Szegény parasztok gyermeke volt. A helybéli pap támogatásával tanult, és 18 éves korában a prágai Német Egyetem diákja lett. 1841-ben Bécsbe költözött, 1843-ban itt kapott diplomát, de nem jutott tanári álláshoz. Üzleti vállalkozásokkal próbálkozott, de 1854-ben csődbe ment, és úgy döntött, hogy visszatér természettudományi tanulmányaihoz. 1856-ban tanári oklevelet szerzett, és a bécsi reálgimnáziumban helyezkedett el. Kémiai, elméleti fizikai kutatásokkal kezdett foglalkozni, s eredményeit hamarosan közölte is a szakfolyóiratokban. 1868-ban kinevezték a Bécsi Egyetemre a fizikai kémia adjunktusának, és ettől fogva a bécsi tudóstársadalom egyik fontos tagjaként tartották számon.

Loschmidt alkalmazott elsőként a szerkezeti képletekben kettős és hármas vonalakat a szerves molekulák kettős és hármas kötéseinek jelölésére. Felismerte, hogy a legtöbb "aromás vegyület" (onnan kapták nevüket, hogy kellemes illatú anyagokból lehet őket kinyerni) a benzolból származtatható egy vagy több hidrogénnek más atomokkal vagy atomcsoportokkal való helyettesítése útján. Az "aromás" jelzőt ekkortól alkalmazzák minden olyan szénhidrogénre, amely benzolgyűrűt tartalmaz, tekintet nélkül a szagára. Ugyancsak Loschmidt volt az első, aki kimutatta, hogy a több - OH csoportot tartalmazó alkoholokban minden - OH más-más szénatomhoz kapcsolódik. Részleges magyarázatot adott számos szerves és szervetlen anyag - köztük a benzol, a toluol és az ózon - szerkezeti felépítésére, és felismerte, hogy egy elemnek különböző kötésekben más-más vegyértéke lehet. Talán elsőként tett közzé helyes nagyságrendű becslést a levegő molekuláinak méretéről és az egy mólban lévő molekulák számáról (ezt nevezik ma Avogadro-számnak). 

KFKI Home >  História - Tudósnaptár