RÉDEY ISTVÁN (Újpest, 1898. dec. 8. - Budapest, 1968. okt. 7.)

Budapesten, a Szent László Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Mérnöki oklevele megszerzése után 1921-hen a József Nádor Műszaki Egyetemre került, mint a mechanika-, majd ezután a geodézia tanszék oktatója.

A tanszék vezetője, Oltay Károly professzor őt javasolta térképészeti szolgálatra, amikor a Monarchia felbomlása után életre hívták a Honvéd Térképészeti Intézetet. Ennek munkatársaként a hozzáfűzött reményeket messzemenően beváltotta.

Az 1920-as években világszerte alkalmazni kezdték a fotogrammetriát, mint a térképészet új és sok szemponthól hatékonyabb módszerét. R. I.-t csakhamar a megalakuló Magyar Fotogrammetriai Társaság titkárává választották. Sokoldalú érdeklődését bizonyítja, hogy a geodézia más ágaival is foglalkozott, így - többek között a földkéreg izosztatikus egyensúlyával, a potenciálelmélet geodéziai vonatkozásaival.

Geodétaként mindig szabatosságra törekedett; a szaknyelv és szakdidaktika fogalmainak tisztázására létrehozta a geodézia különböző ágainak értelmező szótárait, ezek egy része sajnálatosan csak kéziratban maradt ránk.

A Műegyetemen 1930-han műszaki doktorrá avatták, 1942-hen magántanári habilitációt szerzett. Tudományos munkásságát az újjáalakult Magyar Tudományos Akadémia a tudományok doktora fokozattal ismerte el.

Az Akadémia Geodéziai Bizottságának 1947-től aktív tagja, majd hamarosan a nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió Magyar Nemzeti Bizottságának is. Alelnöke, illetve választmányi tagja a Geodéziai és Kartográfiai Egyesületnek, valamint a Geofizikai Egyesületnek. A Geodéziai Egyesület Lázár deák emlékéremmel tüntette ki. Az 1951-ben megszervezett BME Hadmérnök Kar térképész tagozatának vezető professzora. 1959-hen vette át az Építőmérnöki Kar geodézia tanszékének vezetését, ahol haláláig tevékenyen részt vett a mérnökhallgatók oktatásában, a szakma szeretetére, a mérnöki precizitásra való nevelésében. Egykori tanára, Oltay Károly Geodézia tan- és kézikönyvét a kor igényeinek megfelelően átdolgozta és két egymás utáni kiadását szerkesztette.

Az egykori terepen dolgozó térképészt az egész életét átölelő tudományos és oktató munkája a legkiválóbb magyar geodéták közé emelte.