SÜSS NÁNDOR (Marburg, 1848. szept. 25. - Budapest, 1921. ápr. 1.)

A magyar optikai-finommechanikai ipar fellendítője volt. Az ő érdeme, hogy a műszeripar, azon belül elsősorban a geodéziai műszergyártás a 19. század vége felé világszínvonalra emelkedett.

1876-ban a kolozsvári Tudományegyetem Egyetemi Mechanikai Állomást létesített és annak vezetésével S. N.-t bízták meg. Kiválasztásánál közrejátszott, hogy közismert műszerész családból származott és hogy hasonló feladatokon dolgozott már a marburgi egyetemen is. Az alapítólevélből kitűnik, hogy a cél az volt, hogy az egyetemi oktatás műszer-szükségleteinek megoldásán túl, az import kiváltására, esetleg eladásra is házilag készítsék el a műszereket. Süss Nándor teljesítette a kolozsvári egyetem elvárásait és időközben felismerte, hogy a műszergyártásban sokkal nagyobb lehetőségek vannak. 1884-ben felköltözött Budapestre és az újonnan létesített Állami Mechanikai Tanműhely vezetője lett. Ezt a tanműhelyt az alapító levél szerint "a műmechanikának Magyarországon való elterjesztése céljából" hozták létre. A tanműhelyben a kiképzés négyéves gyakorlati és elméleti oktatásból állt. 1884-ben a tanműhely Budára költözött, oda ahol a MOM műhely épületei ma is állnak. Az üzem gyorsan fejlődött, erről képet ad, hogy 1896-ban a millenáris kiállításon mintegy 200 geodéziai, erdészeti és bányamérő műszert, ezenkívül 48 különböző oktatási célt szolgáló műszert állítottak ki.

1900-ban az államilag támogatott műhely magánvállalattá alakult, megszűnt a tanműhely és létrejött a S. N.-féle Precíziós Mechanikai Intézet. A fejlődés ezzel nem állt meg, az 1903-ban kiadott katalógusban további 88 új geodéziai műszert ismertetnek. A végig S. N. által vezetett vállalat 1918-ban alakult át részvénytársasággá. A Süss-féle üzem egyik állandó megrendelője Eötvös Loránd volt, torziós ingáját is itt készítették el. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszterhez írt levelében Eötvös így ír S.-sel való kapcsolatáról: "Több mint húsz év óta S. N. és műhelyének segítségével dolgozom, s bátran állíthatom, hogy úgy, mint én, igénybe vették a segítséget tudós társaim közül mindazok, akik nem elégedve meg a kísérleteknek sablonszerű ismétlésével, újabb vizsgálati módszerek megállapítására törekedtek.... S. mindig egész munkaerejével, mondhatnám áldozatkészségével volt segítségünkre.... Én részemről egész nyíltsággal jelenthetem ki, hogy ami keveset tudományos kutatásaim során elértem, azt S. segítsége nélkül aligha értem volna el."

A gyár 1939-ben a Magyar Optikai Művek nevet kapta.