KUNSTÄDTER JAKAB JOACHIM (Pest, 1843. ápr. 14. - Budapest, 1900. márc. 21.)

Már gyermekkorában feltűnt tehetségével és a műszaki problémák iránti érdeklődésével. Mint fiatal mérnököt meghívták Franciaországba, ahol egy gépgyár műszaki vezetője lett. Megfordult Angliában és Németországban is. 1868-ban hazajött, és egy 300 munkást foglalkoztató gépgyár műszaki vezetője lett. Vállalata az 1873. évi gazdasági válságban tönkrement, vagyonát elvesztette. Londonban telepedett le, ahol különféle szabadalmakon dolgozott.

Itt született a hajózással kapcsolatos legfontosabb találmánya. Ötletének lényege a kormánylapátban, vagy ez előtt elhelyezett propellerben (közös tengelyen a hajócsavarral, egy csukló segítségével összekötve) van. Az akkori gőzhajókat nehézkesen lehetett kormányozni, emiatt sok baleset történt. A Kunstädter-féle kormánnyal felszerelt hajó viszont tudott fordulni a hajó hosszának másfél-kétszeres távolságán belül. A találmányt sikerrel mutatta be Londonban, Párizsban, Triesztben. A sajtó számos cikkében ismertette. Felhasználására részvénytársaság alakult, és különféle nagyságú hajókra szerelték fel. A kezdeti sikerek után az érdeklődés lanyhult: K. J. J. jó mérnök volt, de nem szerencsés kezű üzletember. (Közhon a hajózásban egy átütő újítás született: az ikercsavarok alkalmazása.)

Nevét az amerikai magyarok jól ismerték. Mint a kint élő magyarok egyesületének egyik vezetője, sok honfitársán segített, amikor azok az Újvilágba érkeztek. Mint 1885-ben egy ottani újság írta: "Hosszú ideje távol élt ugyan hazájától, de megmaradt jó hazafinak, aki mindig segítő barátja szegénysorsú honfitársainak." A 80-as évek vége felé betegen jött haza.

Irodalom