NEMETZ JÓZSEF KERESZTÉLY JÁNOS (? Óbuda, 1753. - Debrecen, 1808. nov. 6.)

Születési és származási adataiból sok részletet még ma is homály takar. Életrajzírói közül többen szlovák, vagy sváb származásúnak ítélik, de egyes adatokból következtetni lehet arra is, hogy Óbudán született. Születési éve feltehetően az 1750-es évekre esik, a legvalószínűbb évszám 1753. Képzettségét jezsuita iskolákban szerezte. Egyetemi tanulmányai után a szabad művészetek és a világi bölcsesség doktora címet is megkapta, - erre következtethetünk 1784-ben megjelent német nyelvű fő művének adataiból.

A budai, majd pesti Tudományegyetem keretében működött Institutum Geometricum (Mérnöki Intézet) 1784-től a fizikaprofesszor Horváth Keresztelő János mellett segédtanárként alkalmazta. Feladatai közé tartozott a mérnökhallgatók mechanikai, gépi, technikai témájú tantárgyainak oktatása. Valószínű, hogy a gyakorlati képzés keretében a különböző műszaki létesítmények meglátogatásának szervezésében is részt vett. Az itteni működése alatt, 1784-ben jelent meg fő műve, Vorrath neuer Beyträge zur Physik, Oekonomie, Mechanik und Technologie, das ist Naturkunde, Wirtschaft, Maschienenwesen und Kunstwissenschaft .. U.S. W. (Új találmányok gyűjteménye a fizika, ökonómia, a mechanika és a technológia, azaz a természettudomány, a gazdaságtan és mesterségbeli tudományok területén) címmel. Az ebben leírt szőlőprés-találmány több részletét tekintve ügyes technikai konstrukció. A gyakorlatias szemléletű N. J. és az elméleties beállítottságú Horváth professzor egyre gyakoribbá vált vitája csak akkor csillapodott, amikor N. J. néhány esztendei adjunktusi munka után távozott az egyetemről.

1788-tól különböző gazdaságokban bukkant fel, szélmalom, járgányos malom, cséplőgép stb. tervezésével, építésével foglalkozva. Fűkaszáló gépe a Festetics-féle mintagazdaságban, vízi fűrészmalma pedig Hunyadi József gróf simongáti (Somogy megye) birtokán működött. Érdeklődési körébe tartozott ezenkívül az ágyúcső fúrási technológiája, a léggömbkészítés és a légfegyverek technikája is. Néhány évi bécsi, majd selmecbányai tevékenykedés után, 1795-ben ismét egyetemi oktató lett, a régi munkahelyén. 1801-ben megjelentette óraművel ellátott villamos lámpájának leírását Vorläufige Beschreibung einer elektrischen Lampe welche mit einem Uhrwerk verbunden nach London bestellte wurde (Előzetes leírása egy óraművel ellátott villamos lámpának, mely londoni rendelésre készült) címmel. A lámpában az elektromosság a gáztöltet meggyújtására szolgált.

1807-ben tűzoltásra alkalmas, nagyon hatásos fecskendőt szerkesztett, amit Pesten nyilvánosan is bemutatott. Ezt követően életútjáról Debrecenből vannak adatok. Életrajzának kutatói közül többen az ezermesteri munkára való hajlamot, a túlzó prakticizmust vélik felfedezni N. J.-ben. Számos technikatörténész Kempelenhez hasonlítja.