Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Boyle, Willard Sterling Amherst, �j Sk�cia, Kanada , 1924. aug. 19. - Wallace, �j Sk�cia, 2011. m�j. 7. Kanadai-amerikai fizikus, Nobel-d�jas H�rom �ves volt, amikor az orvos �desapa Quebecbe k�lt�ztette a csal�dot, �s 14 �ves, amikor el�sz�r be�ratt�k �llami iskol�ba. Addig �desanyja tan�totta otthon. A k�z�piskolai v�gzetts�g megszerz�se ut�n Montrealban a McGill Egyetemre iratkozott be, de tanulm�nyait megszak�tva 19 �ves kor�nban a kanadai, majd az angol haditenger�szet szolg�lat�ba �llt. A h�bor� ut�n befejezte egyetemi tanulm�nyait, s 1950-ben PhD fokozatot szerzett a McGill Egyetemen. 1953-ban lett a Bell Laborat�rium kutat�ja, itt r�szt vett az els�, folyamatosan m�k�d� rubin l�zer kifejleszt�s�ben. Az Apollo programban a Holdra sz�ll�s hely�nek kiv�laszt�s�ban j�tszott szerepet, majd visszat�rt az integr�lt �ramk�r�k kutat�s�hoz. Legsikeresebb munk�ja a CCD (Coupled Charge Device) l�trehoz�sa volt 1969-ben, mellyel az elektronikus f�nyk�pez�s el�tt nyitott utat, s amely�rt G.E.Smith nev� munkat�rs�val egy�tt negyven �vvel k�s�bb, 2009-ben kapott fizikai Nobel-d�jat. Boyle 85, Smith 79 �ves volt m�r akkor. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok