WIGNER JENŐ PÁL, *Bp., 1902. nov. 17., - Princeton (N. J., USA), 1995. jan. 3. - A bp.-i műegy-en kezdte tanulmányait, majd Berlinben a Műszaki Főiskolán kapott vegyészmérnöki oklevelet. Az MTA tagja (t. 1988. máj. 9.). Franklin-díj (1950), Fermi-díj (1958), Max Planck-érem (1961), Nobel-díj (1963, megosztva "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért"), Albert Einstein-díj (1972). -1928-33-ban a berlini főisk. előadója, Göttingenben Wemer Heisenberg (1901-1976) és Max Bom (1882-1970) munkatársa volt, és a kvantummechanikával foglalkozott. Útja innen az USA-ba vezetett, 1930-36-ban a Princeton Egy. matematikai fizika prof., 1936-38-ban a Wisconsin Egy. fizika prof., 1938-71-ben a matematikai fizika prof. Részt vett az 1942. december 6-án Chicagóban üzembe helyezett első atomreaktor megtervezésében. A II. világháború után reaktorfejlesztéssel foglalkozott. 1947-50-ben az Oak Ridge-i atomkut. laboratórium igazgatósági tagja, 1952-57-ben és 1959-64-ben az Atomenergia-biz. tanácsadó testületének tagja. - Kut. területe: az atomhéj kvantummechanikája, invariancia, szimmetria, az atommagok, az elemi részek elmélete és a modern fizika más központi kérdései. A magfizikai héjmodell egyik megalkotója. Az elméleti részecskefizikában osztályozta a Poincaré-csoport irreducibilis ábrázolásait, nevéhez fűződik a tértükrözési invariancia lehetséges sérülésének jelzése, a barionszám-megmaradás törvényének megfogalmazása. A kvantummechanikai méréselmélet és a reaktorfizika terén számos alapvető eredmény tőle származik. Szilárd Leóval és Enrico Fermivel részt vett az első láncreakció előállításában és az első atomreaktor létrehozásában. Sokat tett az atomenergia békés és biztonságos felhasználásáért.

F. m.: Gruppentheorie und ihre Antwendungen auf die Quantummechanik der Atomspektren (1931; m.-ul: Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában. Bp., 1979); Adalékok a neutron elméletéhez (1932); A Rayleigh-Schrödinger-féle perturbációelmélet egy módosításáról (1935); Nuclear Structure. Társszerző (1958; m.-ul: Az atommag szerkezete. Bp.,1969); Symmetrics and Reflections (1967; m.-ul: Szimmetriák és reflexiók. Bp., 1972); Survival and the Bomb (1969).

Irod.: E. P. Wigner: T'he recollections of Eugene P. Wigner as told to Andrew Szanton (New York, 1992); E. Vogt, E. P. Wigner: a towering figure of modern physics (Physics Today 48 12 1995).

Balogh Margit