Lamb 1872-ben a cambridge-i Trinity College tagja és tanársegéde, három évvel később Ausztráliában az Adelaide-i Egyetem matematikaprofesszora lett. Angliába 1885-ben tért vissza mint a Lancashire-i Victoria Egyetem matematikaprofesszora. Két fontos műve a Mathematical Theory of the Motion of Fluids (A folyadékok mozgásának matematikai elmélete; 1878) és a Hydrodynamics (Hidrodinamika; 1895). Az utóbbi sok éven át a hidrodinamika alapkönyvének számított. Sok kisebb tanulmányt írt, főként alkalmazott matematikai témákról; cikkeiben a hullámterjedéssel, az elektromos indukcióval, a földrengésekkel, az árapály és a hullámok elméletével foglalkozott.
Lamb 1921 és 1927 között a Repülési
Kutatási Bizottság számára végzett értékes
munkát, a repülőgép-felületek körüli
légáramlást tanulmányozta. 1884-ben a londoni
Royal Society (Királyi Társaság) tagja lett, 1931-ben
lovaggá ütötték. További munkái:
Infinitesimal Calculus (Infinitezimális számítások;
1897), Dynamical Theory of Sound (A hang dinamikus elmélete;
1910) és Higher Mechanics (Felsőbb mechanika; 1920).