SZENTKIRÁLYI ZSIGMOND (Kolozsvár, 1804. máj. 14. - Kolozsvár,
1870. ápr. 16.)
A kolozsvári líceumban tanult jogot. 1821-1826 között az
erdélyi főkormányszék tisztviselője. 1827-től 1829-ig a selmecbányai Bányászati
és Erdészeti Akadémia bányászati szakának hallgatója. Végzés után előbb
Zalatnán a kincstári bányászatban dolgozik, majd 1831-1848 között a moldvai
bányamester és bányatörvényszék elnökhelyettese.
Mivel szilárd meggyőződése volt, hogy a nemzeti függetlenségnek
egyik alapfeltétele a közgazdaság, s ezen belül a bányászat fejlesztése, az
erdélyi magán- és a kincstári bányászat színvonalának emelése érdekében
1841-ben kiadta Az erdélyi bányászat ismertetése nemzetgazdasági, köz- és
magánjogú tekintetben című, első magyar nyelven írt 240 oldalas könyvét, mely
tartalma miatt nagy feltűnést keltett.
Részt vett az erdélyi bányászatban használatos szavak
gyűjtésében. A betű erejében bizakodva 1844-ben és 1846-ban a bányászat
népszerűsítésére változatos tartalommal kalendáriumokat és almanachokat
szerkesztett. A Magyar Tudományos Akadémia 1845. november 22-én a
törvénytudományi osztályba levelező taggá választotta, mely alkalommal „A
bányászati regalítás”-ról értekezett.
1848 áprilisától Gränzenstein Gusztáv, oraviczai
bányaigazgató az egyik ülnöki állásra alkalmazta, majd májusban részt vesz
Pesten a bányapolgárok Kossuth hívására rendezett értekezletén „a magyar
bányászatok a jövőrei elrendezése érdekében tartandó tanácskozmányban”. 1848.
dec. 25-ig marad Oravicán, mint bányanagyhelyettes. Ekkor a bányaigazgatóság
elnökének rendeletére a levéltárakkal és pénzkészlettel Kolozsvárra távozott. A
szabadságharc után visszatért Moldvabányára, ahol bányahadnagyként ideiglenesen
alkalmazták, majd hadbíróság elé állították.
1850-ben bánsági ideiglenes bányakapitány, 1859-től
bányatanácsos és bányakapitányként a bányakapitányság vezetője. 1865-ben
köztiszteletben nyugdíjba vonult és Kolozsvárra költözött. A közéletben még
sokáig tevékenykedett, megválasztották városi képviselővé, egy esztendeig a
város polgármestere.
Mint első magyar bányászíró, bányajogász foglalja el
helyét a magyar bányászat történetében.
Irodalom
JAKAB Elek: Emlékbeszéd Sz. Zs. fölött. (Értekezések a
társadalomtudomány köréből. MTA, Bp., 1878).
Csath Béla