MILLNER TIVADAR (Pécs, 1899. márc. 7. - Budapest, 1988. okt. 28.)

A Tungsram márkanév a volfrám angol és német nevének (tungsten és wolfram) összevonásából jött létre, utalva arra, hogy a gyár termelésének gerincét majd egy évszázadon át a volfrámszálas izzólámpa képezte. A világ első volfrámszálas izzólámpája 1903-ban gyulladt ki Újpesten, ezt követte mintegy harminc év múlva a kriptontöltésű izzó. Az első volfrámlámpa megalkotása Just Sándor és Hanaman Ferenc érdeme volt, a kriptonizzó Bródy Imre nevével forrott össze, megalkotása Bródy nevéhez fűződik, azonban Bródy munkáiban Millner is részt vett. Új, az addigiaknál jobb hatásfokú és fehérebb fényt adó lámpájuknak alapvető sajátsága a kétszeresen felcsavart - duplaspirál - volfrámszál. Ennek a megalkotása M. érdeme.

M. T. 1917-ben jeles érettségi után iratkozott be a Műegyetemre, ahol 1923-ban kitűnő minősítéssel vegyészmérnöki oklevelet szerzett, majd 1924-ben belépett a Tungsram gyárba. 1925-26-ban tanársegédként működött, de ezután visszatért a Tungsramhoz. Ettől kezdve hű maradt munkahelyéhez, a Tungsram kutatólaboratóriumához, csak éppen ennek a neve változott néhányszor: 1950-ben a Távközlési, 1953-ban a Híradás-technikai, majd 1958-ban a Műszaki Fizikai Kutatóintézet kötelékébe került a laboratórium.

Sokat dolgozott és sokat publikált. 1927-ben négy, 1928-ban két publikációja jelent meg, ezek közül ötnek Bródy Imre volt a társszerzője. 1929-ben közösen kaptak szabadalmat volfrámszálas, kriptontöltésű izzólámpára. A kriptontöltés lehetővé tette az izzószál hőmérsékletének emelését, a hőveszteség csökkentésére célszerűnek látszott a volfrámszálat kis térfogatban helyezni el, de ugyanezt kívánta a drága kriptongázzal való takarékoskodás szempontja is. Ekkoriban két alapvető nehézség okozott gondot az izzólámpák gyártásánál: a rideg volfrámból nehéz volt szálat készíteni, továbbá a szál nem volt kellően formatartó: melegen megnyúlt. E problémák kiküszöbölése M. T. érdeme: az általa kikísérletezett ún. GK-volfrám (gross kristallin) mentes volt az említett hibáktól. Tury Pállal felismerték, hogy a volfrámhoz már korábban is adagolt (ezreléknyi menynyiségű) kálium, nátrium és szilícium mellett az alumínium az az adalékanyag, amely lehetővé teszi kedvező kristályszerkezetnek, és ezáltal jól megmunkálható és alaktartó volfrámszálnak a létrehozását. Az említett adalékokat oxid formájában adták a volfrámporhoz, aminek zöme a színterelés folyamán ugyan elpárolgott, azonban a visszamaradó 0,01% nagyságrendű adalék biztosította a kiváló tulajdonságokat.

A GK-volfrámmal kapcsolatban 1931-ben jelentették be az első szabadalmat, ezt a következő negyedszázad alatt továbbiak sora követte.

Az izzólámpák számos más kérdésével is foglalkozott, így pl. a lámpák ún. ívleégésével.

A Magyar Tudományos Akadémia 1954-ben levelező, 1961-ben pedig rendes tagjává választotta. 1963-tól a Miskolci Nehézipari Egyetemen c. egyetemi tanárként adott elő.