Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2009. febr. 29.	Austerweil G�za hal�l�nak 45. �vfordul�ja Arad, 1882. j�n. 12. - P�rizs, Franciaorsz�g, 1964. febr. 29. Vegy�szm�rn�k Els� munkahelye P�rizsban, a Pasteur Int�zetben volt, majd sz�mos francia c�g laborat�rium�t vezette. F�leg szerves k�miai (borneol, thymol, acetilcellul�z, org.savak, �szterek, m�anyagok el��ll�t�sa) kutat�sokat folytatott, de az 1910-es �vekben egy magyar rep�l�-szabadalom, az els� "l�thatatlan rep�l�g�p" l�trej�tt�ben is oroszl�nr�szt v�llalt. (Dr. R�v�sz P�ter �s R�v�sz Tam�s)
	Web dokumentumok

2009. febr. 29.	Macsk�sy �rp�d sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Csurg�, 1904. febr. 29. - Budapest, 1977. j�l. 24. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r 1928-ban szerzett m�rn�ki oklevelet a budapesti m�egyetemen. 1931-1934-ig Belgr�dban a Komfor A. D. m�szaki v�llalat m�szaki vezet�je volt. 1934-ben Budapesten m�szaki irod�t alap�tott, amelyet 1948-ig vezetett. 1948-1950-ben az �p�letszerel�ipari K�zpont vez�rigazgat� helyettese �s f�m�rn�ke volt. 1950-ben megszervezte a BME �p�letg�p�szeti m�rn�ki ismereteket oktat� tansz�k�t, itt 1951-t�l tansz�kvezet� volt 1974-ig. 1963-ban a drezdai egyetemen megszervezte az �p�letg�p�szeti oktat�st, s �veken kereszt�l oktatta. Nev�hez f�z�dik a f�t�s-szell�z�s, klimatiz�l�s tudom�ny�g�nak hazai rendszerez�se, egys�gbe foglal�sa �s a tudom�ny�gon bel�l sz�mos probl�ma megold�sa. Szakcikkei magyar, szovjet, n�met, francia, lengyel, holland �s sv�jci szaklapokban jelentek meg.
	Web dokumentumok

2009. febr. 29.	Erman, Paul sz�let�s�nek 245. �vfordul�ja Berlin, Poroszorsz�g (ma N�metorsz�g), 1764. febr. 29. - Berlin, 1851. okt. 11. Francia-n�met fizikus A francia hugenott�k berlini kol�ni�j�ban n�tt fel, teol�gi�t �s filoz�fi�t tanult, 1791-t�l a francia gimn�zium filoz�fiatan�ra volt, 1810-t�l hal�l�ig a berlini egyetem fizikaprofesszorak�nt m�k�d�tt. 1806-ban a Berlini Tudom�nyos Akad�mia tagja, 1810-ben oszt�lytitk�ra lett. A romantikus term�szetfiloz�fia helyett a pontos megfigyel�sekre �s a megalapozott k�vetkeztet�sekre helyezte a hangs�lyt. Eredm�nyei els�sorban az elektromoss�g �s m�gness�g ter�let�re vonatkoztak, unipolarit�s-elm�lete Nap�leon 3000 frankos d�j�t is elnyerte. Sz�mos k�s�rletet v�gzett az elektromos vezet�s jelens�g�nek tiszt�z�sa �rdek�ben, a l�gk�r elektromos �llapot�ra vonatkoz�an, �s vizsg�lta a h�m�rs�klet n�veked�s�t a F�ld belsej�ben. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 28.	Simon Norbert hal�l�nak 70. �vfordul�ja Nagyv�rad, 1871. m�rc. 1. - Budapest, 1939. febr. 28. M�rn�k Oklevel�t Budapesten szerezte. Sepsiszentgy�rgy�n, Segesv�rott �s Budapesten m�k�d�tt �llam�p�t�szeti hivatalokban. �t- �s h�d�p�t� m�rn�k, de magas�p�t�si tervez�ssel is foglalkozott. Magas�p�t�si munk�i: megyei k�zk�rh�z (Segesv�r), j�r�sb�r�s�g (Medgyes), iskol�k (Pr�postfalva �s Jakabfalva). El�sz�r szerkesztett �s adott ki Magyarorsz�gon olyan megyei k�z�ti t�rk�peket, amelyeken az egyes v�rosok �s k�zs�gek egym�s k�z�tti t�vols�ga km-ben meg volt jel�lve.
	Web dokumentumok

2009. febr. 28.	K�rmendy N�ndor sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Celld�m�lk, 1894. febr. 28. - Budapest, 1969. febr. 24. �p�t�sz A m�egyetemen szerzett �p�t�szi diplom�t. Els� jelent�s m�ve a h�rshegyi Idegszanat�rium (1928). A k�t h�bor� k�z�tti id�szakban sz�mos templomot tervezett (Csorna, Gy�r, Kom�rom, Sopron). Hatott r� az olasz novecento st�lusa. Sokoldal� �p�t�sz volt, iskol�kat, kult�rotthonokat, f�rd�ket, k�rh�zakat �s egy�b k�z�p�leteket is tervezett. Kiemelked� munk�ja a Orsz�gos T�rsadalombiztos�t�si Int�zet sz�m�ra Gerl�czy Gedeonnal k�z�sen tervezett traumatol�giai k�rh�za. 1942-ben megkapta a Kisfaludy T�rsas�g �ltal alap�tott Greguss �kos-d�jat. 1943-1954-ig az �ltal�nos �lelmez�sipari Tervez� Int�zetn�l dolgozott, majd a jogut�d �lelmez�sipari Tervez� Int�zetn�l lett az �p�t�szoszt�ly vezet�je 1965-ben t�rt�nt nyugd�jba vonul�s�ig. M�k�d�s�nek utols� szakasz�ban f�leg �zem�p�letek terveit k�sz�tette el.
	Web dokumentumok

2009. febr. 28.	Fr�my, Edmond sz�let�s�nek 195. �vfordul�ja Versailles, Franciaorsz�g, 1814. febr. 28. - P�rizs, 1894. febr. 3. Francia k�mikus 1831-ben ker�lt Joseph-Louis Gay-Lussac laborat�rium�ba, �s k�l�nf�le oktat�i posztok bet�lt�se ut�n lett 1850-ben Gay-Lussac ut�da a P�rizsi Term�szetrajzi M�zeum vezet� k�mikusak�nt; 1879 �s 1891 k�z�tt igazgatta a m�zeumot. T�bbek k�z�tt az ozmiumsav, az �zon, az ozmium-, vas-, �n- �s �lomvegy�letek vizsg�lat�val foglalkozott. Megk�s�relte a szabad fluor elk�l�n�t�s�t, felfedezte a hidrog�n-fluoridot �s annak sz�mos s�j�t. Tanulm�nyozta a levelek �s a vir�gok sz�nez�anyagait, valamint k�l�nf�le �llati eredet� anyagok �sszet�tel�t. Hozz�j�rult a vas-, ac�l-, k�nsav-, �veg- �s pap�rgy�rt�s fejl�d�s�hez �s k�l�n�sen a zs�rok elszappanos�t�s�nak technol�gi�j�hoz. Alum�nium-oxid krist�lyokat pr�b�lt k�sz�teni, �s sikeresen �ll�tott el� rubint.
	Web dokumentumok

2009. febr. 27.	Best, Charles Herbert sz�let�s�nek 110. �vfordul�ja West Pembroke, Maine, USA, 1899. febr. 27. - Toronto, Kanada, 1978. m�rc. 31. Amerikai sz�let�s� kanadai fiziol�gus Best a Toronto-i egyetemen v�gezte fiziol�giai �s biok�miai tanulm�nyait, majd orvostanhallgat�k�nt tanult tov�bb. Di�k-asszisztensk�nt csatlakozott 1921-ben Frederick Bantinghoz, aki John Macleod laborat�rium�ban folytatott k�s�rleteket a hasny�lmirigy �ltal termelt inzulin el��ll�t�s�ra. Mivel eredm�nyeik el�gg� �g�retesek voltak, Macleod t�mogatta �s seg�tette a k�s�rletek folytat�s�t. 1922-ben siker�lt inzulint el��ll�taniuk, ezt k�vet�en az inzulin gy�rt�sa �s alkalmaz�sa is hamar elkezd�d�tt. 1923-ban Banting �s Macleod kapta meg az orvosi Nobel-d�jat az inzulin felfedez�s��rt, Banting azonban a r� es� r�szt megosztotta Best-tel. Best az orvosi diploma �s a doktori fokozat megszerz�se ut�n Macleod ut�da lett a Toronto-i egyetemen, 1931-ben pedig, Banting hal�la ut�n az egyetemen m�k�d�, Banting and Best elnevez�s� orvostudom�nyi kutat�r�szleg vezet�je. Tov�bbra is jelent�s sikereket �rt el a diabetes gy�gy�t�s�ban, m�s ter�leteken el�rt eredm�nyei k�z�l kiemelend� a heparin izol�l�sa �s el��ll�t�sa.
	Web dokumentumok

2009. febr. 27.	Lorenz, Konrad Zacharias hal�l�nak 20. �vfordul�ja B�cs, Ausztria, 1903. nov. 7. - B�cs, 1989. febr. 27. Osztr�k zool�gus, Nobel-d�jas Az �n. klasszikus �sszehasonl�t� magatart�skutat�s egyik �tt�r�je, a modern etol�gia egyik megalap�t�j�nak is szokt�k nevezni. � maga ezt a kutat�si ter�letet 1949-ig "�llatpszichol�gi�nak" h�vta, �s a n�met nyelvter�leteken �t tekintik e ter�let alap�t� atyj�nak. 1973-ban Karl von Frisch-el �s Nikolaas Tinbergen-el megosztva orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott az "egy�ni �s szoci�lis viselked�smint�k fel�p�t�s�vel �s m�k�d�s�vel kapcsolatos felfedez�sei�rt". Rupert Riedlel �s Gerhard Vollmerrel egy�tt Lorenz az evol�ci�s ismeretelm�let egyik megalapoz�ja, az 1941-es "Kant tan�t�sa az a priorir�l, a jelen biol�gi�j�nak t�kr�ben" c�m� foly�iratcikke ir�nymutat�v� v�lt ezen a ter�leten. �nmaga �ltal saj�t f�m�v�nek tartott "A t�k�r h�toldala" c�m� k�nyv�ben dolgozta ki alaposabban elk�pzel�seit a genetikus h�tt�rnek �s a civiliz�ci�nak az emberi tudatra gyakorolt hat�sair�l. Id�sebb kor�ban mint t�rsdalomkritikus k�z�leti szerepet is v�llalt, �s Ausztri�ban a z�ld mozgalom egyik vezet� alakja lett.
	Web dokumentumok

2009. febr. 26.	Holl� Istv�n hal�l�nak 25. �vfordul�ja Arad, 1903. j�l. 18. - Budapest, 1984. febr. 26. G�p�szm�rn�k A budapesti m�egyetem elv�gz�se (1927) ut�n 1950-ig a magyarorsz�gi ETERNIT M�vekn�l a v�zell�t�s-csatorn�z�s vezet�ki rendszereinek szak�rt�j�v� v�lt. 1950-1957 k�z�tt t�bb miniszt�riumban illetve f�hat�s�gn�l dolgozott f�m�rn�ki beoszt�sban. 1965-67-ben az Orsz�gos V�z�gyi F�igazgat�s�gon az akkor alakult V�zmin�s�gi Fel�gyelet els� vezet�jek�nt a hazai felsz�ni �s felsz�n alatti vizek min�s�gi sz�mbav�tel�t, besorol�s�t �s folyamatos ellen�rz�s�t ir�ny�totta. Szakirodalmi tev�kenys�g�ben kiemelked�.
	Web dokumentumok

2009. febr. 26.	Ny�l Gyula sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Budapest, 1904. febr. 26. - Budapest, 1960. �pr. 15. Vegy�sz- �s k�zgazdas�gi m�rn�k Oklevelet a budapesti tudom�nyegyetemen szerzett. 1930-t�l a budapesti tudom�nyegyetemen Buchb�ck Guszt�v mellett volt gyakornok. 1932-t�l a m�egyetemen Varga J�zsef ir�ny�t�s�val a k�miai technol�giai tansz�ken dolgozott. A t�zel�szerek, f�leg a cseppfoly�s motorhajt� anyagok gy�rt�stechnol�gi�j�val foglalkozott, majd a lispei, a fels�-bihar v�rmegyei k�olaj �s a derna-tatarosi olajos homok feldolgoz�s�t v�gz� tansz�ki munk�t ir�ny�totta. 1950-t�l hal�l�ig a Magyar �sv�nyolaj �s F�ldg�z K�s�rleti Int�zetben az �sv�nyolaj technol�giai Oszt�lyvezet�jek�nt a k�olaj-feldolgoz�s csaknem minden k�rd�s�vel foglalkozott. Kiemelked� eredm�nyeket �rt el a nagylengyeli k�olaj feldolgoz�sa �s a bitumengy�rt�s ter�let�n. A magyar m�szaki nyelv jeles m�vel�je volt.
	Web dokumentumok

2009. febr. 26.	Cs�sz�r �kos sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Budapest, 1924. febr. 26. - Budapest, 2017. dec. 14. Matematikus Nagyapja Cs�sz�r K�roly h�res matematikus volt, k�t nagyb�tyja Cs�sz�r Elem�r �s Cs�sz�r Ern� neves irodalomt�rt�n�szek. �desapja ifj. Cs�sz�r K�roly �s �kos testv�rb�tyja civilk�nt a szovjetek �ltali elhurcoltat�s k�vetkezt�ben fert�z�s �ldozatak�nt halt meg. �kos csak a saj�t b�tor lelem�nyess�g�nek k�sz�nhette menek�l�s�t. �kos gimn�ziumi tanulm�nyait a Budai Ciszterci Szent Imre Gimn�ziumban v�gezte, ahol Hadarits K�lm�n Vendel matematikatan�r (a k�s�bbi Endr�dy Vendel f�ap�t) felfedezte �kos kiugr� matematikusi tehets�g�t. (A nagyapa m�r �kos sz�let�se el�tt 33 �vvel meghalt.) Cs�sz�r �kos a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem matematika-fizika szak�n 1947-ben szerzett k�z�piskolai tan�ri diplom�t; 1948-ban v�dte meg egyetemi doktori disszert�ci�j�t. A Budapesti M�szaki Egyetemen kapott tan�rseg�di, majd beosztott tan�ri �ll�st, �s megb�zt�k a g�p�szkari matematika tansz�k vezet�s�vel. Ezut�n visszaker�lt volt egyetem�hez (akkor m�r ELTE), �s 1957-ben egyetemi tan�ri kinevez�st nyert. Hossz� �lete v�g�ig ott dolgozott tansz�kvezet�k�nt illetve professor emeritusk�nt. Sz�mos tudom�nyos c�met, kit�ntet�st nyert el. F� kutat�si ter�letei a val�s f�ggv�nytan �s az �ltal�nos topol�gia voltak. Egyik �rdeme, hogy a topologikus t�r, az uniform t�r �s a szomsz�ds�gi t�r fogalm�nak k�z�s �ltal�nos�t�sak�nt bevezette a szintopog�n t�r fogalm�t, �s kidolgozta a szintopog�n terek elm�let�t. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2009. febr. 26.	Clapeyron, Benoit Paul Emile sz�let�s�nek 210. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1799. febr. 26. - P�rizs, 1864. jan. 28. Francia m�rn�k, fizikus 1818-ban v�gzett az �cole Polytechnique-en. 1820-t�l 10 �vet Oroszorsz�gban t�lt�tt. Szentp�terv�ron alkalmazott matematik�t tan�tottak �s az orosz utak �s hidak fejleszt�si konstrukci�s munk�t vezette. Ezt k�vet�en ker�lt vissza Franciaorsz�gba, a vas�t�p�t�s m�rn�ki probl�m�ival foglalkozott. 1836-ban g�zmozdony tervez�si specialistak�nt ment Angli�ba. Stephenson k�zel�be ker�lt. K�s�bb f�m hidak tervez�s�vel foglalkozott. 1844-ben professzorr� nevezt�k ki az �cole des Ponts et Chauss�es-en. 1848-ban a P�rizsi Tudom�nyos Akad�mia tagja lett. Clapeyron fogalmazta meg Carnot analitikus h� elm�let�t 1834-ben. Carnot munk�ja gyakorlatilag ismeretlen volt Clapeyron dolgozata el�tt, amelyben a Carnot-ciklus matematikai kifejt�st nyert. R�la nevezt�k el a Clapeyron �sszef�gg�st. Neve ott van a hetvenk�t francia tud�s k�z�tt az Eiffel-tornyon.
	Web dokumentumok

2009. febr. 26.	Evershed, John sz�let�s�nek 145. �vfordul�ja Gomshall, Anglia, 1864. febr. 26. - Ewhurst, 1956. nov. 17. Angol csillag�sz Az indiai madrasi obszervat�rium igazgat�ja volt, t�bb exped�ci�ban is r�szt vett, melyek c�lja teljes napfogyatkoz�sok megfigyel�se volt. 1909-ben fedezte fel a napfoltok k�zep�b�l kifel� �raml� g�zok jelens�g�t: az Evershed-effektust. 1915-ben egy exped�ci� sor�n m�r�sekkel igazolta Einsteinnek a nagy t�meg� �gitest mellett elhalad� f�ny hull�mhossz�nak v�ltoz�s�ra vonatkoz� el�rejelz�s�t. 1918-ban a Royal Astronomical Society arany�rm�vel t�ntett�k ki, a Holdon az Evershed kr�ter viseli a nev�t. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 25.	Szalay Mikl�s sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Budapest, 1924. febr. 25. - Budapest, 1978. j�n. 12. M�rn�k, egyetemi tan�r Oklevel�t a budapesti m�egyetemen szerezte 1946-ban. 1947-51-ben v�z�gyi szolg�latban Miskolcon, 1951-53-ban a budapesti f�ldalatti vas�t �p�t�s�n�l dolgozott, 1953-78-ban a budapesti m�egyetem v�zgazd�lkod�si �s v�z�p�t�si tansz�kein oktat�. K�zben 1962-67-ben a khartoumi (Szud�n) m�egyetem tansz�kvezet�je. Hidrol�giai, hidraulikai t�rgyk�r�kben oktatott. Az UNESCO nemzetk�zi hidrol�gus tov�bbk�pz� tanfolyam�nak (Bp.) �lland� oktat�ja. Elm�leti munk�ss�ga sor�n foglalkozott a sziv�rg�sok hidraulik�j�val, az �rv�zi v�szt�roz�ssal, h�- �s anyagtranszporttal. A Magyar Hidrol�giai T�rsas�g Hidraulikai �s M�szaki Hidrol�giai Szakoszt�lya eln�ke 1974-78-ig.
	Web dokumentumok

2009. febr. 25.	Grasty�n Endre sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja �riszentp�ter, 1924. febr. 25. - P�cs, 1988. j�n. 17. Orvos, idegfiziol�gus, egyetemi tan�r 1950-ben szerezte meg orvosi oklevel�t a p�csi orvosi karon, 1950-t�l a p�csi �lettani int�zet munkat�rsa. Az 1950-es �vekben jelent�s eredm�nyeket �rt el az elektrofiziol�gi�ban, a magatart�s-kutat�s ter�let�n. A hippocampus m�k�d�s�vel foglakoz� munk�ss�ga �tt�r� jelent�s�g�. 1964-ben az USA-ban �szt�nd�jas, majd ugyanebben az �vben a hallei Leopoldina N�met Term�szettudom�nyi Akad�mia tagja lett. Az 1970-es �vekben a j�t�k neurobiol�giai �sszetev�ivel foglalkozott, err�l �rta akad�miai sz�kfoglal�j�t. 1982-t�l az MTA tagja. T�bb hazai �s k�lf�ldi t�rsas�g tagja, sz�mos szakmai kit�ntet�s tulajdonosa.
	Web dokumentumok

2009. febr. 25.	Dobson, Gordon Miller Bourne sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Windermere, Cumbria, Anglia, 1889. febr. 25. - Oxford, 1976. m�rc. 11. Angol fizikus, meteorol�gus Cambridge-ben doktor�lt, majd 1920-ban Oxfordban lett a meteorol�gia el�ad�ja. Meteornyomok vizsg�lata alapj�n elk�sz�tette a tropopauza h�m�rs�kleti profilj�t. Kimutatta, hogy a fels� l�gk�r f�t�s�ben nagy szerepe van az elnyelt UV-sug�rz�snak. Meg�p�tette a r�la elnevezett �zon-spektrom�tert, amely az �zonr�teg tanulm�nyoz�s�nak fontos eszk�ze lett. Sz�mos meteorol�giai fogalom (Dobson-egys�g, Brewer-Dobson cirkul�ci�) viseli a nev�t. A Royal Society tagja volt, 1932-ben Rumford-�remmel t�ntett�k ki. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 25.	Arcimovics, Lev Andrejevics (Artsimovich, Lev Andreevich) sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Moszkva, 1909. febr. 25. - Moszkva, 1973. m�rc. 1. Szovjet fizikus Munk�ss�ga a fizika sz�mos ter�let�re terjedt ki. Foglalkozott r�ntgen-sugarakkal, lass� neutron-fizik�val, gyors elektronok k�lcs�nhat�saival, pozitron-annihil�ci�val, m�gneses f�kez�si sug�rz�ssal, ion- �s elektronoptik�val, elektrom�gneses izot�pszepar�ci�val �s g�zkis�l�sekkel. A 2. vil�gh�bor� el�tt a leningr�di egyetem professzora volt. A h�bor� alatt �s az azt k�vet� �vekben Igor Kurcsatovnak, a szovjet atomenergiaprogram vezet�j�nek munkat�rsa volt. �lete utols� h�sz �v�ben tudom�nyos �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ban a magas h�m�rs�klet� plazm�k fizik�ja �llt. F�radhatatlan k�s�rletez� volt. 1953-t�l a moszkvai egyetem professzora, majd a Kurcsatov Int�zet igazgat�ja lett. Vezet�se alatt fejlesztett�k ki nemzetk�zi egy�ttm�k�d�sben a Tokamak k�l�nb�z� v�ltozatait, ezzel �rte el els� nagy sikereit a f�zi�s kutat�sokban, �rdekl�d�se messze t�lny�lt a plazmafizik�n. T�mogatta a nagyenergi�j� r�szecske- �s magfizik�t, valamint a csillag�szatot is. A Szovjetuni� Tudom�nyos Akad�mia Eln�ks�g�nek tagja volt. A Holdon egy kr�ter viseli nev�t.
	Web dokumentumok

2009. febr. 25.	Seaborg, Glenn Theodore hal�l�nak 10. �vfordul�ja Ishpeming, Michigan, 1912. �pr. 19. - Lafayette, California, 1999. febr. 25. Amerikai magk�mikus, Nobel-d�jas Berkeley-ben tanult k�mi�t, majd doktor�lt 1937-ben, a gyors neutronok vizsg�lat�b�l. Ugyanitt lett professzor 1945-ben. Addigra m�r nagy megbecs�l�st szerzett a Manhattan projektben, ahol kidolgozta az �ltala �s munkat�rsa, Edwin M. McMillan �ltal felfedezett 94-es rendsz�m� elem el��ll�t�s�t. Ezt az elemet, melyet � nevezett el plut�niumnak, nagyobb mennyis�gben a Washington �llambeli Hanfordban Wigner Jen� tervei alapj�n fel�p�tett teny�szt� reaktorban �ll�tott�k el� a h�bor� alatt. Plut�nium bomb�val v�gezt�k az els� atomrobbant�st 1945. j�lius 16-�n egy sivatagban az amerikai New Mexico �llamban, �s plut�nium bomb�t dobtak le Nagaszakira 1945. augusztus 9-�n. El�tte Seaborg is al��rta azt a Szil�rd Le� �ltal is t�mogatott javaslatot, hogy ne lakott ter�letre dobj�k le Jap�nban a bomb�t, csak valahol a tenger felett robbants�k fel, �gy k�sztetve megad�sra a jap�n hadsereget. Ma se tudni, hogy eljutott-e ez a lev�l Truman eln�kh�z. Seaborg a tov�bbiakban szinte valamennyi transzur�n elem felfedez�s�ben �s el��ll�t�s�ban r�szt vett. Ezeket olykor csak mikrogrammnyi, vagy m�g kisebb mennyis�gben tudt�k el��ll�tani, ez�rt speci�lis m�dszereket dolgozott ki az �j elemek fizikai �s k�miai tulajdons�gainak vizsg�lat�ra. A Nobel-d�jat McMillan-nel megosztva kapt�k 1951-ben, a transzur�n elemek k�mi�ja ter�n el�rt eredm�nyeik�rt. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2009. febr. 24.	Szentgy�rgyi J�zsef (Weisz) sz�let�s�nek 185. �vfordul�ja Erd�szentgy�rgy, 1824. febr. 24. - Budapest, 1901. m�rc. 10. Orvos, id�j�r�s-kutat� A magyarorsz�gi id�j�r�s el�rejelz�s szorgalmaz�ja. A szabads�gharc idej�n a s�rospataki di�kok l�v�szcsapat�nak hadnagya. Pesten majd B�csben orvosi �s sz�l�szi oklevelet szerzett. 1857-ben az abrudb�nyai-verespataki b�ny�k orvosa, majd Pesten orvosi kutat�sokat folytatott. Ekkor fordult figyelme az id�j�r�s, mint az eg�szs�get befoly�sol� t�nyez� kutat�sa fel�. Javaslatot tett, hogy n�h�ny eur�pai �llamhoz hasonl�an Magyarorsz�gon is kezdj�k meg a v�rhat� id�j�r�s el�rejelz�s�t (progn�zis-szolg�lat). Mivel a Meteorol�giai �s F�ldm�gness�gi Int�zet vezet�je ilyen feladatra nem v�llalkozott, a F�ldm�vel�s- ipar-, �s kereskedelmi miniszt�rium 1880-ban k�lf�ldi tanulm�ny�tra k�ldte, majd kinevezt�k az Id�jelz� �llom�s vezet�j�v�, ahol 1887-ig folytatta a nyilv�nos progn�zis-szolg�latot. B�r 1887 v�g�n a Miniszt�rium megsz�ntette az Id�jelz� �llom�st, n�h�ny h�nap m�lva a Meteorol�giai Int�zet �jra ind�totta a rendszeres id�j�r�s el�rejelz�st. Ebben a munk�ban azonban m�r nem vett r�szt. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 24.	Hank�czy Jen� sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Zsejkepuszta, 1879. febr. 24. - Budapest, 1939. m�rc. 2. Mez�gazdas�gi kutat� Tanulm�nyait 1899-1900-ban a magyar�v�ri gazdas�gi akad�mi�n v�gezte, ahol 1901-t�l a n�v�nytermel�si tansz�ken tan�rseg�d, 1904-t�l az Orsz�gos N�v�nytermel�si K�s�rleti �llom�s adjunktusa. Itt kezdte meg b�za- �s lisztmin�s�gvizsg�latait. 1924-t�l az Orsz�gos K�miai Int�zet igazgat�ja. 1928-t�l az �ltala szervezett Gabona- �s Lisztk�s�rleti �llom�s els� igazgat�ja. 1905-ben tal�lta fel a farinom�tert, az els� olyan m�szert, amellyel a t�szta, ill. a sik�r ny�jthat�s�g�t meg lehetett �llap�tani. Ezt tov�bb fejlesztve 1912-ben megalkotta a farinogr�f lisztvizsg�l� �s min�s�t� m�szert, amely egyidej�leg meghat�rozza a liszt v�zfelvev� k�pess�g�t, a sik�r min�s�g�t, a t�sztakialakul�s idej�t stb. M�dszere �s tal�lm�nya az eg�sz vil�gon elterjedt.
	Web dokumentumok

2009. febr. 24.	G�l Istv�n S�ndor (Gaal, Steven Alexander) sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Budapest, 1924. febr. 24. - Nevada, USA, 2016. m�rc. 27. Magyar sz�let�s� amerikai matematikus 1947-ben doktor�lt matematik�b�l Fej�r Lip�t �s Riesz Frigyes tan�tv�nyak�nt Budapesten, a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen. Egyike a Fej�r �ltal elnevezett "�t Nagy" ("Big Five") ifj� matematikusnak. Tov�bbi n�gyen: Acz�l J�nos, Cs�sz�r �kos, Fuchs L�szl�, Horv�th J�nos Mih�ly. (A tr�f�s elnevez�s egyik oka lehet, hogy az akkoriban nagyon n�pszer� vad�szt�rt�netek "Big Five"-nak nevezt�k a legnehezebben elejthet� nemes vadakat: p�rduc, oroszl�n, kafferbivaly, orrszarv�, elef�nt.) K�s�bb G�l P�rizsba ment, ahol a CNRS-n�l dolgozott tudom�nyos munkat�rsk�nt. Azt�n az Amerikai Egyes�lt �llamokba emigr�lt, el�sz�r a Yale �s a princetoni egyetemeken dolgozott, majd csatlakozott a Minnesotai Egyetem matematika tansz�k�hez. Kutat�si ter�lete a sz�melm�let �s az anal�zis volt. Erd�s P�llal el�sz�r P�rizsban tal�lkozott, k�s�bb t�bb k�z�s dolgozatot jelentettek meg. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2009. febr. 24.	Lichtenberg, Georg Christoph hal�l�nak 210. �vfordul�ja Ober-Ramstadtban (Darmstadt mellett), 1742. j�l. 1. - G�ttingen, 1799. febr. 24. N�met k�s�rleti fizikus Protest�ns tiszteletes legkisebb gyermekek�nt otthon tanult meg �rni, olvasni, s csak 10 �ves kor�t�l kezdve j�rt nyilv�nos iskol�ba. Egyetemre G�ttingenben j�rt, ahol k�s�bb, 1775-ben, � foglalhatta el az els� n�met k�s�rleti fizikai tansz�ket. Itt m�k�d�tt �lete v�g�ig. 1777-ben felfedezte, hogy szigetel� anyagok (gyant�k) fel�lete ment�n �t�t� elektromos szikra a dielektrikum fel�let�re kent koromban �rdekes nyomokat hagy. Ezeket az �gas-bogas f�ra hasonl�t� �br�kat - ma frakt�lnak mondan�nk - az�ta Lichtenberg �br�knak nevezik. A szikr�kat saj�t, mintegy 2 m�ter �tm�r�j� elektroforja seg�ts�g�vel keltette. Hal�la ut�n publik�lt jegyzetei tan�s�tj�k, mennyire invenci�zus k�s�rletez� �s feltal�l� volt. Haz�nkban Antolik K�roly ism�telte meg �s fejlesztette tov�bb Lichtenberg szikrarajzol� k�s�rleteit, ezek magyar�zat�ul alkotta meg Ernst Mach a hangsebess�gn�l gyorsabban mozg� t�rgyak �ltal a leveg�ben keltett l�k�shull�mok elm�let�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2009. febr. 23.	K�ta J�zsef hal�l�nak 30. �vfordul�ja Pozsony, 1906. j�l. 26. - Tatab�nya, 1979. febr. 23. B�nyam�rn�k Oklevel�t a J�zsef N�dor M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem Soproni B�nyam�rn�ki Kar�n szerezte 1942-ben. M�rn�ki m�k�d�s�t a tatab�nyai robbant�stechnikai laborat�riumban kezdte. Az ott el�rt eredm�nyei alapj�n 1951-ben megb�zt�k a B�nyabiztons�gi Kutat� Int�zet megszervez�s�vel. Igazgat�s�ga alatt a megn�vekedett int�zm�ny B�nyabiztons�gi �s Robbant�stechnikai Kutat� Int�zett� fejl�d�tt 1955-ben. Munk�ss�g�t sz�mos tal�lm�ny f�mjelzi, pl. a millszekundos robbant�s �s az ehhez szerkesztett robbant�g�p, a megfelel� fojt�st�pus kiv�laszt�s�nak elj�r�sa, a f�r�lyukak t�k�letes kit�lt�s�t biztos�t� homokpuska. A robbant�si tev�kenys�g hat�konys�g�t n�vel� eredm�nyeit a b�ny�szaton k�v�l, az �p�letrobbant�sokn�l is hasznos�totta. Tov�bbfejlesztette a Davy-f�le biztons�gi l�mp�t, megalkotta a robbant�ssal j�vesztett k�zet felrak�s�ra szolg�l� K�ta-f�le kisrakod�g�pet.
	Web dokumentumok

2009. febr. 23.	Szabolcs Istv�n sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja T�rkeve, 1924. febr. 23. - Budapest, 1997. aug. 10. Vegy�sz, talajk�mikus Diplom�j�t a Debreceni Egyetemen szerezte. Debrecen, Moszkva, majd Szarvas ut�n Budapestre ker�lt, ahol az MTA Talajtani �s Agrok�miai Kutat�int�zet igazgat�helyettese, majd 1959-1980 k�z�tt igazgat�ja. Szigor� k�vetelm�nyeivel �s elv�r�saival kit�n� kutat�g�rd�t gy�jt�tt �s tartott meg; kor�t megel�z�en "nyitott" a vil�g fel�. �letm�ve, f� kutat�si ter�lete a szikes talajok megismer�s�hez, oszt�lyoz�s�hoz, t�rk�pez�s�hez kapcsol�dik. A szikesek oszt�lyoz�s�ban a legjelent�sebb hazai �s nemzetk�zi kutat�k egyike volt, aki az eur�pai szikesek t�rk�pez�s�t is koordin�lta. Feles�g�vel, kutat�t�rs�val, Darab Katalinnal megalkott�k a "m�sodlagos szikesed�s" elm�let�t. Nev�hez f�z�dik a szikes talajok korszer� oszt�lyoz�si rendszer�nek kidolgoz�sa. A Nemzetk�zi Talajtani T�rsas�g Szikes Albizotts�g�nak eln�kek�nt, ill. ugyanezen szervezet f�titk�r helyettesek�nt is �regb�tette a hazai talajtani kutat�s j� h�r�t. (Szab�n� Kele Gabriella)
	Web dokumentumok

2009. febr. 23.	Biesbroeck, George Achille Van hal�l�nak 35. �vfordul�ja Gent, Belgium, 1880. jan. 21. - Tucson, Arizona, USA, 1974. febr. 23. Belga-amerikai csillag�sz 1904-t�l az Uccle-i Belga Kir�lyi Obszervat�rium munkat�rsa, itt nagy gyakorlatot szerzett az �gitestek helyzet�re �s mozg�s�ra vonatkoz� �n. asztrometriai megfigyel�sekben. 1915-ben megh�vt�k az USA Yerkes Obszervat�rium�ba, 1963-t�l, hivatalos nyugd�jaz�sa ut�n, az arizonai Hold- �s Bolyg�-kutat� Laborat�riumban Gerard P. Kuiper munkat�rsa volt. Hatalmas mennyis�g�, pontos m�r�st v�gzett a bolyg�k, kisbolyg�k �s �st�k�s�k �gi helyzet�r�l. Munk�ja sor�n egy r�vid kering�s� �s 2 nem-periodikus �st�k�st, valamint 16 �j kisbolyg�t fedezett fel. Legjelent�sebb munk�ja a kett�scsillagok egym�s k�r�li mozg�s�ra vonatkozik, sz�mos kett�scsillag kering�si idej�t az � m�r�sei alapj�n siker�lt kisz�m�tani. T�bb igen csek�ly f�nyer�ss�g� csillagot fedezett fel, ezek k�zt a ma ismert leggyeng�bb f�nyer�ss�g� LHS 470 jel�t, amelyet "van Biesbroeck csillag�"-nak is neveznek (f�nyer�ss�ge a Nap�nak 350 ezredr�sze.) Nev�t az 1781.sz kisbolyg�, egy holdkr�ter �s 2 �st�k�s, valamint az Amerikai Csillag�szati Egyes�let Van Biesbroeck-eml�k�rme �r�k�ti meg. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 23.	Funk, Kazimierz (Casimir) sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Vars�, Lengyelorsz�g (ebben az id�ben az Orosz Birodalom r�sze), 1884. febr. 23. - New York, USA, 1967. jan. 19. Lengyel-amerikai biok�mikus Tanulm�nyait Berlinben �s Sv�jcban folytatta, a berni egyetemen 1904-ben doktor�lt szerves k�mi�b�l. El�sz�r P�rizsban, majd Berlinben �s Londonban kutatott. 1915-t�l az Egyes�lt �llamokban kutatott, ahol 1920-ban megkapta az amerikai �llampolg�rs�got. 1923-ban visszat�rt Lengyelorsz�gba, ahol kutat�int�zeti igazgat� lett, de az instabil politikai helyzet miatt 1927-ben P�rizsba t�vozott, ahol saj�t kutat�laborat�riumot alap�tott Casa Biochemica n�ven. 1939-ben v�gleg az Egyes�lt �llamokban telepedett le, itt folytatta kutat�munk�j�t. Eijkman �s Hopkins eredm�nyeire t�maszkodva 1912-ben siker�lt el��ll�tania rizskorp�b�l a beriberi ellenszer�t. � alkotta meg a "vitamin" sz�t azokra a t�panyagokra, amelyekre a szervezet eg�szs�ges m�k�d�s�hez az alapvet� t�panyagokon (feh�rje, zs�r, sz�nhidr�t) t�l is sz�ks�g van. Az anyag, melynek hi�nya a beriberit okozza, a B1 vitamin nevet kapta. Funk felt�telezte, hogy a skorbutot �s a pellagr�t a beriberihez hasonl�an valamely vitamin hi�nya v�ltja ki. Publik�ci�i nyom�n a biok�miai kutat�sok ir�ny�ban vil�gszerte fontos szerephez jutott a vitaminok kutat�sa. 1936-ban meghat�rozta a thiamin molekula strukt�r�j�t, �s els�k�nt izol�lta a nikotinsavat. Jelent�s eredm�nyeket �rt el a hormonok, a cukorbetegs�g, a fek�lyek �s a r�k biok�mi�j�val kapcsolatos kutat�sokban is.
	Web dokumentumok

2009. febr. 23.	Cormack, Allan MacLeod sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Johannesburg, D�l-Afrika, 1924. febr. 23. - Winchester, Massachusetts, USA, 1998. m�j. 7. D�l-afrikai sz�let�s� amerikai fizikus, egyetemi tan�r, Nobel-d�jas 1944-ben a Fokv�rosi Egyetemen v�gzett, majd ott �s a Cambridge-i Egyetemen tanult tov�bb. 1950-1956-ig Fokv�rosban tan�tott, s a Harvard Egyetemen elt�lt�tt kutat��v ut�n a Tufts Egyetem fizika tan�rseg�de lett. Itt f�k�nt az elemi r�szecsk�k k�lcs�nhat�sait vizsg�lta. 1964-ben egyetemi tan�r lett, 1968 �s 1976 k�z�tt tansz�kvezet�. Cormack m�sod�ll�s� fizikusk�nt dolgozott egy k�rh�z radiol�giai oszt�ly�n, �s itt kezdett foglalkozni azzal, hogyan alakul ki a l�gysz�vetek �s a k�l�nb�z� s�r�s�g� r�tegekb�l �ll� sz�vetek r�ntgenk�pe. Az 1970-es �vek elej�re dolgozta ki a sz�m�t�g�pes p�szt�z�s matematikai alapjait. 1979-ben Godfrey Hounsfield t�rsas�g�ban kapta meg a fiziol�giai �s orvosi Nobel-d�jat egy nagyteljes�tm�ny� �j vizsg�lati elj�r�s, a sz�m�t�g�pes axi�lis tomogr�fia (CAT) kifejleszt�s��rt.
	Web dokumentumok

2009. febr. 22.	Dudith Andr�s (Dudics) hal�l�nak 420. �vfordul�ja Buda, 1553. febr. 5. - Breslau, (Wroc�aw), 1589. febr. 22. Teol�gus, matematikus, p�csi p�sp�k A hit�j�t�s h�ve lett, az egyh�zi rendb�l �s a Habsburgok szolg�lat�b�l kil�pve Lengyelorsz�gban telepedett le, ahol megn�s�lt. A kor legtekint�lyesebb eur�pai gondolkod�i nagyra becs�lt�k. Matematikai - csillag�szati �r�saib�l keveset publik�lt. Nagy hat�s� m�vet �rt az �st�k�s�kkel kapcsolatos babon�k �s t�vhitek ellen, amelyet t�bbsz�r �jra nyomtattak, �s egy �vsz�zad m�lva is ut�noztak. Tycho Brache geo-heliocentrikus rendszer�nek els� propag�l�ja volt. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 22.	Janssen, Pierre Jules C�sar sz�let�s�nek 185. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1824. febr. 22. - Meudon, 1907. dec. 23. Francia csillag�sz �p�t�szetet tanult, de m�r fiatalon k�l�nf�le term�szettudom�nyi kutat�munk�kban vett r�szt. 1857-58-ban Peruban dolgozott a m�gneses egyenl�t� meghat�roz�s�n. 1867-ben az Azori szigeteken m�gneses �s optikai vizsg�latokat v�gzett. 1861-t�l az akkor �jdons�gnak sz�m�t� csillag�szati sz�nk�pvizsg�latokkal foglalkozott. 1868-ban ismeretlen spektrumvonalat fedezett fel a Nap sz�nk�p�ben. Ezt a vonalat Joseph Lockyer is �szlelte, � nevezte el az �j elemet h�liumnak. Janssent �s Lockyert tekintik a h�lium felfedez�j�nek. 1868-ben siker�lt spektroszk�pikusan �szlelnie a Nap protuberanci�it, amelyeket addig csak teljes napfogyatkoz�sok idej�n figyelhettek meg. 1874-ben Jap�nban �s 1882-ben Alg�ri�ban figyelte meg a V�nusz �tvonul�s�t. Hat napfogyatkoz�s-�szlel� exped�ci�t szervezett. 1876-ban az �jonnan alap�tott Meudon-i Asztrofizika Obszervat�rium igazgat�j�nak nevezt�k ki. Javaslat�ra �s terve szerint �p�lt meg 1893-ban a Mont Blanc obszervat�rium. 1904-ben jelentette meg hatalmas, 6000 Nap-f�nyk�pfelv�tel tartalmaz� atlasz�t. A Rumford-�rmek kit�ntetettje, az angol Kir�lyi T�rsas�g k�ltagja, nev�t egy hold- �s egy Mars-kr�ter viseli. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 22.	Porter, Russell Williams hal�l�nak 60. �vfordul�ja Springfield, Vermont, USA, 1871. dec. 13. - Pasadena, California, 1949. febr. 22. Amerikai m�rn�k, amat�r csillag�sz, felfedez� M�rn�knek tanult a Norwich-i, majd a Vermont-i Egyetemeken. 1891-ben Bostonba k�lt�z�tt, �s a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) m�v�szetet �s �p�t�szetet tanult, �s k�s�bb az �p�t�szeti tansz�k professzorak�nt oktatott. Szenved�lye volt a sarkk�ri kutat�s, �gy 6 exped�ci�ban vett r�szt. 31 �vesen csatlakozott a balsors� Fiala-Ziegler Exped�ci�hoz, �s k�t telet t�lt�tt a legzordabb sarkvid�ki k�r�lm�nyek k�z�tt, a szabadul�s legkisebb rem�nye n�lk�l. 1928-ban a Caltech (California Institute of Technology) alkalmaz�s�ban dolgozott Pasadena-ban. Ide G. E. Hale csillag�sz megh�v�s�ra j�tt, hogy egy�tt tervezz�k a 200 inch-es Palomar teleszk�pot. A f�iskola ter�let�n h�rom olyan �p�tm�ny (asztrofizikai laborat�rium, g�pm�hely �s optikai m�hely) tervez�s�ben �s kivitelez�sben is r�szt vett, melyek a 200 inch-es teleszk�p l�trehoz�s�hoz elengedhetetlenek voltak. A Palomar teleszk�p ma is a vil�g egyik legnagyobb tudom�nyos berendez�se, �s ma is m�k�dik.
	Web dokumentumok

2009. febr. 22.	Brønsted, Johannes Nicolaus sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Varde, D�nia, 1879. febr. 22. - Koppenh�ga, 1947. dec. 17. D�n fizikai k�mikus Vegy�szm�rn�kk�nt v�gzett (1899), majd a Koppenh�gai Egyetemen doktor�lt k�mi�b�l (1908). Ekkor lett a fizikai k�mia �s a szervetlen k�mia professzora is. �rdekl�d�se f�k�nt az elektrolitoldatok termodinamik�j�ra �s kinetik�j�ra ir�nyult. Javasolta a savaknak �s b�zisoknak a proton �tad�s folyamat�n nyugv� defin�ci�j�t (egyid�ben Th.M. Lowryval, de t�le f�ggetlen�l). Elm�letet dolgozott ki az ioner�ss�g �s az ionok aktivit�si koefficiensei k�zti �sszef�gg�sre. Magyar�zatot tal�lt az ioner�ss�g reakci�kinetikai hat�s�ra. Az �ltala javasolt Bronsted �sszef�gg�s kapcsolatot teremt a katalitikus aktivit�s �s a sav vagy b�zis er�ss�g k�z�tt. (Schiller R�bert)
	Web dokumentumok

2009. febr. 22.	Newman, Maxwell Herman Alexander hal�l�nak 25. �vfordul�ja Chelsea, 1897. febr. 7. - Comberton (Cambridge k�zel�ben), 1984. febr. 22. Angol matematikus, k�dfejt� Cambridge-ben tanult, tanulm�nyait - az I. vil�gh�bor�ban v�gzett hadi szolg�lata miatti megszak�t�s ut�n - 1921-ben fejezte be. Cambridge-ben tan�tott, itt hat�st gyakorolt Alan Turingra. 1942-ben csatlakozott a Bletchley Parkban m�k�d� k�dfejt� r�szleghez, ahol jelent�s szerepet j�tszott a n�met k�dolt �zenetek megfejt�s�re, a titkos k�dok felt�r�s�re szolg�l� Colossus sz�m�t�g�p megalkot�s�ban, az ott alkalmazott matematikai �s statisztikai m�dszerek kidolgoz�s�ban. Err�l a tev�kenys�gr�l - a k�telez� katonai titoktart�s miatt - harminc �vig nem lehetett nyilv�nosan besz�lni. A h�bor� ut�n a manchesteri egyetemen lett professzor, itt is egy�tt dolgozott Alan Turinggal. Szakmai munk�j�t f�leg a kombinatorikus topol�gia ter�let�n v�gezte. A Royal Society tagja volt 1939-t�l.
	Web dokumentumok

2009. febr. 22.	Hessenberg, Karl hal�l�nak 50. �vfordul�ja Frankfurt am Main, N�metorsz�g, 1904. szept. 8. - Frankfurt am Main, 1959. febr. 22. N�met matematikus, m�rn�k Darmstadtban, a Technische Hochschule-n szerezte m�rn�ki diplom�j�t. 1931-32-ben tan�rseg�d volt a f�iskol�n, majd k�l�nb�z� villamoss�gi c�gekn�l dolgozott. 1940-ben v�dte meg doktori disszert�ci�j�t line�ris saj�tprobl�m�k megold�s�r�l. Egy ezt k�vet� tanulm�nyban vezette be a k�s�bb r�la elnevezett Hessenberg-m�trix fogalm�t, amely nagy jelent�s�gre tett szert a numerikus anal�zis algoritmusaiban.
	Web dokumentumok

2009. febr. 22.	Dulbecco, Renato sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Catanzaro, Olaszorsz�g, 1914. febr. 22. - La Jolla, California, USA, 2012. febr. 19. Olasz-amerikai orvos, virol�gus, Nobel-d�jas Olaszorsz�gban kezdte p�ly�j�t. 1936-ban szerzett doktori fokozatot a torin�i egyetemen, s �vekig ott oktatott. 1947-ben az Egyes�lt �llamokba utazott �s a v�rusokat kezdte el tanulm�nyozni, el�sz�r S. Luri�val az indianai egyetemen, k�s�bb, 1949-1963 k�z�tt a California Institute of Technology-n. Itt laborat�rium�ban dolgozott Howard Temin. 1963-1972 k�z�tt a Salk Biol�giai Kutat�int�zet munkat�rsa lett, ahova 1977-ben kutat�professzork�nt t�rt vissza, miut�n �t �vig a londoni r�kkutat� k�zpont igazgat�ja volt. Az 1950-es �vekben Marguerite Vogttal egy�tt az els�k k�z�tt teny�sztett �llati v�rusokat sejtteny�szeten. Azt is vizsg�lta, hogyan veszik �t egyes v�rusok az ellen�rz�st a megfert�z�tt sejt f�l�tt. Felvetette, hogy az ember r�kos betegs�geit idegen DNS-darabk�k reprodukci�ja okozhatja. Az 1975-ben orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott Howard Temin �s David Baltimore t�rsas�g�ban a tumorv�rusok �s a sejtek genetikai anyaga k�z�tti cserehat�s ter�let�n tett felfedez�s�rt megosztva.
	Web dokumentumok

2009. febr. 21.	Hibner Israel (Hiebner) sz�let�s�nek 390. �vfordul�ja Schneeberg, Sz�szorsz�g, 1619. febr. 21. - Nagyszeben, 1668. j�l. 22. N�met orvos, csillag�sz, kalend�rium-sz�mol�, r�zmetsz� Az erfurti egyetemen tanult, lipcsei �s linzi tart�zkod�s ut�n 1660 k�r�l Eperjesen, majd 1665-ben Nagyszebenben telepedett le. Kalend�riumok szerkeszt�je, �ll�t�lag t�vcs�ves �szlel�seket is v�gzett. Ismerte Galilei �s Kepler munk�j�t, de a f�ldk�zpont� rendszert tan�totta. K�s�bb egy geo-heliocentrikus bolyg�rendszer modellt dolgozott ki, �lete v�g�n az asztrol�gia h�ve lett �s a vil�g v�g�t j�solta. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 21.	Tolm�r Gyula sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Budapest, 1909. febr. 21. - Budapest, 1987. jan. 21. Csillag�sz, tan�r A budapesti P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemen v�gezte tanulm�nyait, 1939-ben az Egyetem Csillag�szati Int�zet�nek asszisztense, 1940-ben tan�rseg�d. 1934-t�l a Budapesti csillagvizsg�l�ban is dolgozott, ahol a kisbolyg�k f�nyk�pez�s�vel, majd f�leg a v�ltoz�csillagok fotografikus megfigyel�s�vel foglalkozott. 1945-ben civilk�nt hurcolt�k orosz fogs�gba. Hazat�rve �ll�s�t megsz�ntett�k, ezut�n az Magyar �llami F�ldtani Int�zetben helyezkedett el.
	Web dokumentumok

2009. febr. 21.	Koll�r Lajos hal�l�nak 5. �vfordul�ja Budapest, 1926. j�n. 14. - Budapest, 2004. febr. 21. �p�t�m�rn�k, statikus m�rn�k, egyetemi tan�r A BME M�rn�ki Kar�n 1949-ben szerzett m�rn�ki oklevelet, ezt k�vet�en az egyetem Mechanika Tansz�k�n tan�rseg�d, majd adjunktus lett. Az 1956-os forradalom �s szabads�gharc sor�n v�llalta az Egyetemi Forradalmi Bizotts�gban val� r�szv�telt, ez�rt 1957-ben t�voznia kellett az egyetemr�l. Az IPARTERV statikus oszt�ly�n csoportvezet� volt, majd 1966-t�l 1987-ig a Budapesti V�ros�p�t�si Tervez� V�llalat statikus f�m�rn�ke, 1987-t�l az IPARTERV �s a Tervez�sfejleszt�si Int�zet f�munkat�rsa volt. A 70-es �s 80-as �vekben t�bb k�lf�ldi egyetemen volt vend�gprofesszor. 1991-ben nevezt�k ki egyetemi tan�rr� a BME-n, 2000-ben professor emeritus lett. Tart�szerkezetek, k�l�n�sen h�jszerkezetek elm�let�vel, statikai �s dinamikai probl�m�ival, szil�rds�gi, m�retez�si �s tervez�si k�rd�seivel foglalkozott, nemzetk�zileg is elismert eredm�nyeket �rt el. T�bb jelent�s ipari �s sportcsarnokot tervezett. 1990-t�l az MTA levelez�, 1995-t�l rendes tagja volt.
	Web dokumentumok

2009. febr. 21.	Izs�k Imre Gyula sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja Zalaegerszeg, 1929. febr. 21. [28.] - P�rizs, 1965. �pr. 21. Csillag�sz, matematikus Kiv�l� matematikai k�pess�ge m�r egyetemi tanulm�nyai alatt kit�nt, E�tv�s koll�gista volt. 1951-t�l az MTA Budapest-sv�bhegyi csillagvizsg�l�j�nak gyakornoka, majd munkat�rsa volt, ahol a g�mbhalmazok v�ltoz�f�ny� csillagainak feldolgoz�sa mellett f�leg az �gi mechanika �n. t�bbtestprobl�m�j�val foglalkozott. 1953-ban el�ad� volt a szegedi egyetemen. 1956-ban k�lf�ldre t�vozott, 1957-ben a z�richi Sz�vets�gi Csillagvizsg�l� munkat�rsa volt. Az akkor �jdons�gnak sz�m�t� mesters�ges-hold p�lyasz�m�t�saira felfigyelve, az Ohio-i Egyetem megh�v�s�ra az USA-ban telepedett le, 1959-t�l a Smithsonian Institute Asztrofizikai Obszervat�rium�nak (Cambridge, Massachusetts) munkat�rsa. A m�hold p�ly�k v�ltoz�sa alapj�n kidolgozta a F�ld gravit�ci�s alakj�nak pontos meghat�roz�si m�dszer�t. Sz�m�t�saib�l nagy pontoss�ggal megrajzolhat� a f�ldi gravit�ci�s t�r n�v�fel�let�nek alakja. Kimutatta, hogy a sarkok lapults�g�nak m�rt�ke kiss� elt�r�, �s bebizony�totta, hogy az egyenl�t�nek lapults�ga van. Eredm�nyei vil�gszerte nagy �rdekl�d�st keltettek, sz�m�t�sair�l t�bb nemzetk�zi konferenci�n besz�molt. Nev�t egy, a Hold t�ls� f�lg�mbj�n l�v� holdkr�ter, az 1546.sz. kisbolyg�, �s az ELTE Csillag�szati tansz�k budapesti csillagvizsg�l�ja �r�k�ti meg. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 21.	Walker, Mary Edwards hal�l�nak 90. �vfordul�ja Oswego, New York, USA, 1832. nov. 26. - Oswego, 1919. febr. 21. Amerikai orvos El�sz�r tan�t�k�nt m�k�d�tt, majd beiratkozott a Syracuse Medical College-re, ahol 1855-ben orvosi diplom�t szerzett (akkor ez volt az egyetlen int�zm�ny, ahol n�k is tanulhattak medikusk�nt). Feles�g�l ment egy koll�g�j�hoz, Albert Miller-hez, Mary azonban megtartotta l�nykori nev�t. K�z�s praxist nyitottak, amely nem volt nagyon sikeres, mert az orvosn�k akkor m�g nem voltak elfogadottak. A h�zass�g n�h�ny �v ut�n felbomlott. A polg�rh�bor� kit�r�sekor Mary jelentkezett az �szaki (unionista) hadseregbe, ahol el�sz�r csak �pol�n�k�nt foglalkoztatt�k. 1862-ben nevezt�k ki katonaorvosnak. 1865-ben Andrew Johnson eln�k a Congressional Medal of Honor kit�ntet�st adom�nyozta neki. � volt az els� - �s az�ta is az egyetlen n� - aki ezt megkapta. A h�bor� ut�n Mary �rni kezdett �s el�ad�k�rutakat tartott, t�m�i a n�k jogai, az �lt�zk�d�si reform, eg�szs�g�gy, akt�van r�szt vett a politik�ban is. Mint feminista �s sz�frazsett, k�zd�tt a n�k v�laszt�jog��rt.
	Web dokumentumok

2009. febr. 21.	Elion, Gertrude Belle hal�l�nak 10. �vfordul�ja New York, USA, 1918. jan. 23. - Chapel Hill, North Carolina, 1999. febr. 21. Amerikai biok�mikus, farmakol�gus, Nobel-d�jas A Hunter College-ban szerzett biok�miai diplom�t 1937-ben. N�k ebben az id�ben nem kaptak kutat�i �ll�st, ez�rt k�mi�t tan�tott egy k�z�piskol�ban, �s emellett laborat�riumi asszisztensk�nt is dolgozott. 1944-ben a Burroughs Wellcome laborat�rium�ban George H. Hitchings asszisztense, majd a k�vetkez� n�gy �vtizedben munkat�rsa lett. Sz�mos gy�gyszert fejlesztettek ki, t�bbek k�z�tt a mal�ria, a leuk�mia, a k�szv�ny, �s m�s betegs�gek gy�gy�t�s�ra, valamint immunoszupressz�v szereket, melyeknek a szerv�t�ltet�sben van nagy jelent�s�ge. 1988-ban George Hitchings-szel �s Sir James W. Black-kel k�z�sen megkapta az orvosi-�lettani Nobel-d�jat. 1991-ben els� n�k�nt kapott helyet a National Inventors Hall of Fame-ben, ugyanebben az �vben megkapta az Egyes�lt �llamok legmagasabb tudom�nyos kit�ntet�s�t, a National Medal of Science-t.
	Web dokumentumok

2009. febr. 20.	Zipser Kereszt�ly Andr�s (Christian Andreas) hal�l�nak 145. �vfordul�ja Gy�r, 1783. nov. 25. - Beszterceb�nya, 1864. febr. 20. Term�szettud�s, tan�r Beszterceb�ny�n, Selmecb�ny�n, Pozsonyban v�gezte tanulm�nyait. 1803-1807-ig Br�nnben tan�tott. Hazat�rve Beszterceb�ny�n le�nynevel� int�zetet alap�tott, amelyet �lete v�g�ig igazgatott, emellett az evang�likus gimn�ziumban tan�tott term�szetrajzot �s �sv�nytant. 1815-1817 k�z�tt bej�rta �s tanulm�nyozta Lengyelorsz�got �s Poroszorsz�got, megfigyel�seit Leonhard Taschenbuchj�ban k�z�lte. 1817-ben jelent meg Sopronban f� m�ve, mely a magyar �sv�ny-f�ldtan els� korszak�nak egyik fontos �r�sa, Magyarorsz�g �sv�ny el�fordul�sait ismertet� forr�smunka. A Magyarhoni F�ldtani T�rsulat megalap�t�s�nak 1847-es kezdem�nyez�je volt, ez haz�nk els� term�szettudom�nyi egyes�lete, mely az�ta is m�k�dik. T�bb n�met egyetem d�szdoktorr� v�lasztotta.
	Web dokumentumok

2009. febr. 20.	Zseb�k Zolt�n hal�l�nak 25. �vfordul�ja Budapest, 1908. j�n. 28. - Budapest, 1984. febr. 20. Orvos, radiol�gus, egyetemi tan�r Budapesten 1934-ben orvosdoktorr� avatt�k. 1939-1944 k�z�tt f�orvos a munk�csi �s a beregsz�szi k�rh�zban. 1945 szeptember�ben az OTI orvos-aligazgat�ja, 1945-48-ban a N�pj�l�ti, illetve a Kultuszminiszt�riumban �llamtitk�r, illetve miniszteri oszt�lyf�n�k. Jelent�s szerepet j�tszott a budapesti orvosi kar int�zm�nyeinek �jj��p�t�s�ben. 1948-1962 k�z�tt docensi beoszt�sban az I. sz. Seb�szeti Klinika �p�let�be integr�lt r�ntgen oszt�lyokat vezette. 1962-t�l 1978-ig, nyugd�jaz�s�ig a Radiol�giai Klinik�t ir�ny�totta egyetemi tan�rk�nt. Nev�hez f�z�dik a korszer� radiol�gia m�dszereinek hazai bevezet�se. Sz�mos k�lf�ldi tudom�nyos t�rsas�g v�lasztotta tiszteleti tagj�v�, t�bb hazai �s k�lf�ldi szakfoly�irat szerkeszt�bizotts�gi tagja volt.
	Web dokumentumok

2009. febr. 20.	Borda, Jean Charles de hal�l�nak 210. �vfordul�ja Dax, Franciaorsz�g, 1733. m�j. 4. - P�rizs, 1799. febr. 20. Francia matematikus, geod�ta, tenger�szeti hadm�rn�k A ballisztik�ban el�rt hadm�rn�ki eredm�nyei alapj�n 1764-ben a Francia Tudom�nyos Akad�mia tagj�v� v�lasztott�k. Tenger�sztisztk�nt r�szt vett az �jonnan feltal�lt haj�-kronom�terek gyakorlati pr�b�j�n. 1777/78-ban francia oldalon r�szt vett az �szak-amerikai f�ggetlens�gi h�bor�ban, 1782-ben angol fogs�gba esett. Miut�n szabadon engedt�k, a francia haditenger�szet haj��p�t�s�nek fel�gyel�je volt. J.-N. Sane-val egy�ttm�k�dve egys�ges rendszer szerint �p�lt, a kor�bbiakn�l szil�rdabb haj�t�pusokat dolgozott ki. Az �n. m�ter-fokm�r�sek v�grehajt�s�hoz j� teljes�tm�ny� hordozhat� sz�gm�r� eszk�zt tervezett ("Borda-k�r"). A Francia Akad�mia sz�m�ra - t�bb szem�ly jel�l�s�nek eset�re - kidolgozott egy �j szavaz�si m�dszert, melyet sokszor ma is haszn�lnak. Tagja volt a m�ter defin�ci�j�t meg�llap�t� bizotts�gnak. Nev�t a hidrodinamik�ban ismert Borda-cs�, a termodinamik�ban a Borda-Carnot egyenlet, valamint egy holdkr�ter �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 20.	Boltzmann, Ludwig Eduard sz�let�s�nek 165. �vfordul�ja B�cs, Osztr�k Cs�sz�rs�g, 1844. febr. 20. - Duino, Osztr�k-Magyar Monarchia, (ma Olaszorsz�g), 1906. szept. 5. Osztr�k fizikus B�csben az egyetemen Ettingshausen, Loschmidt, Stefan �s Petzval (J�zsef) voltak a tan�rai. Josef Stefan ismertette meg Maxwell munk�j�val, ennek nyom�n �rta meg a g�zok kinetikai elm�let�t kifejt� doktori disszert�ci�j�t m�r 1866-ban. M�g k�t �vig dolgozott Stefan mellett, majd Grazban nyerte el az elm�leti fizikai tansz�ket. Itt ismerte meg k�s�bbi feles�g�t, aki az � t�mogat�s�val v�gezte el Grazban a matematika-fizika tan�ri szakot (az egyetemnek akkoriban csak f�rfi hallgat�i voltak). R�vid heidelbergi, berlini �s b�csi kit�r�k ut�n �jra Grazba t�rt vissza, ahol a k�s�rleti fizikai tansz�ket vette �t �s vezette 14 �ven �t. K�zben elm�leti megalapoz�st adott Stefan k�s�rletileg meg�llap�tott h�sug�rz�s-t�rv�ny�re, melyet az�ta Stefan-Boltzmann t�rv�nynek neveznek. Grazban tan�tv�nya volt Arrhenius �s Nernst is. 1890-ben M�nchenben, majd h�rom �v m�lva - Stefan hal�la ut�n - B�csben lett az elm�leti fizika professzora. Itteni tan�tv�nyai k�z�l Lise Meitner �s Paul Ehrenfest neve �rdemel eml�t�st. �d�z k�zdelmet folytatott statisztikus mechanikai elm�let�nek elismertet�s��rt, e k�zdelemben gyakran voltak depresszi�s rohamai. Az egyik ilyen alkalommal Trieszt mellett az �ngyilkoss�gba menek�lt. B�csi s�reml�k�n Boltzmann neve felett olvashat� a h�res formula: S = k.logW. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2009. febr. 19.	Lakits Ferenc sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja P�cs, 1859. febr. 19. [1850.] - P�cs, 1919. j�n. 24. Matematikus, csillag�sz, tan�r A budapesti Tudom�nyegyetemet elv�gezve N�metorsz�gban tanult. Hazat�rve nem tudott szakk�pzetts�g�nek megfelel� �ll�st tal�lni. 1882-85 k�zt a budapesti M�egyetemen volt tan�rseg�d, azut�n tisztvisel�i �ll�st v�llalt a Postatakar�kp�nzt�rban majd a M�V-n�l. A csillag�szattal csak szabadidej�ben foglalkozott. Konkoly-Thege �gyallai csillagvizsg�l�j�ban is v�gzett megfigyel�seket. Jelent�s munk�t v�gzett a csillag�szati kormeghat�roz�s (asztrokronol�gia) ter�n: legf�bb �rdeme, hogy a Biz�ncban, 891-ben �szlelt napfogyatkoz�s alapj�n meghat�rozta a magyar honfoglal�s id�pontj�t (895/96). Foglalkozott az �-orosz kr�nik�kban jelzett holdfogyatkoz�sok id�pontjainak sz�m�t�s�val �s a templomok csillag�szati t�jol�s�val. Emellett nagy sz�m� n�pszer�s�t� cikke jelent meg a Term�szettudom�nyi K�zl�nyben. Sz�lesk�r� tev�kenys�ge alapj�n 1892-99 k�z�tt a Magyar Orvosok �s Term�szetvizsg�l�k v�ndorgy�l�sei �lland� bizotts�g�nak titk�ra. 11 �ven �t a Mechanikai �s �r�sipari Szakiskola tan�ra. 1898-t�l a nemzetk�zi jelleg� 1800-ban alap�tott Astronomische Gesellschaft tagja. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 19.	Kert�sz Andor sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja Gyula, 1929. febr. 19. - Budapest, 1974. �pr. 3. Matematikus, egyetemi tan�r Egyetemi tanulm�nyait Debrecenben v�gezte. 1960-t�l a debreceni KLTE-en az algebrai �s sz�melm�leti tansz�ket vezette. Az 1962-64-es �s az 1968-71-es �vekben a hallei egyetem vend�gprofesszora volt. 1968-ban a Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina tagja lett. Kutat�si ter�lete a modern algebra volt. Korai munk�inak nagy r�sze az Abel-csoportokra vonatkozik, k�s�bb modulelm�lettel foglalkozott, �lete utols� �vtized�t f�k�ppen a gy�r�elm�leti kutat�soknak szentelte. Jelent�sek m�g halmazelm�leti eredm�nyei is, ezek strukt�raelm�leti kutat�saival �llnak szoros kapcsolatban. �rt�kesek matematikat�rt�neti munk�i.
	Web dokumentumok

2009. febr. 19.	Boussinesq, Joseph Valentin hal�l�nak 80. �vfordul�ja Saint-Andr� de Sangonis, H�rault, Franciaorsz�g, 1842. m�rc. 13. - P�rizs, 1929. febr. 19. Francia matematikus, fizikus Szeg�ny f�ldm�ves csal�db�l sz�rmazott. Tanulm�nyait egy kis falu iskol�j�ban kezdte meg, majd egy papi szemin�riumban tette le �retts�gi vizsg�it. T�bb �ven kereszt�l tan�t�skodott. 1867-ben szerezte meg fizik�b�l �s matematik�b�l a Ph. D. fokozatot. 1872-1886 k�z�tt a Lille-i Egyetem Tudom�nyok szak�n professzor. 1886-ban a Francia Tudom�nyos Akad�mia tagj�v� v�lasztott�k. 1896-t�l 1918-as visszavonul�s�ig a P�rizsi Sorbonne fizika-, mechanika professzora. Tev�kenys�g�vel hozz�j�rult a matematikai fizika majdnem minden �g�hoz. K�l�n�sen jelent�s eredm�nyeket �rt el az elektrom�gness�g, valamint a hidrodinamikai egyenletek nemanalitikus integr�lok kidolgoz�sa ter�n. Munk�ss�ga nemcsak elm�leti matematikai megold�sokra korl�toz�dott, hanem azok gyakorlati alkalmaz�s�ra is kit�rt. Nagysz�m� munk�j�t, amit h�trahagyott Poggendorff vette sz�mba III.-VI. k�teteiben.
	Web dokumentumok

2009. febr. 19.	Arrhenius, Svante August sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja Vik, Sv�dorsz�g, 1859. febr. 19. - Stockholm, 1927. okt. 2. Sv�d vegy�sz, fizikus, Nobel-d�jas Legismertebb az elektrolitos disszoci�ci� elm�let�r�l, mely szerint az elektrolitok - bizonyos anyagok, melyek v�zben oldva vezetik az elektromoss�got - akkor is elektromosan t�lt�tt r�szecsk�kre, vagyis ionokra k�l�n�lnek, azaz disszoci�lnak, ha az oldaton �t nem folyik �ram. Ma is leggyakrabban id�zett eredm�nye a nev�t visel� Arrhenius-egyenlet, amely �sszef�gg�st �llap�t meg a h�m�rs�klet �s a k�miai reakci�k sebess�gi koefficiensei k�z�tt. A fizikai k�mia mellett a term�szettudom�nyok m�s ter�letein is tev�kenykedett; egyebek mellett t�le sz�rmazik az �vegh�z hat�s probl�m�ja �s elnevez�se. (Schiller R�bert)
	Web dokumentumok

2009. febr. 18.	Vid�ky Emil sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Budapest, 1879. febr. 18. - Budapest, 1960. nov. 12. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r A budapesti m�egyetemen szerzett diplom�t. 1901-t�l Schimanek Emil mellett tan�rseg�d, 1904-t�l adjunktus, 1913-t�l mag�ntan�r �s a F�v�rosi Iparrajziskola igazgat�helyettese. Az 1910-es �vekben a fel�leti fesz�lts�g Hertz-f�le egyenletei alapj�n �j m�dszert dolgozott ki a fogaskerekek m�retez�s�re. Az 1920-as �vekben bevezette a fogasker�k-sz�m�t�sba az involut f�ggv�nynek elnevezett �j sz�gf�ggv�nyt. A fogkapcsol�s kinematik�j�nak vizsg�lata sor�n sz�mos kor�bban tiszt�zatlan probl�m�t oldott meg. Az els� magyar fogasker�k-monogr�fi�k szerz�je.
	Web dokumentumok

2009. febr. 18.	Sz�ts Endre sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Pankota, 1914. febr. 18. - Budapest, 1984. szept. 1. Geol�gus, paleontol�gus A budapesti tudom�nyegyetemen 1938-ban doktori diplom�t szerzett. Els� munkahelye a F�ldtani Int�zet, majd a Magyar-Amerikai Olajipari Rt-n�l dolgozott. 1942-ben a Nemzeti M�zeumban �sl�nytani feldolgoz�st v�gzett. 1947-1951 k�z�tt f�k�nt az eoc�n sz�nmedenc�k f�ldtani fel�p�t�s�vel �s a k�pz�dm�nyek faun�j�val ismerkedett meg. A F�ldtani Int�zet M�zeum�ban 1956-ig legink�bb paleontol�giai munk�t v�gzett. Ezut�n a franciaorsz�gi R�gie Autonome des P�troles v�llalat saint-gaudens-i, majd boussens-i laborat�rium�ban �s az ESSOREP v�llalatn�l geol�gusm�rn�k, illetve szak�rt� 1966 v�g�ig. 1972-t�l szakford�t�sokkal foglalkozott. A Soci�t� Geologique de France tagja volt.
	Web dokumentumok

2009. febr. 18.	Hedwig, Johann (J�nos) hal�l�nak 210. �vfordul�ja Brass�, Erd�ly, Habsburg Birodalom (ma Rom�nia), 1730. dec. 8. - Lipcse, N�metorsz�g, 1799. febr. 18. Erd�lyi sz�sz orvos, term�szettud�s Orvosnak tanult a lipcsei egyetemen, de amikor Brass� v�rosa megtagadta t�le az orvosi praxishoz sz�ks�ges enged�lyt, �tnyergelt a botanik�ra. 1781-ben visszat�rt Lipcs�be, 1786-ban az orvostudom�ny, majd 1789-ben a botanika professzora lett. K�zben belekezdett a moh�k tanulm�nyoz�s�ba, s munk�j�nak eredm�ny�t az 1782-83-ban megjelent, k�tk�tetes Fundamentum Historiae Naturalis Muscorum Frondosorum (A lombosmoh�k term�szetrajz�nak alapjai) c. m�ben �sszegezte. Ebben a moh�k anat�mi�j�val, megterm�keny�t�si mechanizmusaival, szaporod�s�val foglalkozott, tov�bb� bevezette a moh�k �jfajta oszt�lyoz�si rendszer�t, amely a sp�r�k (szapor�t�testek) eloszl�s�n alapult. Hedwig volt az els�, aki felismerte a moh�k val�di szapor�t�szerveit. J�ratos volt a mikroszk�p haszn�lat�ban; t�bb moh�t azonos�tott, mint b�rmelyik kort�rsa, s j�l illusztr�lt, inform�ci�ban gazdag k�nyveket �rt r�luk.
	Web dokumentumok

2009. febr. 18.	Lie, Marius Sophus hal�l�nak 110. �vfordul�ja Nordfjordeide, Norv�gia, 1842. dec. 17. - Christiania (ma Oslo), 1899. febr. 18. Norv�g matematikus A Christiania-i egyetemen tanult. 1869-ben �rt alapvet� fontoss�g� cikk��rt p�rizsi �szt�nd�jat nyert el. Itt megismerkedett Felix Klein-nel, akivel �vekig egy�ttm�k�dtek. Legfontosabb eredm�nye a folytonos csoportok elm�lete, ezeket ma tisztelet�re Lie-csoportoknak nevezik. 1886-ban Lipcs�ben lett a matematika professzora, itt Friedrich Engellel h�romk�tetes munk�t publik�lt a transzform�ci�csoportokr�l. 1898-ben visszat�rt Norv�gi�ba, �s elfoglalta a Kristiania-i egyetemen sz�m�ra l�trehozott tansz�ket, azonban m�r a k�vetkez� �vben meghalt. Fontosak eredm�nyei a differenci�legyenletek �s differenci�lgeometria ter�let�n is. A Lie-csoport �s Lie-algebra igen nagy szerepet j�tszik az elm�leti fizik�ban.
	Web dokumentumok

2009. febr. 18.	Coggia, J�rome Eug�ne sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja Ajaccio, Korzika, Franciaorsz�g, 1849. febr. 18. - Marseille, 1919. jan. 15. Francia csillag�sz M�r fiatalon, m�kedvel�k�nt �szlel�seket v�gzett, 17 �ves kor�t�l a Marseille-i egyetemi csillagvizsg�l�j�nak gyakornoka, majd adjunktusa. Els�sorban a bolyg�k, kisbolyg�k �s �st�k�s�k megfigyel�s�vel foglalkozott, munk�ja sor�n 4 �j kisbolyg�t �s 8 �st�k�st fedezett fel. Nevezetess� tette nev�t az 1874-ben felfedezett "Coggia-�st�k�s" (C/1874 H1), amelynek alapos szink�p-megfigyel�se jelent�s eredm�nyeket hozott az �st�k�s-fizika ter�n. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 17.	Fischer J�nos hal�l�nak 10. �vfordul�ja Sopron, 1945. �pr. 20. - Szeged, 1999. febr. 17. Biok�mikus, egyetemi tan�r A P�csi Tan�rk�pz� F�iskola biol�giai tan�ri szak�t 1968-ban v�gezte el, majd gimn�ziumi biol�gia tan�ri oklevelet �s egyetemi doktori c�met szerzett Debrecenben a Kossuth Lajos Tudom�nyegyetemen. 1974-ig a P�csi Tudom�ny Egyetem idegklinik�j�n dolgozott a Neuropathologiai Laborban. 1974-t�l Romh�nyi Gy�rgy munkat�rsa, 1978-ban v�dte meg a "Polialdehidekk� alak�that� makromolekul�k orient�ci�j�nak polariz�ci�s optikai elemz�se komplex biol�giai strukt�r�kban" c�m� kandid�tusi �rtekez�s�t. Meghat�rozta a sejtfelsz�ni cukorkomponensek t�rbeli orient�ci�j�t az �n. "anizotrop PAS reakci�val", az "aldehid-biszulfit toluidink�k"-reakci�val (ABT). A k�liumpermangan�t-biszulfit-toludink�k reakci�val (PBT) a rugalmas rostok helik�lis strukt�r�j�t �s az ergasztoplazmatikus RNS rendezetts�g�t mutatta be. Em�dy Levent�vel egy�tt meghat�rozta sz�mos patog�n bakt�rium �s gomba felsz�ni cukorkomponenseinek t�rbeli helyzet�t. Prof. Gallyas Ferenccel az ez�stimpregn�ci�s m�dszerrel az �rfalak egyes sz�veti elemeinek szelekt�v kimutat�s�t v�geztek el. 1987-ben szerezte meg a tudom�nyok doktora c�met. Szegeden Moln�rral (1992) egy�tt tanulm�nyozt�k a patog�n bakt�riumok "charge-transzfer" reakci� mechanizmusait. Hal�la ut�n 2006. szeptember 15-�n Szegeden az MTA Biol�giai Int�zt�ben eml�k�re "J�nos Fischer Memorial Symposium" c�mmel nemzetk�zi szimp�ziumot szerveztek. (Dr. Josef Makovitzky)
	Web dokumentumok

2009. febr. 17.	Quetelet, Lambert Adolphe Jacques hal�l�nak 135. �vfordul�ja Gent, Belgium, 1796. febr. 22. - Br�sszel, 1874. febr. 17. Belga matematikus, csillag�sz, statisztikus Gentben sz�letett �s ott is tanult, matematik�b�l szerzett doktor�tust. Korm�nyzati �s mag�nt�mogat�k seg�ts�g�vel 1828-ban megalap�totta a br�sszeli csillag�szati obszervat�riumot. Gentben �s Br�sszelben tan�tott matematik�t. Szerte�gaz� tudom�nyos tev�kenys�get fejtett ki t�bb tudom�nyter�leten, a csillag�szatban, meteorol�gi�ban, statisztik�ban, kriminol�gi�ban �s m�s ter�leteken. Egyike volt az els�knek, akik statisztikai m�dszereket alkalmaztak a t�rsadalmi jelens�gek, �gy a b�n�z�s, �ngyilkoss�g �s m�s jelens�gek vizsg�lat�ra. T�bb statisztikai t�rsas�g �s foly�irat megalap�t�ja volt. � vezette be a tests�ly eg�szs�ges, vagy k�ros jelleg�nek jellemz�s�re szolg�l�, ma is haszn�latos testt�meg-indexet, amelyet r�la Quetelet-indexnek is neveznek. A Belga Kir�lyi Akad�mia tagja, nev�t az 1239.sz. kisbolyg� is �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 17.	Tietze, Heinrich Franz Friedrich hal�l�nak 45. �vfordul�ja Schleinz, Ausztria, 1880. aug. 31. - M�nchen, N�metorsz�g, 1964. febr. 17. Osztr�k matematikus B�csben tanult, az 1. vil�gh�bor� ut�n Erlangenben, majd 1935-t�l 1950-ig M�nchenben volt matematikaprofesszor. F� eredm�nyeit a topol�gi�ban �s a csoportelm�letben �rte el. Nev�t viseli a Tietze-t�tel, a Tietze-transzform�ci� �s a Tietze-gr�f.
	Web dokumentumok

2009. febr. 16.	Grailich Vilmos J�zsef sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja Pozsony, 1829. febr. 16. - B�cs, Ausztria, 1859. szept. 13. Magyar sz�rmaz�s� osztr�k fizikus Moson v�rmegyei lelk�sz unok�ja, pozsonyi evang�likus l�ceumi tan�r Grailich Frigyes J�zsef fia; az iskol�it sz�l�v�ros�ban kezdte �s a b�csi polytechnikumon folytatta. El�szeretettel fordult az �sv�nytan �s a mennyis�gtan fel�. Huszonh�rom �vesen publik�lta a l�ttengelyek sz�g�nek meghat�roz�si m�dszer�t sz�nes k�r�k r�v�n. A jegecek (mai sz�val: krist�lyok) tanulm�nyoz�s�t t�zte ki mag�nak. A b�csi egyetemen b�lcseleti doktor lett (1854); a jegectanb�l �s a fels�bb term�szettanb�l mag�ntan�ri k�pes�t�st is szerzett. Hamarosan a magasabb term�szettan rendes tan�ra lett. A jegec-f�nytan mellett a m�gnesess�get �s a h�elm�letet is vizsg�lta. A b�csi �s m�ncheni akad�mi�k tagul fogadt�k, de a t�d�baj elragadta �t 30 �vesen. Unok�ja a vil�gh�r� Rudolf Allers (1883-1963) amerikai l�lekgy�gy�sz. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2009. febr. 16.	Arany S�ndor hal�l�nak 25. �vfordul�ja Mez�t�r, 1899. m�rc. 4. - Debrecen, 1984. febr. 16. Talajvegy�sz, egyetemi tan�r Tanulm�nyait a budapesti m�szaki egyetemen v�gezte, 1923-ban vegy�szm�rn�ki diplom�t kapott. El�sz�r a debreceni Mez�gazdas�gi Vegyk�s�rleti �llom�son dolgozott, majd tan�rseg�dk�nt a m�egyetemre ker�lt Sigmond Elek mell�. 1926-ban Berkeleyben, majd Bonnban W. P. Kelley �s H. Kappen mellett a szikes talajokkal �s a talajsavany�s�ggal kapcsolatos k�rd�seket tanulm�nyozta. Hazat�r�se ut�n a debreceni Gazdas�gi Akad�mia k�mia tansz�k�t vezette, oktatott a debreceni Tisza Istv�n Tudom�nyegyetemen is. 1945 ut�n a Tisz�nt�li Talajjav�t� V�llalat talajlaborat�rium�t, majd az Orsz�gos Mez�gazdas�gi Min�s�gvizsg�l� Int�zet debreceni talajtani oszt�ly�t vezette. A szikesed�si folyamatok tanulm�nyoz�sa, a szikes talajok jav�t�sa �s mez�gazdas�gi hasznos�t�sa ter�let�n v�gzett munk�j�val vil�gszerte elismer�st szerzett. Meg�llap�totta, hogy a term�f�ld �nt�z�ssel, lecsapol�ssal, valamint m�szadagol�ssal jav�that�. R�szletesen vizsg�lta a cukorgy�ri m�sziszappal v�gzett talajjav�t�sokn�l lej�tsz�d� k�miai folyamatokat. Akt�van r�szt vett a nemzetk�zi tudom�nyos �letben.
	Web dokumentumok

2009. febr. 16.	Rheticus, George Joachim (Lauchen, Georg Joachim von) sz�let�s�nek 495. �vfordul�ja Feldkirch, Ausztria, 1514. febr. 16. - Kassa (ma Kosice, Szlov�kia), 1574. dec. 4. [1576. dec. 5.] N�met matematikus, csillag�sz Kopernikusz egyetlen szem�lyes tan�tv�nya, a napk�zpont� vil�gk�p terjeszt�je. Tanulm�nyait Wittenbergben fejezte be, ahol 1537-ben a matematika tan�r�v� nevezt�k ki. 1538-ban N�rnbergbe ment a kozmogr�fus Johannes Sch�nerhez, majd t�bb tud�st megl�togatva 1539 m�jus�ban Frauenburgban (ma: Frombork, Lengyelorsz�g) felkereste Nicolaus Kopernikuszt, �s k�t �vet t�lt�tt mellette. Kopernikusz tanainak terjeszt�se �rdek�ben egy kisebb munk�ban foglalta �ssze a napk�zpont� rendszer le�r�s�t: Narratio prima (Els� besz�mol�) 1539. 1541-ben k�zreadta Kopernikusz nagy m�v�nek g�mbh�romsz�gtani fejezet�t. Nagy r�sze volt abban, hogy Kopernikusz nagy m�ve (De revolutionibus orbium coelestium = Az �gitestek k�rforg�s�r�l) Kopernikusz hal�la ut�n nyomtat�sban megjelent. A Kopernikusz-i rendszer ismertet�se mellett jelent�s geometriai �s matematikai tanulm�nyokat, valamint t�rk�p�szeti feladatokat v�gzett. 1551-52-ben Pr�g�ban orvostudom�nyt tanult, 1554-t�l Krakk�ban tan�tott, 1574-ben orvosk�nt h�vta meg egy magyar nemes Kass�ra, ahol v�ratlanul elhunyt. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 15.	Moln�r Ker. J�nos hal�l�nak 205. �vfordul�ja Cs�cs�ny, 1728. j�n. 12. - Szepesv�ralja, 1804. febr. 15. Jezsuita tan�r, tank�nyv�r� 1745-ben l�pett be a jezsuita rendbe. 1759-t�l tan�rk�nt m�k�d�tt az orsz�g sz�mos iskol�j�ban; 1776-ban a budai akad�mia igazgat�ja lett.1788-t�l b�lakerti ap�t, 1784-ben mint szepesi kanonok Szepesv�ralj�ra vonult vissza s kiz�r�lag irodalomt�rt�nettel foglalkozott. Kora egyik legkiv�l�bb pedag�gus�nak tekintett�k: Mint a magyar nyelv� tudom�nyos �s ismeretterjeszt� irodalom �tt�r�je a tudom�nyos �s sz�pirodalomra egyar�nt jelent�s hat�ssal volt. 1777-ben megjelent fizikak�nyve m�r nemcsak mint nyelv�j�t�si k�s�rlet, hanem mint a kor sz�nvonal�n �ll� els� magyar nyelv� fizikatank�nyv is jelent�s.
	Web dokumentumok

2009. febr. 15.	Buchb�ck Guszt�v sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Pozsony, 1869. febr. 15. - Budapest, 1935. okt. 1. K�mikus, egyetemi tan�r Egyetemi tanulm�nyait Budapesten v�gezte, 1896-ban b�lcs�szdoktori oklevelet nyert. Egyetemi hallgat� kor�ban mint gyakornok Than K�roly int�zet�ben dolgozott, majd ugyanott tan�rseg�d, 1904-ben az �ltal�nos k�mia mag�ntan�ra. N�metorsz�gban tett hosszabb tanulm�ny�tj�n r�szt vett a W. Ostwald �s W. Nernst �ltal ir�ny�tott kutat�munk�ban. 1908-t�l a Than K�roly volt tansz�k�nek megoszt�s�val l�tes�lt III. sz. K�miai Int�zet tan�ra. F�leg a modern fizikai k�mia ter�let�n v�gzett kutat�sokat. K�l�n�sen hidrat�ci�s vizsg�latai �s reakci�kinetikai kutat�sai eml�tend�k. 1907-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2009. febr. 15.	Galilei, Galileo sz�let�s�nek 445. �vfordul�ja Pisa, 1564. febr. 15. - Arcetri, 1642. jan. 8. It�liai fizikus, matematikus, csillag�sz, term�szettud�s �desapja firenzei zenetud�s volt, aki a r�gi �s az �j zene konfliktus�r�l �rt p�rbesz�des form�ban megfogalmazott m�vet (dial�gust). Ennek sugallat�ra fogalmazta meg Galilei 1632-ben legnagyobb hat�s� m�v�t "Dial�gus a k�t legnagyobb vil�grendszerr�l" c�mmel. Ebben az arisztotel�szi �s a kopernikuszi vil�grendszerr�l besz�lget Simplicio, a megr�gz�tt Arisztotel�sz h�v�, Sagredo, az intelligens, elfogulatlan �rdekl�d� �s Salviati, aki Galilei �ll�spontj�t k�pviseli. L�tsz�lag a k�t k�l�nb�z� csillag�szati felfog�s �sszeb�k�t�se zajlik a n�gy napon kereszt�l tart� besz�lget�sben, val�j�ban Galilei vil�gosan �ll�st foglal a kopernikuszi rendszer mellett. Ennek nyom�n id�zt�k az inkviz�ci� el�, hi�ba volt akkor m�r a r�mai egyh�z feje Galilei egykori bar�tja. �letfogytig tart� b�rt�nre �t�lt�k, amit - 70 �ves kor�ra tekintettel - firenzei h�zi�rizetre enyh�tettek. Itt �rta meg Discorsi... (Tanulm�nyok...) kezdet� m�v�t. M�g meg�rte, hogy az el�sz�r olaszul meg�rt Dialogo...-t 1641-ben latinul is kiadj�k, az egyh�z azonban csak a huszadik sz�zad v�g�n vonta vissza az ellene hozott �t�letet. Galilei k�s�rleti fizikusi, csillag�szi �s term�szettud�si �rdemeit elismer�en t�rgyalj�k ma m�r a tank�nyvek �s az itt csatolt web dokumentumok is. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2009. febr. 15.	Verhulst, Pierre Fran�ois hal�l�nak 160. �vfordul�ja Br�sszel, Belgium, 1804. okt. 28. - Br�sszel, 1849. febr. 15. Belga matematikus, statisztikus Br�sszelben tanult, majd 1825-ben a Gent-i egyetemen doktor�lt. Ez ut�n visszat�rt Br�sszelbe, �s - egy hosszabb r�mai utaz�ssal megszak�tva - itt tan�tott, mint a matematika professzora. Legfontosabb eredm�nye a popul�ci�dinamik�ban fontos Verhulst-egyenlet.
	Web dokumentumok

2009. febr. 15.	Zeuthen, Hieronymous Georg sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Grimstrup, Nyugat-J�tland, D�nia, 1839. febr. 15. - Koppenh�ga, 1920. jan. 6. D�n matematikus A koppenh�gai egyetemen tanult, majd ugyanitt lett professzor. Kutat�si eredm�nyeket legf�k�ppen az algebrai geometria ter�let�n �rt el. Jelent�sek matematikat�rt�neti munk�i, k�l�n�sen a g�r�g �s a k�z�pkori matematik�ra vonatkoz�lag.
	Web dokumentumok

2009. febr. 15.	Wehnelt, Arthur Rudolph Berthold hal�l�nak 65. �vfordul�ja Rio de Janeiro, Braz�lia, 1871. �pr. 4. - Berlin, N�metorsz�g, 1944. febr. 15. N�met fizikus Fizikai tanulm�nyait Charlottenburgban a Technikai F�iskol�n kezdte, majd a berlini Friedrich-Wilhelms Egyetemen folytatta 1893 �s 1897 k�z�tt. 1898-ban Erlangenben megszerezte a Ph. D. fokozatot. Erlangen-N�rnberg Friedrich-Alexander Egyetemen 1901-t�l el�ad�k�nt, majd 1904-t�l a fizika docensek�nt tan�tott. 1906-t�l professzork�nt oktatott �s kutat�munk�t v�gzett a berlini egyetemen, visszavonul�s�ig, 1937-ig. 1934-ben a Fizikai Oszt�ly igazgat�j�v� nevezt�k ki. 1905-ben John Scott �remmel t�ntett�k ki. A r�ntgensug�rz�s, a g�zkis�l�sek �s elektronsug�rz�s ter�let�n �rt el eredm�nyeket. 1902-1903-ban feltal�lta a r�la elnevezett Wehnelt-cilindert, amelyet elektron�gy�kban haszn�lnak. Nev�hez f�z�dik m�g a Wehnelt-megszak�t�.
	Web dokumentumok

2009. febr. 15.	Richardson, Owen Willans, Sir (Williams) hal�l�nak 50. �vfordul�ja Dewsbury, Yorkshire, Anglia, 1879. �pr. 26. - Alton, Hampshire, 1959. febr. 15. Angol fizikus, Nobel-d�jas A cambridge-i Trinity College hallgat�jak�nt v�gzett 1900-ban. J.J. Thomson tan�tv�nya lett a Cavendish-laborat�riumban, majd 1906-1913 k�z�tt Amerik�ban, a princetoni egyetemen tan�tott. 1911-ben bebizony�totta, hogy az elektronokat a magas h�m�rs�klet� f�mek �s nem a leveg� bocs�tja ki, mint egyesek v�lt�k. Az elektron-kibocs�t�s sebess�ge �s a f�m abszol�t h�m�rs�klete k�zti �sszef�gg�st egyenlettel �rta le. Ezt Richardson-t�rv�nynek vagy Richardson-Dushmann-egyenletnek nevezik, �s sokat lend�tett az elektroncs�vek kutat�s�n �s fejleszt�s�n. 1914-ben fizikaprofesszor, majd a londoni King's College kutat�si igazgat�ja lett. A Nobel-d�jat 1928-ban kapta "a termikus emisszi� jelens�ge �s kiv�lt a nev�t visel� t�rv�ny felfedez�s��rt". 1939-ben lovagg� �t�tt�k.
	Web dokumentumok

2009. febr. 15.	Voroncov-Veljaminov, Borisz Alekszandrovics (Vorontsov-Velyaminov, Boris Aleksandrovich) sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Jekatyerinoszlav (ma Dnyipropetrovszk), Ukrajna, 1904. febr. 15. - Moszkva, 1994. jan. 27. Szovjet-orosz csillag�sz A 20. sz. oroszorsz�gi csillag�szat�nak kiemelked� szem�lyis�ge. A moszkvai egyetemen tanult, az egyetemi obszervat�rium munkat�rsa (1924-t�l), 1941-43 k�zt a Kazah Asztrofizikai Int�zet vezet�je, majd a moszkvai egyetem csillag�szat-professzora. A csillag�szati ismeretek oktat�s�nak nemzetk�zileg elismert szak�rt�je, nem csak egyetemi �s k�z�piskolai tank�nyveket is �rt. Jelent�sek a csillag�szat egyes r�szter�leteit �sszegez� k�zik�nyvei, pl. a Tej�trendszer g�z-k�deir�l (1934), a nov�kr�l �s g�zk�d�kr�l (1948). Alapvet� munk�t v�gzett az egym�ssal k�lcs�nhat� csillagrendszerek vizsg�lata �s katalogiz�l�sa ter�n (1958, 1200 extragalaxist tartalmaz), �s a csillagrendszerek alaktan�ra vonatkoz� oszt�lyoz�sa ter�n (50 000 galaxis alapj�n). M�veit t�bb nyelvre leford�tott�k, magyar nyelvre is. A k�lcs�nhat� galaxisok egy csoportj�t nevezt�k el r�la. 1947-ben a Pedag�giai Tudom�nyok Akad�mi�j�nak tagja. A "Bregyihin eml�k�rem" kit�ntetettje. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 15.	Kendall, Henry Way hal�l�nak 10. �vfordul�ja Boston, Massachusetts, USA, 1926. dec. 9. - Wakulla Springs State Park, Florida, 1999. febr. 15. Amerikai r�szecskefizikus, Nobel-d�jas 1945-ben a tenger�szeti akad�mi�n, majd az Amherst College-ben tanult, 1955-ben a Massachusetts Institute of Technology-ban (MIT) szerzett doktori fokozatot. 1956-61 k�z�tt a Stanford egyetemen kutatott, majd az MIT-n oktatott, 1967-t�l, mint professzor. 1964-t�l Jerome Isaac Friedman �s Edward Taylor fizikusokkal egy�tt vizsg�lta a Stanford-i line�ris gyors�t�ban az elektronnak a protonokon �s k�t�tt neutronokon t�rt�n� m�lyen rugalmatlan sz�r�s�t. A k�s�rletek kimutatt�k, hogy a protonok �s neutronok nem tekinthet�k az anyag legelemibb �p�t�k�veinek, hanem maguk is kisebb alkot�r�szekb�l, kvarkokb�l �llnak. Ezzel igazolt�k Murray Gell-Mann kor�bbi elm�leti felt�telez�s�t. Eredm�ny�k alapvet� jelent�s�g� volt a r�szecskefizika kvarkmodellj�nek fejl�d�s�ben. 1990-ben Kendall, Friedman �s Taylor megosztott Nobel-d�jat ez�rt a felfedez�s�rt. Kendall alap�t� tagja �s 1973 �ta eln�ke volt az Union of Concerned Scientists nev� h�bor�ellenes csoportnak, amely ellenezte az Egyes�lt �llamok fegyverkez�si terveit, �s felh�vta a figyelmet az �vegh�zhat�s okozta probl�m�kra. Kendall 1982-t�l az Amerikai M�v�szeti �s Tudom�nyos Akad�mia tagja volt. Kendall kiv�l� hegym�sz� �s b�v�r volt, b�v�rkod�s k�zben �rte a hal�l.
	Web dokumentumok

2009. febr. 14.	Mitterpacher J�zsef sz�let�s�nek 270. �vfordul�ja Bellye, 1739. febr. 14. - Pest, 1788. m�rc. 24. Jezsuita matematikus, egyetemi tan�r. 1753-ban bel�pett a jezsuita rendbe s tanulm�nyai v�gezt�vel tan�rk�nt m�k�d�tt. 1768-1773-ban a b�csi Theresianum korm�nyz�ja. A rend feloszlat�sa ut�n a nagyszombati, majd budai, ill. pesti tudom�nyegyetem b�lcs�szeti kar�n a matematika (1773-74), majd a matematikus-, ill. m�rn�kk�pz�s fejleszt�se �rdek�ben fel�ll�tott fels�bb matematika tansz�k tan�ra, mint ilyen az 1782-ben megszervezett M�rn�ki Int�zet (Institutum Geometricum) egyik legfontosabb t�rgy�nak el�ad�ja. K�ziratban maradt munk�j�t ut�da, Pasquich J�nos adta ki. V�grendelet�ben 200 forintot hagyott a pesti egyetem b�lcseleti kar�ra, azon kik�t�ssel, hogy kamatai szeg�ny beteg katholikus b�lcselet-tanul�k gy�mol�t�s�ra ford�ttassanak.
	Web dokumentumok

2009. febr. 14.	Homor Istv�n hal�l�nak 75. �vfordul�ja P�szt�, 1849. aug. 5. - Szeged, 1934. febr. 14. Term�szettan- �s mennyis�gtantan�r Egerben j�rt k�z�piskol�ba, majd a budapesti egyetemen t�bbek k�z�tt Jedlik �nyos, E�tv�s Lor�nd, Than K�roly, Petzval Ott� el�ad�sait hallgatta. 1873-ban tan�ri oklevelet szerzett term�szettanb�l �s mennyis�gtanb�l. Kezdett�l fogva a szegedi �llami f�re�liskol�ban (a k�s�bbi Baross G�bor re�lgimn�ziumban) m�k�d�tt, mint a term�szettan �s mennyis�gtan tan�ra, de emellett vegytant, g�ptant �s k�nyvel�st is tan�tott. Gazdagon felszerelt fizikai szert�rat �s szaktantermet hozott l�tre. Egy volt tan�tv�nya �rtes�tette lev�lben R�ntgen felfedez�s�r�l 1895 Kar�csony�n, �s � m�r 1896 janu�r 18-�n el��ll�totta az X-sugarakat a f�re�l fizikai szert�r�ban. Egy �tvil�g�tott k�zr�l k�sz�tett f�nyk�pe, amely az iskola 1896. �vi �rtes�t�j�ben is megjelent, az�ta is szerepel Szegeden, term�szettudom�nyi ki�ll�t�sokon. A millenniumi �nneps�gekre k�sz�lve meg�rta az iskola t�rt�net�t. Ern� fi�b�l is fizikatan�rt nevelt, � azonban sajnos elesett az els� vil�gh�bor�ban. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2009. febr. 14.	Hadley, John hal�l�nak 265. �vfordul�ja Bloomsbury, London, 1682. �pr. 16. - East Barnet, Hertfordshire, 1744. febr. 14. Angol matematikus, csillag�sz T�k�letes�tette a Newton-f�le t�kr�s t�vcs�vet, �s sorozatban gy�rtott teleszk�pokat, gyakorlatias form�ba k�sz�tette el a tenger�szeti t�k�r-szext�nst. A Royal Society tagja. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 14.	Cook, James hal�l�nak 230. �vfordul�ja Marton, Anglia, 1728. okt. 27. - Hawaii-�b�l, 1779. febr. 14. Angol felfedez�, term�szetkutat�, tenger�sztiszt Haj�z�si ismereteit a kereskedelmi tenger�szetn�l tanulta, majd a Kir�lyi Haditenger�szet k�tel�k�be l�pve (1776) a rangl�tra legals� fok�r�l emelkedett tiszti rangra, k�zben �nk�pz�ssel tudom�nyos �s t�rk�p�sz-v�zrajzi ismereteket is elsaj�t�tott. Fontos v�zrajzi �s f�ldrajzi m�r�seket v�gzett a kanadai partokon, a Szt. L�rinc foly�n �s Jamaica k�rny�k�n. A Kir�lyi T�rsas�g megb�z�s�b�l 1768-71 k�zt az Endeavour nev� haj� parancsnokak�nt tud�s-exped�ci�t vezetett Tahitire, a V�nusz bolyg� 1769. j�nius 3-i Nap el�tti elvonul�s�nak �szlel�s�re, a tudom�nyos megfigyel�sekben maga is jelent�s r�szt v�llalt; �tja sor�n felder�tette a Csendes-�ce�n kev�ss� ismert ter�leteit. M�sodik �tja sor�n els�k�nt k�r�lhaj�zta az Antarktika szabad vizeit, �s felm�rte Ausztr�lia �szakkeleti partvid�k�t (1772-1775). Harmadik �tj�nak (1776-1779) c�lja a sokat keresett �szaknyugati �tj�r� (sikertelen) keres�se volt, az �szaki j�gmez�k el�r�se ut�n visszat�rt a d�li �ce�nra. Cook utaz�sain csillag�sz (Ch. Green), botanikus (Solander) �s t�bb grafikus-m�v�sz is r�szt vett (m�ig a legh�vebb �br�zol�sokat hozt�k Ausztr�lia t�jair�l �s �l�vil�g�r�l). �tjai a modern tudom�nyos exped�ci�k mintak�p�v� is v�ltak. A Kir�lyi T�rsas�g tagj�v� v�lasztotta, eml�k�t t�bb f�ldrajzi elnevez�s (Cook-szigetek, stb.), �s a 3061.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 14.	Catalan, Eugène Charles hal�l�nak 115. �vfordul�ja Bruges, Belgium, 1814. m�j. 30. - Liège, 1894. febr. 14. Belga matematikus Az �cole Polytechnique tanul�jak�nt Liouville oszt�ly�ba j�rt, 1835-ben fejezte be tanulm�nyait. 1838-t�l Liouville seg�ts�g�vel kor�bbi iskol�j�ban kapott �ll�st, ahol geometri�t tan�tott. Sok�ig nem engedt�k ottmaradni, radik�lisan baloldali n�zetei �s politikai aktivit�sa miatt oktat�i karrierje hamar lez�rult. Kutat�si ter�lete a l�nct�rtek �s a sz�melm�let. � defini�lta a k�s�bb r�la elnevezett Catalan-sz�mokat. Az n-edik Catalan-sz�m azt adja meg, h�nyf�lek�ppen lehet egy n oldal� szab�lyos poligont n-2 darab h�romsz�gre felbontani. Catalan el�tt m�r Segner J�nos Andr�s megoldotta a probl�m�t, de eleg�ns bizony�t�st � adott r� el�sz�r. H�res sejt�se a Catalan-sejt�s.
	Web dokumentumok

2009. febr. 14.	Hankel, Hermann sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja Halle, N�metorsz�g, 1839. febr. 14. - Schramberg (T�bingen k�zel�ben), 1873. aug. 29. N�met matematikus, egyetemi tan�r Riemann, M�bius �s Scheibner vezet�se alatt matematik�t tanult �s 1863 Lipcs�ben doktor�lt. 1867. rendk�v�li tan�r lett, m�gy ugyanazon �vben Erlangenba rendes tan�rr� nevezt�k ki. 1869. pedig T�bing�ban professzor. V�lem�nye szerint: "... A matematika par excellence konzervat�v tudom�ny. Hiszen ebben a tudom�nyban, �s csak benne, az �j sohasem rombolja le a r�git. A nem-euklideszi geometria �rintetlen�l hagyta az antik euklideszi geometri�t." A Hankel-f�ggv�ny, a Hankel-m�trix �s a Hankel-transzform�ci� viseli a nev�t.
	Web dokumentumok

2009. febr. 14.	Wilson, Charles Thomson Rees sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Glencorse, Sk�cia, 1869. febr. 14. - Carlops (Edinburgh k�zel�ben), 1959. nov. 15. Sk�t fizikus, Nobel-d�jas El�sz�r egy mag�niskol�ban, majd a Manchesteri Egyetem el�dj�ben tanult, eleinte orvosnak, emiatt sok biol�gi�t tanult. 1888-ban Cambridge-be ment, ahol �rdekl�d�se a fizika �s a k�mia fel� fordult. K�s�bb a Cambridge-i Egyetemen tan�tott �s ott alkotta meg a r�la elnevezett k�dkamr�t a radioakt�v sug�rz�sok �s t�lt�tt r�szecsk�k kimutat�s�ra. 1927-ben Arthur Compton-nal megosztva fizikai Nobel-d�jat kapott ez�rt a munk�j��rt. Egy ideig az Ben Nevis-i obszervat�riumban dolgozott, a k�djelens�gekkel kapcsolatos 1894-es megfigyel�sei vezett�k a felfedez�s�shez.
	Web dokumentumok

2009. febr. 13.	Thamm Istv�n sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Gy�r, 1894. febr. 13. - Budapest, 1966. dec. 18. G�p�szm�rn�k Oklevel�t a budapesti m�egyetemen nyerte. 1940-46-ban a Magyar Folyam- �s Tengerhaj�z�si RT. m�szaki igazgat�ja. E min�s�gben bevezette a folyami usz�lyhaj�k sorozatgy�rt�s�t �s szorgalmazta a dunai haj�z�snak g�z�zemr�l diesel-�zemre val� �tt�r�s�t. 1947-t�l el�bb az �llami M�szaki F�iskol�n, majd a budapesti M�szaki Egyetem esti tagozat�n adott el�. �tt�r� munk�t v�gzett a nagy teljes�tm�ny� motorken�olajok kifejleszt�s�ben. Haz�nkban els�k k�z�tt v�gzett �p�leteken rezg�stechnikai m�r�seket.
	Web dokumentumok

2009. febr. 13.	Sz�va N�ndor hal�l�nak 40. �vfordul�ja Budapest, 1921. aug. 25. - Budapest, 1969. febr. 13. Vegy�sz Oklevelet a budapesti m�egyetemen szerzett 1943-ban. 1944-t�l a Shell K�olaj Rt. csepeli finom�t�j�ban dolgozott, 1947-t�l a ken�olajgy�rt�s vezet�jek�nt. 1949-t�l az �sv�nyolajipari K�zpontban tev�kenykedett. 1957-t�l az Orsz�gos K�olaj- �s G�zipari Tr�szt feldolgoz�si f�oszt�ly�n a m�szaki �s technol�giai oszt�ly vezet�je, 1963-t�l f�oszt�lyvezet� volt. 1951 �s 1955-ben a Szovjetuni�ban tanulm�nyozta a ken�olajgy�rt�si technol�gi�t, illetve a ken�olajadal�kok gy�rt�s�t. Els�sorban a hazai ken�olajgy�rt�s, a ken�olajfeldolgoz� ipar fejleszt�se �s romaskin�i olaj feldolgoz�s�nak k�rd�seivel foglalkozott. Sz�mos el�ad�st tartott, t�bb publik�ci�ja jelent meg.
	Web dokumentumok

2009. febr. 13.	Guinand, Pierre Louis hal�l�nak 185. �vfordul�ja Corbati�re, Sv�jc, 1748. �pr. 24. - Brenets, 1824. febr. 13. Sv�jci �veggy�rt� Eredetileg m�b�torasztalos, m��r�k harangjainak �nt�s�vel is foglalkozott. 1770-es �vekt�l kidolgozta a nagyobb m�ret�, egy�ntet� �s szennyez�sekt�l mentes "optikai c�lokra alkalmas" �vegt�mb�k el��ll�t�s�t. K�s�rleteit Joseph Utzschneider, �s a bajor Akad�mia is t�mogatta, a M�nchen melletti volt Benc�s kolostort bocs�tott�k rendelkez�s�re. Els�k�nt siker�lt optikailag j� min�s�g� flint�veg t�mb�ket k�sz�tenie a M�nchen melletti benediktbeureni hut�ban, melyekb�l Josef Fraunhofer (1787-1826) 1807-t�l minden kor�bbin�l nagyobb �s t�k�letesebb lek�pz�s� t�vcs� objekt�veket k�sz�tett. Szellemi hagyat�ka a franciaorsz�gi �s angliai optikai �veggy�rt�st is fellend�tette. Ut�da a Carl Zeiss M�vek t�rs-v�llalata, a Schott �s T�rsa �veggy�r. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 13.	Taurinus, Franz Adolph hal�l�nak 135. �vfordul�ja Bad K�nig, N�metorsz�g, 1794. nov. 15. - K�ln, 1874. febr. 13. N�met matematikus K�lnben �lt. Hosszabb ideig t�rekedett Euklidesz �t�dik posztul�tum�nak bebizony�t�s�ra, v�g�l azonban bel�tta, hogy lehets�ges olyan geometria, melyben a h�romsz�g sz�geinek �sszege kisebb, mint 180 fok, ezt 1826-ban �rott k�nyv�ben tette k�zz�. Matematikai elgondol�sait�l Carl Friedrich Gauss-szal is levelezett. Bolyai �s Lobacsevszkij el�fut�r�nak tekinthet�.
	Web dokumentumok

2009. febr. 13.	Horn d'Arturo, Guido (d'Arturo, Guido Horn) sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Trieszt, Osztr�k-Magyar Monarchia, (ma Olaszorsz�g), 1879. febr. 13. - Bologna, Olaszorsz�g, 1967. �pr. 1. Olasz csillag�sz, m�szeroptikus A b�csi egyetemen doktor�lt, majd t�bb it�liai obszervat�riumban dolgozott (Trieszt, Catania, Torino). 1920-t�l a bolognai egyetem csillag�szat-professzora. 1938-ban a faji t�rv�nyek miatt elmozd�tott�k tansz�k�r�l, ahov� 1945-ben helyezt�k vissza. Ir�ny�t�s�val �p�lt a bolognai egyetem Loiano Obszervat�riuma az Appenninekben. Behat�an foglalkozott a csillag�szati m�szerek optikai saj�ts�gaival. Az 1930-as �vekben fel�p�tett egy, kisebb, egybehangolt hatsz�g� elemekb�l �ssze�ll�tott nagy mozaik-t�kr�s teleszk�pot, amellyel az egyetlen t�mbb�l csiszolt t�vcs� optik�k m�rete fel�lm�lhat� volt. (Az �ltala kidolgozott elj�r�s el�fut�ra a mai kor legnagyobb teleszk�pjaiban alkalmazott technik�nak.) Foglalkozott a napfogyatkoz�sok �s bolyg�-�tvonul�sok megfigyel�si hib�inak meghat�roz�s�val. Behat�an tanulm�nyozta a csillag�szat t�rt�net�t (pl. Galilei t�vcs�veinek k�pmin�s�g�t), megalap�totta a bolognai Csillag�szati M�zeum-�t. Appenninekben. Sokat tett a m�kedvel� csillag�szat fellend�t�s��rt, 1931-ben megind�totta a Coelum c. szakmai foly�iratot. Nev�t a 3744.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 12.	Egyed L�szl� sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Fogaras, 1914. febr. 12. - Budapest, 1970. j�l. 11. Geofizikus, egyetemi tan�r Matematika-fizika szakos tan�ri �s matematik�b�l doktori oklevelet a budapesti tudom�nyegyetemen szerzett. Ut�na n�h�ny �vig a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) geofizikai oszt�ly�n dolgozott. 1942-50-ig Egerv�ry Jen� ut�dak�nt a budapesti �llami fels�ipariskol�ban matematik�t tan�tott. 1949-ben megb�zt�k a geofizikai tansz�k megszervez�s�vel, 1956-ban ugyanitt tansz�kvezet� egyetemi tan�r. Mint matematikus f�k�nt halmazelm�lettel foglalkozott. Geofizikusi p�ly�ja a gravit�ci�s �s f�ldm�gneses m�r�sek eredm�nyeinek korszer� �rt�kel�s�re vonatkoz� kutat�sokkal indult. Tanulm�nyaiban 1953-t�l els�sorban a F�ld t�gul�s�ra vonatkoz� elm�let�t ismertette. Tansz�k�n indult meg Magyarorsz�gon a F�ld fizik�j�nak szervezett kutat�sa. L�trehozta az �j, korszer� szeizmol�giai obszervat�riumok h�l�zat�t, megind�totta a hazai paleom�gneses kutat�sokat, tov�bb� a gravit�ci�s �lland� �jabb meghat�roz�s�ra ir�nyul� vizsg�latokat. 1966-t�l a budapesti tudom�nyegyetem term�szettudom�nyi kar�nak d�k�nja. Tagja volt t�bb nemzetk�zi geofizikai t�rsas�gnak �s szervezetnek. 1960-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2009. febr. 12.	Liesganig, Joseph sz�let�s�nek 290. �vfordul�ja Graz, 1719. febr. 12. [13.] - Lemberg (ma Lviv, Ukrajna), 1799. m�rc. 4. Osztr�k jezsuita matematikatan�r, geod�ta m�rn�k, csillag�sz A J�zus-t�rsas�gba l�pve teol�giai �s matematikai tanulm�nyok ut�n, 1742-t�l t�bb jezsuita f�iskol�n tan�tott, t�bbek k�zt Kom�romban �s Kass�n, a gyakorlati matematika (f�ldm�r�stan) ismeretei alapj�n a b�csi Jezsuita Csillagvizsg�l� f�fel�gyel�je. A rend feloszlat�sa ut�n (1773) M�ria Ter�zia a birodalom f�matematikus�v� nevezte ki, majd megb�zta Galicia pontos felm�r�s�vel. 1761-65 k�zt a b�csi hossz�s�gi k�r 320 km hossz�s�g� szakasz�t m�rte meg Br�nn �s Varasd k�z�tt, majd 1769-ben a Magyar Kir�lys�g ter�let�n Kistelek �s Csurog k�z�tt v�gzett fokm�r�st. Az eredm�nyekb�l a F�ld m�reteit is levezette. Munk�ja el�k�sz�tette a Habsburg birodalom els�, akkor p�ratlanul alapos katonai t�rk�pez�s�t. Pontosan r�gz�tette a b�csi �l �s l�b hossz�t, amely az eg�sz birodalom egys�ges m�rt�ke lett. Hell Miksa egyik oktat�ja, majd k�s�bb munkat�rsa volt. M�r�seit k�s�bb Bogdanich Imre ism�telte meg �s jav�totta. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 12.	Kant, Immanuel hal�l�nak 205. �vfordul�ja K�nigsberg (ma Kalinyingr�d), Poroszorsz�g, 1724. �pr. 22. - K�nigsberg, 1804. febr. 12. N�met filoz�fus 1740-ben beiratkozott a k�nigsbergi egyetemre, ahol az orvosi �s teol�giai tanulm�nyok mellett legink�bb a matematika �s a metafizika probl�m�i foglalkoztatt�k. 1755-ben v�dte meg disszert�ci�j�t a metafizika elveir�l, s ett�l kezdve a helyi egyetem mag�ntan�rak�nt dolgozott. P�ly�j�t k�t nagy korszakra k�l�n�tik el: az �n. kritika el�tti (1746-1760) �s a kritikai (1770-1790-es �vek k�zepe) korszakra. A fordulat el�tti id�szakban Kant a newtoni term�szetfiloz�fia �s kozmol�gia k�rd�seivel foglalkozott, s ez�ltal jutott a k�s�bb Kant-Laplace elm�letnek nevezett elk�pzel�s felismer�s�hez. Kopernikusz, Kepler, Galilei �s Newton tanait elemezte. Az 1750-es �vekt�l figyelme a leibnizi �s wolffi filoz�fia hat�s�ra a metafizika fel� fordult.
	Web dokumentumok

2009. febr. 12.	Lenz, Heinrich Friedrich Emil sz�let�s�nek 205. �vfordul�ja Dorpat, Oroszorsz�g (ma �sztorsz�g), 1804. febr. 12. - R�ma, Olaszorsz�g, 1865. febr. 10. N�met sz�let�s� orosz fizikus Az akkor az orosz birodalomhoz tartoz� �sztorsz�gban, balti n�met csal�dban sz�letett. Sz�l�v�ros�ban tanult fizik�t �s k�mi�t. Mint geofizikus, r�szt vett Otto von Kotzebue (1787-1846) vil�gk�r�li exped�ci�j�ban 1823 �s 1826 k�z�tt. Tanulm�nyozta a klimatikus k�r�lm�nyeket, rendk�v�l pontos m�r�seket v�gzett a l�gnyom�sra, a tengerv�z s�tartalm�ra, h�m�rs�klet�re �s fajs�ly�ra vonatkoz�lag. Visszat�r�se ut�n a Szentp�terv�ri Tudom�nyos Akad�mia tagja lett, �s 1840-t�l a Szentp�terv�ri Egyetemen dolgozott. Egy k�s�bbi exped�ci�ja sor�n megm�rte a Kaszpi tenger szintj�t. 1831-t�l az elektrom�gnesess�get tanulm�nyozta. 1833-ban fogalmazta meg a r�la elnevezett t�rv�nyt, az elektrom�gnesess�g egyik alapvet� t�rv�ny�t. K�s�bb felfedezte - Joule-t�l f�ggetlen�l - a Joule-t�rv�nyt is.
	Web dokumentumok

2009. febr. 12.	Darwin, Charles Robert sz�let�s�nek 200. �vfordul�ja Shrewsbury, Shropshire, 1809. febr. 12. - Downe, 1882. �pr. 19. Angol term�szettud�s El�sz�r orvosl�st tanult Edinburgh-ban, majd teol�gi�t a cambridge-i egyetemen, �s egyh�zi p�ly�ra k�sz�lt. �m a term�szeti jelens�gek ir�nti �rdekl�d�se �s a kapott felk�sz�t�s arra sarkallta, hogy elfogadja a megh�v�st 1831-ben a Beagle nev� haj�ra term�szetb�v�rk�nt egy F�ld k�r�li �tra. �t �vvel k�s�bbi visszat�r�se ut�n k�zz�tette a k�zben szerzett f�ldtani megfigyel�seir�l (p�ld�ul a korallz�tonyok k�pz�d�s�r�l) a munk�it. A t�bbi feljegyz�seit rendszerezve megalkotta a lesz�rmaz�ssal t�rt�n� faj�talakul�sok elm�let�t, amit azut�n sok�ig alak�tott �s fejlesztett (nagyj�b�l 1838-t�l 1859-ig); v�gs� form�j�ban ez lett a term�szetes kiv�logat�d�ssal (term�szetes szelekci�val) l�trej�v� evol�ci� elm�lete. 1859-ben jelentette meg "A fajok eredete a term�szetes kiv�logat�d�s �tj�n" (On the origin of species by means of natural selection) c�m� m�v�t Alfred Russell Wallace hasonl� n�zeteinek tudom�s�ra jut�sa ut�n. H�rom �jabb k�nyvet �rt, melyek mind A fajok eredete folytat�sai voltak. �let�nek utols� �vtized�ben Darwin f�leg botanikai kutat�sokat v�gzett. Gondolatait a genetika �s a molekul�ris biol�gia k�s�bbi fejlem�nyei m�dos�tott�k ugyan, munk�ja azonban m�ig a modern evol�ci�biol�gia kiindul�pontja.
	Web dokumentumok

2009. febr. 11.	Haberle K�roly Konstantin Kereszt�ly sz�let�s�nek 245. �vfordul�ja Erfurt, 1764. febr. 11. - Pest, 1832. j�l. 1. N�met sz�let�s� term�szetkutat�, botanikus, orvos, egyetemi tan�r T�bb n�met egyetemen tanult, kezdetben jogot �s filoz�fi�t, majd Mainzban term�szettudom�nyokat hallgatott. N�met ter�leteken sok helyen v�gzett n�v�ny-, rovar-, �s �sv�nygy�jt�st, majd rendszeres id�j�r�si �szlel�seket. 1802-1805 k�zt bej�rta Lengyelorsz�got, Szil�zi�t �s Csehorsz�got �s nyolc �vig Weimarban tart�zkodott. A nap�leoni h�bor�k el�l Br�nnbe, majd B�csbe ment �s 1813 v�g�n Pesten telepedett le. 1815-ben a Magyar Nemzeti M�zeum term�szeti oszt�ly�nak �re, 1817-t�l a Magyar Kir�lyi Egyetemen a botanika rendes tan�ra, 1818-t�l a F�v�szkert igazgat�ja. Nagy jelent�s�g� botanikai munk�ss�ga. A botanikus-kert �llom�ny�t 10000 fajt�ra n�velte. �rt�kesek folyamatos meteorol�giai �szlel�se, h�rom �ven �t id�j�r�si �vk�nyvet is kiadott. Feldolgozta a budai id�j�r�si �szlel�seket. Kidolgozta a szabatos id�j�r�si �szlel�sek rendszer�t. Jelent�s �rdemeket szerzett a magyarorsz�gi tudom�nyos vizsg�l�d�s �s oktat�s korszer�s�t�se ter�n. T�bb tudom�nyos t�rsas�g tagj�v� v�lasztotta, r�la neveztek el egy balk�ni n�v�nynemet. Sz�l�v�ros�ban, Erfurtban utc�t neveztek el r�la. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 11.	Karai S�ndor sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja Szentes, 1859. febr. 11. - Debrecen, 1936. febr. 22. Matematika- �s fizikatan�r, f�gimn�ziumi igazgat� Iskol�it Szentesen kezdte, majd a debreceni f�gimn�ziumban �retts�gizett. Nagyon j� tanul� volt, megnyerte a matematika p�ly�zatot, els� volt a g�r�g m�ford�t�sb�l is. A budapesti tudom�nyegyetemen �s m�egyetemen tanult, hallgat�ja volt a tan�rk�pz� int�zetnek is. 1883-ban kapta meg matematika-fizika szakos tan�ri diplom�j�t. Tan�ri p�ly�j�t Szatm�rn�metiben kezdte. 1884-t�l tan�tott Debrecenben. Sz�kfoglal� �rtekez�se "A val�sz�n�s�gsz�m�t�sr�l" sz�lt. 20 �vig volt tan�r, 17 �vig igazgat�, 13 �vig koll�giumi igazgat�. 50 �vig munk�lkodott a reform�tus tan�gy el�bbrevitel�n, a di�kok �s a tan�rok �rdek�ben. 1896-t�l 1902-ig a Debreceni Protest�ns Lap tan�gyi rovat�t vezette. Az � er�teljes szorgalmaz�s�ra, saj�t igazgat�i m�k�d�se alatt �p�lt meg 1912-14-ben a reform�tus f�gimn�zium gy�ny�r� �j �p�lete a P�terfia utc�ban. Az �p�letben ma reform�tus tan�t�k�pz� m�k�dik.
	Web dokumentumok

2009. febr. 11.	Gibbs, Josiah Willard sz�let�s�nek 170. �vfordul�ja New Haven, Connecticut, USA, 1839. febr. 11. - New Haven, 1903. �pr. 28. Amerikai elm�leti fizikus, k�mikus A k�miai termodinamika legkiemelked�bb tud�sa volt. Nev�hez f�z�dik a k�miai potenci�l fogalm�nak bevezet�se. 1876-ban kimutatta, hogy azok a g�zok, melyek a vel�k �rintkez� folyad�k fel�leti fesz�lts�g�t cs�kkentik, a folyad�k fel�leti r�teg�ben nagyobb koncentr�ci�ban tal�lhat�k meg, mint a folyad�k belsej�ben. A folyad�k fel�leti fesz�lts�g�t n�vel� g�zok koncentr�ci�ja viszont a fel�leti r�tegben kisebb, mint a folyad�k belsej�ben. Ez a t�rv�ny �rv�nyes egym�ssal nem kevered� folyad�kok �rintkez�se eset�n is. Az �ltala megalkotott f�zisszab�lyt nem csak g�z- �s oldatreakci�k egyens�ly�n�l lehet alkalmazni, hanem pl. cseppfoly�s �s szil�rd halmaz�llapot� anyagok kever�k�nek reakci�j�n�l is. Nagy �rdeme, hogy megmutatta, hogyan lehet alkalmazni a matematikai m�dszereket a k�mi�ban.
	Web dokumentumok

2009. febr. 11.	Szmirnov, Vlagyimir Ivanovics (Smirnov, Vladimir Ivanovich) hal�l�nak 35. �vfordul�ja Szentp�terv�r, Oroszorsz�g, 1887. j�n. 10. - Leningr�d, Szovjetuni�, 1974. febr. 11. Orosz matematikus A szentp�terv�ri egyetemen tanult matematik�t. 1912-t�l Szentp�terv�rott tan�tott, majd 1919-t�l 1922-ig a szimferopoli egyetemen. Ezut�n visszat�rt Leningr�dba, ahol 1936-ban doktor�tust szerzett. A leningr�di egyetemen a matematikai int�zet vezet�je lett, �s a Szovjet Tudom�nyos Akad�mia tagja. 1959-ben �jj�szervezte a leningr�di Matematikai T�rsas�got, melyet a 20-as �vek v�g�n politikai okokb�l oszlattak fel. (A T�rsas�g neve 1990 �ta ism�t Szentp�terv�ri Matematikai T�rsas�g). Eredm�nyeit mind a tiszta, mind az alkalmazott matematika ter�let�n �rte el, k�l�n�sen a komplex v�ltoz�s f�ggv�nyek elm�let�ben. Nev�hez f�z�dik a matematikai statisztik�ban fontos szerepet j�tsz� Kolmogorov-Szmirnov pr�ba.
	Web dokumentumok

2009. febr. 11.	Chevalley, Claude sz�let�s�nek 100. �vfordul�ja Johannesburg, Transvaal, D�l-Afrika, 1909. febr. 11. - P�rizs, Franciaorsz�g, 1984. j�n. 28. Francia matematikus Az �cole Normale Sup�rieure-�n v�gzett 1929-ben, ezut�n Emil Artin mellett Hamburgban, majd a Marburg-i egyetemen tanult. Ph.D. fokozat�t P�rizsban szerezte 1933-ban. A 2. vil�gh�bor� kit�r�se egy, a Princeton-i egyetemen t�lt�tt tanulm�ny�tja idej�n �rte, ez�rt az Egyes�lt �llamokban maradt, el�sz�r Princetonban, majd a Columbia Egyetemen tan�tott. A vil�gh�bor� ut�n a Sorbonne-on p�ly�zott professzori �ll�sra, itt azonban neh�zs�gekbe �tk�z�tt, s v�g�l 1959-ben, a VII. p�rizsi egyetemre nyert professzori kinevez�st. F�bb eredm�nyeit a csoportelm�let ter�n �rte el. A Bourbaki-csoport alap�t� tagja volt. Nev�hez f�z�dik t�bbek k�z�tt a Chevalley-csoport, �s a Jordan-Chevalley felbont�s.
	Web dokumentumok

2009. febr. 10.	B�rsony Elem�r sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Keresztes, 1879. febr. 10. - Budapest, 1938. m�rc. 20. Gy�gyszer�sz, miniszter, lapszerkeszt�, �r� 1899-ben a budapesti tudom�nyegyetemen gy�gyszer�szi diplom�t szerzett. 1908-ban a Gy�gyszer�szi Hetilap szerkeszt�je. 1914-ben patikajogot kapott Csepelen. 1917-ben szerkesztette a Gy�gyszer�szeti Szeml�t. 1918-ban l�trehozta a Vid�ki Gy�gyszer�szek Orsz�gos Sz�vets�g�t, melynek eln�ke volt. 1919. �pr. 1-j�n Aradon a Nemzeti Bizottm�ny tagja, majd a szegedi korm�ny n�pj�l�ti minisztere. T�rseln�ke a Nemzeti Demokrata P�rtnak. 1927-ben a Gy�gyszer�sz �rtes�t� szerkeszt�je. 1929-ben a Bp. VI. ker. Ter�z krt. 56. sz�m alatt patikajogot nyert.
	Web dokumentumok

2009. febr. 10.	Horv�th Ern� sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja Asz�d, 1929. febr. 10. - Miskolc, 1990. m�j. 24. Paleobotanikus, muzeol�gus A budapesti tudom�nyegyetemen 1951-ben v�gzett biol�gia-f�ldrajz szakon. 1952-t�l a Term�szettudom�nyi M�zeum N�v�nyt�r�ban seg�dmuzeol�gusk�nt tev�kenykedett. 1953-ban ker�lt Szombathelyre a Savaria M�zeum term�szettudom�nyi oszt�ly�ra, igazgat�helyettes, majd megb�zott igazgat� volt. Jelent�s ismeretterjeszt� tudom�nyos munk�ss�got fejtett ki, term�szettudom�nyos ki�ll�t�sokat rendezett. Munkat�rsaival megszervezte az Alpokalja term�szeti k�pe region�lis programja keret�ben a ter�let n�v�nyi �s �llatvil�g�nak feldolgoz�s�t. Magyarszombatfalv�t�l K�szegig kutatta a ter�let n�v�nyi �s �sv�nyvil�g�nak ritkas�gait.
	Web dokumentumok

2009. febr. 10.	Turczi Gyula sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja Ipolyp�szt�, 1929. febr. 10. - Budapest, 2003. Matematika- �s fizikatan�r Felvid�ki sz�let�s�, szeg�ny sors� gyerekk�nt, h�nyatott �s h�bor�s k�r�lm�nyek k�z�tt v�gezte el a k�z�piskol�t �s �retts�gizett Csurg�n, a reform�tus gimn�ziumban. Oszt�lyf�n�ke, Cser Andor javaslat�ra kapcsol�dott be a K�z�piskolai Matematikai Lapok feladatmegold� verseny�be �s �rt el sz�p eredm�nyeket. Egykori E�tv�s-kollegista igazgat�ja biztat�s�ra 1949-ben az egyetemmel p�rhuzamosan jelentkezett az E�tv�s Collegiumba. A "fejkopogtat�son" meggy�z�en szerepelt, Haj�s Gy�rgy els� helyen aj�nlotta felv�tel�t j� �s gyors felfog�sa, �tlagot meghalad� matematikai k�pess�gei miatt. Matematika-fizika szakos tan�ri diplom�j�nak megszerz�s�t k�vet�en, n�h�ny �v m�lva az egyetem Anal�zis II. tansz�k�n lett oktat�. 1966-ban doktor�lt, akt�van bekapcsol�dott a sz�m�t�stechnika oktat�s�nak megszervez�s�be. "Numerikus matematika" el�ad�st tartott programoz� matematikus hallgat�k sz�m�ra, "Matematika" jegyzetet �rt vegy�szhallgat�knak, akkor m�g szokatlan m�don bev�ve a jegyzetbe a programoz�si alapismereteket is. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2009. febr. 10.	Antoniadi, Eug�ne Michael (Andoniadis, Eugenios Mihael) hal�l�nak 65. �vfordul�ja Konstantin�poly (ma Isztambul), Oszm�n Birodalom, (ma T�r�korsz�g), 1870. m�rc. 1. - P�rizs, Franciaorsz�g, 1944. febr. 10. G�r�g sz�let�s� francia csillag�sz 23 �ves kor�ban Franciaorsz�gban telepedett le, itt kezdetben Camille Flammarion Juvisy-beli mag�nobszervat�rium�ban dolgozott. F�leg a bolyg�k megfigyel�s�vel foglalkozott, kor�nak legjobb �szlel�sei a Merk�r, V�nusz, Mars, Jupiter �s Szaturnusz bolyg�kr�l t�le sz�rmaznak. Eleinte maga is �szlelni v�lte az �n. "Mars-csatorn�kat", de az 1909. �vi bolyg�-k�zels�g idej�n a meudoni 83 cm-es t�vcs�vel v�gzett megfigyel�sei alapj�n els�k k�zt mutatta ki, hogy az egyenesnek l�tsz� alakzatok val�j�ban kisebb-nagyobb foltok �sszeolvad� k�p�b�l alakulnak ki. 1909-11 k�z�tt, �s 1924-t�l a P�rizs-Meudoni asztrofizikai obszervat�rium munkat�rsa volt. A Nemzetk�zi Csillag�szati Uni� megb�z�s�b�l 1924-ben kidolgozta a Mars alakzatainak nemzetk�zi nevez�ktan�t, amely a mai nevek alapj�ul szolg�l. Behat�an foglalkozott a m�szer-technik�val, �s a csillag�szat t�rt�net�vel. A Francia Becs�letrend tiszti keresztj�nek kit�ntetettje, a Brit Csillag�szati T�rsas�g bolyg�-szakoszt�ly�nak 20 �vig eln�ke volt. Nev�t egy Hold-, egy marsbeli kr�ter, egy Merk�r-v�lgy, valamint a r�la elnevezett k�pmin�s�g-sk�la is �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 10.	Frenkel, Jakov Iljics (Frenkel, Jacov Il'ich) sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Rosztov, Oroszorsz�g, 1894. febr. 10. - Leningr�d, Szovjetuni�, 1952. jan. 23. Szovjet-orosz elm�leti fizikus Az egyik legt�bbet publik�l�, nemzetk�zileg ismert �s elismert fizikus volt a Szovjetuni�ban. � vezette be a szolitonok �s az excitonok fogalm�t a szil�rdtest fizik�ba, kidolgozta a folyad�kok kinetikus elm�let�t, Bohr-ral p�rhuzamosan megalkotta az atommag cseppmodellj�t. Leningr�dban a m�egyetemen �s a tudom�nyegyetemen is tan�tott. Egy id�ben az � szemin�rium�t l�togatta Landau, Gamov �s Bronstein is. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n sokat t�madt�k a Szovjetuni�ban, f�leg filoz�fusok, mivel kritik�tlanul elfogadta, s�t hirdette �s tan�totta a relativit�s elm�letet �s a kvantumfizik�t. T�bbsz�r is arra k�nyszer�tett�k, hogy �nkritik�t gyakoroljon, �gy maradhatott meg az egyetemen. �let�r�l �s munk�ss�g�r�l fia �rt �s jelentetett meg egy gazdagon dokument�lt k�nyvet az 1990-es �vekben. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2009. febr. 9.	G�bor D�nes (Gabor, Dennis) hal�l�nak 30. �vfordul�ja Budapest, 1900. j�n. 5. - London, Anglia, 1979. febr. 9. Magyar sz�let�s� angol m�rn�k-fizikus, a hologr�fia feltal�l�ja, Nobel-d�jas A Mark� utcai f�re�lban Frank J�nos, a sz�vesen k�s�rletez� fizikatan�r tan�tv�nya volt, de egy, a m�ncheni Deutsches Museumba tett csal�di kir�ndul�s szerettette meg vele igaz�n a fizik�t. M�egyetemi tanulm�nyait Budapesten kezdte �s Berlinben fejezte be. Doktori disszert�ci�j�t a kat�dsug�r oszcillogr�f �rz�kenys�g�t n�vel� tal�lm�ny�ra alapozta, majd a Siemens & Halske c�gn�l �s itthon az Egyes�lt �zz�n�l v�llalt kutat�i, fejleszt�i, tan�csad�i munk�t. A harmincas �vek m�sodik fel�ben m�r Angli�ban dolgozott a plazmal�mp�n, a lapos k�perny�j� telev�zi�n, a 3D-s mozi kifejleszt�s�n, a h�bor� alatt az Anglia f�l� berep�l� ellens�ges g�pek felder�t�s�n, a h�bor� ut�n pedig az elektronmikroszk�p lek�pez�s�nek jav�t�s�n. Ennek sor�n ismerte fel a hologr�fia elv�t, amit l�that� f�nyre csak a l�zerek kifejleszt�se ut�n lehetett eredm�nyesen alkalmazni. Ez�rt kapta meg csak 1971-ben az 1948-as tal�lm�ny��rt meg�rdemelt Nobel-d�jat. Egyetemi oktat�k�nt tehets�ges fiatalokkal vette k�r�l mag�t. Nemcsak sz�mos �j tal�lm�nyt szabadalmaztatott, de alap�t� tagk�nt vett r�szt az emberis�g j�v�j��rt agg�d� R�mai Klub munk�j�ban is. "A j�v� feltal�l�sa" c. k�nyve 1963-ban jelent meg. 1964-t�l volt az MTA tiszteleti tagja. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2009. febr. 9.	Hartmann, Georg (Hartman) sz�let�s�nek 520. �vfordul�ja Eggolsheim, Bajororsz�g, 1489. febr. 9. - N�rnberg, 1564. �pr. 9. [8.] N�met fizikus, m�rn�k, m�szer�sz Teol�gi�t �s matematik�t tanult a k�lni egyetemen, it�liai utaz�sai ut�n 1518-ban N�rnbergben telepedett le. Egyike volt kora legjobb m�szerk�sz�t�inek, sz�mos asztrol�biumot, gl�buszt, nap�r�t, t�z�rs�gi szintez�t, ir�nyz�t k�sz�tett. 1544-ben els�k�nt �rta le a k�s�bb m�gneses inklin�ci�nak nevezett jelens�get: az egyens�lyban l�v� ir�nyt� v�zszintest�l val� lehajl�s�nak sz�g�t, �s azt, hogy ez a jelens�g a f�ldrajzi sz�less�gt�l is f�gg. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 9.	Temin, Howard Martin hal�l�nak 15. �vfordul�ja Philadelphia, Pennsylvania, USA, 1934. dec. 10. - Madison, Wisconsin, 1994. febr. 9. Amerikai orvos,genetikus, virol�gus, Nobel-d�jas Biol�gusk�nt v�gzett 1955-ben a Swarthmore College-ben. Ezut�n a California Institute of Technology-n (Caltech) folytatta tanulm�nyait, el�sz�r a k�s�rletes embriol�gia, majd Dulbecco laborat�rium�ban az �llati virol�gia ter�let�n. Doktori �rtekez�s�t a csirk�ben rosszindulat� daganatot okoz� Rous-szark�mav�rusr�l (RSV) �rta. 1960-t�l hal�l�ig a wisconsini egyetemen dolgozott, 1969-t�l az onkol�gia professzorak�nt. Az RSV-vel v�gzett k�s�rletei alapozt�k meg az �ltala 1964-ben megfogalmazott DNS-prov�rus-hipot�zist. Ennek helyess�ge n�h�ny �vvel k�s�bb igazol�dott, amikor Temin �s t�le f�ggetlen�l David Baltimore felfedezte a reverz transzkript�znak nevezett enzimet. Az �ltala fel�ll�tott protov�rus-hipot�zis szerint a daganatkelt� RNS-v�rusok, m�s n�ven retrov�rusok az eg�szs�ges sejtek kromosz�m�iban is megtal�lhat�k, fennmarad�sukat a ciklusos DNS-RNS-DNS inform�ci��tad�s lehet�s�ge biztos�tja. 1975-ben megosztott orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott Renato Dulbecco �s David Baltimore t�rsas�g�ban a tumorv�rusok �s a sejtek genetikai anyaga k�z�tti cserehat�s ter�let�n tett felfedez�sei�rt.
	Web dokumentumok

2009. febr. 8.	Priestley, Joseph hal�l�nak 205. �vfordul�ja Birstall Fieldhead, Leeds mellett, Yorkshire, Anglia, 1733. m�rc. 13. - Northumberland, Pennsylvania, USA, 1804. febr. 8. Angol term�szetfiloz�fus, teol�gus, fizikus, k�mikus 1755-ben seg�dlelk�sz lett egy f�ggetlen presbiteri�nus gy�lekezetben. Teol�giai fejl�d�se a csal�d k�lvinizmus�t�l a Szenth�roms�g teljes tagad�s�hoz vezetett. 1758-ban iskol�t nyitott, �rdekl�dni kezdett a term�szettudom�nyok ir�nt, �s k�s�rleti eszk�z�ket k�sz�tett. Londonban kiv�l� tud�sokkal, k�zt�k Benjamin Franklinnel tal�lkozott. 1766-ban tagj�v� v�lasztotta a londoni Royal Society (Kir�lyi T�rsas�g). 1767-t�l a g�zokat tanulm�nyozta. � volt az els�, aki az akkor ismert h�rom g�z (leveg�, sz�n-dioxid, hidrog�n) mellett tov�bbi g�zokat fedezett fel �s k�l�n�tett el, k�zt�k a nitrog�n-oxidokat �s a hidrog�n-kloridot, valamint az oxig�nt. 1774-ben P�rizsban Lavoisier-val tal�lkozott, �s ismertette vele eredm�nyeit, az �jonnan felfedezett g�znak Lavoisier adta az oxig�n nevet. Priestley - felfedez�se ellen�re - a flogisztonelm�let h�ve maradt. A francia forradalomhoz k�zel �ll� n�zetei miatt 1791 ut�n az Egyes�lt �llamokba k�nyszer�lt emigr�lni.
	Web dokumentumok

2009. febr. 8.	Mengyelejev, Dimitrij Ivanovics (Mendeleev, Dmitri Ivanovich) sz�let�s�nek 175. �vfordul�ja Tobolszk, Oroszorsz�g, 1834. febr. 8. - Szentp�terv�r, 1907. febr. 2. Orosz vegy�sz A szentp�terv�ri egyetemen tanult, majd itt is tan�tott. 1859-ben �szt�nd�jjal k�t �vre Heidelbergbe k�ldt�k, ahol Bunsen mellett dolgozott. Hazat�r�se ut�n a k�miai tansz�k vezet�je lett. 1869-ben jelent meg legh�resebb m�ve, a "K�mia alapelvei". Ebben v�zolta fel a h�res peri�dusos rendszert, melyben a k�miai elemeket foglalta t�rv�nyszer�s�geik alapj�n egys�ges t�bl�zatba. Egy hasonl� rendszert vele k�r�lbel�l azonos id�ben a n�met Lothar Meyer is kidolgozott, Mengyelejev azonban n�h�ny h�nappal kor�bban publik�lta eredm�nyeit. Mengyelejev t�bl�zata alapj�n megj�solta egyes, m�g nem ismert elemek l�tez�s�t �s tulajdons�gait. A rendszer helyess�ge 1875-ben, a gallium felfedez�s�vel igazol�dott. Mengyelejevnek m�g sz�mos fontos felfedez�se volt, t�bbek k�z�tt a k�olaj- �s a k�sz�nb�ny�szattal kapcsolatban. Nev�t �rzi a peri�dusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendsz�m� eleme, a mendel�vium.
	Web dokumentumok

2009. febr. 8.	Zwicky, Fritz hal�l�nak 35. �vfordul�ja V�rna, Bulg�ria, 1898. febr. 14. - Pasadena, California, USA, 1974. febr. 8. Sv�jci-amerikai csillag�sz Tanulm�nyait Z�richben v�gezte (1920, doktor 1922), 1925-t�l az Egyes�lt �llamokban, a Kaliforniai M�szaki Egyetem k�tel�k�ben dolgozott, a Mt. Wilson �s a Mt. Palomar Obszervat�riumok kutat�ja. 1929-t�l az elm�leti fizika (krist�ly, folyad�k �s g�zok fizik�ja), 1942-68 k�z�tt az asztrofizika professzora. 1934-ben Walter Baadeval tanulm�nyozta a szupernova-fell�ngol�sok (robban�sok) jelens�geit �s k�vetkezm�ny�kk�nt szupers�r� neutroncsillag keletkez�s�t. Kutat�saikkal 123 extragalaktikus szupern�v�t fedeztek fel. Munkat�rsaival elk�sz�tette a t�voli csillagrendszerek �s csillagrendszerek halmazainak mintegy 30 000 objektumot felsorol� katal�gus�t ("Zwicky-katal�gus"). Alapvet� munk�t v�gzett az extragalaxisok morfol�gi�j�nak kialak�t�s�ban. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 7.	Hanusz Istv�n hal�l�nak 100. �vfordul�ja V�c, 1840. dec. 21. - Kecskem�t, 1909. febr. 7. Piarista term�szet- �s f�ldrajz tan�r, szak�r� 1864-ben papp� szentelt�k, 1867-ben kapott tan�ri oklevelet a pesti egyetemen, 1871-t�l Kecskem�ten, az �llami F�re�liskol�ban tan�tott, 1886-t�l az iskola igazgat�ja volt. K�zel m�sf�lezer term�szetrajzi, f�ldrajzi ismeretterjeszt� cikke jelent meg a Term�szettudom�nyi K�zl�nyben �s m�s lapokban. Tank�nyveket is �rt. A r�gi magyarorsz�gi id�j�r�si jelens�gekre, valamint a 20. sz�zadi f�ldreng�sekre vonatkoz� adatgy�jt�sei �s megfigyel�sei �rt�kesek. Kecskem�ten utc�t neveztek el r�la. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 7.	Hegyfoki Kabos (Hegyfoky) hal�l�nak 90. �vfordul�ja �jleszna, 1847. j�l. 8. [7.] - T�rkeve, 1919. febr. 7. Meteorol�gus, r. katolikus lelk�sz Magyarorsz�g �ghajlat�nak korai kutat�ja. Egerben tanult teol�gi�t, 1871-ben papp� szentelt�k. T�bb helyen k�pl�n, majd ugyancsak t�bb helyen, 1891-t�l T�rkev�n pl�b�nos. 1883-t�l v�gzett igen gondos meteorol�giai megfigyel�seket, T�rkev�n saj�t k�lts�g�n j�l felszerelt id�j�r�si �szlel� �llom�st rendezett be, �szlel�seinek min�s�ge az el��r�sos k�vetelm�nyeket j�val meghaladta. (Sz�lir�ny-v�ltoz�sok, felh�k vonul�sa, zivatarok.) Az Orsz�gos Meteorol�giai �s F�ldm�gness�gi Int�zet �vk�nyvei alapj�n feldolgozta az orsz�g egyes vid�keinek �ghajlati elemeit. Tanulm�nyait f�leg az Id�j�r�s c. lapban �s a Term�szettudom�nyi T�rsulat kiadv�nyaiban k�z�lte. Fontosabbak: a m�jus havi meteorol�giai viszonyokr�l (tavaszi fagyokr�l, 1886), a zivatarokr�l (1889). A Magyar Meteorol�giai T�rsas�g a kiemelked� �szlel�i tev�kenys�g elismer�s��l 1934-ben Hegyfoki Kabos Eml�k�rmet alap�tott. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 7.	Jendrassik Gy�rgy hal�l�nak 55. �vfordul�ja Budapest, 1898. m�j. 13. - London, Anglia, 1954. febr. 7. G�p�szm�rn�k, feltal�l� 1916-ban megnyerte az akkor indul� fizikai Tanul�versenyt (a mai fizikai E�tv�s-verseny el�dj�t). Addig csak matematik�b�l rendezett az �retts�gizettek sz�m�ra Tanul�versenyt a Mathematikai �s Physikai T�rsulat. Jendrassik m�g�tt Szil�rd Le� lett a m�sodik helyezett. Tanulm�nyait a charlottenburgi �s a budapesti m�egyetemen v�gezte 1922-ben. A Ganz-gy�r tanulm�nyi oszt�ly�ba l�pett, s itt alkotta meg els� tal�lm�ny�t, a gyors j�rat�, n�gy�tem�, s�r�t� n�lk�li kis Diesel-motort, amelyet Ganz-Jendrassik-motor n�ven gy�rtottak. Vel�k indult meg a hazai vasutak (els�k�nt egy DSA s�naut�, 1927) �s a Duna-tengerhaj�z�s dieseles�t�se. Motorjait t�bb orsz�gban is gy�rtott�k, s nemzetk�zileg is ismertekk� v�ltak. Jendrassik-motorral futottak a Ganz-gy�r nagysiker� motorvonatjai, az �rp�d-s�naut�busz, valamint az egyiptomi, argentin stb. exportra gy�rtott motorvonatok. 1927-ben a Ganz-gy�r motorszerkeszt�si oszt�ly�nak vezet�je, 1942-ben a gy�r vez�rigazgat�ja lett. 1937-ben jelent meg m�sik nagy jelent�s�g� tal�lm�nya, a vil�g els� kis g�zturbin�ja (100 LE), melyet h�rom m�s g�zturbina-tal�lm�nya k�vetett. G�zturbin�inak gy�rt�s�ra Ganz-gy�ri �ll�s�t megtartva, megalap�totta a Tal�lm�ny Kifejleszt� �s �rt�kes�t� KFT-t. Motor- �s g�zturbin�kra vonatkoz� magyar szabadalmainak sz�ma megk�zel�ti a 80-at. A 2. vil�gh�bor� ut�n a megkezdett fejleszt�munk�j�t a kedvez�tlen politikai �s gazdas�gi k�rnyezet miatt nem tudta folytatni, ez�rt 1947-ben emigr�lt. R�vid ideig Argent�n�ban �lt, majd v�g�l Londonban telepedett le. 1951-ben londoni emigr�ci�j�ban az �llamos�tott Ganz gy�r r�sz�r�l megkerest�k szabadalmainak �gy�ben. A j�v�t illet�en lemondott itthoni szabadalmair�l, a m�ltra vonatkoz� ig�nyei alapj�n azonban addig gy�rtott motorjai ut�n r�szesed�st �t�ltetett meg mag�nak nemzetk�zi b�r�s�g �tj�n.
	Web dokumentumok

2009. febr. 7.	Huggins, William, Sir sz�let�s�nek 185. �vfordul�ja Stoke Newington, London, Anglia, 1824. febr. 7. - London, 1910. m�j. 12. Angol csillag�sz A csillag�szati spektroszk�pia �tt�r�je. 1854-ben londoni otthon�ban mag�nobszervat�riumot rendezett be. Kezdetben asztrometriai megfigyel�seket v�gzett. 1859/60-ban csillag�szati spektroszk�pi�val kezdett foglalkozni. Els�k�nt mutatta ki, hogy a "k�d�s" objektumok k�z�l egyesek galaxisok, m�sok pedig f�nyl� g�zt�megek. Az ut�bbiak sug�rz�s�ban kimutatta a hidrog�nt (1864). El�sz�r mutatta ki, hogy a fell�ngol� nova-csillagok hidrog�nfelh�t dobnak ki (1866). Az �st�k�s�kben kimutatta sz�nhidrog�nek jelenl�t�t (1868). Els�k�nt �szlelte a csillagok k�zeled� vagy t�volod� mozg�s�t a Doppler-effektus seg�ts�g�vel (1868). A Nap sz�nk�p�ben felismerte a kalcium jelenl�t�t, �s folyamatosan siker�lt �szlelnie a hidrog�n v�r�s f�ny�ben a Nap protuberanci�it (Janssen �s Lockyer m�dszer�vel). Csillag-spektroszk�pokat szerkesztett, �s els�k�nt k�s�rletezett a sz�nk�pek f�nyk�pez�s�vel. Kutat�saiban egy�ttm�k�d� t�rsa volt William. A. Miller k�mikus, �s 1875-t�l m�sodik feles�ge, Margaret Lindsay Murray asszony. Sz�mos megtiszteltet�sben r�szes�lt, a British Association k�zgy�l�s�nek eln�ke (1891), 1900-1905 k�zt a Royal Society eln�ke, 1897-ben lovagg� �t�tt�k, 1902-ben a Becs�letrend kit�ntetettje. K�t alkalommal kapta meg a Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g arany�rm�t. A Rumford, Copley �s Bruce �rmek kit�ntetettje. Nev�t egy hold- �s egy Mars-kr�ter, valamint a 2635.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 7.	Schmidt, Johann Friedrich Julius hal�l�nak 125. �vfordul�ja Eutin Oldenburgi hercegs�g, (ma N�metorsz�g), 1825. okt. 25. - Ath�n, G�r�gorsz�g, 1884. febr. 7. N�met csillag�sz A modern Hold- (�s bolyg�-) t�rk�pez�s kiemelked� m�vel�je. M�r k�z�piskol�sk�nt �rdekl�d�tt a csillag�szat ir�nt. D�sseldorfban gyakornok (1845), majd a bonni obszervat�riumban F. W. Argelander mellett dolgozott. Itt kezdett foglalkozni a v�ltoz� f�nyess�g� csillagok �szlel�s�vel. 1853-58 k�zt a morvaorsz�gi Unkrechtsberg b�r� olm�tzi (ma: Olomouc, Csehorsz�g) mag�n-csillagvizsg�l�j�t vezette. 1858-ban a g�r�g kir�ly megh�vta az akkor alap�tott ath�ni Csillagvizsg�l� igazgat�j�ul. Megkezdte a Hold �tfog� t�rk�p�nek szerkeszt�s�t, 1874-ben megjelent nagy holdt�rk�pe kb. 40,000 alakzatot t�ntet fel m�r�s alapj�n. Az alakzatok nagy r�sz�nek elnevez�se is t�le sz�rmazik. Nagy pontoss�g� bolyg�rajzai is jelent�sek. Behat�an tanulm�nyozta a Nap jelens�geit �s az �st�k�s�k alakj�t. Foglalkozott a f�ldreng�sekkel is. Nev�t egy holdkr�ter, �s az 1743.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 7.	Gray, Joseph Alexander sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Melbourne, Ausztr�lia, 1884. febr. 7. - London, Anglia, 1966. m�rc. 5. Ausztr�l sz�let�s� fizikus 1907-t�l Rutherford manchesteri laborat�rium�ban dolgozott, elektronok �s r�ntgensugarak atomokon val� sz�r�s�t vizsg�lta, munk�ja el�seg�tette a Compton-sz�r�s jelens�g�nek felismer�s�t is. 1912-t�l a montreali McGill Egyetem, 1924 �s 1954 k�z�tt az Ontario �llambeli Queen's University professzora volt. 1922-ben a kanadai, 1932-ben az ausztr�l Royal Society tagj�v� v�lasztott�k. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 7.	Rademacher, Hans hal�l�nak 40. �vfordul�ja Wandsbeck, (most Hamburg-Wandsbek), N�metorsz�g, 1892. �pr. 3. - Haverford, Pennsylvania, USA, 1969. febr. 7. N�met matematikus G�ttingenben tanult, Carath�odory ir�ny�t�sa mellett doktor�lt 1917-ben. R�vid ideig k�z�piskol�kban tan�tott, 1919-ben a berlini egyetem mag�ntan�ra lett, 1922-ben pedig Hamburgban rendk�v�li tan�r. 1935-ben a Breslau-i (ma Wroclaw, Lengyelorsz�g) egyetem rendes tan�ra lett. Pacifista n�zetei miatt csatlakozott a Deutsche Friedensgesellschaft-hoz (N�met B�ke-t�rsas�g). Emiatt, b�r nem esett a faji t�rv�nyek hat�lya al�, 1934-ben elmozd�tott�k tan�ri �ll�s�b�l. A Pennsylvania-i egyetemre kapott Rockefeller �szt�nd�jjal az Egyes�lt �llamokba utazott, s 1962-ben t�rt�nt nyugd�jaz�s�ig itt tan�tott. Nyugd�jaz�sa ut�n k�t �vig a New York University-n, majd a Rockefeller egyetemen tan�tott hal�l�ig. F�bb kutat�si eredm�nyeit a val�s f�ggv�nytan, a sz�melm�let �s a m�rt�kelm�let ter�let�n �rte el. Egyik legnevezetesebb eredm�nye a Dedekind-�sszegekre vonatkoz� t�rv�ny �ltal�nos�t�sa. Nev�t viseli t�bbek k�z�tt a Rademacher-f�ggv�ny, a Rademacher-eloszl�s.
	Web dokumentumok

2009. febr. 6.	Frivaldszky Imre sz�let�s�nek 210. �vfordul�ja Bacsk�, 1799. febr. 6. - Jobb�gyi, 1870. okt. 19. Orvos, zool�gus, botanikus, egyetemi tan�r 1814-ben elk�s�rte Kitaibel P�lt, majd Sadler J�zsefet hegyaljai gy�jt�kir�ndul�sain. M�r ekkor fel�bredt az �rdekl�d�se a term�szettudom�nyok ir�nt. 1814-15-ben Kass�n b�lcseleti, 1816-t�l Pesten orvosi tanulm�nyokat folytatott, 1823-ban a pesti egyetemen orvosdoktor lett, de tanulm�nyai k�zben is f�leg zool�giai �s botanikai kutat�sokat v�gzett. 1822-ben m�r az Magyar Nemzeti M�zeum �llatt�r�ban seg�d�r. Fiatalabb �veiben a botanika, k�s�bb a zool�gia, f�leg az entomol�gia �rdekelte. T�z �vig kutatta Magyarorsz�g rovarait �s csig�it. 1833-45 k�z�tt t�bb exped�ci�t szervezett a Balk�n faun�j�nak kutat�s�ra. 1841-ben r�szt vett a Term�szettudom�nyi T�rsas�g megalap�t�s�ban. Sz�mos hazai �s k�lf�ldi tudom�nyos t�rsas�g v�lasztotta tagjai sor�ba. 1833-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2009. febr. 6.	Ganz �brah�m sz�let�s�nek 195. �vfordul�ja Unter-Embrach, Sv�jc, 1814. febr. 6. [nov.] - Pest, 1867. dec. 16. [15.] Vas�nt�mester, feltal�l�, gy�ros Az �cs �s �nt�mesters�get kitanulva tapasztalat gy�jt� v�ndor�tja sor�n sz�mos sv�jci, n�met, francia, osztr�k �s olasz �nt�d�kben dolgozott, majd 1841-ben Pestre �rkezett, ahol k�s�bb a J�zsef Hengermalom T�rsulat �nt�d�j�nek vezet�s�t b�zt�k r�. 1844-ben m�r �n�ll� �nt�d�j�ben dolgozott. Kezdetben a lakoss�g sz�ks�glet�t szolg�l� term�keket �ll�tottak el�, k�s�bb kidolgozta a vas�ti kocsik kerek�nek k�reg�nt�si technol�gi�j�t, amely nagym�rt�kben hozz�j�rult a hazai �s az eur�pai vas�ti fejleszt�shez. K�l�nb�z� gy�rtm�nyaival t�bb vil�gki�ll�t�son nyert d�jat, munk�ss�ga elismer�sek�nt 1863-ban Pest d�szpolg�r�v� v�lasztott�k. Eur�pai h�r� gy�r�ban a kiegyez�s �v�ben k�zel 400 dolgoz�t foglalkoztatott. A magyar neh�zipar egyik �tt�r�jek�nt tartjuk sz�mon, munk�ss�g�val nagym�rt�kben hozz�j�rult a hazai g�pgy�rt�s fejl�d�s�hez, a nev�t visel� k�l�nb�z� c�gek gy�rtm�nyaikkal vil�gh�rn�vre tettek szert.
	Web dokumentumok

2009. febr. 6.	Gothard S�ndor sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja Her�ny (ma Szombathely r�sze), 1859. febr. 6. - Her�ny, 1939. j�l. 14. Csillag�sz, f�ldbirtokos, mez�gazd�sz B�csben jogi tanulm�nyokat v�gzett. Testv�r�vel, Gothard Jen� csillag�sszal egy�tt her�nyi birtokukon 1881-ben csillagvizsg�l�t �s finommechanikai m�helyt rendeztek be. Fiv�r�vel egy�tt bolyg��szlel�seket v�gzett, melyeket a brit Royal Astronomical Society is k�z�lt. Betegs�ge k�vetkezt�ben 1883-ban felhagyott a csillag�szati �szlel�sekkel. A tov�bbiakban els�sorban a mez�gazdas�g korszer�s�t�s�vel, annak elm�leti k�rd�seivel is foglalkozott. A mintagazdas�gg� fejlesztett csal�di birtok j�vedelm�b�l t�mogatta fiv�re csillag�szati vizsg�latait. Testv�r�nek hal�la ut�n (1909) l�fegyverek gy�rt�s�val is foglalkozott. K�z�leti szerepet is v�llalt, orsz�ggy�l�si k�pvisel� volt. Sok publik�ci�ja jelent meg. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 5.	Szab� Guszt�v sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja Gy�r, 1879. febr. 5. - Budapest, 1963. j�l. 4. G�p�szm�rn�k, m�egyetemi tan�r M�rn�ki oklevelet 1900-ban, m�szaki doktor�tust 1908-ban szerzett. A m�egyetemen adjunktus, megh�vott el�ad� 1918-ig, 1951-ig a mez�gazdas�gi g�ptan ny. r. tan�ra �s a Mez�gazdas�gi G�pk�s�rleti Int�zet vezet�je, 1936-37-ben a m�egyetem rektora volt. 1951-ben r�szt vett az �jonnan fel�ll�tott vas�ti g�ptan tansz�k megszervez�s�ben. Nagy szerepe volt a mez�gazdas�gi g�pbemutat�k megszervez�s�ben �s a traktorok sz�nt�f�ldi vizsg�lat�nak bevezet�s�ben, mellyel tudom�nyos-k�s�rleti alapot biztos�tott a hazai traktorgy�rt�s fejleszt�se sz�m�ra. M�szaki alkot�sai k�z�l eml�t�sre m�lt�ak a j�rm�vek rug�z�s�nak elm�lete ter�n el�rt eredm�nyei, valamint a Hal�sz-Szab�-f�le t�lhev�t�.
	Web dokumentumok

2009. febr. 5.	Szatala �d�n sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja G�rbeszeg, 1889. febr. 5. - Budapest, 1958. j�n. 27. Botanikus Tanulm�nyait a budapesti tudom�nyegyetem b�lcs�szkar�n v�gezte. 1913-t�l a n�v�nytani tansz�ken tan�rseg�d volt; 1916-ban doktor�lt. A Tan�csk�zt�rsas�g mellett foglalt �ll�st, ez�rt 1921-ben �ll�sveszt�sre �t�lt�k. K�l�nb�z� kereskedelmi c�gekn�l dolgozott �s csak 1927-ben ker�lt vissza a Vet�magvizsg�l� Int�zetbe. 1945-ben az int�zet igazgat�ja lett. 1952-t�l hal�l�ig a Magyar Nemzeti M�zeum n�v�nyt�r�ban dolgozott �s el�adott az egyetemen is. A vet�magvizsg�lat mellett Magyarorsz�g �s a Balk�n zuzm�fl�r�j�nak feldolgoz�sa ter�n jelent�s munk�t v�gzett. Mintegy sz�z �j zuzm�fajt �rt le. Az Magyar Nemzeti M�zeum zuzm�gy�jtem�nye mellett t�bb k�lf�ldi m�zeum gy�jtem�ny�t is feldolgozta.
	Web dokumentumok

2009. febr. 5.	Tariska Istv�n hal�l�nak 20. �vfordul�ja K�lcse, 1915. j�n. 28. - Budapest, 1989. febr. 5. Orvos, elme- �s ideggy�gy�sz, egyetemi tan�r Egyetemi tanulm�nyait Debrecenben v�gezte. Miut�n ideggy�gy�szatb�l szakorvosi k�pes�t�st szerzett, S�ntha K�lm�n mellett v�gzett neuropathol�giai �s klinikai neurol�giai munk�t. 1950-ben az Angyalf�ldi Elmegy�gyint�zet igazgat�helyettes f�orvosa lett. Koholt v�dak alapj�n 1951-t�l 1954-ig b�rt�nb�ntet�st szenvedett. 1954-ben rehabilit�lt�k. Az Orsz�gos Ideg- �s Elmegy�gy�szati Int�zetben neuropathol�giai laborat�riumot szervezett. 1969-ben az Orvostov�bbk�pz� Int�zet neurol�giai tansz�k�nek vezet�jek�nt egyetemi tan�ri kinevez�st kapott, emellett az Orsz�gos Ideg- �s Elmegy�gy�szati Int�zet f�igazgat�i munk�j�t is ell�tta. Jelent�s volt a klinikai neuropathol�gia, a lass� v�rusbetegs�gek, a szenilis b�ntalmak, az alkoholizmus ter�let�n kifejtett munk�ss�ga, amelyet nemzetk�zi figyelem is k�s�rt. 1982-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2009. febr. 5.	Waltenhofen, Adalbert Carl von hal�l�nak 95. �vfordul�ja Admontb�hel, Ausztria, 1828. m�j. 14. - B�cs, 1914. febr. 5. Osztr�k fizikus, matematikus B�csben v�gezte tanulm�nyait. 1850-1852 k�z�tt Grazban gimn�ziumi tan�r volt, 1853-t�l 1867-ig az innsbrucki egyetem, majd 1883-ig a pr�gai m�egyetem fizikaprofesszora volt. B�csben a m�egyetemen 1883-ban l�trehozt�k az elektrotechnikai int�zetet, ennek els� professzora, majd vezet�je lett 1899-ig. Tudom�nyos munk�ss�ga sor�n legink�bb a m�gness�gtannal, az elektrom�gneses jelens�gekkel foglalkozott. Legh�resebb tal�lm�nya a Waltenhofen inga, amellyel az induk�lt �rv�ny�ramok l�tez�s�t �s azok f�kez� hat�s�t lehet szeml�ltetni.
	Web dokumentumok

2009. febr. 5.	Hodgkin, Alan Lloyd, Sir sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Banbury, Anglia, 1914. febr. 5. - Cambridge, 1998. dec. 20. Angol fiziol�gus, biofizikus, Nobel-d�jas Cambridge-ben, a Trinity College-ban tanult. Miut�n a Brit L�g�gyi Miniszt�rium sz�m�ra radarkutat�sokat v�gzett (1939-45), munk�j�t a Cambridge-i Egyetemen folytatta. Huxley k�zrem�k�d�s�vel az egyedi idegrostok elektromos �s k�miai viselked�s�t m�rte fel. K�s�rleti eredm�nyeik (1947) azt mutatt�k, hogy a nyugalmi szakaszban az ideg membr�nja csak a k�lium bel�p�s�t engedi meg az ideg belsej�be, izgalmi �llapotban viszont a membr�n a n�trium sz�m�ra is �tj�rhat�v� v�lik. 1963-ban Andrew Fielding Huxleyval �s Sir John Ecclesszel megosztva megkapta az orvosi-�lettani Nobel-d�jat az egyedi idegrostok inger�leteinek tov�bb�t�s��rt felel�s k�miai folyamatok felfedez�s��rt. 1972-ben �t�tt�k lovagg�.
	Web dokumentumok

2009. febr. 4.	Csada Imre Lajos sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja H�dmez�v�s�rhely, 1884. febr. 4. - Budapest, 1955. aug. 17. Mennyis�gtan- �s term�szettantan�r, tan�rk�pz� int�zet igazgat�ja A p�pai tan�t�k�pz� elv�gz�se ut�n Budapesten szerzett polg�ri iskolai tan�t�i, ut�na az Apponyi koll�giumban tan�t�k�pz� int�zeti tan�ri oklevelet. M�ramarosszigeten, Modoron, majd S�rospatakon tan�tott, mik�zben Debrecenben kieg�sz�t� k�pz�sre j�rt az egyetemre �s 1929-ben itt doktor�lt mennyis�gtanb�l. Kieg�sz�t� t�rgyai elm�leti fizika �s kozmogr�fia voltak. 1929-t�l Cinkot�n tan�tott az �llami tan�t�k�pz�ben, amelynek v�g�l igazgat�ja lett. S�rospatakon a k�mia szert�r �re volt, Cinkot�n geometria �s fizika tank�nyvet, valamint Fizikai gyakorlatok c. seg�dk�nyvet �rt a tan�t�k�pz�be j�r� 14-18 �ves tanul�k sz�m�ra. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n Csek� �rp�ddal, Jeges K�rollyal �s �veges J�zseffel egy�tt �ll�tott �ssze k�t k�tetes fizikai k�s�rletgy�jtem�nyt, amit f�leg �ltal�nos iskolai fizikatan�rok tudtak j�l haszn�lni az akkori �ns�ges id�kben. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2009. febr. 4.	Autheried �va sz�let�s�nek 95. �vfordul�ja Sopron, 1914. febr. 4. - Sopron, 1978. nov. 29. Matematika-term�szettan-�br�zol� geometria szakos k�z�piskolai tan�r A Szegedi Tudom�nyegyetemen 1937-ben matematika-term�szettan szakos tan�ri diplom�t, a budapesti E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetemen 1949-ben �br�zol� geometria szakos tan�ri diplom�t szerzett. Els� tan�ri diplom�j�nak megszerz�se ut�n �lete v�g�ig Sopronban lakott �s dolgozott. El�sz�r a Tiszti Le�nynevel� Int�zetben, majd t�bb k�z�piskol�ban tan�tott. Leghosszabb ideig, 1958-t�l 1969-ben t�rt�nt nyugd�jaz�s�ig a soproni Sz�chenyi Gimn�zium tan�ra volt, ahol matematika szakk�rt szervezett, oszt�lyf�n�ki teend�ket is v�llalt. B�ztat�s�ra t�bb di�kja v�lt a K�mal olvas�j�v� �s feladat megold�j�v�. Saj�t szem�ly�ben �lland� olvas�ja �s feladat megold�ja volt "A Matematika Tan�t�sa" c. foly�iratnak �s gyakori r�sztvev�je a R�tz L�szl� v�ndorgy�l�snek, ahol el�ad�st is tartott. A m�g fellelhet� egyik el�ad�s�nak a c�me: "Matematikai gondolkod�sra val� nevel�s" (K�ri Gerzson)
	Web dokumentumok

2009. febr. 4.	T�r�k Istv�n sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja Budapest, 1929. febr. 4. - Budapest, 1981. aug. 13. Orvos, radiol�gus, egyetemi tan�r Egyetemi tanulm�nyait, mint honv�d koll�gista v�gezte, majd honv�dorvos lett Sz�kesfeh�rv�ron. 1957-ben elbocs�tott�k a honv�ds�gt�l, a budapesti I. sz. Seb�szeti Klinika R�ntgen Oszt�ly�n gyakornok, tan�rseg�d, adjunktus, docens, majd egyetemi tan�r. 1978-t�l tansz�kvezet�, 1979-t�l a SOTE Radiol�giai Klinika igazgat�ja. Megalap�totta a sug�rv�delmi csoportot, �s vezette a mammogr�fiai �llom�st is. Eln�ks�gi tagja volt Magyar Radiol�giai T�rsas�gnak �s a Magyar Orvosok Nukle�ris T�rsas�g�nak is. Nyitott volt m�s tudom�nyok, �gy a k�s�rleti-fonetika fel�.
	Web dokumentumok

2009. febr. 4.	Bose, Satyendra Nath (Satyendranath) hal�l�nak 35. �vfordul�ja Calcutta, India, 1894. jan. 1. - Calcutta, 1974. febr. 4. Indiai matematikus, fizikus A calcuttai egyetemen v�gzett, 1916-ban ott tan�tott, 1921-45 k�z�tt a daccai egyetemen, majd 1945-56-ig, nyugd�jbavonul�s�ig �jra Calcutt�ban oktatott. 1924-ben elk�ldte a Planck-t�rv�nyr�l �rott cikk�t Albert Einsteinnek, aki azt igen nagyra �rt�kelte. Einstein �s Bose tov�bbfejlesztette a cikkben foglalt gondolatokat, �gy j�tt l�tre a Bose-Einstein statisztika. Dirac alkotta meg a "bozon" elnevez�st a Bose-Einstein statisztik�t k�vet� r�szecsk�kre. Bose nagysz�m�, 1918 �s 1956 k�z�tt publik�lt tudom�nyos dolgozat�val hozz�j�rult a statisztikus mechanika, az ionoszf�ra elektrom�gneses tulajdons�gai, a r�ntgen-krisztallogr�fia, a termolumineszcencia elm�let�nek kidolgoz�s�hoz �s az egyes�tett t�relm�lethez.
	Web dokumentumok

2009. febr. 3.	Haynal Imre hal�l�nak 30. �vfordul�ja Beszterce, 1892. nov. 12. - Budapest, 1979. febr. 3. Orvos, belgy�gy�sz, endokrinol�gus, egyetemi tan�r 1915-ben szerzett orvosi oklevelet Kolozsv�rott. Az 1. vil�gh�bor�ban katonaorvosk�nt szolg�lt az orosz, olasz �s alb�n harctereken. 1919-1920 k�z�tt Budapesten az I. sz. K�rbonctani Int�zetben dolgozott, majd 1920-1934 k�z�tt a III. sz. belgy�gy�szati klinik�n gyakornok, tan�rseg�d, adjunktus. 1927-ben a b�csi Gy�gyszertani Int�zetben, 1927-28-ban a londoni Radiol�giai Int�zetben t�lt�tt tanulm�nyi id�t. 1934-1940 k�z�tt a budapesti Szent L�szl�, 1940-ben a R�kus K�rh�z belgy�gy�szati oszt�ly�t vezette. 1940-1945 k�z�tt a kolozsv�ri tudom�nyegyetem belgy�gy�szati klinik�j�nak igazgat�ja, a belgy�gy�szat r. tan�ra. 1944-45-ben az orvosi kar d�k�nja volt. 1944 �sz�n megtagadta a kolozsv�ri orvosi kar kitelep�t�s�t Nyugatra. 1946-1958 k�z�tt a budapesti II. sz. Belgy�gy�szati Klinika igazgat�ja, tansz�kvezet� egyetemi tan�ra. 1958-ban Gegesi Kiss P�l, az egyetem akkori rektora politikai okokb�l k�nyszernyugd�jazta 1956-os szerepv�llal�sa miatt. Tudom�nyos tev�kenys�ge az orvostudom�ny sz�mos ter�let�re kiterjedt, p�ly�ja kezdet�n f�leg kering�s-patol�giai k�rd�sekkel foglalkozott, �gy t�bbek k�z�tt vizsg�lta a hajsz�lerek beidegz�s�t, a m�j-�s t�d�kering�s regul�ci�j�t. K�s�bbi munk�ss�ga sor�n f�leg a neuroendokrin regul�ci�, d�nt�en a hypothalamus-hypophysis k�lcs�nhat�s zavarainak klinikai vonatkoz�sait, a diagnosztika �s ter�pia lehet�s�geit kutatta a hyperthyreosis syndroma �s a v�rk�pz�s szab�lyoz�sa ter�let�n. A 2. vil�gh�bor� �veiben seg�tette az �ld�z�tteket. A szem�lyi kultusz �vei alatt politikailag szemben �llt a rendszerrel. Sz�mos k�lf�ldi akad�mia �s tudom�nyos t�rsas�g v�lasztotta tiszteleti tagjai sor�ba. 1945-t�l az MTA levelez�, 1946-t�l rendes tagja volt.
	Web dokumentumok

2009. febr. 3.	Radn�t Magda hal�l�nak 20. �vfordul�ja Vics�pap�ti, 1911. szept. 17. - Budapest, 1989. febr. 3. Orvos, szem�sz, egyetemi tan�r A budapesti tudom�nyegyetem orvosi kar�n 1935-ben szerzett diplom�t. 1939-t�l az �llami Szemk�rh�z f�orvosa, 1952-t�l a budapesti I. sz. Szemklinika professzora. A Magyar Szemorvosi T�rsas�g f�titk�ra, 1970-t�l eln�ke volt. �rdekl�d�si ter�lete a f�ny, a szem �s a neuroendocrin rendszer kapcsolatai, a k�nnyszervek betegs�gei, de k�l�n�sen a szem�szeti pathol�gia, histol�gia �s ultrastrukt�ra ter�let�n v�gzett �tt�r� munk�t. T�bb mint 300 k�zlem�nye �s 9 k�nyve jelent meg e t�mak�r�kb�l. Sz�mos hazai �s k�lf�ldi szakmai t�rsas�g tagja. 1961-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2009. febr. 3.	Mollweide, Karl Brandan sz�let�s�nek 235. �vfordul�ja Wolfenb�ttel, Als�-Sz�szorsz�g, 1774. febr. 3. - Lipcse, N�metorsz�g, 1825. m�rc. 10. N�met matematikus, csillag�sz Tanulm�nyainak befejez�se ut�n 1800-1811-ig Halle-ben tan�tott, majd 1811-t�l hal�l�ig a lipcsei egyetemen a csillag�szat tan�ra volt, emellett 1814-t�l a matematika tan�ra is. 1805-ben publik�lta az �ltala alkotott ter�lettart� vet�letet (Mollweide-vet�let), amelyet elterjedten haszn�ltak vil�gt�rk�pekhez, atlaszokban, �s falit�rk�peken. A trigonometri�ban nev�hez f�z�dik a Mollweide-formula.
	Web dokumentumok

2009. febr. 3.	Hagen, Gotthilf Heinrich Ludwig hal�l�nak 125. �vfordul�ja K�nigsberg, 1797. m�rc. 3. - Berlin, 1884. febr. 3. N�met fizikus, hidraulikai m�rn�k K�nigsbergben Besselt�l matematik�t �s asztronomi�t tanult. 1816-ban Kulmban teljes napfogyatkoz�st �szlelt. 1826-ban Pillauban r�v�p�t� fel�gyel�. 1831-ben az �p�t�si bizotts�g tagja lett �s k�s�bb a t�z�r- �s m�rn�kiskol�n s az �p�t�szeti akad�mi�n viz�p�t�szetet adott el�. 1854-1856-ig az akkori Admiralit�sn�l a Jade mellett a hadikik�t� �p�t�s�nek terveivel �s el�k�sz�t�s�vel, k�s�bb pedig annak kivitelez�s�vel foglalkozott 1869-ben. Orsz�gos f��p�t�szeti igazgat� lett. Nev�hez f�z�dik az egyenletes keresztmetszet� cs�ben �raml� k�zegre vonatkoz� Hagen-Poiseuille-t�rv�ny.
	Web dokumentumok

2009. febr. 3.	Pickering, Edward Charles hal�l�nak 90. �vfordul�ja Boston, Massachusetts, USA, 1846. j�l. 19. - Cambridge, 1919. febr. 3. Amerikai asztrofizikus A Harvard Egyetemen (Cambridge, Massachusetts) tanult, majd itt is tan�tott, ezut�n 10 �vig a Massachusetts Institute of Technology-n a fizikaprofesszora volt. 1877-ban a Harvard Egyetem obszervat�rium�nak igazgat�ja lett. Legjelent�sebb eredm�nyeit a spektroszk�pi�ban �s a v�ltoz�csillag-kutat�sban �rte el. J�l dolgoz� (�s rosszul fizetett) diplom�s n�kb�l kutat�csoportot szervezett, itt dolgozott t�bbek k�z�tt Annie Jump Cannon �s Henrietta Swan Leavitt is. Vel�k kidolgozta a ma is alkalmazott �n. Harvard-f�le sz�nk�p-t�pus oszt�lyoz�si (spektr�lklasszifik�ci�s) rendszert. Az �ltaluk szerkesztett Draper-katal�gus t�bb mint 200,000 csillag klasszifik�ci�j�t tartalmazza. Megszerkesztette a csillagok f�nyess�g�nek �sszehasonl�t�s�ra szolg�l� �n. meridi�n-fotom�tert. Fiv�r�vel �s munkat�rs�val, William Henry Pickeringgel l�trehozott egy obszervat�riumot Peruban, �gy a d�li �gbolt csillagainak adatait is felvehett�k katal�gusaikba. Spektroszk�piai m�dszerekkel mutatta ki az �n. szoros kett�scsillagok l�tez�s�t. Megszerkesztette a csillagok f�nyess�g�nek �sszehasonl�t�s�ra szolg�l� �n. meridi�n-fotom�tert. Az ezzel v�gzett m�r�sek alapj�n �ll�tott�k �ssze az �n. Harvard katal�gust, amely t�bb mint 80,000 csillag magnit�d�j�t tartalmazza. K�tszer t�ntett�k ki a brit Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g arany�rm�vel, megkapta a Henry Draper- �s a Bruce eml�k�rmet. Nev�t egy hold- �s egy Mars-kr�ter, valamint a 784.sz. kisbolyg� �rzi, melyeket r�la �s fiv�r�r�l, William Henry Pickeringr�l neveztek el. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2009. febr. 3.	Junkers, Hugo sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja Rheydt, Poroszorsz�g, 1859. febr. 3. - Gauting (M�nchen mellett), 1935. febr. 3. N�met g�p�szm�rn�k, feltal�l�, rep�l�g�ptervez� G�p�szm�rn�ki diplom�t 1883-ban szerzett. Az egyetem elv�gz�se ut�n apja sz�v�d�j�t vezette, majd Aachenben g�pgy�ri konstrukt�rk�nt dolgozott. 1887-ben �ttelep�lt Berlinbe, ahol az elektrotechnik�ban k�pezte mag�t tov�bb. 1888-ban Dessauba, a Continental Gasgesellschaft-hoz szerz�d�tt, elektromos �ramot fejleszt� nagy g�zmotorok tervez�s�re. Egyebek k�z�tt g�zmotorokat, f�t�k�sz�l�keket, g�z�zem� v�zmeleg�t� k�lyh�kat, ac�lszerkezet� csarnokokat konstru�lt. Emellett a m�r�si �s vizsg�lati m�dszerek eg�sz sor�t fejlesztette ki. �lete sor�n 180 szabadalm�t fogadt�k el. 1895-ben l�trehozta a Junkers & Co. c�get, amely kezdetben f�t�k�sz�l�keket, k�s�bb els�sorban rep�l�g�peket �s motorokat fejlesztett �s �p�tett. 1897-ben az aacheni egyetem termodinamika professzor�v� nevezt�k ki, itt 1912-ig m�k�d�tt. 1915-ben meg�p�tette a vil�g els�, teljesen f�mb�l k�sz�lt rep�l�g�p�t, majd 1919-ben az els� - hat�l�ses - ugyancsak f�mb�l k�sz�lt utassz�ll�t� rep�l�g�pet. Az els� vil�gh�bor� alatt 1917-19 k�z�tt c�ge egyes�lt a Fokker rep�l�g�p-gy�rt� c�ggel �s k�z�sen �p�tettek harci rep�l�g�peket. 1919-ben a k�t c�g k�l�nv�lt, Junkers c�ge Junkers Flugzeugwerke AG n�ven m�k�d�tt tov�bb. Ez a c�g a szem�ly- �s a tehersz�ll�t� rep�l�g�pek ter�let�n is a n�met rep�l�g�pipar f� er�ss�ge volt a k�t vil�gh�bor� k�z�tt. Junkers gy�rait, �zemeit 1934-ben a nemzeti szocialist�k �llamos�tott�k. A Junkers c�g vad�szg�pei �s bomb�z�i k�s�bb nagy szerepet kaptak a m�sodik vil�gh�bor�ban, maga Junkers azonban ezeknek a fejleszt�s�ben nem vett r�szt.
	Web dokumentumok

2009. febr. 2.	Lakatos Imre (Lipsitz) hal�l�nak 35. �vfordul�ja Debrecen, 1922. nov. 9. - London, 1974. febr. 2. Tudom�nyfiloz�fus A debreceni tudom�nyegyetemen szerzett fizika-filoz�fia tan�ri diplom�t, majd ugyanitt doktor�lt 1947-ben Kar�csony S�ndorn�l. Disszert�ci�j�nak c�me 'A fogalomalkot�s szociol�gi�ja a term�szettudom�nyban'. 1949-ben Moszkv�ban, a Lomonoszov egyetemen az MTA aspir�nsak�nt elm�leti fizikai st�diumokat hallgatott. 1950-t�l 53-ig Recsken raboskodott. Kiszabadul�sa ut�n R�nyi Alfr�d vette v�d�sz�rnyai al� �s biztos�tott sz�m�ra k�nyvt�rosi �ll�st Budapesten, a Marematikai Kutat�int�zetben. Itt ford�totta le P�lya Gy�rgy How to solve it? (A gondolkod�s iskol�ja) c. k�nyv�t. 1956-ban elhagyta az orsz�got. 1960-ban Cambridge-ben filoz�fiai �s tudom�nym�dszertani doktor�tust szerzett, majd a London School of Economics filoz�fiai kar�n lett professzor. �leteleme volt a vitatkoz�s, ugyanakkor k�rnyezete, mellyel �lland� vit�ban �llt, meghat�roz� m�don befoly�solta eszmevil�g�t. Egyetemista kor�ban olvasm�ny�lm�nyei hat�s�ra, meggy�z�d�sb�l lett a lenini tanok h�ve, meggy�z�d�sb�l v�lt 1945 ut�n sztalinist�v�, Recsk ut�n reformkommunist�v�, Angli�ban pedig konzervat�v antikommunist�v�. Han�k P�ter szerint "Lakatos elviselhetetlen jellem volt. A marxizmus-leninizmus ezen csak rontott". �let�r�l M�rei Anna k�sz�tett filmet 1999-ben "Ember, vagy �rd�g - ki volt Lakatos Imre?" c�mmel. Ellentmond�sos szem�lyis�g�nek negat�v oldalai er�s�dtek fel az �ld�ztet�s, majd a R�kosi rendszer idej�n, m�g 1956 ut�n Angli�ban a filoz�fia m�vel�s�ben �s oktat�s�ban tal�lta meg szelleme kibontakoztat�s�nak lehet�s�g�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2009. febr. 2.	L'H�pital, Guillaume Fran�ois Antoine Marquis de (L'Hospital) hal�l�nak 305. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1661. - P�rizs, 1704. febr. 2. Francia matematikus 1696-ban kiadta az els� differenci�lsz�m�t�ssal foglalkoz� tank�nyvet. Ez �s egy k�s�bbi, analitikus geometri�r�l sz�l� k�nyve a 18. sz�zad nagy r�sz�ben m�rvad�nak sz�m�tott. Az els� k�nyv tartalmazza a l'Hospital-szab�lyt, melyet Johann Bernoulli-nak, tan�r�nak tulajdon�tanak, aki �ll�t�lag beleegyezett abba, hogy anyagi t�mogat�s fej�ben az eredm�nyeit ismerteti l'Hospital m�rkival.
	Web dokumentumok

2009. febr. 2.	Gegenbauer, Leopold Bernhard sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja Asperhofen, Ausztria, 1849. febr. 2. - Giessh�bl, 1903. j�n. 3. Osztr�k matematikus El�sz�r a b�csi egyetemen tanult, majd a berlini egyetemen Kronecker �s Weierstrass tan�tv�nya volt. H�rom �vig a Csernovici egyetemen tan�tott, ennek az egyetemnek � volt az els� matematikaprofesszora. (Csernovic, amely ma Ukrajn�hoz tartozik, akkor az Osztr�k-Magyar Monarchia r�sze volt.) Innen az Innsbruck-i, majd a b�csi egyetemre ker�lt, B�csben �lt hal�l�ig. A matematika sz�mos ter�let�n �rt el eredm�nyeket, a sz�melm�letben, �s a f�ggv�nyelm�letben, de els�sorban az algebr�ban. R�la nevezt�k el a Gegenbauer-polinomokat, az ortogon�lis polinomoknak egy oszt�ly�t.
	Web dokumentumok

2009. febr. 1.	Horv�th J�zsef sz�let�s�nek 215. �vfordul�ja Luk�csh�za, 1794. febr. 1. - B�t, 1849. m�j. 13. Orvos, �r� A pesti egyetemen 1819-ben a b�lcs�szdoktori oklevelet, 1822-ben az orvosdoktori oklevelet szerzett. 1823-ban Pesten kezdte meg orvosi gyakorlat�t. 1829-ben Hont vm. f�orvosa lett. A homeop�tia h�ve volt. Sok, els�sorban orvosi, eg�szs�g�gyi t�m�j� munk�t ford�tott magyar nyelvre, ezek k�z�l a legfontosabb Plinius term�szettudom�nyi enciklop�di�j�nak els� 20 k�tete. Orvosi m�szavakat �s t�jszavakat is gy�jt�tt. 1830-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2009. febr. 1.	V�zkelety Tibor sz�let�s�nek 80. �vfordul�ja 1929. febr. 1. - 2017. aug. 24. Orvos, ortop�diai kutat� szakember, tudom�nyszervez� 1970-ben v�dte meg kandid�tusi �s 1989-ben akad�miai doktori disszert�ci�j�t. 1980-ban nevezt�k ki az Ortop�diai Klinika igazgat�j�v�. A Magyar Ortop�d T�rsas�g titk�rak�nt, majd eln�kek�nt sz�mos nemzetk�zi kongresszust szervezett. T�bb mint 140 k�zlem�nye, k�nyvfejezetek szerz�s�ge mellett mindenk�ppen eml�t�sre m�lt� Gyermekortop�dia c�m� k�nyve, szerkeszt�s�ben jelent meg Az ortop�dia tank�nyve. A Csont-�z�leti daganatok �s daganatszer� elv�ltoz�sok c�m� munk�ja hi�nyp�tl�. Kilenc �vig volt a magyar ortop�dia deleg�ltja az ortop�d vil�gt�rsas�gn�l (SICOT); h�rom �vig bizotts�gi eln�k. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok

2009. febr. 1.	Chr�tien, Henri Jacques sz�let�s�nek 130. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1879. febr. 1. - Washington DC, USA, 1956. febr. 6. Francia csillag�sz, feltal�l� Legjelent�sebb optikai alkot�sai az anamorfikus lencserendszerek �s a t�vcs�vek Ritchey-Chr�tien-szerel�se. Az el�bbi a sz�lesv�szn� filmek CinemaScope-rendszer�nek alapja lett, ut�bbi a nagy csillag�szati teleszk�pok eset�n jelentett igen j� korrig�lts�g�, j� lek�pez�s� nagy l�t�mez�t. A Holdon egy kr�ter viseli a nev�t, 1954-ben pedig az Amerikai Filmakad�mia Oscar-d�j�t kapta a 20th Century-Fox st�di� k�pviselet�ben a CinemaScope-rendszer kidolgoz�s��rt. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok