PREYSZ MÓRIC  (Sopron, 1829. júl. 23. - Budapest, 1877 márc. 24.)

Középiskoláit szülővárosában végezte. 1844-ben a pesti Tudományegyetem bölcsészettudományi karára iratkozott be, tanulmányait azonban nem itt, hanem a bécsi műegyetem vegyészmérnöki karán folytatta és ott is fejezte be. 1853-ban a kémiai tanszék tanársegédje lett, innen tért vissza Pestre, hogy az itteni főreáliskola tanári állását elvállalja.

Középiskolai tanárként nem elégedett meg az oktatással, hanem - kihasználva a kémiai szertár biztosította lehetőségeket - kísérletező kutatómunkához fogott. Különösen a bor kémiai vizsgálatával kapcsolatosan végzett kísérletei jelentősek, mert ezek a bor hevítéssel végzett konzerválásának felfedezésére vezettek. Megfigyeléseinek eredményeiről 1861-ben a Természettudományi Társulat egyik szakülésén számolt he „A tokaji bor utóerjedésének meggátlásáról" című előadásában. Nagy kár, hogy előadásának anyagát akkor még rövid tudósítás formájában sem közölte nyomtatásban.

Csírátlanításra vonatkozó korszakalkotó közleményének megjelenése (1864) után megkísérelte ugyan prioritásának érvényesítését, ill. bizonyítását, és ennek érdekében 1865-ben közzé is tette eredetileg 1861-ben elhangzott előadásának szövegét, de elkésett: az eljárás „pasztőrözés" néven terjedt el és vált világszerte elfogadottá.

Irodalom

HANKÓ Vilmos: P. M. A legnagyobb magyar borkémikus. Borászati Lapok, 1908.

Karasszon Dénes