OKOLICSÁNYI FERENC (Szatmár megye, 1894. jan. 1. - London, 1954. okt. ?)

Egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte, ezt azonban az első világháború miatt félbe kellett hagynia. Később Németországban tanult tovább, 1935-ben az erlangeni egyetemen fizikából doktorált. A háborúban hadipilótaként teljesített szolgálatot. A háború után egy ideig itthon dolgozott különböző találmányai fejlesztésén. 1926-ban már Berlinben, a Telehor A. G. keretében, Mihály Dénessel együtt végzett kutatómunkát az akkor induló távolbalátással kapcsolatban. Hamar felismerte a Nipkowtárcsás rendszer egyik kikerülhetetlen hibáját, a kép gyenge fényerősségét. E kérdésről írta egyik legjelentősebb tanulmányát is, 1930-ban.

A csekély fényerő javításával többen próbálkoztak, a legjobb megoldásra O. F. jutott: megszerkesztette a tükörcsavart. Ez egy eléggé meredek lejtőjű végtelen csavar, amelynek felületét jól tükröző anyagból képezik ki. A tükörcsavar forgás közben a rávetített fénysugarat állandóan más és más szög alatt, más és más irányban veri vissza. Ily módon a gyorsan forgó tükörcsavar képbontóként, a vevőben pedig leképezőként alkalmazható. Mivel az adó és a vevő tükörcsavarjai kicsik és könnyűek, egy gyenge szinkronmotor is alkalmas forgatásukra. Rendszerét O. F. még a Telehor A. G. laboratóriumában dolgozta ki, de gyakorlati kivitelezésére, 1933-ban, már a nürnbergi Takede-cégnél került sor, ahol fejlesztő-mérnöki beosztást kapott. Rövid időn belül egy homorú tükörfelület-kiképzéssel, nagy képek vetítésére alkalmas rendszerré fejlesztette találmányát, és megoldotta az úgynevezett sorváltós képbontás és -összerakás problémáját. Doktori diplomája megszerzése után Angliában telepedett le, ahol a Scophony Ltd. és más cégek munkatársa lett. Rendszerén tovább dolgozott; az 1938. évi angol rádiókiállítás alkalmával már nagyméretű képeket tudtak vetíteni. Részt vett a kezdeti angol tv-kísérletekben. A második világháború után a színes távolbalátás kérdéseivel foglalkozott; az egyik szabadalmának felhasználásával készült színes sorváltós katódcsövet az Egyesült Államokban sorozatban gyártották.

Utolsó éveiben a londoni R. W. Gunson magtermeltető és -kereskedő cég főmérnöke volt. Itt megtervezett egy színkülönbség érzékelésén alapuló, elektronikus elven működő magosztályozó gépet. Ez olyan jól sikerült, hogy a cég elhatározta: azon túl, hogy maga is alkalmazza, megkezdi az ilyen rendszerű gépek gyártását és értékesítését; különböző terményekre kidolgozott változatokban. Jelenleg a 180 fős Gunson's Sortex Ltd. az ilyen típusú gépek területén a világ vezető szállítója: száznál több országba exportálnak.

Irodalom

MYERS, L. M.: Television optics. London, 1933.; GUNDLACH, F. W.: Die neueste Fortschritte des Fernsehens. Der Naturforscher, 1933/34.; BABITS Viktor: A távolbalátás technikája. Bp., 1948.; RÁCZ István: A televízió fejlődésének két magyar úttörője. Technikatörténeti Szemle, 1967.

Vajda Pál-Vajdáné Csizmarik Irén