KOVÁTS-MARTINY GÁBOR PÁL (Turopola (ma: Turo Pole, Szlovákia), 1782. márc. 4. - Pozsony, 1845. júl. 13.)

Barátja és életírója, Rumy Károly (1780-1847) "magyar matematikus és Filozófus tanár"-nak nevezi, bár nyelvünket csak győri tanulmányai idején sajátította el tökéletesen. Ezután Modorban, majd a pozsonyi ev. Líceumban folytatta tanulmányait, ahol Lumnitzer István orvos és botanikus hatására kezdett behatóbban foglalkozni a természettudományokkal. 1803-ban Bécsben, két év múlva Göttingenben tanult, a szünidőben pedig nagyobb utakat tett meg német-föld különböző vidékeire. 1807-ben tért haza, előbb a modori gimnáziumban tanított, majd a pozsonyi Liceum 1817-ben szervezett matematikai-természettani tanszékének tanárává nevezték ki. (Emellett természetrajzot, földrajzot és héber nyelvet is oktatott.)

A tanítás mellett maga is foglalkozott tudományos munkával. Különösen a földmérés és a csillagászat foglalkoztatta. Jelentős része volt abban a nagyszabású földrajzihosszúság meghatározási tevékenységben, amelynek során Münchenből kiindulva, Bécsen át Budáig összemérték számos helység hosszúság különbségét, és ezzel Magyarország térképi fokhálózatát nagy pontossággal összekapcsolták a nyugat-európai kezdő délkörökkel (Párizs, Ferro). Az 1822-ben végrehajtott mérési sorozatban K. M. végezte a pozsonyi méréseket, emellett saját eszközeivel pontosan meghatározva a város földrajzi szélességét.

Ugyancsak meghatározta Modor (Modra) földrajzi helyzetét. A térképek tökéletesítése érdekében barométer segítségével (a légnyomás csökkenéséből) meghatározta a hegyek magasságát. A barometrikus magasságmérés egyszerűsítésére részletes magasság-légnyomás táblázatot szerkesztett. Szívesen foglalkozott csillagászati megfigyelésekkel, és e célból maga készítette el tükrös távcsöveit, amelyeknek homorú fémtükrét saját találmányú ötvözetből házilag öntötte.

Először egy három láb hosszú (kb. 1 méteres), majd egy ötlábnyi (1,7 méteres) reflektort készített. (A régi budai egyetemi csillagvizsgáló is ilyen méretű távcsövekkel volt ellátva.) A sikeres kísérletek nyomán hozzáfogott egy tíz láb hosszúságú (3,3 méter) tükrös teleszkóp készítéséhez, amely 1825-ben még igen nagyméretű műszernek számított.

Tanítványainak kiképzésére és gyakorlati oktatására nagy súlyt helyezett: a Líceum szertára számára saját műhelyében számos szemléltető és kísérleti eszközt készített. Tankönyveihez a földmérés és térképezés elveit, eszközeit, módszereit ismertető függeléket fűzött. Tanítási módszerei nemcsak igen korszerűek voltak, de ösztönzően hatott a következő tanár- és tudósnemzedékre.

Fő művei

Programma de letitudine et longitudine geographica.… Posonii, 1810. Compendium matheoseos purae.… Uo. 1822. (Négy további kiadása, 1838-ig.)

Irodalom

KANKA K.: K. M. In: Pozsony és környéke, Pozsony, 1865.; RUMY K.: "Iris", Zeitscht. für Wissen, Kunst und Leben. 1825. (A távcsövekről.); WURZBACH, C. Biogr. Lexikon.… Bd. 12. Wien, 1865.

Bartha Lajos