Richards,
Theodore William (szül. 1868. jan. 31. Germantown, Pennsylvania,
USA - megh. 1928. ápr. 2. Cambridge, Massachusetts), amerikai vegyész;
mintegy 60 elem atomtömegére kiterjedő vizsgálatai
hozzájárultak az izotópok létezésének
igazolásához. Eredményeit 1914-ben kémiai Nobel-díjjal
ismerték el.
Richards a pennsylvaniai Haverford College hallgatójaként szerzett diplomát (1885), majd a Harvard Egyetemen tanult tovább; itt lett 1891-ben kémia-tanársegéd, majd 1901-ben egyetemi tanár.
Nagymértékben tökéletesítette a gravimetriás
atomtömeg-meghatározási módszereket; bevezette
a kvarceszközöket, olyan berendezést használt,
amelyből a szilárd mintát úgy tudta átvinni
a mérőedénybe, hogy ne érintkezzék a
levegővel, és nefelométert, vagyis turbiditást
- zavarosságot - mérő eszközt tervezett. Bár akkoriban
Jean Servais Stas atomtömegértékeit tekintették
mérvadónak, a fizikai-kémiai mérések
1903 táján azt jelezték, hogy néhány
adata nem pontos. Richards és tanítványai felülvizsgálták
az adatokat, és például az ezüstre vonatkozó
Stas-féle értéket 107,93-ról 107,88-ra csökkentették.
A különböző forrásokból származó
ólomminták atomtömegének vizsgálatával
Richards alátámasztotta az izotópok létezésének
hipotézisét. Később elsősorban a szilárd
elemek fizikai tulajdonságait kutatta, fontos megállapításokat
tett az atomtérfogatról és a kompresszibilitásról.