PATAI IMRE (Budapest, 1894. dec. 10. - Philadelphia, USA, 1949. jan. 19.)

A budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát 1917-ben, rövid ideig itt volt tanársegéd, majd a Telefongyárba került. 1921-ben az újonnan alakult Egyesült Izzólámpa Rt. kutatólaboratóriumában elektroncső fejlesztéssel kezdett foglalkozni, majd önálló elektroncsőgyárat alapított, Vatea néven. A gyártás az első időkben egy budai bérházban folyt. 1924-25-ben a Vatea csövek kezdtek teret nyerni a hazai piacon. P.-nak igen jó érzéke volt a legújabb fizikai eredmények gyakorlatba való átültetéséhez és a munkatársak kiválasztásához is. Munkatársa volt néhány évig Kalmár László és Schay Géza (később mindketten az MTA tagjai). P. I. segítette a hazai atomfizikai kutatásokat, így a Pázmány Péter Tudományegyetemen Barnóthy Jenő és Forró Magdolna által épített kozmikus sugárzást mérő berendezés rádiócsöveit ő bocsátotta az egyetem rendelkezésére, majd az Angliából Debrecenbe hazatért Szalay Sándor mérőberendezéséhez is ő adott csöveket.

A Vatea cég kutatásai több jelentős eredményt hoztak, pl. a kolloid katód előállítás terén: ebben az időben ez volt a legjobb minőségű katód. A kolloid grafitréteg előállítását is sikerrel oldották meg, aminek az elektroncsőtechnológián kívül is több alkalmazást találtak.

Miután a gyárat eladta a holland Philips cégnek, a Magyar Philips Vállalat műszaki igazgatója lett, majd kiment a vállalat laboratóriumába, Eindhovenbe, ahonnan a háború kitörésekor tért haza. Ezután az Istenhegyi úton, a saját házában hozta létre a Vákuumtechnikai és Villamossági Rt. névre keresztelt üzemet, amely elsősorban röntgencső-gyártással foglalkozott.

A háború után Svédországba ment, majd az USA-ban, Pennsylvaniában telepedett le. Itt a Franklin Intézetben megint azzal a kutatási témával - a fémek kontaktpotenciáljával - foglalkozott, amit még Budapesten, az 1920-as évek végén kezdett el. Váratlan halála miatt ezeket az eredményeket munkatársai publikálták.