PUTNOKY LÁSZLÓ (Felsőkázsmárk, 1888. nov. 25. - Budapest, 1948. szept.19.)

A karlsruhei Fridericana műegyetemen tanult. Még hallgató korában az ammóniaszintézisen dolgozó Haber professzor bevonta kutatómunkájába. 1911-ben jeles diplomát szerzett, majd a műszaki doktori disszertációját a Royal Society anyagi segítségével a liverpooli műegyetemen, Donan professzor mellett készítette el. Ezután a Nobel-díjas Rutherford professzor mellett a manchesteri Victoria Műegyetemen Hevesyvel és Geigerrel a különböző uránizotopok elválasztásával és vizsgálatával foglalkozott. Eredményeikről a Philosophical Magazine hasábjain számoltak be. Angliából a párizsi Sorbonne-ra került, ahol Rutherford ajánlására Le Chatelier mellett a vas és ötvözeteinek metallurgiai vizsgálataiban vett részt. 1914-ben Karlsruheban vegyészmérnöki doktorátust szerzett.

1914-ben, az első világháború kitörésekor bevonult és három éven át az első vonalban teljesített katonai szolgálatot. 1918-ban egyetemi tanárrá nevezték ki a Budapesti József Nádor Műegyetemen szervezett szervetlen kémiai tanszékre, melynek első professzora volt.

Harmincéves egyetemi tanári működése alatt 50 körüli tudományos közleménye jelent meg magyar, angol és német nyelven. Foglalkozott többek között: a különböző módokon előállított aktív kovasav tulajdonságaival és adszorpciós képességének növelésével; bauxitok dúsításával és feltárásával; a timföldgyári vörösiszap alkálimentesítésével és könnyebben szűrhetővé tételével; permangánsav előállításával; kolloid titánsav előállításával és hasznosításával; zománcok kémiai összetétele és hőtágulása közti összefüggéssel; üveggyártáshoz használatos import szóda pótlásával, valamint a dunai homok vastalanításával; az üveg kristályosítási folyamataival; a nagyüzemi üveggyártással.

Az üvegipar európai hírű szaktekintélye volt. A legnevesebb külföldi vállalatok is kérték tanácsát rendszeresen és több hazai üveggyár hívta meg igazgatóságába. Tudományos munkásságának elismeréséül a Deutsche Chemische Gesellschaft, a Deutsche Bunsen Gesellschaft, valamint a British Chemical Society rendes tagjának hívta meg.

Rendszeresen részt vett külföldi vegyészkonferenciákon, ahol előadásait mindig papír nélkül, fejből tartotta a vendéglátó ország nyelvén és a hozzászólóknak saját nyelvükön válaszolt.

Putnoky professzor elsőrendű feladatának a tanítást tartotta. Az általa oktatott tárgyak az általános kémia, a szervetlen kémia és a kémiai analízis a vegyészmérnök hallgatók alapképzésének tantárgyait jelentették. A Műegyetem tanárai közül elsőnek adta ki előadásainak jegyzeteit. Felhívta tanítványainak figyelmét az idegen nyelvek tanulásának fontosságára és megismertette őket a bel- és külföldi szakirodalommal, de talált időt a mérnöki etika oktatására is. Állandóan tanulmányozta a nagyhírű külföldi egyetemek tanterveit, hogy a helyes kezdeményezéseket a Műegyetem is átvegye. A Műegyetem adjon kiváló általános vegyészmérnöki tudást -vallotta -, a specializálódást minden mérnök maga végezze egyéni képességei és érdeklődési köre szerint. Ebben segítse a Műegyetem az ifjúságot a mérnöktovábbképzés nívós megszervezésével.

1930-tól haláláig a Legfelsőbb Bíróság vegyipari szakértője volt. A Műegyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Karának dékánjává több ízben is megválasztották.

Főbb művei