PUSKÁS FERENC (Pest, 1848. márc. 30. - Budapest, 1884. márc. ?)

A ditrói Puskás család erdélyi származású, de Ferenc - bátyjához, Tivadarhoz hasonlóan - már Pesten született. Iskoláit részben a bécsi jezsuita Theresianumban végezte. A Monarchia hadseregében tiszt volt, de onnan kilépett, és a hazai telefonhálózat létesítésével kezdett foglalkozni. Hazánkban a telefon elterjesztésének kezdeti lépéseit ő tette meg.

1879-ben Pesten a Gyöngytyúk utcában bemutatási célra két állomást szereltek fel. Ezt, mint találmányt, a pesti közönség megcsodálta, de nem fedezték fel gyakorlati jelentőségét, alkalmazhatóságát.

P. F. 1880-ban kapott engedélyt telefonhálózat létesítésére. Az első telefonközpont a Fürdő (a mai József Attila) utcában létesült - Európában ez volt a negyedik.

1881-ben Pesten már a második telefonközpontot is üzembe helyezték (a Királyi Pál utcában). Ekkor már 50 állomás volt Pesten, és 1882-ben elkészült az első telefonkönyv is. Ezután központok létesültek Pozsonyban, Temesvárott, Aradon, Pécsett, Debrecenben, Nagyváradon, Miskolcon, Zágrábban, Fiuméban, Sopronban, Győrött és Szegeden.

P. F. a túlhajtott szervezési és irányítási munkák során megbetegedett és 1884-ben meghalt. A telefonengedélyt még Ferenc halála előtt, 1883-ban átírták Puskás Tivadar nevére. A vállalat fejlődése P. F. halála után azonban megtorpant, és 1884-ben még csak 400 előfizetője volt. Puskás Tivadar munkája nyomán a telefon terjedése újabb lendületet kapott, de egy nagyobb vállalat létrehozása már nem sikerült.