KLUG LIPÓT (Gyöngyös, 1854. jan. 23. - Budapest, 1944. ?)

Tanulmányait 1870-74-ig a budapesti Tudomány-, ill. Műegyetemen végezte. Matematika-ábrázológeometria szakos tanári diplomájával 1893-ig Pozsonyban, majd 1897-ig a budapesti II. ker. főreáliskolában tanított. Középiskolai tanári működése idején doktorált. 1897-ben a kolozsvári egyetemre nevezték ki az ábrázoló geometria professzorává. Nyugdíjazása után Budapesten telepedett le, 1944-ben a zsidóüldözés során nyoma veszett.

A szintetikus geometria egyik legnagyobb hatású és legtermékenyebb művelője volt. Négy önállóan megjelent könyve: A harmadrendű térgörbék synthetikai tárgyalása (Pozsony, 1881.); A projektív geometria elemei (Bp., 1892); Ábrázoló geometria (Bp., 1900) és Projektív geometria (Bp., 1908), valamint a mintegy 80 - magyar és külföldi folyóiratokban közzétett tanulmánya kifejezetten a "tiszta geometria" kérdéseivel foglalkozott. Értekezései három témakör köré csoportosíthatók: a konfigurációk, a másodrendű görbék és felületek poláris elmélete, az ábrázolás különböző módjai. Írásait a választott probléma sajátos, csak erre vonatkozó fejtegetése jellemzi, ahol - kerülve az analitikus eszközt - minden probléma külön feladat. A nagy német matematikusok: Steiner, Staudt és mások legszebb hagyományait folytatta, kiemelkedő tanári munkája révén fiatal kutatókat nyert meg ennek a fontos, de a századforduló táján nálunk kissé mellőzött matematikai diszciplínának. Az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja és az Erdélyi Múzeumegyesület Orvos-Természettudományi Szakosztályának tagja volt.