TARJÁN FERENC (Budapest, 1895. nov. 4.-Budapest, 1956. nov. 28.)
Matematika-fizika szakos tanári oklevelét a budapesti Természettudományi
Egyetemen szerezte. Kb. 40 évig működött mint tanár, gimnáziumokban, majd
kereskedelmi iskolában. 1946-tól volt igazgató, 1948-ban vonult nyugdíjba. A
kandidátusi címet 1957-ben, halála után kapta meg.
1924. május 29-én ő tartotta a Zeneakadémián az első nyilvános rádióbemutató
előadást. Ettől kezdve érdeklődése mindinkább a fizika technikai alkalmazása
felé fordult. Neki volt az első rádiója Budapesten. Szabadalmaztatott
találmánya a lemezjátszók elektromos hangszedője. "Colorophon" nevű színes
filmjét 1929-ben Berlinben; térhatású, egyszalagos anaglif rendszerű
(piros-zöld szemüveggel nézhető) mozgófilmjét "Plasticophon" néven 1930-ban
Budapesten és Berlinben, majd 1935-ben ismét Budapesten a Műegyetemen
mutatta be. 1953-ban szabadalmaztatta tükrös sztereonéző készülékét,
térhatású távolbalátáshoz való adó-vevő készülékét és a hangot optikai úton
visszaadó fénygramofonját.
A "Colorophon" természethű színű beszélőfilmjét Czakó Győző munkatársával
együtt készítette. A felvevőgépen egymás alatt három objektív helyezkedett
el. Az egyik előtt piros, a másik előtt sárga, a harmadik előtt kék
színszűrő volt elhelyezve, és a 35 mm-es filmre egy exponálással három
felvétel készült. Felvételnél egy-egy exponálás után a filmszalag három
kockányit haladt tovább. A negatívról másolt pozitívon a pirosszűrős kockát
teljes egészében pirosra, az alatta levőt sárgára, és a harmadikat kékre
festették be. A film vetítésekor a képek egybefolytak és az eredeti színes
kép volt látható a vetítőernyőn. A filmet a meglevő vetítőgépekkel lehetett
vetíteni. A film háromszor olyan hosszú szalagra készült, mint a
fekete-fehér, tehát a hang részére háromszoros filmhossz jutott, ami nagy
mértékben javította a hangok visszaadását.
A harmincas évek elején megszerkesztette a "Dr. Motor" nevű gépemberét, mely
a Corvin áruházban működött egy ideig mint informátor. A természettudományok
és a technika irodalmi népszerűsítésével is foglalkozott. Felkészült,
sokoldalú feltaláló volt, és csak a hazai technikai élet szerény feltételei
miatt nem ért el még több sikert. Főbb művei
Hogyan születik a találmány. Bp., 1935.; Atomrakétán a Marsba. Bp., 1936.;
Feltalálók műhelytitkai. Bp., 1942.; Új találmányok és felfedezések
lexikona. Bp., 1947. Irodalom
GYULAI Zoltán: T. F. Fizikai Szemle, 1957. Hazai Lajos