Richter, Aladár, botanikus, szül. Rimaszombatban 1868 jan. 5. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1891-92. Münchenben, Parisban, London-Kewban, 1896. és 1897. a berlini botanikus múzeumban és a gráci egyetemen folytatta tanulmányait. 1897-ben budapesti egyetemi magántanár, 1898. a Nemzeti Múzeum növénytárának vezetője. 1899-ben a kolozsvári egyetem tanára lett, ott nagy botanikus múzeumot és új ált. növénytani intézetet szervezett s megvetette az új országos botanikus kert alapját; egyszersmind az Erdélyi múzeum növénytári osztályának igazgatója volt. 1913-19. Pozsonyban tevékeny propagandát fejtett ki az új egyetem botanikus kertje érdekében és megszerezte számára Szászországból a gazdag Poscharszky-hagyatékot. 1911-ben a M. Tud. Akadémia lev. tagja. Szakértekezésein kívül számos kultúrpolitikai és művészettörténeti cikke jelent meg napilapokban, hazai és külföldi folyóiratokban. Nagyobb önálló művei: Über die Blattetruktur der Gattung Cecropia(Stuttgart 1898); Physiologischanatomische Untersuchungen über Luftwurzeln

(u. o. 1900); Egy magyar természetbúvár úti naplójából (Kolozsvár 1904. 5,2 köt.); A kolozsvári m. kir. Ferenc József tud.-egyetem növénytani intézete és botanikus kertje (u. o. 1905); A magyar tudományegyetem és az Erdélyi Nemzeti Múzeum botanikus múzeuma Kolozsvárt (u. o. 1905); A víztartó-szövet s az élettani felemás-leveliiség némely esete (Budapest 1916); A természetbúvár Apáthy István kortörténeti jelentősége a tudományban és politikában (u.o. 1923). Ezeken kívül több illusztrált értekezés a Schizaeák, Marcgraviaceák, Piper-félék, Peperomiák és Tetrameristák élet-, alkata és rendszertani viszonyairól magyar és német nyelven a M. Tud. Akadémia kiadásában.