ZIPSER KERESZTÉLV ANDRÁS (Győr, 1783. nov.25. - Besztercebánya, 1864. febr. 20.)

Besztercebányán, majd a pozsonyi líceumban filozófiát és teológiát tanult. 1803-1807 között Brünnben az André-féle nevelőintézetben tanított. 1807-ben Besztercebányán leánytanító és nevelő intézetet alapított és ezt vezette, emellett az evangélikus gimnáziumban tanított mint természetrajztanár, elsősorban ásványtant. 1815-1817 között bejárta és tanulmányozta Lengyelországot és Poroszországot, megfigyeléseit Leonhard Taschenbuchjában közölte. 1817-ben jelent meg Sopronban fő műve, Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches von Ungarn címen, mely a magyar ásvány-földtan első korszakának egyik fontos írása, Magyarország ásványelőfordulásait ismertető forrásmunka. Ennek adatait használta fel Beudant francia geológus professzor 1818. évi magyarországi utazásáról írt földtani monográfiájában, melyben hazánk ásvány-földtani viszonyait ismertette.

Kiváló pedagógus, lelkes természetvizsgáló tudós és élesszemű megfigyelő volt. Helyes érzékkel látta meg egy olyan kollektív összefogás, társulás szükségességét, amely az ásvány-földtan céljait s ezáltal a hanyatló hazai bányászat fellendülését szolgálja. Ennek megvalósulása érdekében tett indítványt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók, 1847. augusztus 11-én Sopronban tartott VIII. vándorgyűlésén, Javaslatok földismei bányász egyesületek alapítására Magyarországon című előadásában. Ebben hangsúlyozta, "a közjólétet csak azáltal vívhatjuk ki, ha az ország előnyeit, földjének termékenységét s a kincseket, melyek annak hegyeiben s bérceiben rejlenek, ismerjük és magunkévá tesszük". Ennek érdekében földtani-bányászati egyesület alapítását javasolta, amely hazánk földtani tanulmányozásával foglalkozna. Z. tehát a társulati gondolat atyja, melynek megvalósulásához a helyet és a lehetőséget a Losonc melletti Videfalván 1848. január 3-án Z. volt tanítványai, a Kubinyi testvérek, Ágoston és Ferenc és társaik biztosították. Az első közgyűlést a szabadságharc miatt, 1850. július 6-án tartották. Erre az alapra épült fel a Magyarhoni Földtani Társulat, hazánk első természettudományi egyesülete, mely azóta is megszakítás nélkül működik. Jelenleg ez az ország legidősebb hazai tudományos egyesülete. Mindez a javaslattevő és alapozó Z. K. A. elévülhetetlen érdeme.

Irodalom

KUBINYI Ferenc: Doctor Z. K. A. életrajza. Pest, 1866.; VENDL Aladár: A százéves Magyarhoni Földtani Társulat története. B., 1958.; MAJZON László: Emlékezés Z. A-ra. Földt. Tudománytörténeti Évkönyv, 2. 1974.; CSÍKY Gábor: Megemlékezés Z. K. A-ról, születése 200. évfordulóján. Földtani Közlöny, 114. 1984.

Csíky Gábor