Löffler, Friedrich August Johannes (szül. 1852. jún. 24. Frankfurt an der Oder, Poroszország [Németország] - megh. 1915. ápr. 9. Berlin), német bakteriológus, aki Edwin Klebsszel 1884-ben fölfedezte a diftéria kórokozóját (Corynebacterium diphteriae), ismert nevén a Klebs-Löffler-bacilust. Émile Roux-val és Alexandre Yersinnel egyidőben megállapította a diftériatoxin létezését. Löffler kimutatta, hogy bizonyos állatok immunisak a diftériával szemben; ennek a fölfedezésnek igen fontos szerepe volt abban, hogy Emil von Behring kifejlesztette a diftéria-antitoxint.

 Löffler, egy katonai sebész fia, a Würzburgi Egyetemen és a Berlini Friedrich Wilhelm Egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat, majd a francia-német háború kitörésekor (1870-71) bevonult a hadseregbe. Orvosi diplomáját 1874-ben Berlinben kapta meg, és miután egy ideig katonaorvosként szolgált, Berlinben Robert Koch mellett a Birodalmi Egészségügyi Hivatal munkatársa lett (1879-84). 1888-tól a Greifswaldi Egyetemen a higiénia professzora, majd ugyanott rektor volt (1903-07). 1913-ban kinevezték a berlini Fertőző Betegségek Robert Koch Intézetének igazgatójává.

 Löffler fölfedezte a sertésorbánc és a sertéspestis okát (1885), majd Wilhelm Schützcel együtt azonosította a takonykór Pfeifferella (Malleomyces) mallei nevű kórokozóját (1882). Paul Froschsal kimutatta, hogy a száj- és körömfájást vírus okozza - ez volt az első eset, amikor állatbetegséget vírusos eredetűnek ismertek el -, és kidolgozta a betegség ellenszérumát.

Január KFKI Home >  História - Tudósnaptár