Moesz, Gusztáv (késmárki és lefkóczi), botanikus, szül. 1873 okt. 21. Körmöczbányán. Egyetemi tanulmányai végeztével 1897. középiskolai tanári, majd doktori oklevelet szerzett. 1895-ben a budapesti tudományegyetem ásvány-kőzettani tanszékének tanársegédje, 1899. brassói főreáliskolai Nemzeti Múzeum növénytani osztályában működik, ahol 1911. igazgató-őrré nevezték ki; egyúttal a polgári iskolai tanítóképzőben a növénytan előadója. 1915-ben egyetemi magántanár lett. Irodalmi dolgozatai nagyrészt szakfolyóiratokban jelentek meg, első sorban a Természettudományi Közlönyben, a Magyar Botanikai Lapokban, a Nemzeti Múzeum Annaleseiben és a szerkesztésében megjelenő Botanikai Közlemények c. folyóiratban. Kezdetben ásványtani dolgozatokat is írt, később teljesen a növénytan művelésére tért át s főképen a vízi növényekkel, mikroszkopikus algákkal és gombákkal foglalkozott. Bubák egy új gombagénuszt nevéről Moesziá-nak nevezett el. Nevezetesebb értekezései: Colát és Baryt Kőrösmezőről (1897); Baryt, Antimonit, Pyrarqyrit és Pyrit Körmöczbányáról (1900); Krokoit Tasmániából (1899); továbbá: Brassó állóvizeinek mikroszkopikus növényzete; Magyarország Elatinéi; Magyarország Cordkepsei; Gombák Budapestről és környékéről; A Rétyi Nyir növényzete; Adatok Bars vármegye flórájához; A gombák rendellenességei; Adatok az Aldrovanda vesiculosa ismeretéhez. Munkatársa e Lexikonnak is.