TARJÁN FERENC (Budapest, 1895. nov. 4.-Budapest, 1956. nov. 28.)

Matematika-fizika szakos tanári oklevelét a budapesti Természettudományi Egyetemen szerezte. Kb. 40 évig működött mint tanár, gimnáziumokban, majd kereskedelmi iskolában. 1946-tól volt igazgató, 1948-ban vonult nyugdíjba. A kandidátusi címet 1957-ben, halála után kapta meg.

1924. május 29-én ő tartotta a Zeneakadémián az első nyilvános rádióbemutató előadást. Ettől kezdve érdeklődése mindinkább a fizika technikai alkalmazása felé fordult. Neki volt az első rádiója Budapesten. Szabadalmaztatott találmánya a lemezjátszók elektromos hangszedője. "Colorophon" nevű színes filmjét 1929-ben Berlinben; térhatású, egyszalagos anaglif rendszerű (piros-zöld szemüveggel nézhető) mozgófilmjét "Plasticophon" néven 1930-ban Budapesten és Berlinben, majd 1935-ben ismét Budapesten a Műegyetemen mutatta be. 1953-ban szabadalmaztatta tükrös sztereonéző készülékét, térhatású távolbalátáshoz való adó-vevő készülékét és a hangot optikai úton visszaadó fénygramofonját.

A "Colorophon" természethű színű beszélőfilmjét Czakó Győző munkatársával együtt készítette. A felvevőgépen egymás alatt három objektív helyezkedett el. Az egyik előtt piros, a másik előtt sárga, a harmadik előtt kék színszűrő volt elhelyezve, és a 35 mm-es filmre egy exponálással három felvétel készült. Felvételnél egy-egy exponálás után a filmszalag három kockányit haladt tovább. A negatívról másolt pozitívon a pirosszűrős kockát teljes egészében pirosra, az alatta levőt sárgára, és a harmadikat kékre festették be. A film vetítésekor a képek egybefolytak és az eredeti színes kép volt látható a vetítőernyőn. A filmet a meglevő vetítőgépekkel lehetett vetíteni. A film háromszor olyan hosszú szalagra készült, mint a fekete-fehér, tehát a hang részére háromszoros filmhossz jutott, ami nagy mértékben javította a hangok visszaadását.

A harmincas évek elején megszerkesztette a "Dr. Motor" nevű gépemberét, mely a Corvin áruházban működött egy ideig mint informátor. A természettudományok és a technika irodalmi népszerűsítésével is foglalkozott. Felkészült, sokoldalú feltaláló volt, és csak a hazai technikai élet szerény feltételei miatt nem ért el még több sikert.

Főbb művei

Hogyan születik a találmány. Bp., 1935.; Atomrakétán a Marsba. Bp., 1936.; Feltalálók műhelytitkai. Bp., 1942.; Új találmányok és felfedezések lexikona. Bp., 1947.

Irodalom

GYULAI Zoltán: T. F. Fizikai Szemle, 1957.

Hazai Lajos