THAN KÁROLY (Óbecse, 1834. dec.20. - Budapest, 1908. júl. 8.)

Apja gazdatiszt volt a becsei királyi uradalomban. Bátyja, Mór történelmi festészetünk egyik kimagasló alakja. Károly 1849-ben, gimnazista korában egy szülővárosában táborozó tüzérezreddel elvonult "ágyúinasként", s részt vett az erdélyi hadjáratban. A fegyverletétel után hazatérve anyját holtan, apját állásából elbocsátva találta. Patikussegédnek állt be egy körösladányi, majd hódmezővásárhelyi, végül szegedi patikába. Utóbbi helyen magánúton tette le az érettségit. 1853-ban a bécsi egyetemre iratkozott be, ahova ösztöndíjat sikerült szereznie. Gyógyszerészeti tanulmányokat folytatott. Bécsben szerezte meg doktorátusát is, majd Redtenbacher, a kémia professzora maga mellé vette tanársegédként. Ösztöndíj segítségével jutott el Heidelbergbe, Bunsen mellé. Bécsbe visszatérve, 1860-ban magántanári képesítést szerzett.

A pesti Tudományegyetem akkori kémiaprofesszora nem tudván magyarul, Grazba távozott, így állására pályázatot hirdettek, melyet a fiatal bécsi magántanár, Than nyert el. Kezdeményezésére és részben tervei alapján épült fel 1872-re a Tudományegyetem új, akkor igen korszerű kémiai épülete a Múzeum körúti kertben. Az MTA 1860-ban lev., 1870-ben r. tagjává, 1907-ben másodelnökévé választotta. 1862-től 1872-ig a Természettudományi Társulat alelnöke, 1880-ig elnöke, 1875/76-ban a Tudományegyetem rektora volt. Tagja lett a főrendiháznak is, tudományos érdemeiért bárói címre kívánták emelni, de halála miatt ezt már csak fiai örökölték. 1895-ben kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre a Magyar Chemiai Folyóirat, az első maradandó értékű magyar nyelvű kémiai szaklap.

A kémiának majd minden ágát művelte. Nevéhez fűződik két, máig használt analitikai mérőoldat faktorbeállító anyagának, a kálium-bikarbonátnak és kálium-bijodátnak (Than-só) a bevezetése. Ő javasolta elsőnek az elemzések eredményének "ionformában" való megadását, még jóval az Arrhenius-féle ionelmélet megalkotása előtt. Elsőnek foglalkozott hazánkban színképelemzéssel. Felfedezte a karbonil-szulfidot. Elsőként definiálta egzaktul a gázok mól-térfogatának fogalmát. Vizsgálta a hidrogén égéshőjét és jó pontossággal meghatározta annak értékét. 1895-ben jelent meg "A qualitatív chemiai analysis elemei" című könyve. A "Kísérleti chemia elemei" című tan- és kézikönyve (1. köt. 1897/98, 2. köt. 1907.) kimagasló értékű és jelentőségű volt.

Irodalom