SZENTKIRÁLYI ZSIGMOND (Kolozsvár, 1804. máj. 14. - Kolozsvár, 1870. ápr. 16.)

A kolozsvári líceumban tanult jogot. 1821-1826 között az erdélyi főkormányszék tisztviselője. 1827-től 1829-ig a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia bányászati szakának hallgatója. Végzés után előbb Zalatnán a kincstári bányászatban dolgozik, majd 1831-1848 között a moldvai bányamester és bányatörvényszék elnökhelyettese.

Mivel szilárd meggyőződése volt, hogy a nemzeti függetlenségnek egyik alapfeltétele a közgazdaság, s ezen belül a bányászat fejlesztése, az erdélyi magán- és a kincstári bányászat színvonalának emelése érdekében 1841-ben kiadta Az erdélyi bányászat ismertetése nemzetgazdasági, köz- és magánjogú tekintetben című, első magyar nyelven írt 240 oldalas könyvét, mely tartalma miatt nagy feltűnést keltett.

Részt vett az erdélyi bányászatban használatos szavak gyűjtésében. A betű erejében bizakodva 1844-ben és 1846-ban a bányászat népszerűsítésére változatos tartalommal kalendáriumokat és almanachokat szerkesztett. A Magyar Tudományos Akadémia 1845. november 22-én a törvénytudományi osztályba levelező taggá választotta, mely alkalommal „A bányászati regalítás”-ról értekezett.

1848 áprilisától Gränzenstein Gusztáv, oraviczai bányaigazgató az egyik ülnöki állásra alkalmazta, majd májusban részt vesz Pesten a bányapolgárok Kossuth hívására rendezett értekezletén „a magyar bányászatok a jövőrei elrendezése érdekében tartandó tanácskozmányban”. 1848. dec. 25-ig marad Oravicán, mint bányanagyhelyettes. Ekkor a bányaigazgatóság elnökének rendeletére a levéltárakkal és pénzkészlettel Kolozsvárra távozott. A szabadságharc után visszatért Moldvabányára, ahol bányahadnagyként ideiglenesen alkalmazták, majd hadbíróság elé állították.

1850-ben bánsági ideiglenes bányakapitány, 1859-től bányatanácsos és bányakapitányként a bányakapitányság vezetője. 1865-ben köztiszteletben nyugdíjba vonult és Kolozsvárra költözött. A közéletben még sokáig tevékenykedett, megválasztották városi képviselővé, egy esztendeig a város polgármestere.

Mint első magyar bányászíró, bányajogász foglalja el helyét a magyar bányászat történetében.

Irodalom

JAKAB Elek: Emlékbeszéd Sz. Zs. fölött. (Értekezések a társadalomtudomány köréből. MTA, Bp., 1878).

Csath Béla