Szent-Györgyi,
Albert (szül. 1893. szept. 16. Budapest, Magyarország,
Ausztria-Magyarország - megh. 1986. okt. 22. Woods Hole, Massachusetts,
USA) magyar biokémikus; 1937-ben bizonyos szerves vegyületeknek,
elsősorban a C-vitaminnak a tápanyagok sejten belüli
oxidációjában játszott szerepével kapcsolatos
felfedezéseiért orvosi-élettani Nobel-díjat
kapott.
Szent-Györgyi 1917-ben szerzett orvosi diplomát a budapesti egyetemen. Érdeklődése a biokémia felé fordult, e tárgyban folytatta tanulmányait Németországban és Hollandiában. Amikor a Cambridge-i Egyetemen (1927, 1929), illetve a rochesteri (Minneapolis állam, USA) Mayo Alapítványnál (1928) dolgozott, Szent-Györgyi talált egy szerves, redukáló hatású vegyületet, azt növényi nedvekből és mellékvesekéreg-kivonatból elkülönítette, és hexuronsavnak nevezte el (ma aszkorbinsavnak nevezzük). Négy évvel később Magyarországon, a szegedi egyetem professzoraként (1931-45) segédkezett annak bebizonyításában, hogy a hexuronsav azonos a skorbutellenes C-vitaminnal, melyet 1907-ben Axel Holst és Alfred Fröhlich fedezett fel.
Szent-Györgyi ezután azokat a szerves vegyületeket kezdte el tanulmányozni, amelyekről tudott volt, hogy szerepet játszanak a szénhidrátok lebontási termékeinek átalakításában szén-dioxiddá, vízzé, és egyéb olyan anyagokká, melyek szükségesek a sejt számára felhasználható energia előállításához. Munkája megteremtette az alapokat Sir Hans Krebs vizsgálatai számára, aki két évvel később a teljes átalakítási ciklus (a Krebs-ciklus) összes lépését meghatározta.
Ezután Szent-Györgyi az izomműködés biokémiájának szentelte kutatásait. Az izomban felfedezett egy fehérjét, melyet aktinnak nevezett el, és kimutatta, hogy - egy másik izomfehérjével, a miozinnal társítva - ez a fehérje felelős az izom összehúzódásáért, továbbá, hogy az összehúzódáshoz szükséges energia közvetlen forrása az adenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyület.
1947-ben bevándorolt az Egyesült Államokba, ahol rögtön kinevezték a Woods Hole-i (Massachusetts állam) Izomkutató Intézet igazgatójává. Itt a sejtosztódást kiváltó tényezőkkel, és ennek nyomán a rák keletkezésének okával kapcsolatos kutatásokat irányította.
Szent-Györgyi The Crazy Ape ("Az őrült
majom;" 1970) című könyvében írta
le a tudományról, valamint az ember földi túlélésének
kilátásairól szóló kritikai, pesszimista
hangú eszmefuttatásait. Legfontosabb tudományos közleményei:
On Oxidation, Fermentation, Vitamins, Health, and Disease (Az
oxidáció, a fermentáció, a vitaminok, az egészség
és a betegség; 1940), Chemical Physiology of Contractions
in Body and Heart Muscle (A vázizom és a szívizom
összehúzódásának kémiai fiziológiája;
1950), valamint Introduction to a Submolecular Biology (Bevezetés
a szubmolekuláris biológiába; 1960).