SZIGETI GYÖRGY (Szentes, 1905. jan. 29. - Budapest, 1978. nov. 27.)

Középiskoláit Újpesten végezte, gépészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen 1926-ban szerezte. Ugyanebben az évben belépett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-hez, ahol 1928-tót kezdve a kutatólaboratóriumban dolgozott. Tagja volt annak a kiemelkedő alkotóközösségnek, amelyet Bródy Imre, Winter Ernő, Millner Tivadar neve fémjelez.

Sz. Gy. első tudományos eredményeit a gáztöltésű egyenirányítók tulajdonságainak vizsgálatában, majd a rádiótechnikában használatos elektroncsövek fejlesztésében érte el. Ezt követően a katódsugárcsövek és ezek elektronoptikai problémái foglalkoztatták. Az elsők között vizsgálta a működő izzókatód elektronemissziója és a fém kristályszerkezete közötti kapcsolatot. 1936-tól foglalkozott a gázkisüléses csövek, a fémgőzlámpák és a fluoreszcens fényforrások tulajdonságaival. Bay Zoltánnal együtt nyerték a világon az első szabadalmat elektrolumineszcens fényforrásra (a mai világító diódák ősére), szilícium karbidból.

A fluoreszcens fénycsövek gyártástechnológiájának kidolgozása is Sz. Gy. és munkatársai nevéhez fűződik. Ugyancsak fontosak vizsgálatai a lumineszcencia elméletének különböző kérdéseiről. A negyvenes évek végétől a félvezetők problémakörével foglalkozott, e célra kutatócsoportot hozott létre.

A hazai tudományos élet fejlesztésében is nagy érdemeket szerzett. Mint az MTA tagja, fáradhatatlanul tevékenykedett a műszaki tudományos alapkutatások bázisának létrehozásáért; szervező munkásságának eredményeként létesült az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézete, ahol a vákuumtechnika, a szilárdtestfizika, a félvezetők hazai alkalmazásához szükséges alapkutatások találtak otthonra. Vezetése alatt alkotó, fiatal kutatónemzedék nevelődött ki, akik folytatták az általa megkezdett utat.

Közvetlen tudományos irányító tevékenyégén túl több akadémiai bizottságban, hazai tudományos egyesületekben vitt vezető szerepet. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak 1949-től alelnöke, főtitkára, elnöke, haláláig tiszteletbeli elnöke volt.

A hazai és a nemzetközi tudományos élet kapcsolatainak fejlesztésével nagy gonddal foglalkozott. Külön említendők érdemei az Európai Fizikai Társulat megalapításában.

A hazai elismerések mellett tevékenységét külföldön is nagyra értékelték. Így a bangalorei Indiai Tudományos Akadémia tiszteleti tagjául választotta, az Európai Fizikai Társulat tiszteleti tagja, az Institute of Physics (London) tagja volt, vezető szerepet játszott a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE), a Nemzetközi Vákuumtechnikai Unio (IUVSTA) munkájában.

Eredményesen képviselte hazánkat sok nemzetközi rendezvényen, tudományos konferencián, több nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőbizottságában működött közre, szoros baráti szálak fűzték sok nagynevű tudóshoz.

Sz. Gy. személyében és tudományos munkájában valósította meg különböző tudományok interdiszciplináris alkalmazását. Tevékenységére jellemző a fizikai és a műszaki tudomány együttes szemlélete és alkalmazása. Ezek kölcsönhatása irányította munkásságát, gondolkodását és ez jellemzi azokat az alkotásokat, amelyek nevéhez fűződnek.

Nevét számos itthon és külföldön megjelent tudományos közlemény, szabadalmi okirat őrzi, így pl. a Bay Zoltánnal együtt bejelentett "Electroluminescent lightsources" elnevezésű USA szabadalma.