MAGYARY-KOSSA GYULA (Debrecen, 1865. jan. 8. - Keszthely, 1944. jún. 21.)

M.-K. Gy. orvos, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja nagyszerű - országhatárainkon kívül is elismert és megbecsült - tudományos eredményeket ért el szűkebb szakterülete, a gyógyszertan és méregtan terén. Ez utóbbi tudományágnak egyik hazai megalapítója volt. Gyógyszerrendeléstan (1901) című egyetemi tankönyve, továbbá a mérgezésekről, a mérgezések diagnosztikájáról, a hazai gyógynövényekről írt szakkönyvei sokáig forogtak közkézen. Német nyelven készített toxikológiai (méregtani) kézikönyve kéziratban maradt, kísérletes gyógyszertani és méregtani kutatásairól készített tanulmányai viszont osztatlan nemzetközi elismerést keltettek. Évtizedeken át volt használatban az állatok rühesedése ellen kidolgozott kén-dioxidos gázkezelési eljárása; az általa kiadott nagy sikerű új gyógyszerekkel (Gaston, Koptin, Kardor, Kebal, Kloretan, Formanilid, Vermitan) jelentős terápiás eredményeket értek el, s közülük a legutóbbi még ma is forgalomban van. A nemzetközi szakirodalom ma is „Kossa-reakció" néven tartja nyilván és mint legjobbat ajánlja világszerte alkalmazott mikrotechnikai eljárását a szövetekben lerakódott mész kimutatására. M.-K. Gy. orvostörténet-írói tevékenysége is jelentős. Öt kötetben megírt - korábban négy kötetben megjelent fő műve, a Magyar Orvosi Emlékek (Bp., 1929-1940) nem összefüggő, egységes tan-, illetve kézikönyv, hanem különálló, egymástól független fejezeteket, „értekezéseket" tartalmaz a magyar orvostörténelem köréből. A fejezetek között találunk művelődéstörténetet, társadalomtörténetet, orvosi életrajzot, felsőoktatástörténetet, műszótárt és regesztákat, amelyekkel tulajdonképpen új műfajt teremtett az orvostörténet-írásban, az irigyek és gáncsoskodók azonban - ilyenek akkor sem voltak kevesen - elmarasztalták, hogy miért nem tankönyvet írt. Az intrikusok vádaskodásaira csattanós válasz volt a nagy mű válogatott fejezeteiből készült kötet megjelenése német nyelven és az általa keltett nemzetközi elismerés, valamint a magyar zsenikről Adatok a magyar géniusz biológiájához címmel tartott akadémiai székfoglalója, amellyel elérte célját: bizonyította, hogy a magyar orvostudomány kiválóságai alkotó módon járultak hozzá az egyetemes európai orvostudomány fejlesztéséhez, a magyar orvostörténelem az egyetemes orvostörténelem integráns részévé vált. Ugyanakkor M.-K. Gy. mestere, sőt, apostola lett a magyar orvostörténet-írásnak, amely működése nyomán honosodott meg és nyert polgárjogot Magyarországon.

Irodalom

ELEKES Gy.: Orv. Hetilap, 1944.; KARASSZON D.: Comm. Bibl. Hist. Med. 41. 1967.; VÁMOSSY Á.: Állatorv. L. 1935.; [A szerző számos adat szíves rendelkezésre bocsátásáért ifj. MAGYARY-KOSSA Gyula dr-nak (Basel, Svájc) tartozik köszönettel.]

Karasszon Dénes