Salam,
Abdus (szül. 1926. jan. 29. Jhang Maghiana, Punjab, India [ma
Pakisztánban] - megh. 1996. nov. 21. Oxford, Anglia), pakisztáni
atommagfizikus; 1979-ben Sheldon Lee Glashow
és Steven Weinberg társaságában fizikai Nobel-díjat
kapott. Egymás munkáját kiegészítve
kidolgozták azt az elméletet, amely egységbe foglalja
az elektromágneses és a gyenge erőket, és egy
alapvető elektrogyenge erőt tételez fel.
Salam Lahore-ban a Government College hallgatója volt, a Cambridge-i Egyetemen 1952-ben elméleti fizikából doktorált (Ph. D.). Ezután visszatért Pakisztánba, 1951 és 1954 között matematikaprofesszor volt, majd újra Cambridge-be ment, ahol matematikát tanított. 1957-ben az elméleti fizika professzora lett a londoni Imperial College of Science and Technologyn. Ő volt az első pakisztáni és az első muszlim tudós, aki Nobel-díjat kapott. 1964-ben az olaszországi Triesztben segített létrehozni a Nemzetközi Elméleti Fizikai Központot a harmadik világ fizikusainak támogatására. Haláláig a központ igazgatója volt.
Az 1960-as években végzett, Nobel-díjjal jutalmazott
kutatásai igazolták az elektromágneses és a
gyenge kölcsönhatás kapcsolatát, és elméletileg
előre jelezték, hogy a gyenge erőt addig ismeretlen
részecskék - gyenge vektorbozonok, W és Z bozonok - közvetítik. Weinberg és Glashow más gondolatmenettel
jutott hasonló következtetésekre. A W és Z részecskék
létezését a CERN részecskegyorsítóinál
végzett kísérletekkel igazolták 1983-ban.