PASZLAVSZKY JÓZSEF (Deregnyő, 1846. febr. 2. - Budapest, 1919. febr. 21.)

Sátoraljaújhelyen, Ungváron végzett gimnáziumi tanulmányai után Kassára került a premontrei gimnáziumba, később teológiát is tanult rövid ideig. 1868-ban a pesti Tudományegyetemre iratkozott be, ahol 1872-ben középiskolai természetrajz tanári oklevelet szerzett, közben már 1870-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárában gyakornokként működött. 1873-ban Margó Tivadar professzor tanársegéde lett, ám egy év múlva búcsút mondott az egyetemi oktatói pályának, s főreáliskolai tanár lett. Ebben a minőségében 37 éven át működött. 1896-tól címzetes főreáliskolai igazgató, és a Közoktatásügyi Tanács is tagjává választotta. 1888-ban az MTA is levelező tagjai sorába emelte. 1911-ben ment nyugdíjba.

Tanári munkája mellett 1877-ben a M. Kir. Természettudományi Társulat másodtitkára lett, s egyúttal a Természettudományi Közlöny szerkesztését is vállalta, társszerkesztőként. Később a Társulat első titkárává választották. Ő volt a millennium idején megindult Fauna Regni Hungariae szerkesztője, melyben az emlősök fejezetet írta. Ámde tudományos kutatásának középpontjában mégsem ez az állatcsoport állott, hanem a gubacsdarazsak. Igaz, tudományos érdeklődése igen széles körű volt, mint ezt a Természettudományi Közlönyben megjelent számos tanulmánya bizonyítja. Elsők közt volt hazánkban, aki etológiai kutatásokkal foglalkozott, mint ezt A mókus beszéde című, s egyéb hasonló tárgyú közleményei bizonyítják.

A természettudományos ismeretterjesztés legkiválóbb hazai képviselői közé tartozik. Nagy érdemeket szerzett, mint tankönyvíró is. Bár tankönyvei alapjául főként külföldi munkák szolgáltak, mindig arra törekedett, hogy az idegen anyagot hazai vonatkozásokkal egészítse ki. Jól tudta, hogy a tanulóifjúság lelkéhez a szép képi dokumentációval lehet valóban hatásosan közelíteni, ezért tankönyvei kitűnően illusztráltak (a képek közt a jeles madárfestő, Nécsey István műveit is megtaláljuk).

Fő művei

Az állatok rokonságáról. Bp., 1878.; Az ausztráliai szigetvilág életéről. Bp., 1882.; Életképek az állatvilágból. Bp., 1884.; A madarak természetrajza. Bp., 1891.

Irodalom

MÉHES Gyula-KARL János: Természethistória. A biológia magyar úttörői. Bp., 1925.; P. J., A Term. Tud. Társ. Évkönyve, Bp., 1940.; LUKÁCS Dezső: P. J. és a magyar természettudományos fejlődés, művelődés. Természet Világa, 1969.

Kádár Zoltán