STEINER LAJOS (Vác, 1871. jún.15 - Budapest, 1944. ápr. 2.)

Szülővárosában volt középiskolai tanuló, majd a budapesti Tudományegyetemen tanult, bölcsészdoktori oklevelet 1893-ban szerzett. Még egyetemi hallgatóként csilla­gászati megfigyeléseket és számításokat végzett az ógyallai obszervatóriumban. 1892-ben lépett a Meteorológiai és Föld­mágnességi Intézet szolgálatába, ahol kez­detben földmágneses vizsgálatokkal foglal­kozott. Közben több világnyelvet is elsajá­tított, így nemcsak dolgozatait közölhette a nemzetközi szakfolyóiratokban, de levél­ben és személyesen is kapcsolatot teremt­hetett korának legjelesebb külföldi szakem­bereivel.

Első jelentősebb értekezései a földmág­neses tér napi változásairól, majd a mágne­ses tér helyi rendellenességeinek geológiai vonatkozásairól szóltak. A Balaton tudomá­nyos tanulmányozása során igen alapos mágneses méréseket végzett hazánk e vi­dékén, majd részt vett Eötvös Loránd gra­vitációs méréseiben, amikor is ugyanazo­kon a területeken a mágneses teret vizsgál­ta. Később igen értékes vizsgálatokat vég­zett a mágneses tér napi változása során fellépő úgynevezett "öböl-háborgások" elemzése terén. Ezekkel a munkáival már fiatalon olyan hírnevet szerzett, hogy egy tudományos vitában pártatlan döntőbíró­nak is felkérték.

A budapesti Tudományegyetemen 1907-­ben szerzett magántanári képesítést, földmágnességtanból. Irodalmi tanulmányai, kutatási és oktatói tapasztalatai alapján ír­ta meg 1923-ban A Föld mágneses jelensé­gei című, tárgyában nálunk sokáig egye­dülálló kézikönyvét. Szakcikkei a "Ter­restrial Magnetism", a "Gerlands Beiträge zur Geophysik", a "Das Wetter", a "Mete­orologische Zeitschrift", itthon a Mathe­matikai és Természettudományi Értesítő, a Mathematikai és Physikai Lapok, főként pedig Az Időjárás című folyóirat hasáb­jain jelentek meg.

Számos részletprobléma vizsgálatával is jelentősen gyarapította a tudományos eredményeket: így a zivatarok gyakorisá­gának kapcsolatát a Hold fényváltozásával, valamint az aggteleki barlang klímájának kutatásával is elismerést szerzett.

Az MTA 1916-ban választotta levelező tagjai sorába, akadémiai ajánlásra pedig 1927-ben kinevezték a Meteorológiai Inté­zet igazgatói székébe. 1935-ben vonult nyugdíjba, de tudományos tevékenységét tovább folytatta. Ma az Országos Meteoro­lógiai Intézet és a Magyar Meteorológiai Társaság emlékérme örökíti meg nevét, emlékét.

Főbb művei

A földmágneses erő napi változásai. Math. és Phys. Lapok, 22. 1913.; On a Special Form of Magnetic Disturbances. Terrestrial Magn., 26. 1921.; A Föld mágneses jelenségei. Bp., 1923.; A légnyomás napi ingadozása. Az Időjárás, 29. 1925.; Az időjárás. Bp., 1931.; Konkoly Thege Miklós emlékezete. MTA Emlékbeszé­dek, 24. 1943.;

Irodalom

RÉTHLY A.: S. L. Az Időjárás, 48. 1944. (Eng­lish summary : The Weather, Vol. 48. No. 3-12., 1944.) Bibliográfiával.

Bartha Lajos