Owen, Sir Richard (szül. 1804. júl. 20. Lancaster, Lancashire, Anglia - megh. 1892. dec. 18. London), jeles brit anatómus és paleontológus, Charles Darwin nézeteinek nagy ellensége.
Sebésznek tanult, 1824-től Edinburgh-ban folytatta orvosi tanulmányait, de 1825-ben a londoni St. Bartholomew Kórházba helyezték át. A Királyi Sebészkollégium tagja lett, ahol megbízták a neves anatómus, John Hunter által alapított gyűjtemény gondozásával; emellett orvosi praxist is folytathatott. 1830-ban találkozott a kor leghíresebb őslénytudósával, a francia Georges Cuvier-vel, majd a következő évben el is látogatott hozzá Párizsba, ahol a Nemzeti Természetrajzi Múzeumban őrzött leleteket tanulmányozta. 1834-ben a Royal Society (Királyi Társaság) tagjává választották. Két évvel később a Sebészkollégium Hunter-professzora, majd 1837-ben az intézmény anatómia- és élettanprofesszora, valamint a Királyi Intézet összehasonlító anatómiai és élettani Fuller-professzora lett. Orvosi munkáját feladva minden idejét a kutatásnak szentelte. 1856-ban kinevezték a British Museum természetrajzi osztályának igazgatójává. Nyugdíjazásakor a Bath (Fürdő)-rend lovagjává ütötték.
Összehasonlító anatómiai munkásságának - így Memoir on the Pearly Nautilus (Értekezés a gyöngyházas nautiluszról; 1832) c., klasszikussá vált munkája - eredményeként korának legtekintélyesebb brit anatómusa lett. Mire azonban 1859-ben megjelent Charles Darwin nagy műve, A fajok eredete, olyannyira félt már vezető tudományos szerepének megingásától, hogy az már az ítélőképességét is megzavarta. Így aztán hozzáfogott, hogy tönkretegye Darwin hitelét, holott 20 éven át munkatársak és jó barátok voltak. Owen - névtelenül - igen hosszú és gyűlölködő kritikát írt a könyvről (The Edinburgh Review; 1860). Állítólag Owen készítette föl Wilberforce püspököt is arra a vitára, melyet Darwin egyik legfőbb védelmezőjével, Thomas Huxley-val folytatott. Ahogy aztán a tudományos világ egyre inkább elfogadta Darwin elméletét, Owen is módosította álláspontját. A darwini tanítást ugyan továbbra is elutasította, de az azt megalapozó elvek helyességét elismerte, sőt, azt állította, hogy ő mutatott rá elsőként ezen alapelvek igazságára.
Owen egy másik híres tévedése a fosszíliákból elsőként megismert
ősmadárral, az Archaeopteryxszel kapcsolatos. A tudós 1863-ban
megszerezte a leletet a múzeumnak, és közzétette leírását. Amikor
azonban 1954-ben újból megvizsgálták az ősmaradványt, a kutatók
megállapították, hogy Owen összetévesztette annak hasi és háti
oldalát, ráadásul nem vette észre két igen fontos jellemzőjét: a
szegycsont lapos voltát (ez azt jelenti, hogy a madár csak vitorlázni
tudott, de repülni nem); valamint az agykoponya hüllőkére hasonló
formáját.