SELÉNYI PÁL (Dunaadony, 1884. nov. 17. - Budapest, 1954. márc. 21.)

Középiskoláit Budapesten végezte. 1902 és 1907 között a Tudományegyetemen matematikát és fizikát hallgatott. A tanári oklevél megszerzése után a gyakorlati fizikai intézetben lett tanársegéd. Ezt az intézetet Klupathy Jenő ekkor szervezte, fő feladata volt a hallgatók bevezetése a kísérletezésbe. 1910-ben doktorált. Mint jó előadó és kitűnő kísérletező, a tanárképzésben fontos szerepet töltött be, közben tudományos munkát is végzett.

Első dolgozatai a fénnyel foglalkoztak. Híres kísérletével kimutatta, hogy a fényt kibocsátó atomok úgy működnek, mint egy Hertz-féle dipólus. Ehhez igazolta a nagy látószögben kibocsátott fénysugarak koherenciáját. Kísérletét 1938-ban még továbbfejlesztve, bizonyította a fény egyidejűleg hullám- és fotonjellegét.

1912-13-ban Göttingenben és Berlinben dolgozott. 1915 és 1918 közötti katonai szolgálata alatt is foglalkozott fizikai problémákkal. Minthogy a Tanácsköztársaság idején - Eötvös Loránd halála után - egyetemi tanári állást és más megbízást is vállalt, nem igazolták, és a Mathematikai és Physikai Társulat is kizárta tagjai sorából.

Dolgozott a Posta Kísérleti Állomáson, majd az Erdélyi- és Szabó-cégnél, 1921-től pedig az Egyesült Izzóban, ahol Bródy Imrével együtt kiváló kutatógárda került össze. Élénk tevékenységet fejtett ki az Elektrotechnikai Egyesületben és több dolgozata jelent meg az Elektronika című folyóiratban. 1929-től Ortvay rendszeresen meghívta az iparban dolgozó fizikusokat az elméleti fizikai kollokviumra. Ezen az úton Selényi is újra bekapcsolódhatott a "hivatalos" tudományos életbe. 1940-től magáncégnél jutott álláshoz. A háború alatt munkaszolgálatra hívták be. 1945 után tagja lett az MTA-nak, egyetemi tanári címet kapott, kutatócsoportot vezetett, Kossuth-díjjal tüntették ki. Értékes aktivitást fejtett ki az Eötvös Loránd Fizikai Társulatban. Szerkesztésében jelentek meg Eötvös Loránd összegyűjtött írásai.

Munkásságának nagy része a műszaki fizika területére esik. Száznál több dolgozata jelent meg az optika, a vákuumtechnika, a fotocellák, a szelén-egyenirányítók, fényelemek, fotometria, elektrográfia köréből. Újfajta katódsugár-csövet talált fel jelenségek szigetelőlapon való regisztrálására. Folytatta Eötvös Loránd azon vizsgálatait, amelyek a súlyos és tehetetlen tömeg egyenlőségével voltak kapcsolatosak.