Ohm,
Georg Simon (szül. 1789. márc. 16. Erlangen, Bajorország
[Németország] - megh. 1854. júl. 6. München),
német fizikus, a róla elnevezett törvény felfedezője.
Az Ohm-törvény szerint a vezetőn átfolyó
áram erőssége egyenesen arányos a potenciálkülönbséggel
(feszültségkülönbséggel) és fordítottan
arányos az ellenállással.
Ohm 1817-ben a matematika professzora lett a kölni Jezsuita
Kollégiumban. Az Ohm-törvény lényegét
Die galvanische Kette, matematisch bearbeitet (A galvanikus áramkör
matematikai vizsgálata; 1827) c., rövid értekezésében
foglalta össze. Műve nagy hatással volt az elekromosságtanra
és az elektromosság alkalmazásaira, de olyan hűvösen
fogadták, hogy 1833-ban Nürnbergben, a Műszaki Iskolában
vállalt állást. Munkáját később
kezdték elismerni: 1841-ben a londoni Royal Society (Királyi
Társaság) Copley-érmével tüntették
ki, a következő évben a társaság külföldi
tagja lett. Róla nevezték el az elektromos ellenállás
mértékegységét.