2025. máj. 9. | Orbók Mór halálának 95. évfordulója Kövend, 1853. ápr. 24. - Budapest, 1930. máj. 9. Mennyiségtan- és természettantanár 1877-ben a budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett, utána a galgóci polgári iskola igazgatója, 1883-tól a pozsonyi állami tanítóképző tanára, 1896-tól a kolozsvári állami tanítóképző igazgatója volt. A gyakorlati oktatás terén itt jelentős újítása volt a méhészet és gyümölcstermesztés tanítása. Egyik kezdeményezője volt a magyarosítási törekvéseket tükröző Felvidéki Közművelődési Egyesület létrehozásának, melynek alapszabályait is ő dolgozta ki. Széles körű irodalmi működést fejtett ki a matematika és a neveléstudomány terén. Számos tankönyvet írt.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 9. | Gay-Lussac, Joseph Louis halálának 175. évfordulója Saint-Léonard-de-Noblat, Franciaország, 1778. dec. 6. - Párizs, 1850. máj. 9. Francia vegyész, fizikus Tanulmányait Párizsban végezte. Berthollet tanítványa volt, később pedig asszisztense lett. 1808-ban légköri vizsgálatok során felfedezte a róla elnevezett térfogati törvényt, melyet sav bázis reakcióknál is megvizsgált és észrevette, hogy pl. az ammóniagáz, mint bázis a savval szintén egyszerű térfogatviszonyok szerint reagál. Ez a megállapítás vezette aztán el a többszörös súlyviszonyok törvényéhez. Megfigyelte azt is, hogy a tömény kénsav a nitrogén monoxidot feloldja és megfelelő torony segítségével a nitrózus gázokat újra fel lehet használni. Ezeket az ún. Gay-Lussac-tornyokat még ma is használják, s hosszú ideig az ólomkamrás kénsavgyártás volt az egyetlen olyan módszer, mellyel kénsavat tudtak előállítani. Fizikából az ideális gázok hőtágulására vonatkozó törvények, valamint a gázok szabad tágulásának kísérleti vizsgálata őrzik nevét a középiskolai és az egyetemi oktatásban.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 8. | Richter Richárd születésének 105. évfordulója Miskolc, 1920. máj. 8. - Miskolc, 1979. jún. 5. Bányamérnök, egyetemi tanár Bányamérnöki oklevelét a műegyetem soproni bányamérnöki karán szerezte 1942-ben, ahol 1947-ig a geodéziai és bányaméréstani, majd a mechanikai tanszéken adjunktusként oktatott. 1948-52-ben a borsodi és az ózdi bányakerületekben üzemvezető. Tervei szerint fejlődött nagyüzemmé a farkaslyuki szénbányászat, és megvalósult a vízdús homokok alatti fejtési rendszer Égercsehiben. 1964-től egyetemi tanár a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányaműveléstani tanszékén. 1971-1978 között a földtan teleptani tanszéket vezette. Tudományos és oktatói tevékenysége a kőzet- és talajmechanikára, a biztosítószerkezetek mechanikájára és a műszaki földtan egyéb területeire terjedt ki. Kezdeményező szerepe volt az egyetemi bányamérnöki továbbképző tanfolyamok beindításában.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 8. | Strommer Gyula születésének 105. évfordulója Nagyenyed, 1920. máj. 8. - Budapest, 1995. aug. 28. Gépészmérnök, matematikus, egyetemi tanár 1938-tól kezdve a Műegyetem gépészmérnök hallgatója, ezzel egyidejűleg a pesti Tudományegyetemen csillagászatot és fizikát tanul. Első tudományos sikere is erre az időre esik az általa "Transylvania"-nak elnevezett és nemzetközileg is bejegyzett kisbolygó felfedezésével. 1942-ben a Műegyetem Ábrázoló Geometria Tanszékére került tanársegédnek, e munkája mellett a Posta Kísérleti Intézetben is dolgozik a későbbi Nobel-díjas Békésy György munkatársaként. 1952-ben a Gépészmérnöki Karon szerveződő Ábrázoló Geometria Tanszék vezetője lett. 1962-ben nevezik ki egyetemi tanárrá. Az Ábrázoló Geometria (később Geometria) Tanszéket 1986-ig vezeti. 1981-1987 között a Gépész-mérnöki Kar dékánja. 1990-ben Apáczai Csere János díjat kap tanári tevékenysége elismeréseként. Tudományos munkásságát a geometria alapjainak és a Bolyai-Lobacsevszkij geometria kutatásának szentelte, amellyel nemzetközi viszonylatban is komoly elismerést szerzett.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 8. | Peters, Christian August Friedrich halálának 145. évfordulója Hamburg, Poroszország, 1806. szept. 7. - Kiel, 1880. máj. 8. Német csillagász, matematikus Bár rendszeres főiskolai képzést nem kapott, kitűnő matematikai készsége révén az altonai csillagvizsgáló asszisztense lett 1826-ban. Továbbképezve magát Friedrich W. Bessel mellett megszerezte a doktori fokozatot a königsbergi (ma: Kalinyingrad) egyetemen. 1834-től Hamburgban, majd 1839-től az oroszországi Pulkovói Császári Obszervatóriumban dolgozott. Innen hívták meg 1849-ben a königsbergi egyetem tanárává. 1854-ben az altonai obszervatórium igazgatója lett. Haláláig szerkesztette az "Astronomische Nachrichten" c. folyóiratot. Fő munkaterülete a számoló-csillagászat volt, elméletileg meghatározta a Föld tengelyének "billegését", a nutációt. Nevéhez fűződik a mérési hibák megállapítására szolgáló Peters-formula. A londoni Királyi Csillagászati Társaság aranyérmével jutalmazták. Fia, Carl Friedrich Wilhelm Peters folytatta apja munkáját, kettőjükről egy holdkrátert neveztek el. (Bartha Lajos)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 8. | Siedentopf, Henry Friedrich Wilhelm halálának 85. évfordulója Bremen, Németország, 1872. szept. 22. - Jena, 1940. máj. 8. Német fizikus, optikus 1896-ban Göttingenben doktorált Woldemar Voigtnál. 1899 és 1938 között a jénai Zeiss Művek optikusa, 1907 és 1938 között a mikroszkópia részleg igazgatója volt. Eközben 1918 és 1940 között a jénai Friedrich Schiller egyetem professzoraként optikai előadásokat tartott. 1902-ben Richard Zsigmondyval kifejlesztették az ultramikroszkópot, 1925-ben utóbbi többek között ezért nyerte el a kémiai Nobel-díjat. 1908-ban August Köhlerrel megalkották a fluoreszcencia-mikroszkópot. Jelentős eredményeket ért el a mikrofotográfiában is. (Piriti János)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 8. | Whitehead, John Henry Constantine halálának 65. évfordulója Madras, India, 1904. nov. 11. - Princeton, New Jersey, USA, 1960. máj. 8. Brit matematikus Tanulmányait Etonben kezdte, itt nyilvánult meg a matematika iránti érdeklődése. Tanulmányai befejeztével pénzügyi területen kezdett dolgozni. 1928-ban Princetonba ment, ahol 3 évig geometriai tanulmányokat folytatott. Oswald Veblen irányítása mellett Ph.D. vizsgát tett, majd utána közösen megírták geometria-monográfiájukat, ami a topológia területén klasszikussá vált. 1933-ban Oxfordban a Balliol College tagja lett. 1934-ben megnősült. A 2. világháború alatt az Admiralitásnak dolgozott, kezdetben tengeralattjárókkal kapcsolatos műveleti kutatásokat végzett, majd kódfejtőként. 1947-1960-ig Oxfordban a Magdalen College professzoraként dolgozott. 1953-1955 között a Londoni Matematikai Társaság elnöki tisztét töltötte be. Emlékére két díjat is létrehoztak, a Whitehead-díjat és a Whitehead Senior díjat. Az 1950-es években R. Maxwell támogatásával megalapította a Topology szakfolyóiratot, aminek első számát már nem érhette meg. Ő írta le a CW-komplexus definícióját, több topológiai fogalom bevezetése fűződik a nevéhez, amiket standardekként használnak.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 8. | Borsuk, Karol születésének 120. évfordulója Varsó, Orosz Birodalom (ma Lengyelország), 1905. máj. 8. - Varsó, 1982. jan. 24. Lengyel matematikus A varsói egyetemen tanult, Mazurkiewicz vezetésével készítette el doktori disszertációját. Ulammal való, hosszabb idejű együttműködése során jelentős eredményeket értek el. A 2. világháború alatt az ún. "földalatti egyetemen" tanított, a németek rövid időre le is tartóztatták. A háború után jelentős szerepe volt az egyetem újjászervezésében. 1956-ban a Lengyel Tudományos Akadémia Matematikai Intézetének igazgatóhelyettese lett. Munkaterülete mindvégig a topológia volt. Nevéhez fűződik a Borsuk-probléma és a Borsuk-Ulam-tétel.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 7. | Ditrói Gábor halálának 75. évfordulója Kolozsvár, 1884. okt. 3. - Szeged, 1950. máj. 7. Orvos, szemész, egyetemi tanár Orvosi oklevelet Budapesten szerzett 1909-ben, szemész szakképesítést nyert 1912-ben. 1909-1913-ban a budapesti, 1913-1920-ban a kolozsvári egyetem orvosi karán klinikai orvos, tanársegéd volt. 1921-1950 között a szegedi egyetem szemészeti klinikáján adjunktus volt, majd 1925-től egyetemi ny. r. tanár, Imre József utódaként tanszékvezető. Az orvostudományi kar dékánja három alkalommal és az egyetem rektora (1935-1936, 1948-1949) volt. A Szemészet c. szaklap szerkesztőbizottsági tagja, valamint több tudományos társaság, ill. bizottság tiszteletbeli elnöke. Fő kutatási területei a szem egyensúlyzavarának, proteinterápiájának, a kamilla hatóanyaga gyógyászati alkalmazásának, a retina betegségeinek témakörét ölelték fel. Számos szakközleménye jelent meg a hazai és külföldi folyóiratokban.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 7. | Gottsegen György halálának 60. évfordulója Budapest, 1906. jún. 18. - Dubrovnik, Horvátország, 1965. máj. 7. Orvos, egyetemi tanár Orvosi tanulmányait a bécsi és párizsi egyetemeken végezte. Oklevelét 1929-ben Bécsben szerezte. Ugyanott a Wenkebach-klinikán, majd Darmstadtban és Ratiborban, 1931-1944 között a budapesti zsidókórházban dolgozott. 1945-től az Országos Társadalombiztosító Intézet orvosigazgatója. 1950-ben előbb a Tétényi úti, majd az István Kórház belosztályának vezető főorvosa. 1957-től haláláig az Országos Kardiológiai Intézet igazgatója. 1959-től egyetemi tanár, a IV. sz. belklinika igazgatója. Keringési betegségekkel, kardiológiával foglalkozott. Egy külföldi kongresszuson halt meg. 1997-től nevét viseli az Országos Kardiológiai Intézet.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 7. | Nasmyth, James Hall halálának 135. évfordulója Edinburgh, Skócia, 1808. aug. 19. - London, Anglia, 1890. máj. 7. Skót fizikus, amatőr csillagász, gépgyáros Apja, Alexander Nasmyth kora ismert festője, aki műszaki kérdések iránt is érdeklődött, ami nagy hatással volt fiára. Apja kis műhelyében 17 évesen gőzgépet épített, 1928-ban országúti gőz-mobilt. Miután maga is gépgyárban dolgozott, 1836-ban H. Gaskell-el Lancashireben gépgyárat alapított. Közreműködött az angliai vasutak és gőzhajók építésében. Több gépgyári találmánya közül nevezetes, a Nasmyth-gőzkalapács jelentős technikai újdonság volt. 1856-ban visszavonult az ipari tevékenységtől, és Kent grófságban, "Hammerfield" kastélyában csillagászati távcsövek építésével és megfigyelésekkel foglalkozott. Az általa tervezett (ma is kedvelt) távcső-szerelés kényelmessé teszi az észlelő munkáját. Legnagyobb reflektora, 51cm-es főtükrével kora óriástávcsövei közé tartozott. James Carpenter csillagásszal (1840-1899) főleg a Hold a holdalakzatok formáival, keletkezésével foglalkozott. Holdtérképei alapján plasztikus modelleket készített, ezek fényképei illusztrálják Carpenterrel együtt írt, máig is értékes művét (The Moon - 1874). Tanulmányozta a napfelszín granulációit. Az Edinburghi Akadémia tagja, nevét egy holdkráter viseli. (Bartha Lajos)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 6. | Manninger Gusztáv Adolf születésének 115. évfordulója Rácbóly, 1910. máj. 6. - Budapest, 1982. dec. 10. Mezőgazdász, egyetemi tanár Manninger Gusztáv Adolf fia és rokoni kapcsolatban állt Cserháti Sándorral is. A József Nádor Műszaki Egyetemen 1933-ban okleveles mezőgazda diplomát szerzett, majd a budapesti tudományegyetemen zoológiai tárgyakat hallgatott és ebből doktorált 1934-ben. Dolgozott a Földtani Intézetben, tanított Fehér Dániel mellett Sopronban a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán. 1937-1938-ban Göttingenben növénytermesztési előadásokat hallgatott. 1938-tól a debreceni, majd a keszthelyi Gazdasági Akadémián oktatott, 1950-ben a gödöllői egyetem növényvédelmi állattani tanszékének vezetője volt. 1957-ben a Növényvédelmi Kutató Intézethez került, majd 1969-től 1976-ig a keszthelyi Agrártudományi Főiskola tanára volt. Kutatásai a szántóföldi növények - elsősorban a cukorrépa és a lucerna - állati kártevőinek vizsgálatára, a kártevők megjelenésének előrejelzésére irányultak.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 6. | McKellar, Andrew halálának 65. évfordulója Vancouver, Kanada, 1910. febr. 2. - Victoria, 1960. máj. 6. Kanadai csillagász A Brit-Columbiai (Kanada) Egyetemen tanult, és szerzett tudományos fokozatokat, 1932-ben az USA-ban végzett tanulmányokat. 1935-től a Dominion Astrophysical Observatory munkatársa, főleg csillagászati molekuláris spektroszkópiával foglalkozott. A csillagközi gázfelhők hőmérsékletének meghatározása terén végzett jelentős munkát. Kimutatta, hogy a szén-nitrogén ciklus az ún. hideg széncsillagok energiaforrása. A kanadai Királyi Csillagászati Társaság vezetőségi tagja volt, a Dominion Astrophysical Observatory nagy távcsövét róla nevezték el. Egy holdkráter is őrzi a nevét. (Bartha Lajos)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 5. | Demeczky Mihály születésének 170. évfordulója Bernátfalva, 1855. máj. 5. - Budapest, 1920. dec. 15. Matematikus, egyetemi tanár Tanulmányait Kassán és Budapesten végezte, majd államköltségen a berlini, párisi és jénai egyetemeken egészítette ki szakismereteit. Azután több helyen tanár. 1892-ben a gyakorló főgimnázium tanára. 1893-ban a budapesti tudományegyetemen magántanár. 1895-ben a II. ker. egyetemi főgimnázium igazgatója és a Ferenc József-nevelőintézet kormányzója lett, 1907-től a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban működött, miután már előzőleg udvari tanácsossá nevezték ki. Tudományos munkássága főként számelméleti kérdésekre terjedt ki.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 5. | Zányi László születésének 120. évfordulója Budapest, 1905. máj. 5. - ?, Piarista matematika- és fizikatanár A váci Piarista Gimnáziumban tanult. 1924-1929 között a budapesti tudományegyetemen tanult, matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. Közben teológiai tanulmányokat is folytatott. 1929-ben doktorált. 1929-1948 között a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium, a veszprémi, a debreceni, a szegedi, a tatai, a sátoraljaújhelyi, a kecskeméti, a váci Piarista Gimnázium tanára. A piarista rend magyarországi feloszlatása után 1949-től 1950-ig kisegítő lelkész volt Pesterzsébeten, a katolikus parókián. 1950-ben kilépett a piarista rendből. További sorsa nem ismert. Érdeklődési területe az algebra. Tudományos munkássága Rados Gusztáv és Bauer Mihály vizsgálataihoz kapcsolódott.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 5. | Mendöl Tibor születésének 120. évfordulója Nagyszénás, 1905. máj. 5. - Budapest, 1966. aug. 21. Földrajztudós, egyetemi tanár Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1927-ben a debreceni egyetem Földrajzi Intézetében Milleker Rezső mellett tanársegéd. A 30-as évek első felében a Sorbonne ösztöndíjasa volt s tanulmányútjain bejárta Európa nagy részét. A 30-as évek második felétől jelentek meg a magyar városokról morfológiai, tanulmányai. 1940-től a budapesti tudományegyetem emberföldrajzi tanszékének ny. r. tanára, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. A 2. világháború után Bulla Bélával megírta a Kárpát-medence földrajzát, majd a Szovjetunió földrajzát. Emellett az időközben általános gazdaságföldrajzi tanszékké átszervezett tanszéke hallgatói részére több jegyzetet is írt. Településföldrajzi munkásságában olyan szintetikus felfogáshoz jutott el, amelynek elméleti és módszertani alapjai e tudományág további fejlődéséhez is alapot nyújtanak.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 5. | Cseke Vilmos születésének 110. évfordulója Hátszeg, 1915. máj. 5. - Kolozsvár, 1983. márc. 10. Matematikus, egyetemi tanár Tanulmányait Kolozsváron végezte. Itt szerzett tanári diplomát 1936-ban, s itt doktorált 1947-ben. 1937-től a kolozsvári r. k. főgimnáziumban tanított matematikát. 1941-től tanársegéd, 1948-tól előadótanár, majd nyugalomba vonulásáig professzor volt a kolozsvári egyetemen.
1957-70-es évek közepéig a kolozsvári Matematikai és Fizikai Lapok főszerkesztője volt. Érdeklődésének középpontjában a valószínűségszámítás, a matematikai logika, valamint a matematika a népgazdaságban való alkalmazásának problémái álltak. Kibernetikai és információelméleti szakmunkákat fordított oroszból és románból magyarra.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 5. | Körmendi Ferenc születésének 85. évfordulója Zenta, Szerbia, 1940. máj. 5. - Zenta, 2013. máj. 18. Vajdasági magyar atomfizikus 1964-ben szerzett a belgrádi Elektrotechnikai Kar Atomfizikai Tanszékén diplomát, majd 1968-ban Belgrádban magiszteri fokozatot 1973-ban pedig doktorátust atomfizikából. 1964-től a belgrádi Egyetem tudományos munkatársa, tanársegéd, docens, majd tudományos főmunkatárs, egyetemi rendkívüli tanár. 1970-1973-ig vendégkutatóként Amerikában dolgozott. Hosszú ideig munkatársa volt a belgrádi Kémiai-technológiai Intézetnek is. Újvidéken a nyolcvanas években a Villamossági Karon oktatott, magyar nyelven is. Együttműködött az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetével. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia határon túli köztestületének, a Magyar Professzorok Világtanácsának, valamint az amerikai fizikusok társaságának is. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) alapító tagja, hosszú ideig köztársasági képviselő. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Védnöki Testületének tagja, az MVSz Jugoszláviai Országos Tanácsának elnökségi tagja. Több nemzetközi konferencián tartott előadást Franciaországtól Japánig, szakmunkáira világszerte hivatkoznak.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 5. | Bergman, Stefan születésének 130. évfordulója Czestochowa, Lengyelország, 1895. máj. 5. - Palo Alto, California, 1977. jún. 6. Lengyel születésű amerikai matematikus Egyetemi tanulmányait Breslauban kezdte, majd 1915-től a Bécsi Egyetemen folytatta. 1920-ban mérnöki diplomát szerzett. 1921-ben beiratkozott a Berlini Egyetemre, ahol matematikai tanulmányaira és további munkájára nagy hatással voltak Richard von Mises és Erhard Schmidt professzorok. Schmidt irányítása mellett dolgozta ki 1922-ben doktori értekezését. Hitler hatalomra jutásakor el kellett hagynia az országot. 1934-ben az oroszországi Tomskba, majd 1936-1937-ben Tbiliszibe, 1937-ben Párizsban költözött, itt az Institut Henri Poincaré-n írta meg 2 kötetes monográfiáját a komplex analízisről. A 2. világháború kitörésekor az Egyesült Államokba települt át. Massachusetts Institute of Technology-n Cambridge-ben tartott előadásokat. Később New York City Yeshiva College-ben tanított, majd Providence-ben a Brown University-n. 1945-től a Harvardon csatlakozott von Mises-hez. 1950-től a Stanford Egyetemen folytatta munkáját. Mozgalmas munkássága alatt számos - a matematika területén fontos könyvet jelentetett meg. Fő eredményeit a potenciálelmélet területén érte el, fontos az általa bevezetett Bergman-féle magfüggvény.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 5. | Zemansky, Mark Waldo születésének 125. évfordulója New York City, USA, 1900. máj. 5. - Teaneck, New Jersey, 1981. dec. 29. Amerikai fizikus, tankönyvszerző New York Brooklyn városrészében járt középiskolába, majd Manhattanben a City College hallgatója volt. Ezzel a főiskolával élete végéig megmaradt a kapcsolata, több mint negyven éven át tanított itt. Közben a Columbia Egyetemen megszerezte a Ph.D. fokozatot fizikából, majd Princetonban kutatott K.T.Compton (az idősebb Compton testvér) irányításával és Berlinben is töltött egy évet a Vilmos császár (ma: Max Planck) Intézetben. 1937-ben jelent meg Heat and Thermodynamics című egyetemi tankönyve, s ez hamarosan meghozta számára az ismertséget, nemcsak az Egyesült Államokban. Az Amerikai Fizikatanárok Társulatának (American Association of Physics Teachers, AAPT) legrangosabb díját, az Oersted Medalt 1956-ban nyerte el. Ekkor már csaknem egy évtizede forgalomban volt Francis Sears-szel közösen írt College Physics c. két kötetes könyvük, melyet a világ számos nyelvére lefordítottak. E főiskolai tankönyvnek matematikailag igényesebb változata University Physics címmel 1964-ben jelent meg először, azóta ennek is számos kiadása elfogyott. Mark Zemansky fizikusnak és pedagógusnak egyaránt kiváló volt; mind tanítványaival, mind kollégáival mintaszerű emberi kapcsolatban sikerült maradnia egész életén át. (Dr. Radnai Gyula)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Sajnovics János (Nepomuki) halálának 240. évfordulója Tordas, 1733. máj. 12. - Buda, 1785. máj. 4. Jezsuita csillagász Az összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapozója. A nagy földbirtokkal rendelkező Fejér-megyei család gyermeke 16 évesen kérte felvételét a Jézus-társaságba. Tanulmányairól és pályakezdéséről keveset tudunk, 1762-ben a bécsi Egyetemi Csillagvizsgálóban Hell Miksa mellett gyakornok, két évvel később kinevezték a nagyszombati Magyar királyi Egyetem csillagász-adjunktusává, de már 1768-ban Hell munkatársa az Észak-Norvégiában, Vardő szigetére, a Vénusz átvonulására küldött expedíció idején (1768-70). Nagy része volt a megfigyelések sikerében, és a nagyon széles körű földrajzi, geofizikai, természetrajzi vizsgálatokban. Hell ösztönzésére kezdte tudományosan vizsgálni a magyar és lapp nyelvek rokonságát, e tárgyról közölt műve (Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse: A magyar és a lapp nyelv hasonlóságának bizonyítása) a finn-ugor összehasonlító nyelvtudomány alapvetése (Koppenhága, majd Nagyszombat, 1770). Itthon azonban többen elutasítóan fogadták, ezért ilyen irányú munkásságával felhagyott. 1778-ban a Budára telepített nagyszombati csillagvizsgáló adjunktusa, ekkor írta összefoglaló kézikönyvét a csillagászat alapjairól (Idea astronomiae, Buda, 1778). Mivel nem nyerte el a magyar "Királyi csillagász" tisztjét, végleg visszavonult, és szinte elfeledetten hunyt el. Emlékszobra Tordason áll, emléktáblája a norvégiai Vardo-sziget régi erődjén. (Bartha Lajos)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Bakody Tivadar József születésének 200. évfordulója Győr, 1825. máj. 4. - Budapest, 1911. márc. 29. Orvos, egyetemi tanár Előbb jogot tanult, majd a szabadságharc idején Görgey Artúr honvéd kapitánya. Orvosi tanulmányait 1850-ben kezdte meg és 1854-ben fejezte be Bécsben. Külföldi egyetemeken folytatott tanulmányútja után Lembergben telepedett le, ahol 1860-ban a természet-gyógytan magántanára. Atyjához híven ő is homeopata orvos. 1861-ben visszatért Magyarországra. 1873-tól 1905-ig a hasonszenvészet rk. tanára a budapesti egyetem orvosi karán, a Bethesda és budapesti Rókus közkórház főorvosa. Semmelweis Ignác tanainak népszerűsítője volt. Sokat tett az elhanyagolt testgyakorlás felkarolása érdekében. 1863-ban létrehozta az első magyarországi nyilvános tornacsarnokot, 1865-ben megalapította a Pesti Tornaegyletet, melynek első elnöke volt.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Rohringer Sándor halálának 80. évfordulója Kassa, 1868. márc. 28. - Budapest, 1945. máj. 4. Vízépítő mérnök, műegyetemi tanár 1890-ben a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet, 1896-ban a kassai jogakadémián tett jog- és államtudományi vizsgát. 1898-99-ben Fiumében a Recina patak szabályozását végezte. 1903-tól a besztercebányai, 1909-től 1919-ig a kassai kultúrmérnöki hivatal vezetője volt. 1923-tól a műegyetem vízépítési tanszékének ny. r. tanára. Számos folyószabályozási és talajjavítási munkát tervezett, 1924-ben a Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat miniszteri biztosa lett. 1927-28-ban megszervezte az ország első, s az oktatás és a gyakorlat szempontjából egyaránt jelentős vízépítési laboratóriumát. 1934-35-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első rektora. Úttörő munkát végzett az alföldi talajvízszintmegfigyelő kúthálózat kiépítésével. 1936-tól az MTA tagja.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Szily Kálmán ifj. születésének 150. évfordulója Budapest, 1875. máj. 4. - New York, USA, 1958. jan. 14. Mérnök, műegyetemi tanár Mérnöki oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte, majd a budapesti tudományegyetemen, Párizsban és Zürichben képezte tovább magát, 1898-ban a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett s ugyanez évben a műegyetem mechanikai tanszékére adjunktussá nevezték ki.
1913-44-ben a mechanika ny. r. tanára; 1920-tól az MTA levelező tagja,
1927-30-ban a műegyetem rektora. 1932-41-ben a minisztérium közigazgatási
államtitkára. 1944 végén Németországba távozott, utóbb az USA-ban élt. Apja Szily Kálmán fizikus.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Jánossy Andor halálának 50. évfordulója Szombathely, 1908. aug. 20. - Budapest, 1975. máj. 4. Agrármérnök, növénynemesítő A budapesti Közgazdaságtudományi Karon mezőgazdasági tanulmányokat végzett 1930-ban. Részt vett a búzanemesítés elméleti kidolgozásában, gyakorlati megvalósításában. 1938-tól 1950-ig az Országos Növénytermelési Hivatal munkatársa, majd igazgatója volt. 1965-ben a debreceni Agrártudományi Főiskola tanára lett. Az Európai Növénynemesítők Egyesületének (EUCARPIA) 1974-től haláláig elnöke volt. Megszervezte a hazai pillangós takarmánynövényeknek és a kukorica tájfajtáinak a begyűjtését. A genetika modern módszereivel nyerhető, különféle jó eredményeket nyújtó tájfajtákat kísérletezett ki, melyekből ún. génbankot szervezett, valamint megfelelő fajták kitenyésztésével a fizikai és kémiai behatások nélkül is jól termő növényfajták termesztését szorgalmazta. 1971-től az MTA tagja.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Stachó Lajos születésének 105. évfordulója Nagyvárad, 1920. máj. 4. - Budapest, 1982. dec. 20. Matematikus 1948-ban bölcsészdoktori címet szerzett, szeptembertől a Battonyai Állami Gimnáziumban tanított. Közben folytatta matematika-fizika szakos tanulmányait, diplomát 1949-ben kapott. Tanári működését Szentesen, majd Szegeden folytatta. 1954-től a szegedi József Attila Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumának matematika szakvezető tanára. 1960-tól az egyetem tanársegéde, majd adjunktusa. 1962-ben abszolválta a programozó matematikusszakot. 1962-63-ban az MTA Számítógépközpontjában, 1966-tól önálló programozóként - különböző budapesti számítógépközpontokban-dolgozott.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Ernster László (Lars) születésének 105. évfordulója Budapest, 1920. máj. 4. - Stockholm, Svédország, 1998. nov. 4. Magyar-svéd kémikus Orvos szeretett volna lenni, de erre az akkori Magyarországon nem volt lehetősége. Párizsba utazott, onnan 1939-ben hazajött. A Svéd Királyság Budapesti Nagykövetségén vészelte át a nyilas korszakot. 1946-ban Svédországba távozott, a Wenner-Gren Intézetben asszisztensként dolgozott Olov Lindberg mellett. 1956-ban biokémiából doktorált a Stockholmi Egyetemen, majd a Werner-Grenn Intézet fiziológiai kémiai osztályát vezette 1967-ig. 1967-től 1986-ig a Stockholmi Egyetem Biokémiai Intézetének igazgatója volt. 1977-88 között a Nobel-díj bizottság tagja volt. Jelentős eredményeket ért el a sejtbiológia és a bioenergetika terén, elsősorban a mitokondriumok kutatásában, a sejtek energiatermelésével kapcsolatban. Legfontosabb eredményeit többek között a mitokondriumok energiafüggő reakcióinak vizsgálata, valamint a mitokondrium membránok topológiájának tisztázása terén érte el. Lars Ernster 1968-ig nem látogatott haza, 1968 nyarán előadást tarthatott a Magyar Tudományos Akadémián. 1986-ban nyugalomba vonult a Stockholmi Egyetemről. Ez alkalmat adott arra, hogy előadás-sorozatot tarthasson a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a rendes biokémiai előadások keretében. 1988-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tiszteletbeli doktori címmel tüntette ki.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Balázs Béla születésének 90. évfordulója Rákoshegy, 1935. máj. 4. - Budapest, 2021. febr. 26. Csillagász Alkalmazott matematikus diplomát szerzett az ELTE-n, majd a svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetben dolgozott. Kisbolygók, valamint mesterséges égitestek pályaszámításait végezte, utóbbi akkoriban friss tudománynak számított. 1961-ben Hamburgban töltött egy évet, ahol megkezdte a Tejútrendszer csillaghalmazaira vonatkozó kutatásait, melyet évtizedeken át folytatott. Jelentős, Catalogue of Star Clusters and Associations című munkáját világszerte használják. A hatvanas években az amerikai Kitt Peak Obszervatóriumban ösztöndíjasként töltött munka után az ELTE Csillagászati Tanszékének vezetőjévé nevezték ki, magyar csillagászok generációi kerültek ki "keze alól". A hetvenes évek elején irányításával készült a Piszkéstetői Obszervatórium 1 méteres távcsöve. A nyolcvanas években a bécsi egyetem vendégprofesszora volt, később a bécsi magyar nagykövetség kulturális tanácsosa is volt. Számos nemzetközi szakmai társaságnak, jelentős folyóiratok szerkesztőbizottságainak volt tagja, emellett sok, igen színvonalas ismeretterjesztő írása is őrzi emlékét. (Piriti János)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Huxley, Thomas Henry születésének 200. évfordulója Ealing, Middlesex, Anglia, 1825. máj. 4. - Eastbourne, Sussex, 1895. jún. 29. Angol biológus Orvosi diplomát szerzett. 1846-1850 között egy Csendes-óceáni kutató expedícióban hajóorvosként vett részt, ez idő alatt kiterjedt kutatásokat folytatott a tengeri élő szervezetek körében. 1854-től 1885-ig Londonban a Royal School of Mines tanára volt. Darwin "A fajok eredete" c. művének megjelenése után a darwini elmélet egyik első támogatója és képviselője lett. Számos biológiai és paleontológiai vizsgálattal támasztotta alá Darwin elméletét. Nevezetes, nagy figyelmet keltő vitát folytatott Oxford püspökével az elméletről. Biológiai kutatásainak eredménye a madarak osztályozásához való hozzájárulás. Sokat tett az oktatás modernizálásért Nagy-Britanniában.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Clifford, William Kingdon születésének 180. évfordulója Exeter, Devon, Anglia, 1845. máj. 4. - Madeira, Portugália, 1879. márc. 3. Angol matematikus, tudományfilozófus Tizenöt évesen már a londoni King's College tanulója lett. Matematikában, irodalomban, sportban jeleskedett; 18 évesen felvették a Trinity College-ba.
Évfolyam-másodikként végzett, akár csak Thomson és Maxwell pár évvel korábban. 1870-ben napfogyatkozást kutatva hajótörést szenvedett. Huszonkilenc évesen már a Királyi Természettudományos Akadémia tagja. Korának tömeggyilkosa, a tbc vitte el; még 34 éves sem volt. Bolyai és Lobacsevszkij nyomdokán nemeuklideszi geometriát tanulmányozva jutott a forradalmi gondolatig: a gravitáció oka a geometriában keresendő. Általánosította a Hamilton-féle kvaterniók fogalmát; ma Clifford-Klein tereknek hívjuk az általa vizsgált algebrai, geometriai, topológiai struktúrákat. Még tanuló korából származik híres mondása: "A gondolat amely leigázza a világot, nem lehet elmélkedő, csakis tevékeny." Halála után Pearson fejezte be "Common sense of the exact sciences" című könyvét. (Hujter Mihály)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 4. | Ahiezer, Alekszandr Iljics (Ahijezer, Ahiézer, Akhiezer, Aleksander Ilyich) halálának 25. évfordulója Cserikov, Belorusszia, 1911. okt. 31. - Harkov Ukrajna, 2000. máj. 4. Szovjet atomfizikus Kievben, majd matematikus bátyjával, Naum Iljics Ahiezerrel együtt Harkovban tanult. Landau intézetében Pomerancsukkal együtt a foton-foton szórást tanulmányozta, ebből született hármuk közös cikke 1936-ban a Nature-ben. 1938-ban, Landau távozása után ő lett Harkovban az elméleti fizikai intézet vezetője. 1941-től professzor lett ugyanitt, ezt a pozíciót 89 éves koráig töltötte be. 1944-52 között Pomerancsukkal a neutronszórást és a plazmafizikát vizsgálta a moszkvai Kurcsatov Intézetben. 1998-ban Pomerancsuk Díjjal tüntették ki.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 3. | Balás Árpád halálának 120. évfordulója Oravicabánya, 1840. szept. 1. - Budapest, 1905. máj. 3. Erdőmérnök, mezőgazdasági szakíró, gazdasági akadémiai tanár Tanulmányait a bécsi műegyetemen, a magyaróvári felsőfokú gazdasági tanintézetben és a selmecbányai erdészeti akadémián végezte. Utána gazdatiszt lett, majd 1868-tól a keszthelyi első magyar nyelvű gazdasági tanintézet tanára és 1874-től igazgatója, 1884-től a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatója.
Igazgatósága alatt érte el az Akadémia fénykorát, vezetése alatt alakult meg a kutatóhelyek egész sora. Fontos szerepet játszott a hazai agrár-szakoktatás megreformálásában is, tanulmányok születtek az oktatás megújítása céljából. 1897-ben nyugdíjba vonult. Utána Budapesten a Magyar Mezőgazdasági Múzeum első igazgatója lett, 1903-ig töltötte be ezt a pozíciót.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 3. | Földi Zoltán születésének 130. évfordulója Budapest, 1895. máj. 3. - Budapest, 1987. márc. 5. Vegyészmérnök A budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1917-ben, majd az egyetem szerveskémiai tanszékén volt tanársegéd Zemplén Géza mellett. 1918-1941 között a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában dolgozott különböző vezető beosztásokban. 1931-ben a szerves gyógyszerkészítmények kémiai technológiája c. tárgykörben lett egyetemi magántanár Szegeden. 1941-1945 között a Chinoin vezérigazgatója volt, 1946-1978 között a Kutatólaboratórium vezetője. Emellett 1948-tól a BME-n a szerves kémiai alapműveleteket adta elő. 1971-ben Endrődi utcai magánlaboratóriumát a Chinoinnak adományozta, lehetővé téve ezzel a ciklodextrinek kémiája kutatását. Számos gyógyszer kifejlesztésében vett részt. A 2. viláhháború után fontos szerepe volt a hazai penicillingyártás megszervezésében, ezért kapott Kossuth-díjat. Nevéhez fűződik a cinkona alkaloidok rézkelátjainak a felfedezése és stabilitásuk összehasonlító vizsgálata. 1956-tól az MTA tagja.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 3. | Lane, Jonathan Homer halálának 145. évfordulója Geneseo, New York, USA, 1819. aug. 9. - Washington D. C., 1880. máj. 3. Amerikai fizikus, mérnök 1848-tól az USA Szabadalmi Hivatalánál dolgozott. 1869-től az USA Bureau of Weights and Measures nevű hivatalának, a szabványügyi hivatal elődjének egyik osztályát vezette. Fő kutatási területe a csillagok, mint gázgömbök belső egyensúlyának tanulmányozása a termodinamika alapján. Számításokat végzett a Nap hőmérsékletére (1870), és a termodinamikai egyenletek alapján a csillagok gáztömegének nyomás, hőmérséklet és sűrűség közti kapcsolatára. Az általa felírt és a svájci Robert Emden (1862-1940) által továbbfejlesztett modell a csillagfejlődés vizsgálatát alapozta meg. Nevét a Lane-Emden egyenleten kívül a 4770.sz. kisbolygó és egy holdkráter is őrzi. (Bartha Lajos)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 3. | Volterra, Samuel Giuseppe Vito születésének 165. évfordulója Ancona, Pápai állam (ma Olaszország), 1860. máj. 3. - Róma, 1940. okt. 11. Olasz matematikus, fizikus Szegény családból származott, azonban el tudta végezni a pisai egyetemet. 1892-ben a mechanika professzora lett a torinói egyetemen, majd 1900-ban a római La Sapienza egyetemen a matematikai fizika professzora. Az 1. világháborúban belépett a hadseregbe és a léghajók fejlesztésén dolgozott. 1931-ben egyike volt annak a 12 egyetemi professzornak, aki nem esküdött fel a fasiszta kormányzatra, ezért elvesztette állását és hazai tudományos szervezetekben való tagságát. Ettől kezdve nagyrészt külföldön élt, csak röviddel halála előtt tért vissza Rómába. Legjelentősebb eredményeit az integrálegyenletek és integro-differenciálegyenletek területén érte el. Az 1. világháború után a biológia matematikai modelljeivel foglalkozott, legnevezetesebb e téren a populációk kölcsönhatását leíró Lotka-Volterra egyenletek megfogalmazása.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 2. | Simándi István halálának 315. évfordulója Gönc, Abaúj vm., 1675. - Sárospatak, 1710. máj. 2. Teológia- és fizikatanár, természettudományi író Tanulmányait Göncön kezdte, onnan Csécsi Jánossal, a bujdosó pataki iskolával Kassára vonult. 1701-től már a Kassa külvárosába szorult iskolában tanított. 1703-tól 1707-ig rektor Miskolcon, majd külföldi akadémiákon tanult tovább. 1707-ben a sárospataki iskolához hívták meg tanárnak. Oktatómunkájának megkezdése előtt azonban újból külföldi tanulmányútra ment, hogy a kollégium tönkrement felszerelését új szemléltető és kísérletező eszközökkel korszerűsítse (Leydenben készült légszivattyú, laterna magica stb.). 1708-tól teológiát, természettudományokat és jogot tanított. Pestis áldozata lett. Ő volt az első hazánkban, aki már 1709-ben a fizikát kísérletezéssel tanította. Művei kéziratban maradtak fenn.
| | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 2. | Manninger Vilmos halálának 80. évfordulója Sopron, 1876. szept. 30. - Sopron, 1945. máj. 2. Orvos, sebész 1898-ban avatták Budapesten orvosdoktorrá, 1902-1906-ban gyakornok, 1907-ben rendelő orvos a János Kórházban, egyetemi magántanár a sebészeti propedeutikából, majd 1908-tól a Margit Kórház főorvosa. 1914-től 1936-ig a János Kórház sebész főorvosa. 1926-ban rk. tanár, az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet főorvosa. 1936-ban kórházügyi előadó a belügyminisztériumban. Jelentősek az aszepszisre vonatkozó kutatásai. A rák elleni küzdelem, a magyarországi rákstatisztika egyik első megszervezője.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 2. | Vecsei Géza halálának 65. évfordulója Kisvárda, 1902. aug. 23. - Budapest, 1960. máj. 2. Villamosmérnök Műszaki tanulmányait Németországban végezte. 1945 után rövid ideig szülővárosában egy vasüzem műszaki vezetője volt. A gödöllői Ganz Árammérőgyár alapításakor a gyár főkonstruktőrévé nevezték ki. Munkatársával, Mondl Ferenccel olyan új típusú árammérőt szerkesztett, mely világviszonylatban is az elsők közé tartozott s keresett exportcikké lett.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 2. | Palisa, Johann halálának 100. évfordulója Troppau, Ausztria (ma Opava, Csehország), 1848. dec. 6. [7.] - Bécs, 1925. máj. 2. Osztrák csillagász A bécsi Egyetemi Obszervatórium asszisztense, 1872-ben az Osztrák-magyar Haditengerészet Pola (ma: Pula) Obszervatóriumának vezetője, itt kezdett hozzá az addig ismert kisbolygók pálya-ellenőrzéséhez, eközben 26 új aszteroidát fedezett fel. 1880-tól a bécsi Egyetemi Csillagvizsgáló főmunkatársa, ahol újabb 100 kisbolygót fedezett fel, és elkészítette a heidelbergi Max Wolf-fal együttműködve az égi egyenlítő övezetének részletes csillagkatalógusát és térképét ("Sternlexikon", 1902). Nevét a 914.sz. kisbolygó, és egy holdkráter őrzi. (Bartha Lajos)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 2. | Thompson, D'Arcy Wentworth születésének 165. évfordulója Edinburgh, Skócia, 1860. máj. 2. - St Andrews, Fife, 1948. jún. 21. Skót matematikus, biológus, zoológus Edinburgh-ban és Cambridge-ben végezte tanulmányait, 1884-től professzor az University of Dundee-nél és 1917-től professzor a Natural History St Andrew-nál 64 éven keresztül. 1917-ben megjelent könyve, az On Growth and Form (Növekedésről és formákról) nagy feltűnést keltett, többé- kevésbé kézenfekvő bizonyítékok óriási választéka arról, milyen szerepet játszik a matematika a biológiai forma és viselkedés alakulásában. A könyvet a Nobel-díjas Peter Medawar az irodalom legjobb munkájának nevezte. 1946-ban neki ítélték a Darwin Medalt, és 1937-ben lovaggá ütötték. D'Arcy Thompson-féle transzformációk - Grafikus eljárás annak bizonyítására, hogy valamely állat formája matematikailag megadható változások útján átvihető egy vele rokon másik állat formájába.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 2. | Bayliss, William Maddock, Sir születésének 165. évfordulója Wolverhampton, Staffordshire, Anglia, 1860. máj. 2. - London, 1924. aug. 27. Brit fiziológus Bayliss a londoni University College-ban és az oxfordi Wadham College-ban végezte tanulmányait. Starlinggal folytatott hosszú és gyümölcsöző együttműködése nem sokkal azután kezdődött, hogy tanári állást kapott a londoni University College-ban 1888-ban, ahol később az általános élettan professzora lett. Bayliss és Starling elsősorban a hasnyálmirigy emésztőnedvének kiválasztását szabályozó kémiai anyag - az elsőként felfedezett hormon - meghatározásáról ismert. Bayliss és Starling alkották meg a hormon kifejezést. Bayliss kimutatta, hogy a tripszin nevű enzim a vékonybélben keletkezik az inaktív tripszinogénből. Vizsgálatai alapján, az 1. világháborús sebesülésekre speciális sóinjekciókat ajánlott, számos ember életét mentve meg. Az élettan, a biokémia és a fizikai kémia területén végzett úttörő kutatásokat.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 1. | Lipthay Sándor halálának 120. évfordulója Tata, 1847. dec. 9. - Budapest, 1905. máj. 1. Mérnök, műegyetemi tanár, vasútépítéstani szakíró 1876-tól haláláig a Műegyetemen az út-, vasút-, víz- és hídépítészet r. tanára., 1886-89 és 1898-1900 között rektora volt. Műszaki és közlekedésügyi szakirodalmi tevékenysége egyaránt jelentős. Mint rektor a műszaki oktatás matematikai megalapozása, a gazdasági képzés kiszélesítése, valamint az oktatás, illetve a Műegyetem gyakorlati kapcsolatainak kiépítése terén végzett eredményes munkát. Vezető szerepe volt a diákszociális intézmények megszervezésében. 1891-től levelező, 1896-tól volt az MTA rendes tagja.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 1. | Zielinski Szilárd születésének 165. évfordulója Mátészalka, 1860. máj. 1. - Budapest, 1924. ápr. 24. Építőmérnök, műegyetemi tanár A vasbetonépítés meghonosítója Magyarországon. Magyarországra települt lengyel családból származott. A pesti műegyetemen végezte tanulmányait 1884-ben, majd ösztöndíjjal Párizsban tanult és az Eiffel-cégnél dolgozott. 1888-ban visszatért Budapestre, ahol 1889-ben mérnöki irodát nyitott. 1901-ben az első műszaki doktor, 1906-tól az út- és vasútépítéstan ny. r. tanára a műegyetemen. A Hennebique-féle szabadalmak alapján számos vasbeton szerkezetű víztornyot, hidat és más magasépítményt tervezett és épített: a kőbányai, a szegedi és a margitszigeti víztornyokat, az örményesi Temes-hidat, a Ganz Vagon és Gépgyár szerelőcsarnokát és egyéb gyár- és raktárépületeket. Tőle származnak a Lánchíd újjáépítésének tervei is. Több munkájában (Zeneakadémia, városligeti híd, szegedi víztorony) Korb Flórissal és Giergl Kálmánnal működött együtt. 1920-tól a Mérnök Egylet, 1921-től a Közmunkatanács elnöke, 1924-ben a Budapesti Mérnöki Kamara első elnöke.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 1. | Sedlmayer E. Kurt (Sedlmayr Curt) halálának 60. évfordulója Szarvkő, Sopron vm., 1900. aug. 31. - Bécs, Ausztria, 1965. máj. 1. Növénybiológus, növénynemesítő A bécsi Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. Doktorrá avatása után tanulmányutakat tett az USA-ban, Dániában, Hollandiában, Németországban, Jugoszláviában. Hazatérve a Büki Cukorgyárhoz került majd bérlőként gazdálkodott Lédecen (Sopronhorpács). 1930-1931-ben kezdett cukorrépanemesítéssel foglalkozni. Nagy sikereket ért el a 30-as és 40-es években a takarmányrépa, őszi árpa, olajlen és bükkönyfélék nemesítésében is. Üzemét 1950-ben államosították Sopronhorpácsi Kísérleti Gazdaság néven, vezetője továbbra is ő maradt. Az 1954-ben kutatóintézeti rangra emelkedett intézményben újabb növénynemesítési sikereket ért el a búza, rostlen, cikória, tarlórépa, őszi árpa, bükkönyfajták, a poliploid cukorrépafajták terén. 1956-ban elhagyta az országot, Ausztriában telepedett le, ahol haláláig a cukorrépa nemesítésével foglalkozott. 1949-től az MTA tagja.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 1. | Lamé, Père de Gabriel Léon Jean Baptiste halálának 155. évfordulója Tours, Franciaország, 1795. júl. 22. - Párizs, 1870. máj. 1. Francia matematikus, fizikus Az École Polytechnique-ben, majd az École des Mines-ben tanult. Itt kötött barátságot Clapeyron-nal. 1820-ban együtt fogadtak el meghívást egy szentpétervári, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó intézetbe. Itt fizikát, matematikát, mechanikát, kémiát és általános mérnöki tudományokat oktatott, emellett mérnöki tervezéssel, hidak tervezésével is foglalkozott. 1832-1836-ig az École Polytechnique-ban a Fizika Tanszék vezetője, emellett a Párizs-Versailles és Párizs-Saint Germain vasútvonalak építésének főfelügyelője volt. 1843-ban tagjává választotta a Francia Tudományos Akadémia. 1844-ben a Sorbonne-on a matematikai fizika tanszék egyetemi tanára 1863-ig, utána már csak a kutatással foglalkozott. Matematikai eredményei közül a görbevonalú koordináta-rendszerek általános elméletének kidolgozását tartják az egyik legfontosabbnak, jelentősek az ún. szuperellipszis görbéken (Lamé-görbék) végzett vizsgálatai. Foglalkozott a számelmélettel is. Hőtani vizsgálatokat, valamint mérnöki számításokat is végzett. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 1. | Balmer, Johann Jakob születésének 200. évfordulója Lausanne, Svájc, 1825. máj. 1. - Basel, 1898. márc. 12. Svájci matematikus A karlsruhei és a berlini egyetemen matematikát tanult. A baseli egyetemen doktorált 1849-ben. 1859-től haláláig gimnáziumi tanár volt Baselben, de 1865-1890 között a baseli egyetemen is előadott. Az atomelmélet és az atomspektroszkópia fejlődése szempontjából alapvető formulát fedezett fel. 1885-ben a hidrogén színképvonalainak, az ún. Balmer-sorozatnak a hullámhosszaira vonatkozó egyszerű képletet tett közzé. Arra azonban, hogy ez a formula miért igaz, 1913-ig nem született magyarázat. Akkor Niels Bohr, aki kidolgozta a hidrogénatom diszkrét energiaszintjeire vonatkozó elméletet, megállapította, hogy Balmer formulája megfelel elméletének és alátámasztja azt.
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 1. | Tyihov, Gavril Adrianovics (Tikhov, Gavriil Adrianovich) születésének 150. évfordulója Szmolevicsi, (Minszk mellett), Belorusszia, 1875. máj. 1. - Moszkva, Szovjetunió, 1960. jan. 25. Szovjet-orosz csillagász A moszkvai egyetemen folytatott tanulmányait követően a párizsi Sorbonne-on tanult. Pierre Janssen mellett a meudoni obszervatóriumban, majd 1906-tól 1941-ig a Pulkovói Központi Obszervatóriumban dolgozott. Elsősorban fényességmérési és színképelemzési tanulmányokat folytatott. 1909-ben kezdte meg a Mars bolygó észlelését, különböző színszűrőkkel, majd egy általa kifejlesztett spektrográffal. 1919-ben a petrográdi Egyetemen tanított asztrofizikát. Elsőként alkalmazta a színszűrőket fénymérésre, és ez úton a csillagok hőmérsékletének meghatározására. Megszervezte a Központi Obszervatórium Asztrobotanikai osztályát. Az 1941. évi napfogyatkozást Alma-Atából észlelte, ezután az Alma-Ata-i asztronautikai intézet vezetője volt. A földi és a feltételezett Mars-beli növényzet fényvisszaverésének összehasonlítására a Pamír fennsík éghajlati körülményei közt élő növényzet optikai sajátságait vizsgálta. Következtetéseit utóbb erősen elutasító kritikák érték. 1927-ben a Szovjetunió Tudományos Akadémia tagjává választották, nevét a Hold túlsó oldalának egyik krátere és a 2250.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)
|  | | Web dokumentumok |
|
2025. máj. 1. | Royds, Thomas halálának 70. évfordulója Moorside, Lancashire, Anglia, 1884. ápr. 11. - Southport, 1955. máj. 1. Angol fizikus Királyi ösztöndíjjal tanult a manchesteri egyetemen, itt később spektroszkópiával foglalkozott. 1907 és 1909 között Ernest Rutherforddal dolgozott a radon spektrumának vizsgálatán, legfontosabb közös eredményük annak kimutatása volt, hogy a radioaktív bomlásból származó alfa-részecskék-"töltéssel rendelkező hélium-atomok". 1911-től az indiai Kodaikanal Napfizikai Obszervatóriumban dolgozott, ennek 1923 és 1937 között igazgatója volt. A Nap spektrumában található színképvonalakkal, azok eltolódásának vizsgálatával foglalkozott, közben kimutatta az oxigén jelenlétét a Nap kromoszférájában. Több ázsiai expedícióban is részt vett, melyek célja napfogyatkozások során a Nap színképvonalainak tanulmányozásával az általános relativitáselmélet egyes következményeinek kísérleti ellenőrzése volt.
1937-től az isztanbuli egyetem csillagászatprofesszora volt, 1947-ben tért végleg vissza Angliába. (Piriti János)
|  | | Web dokumentumok |