Tanulmányait a József Műegyetemen kezdte, majd 1873-tól két évig a stuttgarti műegyetem hallgatójaként folytatta. Ezt követően két évig a bécsi akadémián Theofil Hansen tanítványa volt. Hazatérése után másfél évig dolgozott Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszony templom helyreállításán, majd a József Műegyetemen oklevelet szerzett. Ez után Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, részt vett a nádasladányi neogótikus templom tervezésében, 1882-től a Műegyetem középítéstani és középkori tanszékein tanársegédi feladatokat látott el. 1886-ban két tanulmányt publikált: A görög kőszerkezetek ismertetése, különös tekintettel a görög dór szentély szerkezetére, illetve Az ókeresztény templom-építészet fejlődése címmel. 1884-ben a dévaványai református templomra kiírt pályázaton első díjat nyert, de végül a templom nem az ő tervei szerint készült el. A protestáns templomépítésről vallott nézeteit összefoglalta és megjelentette A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével címmel, amiért Hollán-díjat kapott. 1887-től rendkívüli, majd 1888-tól rendes tanárként középítéstant tanított a Műegyetemen. 1890-ben a budapesti Erzsébetvárosi plébániatemplom pályázatán Aigner Sándorral és Steindl Imrével együtt megosztott első díjat nyert, de a fővárosi közgyűlés döntése alapján Steindl Imre terve szerint építették meg a templomot. A budai Szilágyi Dezső téri református templomot P. S. 1892-ben készített díjnyertes pályatervei alapján kisebb módosításokkal - 1896-ra építették meg. Ekkor készült el a Vámház körúti Vásárcsarnok, majd 1898-ban az ideiglenes előadónak szánt, de a mai napig álló Gólyavár. Az 1890-es években néhány bérházat tervezett, a Szépművészeti Múzeumra kiírt pályázaton pedig első díjat nyert. 1900-ban Beregszászon gimnáziumot, Ungváron 1902-ben alreáliskolát építettek az ő tervei szerint. A fiumei tengerészeti akadémiára egy 1900-ban megnyert pályázat után kapott megbízást. 1903-ban egy evangélikus gimnázium és hozzá tartozó templom tervezésére kérték fel a Városligeti fasorba. Czigler Győző 1905-ben bekövetkezett halála után az új műegyetem építésének feladatát részben P. S. vette át, az ő nevéhez fűződik a könyvtár, a műszaki mechanika, mechanika technológia, a géplaboratórium és gépház tervezése, ezekért a munkákért udvari tanácsosi címmel jutalmazták. 1905-ben a debreceni főgimnázium tervezésére, 1911-ben egy tisztviselőház építésére kapott megbízást az Üllői úton (Üllői út 121.). 1898-ban készítette el a Magyar Országos Levéltár első vázlatterveit, de az 1913-ban elkezdett kivitelezés halála után is egészen 1926-ig folyt.

Irodalom

P. S. műépítész, műegyetemi tanár életrajzi adatai és munkálkodása saját leírása szerint, 1920. szeptember. BME KT (másolatban); NAGY Károly: P. S. emlékezete Bp., 1931.; GÁBOR Eszter: P. S. Magyar Művészet 1890-1919. szerk.: NÉMETH Lajos, Bp., 1981.; KISMARTY-LECHNER Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Bp., 1945.