SZÖRÉNYI IMRE (Vágmedence, 1905. máj. 12. - Budapest, 1959. jan. 17.)

Felsőfokú tanulmányait a Tudományegyetem orvosi karán végezte. Egyetemi hallgató korában az egyetem élet- és kórvegytani intézetében dolgozott.

Az egyetem elvégzése után tanulmányútra ment Bázelbe Verzár Frigyes intézetébe, ahol a lipidek emésztésével kapcsolatos fizikai-kémiai problémák megoldásával foglalkozott. Ezután Berlinben dolgozott Wohlgemuth intézetében, ahol a fény biológiai hatásait tanulmányozta mikroorganizmusokon. Berlini munkái közül kiemelkedőek azok az eredmények, amelyeket Lassnitzkyval együtt értek el a kationoknak az élesztő erjedési folyamataira gyakorolt hatását tanulmányozva.

Arra nem számíthatott, hogy a Horthy-rendszer körülményei között Magyarországon tudományos pályát folytathasson. Németországban sem maradhatott a nácizmus uralomra jutása után. Ezért örömmel fogadta el az addigi tudományos eredményeit értékelő meghívást, hogy dolgozzon a kijevi Ukrán Tudományos Akadémia biokémiai intézetében. A kijevi intézetben eltöltött 15 év alatt foglalkozott az izomtréning és az izomanyagcsere biokémiai vizsgálatával, valamint az idegszövet anyagcseréjének analízisével, különös tekintettel az epilepszia következtében kialakuló anyagcserezavarokra. Ez az irányzat a harmincas évek második felében kialakult új funkcionális biokémia azonnali felismerését és alkalmazását jelentette.

A Kijevben eltöltött idő egyik kiemelkedő eredményének tekinthető a Pasteureffektus mechanizmusának felderítésében végzett munkája. A háborús évek alatt antibiotikum-kutatásokban vett részt.

A háború után tért át az izomból izolált kristályos fehérjék, enzimek vizsgálatára. Ezen vizsgálatai közben, 1950-ben kapta a kormány meghívását, hogy jöjjön haza, és vállalja a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetének tudományos vezetését. Ő ennek szívesen tett eleget.

1950-ben egy másik intézet albérletében, négy üres helyiségben kezdte el a munkát fiatal, kezdő munkatársakkal. Az első évek egy központi téma keresésének jegyében teltek el. Aránylag rövid idő alatt kialakult az egységes, korszerű kutatási irány. Az Acta Physiologica Academiae Scientiarum Hungaricae folyóiratban már 1956-ban az alábbi gyűjtőcím alatt jelent meg az intézetből 13 cikk: "Fehérjék kémiai szerkezetének és specifikus funkciójának vizsgálata". (A fehérjék szerkezete és funkciója közötti kapcsolat vizsgálata a biokémiai világirodalomban az elsők közé számított, s később a fehérje-biokémia és az enzimológia egyik központi problémájává vált, mellyel cikkek százai, könyvek tucatjai foglalkoztak.)

A Magyar Tudományos Akadémia röviddel hazatérése után - tagjává választotta. Ezzel nemcsak korszerű tudományos eredményeit értékelte, hanem a rövid idő alatt kifejtett iskolateremtő tevékenységét is.