Vörös Gyrill, kegyesrendi tanár, matematikus, szül. Borszörcsökön (Veszprém vm.) 1868 okt. 31. A kegyesrendbe lépett 1886-ban. Teológiai tanulmányait Nyitrán, az egyetemet Kolozsvárott végezte, ugyanitt filozófiai doktorrá avatták. 1892-1920-ig tanár volt különböző rendi gimnáziumokban, 1918-tól a kegyesrend kormányának tagja, 1920. annak vagyongondnoka lett. A Szent István akadémia tagja. Abszolút geometriai vizsgálatokkal foglalkozik. Önálló művei és értekezései: Analitikus Bolyai-féle geometria (I. köt. Sík-geometria, 1909); Elementoj de la geometrioj absoluta (1911, esperanto nyelven); Analitika geometrio absoluta (2. köt. 1910-12); Konstans görbületű felületek a Bolyai-féle geometriábain (1918); A Bolyai-féle tér sztatikájáról (Szent István akad. Ért. 1918); A centrifugális erő a Bolyai- és Riemann-féle terekben (u. o. 1923); Szemiarchimedesi geometriák (1924); Szemi-archimedesi hiperbolikus geometriák logikai exisztenciája (1926). írt középiskolai tankönyveket is.