Tanulmányait a zágrábi káptalani iskolában kezdte, majd 1434-ben a bécsi egyetemen, a facultas artiumban folytatta, ám nem fejezte be. Hamarosan a királyi kancellária szolgálatába került, mint jegyző. Indulását a kancellária vezetője, Gathalóczi Máté zágrábi prépost segítette.

1437-től 1453-ig a kancellária protonótáriusa, majd 1464-ig titkos kancellár, végül haláláig fő- és titkos kancellár volt.

A politikában Hunyadi János mellé csatlakozott. Részt vett a politikai életben, a királyválasztásokon és a különböző követjárásokban. Hunyadi diplomatája volt. Gyorsan emelkedett: zágrábi őrkanonok, 1443-45-ben nagyváradi prépóst, majd Hunyadi János segítségével 1445-től 1456-ig váradi püspök. Ez utóbbi időszakban Nagyváradon humanista központot hozott létre és közvetlen kapcsolatot tartott fenn itáliai humanistákkal. Már ekkor nagyszerű könyvtárat gyűjtött össze, amelyben "mindenféle tudományhoz tartozó könyv" megtalálható volt.

1465. május 15-én Mátyás király V. J.-t az esztergomi érseki méltóságba helyezte, nem utolsósorban azért, mert családjának híréről volt szó. V. J. továbbra is szívvel-lélekkel támogatta Mátyás politikáját. A cseh háborút azonban diplomáciailag megalapozatlannak tartotta, ezért 1470-ben királya ellen fordult, az ellenzék vezére lett. Mátyás elfogatta és Visegrád várába záratta. 1472 áprilisában ugyan kiszabadult, ám Esztergomban továbbra is őrizet alatt tartották, egészen haláláig.

V. J. a magyar humanizmus első, kiemelkedő alakja. Levelezésben állt a kor legkiválóbb európai tudósaival. Már váradi püspöksége idején humanista köréhez olyan személyiségek tartoztak, mint Pier Paolo Vergerio, Fülöp Podacataro, Szanoczki Gergely, Janus Pannonius, és leveleinek összegyűjtője, rendezője, Ivanics Pál főesperes. Barátja volt Aeneas Sylvius Piccolomini, a neves humanista, a későbbi II. Pius pápa is. V. J. a természettudományok közül elsősorban asztronómiával és asztrológiával foglalkozott. Peuerbach György bécsi csillagász neki ajánlotta a híres "Váradi táblákat". Szoros kapcsolatban állt a kor legnevesebb csillagászával, Regiomontanusszal. Irodalmi munkásságának legjelentősebb teljesítménye a még váradi püspöksége idején keletkezett "Leveleskönyv" (1451).

A humanista tudományosság szervezésének kiemelkedő alkotása az 1465. május 19-én alapított pozsonyi egyetem, az "Academia Istripolitana". Az alapítással kultúrközpontot kívánt létrehozni. Célja az volt, hogy a humanista tudományosság folyamatosságát biztosítsa, hogy a magyar ifjúságnak ne kelljen idegenbe mennie, ha tanulni akar. Korának legkiválóbb tudósait gyűjtötte össze. Mindazonáltal a pozsonyi egyetem, amit V. J. a saját költségén szervezett, csak rövid életű lehetett.

Főbb művei

M. M. Johannis de Zredna... epistolae per Paulum de Iwanich.... congestae (kiadta: SCHWANDTNER: Scriptores Rerum Hungaricarum veteres ad genuini, ed. J.) 1-3. Bécs, 1746.; Zrednai V. J. politikai beszédei és Aeneas Sylvius Piccolomini V. J.-hoz intézett levelei (1453-1457.) Kiadta: FRAKNÓI Vilmos, Bp., 1878.

Irodalom

FRAKNÓI Vilmos: V. J. könyvtára. Magyar Könyvszemle, 1878., 1879.; Uő.: V. J. esztergomi érsek élete. Bp., 1879.; Uő.: V. J. levelei és beszédei. Magyar Könyvszemle, 1887.; HORVÁTH János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Bp., 1935.; KARDOS Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bp., 1955.; MÁLYUSZ Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában. Századok, 1957.; PROKOP Gyula: V. J. Esztergomban. Vigília, 1965.