RENNER JÁNOS (Sopron, 1889. júl. 5 . - Budapest, 1976. jan. 30.)

1907 és 1912 között a budapesti Tudományegyetem és Műegyetem hallgatója, a Tanárképző Intézet gyakornoka. 1912-ben középiskolai tanári oklevelet kapott a mennyiségtan és a természettan szakon. 1911 és 1914 között Eötvös Loránd alkalmazta geofizikai kutatásaihoz. 1914 és 1950 között középiskolai tanári pályán működött, ebből harminc évig a budapesti fasori evangélikus gimnáziumban, ahol utóbb igazgató is volt. 1938-ban doktorált a budapesti Tudományegyetemen. Nyolc éven át a természettan tanulmányi felügyelője volt a budapesti tankerületben. 1941-től 1949-ig fizikai módszertani előadásokat tartott a budapesti Tanárképző Intézetben és a Tudományegyetemen. A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben 1947-től megbízott vezető, 1950 és 1954 között igazgató, 1962-ig - nyugállományba vonulásáig - tudományos munkatárs, majd osztályvezető. Utána az 1970-es évek elejéig a budapesti Tudományegyetem Geofizikai Tanszékén tartott kollégiumokat, és vezette a Föld belső szerkezete, A gravitációs állandó újabb meghatározása című témákat. 1955-ben kapta meg a műszaki tudományok doktora címet. 1965-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki.

Pedagógusi pályája során prominens egyénisége volt annak a kiváló tudós-tanár karnak, amely a budapesti evangélikus gimnáziumban folyó természettudományi és matematikai oktatást nemzetközi hírűvé tette. Több fizikai tárgyú könyvet, tankönyvet írt és dolgozott át.

Tudományos működése kezdetén Eötvös Loránd szűkebb környezetéhez tartozott. Eötvös halála után - pedagógiai munkásságával párhuzamosan és később is folytatta a félbeszakadt eötvösi munkát. Eredményes hazai és külföldi (például India 1923-24. és 1925-26., Franciaország 1927., 1928.) ásványi nyersanyagok feltárását célzó gravitációs méréseket, kutatásokat végzett. Ezzel hozzájárult az Eötvös-inga és az ahhoz tartozó mérési eljárás alkalmazásának kiterjesztéséhez.

Jelentős eredménye, hogy kísérletei során sikerült a tömegvonzás és a tehetetlenség arányosságára vonatkozó vizsgálatok pontosságát- az eszközöket és a módszereket továbbfejlesztve, és a mágneses hatásokat is figyelembe véve - egy nagyságrenddel fokozni, a korábbi eötvösi mérésekhez képest (1932-35). Ezek az eredmények legújabban ismét az érdeklődés körébe kerültek.

Kiemelkedő szerepet játszott a geoidfelület részletes megvizsgálását lehetővé tevő és a föld alatti tömegeloszlásra is utaló függővonal-elhajlások meghatározási módszerének a kidolgozásában (1945-70). Kezdeményezője és szervezője volt a geofizikai térképezéshez szükséges magyarországi gravitációs és földmágneses alaphálózat létrehozásának, a mérések folytatásának (1949-60).

Részt vett a nemzetközi és a magyar tudományos életben, együttműködésekben. Számos tudományos intézmény, bizottság tagja volt. Kiemelkedő érdemeket szerzett a Magyar Geofizikusok Egyesülete megalakulásában, amelynek tiszteletbeli tagja és társelnöke volt, továbbá a tihanyi Geofizikai Obszervatórium létrehozásának a támogatásával. Az eötvösi idők óta a nemzetközileg is elismert magyar geofizikának kimagasló egyénisége volt.

Főbb kitüntetései: Kossuth-díj (1954), Eötvös Loránd-emlékérem (1960), Munka Érdemrend arany fokozat (1969).

Főbb művei

Középiskolai fizikai gyakorlatok. Bp., 1932.; Természettan. Bp., 1939.; A fizika elemei. Bp., 1944.; Gravitációs mérések és a Föld alakja. Geofizikai Közlemények, 1952.; Untersuchungen über Totalabweichungen. Acta Technica Acadaemiae Scientiarum Hungaricae, 1956.; Újabb vizsgálatok a függővonal-elhajlások körében. A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, 1957.; A gravitációs értelmezés problémái. Magyar Geofizika, 1962.; R. J.-STEGENA, L.: Gravity research of the deep structure of Hungary. Annales Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös' Nominate. Sectio Geologica, 1965.; Gravity research in Hungary 1963-1966. Acta Geodaet., Geophys. et Montanist. Academiae Scientiarum Hungaricae, 1967.

Irodalom

BARTA Gy., VERMES M.: R. J. Búcsúbeszédek. Fizikai Szemle, 1976.; BARTA Gy.: Megemlékezés dr. Renner János személyiségéről és pályafutásáról.; SZABÓ Z.: Búcsú dr. Renner Jánostól.; KRIVÁN P.: Gyászbeszéd dr. Renner János felett. Magyar Geofizika, 1976.; A Renner hagyaték dokumentumai. 1987.; BARTA Gy.: Renner János. Bp., 1988.; Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1989.

Szegő Miklós