SZABÓ JÓZSEF (Kalocsa, 1822. márc.14. - Budapest, 1894. ápr. 10.)

Alsóbb iskoláit szülővárosában végezte. 1837-41 között a pesti Tudományegyetemen filozófiát és jogot tanult, majd 1842-46-ban elvégezte a selmeci bányászati akadémiát. 1846-ban ügyvédi diplomát is szerzett. Abban az évben a zsarnócai ezüstkohónál, 1847-ben pedig a nagybányai bányakerületnél dolgozott. 1848-ban Kossuth Lajos a Pénzügyminisztériumba hívta a bányászati osztályra, 1849-ben pedig Pest kerületi salétromfelügyelőjévé nevezték ki.

1850-55 között helyettes tanár volt a Tudományegyetem ásványtani tanszékén, és a kémián is helyettesített. Doktorátust szerzett (1851) és nyugateurópai tanulmányúton vett részt (1853). 1855-58 között a budai állami föreáliskola r. tanára volt, 1858-ban a pesti kereskedelmi akadémia kémia és kísérleti fizika tanára lett, 1859-60-ban társigazgató, majd 1860-ban igazgató volt.

1860-61-ben ismét helyettesített az ásványtani tanszéken. 1862-ben ny. r. tanárrá nevezték ki. Az 1867-1868-as tanévben a bölcsészettudományi kar dékánja, 1883-tól az egyetem rektora volt.

A Magyar Földtani Társulat alapító tagja, 1850-től másodtitkára, 1862-től első titkára, 1870-83 között alelnöke, 1883-94 között elnöke. A Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak 1851-től tagja; 1855-61 között első titkára, 1872-től alelnöke. Az MTA 1858-ban lev., 1867-ben r. tagjává választotta. 1870-től a III. osztály titkára, 1888-ig az Igazgatótanács tagja volt.

Az önálló magyar geológia megalapítója, aki munkásságában az elmélet és gyakorlat tökéletes egységét valósította meg.

Szakirodalmi munkássága a földtan, ásványtan, kőzettan és kémia körében igen gazdag, könyveinek, cikkeinek száma megközelíti a 350-et (vö. Földtani Közlöny, 1895.). Számos könyvnek, évkönyvnek, folyóiratnak volt szerkesztője, többnek a megindításában is nagy szerepet játszott.

Igen nevezetes a több kiadást megért Ásványtan című könyve, az első korszerű, ilyen témájú magyar nyelvű szakkönyv. Az ásványtan területén sok új adat, megállapítás fűződik a nevéhez, pl. a földpátokkal és a wehrlittel kapcsolatban, valamint az úrvölgyit nevű ásvány felfedezése.

Kőzettani eredményei is nemzetközi jelentőségűek: a magyarországi vulkáni kőzetek ("trachitok") rendszeres vizsgálata (1863-tól), a földpátok gyors és pontos meghatározása. Ez utóbbi "lángkísérleti módszere" egész Európában elterjedt, csak a 20. században szorította háttérbe az optikai vizsgálati módszer. Az elsők között ismerte fel a mikroszkóp jelentőségét a kőzetmeghatározásban. Felállította a vulkáni kőzetek természetes rendszerét. Fontos új eredményekre vezették a zöldkövesedéssel kapcsolatos vizsgálatai is.

Geológia könyve korszakos, nemzedékeket nevelő hatású volt. Kimagasló eredményeket ért el az alkalmazott geológia területén is, pl. a salétrommal, sziksóval, az útburkolásra alkalmazható közetekkel, Budapest vízszerzési lehetőségeivel kapcsolatban.

A talajtan területén úttörő volt, akkor, amikor ilyen jellegű vizsgálatokra külföldön is alig akadt példa. Foglalkozott a szikes talajokkal, a lösz keletkezésével és osztályozásával, a vulkáni kőzetek jellegzetes mállástermékével, a "nyirok"-kal, felvetette az altalaj határát jelző "vörösagyaggal" kapcsolatos, azóta is sokat vitatott problémákat. Az első volt Magyarországon, aki az ország egy nagyobb területének talajviszonyait behatóan vizsgálta és mezőgazdasági célra értékelte.

1862-ben nemzetközileg is elsőként állapította meg a belső kontinentális emelkedés és süllyedés tényét, s ezzel megalapozója lett az azóta önálló tudományággá fejlődött neotektonikának.

Több regionális monográfia (Tokaj-Hegyalja, Selmecbánya környéke) fűződik a nevéhez. Neki köszönhetjük Budapest környékének első földtani térképét is.

Kiváló oktató és nevelő, iskolát teremtő pedagógus volt. Létrehozta az európai hírű egyetemi ásvány-kőzettani gyűjteményt. Foglalkozott a bányászati és geológiai szaknyelvvel is. Új szakkifejezéseket alkotott, nagy szerepe volt a szaknyelv magyarításában. Legtöbb munkája máig fontos forrása a földtudományoknak. Geológiai művek kitüntetésére a Magyarhoni Földtani Társulat Szabó ]ózsef-emlékérmet alapított és adományoz.