Kendall, Edward Calvin (szül. 1886. márc. 8. South Norwalk, Connecticut, USA - megh. 1972. máj. 4. Princeton, New Jersey), amerikai vegyész. Philip S. Hench és Tadeus Reichstein társaságában ő kapta az 1950. évi orvosi-élettani Nobel-díjat a mellékvesekéreg-hormonok szerkezetének és biológiai hatásának tanulmányozásáért.
Kendall a Columbia Egyetemen végzett (Ph.D.; 1910), s 1914-ben
a Mayo Foundation (Rochester, Minnesota) munkatársa lett. Első
munkái közé tartozott a tiroxin nevű pajzsmirigyhormon
kivonása. A biológiai oxidációs-redukciós
folyamatokban fontos glutationt is kikristályosította és
megállapította kémiai tulajdonságait. Legjelentősebb
eredménye azonban a kortizon nevű sztreoid hormon kivonása
a mellékvesekéregből (az anyagot először
E-vegyületnek nevezte; 1935). Kendall és Hench a hormont sikeresen
alkalmazta a reumatoid arthritis kezelésére (1948). A két
kutató a svájci Reichensteinnel együtt 1950-ben Nobel-díjat
kapott. 1951-ben Kendall lemondott a Mayo Foundation biokémiai osztályának
vezetéséről. Később vendégprofesszorként
kémiát tanított a Princeton Egyetemen.