História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31    
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
2019.
jan. 18.
Korbuly Mihály halálának 80. évfordulója
Tótbánhegyes, 1868. júl. 9. - Budapest, 1939. jan. 18.

Vegyészmérnök
Tanulmányait a zürichi műegyetemen és tudományegyetemen végezte, mérnöki oklevelét 1901-ben, a bölcsészdoktorit 1902-ben szerezte. 1902-től a budapesti Állatélettani és Takarmányozási Állomás vegyésze. 1904-ben a szennyvíztisztítás és a halászati igazgatás kérdéseinek tanulmányozására külföldi utat tett. Ennek eredményeként készült tanulmánya alapján állították fel 1906-ban a Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomást, melynek 1907-től igazgatója volt. Mint kísérletügyi főigazgató 1933-ban ment nyugalomba. Értekezései hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg.

Web dokumentumok

2019.
jan. 18.
Lofgren, Edward Joseph születésének 105. évfordulója
Chicago, Illinois, USA, 1914. jan. 18. - Oakland, California, 2016. szept. 6.

Amerikai fizikus
Svéd bevándorlók gyermekeként Chicagoban született, 13 éves korában családjával Los Angelesbe költözött. 1938-ban a Berkeley Egyetemen végzett, itt E. O. Lawrence 37 hüvelykes ciklotronjának megépítésében segédkezett. 1940 őszén az atomfegyver-programban Oak Ridge-ben az uránizotópok szeparálásán, majd Los Alamosban a bombák gyújtószerkezetének tervezésében dolgozott. 1946-ban a Berkeley Egyetemen doktorált. A háború után a részecskegyorsítók fejlesztésében végzett kiemelkedő jelentőségű munkát. Ő valósította meg az első szinkrociklotront, részt vett a Bevatron tervezésében, amely a kor legnagyobb energiájú részecskegyorsítója volt. Később Hermann Grunderrel a relativisztikus nehézion-gyorsítók tervezésével jelentős szerepet játszottak a mai hadronterápiás gyógykezelések megalapozásához is. 1979-ben vonult nyugállományba, 102 éves korában hunyt el. (Piriti János)

Lofgren, Edward Joseph
Web dokumentumok

2019.
jan. 17.
Győry István halálának 65. évfordulója
Debrecen, 1861. júl. 15. - Alsógöd, 1954. jan. 17.

Gyógyszerész
1884-ben a budapesti orvosi karon gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett, 1887-1894-ben a gyógyszerészeti tanszéken tanársegéd. 1893-ban kidolgozta a nevéről elnevezett arzénmeghatározási eljárást. 1894-től a Kertészeti Tanintézet kémiatanára, megszervezte a tanintézet technológiai tanszékét. Több gyümölcsfeldolgozó szerkezetet szabadalmaztatott. Hosszabb ideig szerkesztette a Kertészet és a Gyümölcskertészet c. folyóiratokat, 1913-ban a Földművelésügyi Minisztériumban a kertészeti ügyek referense, a hazai konzervgyártás kiépítője.

Győry István
Web dokumentumok

2019.
jan. 17.
Szörényi Imre halálának 60. évfordulója
Vágmedence, 1905. máj. 12. - Budapest, 1959. jan. 17.

Biokémikus, orvos
1929-ben szerezte meg orvosi oklevelét Budapesten. 1929-től Berlinben, Freiburgban, Baselban, Wartburgban dolgozott. 1933-ban a Szovjetunióba emigrált, 1934-1950-ben az Ukrán Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetében dolgozott, 1950-ben tért haza. Megalapította és vezette az MTA Biokémiai Intézetét. Kezdetben a lipidek emészthetőségét, a fény sejtekre gyakorolt hatását, a kationok erjedési folyamatokban játszott szerepét vizsgálta, hazatérése után az enzimek kémiai szerkezetét és biológiai funkcióit tanulmányozta. 1950-től az MTA tagja.

Szörényi Imre
Web dokumentumok

2019.
jan. 17.
Fowler, Ralph Howard, Sir születésének 130. évfordulója
Fedsden, Anglia, 1889. jan. 17. - Cambridge, 1944. júl. 28.

Brit fizikus, asztronómus
Ösztöndíjjal tanult a Cambridge-i Trinity College-ban. Az első világháborúban a tengerészetnél szolgált, itt súlyosan megsebesült. Sebesülése következtében Archibald Hill ballisztikával foglalkozó csoportjához került. Érdeklődése itt fordult a fizika felé, fontos eredményeket ért el a lövedékek aerodinamikai számításaiban. A háború után visszatért a Trinity College-ba, ahol matematikát oktatott. Munkássága főként a statisztikus mechanika és termodinamika területére esett. A csillagok spektrumáról és hőmérsékletéről szóló munkája - melynek megírásában társszerzője volt Arthur Milne - alapvető fontosságú. 1926-ban Paul Dirac-kal együtt a fehér törpe csillagok statisztikai mechanikai tárgyalását adta meg. 1932-ben a Cambridge-i Cavendish Laboratory elméleti fizikai tanszékére választották meg. A második világháborúban rossz egészségi állapota ellenére ismét hadi szolgálatra jelentkezett. A Kanadával és az Egyesült Államokkal való tudományos kapcsolatok tartása volt a feladata. 2. világháborús szolgálatainak elismeréseképpen lovagi címet kapott. A fizika számos kiválósága volt Fowler tanítványa Cambridge-ben, köztük három későbbi Nobel-díjas is. A Royal Society tagja volt.

Fowler, Ralph Howard, Sir
Web dokumentumok

2019.
jan. 16.
Klaus Mihály születésének 300. évfordulója
Pozsony, 1719. jan. 16. [26.] - Bécs, Ausztria, 1792. dec. 1.

Jezsuita fizikatanár, tankönyvíró
Matematikát tanított Kassán és Budán, természettant a bécsi egyetemen, és a bécsi Theresianumban, majd természetjogot a nagyszombati egyetemen. Előadásaiban és tankönyveiben korának haladó szemlélete nyilvánul meg. Fő műve, a Philosophia naturalis seu Physica generalis et particularis (Természetfilozófia, avagy fizika), Bécsben jelent meg 1756-ban. Kritikusan vizsgálta Descartes és Newton eltérő fizikai szemléletét. Legfőbb érdeme a korszerű természettudomány meghonosítása, és a következő tanár-nemzedék szemléletének alakítása. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2019.
jan. 16.
Feyér Gyula születésének 145. évfordulója
Hosszúfalu, 1874. jan. 16. - Budapest, 1959. márc. 9.

Gépészmérnök
Műegyetemi tanulmányait Budapesten és Zürichben végezte, oklevelét Budapesten szerezte 1898-ban. 1900-tól a budapesti állami felsőipariskolán, a fém-vasipari, majd az 1913-14. évi átszervezés után az épületegészségügyi osztály tanára, az egészségügyi műszaki berendezések előadója. 1921-35-ig a kereskedelemügyi minisztériumban az ipari-műszaki osztályt vezette, mely később a szén- és általános energiagazdaság, valamint a villamosítási ügykörrel bővült. 1917-43-ban szerkesztette a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyét. Főként energetikai kérdésekkel foglalkozott. A hazai szenek gazdaságos tüzelésére szolgáló kályha-, ill. kazánberendezések megszerkesztésében és bevezetésében nagy érdemei vannak.

Web dokumentumok

2019.
jan. 16.
Eperjessy Antal születésének 120. évfordulója
Magyarfráta (Kolozs megye), 1899. jan. 16. - Budapest, 1982. ápr. 9.

Gépészmérnök, egyetemi tanár
1922-ben szerzett általános mérnöki, 1929-ben gépészmérnöki oklevelet a budapesti műegyetemen. 1925-től a Haditechnikai Intézetben dolgozott. 1948-49-ben a Haditechnikai Intézetben a tüzérség műszaki referense. A budapesti hidak kiemelésénél és helyreállításánál dolgozott. 1950-52-ben a tüzérségi tudomány előadótanára. Emellett a BME Hadmérnöki Karán meghívott előadó volt. 1952-től a BME-n docens, 1954-től a Fegyvertechnikai Tanszék egyetemi tanára. 1959-től óraadóként tanított a BME-n.

Web dokumentumok

2019.
jan. 16.
Hullay József halálának 35. évfordulója
Rimaszombat, 1921. febr. 27. - Debrecen, 1984. jan. 16.

Orvos, idegsebész, egyetemi tanár
1944-ben a debreceni orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét. 1945-től Debrecenben az idegklinika orvosa. Sántha Kálmán eltávolítása után az idegsebészeti részleg, majd a klinika vezetője. 1970-től egyetemi tanár. Az epilepszia és az extrapiramidális mozgászavarok sebészi kezelésével, a halántéklebeny működésével, agydaganatokkal, elsősorban hallóideg-daganatokkal, az epilepszia sebészi kezelésével foglalkozott. A Magyar. Idegsebészeti Társaság elnöke.

Web dokumentumok

2019.
jan. 16.
Couder, André halálának 40. évfordulója
Alençon, Franciaország, 1897. nov. 27. - Párizs, 1979. jan. 16.

Francia optikus, csillagász
A párizsi obszervatórium igazgatója 1926-tól. Az általa kidolgozott módszer tükrös csillagászati távcsövek tükörfelületének olyan kialakítására szolgál, amely az optikai hibákat nagy mértékben csökkenti. Távcsőtükrök minőségének ellenőrzésére szolgál a Couder féle maszkolás. A Holdon egy kicsiny becsapódási krátert neveztek el róla.

Couder, André
Web dokumentumok

2019.
jan. 15.
Kilczer Gyula halálának 45. évfordulója
Budapest, 1892. okt. 12. - Budapest, 1974. jan. 15.

Geofizikus, fizikatanár
A budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát (1916), majd gyakornok, ill. tanársegéd volt 1917-ig. Ezt követően Békéscsabán, 1933-tól a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanított. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársa volt (1950-60). Közel 60 éves korában kezdett geofizikai kutatással foglalkozni. Érdeklődése a földmágneses tér geometriai szerkezetére irányult. Nemcsak a korábbi módszerek alkalmazásának elvi korlátaira mutatott rá, hanem megadta a helyes megoldást is.

Kilczer Gyula
Web dokumentumok

2019.
jan. 15.
Kiss Dezső születésének 90. évfordulója
Debrecen, 1929. jan. 15. - Budapest, 2001. jún. 24.

Fizikus, egyetemi tanár
A debreceni egyetemen nyerte el fizikusi oklevelét, kutatói pályafutását is itt kezdte el Szalay Sándor akadémikus mellett, és csak azután került Budapestre a KFKI-ba, Jánossy Lajos kutatócsoportjába. Az ötvenes években kozmikus sugárzás terén végzett tudományos tevékenységét. Érdeklődése ezek után az alacsonyenergiájú magfizika felé fordult. 1960-1963-ig a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetben, Ilja Mihajlovics Frank Nobel-díjas akadémikus vezetése mellett csoportvezetőként dolgozott. 1967-1969-ig a koppenhágai Niels Bohr Intézetben dolgozott. Ezután kezdett el foglalkozni ismét az elemi részecskék fizikája körébe tartozó kérdésekkel. Kezdeményezésére indult meg a KFKI-ban a proporcionális és ún. drift-kamrák kifejlesztése. A CERN-ben 1975-ben kezdett el dolgozni. 1976 nyarától 1979 októberéig a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet aligazgatója volt. 1984 elejétől munkatársaival együtt bekapcsolódott egy újabb neutrinófizikai kísérletbe, amelynek célja extrém nagyenergiájú neutrinók asztrofizikai és magfizikai tulajdonságainak tanulmányozása volt. 1957 óta részt vett az ELTE Atomfizikai Tanszékének munkájában, és ott sokrétű oktatói munkát végzett. Élete során számos elismerést, kitüntetést kapott, és intenzíven részt vett a tudományos szervező munkában is. 1976-tól az MTA tagja.

Kiss Dezső
Web dokumentumok

2019.
jan. 15.
Oláhné Erdélyi Mária születésének 90. évfordulója
Vámospércs, 1929. jan. 15. - Debrecen, 1980. ápr. 23.

Matematikus, tanár
Rövid ideig a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított, majd 1953-tól tanársegéd, 1961-től adjunktus, 1978-tól docens a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE). Előbb az absztrakt algebra kérdései foglalkoztatták, több értekezése jelent meg e tárgykörből. Fő műve az Abel-csoportok körébe tartozó On n-algebraically closed groups. Ezután figyelme a hazai és a külföldi matematikaoktatás történetének és iskolaügyének a kérdése felé irányult.

Web dokumentumok

2019.
jan. 15.
Castillon, Johann (Salvemini, Giovanni Francesco Melchiore) születésének 315. évfordulója
Castiglione, Tuscany, Itália, 1704. jan. 15. [1708.] - Berlin, Németország, 1791. okt. 11.

Olasz matematikus, csillagász
Eredeti neve Giovanni Francesco Melchiore Salvemini volt. Pisában folytatott matematikai tanulmányai után Svájcba ment, ott változtatott nevet, felvette szülővárosa nevét. Lausanne-ban és Bernben tanított, majd 1751-ben Utrechtbe ment, itt tanított 1764-ig, 1755-től mint professzor. 1764-től Berlinben élt, ahol 1765-ben királyi csillagász lett. Foglalkozott a kúpszeletekkel, és tüzérségi problémákkal. Cramerrel együttműködve publikálta Leonhard Euler és Johann Bernoulli levelezését. Ő adott nevet a kardioid görbének. 1763-ban a londoni Royal Society tagja lett.

Web dokumentumok

2019.
jan. 15.
Schläfli, Ludwig születésének 205. évfordulója
Grasswil, Bern, Svájc, 1814. jan. 15. - Bern, 1895. márc. 20.

Svájci matematikus
A berni egyetemen tanult teológiát és matematikát, majd középiskolai tanár lett, de emellett tovább járt matematikai előadásokra a berni egyetemen. 1843-ban megismerkedett Jakob Steinerrel, és Dirichlet-vel, akik buzdították matematikai vizsgálatainak folytatására. 1848-ban a berni egyetem magántanára lett, 1854-től 1891-ben történt nyugdíjazásáig az egyetem professzora volt. Legfontosabb eredménye az n-dimenziós sokaságok és az n-dimenziós politopok bevezetése. Erre vonatkozó eredményeinek csak egy részét publikálhatta életében, jelentőségüket csak halála után ismerték fel.

Schläfli, Ludwig
Web dokumentumok

2019.
jan. 15.
Coggia, Jérome Eugéne halálának 100. évfordulója
Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1849. febr. 18. - Marseille, 1919. jan. 15.

Francia csillagász
Már fiatalon, műkedvelőként észleléseket végzett, 17 éves korától a Marseille-i egyetemi csillagvizsgálójának gyakornoka, majd adjunktusa. Elsősorban a bolygók, kisbolygók és üstökösök megfigyelésével foglalkozott, munkája során 4 új kisbolygót és 8 üstököst fedezett fel. Nevezetessé tette nevét az 1874-ben felfedezett "Coggia-üstökös" (C/1874 H1), amelynek alapos szinkép-megfigyelése jelentős eredményeket hozott az üstökös-fizika terén. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2019.
jan. 14.
Entz Béla halálának 60. évfordulója
Kolozsvár, 1877. márc. 10. - Pécsvárad, 1959. jan. 14.

Orvos, patológus, egyetemi tanár
1900-ban szerezte orvosi oklevelét, 1899-től a budapesti anatómiai és élettani intézetben működött. 1905-06-ban ösztöndíjjal külföldön tanult, 1917-ben a kórbonctan tanára az Állatorvosi Főiskolán; 1918-1952-ig a pozsonyi, ill. a pécsi egyetemen a kórbonctan tanár, 1918-47-ben a törvényszéki orvostan megbízott előadója. 1931-32-ben és 1945-46-ban az egyetem rektora. Jelentős kutatásokat végzett a tuberkulózis, a szifilisz kórbonctana terén. Röviddel a treponema felfedezése után kimutatta azt a congenitalis syphilisnél májban. Elsők között hangoztatta a leukémia daganat jellegét. Kiváló pedagógus volt, kitűnő tanítványokat nevelt. Örökléstani, teratológiai és paleopatológiai kutatásokat végzett. Érdemeket szerzett a pécsi orvosi kar létesítése és megszüntetésének megakadályozása terén.

Entz Béla
Web dokumentumok

2019.
jan. 14.
Flerkó Béla születésének 95. évfordulója
Pécs, 1924. jan. 14. - Budapest, 2003. ápr. 15.

Orvos
1948-ban szerzett orvosi oklevelet a pécsi orvosi karon. A POTE rektora (1979-1985). Több alkalommal vendégprofesszor az Egyesült Államokban. Neuroendokrinológiával, szaporodásbiológiával, az agyalapi mirigy idegi szabályozásával foglalkozott. Nevéhez fűződik az agyfüggelékmirigy ún. follicus stimuláló hormonja ürítés-szabályozó idegrendszeri mechanizmusának a felfedezése. Elsőként tisztázta a petefészekhormon (ösztrogén) központi idegrendszeri szabályozását, illetve visszahatását. 1970-től az MTA tagja.

Flerkó Béla
Web dokumentumok

2019.
jan. 14.
Billy, Jacques de halálának 340. évfordulója
Compiègne, Franciaország, 1602. márc. 18. - Dijon, 1679. jan. 14.

Francia jezsuita matematikus
Miután belépett a jezsuita rendbe, 1629-től több jezsuita kollégiumban oktatott matematikát, 1668 után több kollégiumnak rektora is lett. Rendszeres levelezést folytatott Pierre de Fermat-tal. Több eredményt ért el a számelméletben. Számos asztronómiai táblázatot publikált, többek között számításokat az 1656 és 1693 közötti nap- és holdfogyatkozásokra vonatkozólag. Vizsgálta az asztronómiai számítások során felmerülő problémákat. Egyike volt az első tudósoknak, akiknek álláspontja szerint az asztrológiának nincs helye a tudományok között. A Billy holdkrátert nevezték el róla.

Web dokumentumok

2019.
jan. 14.
Bossut, Charles halálának 205. évfordulója
Tartaras, Franciaország, 1730. aug. 11. - Párizs, 1814. jan. 14.

Francia matematikus
A jezsuitáknál tanult, az egyházi rendet is felvette, abbé lett. Matematikai tanulmányaiban Clairaut és d'Alembert támogatta. 1752-ben Mezieres-ben a matematika tanára lett, itt Monge-ot bátorította geometriai eredményeinek publikálására. 1794-ben az École Polytechnique tanára lett. Legfőbb eredményeit a kísérleti hidrodinamika, valamint a bolygók mozgásának vizsgálata terén érte el. Kiadta Pascal műveit 1779-ben.

Bossut, Charles
Web dokumentumok

2019.
jan. 14.
Reis, Johann Philipp halálának 145. évfordulója
Gelnhausen, Németország, 1834. jan. 7. - Friedrichsdorf, 1874. jan. 14.

Német feltaláló
Szülei korán meghaltak, nagybátyja kereskedőnek szánta, ő azonban önképzéssel elérte, hogy 1859-ben tanár lett. Tanulmányozta az emberi fül szerkezetét, és kutatta az emberi hang elektromos úton való átvitelének lehetőségét. 1860-ban készítette el első telefonkészülékét, mely kb. 100 méter távolságra volt képes hangot átvinni. Több helyen is bemutatta, és többször továbbfejlesztette a készüléket, azonban korában nem sikerült komolyabb érdeklődést felkeltenie. Ennek egyik oka lehetett, hogy a készülék a zenei hangokat elfogadható minőségben, az emberi beszédet azonban kevésbé érthetően vitte át. Reis a telefon mellett konstruált egy háromkerekű járművet és egy vízórát is. Az első gazdaságilag használható telefont 1876-ban Alexander Graham Bell készítette és szabadalmaztatta az Egyesült Államokban.

Reis, Johann Philipp
Web dokumentumok

2019.
jan. 14.
Reizins, Linards Eduardovich születésének 95. évfordulója
Riga, Lettország, 1924. jan. 14. - 1991.

Lett matematikus
A független Lettországban született, amely 1940-ben kényszer hatására a Szovjetunióhoz csatlakozott. Lettország német megszállása alatt bujkált, hogy ne hívják be a német hadseregbe. Rövid ideig börtönbe is került, ahonnan 1942-ben szabadult, gimnáziumi tanulmányait csak ez után fejezhette be. 1944-ben, a szovjet hadsereg újbóli bevonulása után a rigai egyetemen tanult matematikát. 1948-ban szerzett diplomát és állást kapott az egyetemen. 1949-ben azonban az erőszakos oroszosítási törekvések miatt elmozdították az egyetemről. Tíz éven keresztül csak középiskolában taníthatott, azonban ez idő alatt is folytatta matematikai kutatásait. 1958-ban kapott újból állást a rigai egyetemen és a Lett Tudományos Akadémia asztronómiai Intézetében. 1979-ben lett professzor. Jelentős szerepe volt abban, hogy a Lett Tudományos Akadémia 1991-ben önálló matematikai kutatóintézetet hozott létre. Legfontosabb eredményeit a közönséges differenciálegyenletek topológiai osztályozása területén érte el.

Web dokumentumok

2019.
jan. 13.
Hollán Ernő születésének 195. évfordulója
Szombathely, 1824. jan. 13. - Budapest, 1900. máj. 26.

Hadmérnök, altábornagy, államtitkár
Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte 1839-ben. Mint mérnök úttörő munkát végzett a talajjavítás terén, és szerepet vitt a dunántúli vasúthálózat kialakításában. Széchenyi döblingi bizalmas köréhez tartozott. 1865-től az országgyűlés tagja, 1867-70-ben közlekedési, 1870-72 között honvédelmi államtitkár. Jelentős szerepe volt a kiegyezés utáni közlekedéspolitika kialakításában. A vasútépítéseket helyezte előtérbe a vízi közlekedés rovására is. A Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítója és első elnöke (1866-1885). Érdemei elismeréséül az Egylet 1885-ben Hollán Ernő-pályadíjat alapított az év legjelentősebb műszaki tanulmányának jutalmazására.

Hollán Ernő
Web dokumentumok

2019.
jan. 13.
Quincke, Georg Hermann halálának 95. évfordulója
Frankfurt (Oder), Németország, 1834. nov. 19. - Heidelberg, 1924. jan. 13.

Német kísérleti fizikus
Fizikát, kémiát és matematikát hallgatott Königsbergben, Heidelbergben és Berlinben. Itt doktorált, a higany kapilláris állandójának más fizikai mennyiségektől való függését vizsgálta. Sikeres berlini, majd würzburgi professzorkodás után 1875-ben Heidelbergben lett a Berlinbe távozott Kirchhoff utóda. Több, mint harminc éven át, nyugdíjazásáig működött itt. Tanítványa volt Antolik Károly, Réthy Mór és Philipp Lenard is. A fizika több területén végzett fontos kísérleti munkát, az általa feltalált eszközök közül a hang interferenciáján alapuló Quincke-csövet ma is használják az egyetemi kísérleti fizikaoktatásban. Apja és öccse híres orvosprofesszorok voltak, így a Quincke név hármuk munkássága révén került be a természettudományos köztudatba. (Dr. Radnai Gyula)

Quincke, Georg Hermann
Web dokumentumok

2019.
jan. 13.
Villard, Paul Ulrich halálának 85. évfordulója
Saint-Germain-au-Mont-d'Or, Franciaország, 1860. szept. 28. - Bayonne, 1934. jan. 13.

Francia kémikus, fizikus
Tanulmányait az École Normale Supérieure-ön végezte, majd néhány évi középiskolai tanárkodás után itt is dolgozott nyugdíjbavonulásáig. 1900-ban a rádium sugárzását tanulmányozva felfedezte, hogy a természetes rádioaktivitás Ernest Rutherford által alfa-, illetve béta-sugárzásnak elnevezett fajtái mellett létezik egy harmadik, nagyobb áthatolóképességű sugárzás is. Ezt a sugárzást később ugyancsak Rutherford gamma-sugárzásnak nevezte el. 1914-ben mutatták ki, hogy a gamma-sugárzás elektromágneses sugárzás. Villard a továbbiakban is a radioaktív sugárzásokkal foglalkozott, többek között tökéletesítette a dozimetriai módszereket. Több radiológiai eszközt is kifejlesztett.

Villard, Paul Ulrich
Web dokumentumok

2019.
jan. 13.
Wien, Wilhelm Carl születésének 155. évfordulója
Fischhausen (Kelet-Poroszország, ma Rybaki, Oroszország), 1864. jan. 13. - München, Németország, 1928. aug. 30.

Német fizikus, Nobel-díjas
1883-tól Berlinben Hermann Helmholtz mellett tanult, 1886-ban doktorált. Ezután megszakításokkal továbbra is Helmholtz mellett dolgozott 1896-ig, amikor az aacheni műegyetem tanárának nevezték ki. 1899-ben a giesseni, 1900-ban a würzburgi egyetem, majd 1920-tól haláláig a müncheni egyetem fizikaprofesszora. Az abszolút fekete test sugárzásával kapcsolatban 1896-ban állapította meg az ún. Wien-féle sugárzási törvényt. Az a tény, hogy a képlet csak rövid hullámhosszakon illeszkedik jól a tapasztalati értékekhez, Max Planck kvantumelméletének egyik kiindulópontja lett. Wien katódsugarakkal kapcsolatos eredményei a tömegspektrometria alapjául szolgáltak. 1911-ben megkapta a Nobel-díjat. Nevét egy Mars kráter viseli. (Bartha Lajos)

Wien, Wilhelm Carl
Web dokumentumok

2019.
jan. 13.
Wilson, Olin Chaddock születésének 110. évfordulója
San Francisco, California, USA, 1909. jan. 13. - ?, 1994. júl. 13.

Amerikai asztrofizikus, észlelő csillagász
A kaliforniai Mount Wilson Obszervatórium kutatója, a csillag-színképvizsgálat szakértője. A hindu Vainu Bappuval együtt kimutatta, hogy szoros összefüggés van a kétszer ionizált kalcium csillagok szinképében mutatkozó vonalainak szélessége, és a csillag fényerőssége között. Ezzel fontos módszert nyújtottak a csillagok megbízható fényerősség-beosztására és távolságmérésére. Elsőként állapította meg, hogy egyes csillagokon a napfoltokhoz hasonló csillag-foltok mutathatók ki, melyek a csillag aktivitásának változását okozzák. 1984-ben a Bruce emlékéremmel jutalmazták. (Bartha Lajos)

Wilson, Olin Chaddock
Web dokumentumok

2019.
jan. 12.
Rombauer Emil halálának 105. évfordulója
Szklenó, 1854. jún. 4. - Budapest, 1914. jan. 12.

Természettan- és vegytantanár, tankerületi főigazgató
Egyetemi tanulmányait a stuttgarti műegyetemen, a tübingai és budapesti tudományegyetemeken végezte. Bölcseletet és természettudományokat hallgatott. Kémiából és természettanból tett tanári vizsgát. 1880-82-ben tanársegédként működött a budapesti műegyetem kísérleti természettani tanszékén, 1881-85 között tanár volt a selmecbányai evangélikus főgimnáziumban. 1885-ben az újonnan alapítandó brassói állami főreáliskola megszervezésére, majd igazgatására kapott megbízást. 1905-ben a budapesti V. kerületi állami főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Pályája során elnyerte a címzetes tankerületi főigazgató címet. Az országos közoktatásügyi tanács tagja és az országos középiskolai tanáregyesület alelnöke volt.

Web dokumentumok

2019.
jan. 12.
Pávai Vajna Ferenc halálának 55. évfordulója
Csongva, 1886. márc. 6. - Szekszárd, 1964. jan. 12.

Geológus
Egyetemi tanulmányai befejeztével 1910-ben a geológia doktora, 1911-ben a selmecbányai akadémián Böckh Hugó mellett tanársegéd az ásvány-földtan-teleptani tanszéken. 1912-1914-ben az erdélyi, 1915-1918 között a horvátországi, majd 1918-tól a dunántúli szénhidrogén-kutatásokban volt jelentős szerepe. 1930-ban a Földtani Intézet főgeológusa 1944-ig. Munkássága elsősorban a tektonika, a kőolajföldtan és a vízföldtan területére terjedt ki; a hazai kőolaj- és földgázkutatás egyik úttörője volt. Nevéhez fűződik több jelentős gyógy- és hévvíz feltátása is (Szeged, Hajdúszoboszló, Karcag, Debrecen, Szolnok). Élete végén főként a hévvizekből nyerhető geotermikus energia hasznosításának kérdései foglalkoztatták. Javaslatára létesültek az alföldi hévvízkutak mellett az első hévvizekkel fűtött kertészetek.

Pávai Vajna Ferenc
Web dokumentumok

2019.
jan. 12.
Majzon László születésének 115. évfordulója
Érsekújvár, 1904. jan. 12. - Budapest, 1973. júl. 19.

Geológus, paleontológus, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1933-ban földtanból, őslénytanból és földrajzból. 1932-től a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa. Itt a mélyfúrási anyagfeldolgozó laboratórium megszervezésével és vezetésével, főleg a kőolajkutató mélyfúrások anyagából kikerült mikropaleontológiai (parányőslénytani) anyag, elsősorban foraminiferák feldolgozásával szerzett érdemeket. 1948-tól a budapesti tudományegyetemen tanár. 1950-1952-ig a Földtani Intézet igazgatója, megbízták az olajkutatás tudományos laboratóriumának szervezésével. Az 2. világháború alatt térképező geológusként is működött Erdélyben, erről számos értekezést írt. Élete végén tudománytörténettel is foglalkozott.

Majzon László
Web dokumentumok

2019.
jan. 12.
Márta Ferenc születésének 90. évfordulója
Kiskundorozsma, 1929. jan. 12. - Budapest, 2010. febr. 25.

Kémikus, tudománypolitikus, egyetemi tanár
1953-ban a Szegedi Tudományegyetemen vegyész oklevelet szerzett. A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE TTK Szervetlen és Analitikai Kémiai, ill. Általános és Fizikai Kémiai Tanszék tanársegéde, adjunktusa, docense, egyetemi tanára és 1962-1975-ig a Tanszék vezetője volt. 1967-1973-ig a JATE rektora. 1980-1998-ig Az MTA KKKI, ill. Kémiai Kutatóközpont főigazgatója volt. A Szovjetunióban és Cambridge-ben volt vendégkutató. Termikus és fotokémiai elemi reakciók kinetikájával, elsősorban gázkinetikai és fotokémiai alapkutatásokkal foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a különböző oxigéntartalmú szabadgyökök bomlási és izomerizációs reakciói kvantitatív kinetikai paramétereinek meghatározása terén. Számos tudományos és politikai tisztséget töltött be. 1970-től az MTA levelező, 1976-tól rendes tagja volt. 1970-től 1985-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, 1975-1980-ig az MTA főtitkára volt.

Márta Ferenc
Web dokumentumok

2019.
jan. 12.
Helmont, Jan Baptista van (Johannes, Johann, Jean) születésének 440. évfordulója
Brüsszel, Habsburg Birodalom, (ma Belgium), 1579. jan. 12. [1577., 1580.] - Vilvoorde, 1644. dec. 30.

Flamand kémikus, orvos
A Louvain-i egyetemen tanult, orvosi tanulmányokat is folytatott, de nem szerzett egyetemi fokozatot. Kísérletező és alkímiát művelő orvos volt, fontosnak tartotta mérések végzését. Számos utazást tett Svájcban, Itáliában, Franciaországban és Angliában. Birtokán letelepedve folytatta kutatásait. Egyes nézetei miatt az inkvizíció házi őrizetben tartotta, nem publikálhatott az inkvizíció engedélye nélkül, ezért számos írása csak halála után jelenhetett meg. Nem fogadta el az ókoriak négy alapvető elemre (föld, víz, tűz, levegő) vonatkozó nézeteit, két alapvető elemet tételezett fel, a vizet és a levegőt. Ő vezette be a gáz fogalmát, magát a szót a görög "káosz" (chaos) szóból alkotta meg.

Helmont, Jan  Baptista van (Johannes, Johann, Jean)
Web dokumentumok

2019.
jan. 12.
Minkowski, Hermann halálának 110. évfordulója
Alekszotasz, Orosz Birodalom (ma Kaunas, Litvánia), 1864. jún. 22. - Göttingen, Németország, 1909. jan. 12.

Litván születésű német matematikus
Németországban, a königsbergi egyetemen tanult. Még egyetemi hallgatóként egy tanulmányával elnyerte a Francia Akadémia nagydíját. Königsbergben kötött életreszóló barátságot David Hilberttel. 1887-ben a bonni egyetemen habilitált. Tanított a königsbergi, zürichi, és berlini egyetemen, majd 1902-től élete végéig Göttingenben. Zürichben Albert Einstein is hallgatói közé tartozott. Fontos eredményeket ért el a kvadratikus alakok és lánctörtek elméletében. Ő vezette be a számelméletben a számok geometriáját. 1907-ben felismerte, hogy Lorentz és Einstein eredményei a négydimenziós tér-idő kontinuumban fogalmazhatók meg. Ezzel jelentősen hozzájárult a relativitáselmélet matematikai megalapozásához. Hatással volt Einstein későbbi munkásságára, az általános relativitáselmélet kidolgozására is. Minkowski egy sejtését, melyet ő csak egy speciális esetre bizonyított, később Hajós György bizonyította az általános esetben. Minkowski nevét viseli az 12493 Minkowski aszteroida.

Minkowski, Hermann
Web dokumentumok

2019.
jan. 12.
Müller, Paul Hermann születésének 120. évfordulója
Olten, Svájc, 1899. jan. 12. - Basel, 1965. okt. 12.

Svájci vegyész, Nobel-díjas
Ő fedezte fel, hogy a DDT a rovarok számára erős méreg, amiért 1948-ban orvosi-élettani Nobel-díjjal tüntették ki. A DDT és kémiai származékai több mint 20 éven át a legelterjedtebb rovarirtószernek számítottak, és igen nagy szerepük volt a világ élelmiszer-termelésének megnövelésében, valamint a rovarok terjesztette betegségek visszaszorításában. Az 1970-es években a DDT-t egyre inkább kiszorították az újabb, gyorsabban lebomló és kevésbé mérgező vegyületek; azóta sok országban be is tiltották a használatát.

Müller, Paul Hermann
Web dokumentumok

2019.
jan. 12.
Ladizsenszkaja, Olga Alekszandrovna (Ladyzhenskaya, Olga Alexandrovna) halálának 15. évfordulója
Kologriv, Oroszország, 1922. márc. 7. - Szentpétervár, 2004. jan. 12.

Orosz matematikus
Matematika iránti érdeklődését apja keltette fel, aki matematikatanár volt. Apját 1937-ben letartóztatták, és kivégezték, mint a "nép ellenségét". Ladizsenszkaja származása miatt számos hátrányt szenvedett, sikeres felvételi vizsgája ellenére sem vették fel a leningrádi egyetemre. A "tudományok doktora" címért 1951-ben benyújtott disszertációját csak 1953-ban, Sztálin halála után védhette meg. 1954-ben a leningrádi egyetem professzora és a Szteklov Intézet leningrádi Matematikai Fizika Laboratóriumának vezetője lett. A Szovjetunió felbomlása után is Oroszországban folytatta munkáját, bár számos külföldi intézettől kapott meghívást. Munkássága elsősorban a parciális differenciálegyenletek, különösen a Navier-Stokes egyenlet vizsgálatának területén volt jelentős. Fontos eredményei közé tartozik Hilbert 19. problémájának megoldása. Több külföldi akadémia választotta tagjává, számos kitüntetésben részesült.

Ladizsenszkaja, Olga Alekszandrovna (Ladyzhenskaya, Olga Alexandrovna)
Web dokumentumok

2019.
jan. 11.
Kosztolányi Árpád születésének 160. évfordulója
Szabadka, 1859. jan. 11. - Szabadka, 1926. dec. 3.

Matematika- és fizikatanár, főgimnáziumi igazgató, író
Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. 1881-ben nyert tanári oklevelet. Egy ideig Eötvös Loránd mellett dolgozott. 1882-ben doktorált fizikából Budapesten, az ingamozgás elméletéből. 1883-ban a szabadkai gimnázium matematika-fizikatanára, 1901 után igazgatója. Az ő irányításával épült fel a szabadkai főgimnázium impozáns épülete, itt ma is középiskola működik. Szívesen zongorázott, vonzódott a csillagászathoz. Szépirodalommal is foglalkozott, írt verseket, elbeszéléseket a korabeli lapokba és folyóiratokba. Kosztolányi Dezső apja. (Dr. Radnai Gyula)

Kosztolányi Árpád
Web dokumentumok

2019.
jan. 11.
Aujeszky Aladár születésének 150. évfordulója
Pest, 1869. jan. 11. - Budapest, 1933. márc. 9.

Mikrobiológus, orvos, állatorvos, főiskolai tanár
A budapesti egyetemen 1892-ben orvosi oklevelet szerzett. Gyakornok, majd helyettes tanársegéd a II. sz. belklinikán, utóbb tanársegéd az általános kórtani tanszéken. 1900-tól az Állatorvosi Főiskolán tanársegéd, magántanár, majd 1907-től a bakteriológia tanára. Ettől kezdve vezette a Bakteriológiai Intézetet és jelentős közegészségügyi tevékenységet fejtett ki. Bevezette a kutyák veszettség elleni kötelező oltását. Felfedezte az állatoknak róla elnevezett nyúltagyvelőbénulását, új baktériumspóra-színezőeljárást dolgozott ki.

Aujeszky Aladár
Web dokumentumok

2019.
jan. 11.
Ábrahám Ambrus Andor halálának 30. évfordulója
Tusnád, 1893. nov. 20. - Budapest, 1989. jan. 11.

Zoológus, ideghisztológus, egyetemi tanár
1919-ben szerzett biológia szakos tanári diplomát a budapesti tudományegyetemen, 1922-ben doktori oklevelet kapott. 1934-től a szegedi tanárképző főiskola tanára, 1940-1967-ben a szegedi tudományegyetem általános állattan és összehasonlító anatómia tanszékén ny. r. tanár. Idegszövettani és idegélettani kérdésekkel foglalkozott, mikrotechnikai eljárásokat dolgozott ki az idegek tanulmányozására. Jelentősek a vérerek beidegződésére, az intracardiális idegekre, a hallóidegekre vonatkozó összehasonlító kutatásai. Számos külföldi és hazai társaság tagja volt. 1945-től az MTA tagja.

Ábrahám Ambrus Andor
Web dokumentumok

2019.
jan. 11.
Dienes Zoltán Pál halálának 5. évfordulója
Budapest, 1916. nov. 11. - Wolfville, Nova Scotia, Kanada, 2014. jan. 11.

Matematikus
Szülei Dienes Pál és Dienes (Geiger) Valéria. Szüleinek válása után 16 évesen édesapjához költözött Angliába. Egyetemi tanulmányait Londonban a University College-ban végezte, a Londoni Egyetemen doktorált matematikából 1939-ben. Utána matematikatanárként tanított angliai középiskolákban, illetve 1944 után különböző angliai egyetemeken (Southhampton, Sheffield, Manchester, Leicester). Leicesterben pszichológiai tanulmányokat is végzett ekkor fejlesztette ki matematikatanulási elméletét, alkotta meg szemléltető eszközeit és könyveket írt. 1961-ben Ausztráliában Adelaidben kapott katedrát. Az International Study Group for Mathematics Learning kutatócsoport és egy nemzetközi folyóirat a Strucrtural Learning megalapítója. 1966-tól 1978-ig a kanadai Sherbrooke Egyetemen egy új matematikaoktatási Kutató Központ, a Pszichomatematikai Intézet igazgatója. Itt dolgozott vele együtt Varga Tamás és Klein Sándor is. Közben szinte a világ minden táján járt és tanítási kísérleteket végzett (Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Guinea, USA, Kanada, Németország, Olaszország, Chile, Argentína, Brazília, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Magyarország). 1978-80 között Olaszországban tantervet állított össze az elemi iskolák számára. Az 1980-as évek közepétől Exeter egyetemén tiszteletbeli kutatótanár. Nyugdíjas éveit Kanadában töltötte, ahol az Acadia Egyetem Tanítóképzőkarán tanított. Sokat publikált, 30-nál több könyvet írt. 5 egyetem díszdoktora: Siena (Olaszország), Caen (Franciaország), New Brunswick (Kanada), Exeter (1995, Anglia), Pécsi Tudományegyetem (2009). Számos nyelven beszélt: magyarul, angolul, franciául, németül, olaszul. 1938-ban vette el feleségül gyerekkori szerelmét, Tessa Cooke-ot. Házasságukból öt gyermekük született. (Dr. Kántor Sándorné dr. Varga Tünde)

Dienes Zoltán Pál
Web dokumentumok

2019.
jan. 11.
Bridges, Calvin Blackman születésének 130. évfordulója
Schuyler Falls, USA, 1889. jan. 11. - Los Angeles, 1938. dec. 27.

Amerikai genetikus
Egy évvel azután, hogy a Columbia Egyetem hallgatója lett (1909), Thomas Hunt Morgan genetikusnak lett a laborasszisztense. Morgannal együtt tervezték meg az ecetmuslica-kísérleteket. Ezek a kísérletek vezettek a "géntérképek" megalkotásához, és igazolták az öröklődés kromoszómaelméletét. Bridges, Morgan és Alfred Henry Sturtevant 1925-ben közölték eredményeiket. 1928-ban Bridges Morgannel együtt a pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetemre tette át székhelyét, ahol megalkották az ecetmuslica lárvájának nyálmirigysejtjeiben található óriáskromoszómák részletes géntérképét. Később Bridges fedezte fel a génduplikációval létrejött Drosophila-mutánsok egy fontos osztályát.

Bridges, Calvin Blackman
Web dokumentumok

2019.
jan. 11.
Carleman, Torsten halálának 70. évfordulója
Visseltofta, Svédország, 1892. júl. 8. - Stockholm, 1949. jan. 11.

Svéd matematikus
Az uppsalai egyetemen tanult. Aktív tagja volt az Uppsalai Matematikai Társaságnak. 1917-ben az uppsalai egyetem docense, 1923-ban a Lund Egyetem professzora. 1924-ben megpályázta és elnyerte a stockholmi egyetem professzori állását. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 1926-ban választotta tagjai közé. 1927-től a Mittag-Leffler Intézet igazgatója, az Acta Mathematica szerkesztője lett. A klasszikus analízis és annak alkalmazásainak területén ért el eredményeket. A Carleman-egyenlőtlenség a matematika, ezen belül az analízis egyik fontos, konvergens sorokra vonatkozó eszköze.

Carleman, Torsten
Web dokumentumok

2019.
jan. 10.
Gözsy Béla halálának 40. évfordulója
Csíkszereda, 1903. márc. 26. - Montreal, Kanada, 1979. jan. 10.

Gyógyszerész, biokémikus, egyetemi tanár
Apja csíkszeredai patikájában gyakornok, 1924-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi, 1926-ban ugyanott gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. 1926-ban budapesti Egyetem Közegészségtani Intézetében tanársegéd. Az 1930-as évek elejétől a szegedi egyetemen dolgozott Szent-Györgyi Albert biokémiai intézetében. Itt szerzett biokémiai doktorátust 1932-ben. 1940-ben a budapesti Phylaxia Oltóanyag-termelő Intézetbe került, ahol elsőként vezette be a szérumtermelésbe a liofilizálás módszerét. 1945-ben a budapesti Szervita Gyógyszervegyészeti Laboratórium vezetője, itt penicillin- és sztreptomicin-kutatásokkal foglalkozott. 1949-ben számos dolgozata jelent meg a párizsi Journal Physiologie c. szaklapban. Párizsból került a kanadai, montreali egyetem Mikrobiológiai és Higiéniai Intézetébe, ahol a BCG-oltások hatásával, a fagocitákkal, az influenza vírusával és az antihisztaminokkal foglalkozott és itt egyetemi tanár lett.

Web dokumentumok

2019.
jan. 10.
Schmid Rezső születésének 115. évfordulója
Munkács, 1904. jan. 10. - Budapest, 1943. okt. 2.

Spektroszkópus, molekulaszerkezet kutató vegyészmérnök
1926-ban diplomázott a budapesti műegyetemen, s már a következő évben, 1927-ben doktorált Gróh Gyula irányításával a tudományegyetemen. Pogány Béla vette fel a műegyetemi fizika tanszékre és szerzett számára Rockefeller ösztöndíjat Chicagoba, Robert Mullikenhez. Az itt eltöltött 1932-es év egész további pályáját a molekulaszerkezet meghatározására szolgáló spektroszkópiai kutatások felé irányította. Pogány Béla, Gerő Loránd és Schmid Rezső európai szintű spektroszkópiai iskolát teremtettek a műegyetemen a 30-as években. Schmid nemcsak kiváló kutató, termékeny szerző, hanem nagyszerű pedagógus is volt. Számos fiatal kutató számára adott témát és laboratóriumi lehetőséget doktori disszertációjuk elkészítéséhez. Közülük a legismertebbek: Bozóky László, M. Zemplén Jolán, Budó Ágoston, Kovács István, de még Schmid korai halála után is több olyan doktori disszertáció született, amelyben a szerzők (pl. Gáspár Rezső, Deézsi Irén) hálásan mondtak köszönetet a tőle kapott bíztatásért, ösztönző támogatásért. 1950 óta az anyagszerkezet kutatásban elért kimagasló eredményeket Schmid Rezső díjjal jutalmazza az Eötvös Loránd Fizikai Társulat. (Dr. Radnai Gyula)

Schmid Rezső
Web dokumentumok

2019.
jan. 10.
Callan, Nicholas Joseph halálának 155. évfordulója
Darver, Írország, 1799. dec. 22. - Maynooth, 1864. jan. 10.

Ír tudós,feltaláló
A St Patrick's College-ben (Maynooth) természettudományokat és filozófiát tanult. 1823-ban, pappá szentelése után a római Sapienza egyetemen teológiai doktorátust szerzett. Itt megismerkedett Galvani és Volta eredményeivel. 1826-ban visszatért Írországba és Maynooth-ban a természettudományi tanszék vezetője lett haláláig. Az elektromosság terén végzett kísérleteket, ő szerkesztett először indukciós tekercset. Nagy feszültség előállítására képes elemeket állított össze, és egyike volt az elsőknek, akik egyenáramú elektromotort készítettek.

Callan, Nicholas Joseph
Web dokumentumok

2019.
jan. 10.
Bazin, Henri-Émile születésének 190. évfordulója
Nancy, Franciaország, 1829. jan. 10. - Dijon, 1917. febr. 7.

Francia mérnök
H.-P.-G. Darcy asszisztenseként dolgozott, majd annak halála után befejezte azt a programot, amely a csatornákban folyó víz áramlását akadályozó tényezőket vizsgálta. A kutatás eredményeit 1865-ben tette közzé. Ezután a hullámterjedést és a nyíláson átfolyó folyadék sebességének és hozamának változását tanulmányozta. 1854-ben megnagyobbította a Canal de Bourgogne-t, és alkalmassá tette a kereskedelmi hajózásra. 1867-ben javasolta, hogy a folyók kotrásához szivattyúkat alkalmazzanak, ez vezetett el az első szívó-kotróhajó megépítéséhez. 1875-ben lett a Corps des Ponts et Chaussées főmérnöke. 1913-ban választották be a Francia Tudományos Akadémia tagjai közé.

Bazin, Henri-Émile
Web dokumentumok

2019.
jan. 10.
Mandelbrojt, Szolem születésének 120. évfordulója
Varsó, Lengyelország (ebben az időben az Orosz Birodalom része), 1899. jan. 10. - Párizs, Franciaoszrág, 1983. szept. 23.

Lengyel születésű francia matematikus
Családja Litvániából származott. Egyetemi tanulmányait Varsóban és Krakkóban végezte, majd Párizsban doktorált Hadamard irányítása alatt. Rockefeller-ösztöndíjjal két évet az Egyesült Államokban töltött, majd visszatért Franciaországba. Egy ideig részt vett a Bourbaki csoport munkájában. 1938-ban a College de France professzora lett. 1940-ben, Franciaország német megszállásakor az Egyesült Államokba menekült, ahol ismét a Houston-i Rice Institute-ban dolgozott. A világháború vége után visszatért Franciaországba, tanszékére, itt dolgozott 1972-ig. Legfontosabb eredményeit az analízis területén, a Fourier-sorok és az analitikus függvények elméletében érte el. Részt vett Hadamard munkáinak sajtó alá rendezésében.

Mandelbrojt, Szolem
Web dokumentumok

2019.
jan. 9.
Csorba József születésének 230. évfordulója
Nagyszőllős, 1789. jan. 9. - Pest, 1858. nov. 23.

Orvos
1814-ben szerezte meg orvosi oklevelét a pesti orvosi karon. 1817-től Somogy vármegye főorvosa. 1829-ben adta ki "Hygiastika, vagy is Orvosi Oktatás" című főművét. Az 1831-1832. évi kolerajárvány idején minden erejét latba vetette és a védekezést megyéjében körültekintő gondossággal végeztette. A védekezés sikeres volt, lokalizálták a járványt. 1834. május 30-án eredményes gyógyító tevékenysége elismeréséül nemességet kapott I. Ferenc királytól. Érdeklődése kiterjedt kora influenzás megbetegedéseire is. 1846-ban megalapította a kaposvári kórházat. 1848-ban lemondott állásáról, és Pestre költözött, tudományos munkásságára irányította a figyelmét. Néprajzzal, ismeretterjesztéssel is foglalkozott. 1832-től az MTA tagja.

Csorba József
Web dokumentumok

2019.
jan. 9.
Hatvani Ede halálának 65. évfordulója
Szegvár, 1879. nov. 25. - Győr, 1954. jan. 9.

Piarista matematikatanár
A kolozsvári és a budapesti tudományegyetemen matematika-fizika szakot végzett. 1900-1903-tól Budapesten, Kecskeméten, 1906-ban Vácott, 1907-ben Nagykárolyban, 1908-ban Vácott, 1912-ben Budapesten, 1939-ben Kecskeméten gimnáziumokban matematikát tanított.

Web dokumentumok

2019.
jan. 9.
Abody Előd (Anderlik) halálának 70. évfordulója
Dés, 1896. nov. 27. - Budapest, 1949. jan. 9.

Mérnök, műegyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1921-ben. 1923-tól külföldi ösztöndíjjal hosszabb tanulmányútra ment. 1936-tól ny. r. tanáraként megszervezte és felépítette az Aerodinamikai Intézetet. Gyakorlati téren a Légügyi Hivatal munkatársaként repülőgépek szilárdsági vizsgálatával, a gyártás ellenőrzésével és a gépteljesítmények megállapításával, elméleti téren pedig különösen a repülőgépek dinamikai igénybevételével, a stabilitás és igénybevétel kapcsolatával, valamint a repülőgépszárny elméletének fejlesztésével foglalkozott. 1945-46-ban részt vett a háború alatt elpusztult intézet újjáépítésében, majd 1947-től a mérnökkari mechanikai tanszéket vezette.

Abody Előd (Anderlik)
Web dokumentumok

2019.
jan. 9.
Agnesi, Maria Gaetana (Gaëtana) halálának 220. évfordulója
Milánó, Habsburg Birodalom (ma Olaszország), 1718. máj. 16. - Milánó, 1799. jan. 9.

Olasz matematikus, filozófus, nyelvész
Matematikai és nyelvi tehetsége korán megmutatkozott. Még gyerekkorában megtanult görögül és latinul. Matematikából a kúpszeletek és speciális görbék vizsgálatával vívta ki kora tudósainak elismerését. Ő lett az első női professzor matematikából. XIV. Benedek pápa nevezte ki a bolognai egyetemre. Írt egy kétkötetes művet az algebráról és az analízisről. A könyvet franciára is lefordították, és a francia egyetemek sokáig használták tankönyvként.

Agnesi, Maria Gaetana (Gaëtana)
Web dokumentumok

2019.
jan. 9.
Szteklov, Vlagyimir Andrejevics (Steklov, Vladimir Andreevich) születésének 155. évfordulója
Nyizsnyij Novgorod, Oroszország, 1864. jan. 9. - Gaspra, Krím, Szovjetunió, 1926. máj. 30.

Szovjet-orosz matematikus, fizikus
1887-ben diplomázott a kharkovi egyetemen majd itt tanított 1889-1906-ig. 1896-ban egyetemi tanár lett. 1921-ben kezdeményezésére megalakult a Matematikai Intézet Moszkvában, 1934-ben róla nevezték el. Szteklov elsősorban függvénytannal, főleg parciális differenciálegyenletek különböző típusú megoldásával foglalkozott. Az ő tanítványa volt Fridman, a későbbi híres fizikus.

Szteklov, Vlagyimir Andrejevics (Steklov, Vladimir Andreevich)
Web dokumentumok

2019.
jan. 9.
Stone, Marshall Harvey halálának 30. évfordulója
New York, USA, 1903. ápr. 8. - Madras, India, 1989. jan. 9.

Amerikai matematikus
A Harvard egyetemen apja nyomán jogi tanulmányokat kezdett, azonban érdeklődése a matematika felé fordult, és Birkhoff-nál szerzett Ph.D. fokozatot. A Harvard, Yale, majd a chicagoi egyetemen tanított. A 2. világháború idején katonai célú kutatásokban vett részt. Kiváló munkatársaknak (többek között Antoni Zygmund-nak) a megnyerésével a chicagoi egyetem matematikai intézetét az Egyesült Államok egyik legjobb matematikai intézetévé tette. A funkcionálanalízis és a csoportelmélet területén elért eredményeivel jelentősen hozzájárult a kvantummechanika matematikai megalapozásához. Egyik legfontosabb eredménye, a Stone-von Neumann tétel bizonyítása. Ugyancsak jelentősek a Boole-algebrákra vonatkozó tételei.

Stone, Marshall Harvey
Web dokumentumok

2019.
jan. 8.
Warga János (Szigeti) születésének 215. évfordulója
Kovácsvágás, 1804. jan. 8. - Nagykőrös, 1875. jan. 10.

Mennyiségtan- és természettantanár
A sárospataki főiskolán végzett bölcsészeti, jogi és teológiai tanulmányokat. 1831-32-ben a kollégium mennyiségtan- és természettantanára. Szemere Bertalannal megalapította a Sárospataki Nyelvmívelő Társulatot, majd szerkesztette a Parthenon c. irodalmi folyóiratot. 1833-tól Nagykőrösön tanár, tanszékének elfoglalása előtt a berlini egyetemen a matematika és fizika mellett neveléstant és filozófiát is hallgatott. Egyike volt Hegel első magyarországi követőinek és első azok között, akik Kazinczy nyelvújító mozgalmának eredményeit és a reformkori irodalmat tanítványaikkal megismertették. 1837-től sürgette a magyar tanítóképzés ügyének rendezését, 1839-ben a nagykőrösi gimnáziumot tanítóképző osztályokkal bővítette és 1855-ben megszervezte az önálló tanítóképzőt. 1835-től az MTA tagja.

Warga János (Szigeti)
Web dokumentumok

2019.
jan. 8.
Papp Ferenc halálának 50. évfordulója
Budapest, 1901. júl. 31. - Budapest, 1969. jan. 8.

Geológus, hidrogeológus, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett s 1924-ben a műegyetemre került Schafarzik Ferenc mellé tanársegédnek. 1935-ben magántanár, 1953-tól egyetemi tanár, 1960-tól az ásvány- és földtani tanszék vezetője volt. Ásvány- és kőzettani vizsgálatokkal kezdte pályáját. Vizsgálta a hazai dioritokat, a mórágyi gránitot és évtizedeken át a Börzsöny kőzeteit. Munkásságának középpontjában a hidrogeológia állt, a hazai források, különösen a gyógyvízforrások és a karsztvizek kutatása. Igen sokat tett a források, a földalatti vizek feltárásáért és védelméért. 1958-ban megalapította Jósvafőn a Karszt- és Barlangkutató Állomást, amely a hazai karsztvízkutatás bázisává lett. Ő honosította meg Magyarországon a mérnökgeológia új tudományágát, melynek első tanára volt. Több szakfolyóirat elindítója és szerkesztője volt.

Papp Ferenc
Web dokumentumok

2019.
jan. 7.
Kastler, Alfred halálának 35. évfordulója
Guebwiller, Németország (ma Franciaország), 1902. máj. 3. - Bandol, 1984. jan. 7.

Francia fizikus, Nobel-díjas
1920-tól a párizsi École Normale Supérieure-ön tanult, majd Franciaországban a Bordeaux-i és a Clermont-Ferrand-i, Belgiumban a Leuveni Egyetem természettudományi karán, 1941-től 1968-ig pedig az École Normale Supérieure-en tanított. 1966-ban fizikai Nobel-díjat kapott az atomok elektromágneses rezonanciáinak tanulmányozására szolgáló eljárások felfedezéséért és kidolgozásáért. A Nobel-díj elnyerése idején az École professzora és a fizikai laboratórium társigazgatója volt. Hosszú, eredményes tanári pályája alatt egy egész francia fizikusnemzedéket nevelt fel. 1968-1972-ig a Nemzeti Tudományos Kutatóközpont igazgatója volt.

Kastler, Alfred
Web dokumentumok

2019.
jan. 7.
Szoboljev, Viktor Viktorovics (Sobolev, Viktor Viktorovich) halálának 20. évfordulója
Szentpétervár, Oroszország, 1915. szept. 2. - Moszkva, 1999. jan. 7.

Szovjet-orosz asztrofizikus
A leningrádi (szentpétervári) egyetem tanára, 1941-től az elméleti asztrofizika professzora. Igen széleskörű munkássága kiterjedt a meteor-jelenségektől a bolygó-légkörök fényszóródásán át a csillagközi gázfelhők fizikai sajátságáig. Különösen érdekesek a forró Wolf-Rayet csillagok színképének magyarázatára, és a gázködök fénylési mechanizmusára vonatkozó tanulmányai. Számos kézikönyv és csillagászati tankönyv szerzője - többet idegen nyelvekre is lefordítottak -, valamint az oroszországi "Asztrofizika" c. folyóirat alapítója és főszerkesztője. Elsőként foglalkozott a forró csillagok részecske-kiáramlásának, a "stelláris szél" elméleti leírásával. A Szovjet Tudományos Akadémiájának tagja, Lomonoszov-éremmel jutalmazták, nevét a 2836.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Szoboljev, Viktor Viktorovics (Sobolev, Viktor Viktorovich)
Web dokumentumok

2019.
jan. 6.
Petzval Ottó (Petzvál) születésének 210. évfordulója
Szepesbéla, 1809. jan. 6. - Budapest, 1883. aug. 28.

Matematikus, csillagász, mérnök, egyetemi tanár
A pesti egyetemen tanult, csillagász gyakornok volt a gellérthegyi csillagvizsgálóban, 1840-ben doktorált. A felsőbb matematika tanára, a csillagászati szeminárium vezetője a pesti tudományegyetemen. Az MTA rendes tagja. Főleg a felsőbb matematika alkalmazása foglalkoztatta az erőgépek (gőzgépek) szerkesztésében. Felsőbb mennyiségtani és géptani kézikönyvei a maguk korában alapvetők voltak. 1872-82 között a Földrajzi tanszék szemináriumán (a tanszékvezetői állás nem volt betöltve) főleg szférikus csillagászatot és az égimechanika elemeit oktatta. Jelentős szerepe volt a hallgatók csillagászat iránti érdeklődésének felkeltésében, működése alatt egyre nőtt az e tárgyból vizsgázók száma. (Bartha Lajos)

Petzval Ottó (Petzvál)
Web dokumentumok

2019.
jan. 6.
Ludvigh Gyula halálának 100. évfordulója
Szepesbéla, 1841. ápr. 21. - Budapest, 1919. jan. 6.

Vasútépítő mérnök
Oklevelét a brüsszeli egyetemen szerezte. Először itt dolgozott vasútépítésnél és tervezésnél, majd Spanyolországban 1863-ban a sevilla-portugáliai vasút tervezésénél irányító szerepe volt. 1867 után a belga, francia és törökországi vasutakat tanulmányozta. Műszaki javaslatai alapján jelölték ki a boszniai-romániai vasúti csatlakozásokat. 1881-ben a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban az út- és középítési osztály vezetője, 1883-tól az államvasutak igazgatóságának tagja. 1887-1909-ig a MÁV elnökigazgatója volt, ez idő alatt sokat tett a vasúthálózat fejlesztése érdekében. 1893-tól a főrendiház tagja. 1909-től a kassa-oderbergi vasút vezérigazgatója volt.

Ludvigh Gyula
Web dokumentumok

2019.
jan. 6.
Borosay Dávid Lajos (Borossay) halálának 90. évfordulója
Újkér, 1854. nov. 21. - Tihany, 1929. jan. 6.

Főiskolai matematikatanár
1880-1881-ben a pesti egyetem hallgatója. Bencés szerzetes. 1881-1885-ben a pápai gimnázium tanára, 1885-1889-ben a pannonhalmi főiskola matematikus tanára. 1889-1915-ben esztergomi tanár, 1915-1925-ben soproni igazgató. 1925-től Tihanyban élt nyugalomban. Esztergomi évei alatt írta hamarosan nagyon népszerűvé lett, kitűnő tankönyveit, algebratankönyvet 1901-ben és geometriatankönyvet 1904-ben. Ezek sok kiadásban és az új iskolai rendszerekhez alkalmazott átdolgozásban sokáig népszerűek voltak. A Borossay-Holenda-Korányi tankönyvből generációk tanultak matematikát.

Borosay Dávid Lajos (Borossay)
Web dokumentumok

2019.
jan. 6.
Fenyvessy Béla halálának 65. évfordulója
Budapest, 1873. aug. 15. - Pécs, 1954. jan. 6.

Orvos, higiénikus, egyetemi tanár
1897-ben a budapesti orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét. 1897-1907-ben a budapesti egyetem gyógyszertani intézetében tanársegéd. 1905-ben a kísérleti gyógyszertan magántanára, 1907-1918-ban az orvosi kar közegészségtani intézetében dolgozott. 1918-1944-ben a közegészségtan ny. r. tanára a pozsonyi, illetve a pécsi orvosi karon. 1919-1920-ban a pécsi egyetem rektora. Az 1. világháború alatt a Honvédség Központi Egészségügyi Intézetének vezetője, irányította a hadsereg járvány elleni védelmét, a hastífusz és kolera elleni oltóanyagok termelését. Bevezette a polyvalens vakcinákat. Az első vidéki közegészségtani állomás megszervezője. Foglalkozott a spirochaeták és trypanosomák anyagcseréjével, az influenza-bacilus kórokozó szerepével. 1960-ban Fenyvessy Béla-emlékérmet alapítottak.

Fenyvessy Béla
Web dokumentumok

2019.
jan. 6.
Mendel, Gregor Johann halálának 135. évfordulója
Odrau melletti Heizendorfban, (Ausztria, Szilézia), 1822. júl. 22. - Brünn, 1884. jan. 6.

Osztrák biológus
1849-50-ben matematikát és görög nyelvet tanított a znaimi gimnáziumban. 1851 és 1853 között Bécsben végzett egyetemi tanulmányokat. Eközben fejlesztette tovább matematikai tudását és megismerkedett az atomelmélettel. 1853-ban főleg fizikát oktatott. 1854 és 1868 között a brünni felsőfokú reáliskolában természetrajzot tanított. 1856 és 1863 között a brünni kolostor kertjében végzett növénykeresztezési kísérleteivel megállapította az örökletes "faktorok" utódnemzedékekbe átjutásának törvényszerűségeit, és ezzel megalapozta a modern genetikát. Gyakran nevezik őt a "genetika atyjá"-nak, a róla nevezett örökléstani szabályok megalapítója.

Mendel, Gregor Johann
Web dokumentumok

2019.
jan. 5.
Tittel Péter Pál születésének 235. évfordulója
Pásztó, 1784. jan. 5. [jún. 28./29.] - Buda, 1831. aug. 26.

Csillagász, egyetemi tanár
1806-ban az egri líceum matematikatanára. 1807-ben a pesti egyetemen a filozófia doktora lett. 1810-ben Bécsben folytatott csillagászati tanulmányokat, majd 1815-ben Göttingenbe utazott, hol két évig Gausst hallgatta. 1817-ben Párizs, London, Greenwich csillagvizsgálóit tanulmányozta. Hazatérve átvette az egri obszervatórium vezetését. 1824-ben a budai csillagvizsgáló igazgatójává és a pesti egyetem csillagászat tanárává nevezték ki. Kronológiai kérdésekkel foglalkozott. Tanulmányai főleg külföldi szaklapokban jelentek meg. 1830-tól az MTA tagja.

Tittel Péter Pál
Web dokumentumok

2019.
jan. 5.
Rácz Béla halálának 75. évfordulója
Szerep, 1863. dec. 21. [1962.] - Szerep, 1944. jan. 5.

Meteorológus
Iskolázatlan földműves volt, aki önképzéssel sajátította el ismereteit. Falujában a Hangya szövetkezet alapítója, majd a hitelszövetkezet igazgatója. A községben népkönyvtárat alapított. Szerepen jól felszerelt meteorológiai állomást rendezett be, külön méhészeti időjárási észleléseket végzett, és jelentéseket küldött a Meteorológiai Intézetnek. A Meteorológiai Társaság Hegyfoki Kabos éremmel (1934), az államfő Magyar Arany Érdemkereszttel (1943) tüntette ki. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2019.
jan. 5.
Alexits György születésének 120. évfordulója
Budapest, 1899. jan. 5. - Budapest, 1978. okt. 14.

Matematikus
Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen kezdte, innen a frontra vezényelték. Hazatérve tevékeny szerepet vállalt a szocialista/kommunista diákmozgalomban. A kommün bukása után Ausztriába menekült. Grazban fejezte be az egyetemet, itt doktorált matematikából. 1929-ben szerezte meg itthon is a matematika-fizika tanári oklevelet. Doktorátusát Kolozsvárott honosíttatta. 1943-ban Bay Zoltán támogatásával lett a budapesti műegyetem magántanára. Részt vett az ellenállási mozgalomban, ezért Németországba internálták. 1946-48 között közoktatásügyi államtitkár, 1948-49-ben - a Magyar Tudományos Akadémia háttérbeszorításának, majd felszámolásának céljára létrehozott - Tudományos Tanács főtitkára, 1949 decemberétől az újjászervezett MTA első főtitkára volt. Ebben az időszakban számos tudóst fosztottak meg akadémiai tagságától; rehabilitálásukra csak közvetlenül a rendszerváltás előtt került sor. 1948-1967-ig a Műegyetem III. sz. matematikai tanszékének vezetőjeként működött. 1967-től az MTA Matematikai Kutatóintézetének kutatója volt. Az MTA levelező (1948), rendes tagja (1949) volt. Legfontosabb eredményeit az ortogonális függvénysorok és az approximációelmélet, valamint a görbeelmélet területén érte el.

Alexits György
Web dokumentumok

2019.
jan. 5.
Straub F. Brunó (Straub Ferenc Brúnó) születésének 105. évfordulója
Nagyvárad, 1914. jan. 5. - Budapest, 1996. febr. 15.

Tudományszervező politikus, biokémikus, egyetemi tanár
Középiskolában matematika tanára, egyetemistaként pedig biokémia tanára - Szent-Györgyi Albert - volt rá legnagyobb hatással. Szerencséje is volt: Szent-Györgyi 1931-től volt a szegedi egyetem tanára, ő pedig 1932-től a szegedi egyetem hallgatója és 1933-tól már ifjú munkatársa a hallgatókkal kitűnő kapcsolatot ápoló professzornak. 1937-ben, amikor Szent-Györgyi orvosi Nobel-díjat kapott, ő biokémiai témából doktorált. Utána - professzora ajánlására - megpályázott és elnyert egy Rockefeller-ösztöndíjat Cambridge-be, oda, ahol Szent-Györgyi doktorált éppen tíz évvel azelőtt... 1939-től 1944-ig, a németek Magyarországra történő bevonulásáig együtt dolgoztak Szegeden. 1945-ben lett egyetemi tanár, 1946-ban akadémiai levelező tag, 1949-ben az MTA rendes tagja. Szentgyörgyi külföldre távoztával ő lett a budapesti egyetemen az Orvosi Vegytani Intézet igazgatója egészen 1970-ig, amikor is újra Szegedre került, az általa kezdeményezett és megszervezett akadémiai Biológiai Központ élére. Tudományos kutatásai az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódtak. Energiái jelentős részét lekötötték azonban a tudomány szervezésével összefüggő feladatok: 1967 és 1973, illetve 1985 és 1988 között ő volt az MTA alelnöke, de rábízták a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség alelnöki teendőit, és részt vett az atomcsend egyezmény előkészítésében is. Több egyetemi kémia tankönyv szerzője ill. társszerzője volt, aki kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanárként és a Magyar Tudomány főszerkesztőjeként lett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke 1988 és 1989 között. 75 éves korában vonult vissza a társadalmi és a tudományos életből. (Dr. Radnai Gyula)

Straub F. Brunó (Straub Ferenc Brúnó)
Web dokumentumok

2019.
jan. 5.
Kanitz Fülöp Félix (Kanitz, Felix Philipp) halálának 115. évfordulója
Pest, 1829. aug. 2. - Bécs, Ausztria, 1904. jan. 5.

Magyar születésű osztrák művészettörténész, térképész, régész, etnográfus
Pesten született jómódú zsidó kereskedő családba, de fiatalon árvaságra jutott. 14 éves korában kezdett dolgozni, jó kézügyességének köszönhetően vésnök gyakornok lett. 1847-től a Bécsi Egyetemen tanult műtörténetet és Singer Eduárd litográfiai intézetében dolgozott. 1855-ben Drezdába költözött. Rajzolótehetségének és képzettségének köszönhetően újságok tudósításaihoz készített illusztrációkat. 1858-ban Montenegróba, majd 1859-ben Szerbiába utazott, járt továbbá Albániában és Bosznia-Hercegovinában is. Komoly néprajzi értékkel bíró tudósításai és illusztrációi a Globusban és a Mittheilungen der k. k. geogr. Gesellschaft folyóiratban jelentek meg. Délkelet-Európát feltáró munkásságának eredményeként a Balkán Kolumbusza névvel illeték. (Pintér Endre)

Kanitz Fülöp Félix (Kanitz, Felix Philipp)
Web dokumentumok

2019.
jan. 5.
Erlanger, Joseph születésének 145. évfordulója
San Francisco, California, USA, 1874. jan. 5. - St. Louis, Missouri, 1965. dec. 5.

Amerikai fiziológus, Nobel-díjas
Kémiai és orvosi diplomát szerzett és a Johns Hopkins University élettani intézetében dolgozott 1906-ig. Ekkor nevezték ki a Wisconsin orvosi egyetem élettanprofesszorává, majd 1910-ben St. Luisban a Washington egyetem élettanprofesszora és a tudományos akadémia tagja lett. Az idegtevékenységgel kapcsolatos kutatásait Herbert Gasserral együttműködve végezte. Gasser egyik tanítványa volt a Wisconsini Egyetemen, Madisonban. Erlangert professzorrá nevezték ki a St. Louis-i Washington Egyetemre 1910-46 között. Nem sokkal később Gasser csatlakozott hozzá, és azt kezdték tanulmányozni, hogyan lehetne a fiziológiai kutatásokban felhasználni az elektronika nemrégen kialakult tudományát. 1944-ben Gasserral megosztva megkapta az élettani-orvostudományi Nobel-díjat azért a felfedezésért, hogy az idegrostoknak ugyanazon az idegkötegen belül különböző funkciójuk van.

Erlanger, Joseph
Web dokumentumok

2019.
jan. 5.
Kleene, Stephen Cole születésének 110. évfordulója
Hartford, Connecticut, USA, 1909. jan. 5. - Madison, Wisconsin, 1994. jan. 25.

Amerikai matematikus
Az elméleti számítástudomány egyik megalapozója. Az Amherst College-ben tanult, majd Princetonban szerzett doktori fokozatot Alonzo Church irányítása alatt. Fontos eredményeket ért el a Church-féle lambda-kalkulussal kapcsolatban. 1935-től kezdve a Wisconsin-Madison egyetemen oktatott, rövid megszakításoktól eltekintve teljes pályafutása alatt, 1945-től professzorként. A 2. világháború alatt a tengerészetnél szolgált kapitányi rangban, a Naval Research Laboratory-ban (Washington, D.C.). Jelentősen hozzájárult a rekurzív függvények, a kiszámíthatóság elméletéhez. Újabb fontos bizonyításokat adott Gödel nemteljességi tételeire. Számos matematikai fogalmat vezetett be, melyek nevét viselik: Kleene-hierarchia, Kleene-algebra, Kleene-csillag, Kleene rekurziós tétele, stb. Több tudományos társaság elnöke volt.

Kleene, Stephen Cole
Web dokumentumok

2019.
jan. 4.
Lengyel Béla id. születésének 175. évfordulója
Körösladány, 1844. jan. 4. - Budapest, 1913. márc. 11.

Vegyész, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait a műegyetemen kezdte mérnökhallgatóként, de hamarosan a tudományegyetem bölcsészkarán folytatta és fejezte be. Than Károly mellé került tanársegédnek, majd 1868-ban külföldi tanulmányútra ment. Bunsen és Helmholtz mellett dolgozott. Doktorátusát Heidelbergben szerezte meg. Hazatérése után magántanári képesítést szerzett és gyógyszerészhallgatók kémiai oktatását végezte. A Magyar Tudományos Akadémia 1876-ban tagjává választotta. 1900 és 1905 között elsőként foglalkozott Magyarországon a radioaktivitás jelenségeinek vizsgálatával. Főleg analitikai és szervetlen kémiai tudományos kutatásai jelentősek. Felfedezte a szén-szubszulfidot (C3S2), elsőként állított elő nagyobb mennyiségben tiszta kalciumot. A Természettudományi Társulatnak másodtitkára, titkára, alelnöke, 1910-13-ban elnöke volt.

Lengyel Béla id.
Web dokumentumok

2019.
jan. 4.
Szilágyi Gyula halálának 95. évfordulója
Gyón, 1860. okt. 27. - Budapest, 1924. jan. 4.

Vegyészmérnök
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. 1884-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet és egy évig a magyaróvári gazdasági akadémia vegykísérleti állomásán volt asszisztens, majd a szesz- és vegyészeti iparban dolgozott. Közben a budapesti tudományegyetemen vegyészeti tanulmányokat folytatott és 1888-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1890-ben a műegyetem a szesz-, sör- és ecetgyártás tanára. 1890-ben magánvegykísérleti állomást alapított és törvényszéki hites szakértő lett. Élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki az erjedési iparágakban, valamint az élelmiszerhamisítások ellen.

Szilágyi Gyula
Web dokumentumok

2019.
jan. 4.
Braille, Louis születésének 210. évfordulója
Coupvray, Franciaország, 1809. jan. 4. - Párizs, 1852. jan. 6.

Francia feltaláló
Három éves korában egy baleset következtében vesztette el a látását. Tízéves korában ösztöndíjat kapott a Párizsi Vakok Intézetétől, de az elképzelésekkel ellentétben a tanárok itt is csak beszéltek a diákokhoz. 1821-ben, egy katona, Charles Barbier látogatta meg az iskolát, és ismertette meg a vak gyermekekkel találmányát, az ún. "éjszakai írás"-t. A vakírás elkészítéséhez az ötletet és az alapot Braille számára ez a titkosírás adta. Az iskola elvégzése után egy párizsi templomban orgonált. Később, 1826-ban a francia vakok iskolájának professzorává választották. Tanárként is az a cél vezérelte, hogy egy teljes rendszert fejlesszen ki a vakok számára, ez 1825-ben elkészítette a teljes rendszert. 1829-ben adták ki az első Braille-könyvet. A Braille-írás 1868-ban indult világkörüli hódító útjára. Magyarországon 1893-ban vezették be, mint a vakok számára általános írásformát.

Braille, Louis
Web dokumentumok

2019.
jan. 3.
Petróczy István születésének 145. évfordulója
Garancspetróc, Szepes vármegye, 1874. jan. 3. - Budapest, 1957. aug. 9.

Feltaláló, pilóta
1895-ben katonai műszaki akadémiát végzett. 1902-ben a katonai léghajózási csapathoz osztották be, ahol léggömbvezetői vizsgát tett. 1910-ben letette a pilótavizsgát és repülőversenyen megnyerte Bécsújhely város első díját. Az 1. világháborúban a közös hadsereg légierőinél több fontos beosztást töltött be. 1917-1918-ban kezdeményezésére és részvételével tervezte meg Kármán Tódor és Zurovecz Vilmos mérnök a világ első katonai helikopterét, a könnyen sebezhető megfigyelő léggömbök helyettesítésére. A P.K.Z. típusjelű (Petróczy- Kármán-Zurovecz) ún. kötött helikopter, melynek emelőcsavarját Asbóth Oszkár tervezte, 1918. áprilisában 50 méter magasságba emelkedett. 1918-ban megszervezte a hadügyminisztérium légügyi szakosztályát. 1920-1924-ig a kereskedelemügyi minisztériumban a légiforgalmi ügyosztály vezetője volt. E munkakörben megteremtette a magyar polgári légi közlekedés alapjait. Jelentős szerepe volt az Aerotechnikai Szótár kiadásában.

Petróczy István
Web dokumentumok

2019.
jan. 3.
Makai Endre (Braun) születésének 135. évfordulója
Temesvár, 1884. jan. 3. - Budapest, 1972. jan. 30.

Orvos, sebész, egyetemi tanár
1906-ban szerezte meg orvosi oklevelét a budapesti orvosi karon. Már orvostanhallgató korában díjas gyakornok a II. sz. Kórbonctani Intézetben, tanulmányai befejeztével ugyanitt első tanársegéd. 1908-1910-ig a Dollinger Gyula vezette budapesti I. sz. Sebészeti Klinikán alorvos, 1910-1917-ig a Rókus Kórház alorvosa Herczel Manó osztályán. 1912-ben, a balkáni háború idején hadikórházat vezetett Belgrádban és Kraljevóban. Az 1. világháborúban hadi sebész. 1917-től a budapesti Állami Gyermekmenhely sebész főorvosa. Szabbatikus fél éve alatt 1930-ban a New York-i Brooklyn Hospital-ben dolgozott. Tudományos munkájának elismeréseképpen a Német Sebésztársaság (Deutsche Gesellschaft für Chirurgie) tagjai közé választotta. 1945-1961-ig a Petényi Géza vezette Fehér Kereszt Kórház s a kórház átszervezése után a II. sz. Gyermekklinika Sebészeti Osztályának főorvosa, 1948-ban rk. egyetemi tanárrá és az Igazságügyi Orvosi Tanács tagjává nevezik ki. Ugyanebben az évben a Magyar Sebész Társaság elődjének a Sebész Szakcsoportnak elnökévé választják. Fő kutatási területe a heveny hashártyagyulladás gyógyítása, az idegvarratok problémái. Elsőként ajánlotta fagyás esetében a szimpatikus idegrostok kiiktatását. Elsőként írta le a lipogranulomatosis subcutanea kórképét, melyet külföldön róla neveztek el. (Dr. Makai János)

Makai Endre (Braun)
Web dokumentumok

2019.
jan. 3.
Piazzi Smyth, Charles születésének 200. évfordulója
Nápoly, Olaszország, 1819. jan. 3. - Sharrow Ripon mellett, Yorkshire, Anglia, 1900. febr. 21.

Skót csillagász
A magashegyi észlelés és az asztrofizika úttörője. Apja, William Henry Smyth tengernagy (1788-1865) tapasztalt műkedvelő csillagász. Charles Piazzi Smyth keresztapjának, a neves palermoi Giuseppe Piazzi csillagásznak tiszteletére csatolta családnevéhez a "Piazzi" elnevezést. Már 16 évesen asszisztens volt a Jóreménység-foki (Dél-Afrika) obszervatóriumban. 1845-től Skót Királyi Csillagász, az edinburghi Calton Hill Obszervatórium (Skót Királyi Csillagvizsgáló) igazgatója, és az egyetemen a gyakorlati csillagászat professzora. Bevezette a pontos időjelzést a tengerészek számára egy gömb leejtésével mindennap d.u. 1 órakor. Feldolgozta elődje, Thomas Henderson terjedelmes csillag-pozíció méréseit. 1856-ban a Kanári-szigetekre utazott, és a Teneriffa-csúcson végzett méréseket a légkör fényelnyelő hatására, elsőként végzett infravörös sugárzásmérést (a Hold hőmérsékletéről), kiterjesztette a közeli infravörös tartományra a nap-színkép észlelését. Először ismerte fel az égbolt saját-fénylésének hasonlóságát a kisülési cső fényéhez. A sarki fény és a világító felhők észlelésével is foglalkozott. 1864-ben egy expedíció keretében részletes méréseket végzett a gizehi Cheops-piramison. Tudományos tekintélyének sokat ártottak a piramisokra vonatkozó misztikus nézetei. 1888-ban az obszervatórium nem kielégítő anyagi támogatása ellen tiltakozva lemondott megbizatásairól és megtiszteltetéseiről, és visszavonult a nyílvános élettől. A londoni Royal Society és az edinburghi Skót Királyi Társaság tagja, nevét egy holdkráter viseli. (Bartha Lajos)

Piazzi Smyth, Charles
Web dokumentumok

2019.
jan. 3.
Szoboljev, Szergej Lvovics (Sobolev, Sergei Lvovich) halálának 30. évfordulója
Szentpétervár, Oroszország, 1908. okt. 6. - Moszkva, 1989. jan. 3.

Szovjet-orosz matematikus
A leningrádi egyetemen tanult, majd 1934-től a moszkvai Szteklov Intézetben dolgozott. Ő irányította az intézetnek Kazányba való evakuálását a 2. világháború idején. 1935-től 1957-ig a moszkvai egyetem professzora volt. Részt vett a szovjet atombomba-fejlesztési programban. 1956-ban többekkel együtt javasolta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai osztályának létrehozását. Ő lett az Akademgorodok-ban alapított Matematikai Intézet első igazgatója. Az intézetet később róla nevezték el. Főbb eredményeit a matematikai analízis és a parciális differenciálegyenletek területén érte el. Munkái megalapozták a később Laurent Schwartz által továbbfejlesztett disztribucióelméletet. Nevét viseli a Szoboljev-tér, a Szoboljev-egyenlőtlenség, a Szoboljev-féle általánosított derivált. (Bartha Lajos)

Szoboljev, Szergej Lvovics (Sobolev, Sergei Lvovich)
Web dokumentumok

2019.
jan. 2.
Titius, Johann Daniel születésének 290. évfordulója
Konitz, Poroszország, (ma Lengyelország), 1729. jan. 2. - Wittenberg, 1796. dec. 11.

Porosz csillagász, fizikus, matematikus, feltaláló
A wittenbergi egyetem fizika professzora volt. David Gregory eredményeit felhasználva képletet írt fel, mely szerint a Naprendszer-beli bolygóknak a Naptól való távolságai egyszerű mértani szabályszerűség szerint követik egymást. A formulát 1778-ban Johann Bode, a berlini csillagvizsgáló igazgatója öntötte végleges formába, ez az ún. Titius-Bode szabály. Az Uránusz felfedezése 1781-ben igazolni látszott a szabályt, a Neptunusz felfedezésekor azonban kiderült, hogy a Neptunusz pályája nincs vele összhangban. A szabály elméleti magyarázatában ma is vannak vitatott kérdések.

Titius, Johann Daniel
Web dokumentumok

2019.
jan. 2.
Heitler, Walter Heinrich születésének 115. évfordulója
Karlsruhe, Németország, 1904. jan. 2. - Zollikon, Meilen, Svájc, 1981. nov. 15.

Német fizikus
Karlsruhe-ben, Berlinben és Münchenben tanult. Az utóbbi helyen Arnold Sommerfeld és Karl Herzfeld voltak professzorai. Doktorátusa után több intézetben is volt ösztöndíjas, 1929-ben Göttingenben, Max Born mellett habilitált és itt is dolgozott 1933-ig. Hitler uralomrajutása után Max Born a Bristol-i egyetemen szerzett Heitlernek állást. Itt dolgozott 1941-ig, ez alatt néhány hónapra internálták, mint ellenséges ország polgárát. 1941 és 1949 között a dublini Institute for Advanced Physics-ben dolgozott, 1946-tól, mint az intézet igazgatója. 1949-től 1974-ig a zürichi egyetem professzora és fizikai intézetének igazgatója volt. Legfontosabb eredményeit a hullámmechanika, a kémiai kötések elmélete, a kvantumelektrodinamika területén érte el. Fontos alapvető kézikönyvek szerzője volt. Nevét viseli többek között a Bethe-Heitler elmélet. Több díj kitüntetettje.

Heitler, Walter Heinrich
Web dokumentumok

2019.
jan. 2.
Krinov, Jevgenyij Leonidovics (Yevgeny Leonidovich) halálának 35. évfordulója
Ottjaszah, Tambov kerület, Oroszország, 1906. márc. 3. - Moszkva, 1984. jan. 2.

Szovjet-orosz minerológus, meteorit-kutató
A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Ásványtani Múzeumának munkatársa (1931-37), Leonyid Kulik munkatársaként a Szikhote-Alin meteoriit-zápor vizsgálatával, és a nevezetes Tunguz meteor kutatásával foglalkozott, 1929-30-ban a jelenség helyszínére küldött expedíció szakértője. A Tunguz meteoritról monográfiát írt. Utóbb kartográfiai tanulmányokat végzett, és a földfelszín alaktanával, valamint a meteorit-becsapódások hatásával foglalkozott. A földfelszínre csapódó kozmikus anyagok hatását vizsgálta. Egy, csak meteoritokban megtalálható ásványt Krinovit-nak nevezték el (1966), A szovjet akadémia tiszteletbeli doktora, nevét viseli a 2887.sz. kisbolygó. (Bartha Lajos)

Krinov, Jevgenyij Leonidovics (Yevgeny Leonidovich)
Web dokumentumok

2019.
jan. 1.
Pasquich János születésének 265. évfordulója
Bécs, [Zeng (ma Senj, Horvátország)] 1754. jan. 1. [1753.] - Bécs, 1829. dec. 15.

Csillagász, matematikus, egyetemi tanár
Tanulmányai befejezése után római katolikus lelkészként működött, majd bölcseleti doktorátust szerzett és 1784-ben a fizika tanszék tanársegédje lett. 1786-tól az egyetem budai csillagvizsgálójának felügyelője. 1788-tól a pesti egyetemen tanárként matematikát, az egyetem Mérnöki Intézetében 1792-1797-ig mechanikát adott elő. 1797-ben állásáról lemondott, Bécsben, majd Lipcsében és Gothában csillagvizsgálókban dolgozott. Elsősorban felsőgeodéziai értekezései jelentősek, pl. a Föld-ellipszoid egy meghatározott szeletének jó közelítő számításáról. Igen fontosak a térképészetben egyes magyarországi helységek földrajzi-hosszúság mérései. 1802-ben visszatért Pestre, 1803-ban a budai csillagvizsgáló másodcsillagászának nevezték ki. 1807-től a csillagda vezetője s a pesti egyetem csillagászati tanszékének tanára. József nádor megbízta egy új obszervatórium megszervezésével, mely saját és Reichenbach német optikus tervei szerint épült fel a Gellérthegyen 1815-ben, 1824-ig ennek igazgatója volt. Több igaztalan szakmai támadás érte, Gauss és több jeles német csillagász egy közös cikkben lépett fel a rágalmazók ellen az Astronomische Nachrichten-ben. 1825-ben nyugdíjba vonult, Bécsben halt meg. Számos matematikai, fizikai és csillagászati könyve jelent meg, különösen sokat foglalkozott a szférikus csillagászattal. Matematikai és fizikai tanulmányai a Bernoulli által szerkesztett Leipziger Magazin-ban, csillagászati munkái főleg a Zach által alapított Correspondenz-ben jelentek meg. A tudományos kutatások fejlesztésére jelentős összegű alapítványt tett. Matematikai munkásságát az uralkodó aranylánccal jutalmazta, nevét a 11191.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2019.
jan. 1.
Okolicsányi Ferenc születésének 125. évfordulója
Budapest, 1894. jan. 1. - London, Anglia, 1954. okt. 1.

Fizikus
A budapesti műegyetemen megkezdett tanulmányait az 1. világháború miatt félbe kellett szakítania. 1926-ban Berlinben végzett kutatómunkát az akkor induló távolbalátással kapcsolatban Mihály Dénessel és az ugyancsak magyar származású Wikkenhauser Gusztávval a Telehor A. G. keretében. Előbb tükörcsavaros letapogató rendszerének fejlesztésével foglalkozott, majd ultrahanggal gerjesztett folyadék-rácsrendszerével sikerült jó minőségű televíziós képet előállítania. Az 1938. évi brit rádiókiállítás alkalmával már nagyméretű képeket vetítettek e rendszerrel. A 2. világháború után a színes távolbalátás kérdéseivel foglalkozott; az USA-ban szabadalmaztatott színes sorváltós katódcsöve megelőzte a hasonló Lorentz-csövet és sorozatban gyártották. Elektronikus magosztályozó gépét egy londoni cég gyártotta, melynek haláláig főmérnöke volt.

Web dokumentumok

2019.
jan. 1.
Wilkins, John születésének 405. évfordulója
Fawsley, Northamptonshire, Anglia, 1614. jan. 1. - London, 1672. nov. 16. [19.]

Angol természettudós, matematikus, püspök
A Royal Society egyik alapítója. Kései greshamista volt, elgondolkozott a Holdutazás lehetőségéről, úgy gondolta, hogy úgy 20 mérfölddel a felszín fölött megszünik a mágneses vonzerő, de ő is érezte, hogy ez nem lehet egy éles határ. Nyelvtervezetet készített, melyben az emberi ismeretek felosztására és rendszerezésére vállalkozott, rendszere kísérlet egy enciklopédikus összefoglalásra. Az oxfordi Wadham College igazgatója lett 1648-ban.

Wilkins, John
Web dokumentumok

2019.
jan. 1.
Hertz, Heinrich Rudolf halálának 125. évfordulója
Hamburg, 1857. febr. 22. - Bonn, 1894. jan. 1.

Német fizikus
Legfontosabb eredménye a Maxwell által kidolgozott elektromágneses elmélet kísérleti igazolása és az elektromágneses hullámok létezésének kísérleti vizsgálata (1884). Ennek keretében kimutatta, hogy az elektromágneses hullámok és a fény terjedési tulajdonságai azonosak (visszaverődés, törés, polarizáció). Ezek a felfedezések tették lehetővé a vezetéknélküli hírközlést (szikratávíró, rádió, tv). Ő fedezte fel a külső fényelektromos hatást is 1886-ban. Ezt a kutatást munkatársa, Wilhelm Hallwachs folytatta (Hallwachs-hatás, 1887). Ez a felfedezés fontos szerepet játszott a kvantumelmélet kialakulásában (Albert Einstein, 1905). Tiszteletére 1933-ban róla nevezték el a frekvencia mértékegységét (hertz, rövidítve Hz). (Zátonyi Sándor)

Hertz, Heinrich Rudolf
Web dokumentumok

2019.
jan. 1.
Bose, Satyendra Nath (Satyendranath) születésének 125. évfordulója
Calcutta, India, 1894. jan. 1. - Calcutta, 1974. febr. 4.

Indiai matematikus, fizikus
A calcuttai egyetemen végzett, 1916-ban ott tanított, 1921-45 között a daccai egyetemen, majd 1945-56-ig, nyugdíjbavonulásáig újra Calcuttában oktatott. 1924-ben elküldte a Planck-törvényről írott cikkét Albert Einsteinnek, aki azt igen nagyra értékelte. Einstein és Bose továbbfejlesztette a cikkben foglalt gondolatokat, így jött létre a Bose-Einstein statisztika. Dirac alkotta meg a "bozon" elnevezést a Bose-Einstein statisztikát követő részecskékre. Bose nagyszámú, 1918 és 1956 között publikált tudományos dolgozatával hozzájárult a statisztikus mechanika, az ionoszféra elektromágneses tulajdonságai, a röntgen-krisztallográfia, a termolumineszcencia elméletének kidolgozásához és az egyesített térelmélethez.

Bose, Satyendra Nath (Satyendranath)
Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info