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Mayfield, Sussex, Anglia, 1857. �pr. 10. - Lewes, Sussex, Anglia, 1930. �pr. 24. Angol matematikus Tisztvisel�k�nt dolgozott, azonban szabad idej�ben matematik�val foglalkozott. Nagysz�m� matematikai, geometriai rejtv�nyt szerkesztett, ezeket �js�gokban, majd k�nyvekben is k�z�lte. Rejtv�nyei k�z�l sokat az�ta is rendszeresen �jra k�z�lnek. Egyik �rdekes rejtv�nye a szab�lyos h�romsz�g egy �tdarabol�sa n�gyzett� (�n. Haberdasher's puzzle)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 10.	Houssay, Bernardo Alberto sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Buenos Aires, 1887. �pr. 10. - Buenos Aires, 1971. szept. 21. Argentin fiziol�gus, biok�mikus, Nobel-d�jas 1910-ben a Buenos Aires-i Egyetem �lettanprofesszor�v�, 1919-ben pedig az �lettani int�zet igazgat�j�v� nevezt�k ki. Egyike volt annak a 150 argentin tan�rnak, akiket Juan Per�n t�bornok 1943-as katonai puccsa nyom�n elbocs�tottak �ll�sukb�l. Noha 1945-ben visszahelyezt�k poz�ci�j�ba, megk�rt�k, hogy egy �v m�lva adja be a lemond�s�t. 1944-ben megalap�totta a Buenos Aires-i Biol�giai �s K�s�rleti Orvostudom�nyi Int�zetet. 1946-t�l az int�zet igazgat�jak�nt m�k�d�tt. Kimutatta, hogy az agyalapi mirigy kivonat�nak �llatokba injekci�z�sa cukorbetegs�get eredm�nyez az�ltal, hogy megn�veli a cukor mennyis�g�t a v�rben. Ez azt mutatja, hogy az agyalapi mirigy �ltal termelt hormonok az inzulinnal ellent�tes hat�st fejtenek ki. Gerti �s Carl Corival megosztva megkapta az orvosi-�lettani Nobel-d�jat az agyalapi mirigy hormonjainak az �llatok v�rcukorszint-szab�lyoz�s�ban bet�lt�tt szerep�nek felfedez�s��rt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 10.	Schwarzschild, Martin hal�l�nak 15. �vfordul�ja Potsdam, N�metorsz�g, 1912. m�j. 31. - Princeton, USA, 1997. �pr. 10. N�met sz�let�s� amerikai csillag�sz Iskol�it N�metorsz�gban v�gezte. 1935-ben G�ttingenben Ph. D. fokozatot szerzett. 1936-ban elhagyta N�metorsz�got. A vil�g t�bb egyetem�n: Osloban, a Harvardon, a Columbia Egyetemen tan�tott �s kutatott. A 2. vil�gh�bor� alatt az Egyes�lt �llamok hadsereg�ben teljes�tett szolg�latot, majd 1947-t�l a Princeton egyetemhez csatlakozva v�gezte kutat�i, oktat�i munk�j�t. Legjelent�sebb munk�ja a csillagok fejl�d�s�nek modellez�se volt. A digit�lis sz�m�t�g�pek alkalmaz�s�nak �tt�r�je. Az 50-es �s 60-as �vekben a Stratoscope projekt vezet�je volt, ennek sor�n nagy magass�gokba juttattak ballonokkal m�szereket. R�szletes k�peket kaptak a Nap granul�ci�j�r�l �s a napfoltokr�l, valamint a bolyg�k �s a v�r�s �ri�scsillagok infrav�r�s spektrum�r�l. 1958-ban megjelentette "Structure and Evolution of the Stars" c�m� k�nyv�t. Apja Karl Schwarzschild asztrofizikus volt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 10.	Woodward, Robert Burns sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Boston, Massachusetts, USA, 1917. �pr. 10. - Cambridge, Massachusetts, 1979. j�l. 8. Amerikai k�mikus, Nobel-d�jas A Massachusetts Institute of Technology-n tanult. 1950-t�l 1979-ig a k�mia professzora volt a Harvard egyetemen. 1963-ban a Baselban (Sv�jc) alap�tott Woodward Research Institute igazgat�ja lett. A szerves k�mia ter�let�n �rt el jelent�s eredm�nyeket, k�l�n�sen bonyolult molekul�k szintetikus el��ll�t�s�ban. Az ultraibolya spektroszk�pi�ban �ltala fel�ll�tott szab�lyokat Woodward-f�le, vagy Woodward-Flieser-f�le szab�lyoknak is nevezik. 1944-ben William von Eggers Doering-gel egy�tt szintetiz�lt�k a kinint. 1951-ben a cholesterin �s cortisont szintetiz�lta. Az 1947-1954 k�z�tt �ltala vezetett kutat�s eredm�nye volt a sztrichnin szintetikus el��ll�t�sa. Roald Hoffmann-nal megfogalmazta a - bizonyos t�pus� szerves reakci�k mechanizmus�ra vonatkoz� - Woodward-Hoffmann szab�lyokat. Fontos eredm�nyeket �rt el az antibiotikumokra vonatkoz� kutat�sban. A k�miai szint�zis ter�let�n el�rt eredm�nyei�rt nyerte el az 1965 �vi k�miai Nobel d�jat.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 10.	Mitchell, Peter Dennis hal�l�nak 20. �vfordul�ja Mitcham, Surrey, Anglia, 1920. szept. 29. - Bodmin, Cornwall, 1992. �pr. 10. Angol vegy�sz, Nobel-d�jas 1950-ben a Cambridge-i egyetemen szerzett Ph. D. fokozatot. 1955 �s 1963 k�z�tt az Edinburgh-i egyetemen a k�miai �s biol�giai csoport igazgat�ja volt. 1964-ben megalap�totta a Glynn Kutat�laborat�riumot, melynek kutat�si igazgat�ja lett. A munkat�rsaival v�gzett kutat�si programban tiszt�zta annak a folyamatnak a mechanizmus�t, amelynek sor�n az �l� sejtek mitokondrium�ban energia termel�dik az adenozin-difoszf�tnak (ADP) adenozin-trifoszf�tt� (ATP) val� �talak�t�sa, az �n. foszforil�ci� l�trehoz�s�hoz. Ezt az elm�letet kemiozmotikus elm�letnek nevezte el. 1974-ben tagj�v� v�lasztotta a Royal Society. 1978-ban Nobel-d�jat kapott a kemiozmotikus elm�let megalkot�s��rt, mellyel hozz�j�rult a biol�giai energia �tvitel meg�rt�s�hez.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 10.	Nirenberg, Marshall Warren sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja New York, USA, 1927. �pr. 10. - New York, 2010. jan. 15. Amerikai biok�mikus, genetikus, Nobel-d�jas 1948-ban a floridai egyetemen fejezte be biol�giai tanulm�nyait, majd a Michigani Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben. Ezt k�vet�en az Orsz�gos Eg�szs�g�gyi Int�zetn�l helyezkedett el, itt 1962-ben a biok�miai genetikai oszt�ly vezet�je lett. Kutat�si ter�lete a proteinszint�zis, a genetikai k�d, a nukleinsavak mechanizmusai, a szintetikus makromolekul�k szab�lyoz� mechanizmusai voltak. 1961-ben munkat�rsaival hajtott v�gre olyan k�s�rletet, amely felfedte, hogy a DNS-ben k�dolt genetikai inform�ci� mik�nt alakul feh�rjemolekul�v� a sejtekben. Ez a k�s�rlet ind�totta meg a genetikai k�d megfejt�s�t. Munkat�rsaival 1964-ben kimutatta, hogy a messenger RNS sz�ks�ges a feh�rjeszint�zishez, �s szintetikusan el��ll�tott messenger RNS seg�ts�g�vel a genetikai k�d bizonyos r�szletei tiszt�zhat�k. 1968-ban Nirenberg, Robert William Holley �s Har Gobind Khorana megosztott orvosi-�lettani Nobel-d�jat kaptak a genetikai k�d �rtelmez�s��rt �s a feh�rjeszint�zisben j�tszott szerep�nek tiszt�z�s��rt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 9.	Zay S�muel hal�l�nak 200. �vfordul�ja Kom�rom, 1753. m�j. 10. - Tata, 1812. �pr. 9. Term�szettud�s, orvos A felvil�gosod�s tudom�nyos k�z�let�nek kiemelked� alakja, az �sv�nytan nemzeti nyelven val� kidolgoz�s�nak egyik �tt�r�je, t�le sz�rmazik az "�sv�ny" szavunk. 1768-t�l a debreceni Reform�tus Koll�giumban folytatta tanulm�nyait. 1771-73 k�z�tt Karcagon v�llalt tan�t�i �ll�st, 1781-ben befejezte debreceni tanulm�nyait, majd 1783-ig a tiszaf�redi iskola rektori �ll�s�t t�lt�tte be. Ez �v �sz�n beiratkozott a Budai (k�s�bb Pesti) Egyetem Orvostudom�nyi Kar�ra, ahol 1788-ban megszerezte orvosdoktori oklevel�t. Ugyanebben az �vben visszat�rt Kom�romba, s mag�npraxist folytat� orvosk�nt r�szt vett a P�czeli J�zsef k�r� csoportosul� Kom�romi Tud�s T�rsas�g munk�j�ban. 1790-94 k�z�tt Kecskem�ten tev�kenykedett mint a v�ros tisztiorvosa. 1794 v�g�n Tat�ra k�lt�z�tt, s 1810-ig Seth J�nossal oldal�n Kom�rom v�rmegye f�orvosi tiszt�t t�lt�tte be, a tatai �s a gesztesi j�r�sokra kiterjed� hat�sk�rrel.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 9.	B�m L�szl� hal�l�nak 75. �vfordul�ja Budapest, 1865. szept. 1. - Budapest, 1937. �pr. 9. �lelmiszervegy�sz Kolozsv�rott v�gezte egyetemi tanulm�nyait, ut�na az ottani egyetem k�miai tansz�k�nek asszisztense. 1891-t�l Budapest F�v�ros Vegy�szeti �s �lelmiszervizsg�l� Int�zet�n�l m�k�d�tt, 1911-t�l 1929-ig. Tev�keny szerepet v�llalt az �lelmiszerhamis�t�s elleni k�zdelemben. K�l�n�sen sokat foglalkozott a tej �s tejterm�kek vizsg�lat�val, f�leg az egyes alkot�r�szek k�z�tti �sszef�gg�seket kutatta.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 9.	Eperjessy Antal hal�l�nak 30. �vfordul�ja Magyarfr�ta (Kolozs megye), 1899. jan. 16. - Budapest, 1982. �pr. 9. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r 1922-ben szerzett �ltal�nos m�rn�ki, 1929-ben g�p�szm�rn�ki oklevelet a budapesti m�egyetemen. 1925-t�l a Haditechnikai Int�zetben dolgozott. 1948-49-ben a Haditechnikai Int�zetben a t�z�rs�g m�szaki referense. A budapesti hidak kiemel�s�n�l �s helyre�ll�t�s�n�l dolgozott. 1950-52-ben a t�z�rs�gi tudom�ny el�ad�tan�ra. Emellett a BME Hadm�rn�ki Kar�n megh�vott el�ad� volt. 1952-t�l a BME-n docens, 1954-t�l a Fegyvertechnikai Tansz�k egyetemi tan�ra. 1959-t�l �raad�k�nt tan�tott a BME-n.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 9.	Ockham, William (Ockhami Vilmos, Occam, Occamus, Guillelmus de Ockham) hal�l�nak 665. �vfordul�ja Ockham, Anglia, 1287. k�r�l - M�nchen, Bajororsz�g, 1347. �pr. 9. Angol sz�let�s� term�szettud�s, filoz�fus Angol sz�rmaz�s� franciaorsz�gi, it�liai �s bajororsz�gi term�szettud�s, filoz�fus, ferences szerzetes, a nominalizmus atyja; nev�nek tov�bbi v�ltozatai: Occam, Guillelmus d'Ocham, Gulielmus Occamus, William of Ockham, Wilhelm von Ockham, Venerabilis Inceptor. Sz�let�se 1285 �s 1290 k�z� tehet�; a Surrey-beli Ockham sz�l�ttje, vagy a Yorkshire-beli Ockham�. Fiatalon a ferencesek k�z� �llt, tanulm�nyait Londonban, Oxfordban, P�rizsban v�gezte. A logika �s a term�szettudom�nyok ir�nt mutatott nagyobb �rdekl�d�st. Az 1320-as �vek k�zep�n Cesenai Mih�ly rendf�n�k k�s�ret�ben Avignonba utazott a p�p�hoz. Val�sz�n�leg nagyr�szt szem�lyes fesz�lts�gek ok�n az � tan�t�sait is vizsg�lat al� vett�k. Ockham 1328-ban elhagyta Avignont, �s Lajos n�met-r�mai cs�sz�rt�l k�rt mened�ket: "Ha kardod megv�d engem, �n megv�dlek tollammal". Vilmos �ltal megfogalmazott k�t fontos term�szetfiloz�fiai alapelv: 1. omnipotentia: a Mindenhat� mindent megtehet, ami nem logikai lehetetlens�g; 2. beretva: "sokas�g sz�ks�gtelen�l nem t�telezend�", azaz magyar�zatainkb�l a l�nyegtelen, val�sz�n�tlen, t�lbonyol�tott, felesleges r�szek mind kiborotv�land�k. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 8.	Peithner, Johann Thaddeus (J�nos T�d�) sz�let�s�nek 285. �vfordul�ja Gottesgab, Csehorsz�g, 1727. �pr. 8. - B�cs, Ausztria, 1792. j�n. 22. Cseh sz�let�s� n�met b�nyajog�sz, k�nyvt�ralap�t�, tan�r A pr�gai egyetemen tanult b�lcs�szetet, s szerzett doktor�tust. Ezut�n Pr�g�ban, a csehorsz�gi legfels� b�ny�szati �s p�nzver�szeti hivataln�l kincst�ri szolg�latba l�pett. 1763-1772 k�z�tt a pr�gai egyetemen l�tes�tett b�ny�szati-b�nyajogi tansz�k tan�ra. 1772-1777 k�z�tt a selmeci akad�mia b�ny�szati tansz�k�nek tan�ra volt. 1777-1791-ben a b�csi b�ny�szati �s p�nzver�szeti udvari kamar�n�l udvari tan�csos. 1791-t�l a birodalom b�ny�szat�nak-koh�szat�nak f�fel�gyel�je. 1761-ben k�sz�tett javaslata ind�totta el a fels�fok� b�ny�szati-koh�szati k�pz�s megszervez�s�t, melynek eredm�nyek�nt 1763-ban Selmecen megalap�tott�k az akad�mia els� tansz�k�t. 1774-1776-ban a kincst�r megv�s�rolta az akad�mia r�sz�re, Peithner rendk�v�l �rt�kes, alapvet� b�ny�szati, koh�szati �s term�szettudom�nyos m�veket tartalmaz�, 1392 k�tetb�l �ll� k�nyvgy�jtem�ny�t.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 8.	Emszt K�lm�n hal�l�nak 55. �vfordul�ja Mez�t�r, 1873. j�l. 10. - Budapest, 1957. �pr. 8. Vegy�sz Egyetemi tanulm�nyai elv�gz�se ut�n 1895-t�l 1900-ig a budapesti tudom�nyegyetem II. K�miai Int�zet�ben Lengyel B�la tan�rseg�de. 1900-t�l a F�ldtani Int�zet vegy�sze. 35 �vi szolg�lat ut�n, mint k�s�rlet�gyi f�igazgat� vonult nyugalomba. Tudom�nyos munk�ss�g�t azonban tov�bbra is folytatta s tov�bbi kilenc �vig m�k�d�tt az int�zet k�tel�k�ben. Kiv�l� elemz� vegy�sz volt. A Balaton fen�kiszapj�nak k�miai vizsg�lata, a hazai t�zegek r�szletes vegyelemz�se, a K�rp�t-medence jelent�sebb �sv�nyvizeinek anal�zise s nagysz�m� k�zetelemz�s alkotj�k munk�ss�g�nak gerinc�t.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 8.	Garz� Tam�sn� Bern�th Gabriella sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Debrecen, 1927. �pr. 8. - Budapest, 1981. nov. 27. K�mikus 1949-ben szerzett vegy�sz oklevelet a budapesti P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen. 1949-1961-ben a budapesti tudom�nyegyetem �ltal�nos �s szervetlen k�miai tansz�k�nek munkat�rsa. 1961-t�l az MTA Szervetlen K�miai Kutat�csoportj�nak, 1975-t�l az ELTE Szervetlen K�miai Kutat� Laborat�rium�nak tudom�nyos f�munkat�rsa, majd csoportvezet�je volt. 1969-t�l c. egyetemi docens. Els�sorban a g�zkromatogr�fi�s m�dszer fejleszt�s�vel �s alkalmaz�s�val foglalkozott a szil�ciumorganikus �s szervetlen k�mia, valamint a biol�giailag akt�v vegy�letek ter�let�n. 1976-t�l r�szt vett az Orsz�gos M�szaki Fejleszt�si Bizotts�g biol�giailag akt�v vegy�letek kutat�sa programj�ban. K�zrem�k�d�tt ipari feladatok megold�s�ban g�zkromatogr�fi�s analitikai m�dszerek kidolgoz�sa seg�ts�g�vel.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 8.	Antall J�zsef sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja Pest�jhely, 1932. �pr. 8. - Budapest, 1993. dec. 12. T�rt�n�sz, muzeol�gus, orvost�rt�n�sz, minisztereln�k 1954-ben szerzett diplom�t, ezt k�vet�en lev�lt�rosk�nt �s pedag�giat�rt�n�szk�nt dolgozott, majd tan�tott az E�tv�s Gimn�ziumban. Az 1956-os forradalom �s szabads�gharc idej�n r�szt vett a F�ggetlen Kisgazdap�rt �jj�alap�t�s�ban. 1957-59 k�z�tt Toldy Gimn�zium tan�ra, 1959-ben a tan�t�st�l eltiltott�k. 1960-t�l k�nyvt�ros, 1964-t�l a Semmelweis Orvost�rt�neti M�zeum munkat�rsa, 1974-t�l megb�zott igazgat�ja, 1984-t�l f�igazgat�ja. 1989 okt�ber�t�l a Magyar Demokrata F�rum eln�ke, 1990. m�jus 23-t�l hal�l�ig minisztereln�k. 1974 �s 1990 k�z�tt az Orvost�rt�neti K�zlem�nyek szerkeszt�je, majd f�szerkeszt�je. Az 1974-ben Budapesten megrendezett Nemzetk�zi Orvost�rt�neti Kongresszus f�szervez�je volt. Nagysz�m� orvost�rt�neti szakcikk �s k�nyv �r�ja. T�rt�n�sz kandid�tusk�nt f� kutat�si ter�lete a reformkor �s E�tv�s J�zsef munk�ss�g�nak id�szaka volt, orvost�rt�n�szk�nt az els� pesti orvosi iskola tev�kenys�g�t �s Semmelweis �letm�v�nek ismeretlen fejezeteit kutatta. � �rta a "Magyar �letrajzi lexikon"-ban az orvostudom�ny magyarorsz�gi klasszikusainak �letrajzait. Szervez�munk�j�nak k�sz�nhet�en v�lt egys�ges int�zett� a Semmelweis Orvost�rt�neti M�zeum, K�nyvt�r �s Lev�lt�r, a hozz� tartoz� Ernyey J�zsef K�nyvt�r �s az "Arany Sas Patikam�zeum". A Semmelweis sz�l�h�z�ban kialak�tott orvost�rt�neti m�zeum akkori modern t�rlat�t az � vezet�s�vel hozt�k l�tre. K�lf�ld�n nagysz�m� el�ad�s�ban igyekezett elismertetni Semmelweis Ign�c munk�ss�g�t. Sokat tett a gy�gyszer�szett�rt�net kutat�s��rt, a muze�lis t�rgyak gy�jt�s��rt �s a patikam�zeumok fenntart�s��rt is. Nem kis r�szben neki k�sz�nhet�en ny�lt meg 1977-ben a Kor�nyi Frigyes Eml�kh�z Nagyk�ll�n, 1980-ban az "Arany Egyszarv�" Patikam�zeum K�szegen, 1981-ben a Kresz G�za Ment�m�zeum Budapesten (fenntart�ja az Orsz�gos Ment�szolg�lat), 1981-ben a balfi szanat�riumban l�v� ki�ll�t�s, 1988-ban pedig K�szegen a "Fekete Szerecseny" Patikam�zeum �s Gy�gyszer�szett�rt�neti K�nyvt�r. (Dr. Gazda Istv�n)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 8.	Rittenhouse, David sz�let�s�nek 280. �vfordul�ja Paper Mill Run, Pennsylvania, USA, 1732. �pr. 8. - Philadelphia, Pennsylvania, 1796. j�n. 26. Amerikai csillag�sz, matematikus, feltal�l� Ismereteit kezdetben �nk�pz�s �tj�n szerezte. M�szereket �p�tett egyetemek sz�m�ra. Ez�rt a Rutgers Egyetem �szt�nd�jat adott sz�m�ra, hogy diplom�t szerezhessen. Amerik�ban � �p�tett el�sz�r teleszk�pot, p�kh�l�b�l k�sz�tett sz�lkereszttel. Ennek seg�ts�g�vel 1769-ben megfigyelte a V�nusz �tvonul�s�t, meg�llap�totta, hogy a bolyg�nak l�gk�re van. A londoni Royal Society tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 7.	Pokorny Hermann sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Kremsier, Morvaorsz�g, 1882. �pr. 7. - Budapest, 1960. febr. 18. Matematikus, katonai titkos�t�si szakember, nyelvzseni A Morva foly� melletti Kremsier kisv�rosban sz�letett; az apja volt a postamester. A helyi piarista gimn�zium ut�n B�csben h�rom �vig j�rt hadapr�diskol�ba; katonatiszt lett. A Vil�gh�bor� alatt az �ltala kifejlesztett r�di�lehallgat� rendszert haszn�lt�k Monarchiaszerte. A rejtjelfejt� r�szlege 53 elfogott t�viratot megfejtett, eredm�nyk�nt a k�zponti hatalmak hadereje elfoglalta Breszt-Litovszk v�ros�t, �s a tannenbergi gy�zelem is nagyr�szt Pokorny�k �rdeme. (A h�bor� sor�n mintegy 12 ezer rejtjelt�viratot dolgoztak fel.) A Monarchia sz�tdarabol�sakor Magyarorsz�got v�lasztotta haz�j�nak; a titkosszolg�lat r�di�felder�t�-rejtjelfejt� aloszt�ly�t vezette. Valamennyi k�rnyez� orsz�g diplom�ciai �s katonai rejtjeleit meg tudt�k fejteni. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 7.	Lacsny �rp�d hal�l�nak 55. �vfordul�ja Viktortanya (Zempl�n vm.), 1885. febr. 2. - Budapest, 1957. �pr. 7. [1917] G�p�szm�rn�k Tanulm�nyait 1906-ban a budapesti m�egyetemen v�gezte. 1909-ben a M�V szolg�lat�ba l�pett, ahol a vontat�si oszt�lyon, majd az �szaki F�m�hely kocsioszt�ly�n dolgozott, k�s�bb a M�V g�pkocsi�zem vezet�je lett. Ugyanakkor a Heller �s Herz g�pgy�r f�konstrukt�re is volt. Nev�hez f�z�dik az els� magyar motoros kocsi �zembe helyez�se. Alkot�sai k�z�l jelent�sebbek m�g az els� magyar Diesel-motoros �tihenger �s az els� mechanikus er��tvitel� magyar Diesel-mozdony.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 7.	Komondy Zolt�n sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja S�rv�r, 1892. �pr. 7. - Budapest, 1957. szept. 17. G�p�szm�rn�k, m�egyetemi tan�r 1920-ban szerzett g�p�szm�rn�ki oklevelet a budapesti M�egyetemen. 1920-1925 k�z�tt a M�VAG-ban dolgozott, 1924-t�l a mozdonyszerkeszt�si oszt�ly vezet�je volt. K�zben Schimanek professzor megh�v�s�ra 1921-t�l a M�egyetemen tan�rseg�d, 1926-t�l egyetemi adjunktus, 1932-t�l int�zeti tan�rk�nt a tansz�k g�plaborat�rium�nak vezet�je, 1946-ban nevezt�k ki tansz�kvezet� egyetemi tan�rnak. 1946-t�l az Orsz�gos Automobil K�s�rleti �llom�s igazgat�ja. 1948-1949 k�z�tt a Technol�giai �s Anyagvizsg�l� Int�zet igazgat�ja, 1948-t�l a M�szaki �s Term�szettudom�nyi Egyes�letek Sz�vets�g�nek (MTESZ) az els� eln�ke; 1949-t�l a H�technikai Kutat� Int�zet igazgat�ja; 1952-1955 k�z�tt a BME rektorhelyettese volt. T�bb jelent�s konstrukci� (k�t�tem� sz�v�g�ztraktor, motorkocsi stb.) �s ipari berendez�s l�tes�t�se f�z�dik a nev�hez. Rendszeresen tartott tov�bbk�pz� el�ad�sokat, t�bb tank�nyvet �rt, vezet� tiszts�geket t�lt�tt be a szakmai k�z�letben.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 7.	Natter-N�d Miksa hal�l�nak 30. �vfordul�ja Z�lyombr�z�, 1893. febr. 16. - Budapest, 1982. �pr. 7. Biol�gus, �js�g�r� K�z�piskol�it Selmecb�ny�n v�gezte, majd a budapesti tudom�nyegyetem b�lcs�szkar�nak hallgat�ja. M�r 1913-t�l megjelennek mez�gazdas�gi �s kert�szeti n�v�nyekr�l sz�l� ismertet�sei, ezeknek publik�l�s�t szib�riai hadifogs�g�b�l visszat�rve �jra folytatta. Az 1930-as �vekt�l f�leg a Nemzeti �js�gban, 1945 ut�n a Magyar Nemzetben, az �let �s Tudom�nyban stb. sz�mos ilyen t�rgy� cikke jelent meg, melyeket h�rom k�tetben tett k�zz�. Ezek a n�v�nyek botanikai, elnevez�stani, kert�szeti, gy�gy�szati, kult�rt�rt�neti stb. vonatkoz�sait t�rgyalj�k.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 7.	Adanson, Michel sz�let�s�nek 285. �vfordul�ja Aix-en-Provence, Franciaorsz�g, 1727. �pr. 7. - P�rizs, 1806. aug. 3. Francia term�szettud�s, botanikus 1749-t�l n�gy �vig Szeneg�lban kutatta az ottani n�v�ny- �s �llatfajokat. Hatalmas n�v�nygy�jtem�ny�nek egy r�sze ma P�rizsban a Francia Term�szetrajzi M�zeum tulajdona. 1757-ben jelent meg Histoire naturelle du S�n�gal c�m� munk�ja, amely Szeneg�l n�v�nyvil�g�t mutatta be, valamint a puhatest�ek oszt�ly�t tekintette �t. Adanson a n�v�nyek k�ls� jellemz�in alapul� rendszerez�si �s elnevez�si m�dszert dolgozott ki. Oszt�lyoz�si m�dszer�t azonban nem ismert�k el, Linn� rendszere v�lt �ltal�nosan elfogadott�. � vezette be a n�v�nytani vizsg�latokban a statisztikai m�dszerek haszn�lat�t. Tanulm�nyozta a zsibbaszt� r�j�kkal kapcsolatos elektromos jelens�geket, a b�k�k �s csig�k v�gtagjainak, ill. fej�nek regener�ci�j�t.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 6.	T�borszky Ott� hal�l�nak 110. �vfordul�ja P�ltschach, Ausztria, 1852. j�l. 26. - Budapest, 1902. �pr. 6. G�p�szm�rn�k Iparoktat�st �s iparfejleszt�st tan�tott. A Technol�giai Iparm�zeum igazgat�ja volt tizenkilenc �vig, az �ll�sra Trefort �goston miniszter nevezte ki. Mint el�ad�-tan�r az iparoktat�s �s iparfejleszt�s ter�n m�k�d�tt. 1889-1901-ig szerkesztette �s kiadta a Technol�giai Lapok c. szakfoly�iratot.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 6.	Asimov, Isaac hal�l�nak 20. �vfordul�ja Petrovicsi, Szovjetuni�, 1920. jan. 2. - New York, USA, 1992. �pr. 6. Orosz sz�let�s� amerikai biok�mikus, ismeretterjeszt�, irodalmi alkot� (Eredeti csal�di neve Ozimov, Iszak Ljudovics, sz�let�s�nek pontos d�tuma k�ts�ges a h�ber, pravoszl�v �s Gergely-napt�rak elt�r�se k�vetkezt�ben.) H�rom�ves volt, amikor csal�dja az US�-ba emigr�lt. A Columbia Egyetemen szerzett diplom�t, a Ph.D. fokozatot - a II. vil�gh�bor�s szolg�lat�t k�vet�en 1948-ban kapta meg. A Bostoni Egyetem orvosi fakult�s�n tan�tott, de 1958-t�l irodalmi tev�kenys�g�nek j�vedelm�b�l �lt. 1979-ben az egyetemt�l professzori c�met kapott. M�r fiatalon megmutatkozott irodalmi tehets�ge, els� novell�i 1939-ben jelentek meg. A sz�pirodalmi �rt�k� modern tudom�nyos-fantasztikus irodalom egyik megteremt�je, k�l�n�sen a robotika, emberek �s robotok viszonya foglalkoztatta. Sz�lesk�r� tudom�nyos ismereteit eredetien, �s m�ly hum�nus tartalommal �rt�kes�tette �r�saiban Megfogalmazta a szakmai k�r�kben is m�lt�nyolt "robotika h�rom alapt�rv�ny�"-t. Emellett sz�mos term�szettudom�nyi tank�nyv, enciklop�dia �s ismeretterjeszt� munka szerz�je. Mintegy 500 m� szerz�je �s szerkeszt�je, r�vid �r�sainak sz�ma el�ri a 9000-t. Sz�mos munk�j�t magyar nyelvre is leford�tott�k. Legnevezetesebb a "Birodalom", a "Galaktikus Birodalom", az "Alap�tv�ny" �s a "Robot" sorozata. Sz�mos sz�pirodalmi �s tudom�nyos kit�ntet�sben r�szes�lt, t�bb egyetem tiszteletbeli doktora. Nev�t az 5020.sz. kisbolyg� viseli. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 5.	K�nigsacker J�zsef, gr�f hal�l�nak 215. �vfordul�ja B�cs, Ausztria, 1733. dec. 17. - Pest, 1797. �pr. 5. Piarista matematikus, tan�r � �rta haz�nkban az els� kett�s k�nyvviteli tank�nyvet. Nyitr�n, majd R�m�ban, Firenz�ben �s B�csben tanult. 1764-78 k�z�tt Szencen tan�tott kereskedelmi sz�mtant, majd a selmecb�nyai, v�ci, illetve pesti piarista iskola rektora, 1785-90 k�z�tt provinci�lis f�n�k.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 5.	Fabri, Honor� sz�let�s�nek 405. �vfordul�ja Virieu-le-Grand, Dauphin�, Franciaorsz�g, 1607. �pr. 5. - R�ma, 1688. m�rc. 8. Francia jezsuita tud�s 1626-ban l�pett be a jezsuita rendbe, 1635-ben szentelt�k papp�. 1636-t�l 1646-ig k�l�nb�z� jezsuita koll�giumokban oktatott matematik�t, logik�t �s filoz�fi�t. 1646-t�l R�m�ban a Szentsz�k munkat�rsa lett, azonban maga is gyan�ba keveredett, hogy Galilei n�zeteivel rokonszenvezik, ez�rt egy r�vid id�re b�rt�nbe z�rt�k. A fizika �s csillag�szat sz�mos probl�m�j�val foglalkozott, �gy optik�val �s m�gnesess�ggel, a f�ny sz�r�s�val, a heliocentrikus vil�gk�ppel, a Szaturnusz gy�r�ivel. Egyike volt az els�knek, akik a f�ny sz�r�d�sa alapj�n magyar�zt�k az �gbolt k�k sz�n�t. Sz�mos t�telt bizony�tott be a ciklois-g�rb�re vonatkoz�lag. Kiterjedt levelez�st folytatott kor�nak sz�mos tud�s�val. T�bb mint harminc k�nyvet �rt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 5.	Viviani, Vincenzo sz�let�s�nek 390. �vfordul�ja Firenze, It�lia, 1622. �pr. 5. - Firenze, 1703. szept. 22. It�liai matematikus Jezsuita iskol�ba j�rt, II. Ferdin�nd Medici f�herceg t�mogat�s�ra matematikak�nyveket vett. Evangelista Torricelli tan�tv�ny�v� v�lt. Fizik�val �s geometri�val kezdett foglalkozni. 1639-ben, 17 �ves kor�ban, Galileo Galilei seg�dje lett. 1642-ig - Galileo hal�l�ig - tan�tv�nya maradt. A leveg� nyom�s�nak kimutat�s�t el�sz�r � v�gezte el 1643-ban. 1655 �s 1656 k�z�tt Viviani megszerkesztette az els� kiad�st Galileo �sszegy�jt�tt munk�j�b�l. Torricelli hal�la ut�n 1647-ben, a firenzei Accademia dell'Arte del Disegno Vivianit nevezte ki Torricelli hely�re. Viviani a f�herceg k�s�rleti akad�mi�j�nak az els� tagjai k�z�tt volt. 1660-ban Viviani �s Giovanni Alfonso Borelli k�s�rletet tettek arra, hogy meghat�rozz�k a hang sebess�g�t. 1661-ben az ing�val �s annak forg�s�val k�s�rletezett, 190 �vvel megel�zve Foucaultot. 1703-ban halt meg, azonban a teljes munk�ss�g�t m�g hal�la el�tt �sszegy�jt�tte. Ezt k�s�bb Luigi Guido Grandi publik�lta.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 5.	Buchner, Hans Ernst August hal�l�nak 110. �vfordul�ja M�nchen, 1850. dec. 16. - M�nchen, 1902. �pr. 5. N�met bakteriol�gus Fels�fok� tanulm�nyait M�nchenben �s Lipcs�ben folytatta. 1874-ben v�gzett, majd a bajor hadseregben volt katonaorvos. 1880-t�l hal�l�ig a M�ncheni Egyetemen tan�tott. A k�zeg�szs�gtan tan�rak�nt a Hygienisches Institut igazgat�ja lett 1894-ben. �tfog� immunol�giai kutat�sai sor�n felfedezte a v�rben jelenl�v�, alexineknek nevezett term�szetes baktericid (bakt�rium�l�) anyagokat. A gamma-globulinok kutat�s�ban szint�n �tt�r� szerepet j�tszott, �s m�dszert dolgozott ki az anaerob bakt�riumok vizsg�lat�ra. B�tyja Eduard Buchnernek Nobel-d�jas k�mikus.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 5.	Muller, Hermann Joseph hal�l�nak 45. �vfordul�ja New York, USA, 1890. dec. 21. - Indianapolis, Indiana, 1967. �pr. 5. Amerikai genetikus, Nobel-d�jas A Columbia egyetemen tanult, majd egy r�vid ideig Morgan Drosophila-laborat�rium�ban is dolgozott. 1916-ban szerezte meg Ph. D. fokozat�t a Rice Egyetemen (Houston, Texas). 1920 �s 1932 k�z�tt a Texas-i egyetemen oktatott. 1926-ban fedezte fel, hogy a r�ntgensug�rz�s mut�ci�kat id�z el�. A tov�bbiakban ezeket, valamint a radioakt�v sug�rz�s �ltal okozott mut�ci�kat vizsg�lta. 1932-ben N�metorsz�gban, majd 1933-t�l 1937-ig a Szovjetuni�ban dolgozott, innen a liszenk�izmus el�ret�r�se miatt kellett t�voznia. Edinburgh-i kutat�sai ut�n 1940-ben visszat�rt az Egyes�lt �llamokba. A h�bor� alatt a radar �ltal okozott mut�ci�kkal is foglalkozott. 1945-t�l az Indiana University professzora volt. Genetikai kutat�sai�rt, a r�ntgensug�rz�s okozta mut�ci�k ter�n el�rt eredm�nyei�rt kapta 1946-ban az orvosi Nobel-d�jat. A h�bor� ut�n sz�mos alkalommal felh�vta a figyelmet az atombomba-k�s�rletek �ltal okozott eg�szs�gi k�rosod�sokra, �s k�zd�tt a nukle�ris fegyverk�s�rletek befejez�s��rt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 4.	Napier, John hal�l�nak 395. �vfordul�ja Merchiston Castle, Edinburgh, Sk�cia, 1550. febr. 1. - Edinburgh, 1617. �pr. 4. Sk�t matematikus Sk�t f�ldbirtokos volt, aki amat�rk�nt teol�gi�val �s matematik�val foglalkozott. A logaritmus fogalm�nak megalkot�s�ban a mechanikus sz�m�t�sok egyszer�s�t�s�nek c�lja vezette. Logaritmust�bl�zatainak k�zz�t�tele ut�n Henry Briggs felkereste, k�z�s munk�juk eredm�nyek�ppen a logaritmus alapj�ul a 10 sz�mot v�lasztott�k. Az els� 10-es alap� logaritmust�bl�kat Briggs publik�lta. A szorz�s m�velet�nek megk�nny�t�s�re Napier feltal�lt egy, elef�ntcsont rudakb�l �ll� sz�mol�szerkezetet, amelyet Napier-p�lc�knak, vagy "Napier-f�le csontok"-nak neveztek. Ez a logarl�c el�dj�nek tekinthet�.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 4.	Lalande, Joseph J�r�me Le Fran�ais de hal�l�nak 205. �vfordul�ja Bourg-en-Bresse, Ain, Franciaorsz�g, 1732. j�l. 11. - P�rizs, 1807. �pr. 4. Francia csillag�sz P�rizsban jogot tanult, azonban Delisle csillag�szati el�ad�sait is hallgatta. Jogi tanulm�nyainak befejez�se ut�n kik�ldt�k Berlinbe, hogy m�r�seket v�gezzen a Mars �s a Hold parallaxis�nak meghat�roz�s�ra. Clairaut mellett dolgozott a Halley-�st�k�s p�ly�j�nak pontosabb meghat�roz�s�n. 1762-t�l 46 �ven �t Delisle ut�dak�nt a Collège de France asztron�mia tansz�k�nek tan�ra volt. 1761 �s 1769 k�z�tt r�szt vett a V�nusz k�t Nap el�tti �tvonul�s�nak megfigyel�s�t c�lz� nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s megszervez�s�ben. 1795-t�l a p�rizsi obszervat�rium igazgat�ja volt. F�k�ppen a bolyg�k mozg�s�nak elm�let�vel foglalkozott. Kiadott egy Hold-atlaszt �s 1801-ben egy csillagkatal�gust, amelyben 47 ezer objektumot �rt le. Neve szerepel a hetvenk�t francia tud�s k�z�tt az Eiffel-tornyon.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 4.	Lucas, Fran�ois �douard Anatole sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Amiens, Franciaorsz�g, 1842. �pr. 4. - P�rizs, 1891. okt. 3. Francia matematikus Euleren k�v�l a Mersenne-pr�mek, a t�k�letes sz�mok elm�let�ben a legjelent�sebbet Edouard Lucas 19. sz�zadi, majd D. H. Lehmer 20. sz�zadi matematikus alkotta. Az elj�r�st Lucas-Lehmer-tesztnek, vagy csak Lucas-tesztnek nevezik.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 4.	Ostwald, Friedrich Wilhelm hal�l�nak 80. �vfordul�ja Riga, Oroszorsz�g (ma Lettorsz�g), 1853. szept. 2. - Lipcse, 1932. �pr. 4. N�met fiziko-k�mikus, Nobel-d�jas Lettorsz�gban �l� n�met csal�d sz�l�tte, aki �sztorsz�gban, Dorpatban (ma: Tartu) j�rt n�met egyetemre, mik�zben mindegyik balti �llam akkor az Orosz Birodalomhoz tartozott. Dorpatban k�mi�b�l doktor�lt, majd 28 �ves kor�ban a rigai m�egyetem professzora lett. 34 �vesen nevezt�k ki a lipcsei egyetem fizikai k�mia tansz�k�re. A fizikai k�mi�t � k�l�n�tette el a szervetlen �s a szerves k�mi�t�l �s tette �n�ll� tudom�nny�. 1909-ben a katal�zis ter�let�n v�gzett munk�i�rt, valamint a k�miai egyens�lyok �s a reakci�sebess�g alapvet� vizsg�lataival el�rt eredm�nyei�rt kapott k�miai Nobel-d�jat. A filoz�fi�ban monista, a fizik�ban energetikai n�zeteir�l v�lt ismertt� �s h�rhedtt�. Energetikai n�zeteinek matematikai elm�let�t n�lunk a fiatal Fej�r Lip�t tette �les kritika t�rgy�v�. Id�sebb kor�ban sz�nelm�lettel �s tudom�nyt�rt�nettel is foglalkozott. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 4.	Lauritsen, Charles Christian sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Holstebro, D�nia, 1892. �pr. 4. - Los Angeles, California, USA, 1968. �pr. 13. D�niai sz�let�s� amerikai k�s�rleti magfizikus 24 �ves kor�ban, az els� vil�gh�bor�ban emigr�lt az Egyes�lt �llamokba, ahol el�sz�r m�szaki rajzol� volt, majd r�di�k�sz�l�kek tervez�s�vel �s gy�rt�s�val foglalkozott. A m�szaki �rdekl�d�s�, tehets�ges fiatalembert Robert Millikan h�vta meg Pasadenaba, �s seg�tett a Ph.D. vizsg�t letennie a Caltechen. Ut�na bent maradt az egyetemen, ahol el�sz�r az �ltala tervezett 750kV-os r�ntgen k�sz�l�k onkol�giai alkalmaz�s�val aratott sikert. K�s�bb olyan gyors�t�t �p�tett, amellyel mesters�ges radioaktivit�st tudott el�id�zni. 1939-t�l m�r csak magfizikai kutat�sokkal foglalkozott, a h�bor� alatt pedig a rak�takutat�sban �s az atombomba �p�t�s�ben vett r�szt. 1951-ben � volt az Amerikai Fizikai T�rsas�g eln�ke. A hidegh�bor� �veiben az Egyes�lt �llamok korm�ny�nak titkos tan�csad�ja volt, akinek munk�j�t sem a polg�ri, sem a szakmai, tudom�nyos k�zv�lem�ny nem ismerhette meg, �gy sz�mos hamis inform�ci� keringett r�la a k�ztudatban. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 4.	Hopf, Eberhard Frederich Ferdinand sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja Salzburg, Ausztria, 1902. �pr. 4. - Bloomington, Indiana, USA, 1983. j�l. 24. Osztr�k-amerikai matematikus 1930-ban Berlinben doktor�lt, majd 1936-ig az Egyes�lt �llamokban dolgozott. 1936-ban megh�vt�k a lipcsei egyetem professzor�nak, majd 1944-ben a m�ncheni egyetem professzora lett. 1947-ben visszat�rt az Egyes�lt �llamokba, s a Bloomington-i egyetem professzora volt hal�l�ig. F� eredm�nyeit a parci�lis �s k�z�ns�ges differenci�legyenletek, a vari�ci�sz�m�t�s, �s az ergodelm�let ter�n �rte el. Nev�hez kapcsol�dik a Hopf-bifurk�ci�, �s a Wiener-Hopf egyenlet.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 3.	Ozanam, Jacques hal�l�nak 295. �vfordul�ja Bouligneux, Franciaorsz�g, 1640. j�n. 16. - P�rizs, 1717. �pr. 3. Francia matematikus Teol�giai tanulm�nyokat v�gzett, matematikai ismereteit �nk�pz�ssel szerezte. Gazdag csal�db�l sz�letett, ez�rt megengedhette mag�nak, hogy ingyen tan�tson matematik�t �rdekl�d�knek. K�s�bb anyagi helyzete miatt m�r k�nyszer�lt tan�t�s�rt d�jat elfogadni. 1670-ben a Briggs-f�le t�bl�zatokn�l pontosabb trigonometriai �s logaritmus-t�bl�zatokat k�sz�tett. Kartogr�fi�val �s hadm�rn�ki k�rd�sekkel is foglalkozott. A Kir�lyi Akad�mia tagja volt.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 3.	Chladni, Ernst Florens Friedrich hal�l�nak 185. �vfordul�ja Wittenberg, N�metorsz�g, 1756. nov. 30. - Breslau, Poroszorsz�g (ma Wroclav, Lengyelorsz�g), 1827. �pr. 3. N�met fizikus, akusztikus, feltal�l� Wittenbergben �s Lipcs�ben jogot tanult. Csak apja tartotta vissza att�l, hogy az orvostudom�nyt tanulja, de miut�n apja meghalt, kiz�r�lag term�szettudom�nyokkal foglalkozott. Sz�mos k�s�rletet tett, melyek k�zben feltal�lta a r�la elnevezett por�br�kat. 1790-ben egy �j hangszert szerkesztett, amelyet eufonnak nevezett el. Chladni volt feltal�l�ja az �n. clavihenger-hangszernek, amely az eufonnal sok hasonlatoss�got mutat. Lichtenberg �ltal buzd�ttatva, szorgalmasan vizsg�lta a meteorokat, amelyek azon id�ben m�g alig voltak ismeretesek. 1802-12 k�z�tt j�rt N�metorsz�gban, Hollandi�ban, Franciaorsz�gban, Olaszorsz�gban, Oroszorsz�gban �s D�ni�ban, �s akusztikai el�ad�sokkal tartotta fenn mag�t.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 3.	Rademacher, Hans sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Wandsbeck, (most Hamburg-Wandsbek), N�metorsz�g, 1892. �pr. 3. - Haverford, Pennsylvania, USA, 1969. febr. 7. N�met matematikus G�ttingenben tanult, Carath�odory ir�ny�t�sa mellett doktor�lt 1917-ben. R�vid ideig k�z�piskol�kban tan�tott, 1919-ben a berlini egyetem mag�ntan�ra lett, 1922-ben pedig Hamburgban rendk�v�li tan�r. 1935-ben a Breslau-i (ma Wroclaw, Lengyelorsz�g) egyetem rendes tan�ra lett. Pacifista n�zetei miatt csatlakozott a Deutsche Friedensgesellschaft-hoz (N�met B�ke-t�rsas�g). Emiatt, b�r nem esett a faji t�rv�nyek hat�lya al�, 1934-ben elmozd�tott�k tan�ri �ll�s�b�l. A Pennsylvania-i egyetemre kapott Rockefeller �szt�nd�jjal az Egyes�lt �llamokba utazott, s 1962-ben t�rt�nt nyugd�jaz�s�ig itt tan�tott. Nyugd�jaz�sa ut�n k�t �vig a New York University-n, majd a Rockefeller egyetemen tan�tott hal�l�ig. F�bb kutat�si eredm�nyeit a val�s f�ggv�nytan, a sz�melm�let �s a m�rt�kelm�let ter�let�n �rte el. Egyik legnevezetesebb eredm�nye a Dedekind-�sszegekre vonatkoz� t�rv�ny �ltal�nos�t�sa. Nev�t viseli t�bbek k�z�tt a Rademacher-f�ggv�ny, a Rademacher-eloszl�s.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 3.	Krein, Mark Grigorievich sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Kijev, Ukrajna, 1907. �pr. 3. - Ogyessza, 1989. okt. 17. Ukr�n matematikus 1929-ben Ogyessz�ban doktor�lt, �s az ogyesszai egyetemen m�k�d�tt professzork�nt 1944-ig. Itt jelent�s funkcion�lanal�zis iskol�t alak�tott ki maga k�r�l. 1944-ben politikai okokb�l elmozd�tott�k az egyetemr�l. A tov�bbiakban m�szaki fels�oktat�si int�zm�nyekben oktathatott. Kutat�sait azonban folytatta, �s nemzetk�zi elismer�st szerzett. 1982-ben megkapta a Wolf-d�jat. Legjelent�sebb eredm�nyeit a funkcion�lanal�zis, a harmonikus anal�zis �s reprezent�ci�elm�let ter�let�n �s ezek alkalmaz�saiban �rte el. T�bb matematikai fogalom �s fontos t�tel viseli a nev�t, �gy a Krein-t�r, a Krein-Milman �s Krein-Smulian t�tel.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 2.	Abt Antal hal�l�nak 110. �vfordul�ja R�zb�nya, 1828. nov. 4. - Kolozsv�r, 1902. �pr. 2. K�s�rleti fizikus, f�gimn�ziumi �s egyetemi tan�r K�z�piskolai tanulm�nyait Nagyv�radon kezdte a premontreiekn�l, majd Szegeden fejezte be a piarist�kn�l. Ezut�n a b�csi m�egyetemet v�gezte el, majd a b�csi tudom�nyegyetemen szerzett gimn�ziumi tan�ri oklevelet. El�sz�r Ungv�ron, majd Bud�n volt f�gimn�ziumi tan�r. 1870-ben Budapesten doktor�lt fizik�b�l Jedlik �nyosn�l. 1872-t�l az akkor alap�tott kolozsv�ri tudom�nyegyetemen lett a k�s�rleti fizika els� professzora. Egyetemi kutat�saiban szikrakis�l�sekkel, termoelektromoss�ggal �s f�ldm�gness�ggel foglalkozott, de legnagyobb �rdeme m�gis a kolozsv�ri k�s�rleti fizikai iskola megteremt�se volt. Ig�nyes laborat�riumot rendezett be, hasznos seg�dk�nyveket ford�tott le ill. adapt�lt a kolozsv�ri egyetemi hallgat�k sz�m�ra k�s�rleti fizik�b�l. 1883/84-ben az egyetem rektora volt. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 2.	Vadas Jen� sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja H�mor, 1857. �pr. 2. - Budapest, 1922. j�l. 21. Erd�m�rn�k 1885-ben a vad�szerdei erd�gondnoks�g (Temes vm.) vezet� erd�sze �s az ott alap�tott erd��ri szakiskola tan�ra, 1886-ban f�erd�sz �s igazgat� tan�ra volt. 1891-t�l a selmecb�nyai B�ny�szati �s Erd�szeti Akad�mi�n r. tan�r erd�m�vel�st, erd�v�delem-, n�v�ny- �s �llattant adott el�. 1898-t�l az �ltala szervezett k�zponti erd�szeti k�s�rleti �llom�s els� vezet�je. 1910-ben az Erd�szeti K�s�rleti �llom�sok Nemzetk�zi Sz�vets�ge eln�k�v� v�lasztotta. T�bb k�lf�ldi tanulm�nyutat tett. Jelent�s szak�r�.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 2.	Mester Istv�n sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Debrecen, 1907. �pr. 2. - Debrecen, 1984. Matematika- �s fizikatan�r 1931-ben szerezte meg matematika-fizika szakos tan�ri diplom�j�t a debreceni Tudom�nyegyetemen. 1934-ben kezdett tan�tani a debreceni Ref. Gimn�ziumban. Mindk�t szakt�rgy�t tan�totta. Szerette a k�s�rletez�st, a r�di�z�st. K�l�n�sen �rdekelt�k az URH, illetve r�vid hull�m� ad�sok probl�m�i. 1938-ban amat�r r�di�s vizsg�t is tett. Foglalkozott gyors�r�ssal. N�gyjegy� f�ggv�nyt�bl�zatot k�sz�tett, amelyet a ref. iskol�k haszn�ltak. 1950-1951-ben a debreceni Ref. Gimn�zium igazgat�ja volt. 1952-t�l a Fazekas Gimn�ziumban vezet�tan�ra. 1956-1968 k�z�tt matematika szakfel�gyel�. A 2. vil�gh�bor� ut�n az egyetemen is tan�tott, majd a Pedag�giai F�iskol�n fizik�t, azut�n a debreceni Egyetemen matematika szakm�dszertant. Tev�kenyen r�szt vett a Bolyai d�lut�nok �s a matematika tan�rok tov�bbk�pz�s�nek szervez�s�ben �s ir�ny�t�s�ban.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 2.	Merian, Maria Sibylla sz�let�s�nek 365. �vfordul�ja Frankfurt, N�metorsz�g, 1647. �pr. 2. - Amsterdam, Hollandia, 1717. jan. 13. N�met term�szetkutat�, tudom�nyos illusztr�tor 13 �vesen festette le el�sz�r az �ltala gy�jt�tt n�v�nyeket �s rovarokat. H�rom k�nyvet adott ki n�v�nyek metszeteivel: 1675-ben, 1677-ben �s 1680-ban. Ezut�n a rovarokat kezdte tanulm�nyozni, �l� p�ld�nyokat tartott bel�l�k, �s illusztr�lta fejl�d�s�k minden egyes szakasz�t, a pet�t, l�rv�t, b�bot �s a kifejlett egyedet. Az egyik els� tud�s, aki k�zvetlen k�zelr�l figyelte meg a rovarokat. Ezzel a megk�zel�t�ssel sokkal nagyobb betekint�st kapott a rovarok �let�be, mint kora legt�bb tud�sa. Sz�mos, kor�bban nem ismert �llat- �s n�v�nyfajt fedezett fel. A pillang�k �s molylepk�k �ltala l�trehozott oszt�lyoz�si rendszere ma is relev�ns. A n�v�nyekre azok bennsz�l�tt nev�t haszn�lta, �gy ezek terjedtek el Eur�p�ban is. N�v�nyeket, b�k�kat, k�gy�kat, p�kokat, igu�n�kat �s tr�pusi bogarakat �br�zol� rajzait ma is gy�jtik a m�kedvel�k szerte a vil�gon. Merian munk�ss�g�t a 20. sz�zad utols� �veiben fedezt�k fel �s ismert�k el.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 2.	Morse, Samuel Finley Breese hal�l�nak 140. �vfordul�ja Charlestown, Massachusetts, 1791. �pr. 27. - New York City, 1872. �pr. 2. Amerikai feltal�l� 1810-ben diplom�t szerzett a Yale egyetemen, ezut�n azonban k�pz�m�v�szeti tanulm�nyokat folytatott �s fest�m�v�szk�nt, f�k�nt arck�pfest�k�nt m�k�d�tt. �rdekl�d�tt azonban az elektromoss�g ir�nt is. 1829 �s 1832 k�z�tt eur�pai tanulm�nyutat tett. 1832-ben t�rt vissza Amerik�ba, a New York-i Egyetemen, mint a fest�s �s rajzol�s professzora dolgozott. Emellett kezdett az elektromos t�v�r� terveivel foglalkozni. 1835-ben siker�lt az els� m�k�d� modellt l�trehoznia. Dr. Gale professzor �s Alfred Vail, mint m�szaki szak�rt�k t�rsulnak hozz�, egy�tt v�gzik a sz�mos tov�bbi fejleszt�st. Jelent�s el�rel�p�s volt 1838-ban, hogy a szavak k�dol�s�r�l �tt�rtek a bet�k pontok �s vonalak �ltal val� k�dol�s�ra az �ltala kidolgozott Morse-�b�c�vel. Ugyanebben az �vben bemutatta a szerkezetet Martin Van Buren eln�knek. Ez ut�n egy ideig els�sorban tal�lm�ny�nak szabadalmi v�delm�vel foglalkozott. 1844-ben �p�lt meg az els� v�rosk�zi t�v�r�vonal Washington D.C. �s Baltimore k�z�tt, ezt tov�bbi v�rosk�zi vonalak ki�p�t�se k�vette. 1861-re meg�p�lt az els� kontinenst �tszel� vonal Californi�ig. 1865-ben t�bb sikertelen k�s�rlet ut�n elk�sz�lt az Atlanti-�ce�n alatti k�bel A Morse-k�d vil�gszabv�nyk�nt haszn�latban volt 1999-ig.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 2.	Lyot, Bernard Ferdinand hal�l�nak 60. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1897. febr. 27. - Kair�, Egyiptom, 1952. �pr. 2. Francia csillag�sz A koronagr�f feltal�l�ja. Lyot koronagr�fj�nak megjelen�se el�tt a napkoron�t csak napfogyatkoz�skor figyelhett�k meg. Ez nem el�g�tette ki a csillag�szokat, mert a teljes napfogyatkoz�sok ritk�k �s r�videk, �gy a koron�t nem tanulm�nyozhatt�k huzamosan. De Lyot koronagr�fj�ba a kor�bbin�l jobb lencs�t �s egy saj�t k�sz�t�s� monokromatikus sz�r�t �p�tett be, �s a francia Pireneusokba, a Pic du Midi csillagvizsg�l�ba ment, ahol a nagy magass�g miatt kisebb a l�gk�ri f�nysz�r�d�s. A napkoron�t �gy m�r le tudta f�nyk�pezni. 1939-ben koronagr�fj�val �s sz�r�ivel � filmezte le el�sz�r a napkit�r�seket. 1939-ben Lyot a Tudom�nyos Akad�mia tagja lett, �s ugyanebben az �vben a Royal Astronomical Society arany�rm�vel is kit�ntett�k.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 1.	Pog�ny B�la sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Budapest, 1887. �pr. 1. - Budapest, 1943. dec. 23. Fizikus, m�egyetemi tan�r Pog�ny B�la a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a budapesti M�egyetem k�s�rleti fizika professzora volt, aki t�bb ter�leten v�gzett jelent�s �s eredm�nyes kutat�sokat. Oktat�i p�lyafut�s�t a kolozsv�ri egyetemen kezdte, majd annak �ttelep�l�se ut�n a szegedin folytatta; 1923-t�l hal�l�ig a M�egyetemen tan�tott. 1918-t�l az MTA tagja. 1928-ban �rt egy K�s�rleti Fizika tank�nyvet, amelyet 1933-ban �tdolgozott. A F�ny c�m� k�nyve, melyet 1921-ben jelentetett meg, korszer�, �tfog� monogr�fia volt. Tudom�nyos tev�kenys�get els�sorban az optika ter�let�n fejtett ki. A f�mr�csr�l elhajl�tott f�ny pol�roz�si �llapot�t, igen v�kony f�mr�tegek optikai �s elektromos tulajdons�gait vizsg�lta. Munk�ss�g�nak fontos fejezete a Harress-Sagnac k�s�rlet megism�tl�se, amelyben nagy pontoss�ggal igazolta, hogy forg� rendszerben a f�ny sebess�ge v�ltozik. K�s�rlete pontoss�g�ra jellemz�, hogy a szakirodalom �vtizedeken kereszt�l az � munk�j�ra hivatkozott. Pog�nynak meghat�roz� szerepe volt a m�egyetemi spektroszk�piai kutat�sok megalapoz�s�ban. A geofizikai kutat�sokban a szeizmikus m�r�sekhez sz�ks�ges berendez�st az � szabadalma alapj�n gy�rtott�k haz�nkban. �veken �t volt a Matematikai �s Fizikai T�rsulat �gyvezet� titk�ra, majd eln�ke, a Matematikai �s Fizikai Lapokn�l � volt a fizikai r�sz szerkeszt�je. (Dr. F�st�ss L�szl�)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 1.	Ohm, Martin hal�l�nak 140. �vfordul�ja Erlangen Bajororsz�g (ma N�metorsz�g), 1792. m�j. 6. - Berlin, 1872. �pr. 1. N�met matematikus Georg Ohm fizikus �ccse, eleinte apj�t k�vetve a lakatos-mesters�get tanulta, de k�s�bb egyetemi tanulm�nyokat v�gzett. 1811-ben doktor�lt a Universit�t Erlangen-N�rnberg-en, Karl Christian von Langsdorf ir�ny�t�sa alatt. 1824-ben a berlini egyetemen matematika tan�ra lett. Megk�s�relte Euklidesz ut�n egys�ges elm�letbe foglalni a matematikai ismereteket. Sz�mos matematika tank�nyvet �rt. �ll�spontja szerint m�sk�ppen kell �rni a szakemberek sz�m�ra, mint a nagyk�z�ns�g sz�m�ra, emiatt t�bb kort�rs�val ellent�tbe ker�lt. Neki tulajdon�tj�k az "aranymetsz�s" kifejez�s bevezet�s�t.
	Web dokumentumok

2012. �pr. 1.	Charlier, Carl Vilhelm Ludvig sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja �stersund, Sv�dorsz�g, 1862. �pr. 1. - Lund, 1934. nov. 5. Sv�d csillag�sz Az uppsalai egyetemen tanult. 1897-t�l 1927-ig a lundi egyetem tan�ra, �s a lundi obszervat�rium igazgat�ja volt. Fiatalon �gimechanikai vizsg�latokkal foglalkozott. Sz�mos kisbolyg� p�ly�j�t sz�m�totta ki, t�bbet maga fedezett fel. Alapvet� munk�t v�gzett a csillagok fotografikus f�nyess�g-sk�l�j�nak meghat�roz�sa ter�n. Statisztikai m�dszerekkel vizsg�lta a Nap k�zel�ben lev� csillagok eloszl�s�t �s mozg�s�t. Kimutatta, hogy a forr� csillagk�zi g�zfelh�k a Tej�trendszerben egy lapos s�kban helyezkednek el. Kidolgozta a csillagrendszerek hierarchikus rendszer�nek elm�let�t. A sv�d Kir�lyi Akad�mia tagja, a Bruce-�rem �s a Watson eml�k�rem kit�ntetettje, nev�t a 8677.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2012. �pr. 1.	Horn d'Arturo, Guido (d'Arturo, Guido Horn) hal�l�nak 45. �vfordul�ja Trieszt, Osztr�k-Magyar Monarchia, (ma Olaszorsz�g), 1879. febr. 13. - Bologna, Olaszorsz�g, 1967. �pr. 1. Olasz csillag�sz, m�szeroptikus A b�csi egyetemen doktor�lt, majd t�bb it�liai obszervat�riumban dolgozott (Trieszt, Catania, Torino). 1920-t�l a bolognai egyetem csillag�szat-professzora. 1938-ban a faji t�rv�nyek miatt elmozd�tott�k tansz�k�r�l, ahov� 1945-ben helyezt�k vissza. Ir�ny�t�s�val �p�lt a bolognai egyetem Loiano Obszervat�riuma az Appenninekben. Behat�an foglalkozott a csillag�szati m�szerek optikai saj�ts�gaival. Az 1930-as �vekben fel�p�tett egy, kisebb, egybehangolt hatsz�g� elemekb�l �ssze�ll�tott nagy mozaik-t�kr�s teleszk�pot, amellyel az egyetlen t�mbb�l csiszolt t�vcs� optik�k m�rete fel�lm�lhat� volt. (Az �ltala kidolgozott elj�r�s el�fut�ra a mai kor legnagyobb teleszk�pjaiban alkalmazott technik�nak.) Foglalkozott a napfogyatkoz�sok �s bolyg�-�tvonul�sok megfigyel�si hib�inak meghat�roz�s�val. Behat�an tanulm�nyozta a csillag�szat t�rt�net�t (pl. Galilei t�vcs�veinek k�pmin�s�g�t), megalap�totta a bolognai Csillag�szati M�zeum-�t. Appenninekben. Sokat tett a m�kedvel� csillag�szat fellend�t�s��rt, 1931-ben megind�totta a Coelum c. szakmai foly�iratot. Nev�t a 3744.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok