NENDTVICH KÁROLY (Pécs, 1811. dec. 31. - Budapest, 1892. júl. 6)
Apja gyógyszerész volt, a fiú késmárki líceumi tanulmányai után a
Tudományegyetem orvosi karára iratkozott be. Tanulmányai befejeztével a
kémiai tanszéken maradt Schuster János professzor mellett tanársegédként.
1839-ben jelent meg Grundriss der Stöchiometrie című német nyelvű könyve. N.
K. ekkoriban részt vett a reformkor számos mozgalmában. Kialakította a
kémiai nyelvmagyarosítás teljes rendszerét, az éleny (oxigén), köneny
(hidrogén), hüzeny (bróm) stb. szavak bevezetésével. Ennek jegyében írta
Életműtlen műipari vegytan című tankönyvét 1845-ben. A Természettudományi
Társulat alapító tagjai közé tartozott (1844). Az MTA 1845-ben tagjává
választotta. 1847-ben megpályázta az új József Ipartanoda (a későbbi József
Műegyetem) vegytani tanszékét. 1848 márciusában a Tudományegyetemen a
forradalom következtében leváltott Sangaletti professzor helyére nevezték
ki.
Az egyetemen ő tartott először magyar nyelven kémiai előadásokat. A
szabadságharc bukása után őt váltották le és Sangalettit helyezték vissza.
Megmaradt viszont ipartanodai állása. Követte a közben Polytechnikummá, majd
1871-ben Műegyetemmé előléptetett Ipartanodát vándorlásaiban, a várbeli
bérelt épületből a ferencvárosi bérelt épületekbe, majd átvette még az
Esterházy (ma Puskin) utcában 1882-re felépült új kémiai pavilont, de még
abban az évben nyugalomba vonult.
Tudományos működése elsősorban analitikai kémiai volt. Magyarország kőszén
fajtáinak összetételét közölte Magyarország legjelentősebb kőszéntelepei
(1851) című munkájában, amelyik német nyelven is megjelent. Vegytan elemei
című franciából átdolgozott könyve (1. kiadás 1854) a század végéig a
legtöbbet forgatott kémiai szakkönyv volt hazánkban, mely több átdolgozott
kiadást ért meg. Irodalom
Hundred years of the Faculty of Chem. Engineering. Technical University
Budapest. Bp., 1972. Szabadváry Ferenc