MOESZ GUSZTÁV (Körmöcbánya, 1873. okt. 21. - Budapest, 1946 dec. 8.)

Elemi iskoláit Aranyosmaróton végezte, majd Selmecbányán négy évig az ev. líceum tanulója volt. Itt Cserey Adolf volt a tanára. Körmöcbányára kerülve az ottani reáliskola tanulója lett. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetem hallgatójaként kezdte, majd egy félév után a Tudományegyetemen folytatta. A növénytan igen érdekelte, de épp annyira érdekelte az ásványok világa és a geológia. Érdeklődését észrevette és erősítette Szabó József, az ásványtan és földtan tanára. Szabó József halála után Krenner József tanársegédként maga mellé vette. Mellette 1895-1899-ig dolgozott, közben több kristálytani munkája is megjelent. Rombauer Emil, a brassói főreáliskola igazgatója természetrajzi tanári állásra hívta meg Brassóba, ahol 1899-1906-ig működött.

Főleg a botanika foglalta le. Tanítványait gyakran vitte a szabadba, maga pedig a mikroszkópos növények tanulmányozásába kezdett. Rombauer felkérte, közölje tanulmányainak eredményét az iskola értesítőjében. Moesz szép rajzokkal illusztrált munkája: Brassó állóvizeinek mikroszkopikus növényzete meg is jelent 1902-ben az értesítőben, 1904-ben pedig a Brassó vidékének levegőn és folyóvízben élő moszatjai ugyancsak remek rajzokkal. Brassói tartózkodása alatt felfedezi és tanulmányozza a Réty melletti Nyír növényzetét is.

A kultuszminisztérium 1906-ban a Nemzeti Múzeum Növénytárába osztja be, majd 1910-ben múzeumi tisztviselővé nevezi ki.

Filarszky Nándor, a Növénytár vezetője a gombagyűjtemény rendezését bízza rá. 1907 és 1911 között jelennek meg az Aldrovanda vesiculosa-ról, az Elatine fajokról és a Rétyi Nyírről írt dolgozatai. Az 1911-ben megjelent Adatok Bars vármegye flórájához című dolgozatában kimutatja, hogy a Kárpátok déli előhegyein számos xerotherm, mediterrán és pannóniai növény északi elterjedési határa egybeesik a szőlőművelés északi határával.

Szerénységét jellemzi, hogy amint a doktori szigorlat letételére csak Richter Aladár unszolására határozta el magát (1907), úgy az egyetemi magántanári képesítés megszerzése sem tőle indult ki, hanem arra Mágocsy-Dietz Sándor és Tuzson János szólították fel. Így lett 1915-ben egyetemi magántanár a mykológia tárgykörből.

1915-ben a Száva partján gyűjtött, 1916-ban a megszállt Lengyelország területén több alkalommal járt: növényeken kívül gubacsokat is gyűjtött. Az 1919. évben a közoktatásügyi népbiztosság a tanszékéről elmozdított Tuzson János helyett rábízta az intézet vezetését. A proletárdiktatúra megszűnte után az egyetem megvonta tőle magántanári címét. A Növénytani Szakosztály viszont elégtételül az elnökévé választotta (1920). A Növénytárban Filarszky Nándor nyugdíjba vonulása után ő lett az igazgató (1929-1934). Utána ő is nyugalomba vonult. Egyetemi magántanárságát csak az 1945. évi változások adták vissza, ugyanekkor lett akadémiai lev. tag is. A háborús események során elpusztult a Növénytár gombagyűjteménye, Budapest ostroma alatt Moesz lakása is, sok feljegyzéssel, emlékkel és értékkel egyetemben.

A duplumokból részben helyreállított gyűjtemény, M. G. irodalmi munkásságának becses emlékeivel együtt beszédes tanúi egy értékes, számunkra is sok tanulsággal szolgáló emberéletnek.