Koltay Albert
Tisztelettel és szeretettel köszönti az 1911. január 21-én született, a 80. évét betöltő dr. MÁTHÉ IMRE akadémikust a magyar botanikusok társadalma. Sikerekben gazdag, több évtizedes oktató- és kutatómunkájára számos tanítványa tekint fel büszkén.
Dr. MÁTHÉ IMRE Debrecenben született és tanulmányait is itt végezte. A debreceni Református Főgimnáziumban került szoros kapcsolatba dr. HOFFER ANDRÁS tudós tanárával, aki felkeltette a természet iránti érdeklődését és meghatározta további életútját. Egyetemista évei alatt SOÓ REZSŐ professzor mellett közreműködött a Debreceni Egyetem Botanikai Intézetének munkájában. 1933-ban "Summa cum laude" védte meg doktori disszertációját. 1938-tól 1941-ig a növénytani tanszéken dolgozott. SOÓ REZSŐ professzorral közös munkájaként jelent meg a Magyar flóraművek sorozatban a "Tiszántúl flórája" c. tanulmány. Sorsforduló volt pályáján, és egyben első lépés a mezőgazdasági botanika irányába, amikor meghívták a Pallagi Akadémiára a növénytan tanárának. Ekkor létesítette a Pallagi Agrobotanikus Kertet, amely híres lett nagy szójagyűjteményéről. Itt állította be első nagyobb kísérletét a szója-kukorica termesztésével.
Debreceni sikeres pályafutása 1949-ben a budapesti, ill. a gödöllői Agrártudományi Egyetemen folytatódott. A növénytani tanszéknek volt a tanszékvezető professzora. Két alkalommal az egyetem rektora lett.
Sokirányú elfoglaltsága mellett jutott ideje arra, hogy az oktatás mellett tanszékén irányítója legyen a növényföldrajzi, ökológia kutatásoknak.
Budapesten a tanszékhez tartozó botanikuskertet létesített, mely az oktatáshoz szükséges demonstrációs anyag bemutatása mellett különböző ökológiai kísérletek végzését is lehetővé tette. Itt végezték a fűtársítási kísérleteket:
Iskolateremtő oktatási, kutatási munkájára felfigyelve számos testületbe, mezőgazdasági bizottságba választották be, ill. kérték fel elnöknek. Szakmai és közéleti tevékenysége során 45 különböző megbízatásban viselt tagságot, ill. tisztséget. Átgondolt építő, konstruktív és csendes szavakkal elmondott véleményére és javaslataira mindig számítani lehetett. A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Bizottsága felismerve munkásságának jelentőségét, 1954-ben az Akadémia levelező tagjává választotta, majd a következő évben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Mivel 1956-ban az egyetem rektora volt, 1958-tól kényszerű okokból a Mezőgazdasági Minisztérium Gyógynövény Kutatóintézetébe került, majd 1964-ben az MTA Botanikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója lett. Ezeken a kutatóhelyeken teljesen új kutatást alapozott meg. A gyógynövények hatóanyagtartalmát vizsgálta a környezeti tényezőkkel összefüggésben.
Az UNESCO "Ember és a bioszféra" kutatási programja keretében az újszentmargitai erdősztyep-területen végzett fenológiai és produkcióbiológiai vizsgálatokat.
MÁTHÉ professzor nemzetközi kapcsolatai is igen kiterjedtek. Ezt számos tudományos útja és delegációban való részvétele jelzi. Aktív résztvevője volt a Nemzetközi Botanikai Kongresszusoknak: Edingburgh-ban, Seathle-ben, Leningrádban. Jelen volt Tbilisziben a IV. nemzetközi illóolaj kongresszuson.
Tagja volt Párizsban annak a magyar delegációnak, amely a Magyar Állami 10 Bizottság megalapítását készítette, elő. Részt vett az IBP egyik zárókonferenciáján Rómában 1970-ben. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. Az Akadémiai Kiadó tanácsadó tagja. Botanikai Bizottság elnöke 1970 - 76 között. Dolgozott a Tudományos Minősítő Bizottság Biológiai albizottságában. JÁVORKA SÁNDOR halála óta ő volt a szerkesztője a Kultúrflóra kiadványainak.
Eredményekben gazdag életútját jelzi a 306 megjelent publikáció. 80. életéve betöltése után több megbízatásától megvált, hogy mint tudományos tanácsadó segítse a következő generációt, de még napjainkban is jelentős szerepe van a magyarországi botanikai életben.
(Agrártudományi Egyetem, Növénytani és Növényélettani Tanszék, 2103 Gödöllő)